Magyar Szó, 1993. november (50. évfolyam, 298-325. szám)

1993-11-04 / 298-300. szám

Fűtés ’93 H­árom napja már vezér he­lyen áll egy varázslatos szó a híradóban: fűtés! Ezzel kezdi a belgrádi tévé (olyan sután hang­zik, hogy a szerbiai televízió belgrádi stúdiója­­ nem csak egy kis stúdió az), a šabaci rádió, a dragacevói trombitakórus, meg mindenki, már napok óta. Mint­ha nem is az lenne normális, hogy novemberben, mi több, már októberben is meleg, fűtött lakásban éljen az ember. A türelem rózsát terem - ki­vártuk, hogy befűtsenek. Már akik kivárták, és már akik­nek befűtöttek. Ma csütörtök van, hétfőn az éjjeli híradóban hallottam a kormányrendeletet a fűtés megkezdéséről, Újvidéken még tegnap délután is rengeteg lakásban hidegek maradtak a fű­tőtestek. Annak ellenére, hogy a 18 fokot szavatolják, plusz-mí­nusz egy fok eltéréssel. Egysze­rűen képtelen vagyok elhinni, hogy valaki majd beállít egy hő­mérővel és majd azt mondja, itt csak 16 fok van, azonnal intézke­dünk... A tömbházak bejáratai­nál kiírták, hogy a hőtelep em­berei végigjárják a lakásokat, megjavítanak minden csepegést, csapot. Egész nap hiába vártuk a mestereket, még a környékünk­re se jöttek. M­inden tekintetben minde­nütt lejjebb kell adnunk. Eddig, h­­ ősszel 15 fok alá s n­ü­­lyedt a hőmérséklet, a hőtelep fűteni kezdett. Most 12 fok alatt kezdenek fűteni, minden közle­ményben, hírben ötször is ott szerepel a Celsius kifejezés. Mintha ettől még hivatalosabb lenne a fűtési rendelet, vagy mintha ezen a vidéken Fahren­heitben is mérnék a szobák me­legét! A statisztikai adatokat ezúttal egyetlen tévéhíradó sem emlegeti. Azt sem, hogy a nagy­városokban is a lakásoknak alig egyharmada részesül a távfűtés áldásából. Az arány körülbelül ugyanilyen országos viszonylat­ban is, ami azt jelenti, hogy a vi­dékeken, falvakban aligha jelent valamit az embereknek a távfű­tés bekapcsolása. Az igazság az, hogy eddig sem jelentett nekik semmit. A városi embernek igen, és most ilyen helyzetben, korgó gyomorral, dideregve még esetleg eretnek gondolatai is támadhatnak december 19-e előtt. M­egint csak visszatérek a té­véhíradókra: az időjárás­jelentés szerint jön a kánikula. Roppant érdeklődéssel figye­lem, hogy a tengerparton ismét 19-20 (Celsius) fokot várnak hol­napra, holnaputánra, további felmelegedési tendenciával. Higgyék el, ingben-gatyában fo­gunk mi még itt sétálgatni egy hónap múlva is. Lehet, hogy ha­marosan a fizikai törvények is megváltoznak. Annak idején azt mondták, „elvtársak, mától kezdve nincs Isten”, most valaki akár azt is mondhatja, hogy má­tól kezdve a víz 12 fokon fagy. A valutaüzérek mindent tudnak, azt is, hogy miért nincs márka a piacon. Valakik odaszóltak a vál­tóirodáknak, hogy ne áruljanak valutát, az üzérek azt mondják, azért, mert kell a márka, ki kell fizetni az oroszoknak a városi ember kedélyeit lenyugtató gázt, olajat, meg ki kell fizetni a ma­gyarokat is, mert megengedik, hogy rajtuk keresztül eljusson ide a fűtőanyag. A kedélynyug­tató, SZELI Miklós Stoltenberg öt feltétele A Jugoszlávia-konferencia társelnökének