Magyar Szó, 1993. december (50. évfolyam, 326-355. szám)
1993-12-02 / 326-328. szám
VAJDASÁGI BANK Rt. A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA L. évf., 326-328 (16702-16704.) szám Újvidék,1993. december 2., csütörtök VISA KÁRTYÁK Ára 2 500 000 dinár Újabb Genf, újabb kudarc Dagadtak a keblek széles ez országban: Milošević, minden szerbek vezetője jól leteremtette az európai tizenketteket, nem kevesebbel, mint népirtással vádolva meg a demokratikus nyugati világot. Az igazságtalan szankciók súlya alatt ártatlanul szenvedő népe nevében emelve szót Milošević a háború kirobbanásáért és a megoldás meggátolásáért, egyszóval minden bajért a nemzetközi tényezőket tette felelőssé. A miniszter urak meg sem sértődhettek, hiszen a szerb vezető beszéde nem is nekik szólt. Hanem a szerb választópolgároknak. A genfi impozáns összejövetellel csak lehetővé tették Miloševićnek a bátor beszéd elmondását, amelyet aztán a tévé minden híradóban megismételt, sőt másnap is (azok „közkívánatára”, akik még nem tudták fejből). A szocialista hatalom szempontjából tehát a genfi értekezlet már egy jelentős sikert hozott. A többi pedig ráér, ha már a szankcióenyhítés tavasz előtt ideális esetben sem várható. A hatalom megtartása most a választások előtt mindennél előbbre való. S ez mindenütt így van. Hogy közben megfagynak, éhenhalnak az emberek Boszniában, azért kizárólag és csakis a másik fél hibáztatható. A tárgyaló felek olyan kemény állásponttal startoltak, hogy lehetetlen volt az áttörés. Mindazonáltal a szerbek is, a horvátok is előrehaladásról beszéltek. Olyasmiket lehetett hallani, hogy már az is eredmény, hogy egyáltalán ismét tárgyalnak, de ezen felül az is siker, hogy enyhült a nemzetközi nyomás, meg hogy egyáltalán szó esett a szankciók felfüggesztéséről. Csupa olyasmi hangzott el, ami megerősíti: Genf ezúttal is kudarcot hozott. Nemcsak hogy nem kerültek közelebb az álláspontok egymáshoz, hanem egyes kérdésekben még távolodtak is. Bármihez nyúltak a területi felosztás kérdéskörében - amelyen egyébként minden előző tárgyalás megfeneklett -, mind csak elmélyítette az ellentéteket. Kár belebocsátkozni a részletekbe: a szerbek (de a horvátok sem) hallani sem akarnak akkora terület visszaadásáról, amennyit a bosnyákok új térképükkel követelnek (nyitott Szarajevó kérdése is, Kelet-Boszniáé dettó), a horvátok pedig nem adnak tengeri kijáratot a muzulmánoknak. (Tudman már Neum említésekor ideges lesz, mert átadása megszegné a horvát terület egységét. Pedig a város nem Horvátországhoz, hanem Boszniához tartozik.) Következésképpen a szankciók felfüggesztése természetesen csak távoli jövő zenéje. S ez már akkor világos volt, amikor Milošević megtartotta genfi választási beszédét. A szocialisták ezzel a kebeldagasztó retorikával választásokat ugyan nyerhetnek, de Európába való bebocsátást már nem. Választás kérdése: SEBESTYÉN Imre Senki sem hajlandó engedményekre Távol a megegyezéstől a Bosznia-konferencia hétfőn kezdődött genfi fordulóján - Újabb muzulmán területi követelések — Szerb taktizálás (Szerkesztőségi hírösszefoglaló) A három bosznia-hercegovinai hadviselő fél genfi tárgyalásain a hangulatra inkább a kölcsönös vádaskodás jellemző, mint az őszinte szándék, hogy kompromisszumos javaslatokkal megfelelő megoldást találjanak és végre aláírják a békeegyezményt. A Génfből tudósító újságírók kommentárjai szerint a tárgyalások úgy indultak, hogy eloszlatták a kezded derűlátást. Nyugati diplomáciai körökben nem is leplezik a véleményt, hogy az Európai Unió serkentette tárgyalásoknak semmilyen eredményük sem lesz, noha mindhárom fél üdvözölte a francia-német kezdeményezést A találkozó legelején a muzulmán fél azzal vádolta meg a szerbeket és a horvátokat, sőt a közvetítő