Magyar Szó, 1994. március (51. évfolyam, 49-60. szám)
1994-03-03 / 49. szám
1994. március 3., csütörtök Fordulat (Washingtoni Számtalanszor leírtuk már ezt a szót, amióta volt hazánk, a régi Jugoszlávia a nacionalizmus martalékává és emberi mészárszékké vált De talán soha akkora reális eséllyel nem, mint most Nem azért, mintha a washingtoni aláírással kitört volna a béke. A végső rendezésig még rengeteg tennivaló marad hátra - a volt országhatárokon belül nem is a legkönnyebbek, hanem talán éppen a legnehezebbek. Sőt, ha a boszniai háború befejeződik, még akkor is hátravan két nyitott kérdés: a horvátországi megszállt területek sorsa és természetesen Kosovo. Ami miatt most mégis bizakodással tekinthetünk a jövőbe, az minden politikai fontolgatás - és minden háború - alapja: az erőegyensúly változni látszik. A sikertelen 1991. évi szövetségi alkudozások óta egyértelmű volt, kinek a javára billen ez a Balkánon: a hadsereg majdnem teljes egészében Belgrád kezében volt és maradt. Márpedig éppen az a hadsereg tanította évtizedeken keresztül kiskatonáival meg az ország polgáraival, hogy csak az vállalkozik agresszióra, aki erősebbnek érzi magát. Ezeket az egyenlőtlen erőviszonyokat egészen a közelmúltig közömbösen szemlélte a világ. Vagy legalábbis nem szánta el magát arra, hogy - egyébként deklarált céljai irányában - elmozdítsa őket tudósítónktól. Ebben a pillanatban még nem világos, mi késztette Clinton elnököt arra, hogy éppen most - pontosabban mintegy két hónappal ezelőtt - - rászánja magát az Egyesült Államok még mindig hatalmas politikai tőkéjének befektetésére ebbe a nagyon is kockázatos játszmába. A NATO béketársulási programjának felemás fogadtatása, az orosz belpolitika megbízhatatlansága és még számos tényező közrejátszhatott abban, hogy - a vietnami intervenciót annak idején ellenző - Bill Clinton belássa: nincs új világrend a balkáni káosz megszüntetése nélkül. Nem lehetett mellékes az a meggondolás sem (és nemcsak a Magyar Szó kommentátora gondolta úgy tavaly augusztusban), hogy az amerikai elnök harmadszor nem blöffölhet. Lehet, hogy a béke még messze van, de a nemzetközi közösség - az USA vezetésével - egy dolgot máris elért: hatalmas áldozatok hosszadalmas és közönyös szemlélése után ugyan, de sikerült politikai és nem katonai módszerekkel olyan fordulatot kicsikarnia, amely valamennyire helyreállíthatja az erőegyensúlyt. Ehhez azonban egy olyan szavahihető fenyegetésre volt szükség, amelyet egyetlen agresszív politikus, sőt katonai gépezet sem hagyhat figyelmen kívül. PURGER Tibor Tizenkettekből tizenötök Az Európai Unió bővítéséről szóló tárgyalások kedden késő este értek véget, felemás sikerrel. A szervezet fennállásának talán leghosszabb huzavonája során, amely 40 órán át tartott, először Svédország, majd Finnország és végül Ausztria aláírta a megállapodást, amely lehetővé teszi számukra, hogy még az év vége előtt az Európai Unió teljes jogú tagjává váljanak. A negyedik jelölt, Norvégia félbeszakította a tárgyalásokat, de valószínűleg már a jövő héten folytatják őket a siker reményében. Ahhoz, hogy a tizenkettekből tizenötök legyenek, a brüsszeli megállapodást az érintett országokban referendumon meg kell erősíteni, az Európa Parlamentnek pedig a jelölt országok parlamentjeivel együtt ratifikálnia. Ha valóra válik a bővülés, és Norvégia is az Európai Unió tagja lesz, 1995. január 1-jétől az EU a Peloponnészosztól a sarkkörig fog terjedni. (Tanjug) * Horvát-bosnyák föderáció Boszniában A kedden Washingtonban aláírt egyezmény konföderációt irányoz elő Horvátországgal (Folytatás az 1. oldalról) Március 15-ét határozták meg végső időpontként, ameddig ki kell dolgozni az új állam alkotmányának tervezetét és a Horvátországgal való konföderáció módját. A horvát-bosnyák megállapodást négynapos tárgyalások előzték meg a State Departmentben magas rangú amerikai tisztségviselők és személyesen Christopher államtitkár aktív részvételével. Christopher az aláírás után kijelentette, hogy az USA és a nyugati szövetségesek mindent megtesznek az egyezmény gyakorlati valóra váltása