Magyar Szó, 1994. március (51. évfolyam, 49-60. szám)

1994-03-03 / 49. szám

1994. március 3., csütörtök Fordulat (Washingtoni Számtalanszor leírtuk már ezt a szót, amióta volt hazánk, a régi Ju­goszlávia a nacionalizmus martalé­kává és emberi mészárszékké vált De talán soha akkora reális eséllyel nem, mint most Nem azért, mintha a washingtoni aláírással kitört volna a béke. A vég­ső rendezésig még rengeteg tenni­való marad hátra - a volt országha­tárokon belül nem is a legkönnyeb­bek, hanem talán éppen a legnehe­zebbek. Sőt, ha a boszniai háború befejeződik, még akkor is hátravan két nyitott kérdés: a horvátországi megszállt területek sorsa és termé­szetesen Kosovo. Ami miatt most mégis bizakodás­sal tekinthetünk a jövőbe, az min­den politikai fontolgatás - és min­den háború - alapja: az erőegyen­súly változni látszik. A sikertelen 1991. évi szövetségi alkudozások óta egyértelmű volt, ki­nek a javára billen ez a Balkánon: a hadsereg majdnem teljes egészében Belgrád kezében volt és maradt. Márpedig éppen az a hadsereg taní­totta évtizedeken keresztül kiskato­­náival meg az ország polgáraival, hogy csak az vállalkozik agresszióra, aki erősebbnek érzi magát. Ezeket az egyenlőtlen erőviszo­nyokat egészen a közelmúltig kö­zömbösen szemlélte a világ. Vagy legalábbis nem szánta el magát arra, hogy - egyébként deklarált céljai irányában - elmozdítsa őket­ tudósítónktól. Ebben a pillanatban még nem vi­lágos, mi késztette Clinton elnököt arra, hogy éppen most - pontosab­ban mintegy két hónappal ezelőtt - - rászánja magát az Egyesült Álla­mok még mindig hatalmas politikai tőkéjének befektetésére ebbe a na­gyon is kockázatos játszmába. A NA­TO béketársulási programjának fe­lemás fogadtatása, az orosz belpoli­tika megbízhatatlansága és még szá­mos tényező közrejátszhatott abban, hogy - a vietnami intervenciót an­nak idején ellenző - Bill Clinton be­lássa: nincs új világrend a balkáni káosz megszüntetése nélkül. Nem lehetett mellékes az a meggondolás sem (és nemcsak a Magyar Szó kom­mentátora gondolta úgy tavaly au­gusztusban), hogy az amerikai elnök harmadszor nem blöffölhet. Lehet, hogy a béke még messze van, de a nemzetközi közösség - az USA vezetésével - egy dolgot máris elért: hatalmas áldozatok hosszadal­mas és közönyös szemlélése után ugyan, de sikerült politikai és nem katonai módszerekkel olyan fordu­latot kicsikarnia, amely valamennyi­re helyreállíthatja az erőegyensúlyt. Ehhez azonban egy olyan szavahihe­tő fenyegetésre volt szükség, ame­lyet egyetlen agresszív politikus, sőt katonai gépezet sem hagyhat figyel­men kívül. PURGER Tibor Tizenkettekből tizenötök Az Európai Unió bővítéséről szóló tárgyalások kedden késő este értek véget, felemás sikerrel. A szervezet fennállásának talán leghosszabb hu­zavonája során, amely 40 órán át tar­tott, először Svédország, majd Finn­ország és végül Ausztria aláírta a megállapodást, amely lehetővé teszi számukra, hogy még az év vége előtt az Európai Unió teljes jogú tagjává váljanak. A negyedik jelölt, Norvégia félbe­szakította a tárgyalásokat, de valószí­nűleg már a jövő héten folytatják őket a siker reményében. Ahhoz, hogy a tizenkettekből tizen­ötök legyenek, a brüsszeli megállapo­dást az érintett országokban referen­dumon meg kell erősíteni, az Európa Parlamentnek pedig a jelölt országok parlamentjeivel együtt ratifikálnia. Ha valóra válik a bővülés, és Nor­végia is az Európai Unió tagja lesz, 1995. január 1-jétől az EU a Pelopon­­nészosztól a sarkkörig fog terjedni. (Tanjug) * Horvát-bosnyák föderáció Boszniában A kedden Washingtonban aláírt egyezmény konföderációt irányoz elő Horvátországgal (Folytatás az 1. oldalról) Március 15-ét határozták meg vég­ső időpontként, ameddig ki kell dol­gozni az új állam alkotmányának ter­vezetét és a Horvátországgal való kon­föderáció módját. A horvát-bosnyák megállapodást négynapos tárgyalások előzték meg a State Departmentben magas rangú amerikai tisztségviselők és személye­sen Christopher államtitkár aktív részvételével. Christopher az aláírás után kijelentette, hogy az USA és a nyugati szövetségesek mindent meg­tesznek az egyezmény gyakorlati va­lóra váltása