sajtóértekezlete a Bosznia-tárgyalások felújításának lehetőségéről Thorvald Stoltenberg, a genfi békeértekezlet társelnöke elvetette Franjo Tudman horvát elnök kez­deményezését, hogy sürgősen hív­janak össze egy Bosznia-Hercegovi­nával foglalkozó genfi értekezletet, jelentik a nyugati távirati irodák. Nem hiszem, hogy az értekezle­tet még az idén összehívják, mond­ta Stoltenberg tegnapi stockholmi sajtóértekezletén. Hozzáfűzte, je­lenleg nincsenek meg a feltételek a béketárgyalások felújítására. Mi egyszerűen nem hívhatjuk meg a Boszniában hadban álló fe­lek képviselőit Genfbe, hogy a tár­gyalóasztal felett hangosan gondol­kodjanak, fejtegette Stoltenberg. Leszögezte, hogy egyik háborúzó fél sem eléggé rugalmas. A társelnök mélységes sajnálatá­nak adott hangot a bosnyák muzul­mánok döntése miatt, amellyel el­utasították a genfi békemegállapo­dást. Emlékeztetett arra, hogy az el­képzelést elfogadták a boszniai szer­­bek és a horvátok, s a muzulmán el­utasítás után kiújultak a harcok, fő­leg Közép-Boszniában. Stoltenberg az alábbi öt feltétel­hez kötötte a genfi tárgyalások fel-, újítását, illetve az újabb értekezlet összehívását: - rendkívül alaposan elő kell ké­szíteni az értekezletet, - előre ki kell dolgozni a béke­­szerződés tervezetét, - elő kell készíteni a Jugoszlávia elleni szankciók megszüntetésének tervjavaslatát,­­ nemzetközi tervjavaslatot kell kidolgozni a háborúban elpusztult ország újjáépítésére, — el kell készíteni Bosznia hosszú távú humanitárius segélyprogram­ját. (Folytatása a 3. oldalon) Bezdán ünnepelt □ 250 éves a bezdán­ egyházközség ,­­ 6. oldal Önkormányzat a „helybeli” szerbeknek □ Tudman béketerve a 8. oldalon HOLTPONTON A BALKÁNI RENDEZÉS_________ úszók nincsenek, de amnesztia sem lesz A Fehér Ház komolyan veszi a készülő pert - Kéksisakosok bosnyák nőkkel szerb bordélybanl? - Palesztin típusú titkos tárgyalások Norvégiában Zágráb és a krajinai szerbek képviselői között (Washingtoni tudósítónktól) Szarajevó heti egyszeri, de akkor rendkívül heves lövetésén kívül az amerikai sajtónak alig van mit je­lentenie a balkáni viszályról. A moszkvai belpolitikai válság, a Szo­máliai kudarc és a haiti elnök visz­­szatérésének lehetetlenné válása szinte teljesen eltérítette az Egyesült Államok külpolitikáját a balkáni rendezés kérdéseiről. Kedden Ma­deleine Albright, az USA ENSZ- nagykövete törte meg a csendet. „Nincsenek olyan illúzióink, hogy az ENSZ által felállított hábo­rús bűnök törvényszékének mun­kája nem fog súlyos akadályokba ütközni - mondta az Albert Einstein által alapított Nemzetközi Segélybi­zottság elnevezésű jótékonysági szervezet 60. évfordulóján az ame­rikai diplomata. - Különösen nehéz­ lesz bizonyítékokhoz jutni és tö­megsírokat feltárni, elsősorban a szerbek által ellenőrzött területe­ken. És szinte lehetetlen lesz őrizet­be venni a vádlottakat. De a tör­vényszék kilátásaival kapcsolatos realizmus nem fulladhat cinizmus­ba az ügy fontosságát illetően.” „A Clinton-kormányzat nem fog elismerni - hangsúlyozta Ma­deleine Albright -, és nem hiszi, hogy a nemzetközi