lord Owent és Thorvald Stoltenberget, hogy eltávolodtak a tizenkettek békekezdeményezésétől. A szerbek és a horvátok viszont azzal vádolták meg a muzulmánokat, hogy új, túlzott követelésekkel léptek fel és a tárgyalásokat visszavetették a kezdetre, vagy talán alá is ásták őket Hurd brit külügyminiszter kijelentette, senki sem lehet biztos abban, hogy a muzulmánok elfogadják a békét, még akkor sem, ha további területeket kapnak a szerbektől. Silajdžić bosnyák kormányfő aggodalmának adott hangot, hogy a tárgyalások „elölről kezdődnek”, ENSZ-beli nagykövete, Šaćirbej pedig azzal vádolja lord Owent, hogy engedett a szerb nyomásnak és hajandó tárgyalni Szarajevó státusáról a muzulmánoknak adandó területek helyett. John Mills, a konferencia szóvivője erélyesen elutasította a vádat és hangsúlyozta, hogy lord Owen és Stoltenberg senkit sem pártfogol. Semmivel sem elégedettebbek a tárgyalások kezdetével a szerbek és a horvátok képviselői. Radovan Karadjic kijelentette, hogy a megállapodás kétséges, mert a muzulmánok új térképekkel és követelésekkel jelentek meg, és ezt a szerbek nem fogadhatják el. Franjo Tuđman horvát elnök az Alija Izetbegovictyal való találkozás után kijelentette, hogy a követelések túlzottak és hátráltatják az egész ügyet. (Folytatása a 3. oldalon) (Reuter tetőfotó) Itt még derűlátóak voltak: Thorvald Stoltenberg, lord David Owen, Alain Juppé és Willy Claes a legújabb genfi forduló kezdetén Gobbi Fehér Gyula a Forum-ház élén? A Tartományi Tájékoztatási Bizottság javaslatot tett a lapkiadó vállalat megbízott vezérigazgatójának kijelölésére - A tartományi tájékoztatási titkár nem tudja megoldani a vajdasági lapok rendszeres mejelenésének kérdését - Ljubomir Lukićot megpróbálták rávenni: mondjon le A Tartományi Képviselőház tájékoztatási bizottsága a tegnapi ülésen támogatta a Tartományi Végrehajtó Tanács javaslatát, hogy a Forum-ház megbízott vezérigazgatójának Gobbi Fehér Gyulát válasszák meg. Gobbi Fehér Gyula író, újságíró jelenleg az Újvidéki Televízió magyar szerkesztőségében dolgozik. Minderre azért került sor, mert a ház jelenlegi igazgatója, Maróti Miklós benyújtotta a lemondását. Hogy ki kerül a Forum-ház élére, erről a vajdasági képviselőház december 3-i ülésén fog dönteni. (Bővebb beszámolónk a 9. oldalon) Felhős idő, helyenként gyenge havazás. Keleti, délkeleti szél. Időjárás-jelentésünk a 14. oldalon. A GYŐZTES NATO A VESZTES MOSZKVA TÚSZA? Második Jaltára várva Hogyan ölelheti magához a Nyugat Oroszországot anélkül, hogy megfogva kellene éreznie magát - „Béketársulás” Vancouvertől Vlagyivosztokig, mínusz a Balkán... (Washingtoni tudósítónktól) Mielőtt Warren Christopher amerikai külügyminiszter a minap az Óvilágba utazott volna, magához hívatott néhány nyugat-európai újságírót és megkezdte az utóbbi hónapokban elhanyagolt atlanti kapcsolatok ápolását. Az amerikai sajtó a legritkábban számol be arról, hogyan fogadják Európában az USA ázsiai-csendes-óceáni „átsorakozását”. De maguk az itteni megfigyelők is rosszallva csóválják a fejüket, amikor arról beszélnek, hogy Washington hirtelen mennyire csökkentett jelentőséget tulajdonít a hidegháborút meghatározó és végeredményben eldöntő Észak-atlanti Szövetségnek és európai politikájának. A State Department szerint ez természetesen nem így van. A külügyminiszter többek között arra is emlékeztette vendégeit, hogy 1993 folyamán a legtöbb külföldön töltött idejét éppen európai fővárosokban folytatott tárgyalásokra szánta. Clinton elnök pedig jövőre háromszor is Európába látogat. Mint arról már beszámoltunk, Henry Kissinger, a régi nagy előd is elismerte a közelmúltban, hogy az idén hivatalba lépett kormányzatnak egyszerűen nem volt ideje kidolgozni a NATO- val kapcsolatos elképzeléseit. De ami eddig