érdekében, és gazdasági segélyt ígért Bosznia újjáépítésé­hez. Az amerikai kormányzat koncepci­ója szerint a következő fázisban a szer­­beket is megpróbálják rábeszélni, hogy csatlakozzanak a kettős föderáci­óhoz, noha kormánykörök nem túl derűlátóak egy ilyen változat esélyeivel kapcsolatban. ERŐTELJES AMERIKAI NYOMÁSRA A washingtoni egyezményt erős amerikai diplomáciai nyomás után hozták tető alá, elsősorban a horvát fél irányában. Washington elképzelése szerint a kettős állammal lehetővé te­szik a bosnyákoknak, hogy legalább részben megőrizzék Bosznia egységét, kiterjedjen a muzulmánok ellenőrzése alatt álló terület és kijáratot kapjanak a tengerre. Nem utolsósorban ezzel ja­vultak pozícióik a tárgyalásokon (le­het, hogy katonailag is) a szerbek irá­nyában az események következő fázi­sában. Bill Clinton amerikai elnök kedden este üdvözölte az egyezmény aláírását, és „nagy lépésnek” ítélte meg a béke felé vezető úton. „Szívből üdvözlöm a Bosznia-Her­cegovina területén alakuló föderációra vonatkozó egyezményt” - mondta Clinton és hangsúlyozta, hogy telefo­non beszélgetett Izetbegovictyal és Tudmannal és biztosította őket Was­hington támogatásáról. Az amerikai elnök minden féltől azt kérte, hogy tanúsítsanak „nagyobb ru­galmasságot és államférfiúi bölcsessé­get, amely a terv realizálásához vezeti őket". Warren Christopher amerikai ál­lamtitkár az aláírási ceremónia utáni rövid kijelentésben hangsúlyozta, hogy az aláírás azt bizonyítja: „A béke lehetséges.” TERÜLETI ENGEDMÉNYEKET KÖVETELNEK A SZERBEKTŐL Kormánytisztségviselők az újságí­rókkal folytatott beszélgetések során kiemelték, hogy most a szerbeknek kell területi koncessziókat adniuk, és a kormányzat igyekszik meggyőzni őket annak szükségességéről, hogy csatla­kozzanak a horvát-bosnyák föderáció­hoz. A kérdésre, hogy erre mivel ser­kentenék őket, egy tisztségviselő azt válaszolta, hogy „az USA reméli, hogy a szerbek ebben a béke serkentését lát­ják”. Más források is megelégedésüket fejezték ki az egyezmény aláírása mi­att, amihez az amerikai diplomácia aktív hozzájárulása volt szükséges, mégis vannak bizonyos fenntartásaik. Olyan vélemények hangzanak el, hogy a szerb felet teljesen kizárva mindenképpen el akarta érni a mu­­zulmán-horvát békülést, hogy töm­böt alakítsanak a szerbek ellen. Ugyanakkor az első washingtoni rea­gálásokban elhangzik a kérdés, hogy mit szólnak majd ehhez az okmány­hoz Horvátországban, és különösen a boszniai horvátok körében. Állítólag az egyezmény többi pontja nincs eléggé kidolgozva, és ez komoly poli­tikai viszályokat szülhet a boszniai horvátok körében és magában Hor­vátországban is. Abban azonban mindenki egyetért Washingtonban, hogy a State Depart­mentben aláírt okmány csupán első lé­pés egy igen nehéz és teljesen bizony­talan úton. BÉKE CSAK MINDHÁROM NEMZET MEGEGYEZÉSÉVEL Lord David Owen és Thorvald Stoltenberg, a Jugoszlávia-értekezlet társelnökei üdvözölték a muzulmán- horvát föderációról szóló egyezményt Az ENSZ székhelyén kiadott közle­ményben a két társelnök köszönetét fejezte ki az USA kormányának, ami­ért lehetővé tette az események ilyen alakulását. „Béke azonban nem lesz Bosznia- Hercegovinában, amíg mindhárom nemzet nem állapodik meg egy átfogó megoldásban” - hangsúlyozza a két társelnök. Elsődleges feladatuknak most azt tartják, hogy „mindhárom fél­nek segítsenek a különbségek áthi­dalásában”. Tudják, hogy ebben az USA és az Orosz Föderáció támoga­tására számíthatnak. Ilyen értelem­ben - tették hozzá - üdvözölték a Moszkvában létrejött megállapo­dást, amely a tuzlai repülőtér meg­nyitására vonatkozik. CSURKIN: VISSZATÉRÉS A TÁRGYALÁSOKHOZ Vitalij Csurkin orosz külügyminisz­ter-helyettes tegnap kijelentette, hogy a horvátok és bosnyákok washingtoni NATO-akció Boszniában Hétfőn a NATO harci gépei Bosznia légterében lelőt­tek négy repülőt, amelyek megszegték a repülési ti­lalmat. A The Washington Post című lap sematikus rajzot közölt az akció lefolyásáról. (1.) Hajnalban hat Jastreb típusú gépet észlelnek Bosznia légterében, kettő közülük feltehetően a banjalukai légi támasz­pontról szállt fel, négy pedig a Krajinából érkezett, és valamennyien Novi Travnik felé tartanak. (2.) A NATO AWACS radarrepülői 6.35 órakor rádióüzenet­ben figyelmeztetik a Jastrebokat, hogy megsértik a légtérzárlatot. Válasz nincs. 