közösség elis­merne bármiféle olyan üzletet vagy erőfeszítést, ami immunitást szavatolna a háborús bűnök elkö­vetői számára.” (Folytatása a 3. oldalon) Lemondott Maróti Miklós A Forum-ház vezérigazgatója öt pontban sorolta fel kifogásait A Magyar Szó dolgozóit is meg­lepte, amikor a rádióból, televízió­ból értesültek: Maróti Miklós, a Fo­rum-ház vezérigazgatója benyújtot­ta lemondását. Valamikor az egész kollektíva kérte, szinte könyörgött neki, tegye ezt meg, a magyar nyel­vű tájékoztatás érdekében, akkor azonban hallani sem akart róla, most meg látszólag minden ok nél­kül önként lemondott az igazgatói tisztségről. Indoklásként ő maga a következőket mondta minderről: - Három helyre küldtem el a le­mondásomat, az alapítónak, a Tan­­jugnak és a Magyar Szónak, írás­ban öt pontban soroltam fel az in­dokaimat. Elsőként azért kénysze­rültem erre a lépésre, mert egy idő óta az alapítónak a Forum iránti vi­selkedése miatt képtelenek va­gyunk a ház munkásainak a mini­mális bért biztosítani. Másodsorban a lapok - Magyar Szó, Jó Pajtás, Mézeskalács, Képes Ifjúság, Új Symposion - rendszeres megjelené­sét nem tudjuk szavatolni, ezért to­vább nem vállalhatom a felelős­séget. Képtelen vagyok saját ma­gam és családom eltartására, min­den időmet és energiámat fel­emészti a munkám, amelyet nevet­séges fizetésért végzek. Nehezmé­nyezem azt is, hogy a Magyar Szó szerkesztősége nem hajlandó há­rom százalékban - ami szerintem nagyon elenyésző lenne - változtat­ni a szerkesztéspolitikáján, pedig ha ezt megtenné, talán az alapító vi­szonyulása is más lenne. És végül lemondásomat kiváltotta az alapító viszonyulása a Fórum-házban elő­állt helyzethez, azaz hogy nem haj­landóak pénzelni, papírban és egyéb más eszközökben támogatni bennünket - válaszolta Maróti Mik­lós. - A lemondásom ideje alatt én továbbra is ellátom igazgatói teen­dőimet, nem fogom cserbenhagyni a Fórum-házat. ■ A Magyar Szó szerkesztéspo­litikája ellen konkrétan mi a kifo­gása? - Ezt is őszintén megírtam a le­mondásomban. Az alapító legtöbb­ször, amikor nem tud pénzt adni, arra hivatkozik, hogy azért nem tá­mogat bennünket, mert a Magyar Szó államellenes dolgokat ír. Ezt jól tudom én, hogy nem így van, de azért vannak bizonyos dolgok, amin változtathatna a szerkesztő­ség, s akkor az alapítónak nem len­ne annyi kifogásolnivalója. Például én konkrétan arra gondoltam, hogy a Magyar Szóban rendszere­sen Kis-Jugoszláviát írnak, pedig ennek az országnak a neve JSZK. (Folytatása a 9. oldalon) :K. KÁRTYÁK A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA L. évf., 298-300 (16674-16676.) szám Újvidék,1993. november 4., csütörtök Ára 35 000 dinár BOSZNIA! HÁBORÚ A muzulmánok elfoglalták Varešt Menekül a horvát lakosság A horvát védelmi tanács pa­rancsnoksága közölte, hogy tegnap­ra virradóra a muzulmán hadseg IL és VL hadtestének egyesült egy­ségei a szarajevói rendőrség külön­leges alakulatainak segítségével visszaszorították a Bobovac elneve­zésű horvát brigád tagjait, amely­­hónapokon át védte Varés horvát várost Mintegy 5000 polgári sze­mélynek sikerült kimenekülnie