nyilvánosságra jutott, az nem túl biztató. (Folytatása a 3. oldalon) Ma forgalomba hozzák az 500 millióst A Jugoszláv Nemzet Bank ma hozza forgalomba az 500 millió dináros bankjegyet, amelyen a lila, kék és narancssárga színárnyalatok uralkodnak. A bankjegy jobb oldalán Jovan Cvijic arcképe látható, továbbá a Jugoszláv Nemzeti Bank neve, a bank címere, a dinárérték, valamint a sorozat és a bankjegy száma. A bankjegy bal oldalán MiSa kapitány épületének stilizált rajza áll, ezenkívül feltüntették a dinárértéket és Božidar Gazivoda, a Jugoszláv Nemzeti Bank kormányzóhelyettese aláírását. Itt látható még a bankjegy kiadásának helye és éve. (Tanjug) Minibér minden héten A legalacsonyabb munkabért ezentúl a minimálbér megállapításának és a keresetek kifizetésének módját előirányzó új szabályzat értelmében, amely már megjelent a köztársasági hivatalos lapban, a jövőben hetente egyszer határozzák meg. A minimálbért a hónap első hetére a szakszervezet, a kormány és a gazdasági kamara képviselői legkésőbb annak a hónapnak a végéig kötelesek meghatározni, amelyre az elszámolás és a kifizetés érvényes, minden következő hétre pedig az előző hét utolsó napjában. Ha a munkaadó az előirányzott hátát időben nem fizeti ki a legalacsonyabb munkabért, az új szabályzat kötelezi a vállalat illetékeseit, hogy a kereset nem kifizetett részét számolják el a következő hétre megállapított minimálbér alapján, és növeljék megfelelő százalékban. (Tanjug) Tegnap óta drágább a vasúti díj A Jugoszláv Vasutak közössége igazgató bizottságának követelésére és a szerbiai, valamint Crna Gora-i kormányok jóváhagyására tegnaptól az utasszállítási díj 1000 százalékkal, az áruszállítási díj pedig 1500 százalékkal drágult meg. A gyorsvonat esetében az utasok újabb 9 millió dinárt, az expressz vonat esetében 27 millió dinárt, az üzleti járat esetében 54 millió dinárt, az Inter City esetében pedig 18 millió dinárt fizetnek. A helyfoglalás 11 millió dinárba kerül. (Tanjug) Húszezer százalék felett a havi infláció Óránként 0,7 százalékos a pénzromlás Veszélyben a Weimari Köztársaság inflációs világcsúcsa Novemberben a kiskereskedelmi árak szerint mért infláció a Szövetségi Statisztikai Intézet tegnapi közleménye szerint 20 190,1 százalékos volt. Egy hónap alatt elértük a tavalyi egész évi inflációt, amely 19 810,2 százalékos volt - erről tájékoztatott Mirjana Rankovic, a Szövetségi Statisztikai Intézet vezérigazgató-helyettese a tegnapi sajtóértekezleten. Novemberben az infláció óránként 0,7 százalékkal növekedett és naponta elérte a 18,7 százalékot. Az újságíróknak arra a kérdésére, hogy a múlt havi áremelkedés abszolút rekord-e az újabb kori történelemben, Mirjana Rankovic azt válaszolta, hogy a statisztikában nem találkozott ilyen adattal. A nem hivatalos források szerint Jugoszlávia megközelítette a weimari Németország inflációját az évszázad harmadik évtizedének kezdetén. „A statisztika nem foglalkozik előrejelzésekkel”, válaszolta Mirjana Rankovic arra a kérdésre, hogy mivel kell számolnunk a jövő hónapban, ha a novemberi infláció az októberihez képest tízszeresére növekedett. A novemberi infláció 286 125 293 792 százalékos volt a tavalyi novemberihez képest, a tavaly decemberihez viszonyítva pedig kos. 196 717 169 688 százalék A novemberi megélhetési költségek valamivel nagyobbak voltak aiskereskedelmi áraknál, az októberiekhez képest pedig 22 180,6 százalékkal növekedtek. Összehasonlítva a tavalyi novemberi megélhetési költségekkel 2,2 milliárdszor nagyobbak. Az infláció a szűkebb Szerbiában növekedett a legnagyobb arányban 21 228,5 százalékkal, Crna Gorában „csak” 13 122,5 százalékkal volt nagyobb. Vajdaságban az infláció novemberben 19 916,4, Kosovóban pedig 15 263,8 százalékos volt. (Tanjug)