Magyar Szó, 1993. december (50. évfolyam, 326-355. szám)

1993-12-02 / 326-328. szám

VAJDASÁGI BANK Rt. A DEMOKRAT­IKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA L. évf., 326-328 (16702-16704.) szám Újvidék,1993. december 2., csütörtök VISA KÁRTYÁK Ára 2 500 000 dinár Újabb Genf, újabb kudarc D­agadtak a keblek széles ez országban: Milošević, min­den szerbek vezetője jól leterem­tette az európai tizenketteket, nem kevesebbel, mint népirtás­sal vádolva meg a demokratikus nyugati világot. Az igazságtalan szankciók súlya alatt ártatlanul szenvedő népe nevében emelve szót Milošević a háború kirobba­násáért és a megoldás meggáto­lásáért, egyszóval minden bajért a nemzetközi tényezőket tette fe­lelőssé. A miniszter urak meg sem sértődhettek, hiszen a szerb vezető beszéde nem is­­ nekik szólt. Hanem a szerb választó­­polgároknak. A genfi impozáns összejövetellel csak lehetővé tet­ték Miloševićnek a bátor beszéd elmondását, amelyet aztán a tévé minden híradóban megismételt, sőt másnap is (azok „közkívána­tára”, akik még nem tudták fej­ből). A szocialista hatalom szem­pontjából tehát a genfi érte­kezlet már egy jelentős sikert hozott. A többi pedig ráér, ha már a szankcióenyhítés tavasz előtt ideális esetben sem várha­tó. A hatalom megtartása most a választások előtt mindennél előbbre való. S ez mindenütt így van. Hogy közben megfagynak, éhenhalnak az emberek Boszniá­ban, azért kizárólag és csakis a másik fél hibáztatható. A tárgyaló felek olyan ke­mény állásponttal startoltak, hogy lehetetlen volt az áttörés. Mindazonáltal a szerbek is, a horvátok is előrehaladásról be­széltek. Olyasmiket lehetett hal­lani, hogy már az is eredmény, hogy egyáltalán ismét tárgyal­nak, de ezen felül az is siker, hogy enyhült a nemzetközi nyo­más, meg hogy egyáltalán szó esett a szankciók felfüggesztésé­ről. C­supa olyasmi hangzott el, ami megerősíti: Genf ezúttal is kudarcot hozott. Nemcsak hogy nem kerültek közelebb az álláspontok egymáshoz, hanem egyes kérdésekben még távolod­tak is. Bármihez nyúltak a terü­leti felosztás kérdéskörében - amelyen egyébként minden elő­ző tárgyalás megfeneklett -, mind csak elmélyítette az ellen­téteket. Kár belebocsátkozni a részletekbe: a szerbek (de a hor­vátok sem) hallani sem akarnak akkora terület visszaadásáról, amennyit a bosnyákok új térké­pükkel követelnek (nyitott Sza­rajevó kérdése is, Kelet-Bosz­­niáé dettó), a horvátok pedig nem adnak tengeri kijáratot a muzulmánoknak. (Tudman már Neum említésekor ideges lesz, mert átadása megszegné a hor­­vát terület egységét. Pedig a vá­ros nem Horvátországhoz, ha­nem Boszniához tartozik.) K­övetkezésképpen a szankci­ók felfüggesztése termé­szetesen csak távoli jövő zenéje. S ez már akkor világos volt, ami­kor Milošević megtartotta genfi választási beszédét. A szocialis­ták ezzel a kebeldagasztó retori­kával választásokat ugyan nyer­hetnek, de Európába való bebo­csátást már nem. Választás kérdése: SEBESTYÉN Imre Senki sem hajlandó engedményekre Távol a megegyezéstől a Bosznia-konferencia hétfőn kezdődött genfi fordulóján - Újabb muzulmán területi követelések — Szerb taktizálás (Szerkesztőségi hírösszefoglaló) A három bosznia-hercegovinai had­viselő fél genfi tárgyalásain a hangulatra inkább a kölcsönös vádaskodás jellemző, mint az őszinte szándék, hogy kompro­misszumos javaslatokkal megfelelő meg­oldást találjanak és végre aláírják a bé­keegyezményt. A Génfből tudósító újságírók kom­mentárjai szerint a tárgyalások úgy in­dultak, hogy eloszlatták a kezded derű­látást. Nyugati diplom­­áciai körökben nem is leplezik a véleményt, hogy az Eu­rópai Unió serkentette tárgyalásoknak semmilyen eredményük sem lesz, noha mindhárom fél üdvözölte a francia-né­met kezdeményezést A találkozó legelején a muzulmán fél azzal vádolta meg a szerbeket és a hor­­vátokat, sőt