a­ szerb ellenőrzés alatt álló Brgint­irányából, de 15 000 horvát lakos továbbra is az ostromzár alatt levő városban maradt jelentette a horvát rádió. A hírforrás hozzátette, a vá­rosban rekedt polgárok és a Ka­ *­kanjból elüldözött menekültek, aki­k­ Véresben tartózkodnak, életveszély­ben vannak. Az ENSZ képviselője tegnap kö­zölte Szarajevóban, hogy a muzul-­­­mán erők csupán négy kilométerre­­ vannak Varéstól Közép-Boszniában,­­ és a horvát lakosság körében páni tört id. A városban valóságos káos uralkodott, mindenki igyekezett ki- , menekülni. A H1NA horvát hírügynökség hí­reire hivatkozva a Reuter jelentette, hogy mintegy 5000 f­orvát civilnek sikerült elhagynia Varés területét, de körülbelül 15 000-en a városban re­kedtek. (További háborús hírek a 8. oldalon. S. Kudarc Oslóban Horvát-krajinai titkos tárgyalások voltak­­ Zágráb teljes területi önkormányzatot és kulturális autonómiát kínált fel a szerbeknek Még egy kísérlet dugába dőlt. Mi­re kitudódtak, kudarcba is fulladtak az Oslo közelében folytatott horvát­­krajinai titkos tárgyalások. Az úgyne­vezett Krajinai Szerb Köztársaság ezért természetesen a horvát felet tet­te felelőssé, személyesen Tudman el­nököt, aki - mint a krajinai hivatalos közlemény hangsúlyozza - instrukci­ókat adott a horvát küldöttségnek: a tárgyalási kiindulópont, hogy Krajina Horvátország integráns része, infrast­ruktúrája pedig a megfelelő horvát rendszerek tulajdonát képezi. Erről azonban a szerbek hallani sem akar­tak. S el is hagyták a tárgyalásokat. A szerbiai tájékoztatási szervek természetesen úgy adtak hírt, hogy Tudman utasításai aláaknázták a tár­gyalási folyamatot éppen akkor, ami­kor megállapodásra jutottak úgyszól­ván valamennyi vitás kérdésben. (A tűzszünetről, az ellenségeskedés megszüntetéséről, valamint a közle­kedés és a gazdasági kapcsolatok helyreállításáról tárgyaltak.) A horvát elnök kabinetje közben cáfolta az értesülést, hogy az elnök a héten szintén Oslóban találkozik Milošević szerb vezetővel. (Ezt egyébként Oslóban is alaptalan hí­resztelésnek nevezték.) A cáfolatot megelőzően Tudman kedden este a televízióban egy új javaslatot ismer­tetett, amelynek legfontosabb pont­ja, hogy teljes autonómiát ajánlott fel a krajinai szerbeknek Knin és Glina térségében, ahol a szerbek az 1991-es népszámlálás szerint több­séget képeztek. Szintén értesülések szerint szerdán tanácskozás is kez­dődött a horvát államfő kezdemé­nyezése nyomán. A területi önkor­mányzat és a kulturális autonómia szavatolása együtt járna a tűzszü­ne­­ti megállapodás aláírásával. Tudman javaslata azonban nem­csak a horvátországi kérdésre vo­natkozott, hanem a boszniaira is. Stoltenberg, az értekezlet társe­­nö­ke azonban nyomban elutasította Tudman javaslatát a tárgyalások felújítására. (Tudmannak a kedden este horvát tévében elhangzott java­s­lat a 8. oldalon közöljük, Stolle­berg sajtóértekezletét - amelyen a társelnök válaszol a horvát államfő kezdeméynezésére - pedig külön ismertetjük.) ­ Kissé vagy mérsékelten felhős idő, délkeleti szél Időjárás-jelentésünk a 12. oldalon

Next