érdekében, és gazdasági segélyt ígért Bosznia újjáépítéséhez. Az amerikai kormányzat koncepciója szerint a következő fázisban a szerbeket is megpróbálják rábeszélni, hogy csatlakozzanak a kettős föderációhoz, noha kormánykörök nem túl derűlátóak egy ilyen változat esélyeivel kapcsolatban. ERŐTELJES AMERIKAI NYOMÁSRA A washingtoni egyezményt erős amerikai diplomáciai nyomás után hozták tető alá, elsősorban a horvát fél irányában. Washington elképzelése szerint a kettős állammal lehetővé teszik a bosnyákoknak, hogy legalább részben megőrizzék Bosznia egységét, kiterjedjen a muzulmánok ellenőrzése alatt álló terület és kijáratot kapjanak a tengerre. Nem utolsósorban ezzel javultak pozícióik a tárgyalásokon (lehet, hogy katonailag is) a szerbek irányában az események következő fázisában. Bill Clinton amerikai elnök kedden este üdvözölte az egyezmény aláírását, és „nagy lépésnek” ítélte meg a béke felé vezető úton. „Szívből üdvözlöm a Bosznia-Hercegovina területén alakuló föderációra vonatkozó egyezményt” - mondta Clinton és hangsúlyozta, hogy telefonon beszélgetett Izetbegovictyal és Tudmannal és biztosította őket Washington támogatásáról. Az amerikai elnök minden féltől azt kérte, hogy tanúsítsanak „nagyobb rugalmasságot és államférfiúi bölcsességet, amely a terv realizálásához vezeti őket". Warren Christopher amerikai államtitkár az aláírási ceremónia utáni rövid kijelentésben hangsúlyozta, hogy az aláírás azt bizonyítja: „A béke lehetséges.” TERÜLETI ENGEDMÉNYEKET KÖVETELNEK A SZERBEKTŐL Kormánytisztségviselők az újságírókkal folytatott beszélgetések során kiemelték, hogy most a szerbeknek kell területi koncessziókat adniuk, és a kormányzat igyekszik meggyőzni őket annak szükségességéről, hogy csatlakozzanak a horvát-bosnyák föderációhoz. A kérdésre, hogy erre mivel serkentenék őket, egy tisztségviselő azt válaszolta, hogy „az USA reméli, hogy a szerbek ebben a béke serkentését látják”. Más források is megelégedésüket fejezték ki az egyezmény aláírása miatt, amihez az amerikai diplomácia aktív hozzájárulása volt szükséges, mégis vannak bizonyos fenntartásaik. Olyan vélemények hangzanak el, hogy a szerb felet teljesen kizárva mindenképpen el akarta érni a muzulmán-horvát békülést, hogy tömböt alakítsanak a szerbek ellen. Ugyanakkor az első washingtoni reagálásokban elhangzik a kérdés, hogy mit szólnak majd ehhez az okmányhoz Horvátországban, és különösen a boszniai horvátok körében. Állítólag az egyezmény többi pontja nincs eléggé kidolgozva, és ez komoly politikai viszályokat szülhet a boszniai horvátok körében és magában Horvátországban is. Abban azonban mindenki egyetért Washingtonban, hogy a State Departmentben aláírt okmány csupán első lépés egy igen nehéz és teljesen bizonytalan úton. BÉKE CSAK MINDHÁROM NEMZET MEGEGYEZÉSÉVEL Lord David Owen és Thorvald Stoltenberg, a Jugoszlávia-értekezlet társelnökei üdvözölték a muzulmán- horvát föderációról szóló egyezményt Az ENSZ székhelyén kiadott közleményben a két társelnök köszönetét fejezte ki az USA kormányának, amiért lehetővé tette az események ilyen alakulását. „Béke azonban nem lesz Bosznia- Hercegovinában, amíg mindhárom nemzet nem állapodik meg egy átfogó megoldásban” - hangsúlyozza a két társelnök. Elsődleges feladatuknak most azt tartják, hogy „mindhárom félnek segítsenek a különbségek áthidalásában”. Tudják, hogy ebben az USA és az Orosz Föderáció támogatására számíthatnak. Ilyen értelemben - tették hozzá - üdvözölték a Moszkvában létrejött megállapodást, amely a tuzlai repülőtér megnyitására vonatkozik. CSURKIN: VISSZATÉRÉS A TÁRGYALÁSOKHOZ Vitalij Csurkin orosz külügyminiszter-helyettes tegnap kijelentette, hogy a horvátok és bosnyákok washingtoni NATO-akció Boszniában Hétfőn a NATO harci gépei Bosznia légterében lelőttek négy repülőt, amelyek megszegték a repülési tilalmat. A The Washington Post című lap sematikus rajzot közölt az akció lefolyásáról. (1.) Hajnalban hat Jastreb típusú gépet észlelnek Bosznia légterében, kettő közülük feltehetően a banjalukai légi támaszpontról szállt fel, négy pedig a Krajinából érkezett, és valamennyien Novi Travnik felé tartanak. (2.) A NATO AWACS radarrepülői 6.35 órakor rádióüzenetben figyelmeztetik a Jastrebokat, hogy megsértik a légtérzárlatot. Válasz nincs. 