a közvetítő lord Owent és Thorvald Stoltenberget, hogy eltávolod­tak a tizenkettek békekezdeményezésé­től. A szerbek és a horvátok viszont azzal vádolták meg a muzulmánokat, hogy új, túlzott követelésekkel léptek fel és a tár­gyalásokat visszavetették a kezdetre, vagy talán alá is ásták őket Hurd brit külügyminiszter kijelen­tette, senki sem lehet biztos abban, hogy a muzulmánok elfogadják a békét, még akkor sem, ha további területeket kap­nak a szerbektől. Silajdžić bosnyák kormányfő aggo­dalmának adott hangot, hogy a tárgya­lások „elölről kezdődnek”, ENSZ-beli nagykövete, Šaćirbej pedig azzal vádolja lord Owent, hogy engedett a szerb nyo­másnak és hajandó tárgyalni Szarajevó státusáról a muzulmánoknak adandó te­rületek helyett. John Mills, a konferencia szóvivője erélyesen elutasította a vádat és hangsú­lyozta, hogy lord Owen és Stoltenberg senkit sem pártfogol. Semmivel sem elé­gedettebbek a tárgyalások kezdetével a szerbek és a horvátok képviselői. Rado­van Karadjic kijelentette, hogy a megál­lapodás kétséges, mert a muzulmánok új térképekkel és követelésekkel jelen­tek meg, és ezt a szerbek nem fogadhat­ják el. Franjo Tuđman horvát elnök az Alija Izetbegovictyal való találkozás után kijelentette, hogy a követelések túlzottak és hátráltatják az egész ügyet. (Folytatása a 3. oldalon) (Reuter tetőfotó) Itt még derűlátóak voltak: Thorvald Stoltenberg, lord David Owen, Alain Juppé és Willy Claes a legújabb genfi forduló kezdetén Gobbi Fehér Gyula a Forum-ház élén? A Tartományi Tájékoztatási Bizottság javaslatot tett a lapkiadó vállalat megbízott vezérigazgatójának kijelölésére - A tartományi tájékoztatási titkár nem tudja megoldani a vajdasági lapok rendszeres mejelenésének kérdését - Ljubomir Lukićot megpróbálták rávenni: mondjon le A Tartományi Képviselőház tájékoztatási bizottsága a tegnapi ülésen támogatta a Tartományi Végrehajtó Tanács javaslatát, hogy a Forum-ház megbízott ve­zérigazgatójának Gobbi Fehér Gyulát válasszák meg. Gobbi Fe­hér Gyula író, újságíró jelenleg az Újvidéki Televízió magyar szerkesztőségében dolgozik. Minderre azért került sor, mert a ház jelenlegi igazgatója, Maróti Miklós benyújtotta a lemondá­sát. Hogy ki kerül a Forum-ház élére, erről a vajdasági képvise­lőház december 3-i ülésén fog dönteni. (Bővebb beszámolónk a 9. ol­dalon) Felhős idő, helyenként gyenge havazás. Keleti, délkeleti szél. Időjárás-jelentésünk a 14. oldalon. A GYŐZTES NATO A VESZTES MOSZKVA TÚSZA? Második Jaltára várva Hogyan ölelheti magához a Nyugat Oroszországot anélkül, hogy megfogva kellene éreznie magát - „Béketársulás” Vancouvertől Vlagyivosztokig, mínusz a Balkán... (Washingtoni tudósítónktól) Mielőtt Warren Christopher ame­rikai külügyminiszter a minap az Óvilágba utazott volna, magához hí­vatott néhány nyugat-európai újság­írót és megkezdte az utóbbi hóna­pokban elhanyagolt atlanti kapcsola­tok ápolását. Az amerikai sajtó a legritkábban szá­mol be arról, hogyan fogadják Európá­ban az USA ázsiai-csendes-óceáni „átso­­rakozását”. De maguk az itteni megfi­gyelők is rosszallva csóválják a fejüket, amikor arról beszélnek, hogy Washing­ton hirtelen mennyire csökkentett jelen­tőséget tulajdonít a hidegháborút meg­határozó és végeredményben eldöntő Észak-atlanti Szövetségnek és európai politikájának. A State Department szerint ez termé­szetesen nem így van. A külügyminiszter többek között arra is emlékeztette ven­dégeit, hogy 1993 folyamán a legtöbb külföldön töltött idejét éppen európai fővárosokban folytatott tárgyalásokra szánta. Clinton elnök pedig jövőre há­romszor is Európába látogat. Mint arról már beszámoltunk, Henry Kissinger, a régi nagy előd is elis­merte a közelmúltban, hogy az idén hi­vatalba lépett kormányzatnak egyszerű­en nem volt ideje kidolgozni a NATO- val kapcsolatos elképzeléseit. De ami ed­dig