Magyar Szó, 1994. július (51. évfolyam, 132-158. szám)

1994-07-01 / 132. szám

VIM KÁRTYÁKMagyar Szó A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA II évf., 132. (16861.) szám Újvidék, 1994. július 1., péntek Ára 30 para A kérdésünk Elhangzott egy kérdés a tarto­mányi parlamentben, amelyre oda fog figyelni nemcsak a vajdasági, hanem az egész magyarság, és a szerb állam is. Ez utóbbinak van cí­mezve. Egy félárván felnevelkedett képviselőnő tette fel. Édesapját 1944 őszén sok száz falubelijével együtt kivégezték. Annyi idő után sem tudja, hol nyugszik. Eddig azt hitte, hogy a csurogi tömegsírok va­lamelyikében, a dögtemetőben vagy a téglagyár gödreiben, ahova a köz­ségházán agyonverteket szekéren ki­szállították. Újabban azonban arról értesült, hogy szegényeket kétszer lik­vidálták. Egyszer 1944-ben, amikor az életüket vették el tőlük, másod­szor pedig az ötvenes évek legelején, amikor a kivégzettek tetemét éjnek éjszakáján titokban kiásták és teher­autókra rakták, majd a kulai bőr­gyárba vitték. A csontokat likvidálni. A fentiekből már egyértelműen kikövetkeztethető, a kérdés arra vo­natkozott: lehet-e nyíltan, a szerb ál­lam egyetértésével és közreműködé­sével megemlékezni az 1944-es vé­rengzésekről is, tehát azokról, ame­lyek során az áldozatok többsége nem a délszláv, hanem a mi nemzet­társaink közül került ki. Sorsukban ezerszám osztoztak a németek is, az ő maradékaik azonban a háborút kö­vető évtizedekben szinte az utolsó emberig el lettek üldözve világ szé­gyenére; új, s egyben óhazájukban - Németországban és Ausztriában - áldozataikról megemlékeztek minden esztendőben a titói demokrácia szüntelen hazai uszítása ellenére. Nekünk, délvidéki magyaroknak azonban ez a lehetőség sem adatott meg, mert az anyaországban talán még mélységesebben hallgattak mindarról abban az időben, mint nálunk. Emlékezünk mi vérengzésekre, sajnos, van mire emlékeznünk: negy­venkettő razziás telére, negyvennégy zsidóhajtó tavaszára-nyarára, s meg is szoktunk emlékezni az akkori ál­dozatokról, mi magyarok is. De mi akarunk emlékezni azokra is, akikre eddig nem volt szabad: a mieinkre. Azokra, akikről sokan még most is azt szeretnék híresztelni, hogy bűnö­sök voltak, holott kivégzőik meg sem kíséreltek foglalkozni annak bizonyí­tásával, hogy a likvidáltak csak­ugyan azok-e, de még utólag sem merte a tettes rezsim kimondani, be­vallani, mi történt akkor, ha nem úgy tett, mintha semmi sem történt volna. A nyomokat mindenáron sze­rette volna eltüntetni. Annak árán is, hogy a halotti anyakönyvekbe nem engedte beíratni haláluk okát, sőt még sok esetben magát a halál bekövetkeztének a tényét sem. A gyil­kosság után évtizedekig folyt, s nap­jainkban is tart még a holttá nyilvá­nítás, aminek leggyakoribb indoka­ként azt találjuk bejegyezve, hogy az illető eltűnt. A leplezés folyt annak árán is, hogy a tömegsírokat azóta szeméttel takarták le, s hogy a vélet­lenül előkerült tetemmaradványokat nagy igyekezettel el akarták tüntet­ni. A csontok azonban minduntalan felszínre jutnak. Esetenként úgy, hogy a kóbor ebek kikaparják, mint Kanizsán történt már 1945 elején, vagy úgy, hogy leszakad a Tisza vize által alámosott part, s előjönnek a partoldalból a halottaink, mint Pé­­terrévén történt, vagy úgy, mint Csurogon, hogy a téglagyári munká­sok az agyagbányát nem tudták mű­velni a tömegsírok megbolygatása nélkül. A sírokra lakótelepet építet­tek, halottasházat, buszállomást, hogy