6.42-kor az avianói (Olaszország) bázisról felrepül két járőröző amerikai F- 6-os, szintén figyelmeztetik az akkor már a Novi Travnik-t, a muzulmánok kezén levő lőszergyárat bombázó Jastrebokat. 6.43-kor az amerikai pilóták engedélyt kapnak a vicenzai (Olaszország) parancsnokságtól az akcióra. 6.45-kor a vezető F- 6- os rakétával lelövi az egyik Jastrebot, két perccel később a másodikat, majd újabb egy perc után a harmadikat is. 6.50-kor még két F- 6-os érkezik a helyszínre erősítésként, s az egyik lelövi a negyedik Jastrebot is. (3.) A megmaradt két Jastreb 6.59-kor elhagyja a boszniai légteret anélkül, hogy az amerikai gépek üldöznék őket ...S ,ЛШ r .. . MBS Magyar Szó Jeszenszky a horvát-muzulmán egyezségről (Washingtoni tudósítónktól) Jeszenszky Géza magyar külügyminiszter kedd este Washingtonban a következő nyilatkozatot adta lapunk tudósítójának a boszniai horvátok és muzulmánok (abban a pillanatban még csak várható) megállapodásról: „A horvát-muzulmán tárgyalásokat vagy megbékélést rendkívül fontosnak tartom. A válság súlyosbodásának egy nagyon fontos tünete volt a muzulmánok és horvátok között kialakult konfliktus. Ha az ember ránéz a térképre, megnézi, hogy néz ki Horvátország Bosznia nélkül, akkor világossá válik, hogy ez a két nép, két ország még jobban egymásra van utalva, mint a régió más országai. És azt hiszem, hogyha Bosznia esetében újra a kantonális megoldás kerül előtérbe, mint egy olyan megoldás, amely a horvátok és muzulmánok egymás mellett élését biztosítja, akkor ez nem csupán Bosznia és Horvátország számára biztosít jó modellt, hanem tágabb értelemben is jó példát jelenthet” P.T. KÜLPOLITIKA 3 „Az ő dolguk” A horvátok és bosnyákok megállapodása, hogy föderációban éljenek, „az ő dolguk mindaddig, amíg a szerbek a maguk útján haladhatnak” - jelentette ki tegnap Jovan Zametica, a boszniai szerb hatóságok szóvivője. A BBC-nek adott interjúban Zametica Paléról azt üzente, hogy a megállapodás a stabilitás eleme lehet, ha realizálódik. Hozzátette azonban, hogy nem hisz benne, mivel „mesterséges tákolmány”, amelyet amerikai nyomásra hoztak létre. „Véleményem szerint a megállapodást hihetetlen amerikai nyomásra írták alá, és nem lesz belőle semmi” - mondta a szóvivő, majd hozzátette, hogy ezzel „marginalizálták a genfi békefolyamatot”. (Tanjug) egyezménye „újbóli visszatérés a tárgyalásokhoz”. Értékelése szerint ez az okmány „helyes olvasással és értelmezéssel” pozitív szerepet játszhat a Bosznia-Hercegovina körüli viszály rendezésében. Az Interfax hírügynökségnek adott interjúban Csurkin közölte, hogy Moszkva tudott a washingtoni egyezmény előkészületeiről. Az orosz diplomata szerint a bosnyákok és a horvátok „készek rendezni viszonyaikat Bosznia-Hercegovina keretében”. Egy föderáció létrehozása lehetővé teszi több bonyolult kérdés rendezését, amelyek eddig akadályozták a tárgyalásokat, így például nem lesz szükség pontosan meghatározni a határt a horvátok és a muzulmánok területei között, és lekerül napirendről a bosnyákok tengeri kijáratra való igénye is. Csurkin szerint a bosnyák-horvát egyezmény nem irányul a boszniai szerbek érdekei ellen. Konkrétan meghatározza, hogy a szerbekhez való viszonyt további tárgyalások folyamán rendezik. Ami a legfontosabb kérdést - a területit - illeti, arról Washingtonban szó sem volt, hangsúlyozta Csurkin. BÉCS: A boszniai muzulmánok és horvátok képviselői március 4-én Bécsben folytatják a tárgyalásokat a föderációról szóló egyezmény részleteiről. A hírt osztrák tájékoztatási eszközök közölték. Megnyitják a tuzlai repülőteret Radovan Karadjic boszniai szerb vezér egyetértett a tuzlai repülőtér megnyitásával humanitárius segélyszállítás céljaira, ha a repülőtér ellenőrzésében orosz megfigyelők is részt vesznek. Ebben állapodott meg kedden Moszkvában Radovan Karadzic és Andrej Kozirjev orosz külügyminiszter. Oroszország vállalta, hogy megfigyelőket küld Tuzlába. (Tanjug)