nyilvánosságra jutott, az nem túl biz­tató. (Folytatása a 3. oldalon) Ma forgalomba hozzák az 500 millióst A Jugoszláv Nemzet Bank ma hozza forgalomba az 500 millió dináros bankjegyet, amelyen a li­la, kék és narancssárga színár­nyalatok uralkodnak. A bankjegy jobb oldalán Jovan Cvijic arcképe látható, továbbá a Jugoszláv Nemzeti Bank neve, a bank címere, a dinárérték, vala­mint a sorozat és a bankjegy szá­ma. A bankjegy bal oldalán MiSa kapitány épületének stilizált rajza áll, ezenkívül feltüntették a dinár­értéket és Božidar Gazivoda, a Ju­goszláv Nemzeti Bank kormány­zóhelyettese aláírását. Itt látható még a bankjegy kiadásának helye és éve. (Tanjug) Minibér minden héten A legalacsonyabb munkabért ezentúl a minimálbér megállapí­tásának és a keresetek kifizetésé­nek módját előirányzó új szabály­zat értelmében, amely már meg­jelent a köztársasági hivatalos lapban, a jövőben hetente egyszer határozzák meg. A minimálbért a hónap első hetére a szakszervezet, a kormány és a gazdasági kamara képviselői legkésőbb annak a hónapnak a végéig kötelesek meghatározni, amelyre az elszámolás és a kifize­tés érvényes, minden következő hétre pedig az előző hét utolsó napjában. Ha a munkaadó az elő­irányzott hátát időben nem fizeti ki a legalacsonyabb munkabért, az új szabályzat kötelezi a vállalat illetékeseit, hogy a kereset nem kifizetett részét számolják el a kö­vetkező hétre megállapított mini­málbér alapján, és növeljék meg­felelő százalékban. (Tanjug) Tegnap óta drágább a vasúti díj A Jugoszláv Vasutak közössé­ge igazgató bizottságának köve­telésére és a szerbiai, valamint Crna Gora-i kormányok jóváha­gyására tegnaptól az utasszállítá­si díj 1000 százalékkal, az áru­­szállítási díj pedig 1500 száza­lékkal drágult meg. A gyorsvo­nat esetében az utasok újabb 9 millió dinárt, az expressz vonat esetében 27 millió dinárt, az üz­leti járat esetében 54 millió di­nárt, az Inter City esetében pe­dig 18 millió dinárt fizetnek. A helyfoglalás 11 millió dinárba kerül. (Tanjug) Húszezer százalék felett a havi infláció Óránként 0,7 százalékos a pénzromlás­­ Veszélyben a Weimari Köztársaság inflációs világcsúcsa Novemberben a kiskereskedelmi árak szerint mért infláció a Szövet­ségi Statisztikai Intézet tegnapi köz­leménye szerint 20 190,1 százalékos volt. Egy hónap alatt elértük a tava­lyi egész évi inflációt, amely 19 810,2 százalékos volt - erről tájé­koztatott Mirjana Rankovic, a Szö­vetségi Statisztikai Intézet vezér­igazgató-helyettese a tegnapi sajtó­­értekezleten. Novemberben az inf­láció óránként 0,7 százalékkal növe­kedett és naponta elérte a 18,7 szá­zalékot. Az újságíróknak arra a kérdésé­re, hogy a múlt havi áremelkedés abszolút rekord-e az újabb kori tör­ténelemben, Mirjana Rankovic azt válaszolta, hogy a statisztikában nem találkozott ilyen adattal. A nem hivatalos források szerint Ju­goszlávia megközelítette a weima­ri Németország inflációját az év­század harmadik évtizedének kez­detén. „A statisztika nem foglalkozik előrejelzésekkel”, válaszolta Mirja­na Rankovic arra a kérdésre, hogy mivel kell számolnunk a jövő hó­napban, ha a novemberi infláció az októberihez képest tízszeresére nö­vekedett. A novemberi infláció 286 125 293 792 százalékos volt a tavalyi novemberihez képest, a tavaly decemberihez viszonyítva pedig kos. 196 717 169 688 százalék A novemberi megélhetési költsé­gek valamivel nagyobbak voltak a­iskereskedelmi áraknál, az októbe­riekhez képest pedig 22 180,6 szá­zalékkal növekedtek. Összehasonlít­va a tavalyi novemberi megélhetési költségekkel 2,2 milliárdszor na­gyobbak. Az infláció a szűkebb Szerbiában növekedett a legnagyobb arányban 21 228,5 százalékkal, Crna Gorá­ban „csak” 13 122,5 százalékkal volt nagyobb. Vajdaságban az infláció novem­berben 19 916,4, Kosovóban pedig 15 263,8 százalékos volt. (Tanjug)

Next