sohase lehessen rájuk találni. Mi tudjuk, hol vannak a tömeg­sírok. Azóta, hogy a gyászünnepsé­gért nem jár ki a rendőri zaklatás, meg is szoktunk emlékezni a gyász­eseményről. A kérdés most arra vo­natkozik, akar-e az állam, a hazánk, velünk együttérezni gyászunkban. MATUSKA Márton GÁLI HAMAROSAN ELŐÁLL A JAVASLATTAL Meghosszabbítják a „tűzszünetet” Az ENSZ szeretné, ha július 9-e után is érvényben maradna a fegyvernyugvás­­ Ganic: Szarajevó elutasítja a béketervet Claire Grimes, az ENSZ sajtó­képviselője tegnap Szarajevóban kijelentette, az ENSZ szeretné, ha az állandóan megszegett tűz­szünet Boszniában július 9-e után is érvényben maradna. Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár a kö­vetkező néhány napban tájékoz­tatja a Biztonsági Tanácsot a Boszniában uralkodó helyzetről, és javasolja a tűzszünet meghosz­­szabbítását. Ejup Ganic, a muzulmán­­horvát föderáció alelnöke Wa­shingtonban kijelentette, hogy a szarajevói kormány elutasítja a nemzetközi összekötő csoport béketervét, mert nem foglalták bele, hogy megszüntetik a fegy­verembargót a muzulmánok esetében, ha a szerbek visszauta­sítják a terv elfogadását. A Hor­­vát Rádió jelentése szerint Ganic hangsúlyozta, hogy erről elbe­szélgetett Al Gore amerikai alel­­nökkel is, aki szerdán fogadta őt Washingtonban. Ganic azt is hozzátette, Gore felrótta neki, hogy az amerikai kongresszus­ban kérte a muzulmánok elleni fegyverembargó (Tanjug) feloldását. B­írált összehasonlítások Holocaust és háborús veszteségek, nácizmus és kommunizmus - New York-i tudósítónk interjúja Braham professzorral, a vészkorszak neves kutatójával a 2. oldalon Új törvény az ingatlanadóról Folytatta ülését a szerb parlament Az ingatlanadóról szóló törvény megvitatásával folytatták a szerbiai parlament képviselői tegnap a há­rom napja tartó ülésüket. Még­­né­hány adótörvény vár elfogadásra, köztük a forgalmi adóról szóló tör­vényjavaslat, ezenkívül a képvise­lőknek dönteniük kell a büntetőtör­vény módosítási javaslatáról, vala­mint a népszavazásról és népi indít­ványról szóló törvény javaslatáról, amit a kormány terjesztett be. A képviselők tegnap elfogadták az ingatlanadóról szóló törvényt, amelyben újdonságnak számít a tő­kerészvény, valamint a korlátozott felelősségű társulásban való részvé­tel megadóztatása. Az ingatlanra a piaci érték 0,40 százalékának meg­felelő összegű adót rónak ki, a me­zőgazdasági és erdészeti földre 1,5 százalékot a kataszter szerint, a tő­kére pedig 0,25 százalékot. A tulaj­donjogon, a lakójogon és hosszú tá­vú bérlet jogán kívül bevezetik a tör­vénnyel a lakójog megadóztatását. A törvény kiterjed az ingatlan átíratá­sának minden formájára, valamint az intellektuális tulajdonjogának át­vitelére.­­ Az adófizetés alól a jövőben is mentesítik az egyenes ági örökösö­ket, de minden más örökös adófize­tésre köteles progresszív százalék szerint. Az elsőfokú oldalági örökö­sök a 2000-től 10 000 dinárig terje­dő értékre 2 százalékot, a 10 000 di­nárt meghaladó értékre pedig 200 dinárt, plusz a 10 000 dináron felüli összeg három százalékát űzetik. A másodfokú oldalági örökösök 25 százalékos adót és minden más örö­kös a vagyon ötven százalékának megfelelő adót fizet. (Tanjug) (További tudósítás az 5. oldalon) Zápor, zivatar lehetséges, mérséklődik a meleg időjárás-jelentésünk a 12. oldalon VB-SAROK Az ördög verve, a pénz számolva Ennek most természetesen semmi köze az