6.42-kor az avianói (Olaszország) bázisról felrepül két járőröző amerikai F-­ 6-os, szintén figyelmeztetik az akkor már a Novi Travnik-t, a muzulmánok kezén levő lőszergyárat bombázó Jastrebokat. 6.43-kor az amerikai pilóták engedélyt kapnak a vicenzai (Olaszország) pa­rancsnokságtól az akcióra. 6.45-kor a vezető F-­ 6- os rakétával lelövi az egyik Jastrebot, két perccel később a másodikat, majd újabb egy perc után a harmadikat is. 6.50-kor még két F-­ 6-os érkezik a helyszínre erősítésként, s az egyik lelövi a negyedik Jastrebot is. (3.) A megmaradt két Jastreb 6.59-kor elhagyja a boszniai légteret anélkül, hogy az ameri­kai gépek üldöznék őket ...S ,ЛШ r .. . MBS Magyar Szó Jeszenszky a horvát-muzulmán egyezségről (Washingtoni tudósítónktól) Jeszenszky Géza magyar külügymi­niszter kedd este Washingtonban a kö­vetkező nyilatkozatot adta lapunk tu­dósítójának a boszniai horvátok és mu­zulmánok (abban a pillanatban még csak várható) megállapodásról: „A horvát-muzulmán tárgyaláso­kat vagy megbékélést rendkívül fon­tosnak tartom. A válság súlyosbodásá­nak egy nagyon fontos tünete volt a muzulmánok és horvátok között kiala­kult konfliktus. Ha az ember ránéz a térképre, megnézi, hogy néz ki Hor­vátország Bosznia nélkül, akkor vilá­gossá válik, hogy ez a két nép, két or­szág még jobban egymásra van utalva, mint a régió más országai. És azt hi­szem, hogyha Bosznia esetében újra a kantonális megoldás kerül előtérbe, mint egy olyan megoldás, amely a hor­vátok és muzulmánok egymás mellett élését biztosítja, akkor ez nem csupán Bosznia és Horvátország számára biz­tosít jó modellt, hanem tágabb érte­lemben is jó példát jelenthet” P.T. KÜLPOLITIKA 3 „Az ő dolguk” A horvátok és bosnyákok meg­állapodása, hogy föderációban él­jenek, „az ő dolguk mindaddig, amíg a szerbek a maguk útján ha­ladhatnak” - jelentette ki tegnap Jovan Zametica, a boszniai szerb hatóságok szóvivője. A BBC-nek adott interjúban Zametica Paléról azt üzente, hogy a megállapodás a stabilitás eleme lehet, ha realizálódik. Hozzátette azonban, hogy nem hisz benne, mivel „mesterséges tákolmány”, amelyet amerikai nyomásra hoz­tak létre. „Véleményem szerint a megál­lapodást hihetetlen amerikai nyo­másra írták alá, és nem lesz belőle semmi” - mondta a szóvivő, majd hozzátette, hogy ezzel „marginali­­zálták a genfi békefolyamatot”. (Tanjug) egyezménye „újbóli visszatérés a tár­gyalásokhoz”. Értékelése szerint ez az okmány „helyes olvasással és értelme­zéssel” pozitív szerepet játszhat a Bosz­nia-Hercegovina körüli viszály rende­zésében. Az Interfax hírügynökségnek adott interjúban Csurkin közölte, hogy Moszkva tudott a washingtoni egyez­mény előkészületeiről. Az orosz diplomata szerint a bos­nyákok és a horvátok „készek rendez­ni viszonyaikat Bosznia-Hercegovina keretében”. Egy föderáció létrehozása lehetővé teszi több bonyolult kérdés rendezését, amelyek eddig akadályoz­ták a tárgyalásokat, így például nem lesz szükség pontosan meghatározni a határt a horvátok és a muzulmánok te­rületei között, és lekerül napirendről a bosnyákok tengeri kijáratra való igé­nye is. Csurkin szerint a bosnyák-horvát egyezmény nem irányul a boszniai szerbek érdekei ellen. Konkrétan meghatározza, hogy a szerbekhez való viszonyt további tárgyalások folyamán rendezik. Ami a legfontosabb kérdést - a területit - illeti, arról Washington­ban szó sem volt, hangsúlyozta Csur­kin. BÉCS:­­ A boszniai muzulmánok és horvátok képviselői március 4-én Bécsben folytatják a tárgyalásokat a fö­derációról szóló egyezmény részletei­ről. A hírt osztrák tájékoztatási eszkö­zök közölték. Megnyitják a tuzlai repülőteret Radovan Karadjic boszniai szerb vezér egyetértett a tuzlai repülőtér megnyitásával humanitárius segély­szállítás céljaira, ha a repülőtér ellen­őrzésében orosz megfigyelők is részt vesznek. Ebben állapodott meg kedden Moszkvában Radovan Karadzic és Andrej Kozirjev orosz külügyminisz­ter. Oroszország vállalta, hogy megfi­gyelőket küld Tuzlába. (Tanjug)

Next