asszony(ok)hoz, jóllehet a kiszólás eredetiben arabra vezethető vissza, akárcsak az a másik közkedvelt sovén, amely szerint: „Mindennap verd meg az asszonyt! Ha te nem tudod, miért, Ő biztos tudni fogja. ” . Ebben a mesében tehát nincs egy szál hölgy sem, legfeljebb annyiban, hogy a szaúdi-belgán az utóbbiak a megtévesztésig hasonlítottak saját nagymamáikra. És ez is csak nagymamáikra nézve sértő. Szóval megnyúzták a „ Vörös ördögöt" (amiként az a játékot). Szaúd-Arábia­­szerte égen-földím folyt a tánc. Nemkülönben a világ fogadóirodái környékén, mert aki rájuk tett, az most elégedetten számolhatja. Van mit, mert minden egyes dollár 500-at hozott. S ugyancsak számolhatják a különben is már dúsgazdag focisták, hisz Fahd király most valószínűleg még adakozóbb lesz. Miután Mercedese már mind­­annyiuknak van egy gépparkra való, szerintem most mindegyiknek egy olajkutat illene kapnia. gété VB-BOMBA: KOKAIN ÉS AJZÓSZEREK Maradona, a visszaeső 1 // •• bűnös Egy fényes karrier csúfos vége? (Washingtoni tudósítónktól) Az ATC tévécsatorna tudósítója úgy fogalmazott, ez volt eddigi pá­lyafutása során a legfájdalmasabb hír, amit közvetíteni kényszerült. A Nigéria elleni mérkőzés utáni dop­pingellenőrzésen Diego Armando Maradona vizeletében az ephedrin nevű szert mutatták ie. Mire ezek a sorok megjelennek, az olvasó már tudni fogja Maradona ellenőrző tesztjének az eredményét - amelyet közép-európai idő szerint este 7 és 9 óra közöttre vártak egy dallasi saj­tóértekezleten. A második vizelet­mintát azonban ugyanakkor vették, amikor az elsőt, tehát nem valószí­nű, hogy az eredmény radikálisan más lehet: az ellenőrzés tulajdon­képpen csak az esetleges tévedése­ket, például a mintafelcserélés lehe­tőségét hivatott semlegesíteni. Ha Maradona vizeletében újra ephedrin nyomait találják, akkor a FIFA-tól függ, milyen büntetés vár rá és csapatára, mert az sincs kizár­va, hogy a válogatottat is megbün­tetik, annál inkább, mert rögtön fel­merül, hogyan hitelesíteni a Nigé­ria elleni 2:1-et. A világszövetség eddig két játé­kost zárt ki a VB-kről: Ernest Jean- Josephet Haitiről 1974-ben és a skót Scottie Johnstont 1978-ban. Az amerikai úszócsillag Rick Démont pedig az 1972-es olimpián éppen az ephedrin miatt ve­szítette el a már megszerzett ara­nyérmet. Az ephedrin egy orvosi vény nélkül is kapható gyógy­szernek (Nastisol) az összetevői közé tartozik, amelyet szénanátha és aszt­ma ellen használ­nak orrcsöppek formájában. Maradona esete azonban jóval bo­nyolultabb, mint azt az ártatlan orr­­csöppekből meg­ítélhetnénk. Az is mutatja az argen­tin szövetség aggo­dalmát, hogy Buenos Airesből egész jogászcsapat utazott azonnal az USA-ba. Az argentin csillag először 1991- ben Nápolyban került bajba kokain­használat miatt. Akkor az olasz rend­őrség kokainüzérkedés gyanújával üldözte, ami miatt a japán hatóság­ ­ (Reuter telefotó) Mintha mi sem tartánt volna, Maradona tegnap is edzett Legújabb Lapzártakor érkezett külföldi jelentések szerint az Argentin Lab­darúgó Szövetség (AFA) úgy dön­tött, hogy Diego Armando Mara­dona csapatkapitányt kizárja a nemzeti válogatottból, miután a megismételt szakértői vizsgálat is bebizonyította, hogy tiltott ajzósze­reket használt Az AFA főtitkára a Buenos Aires-i rádió jelentése sze­rint így kommentálta az esetet: „Maradónát kizártuk a nemzeti vá­logatottból, de ettől sokkal szigo­rúbb büntetés is következik”. gok be sem engedték a válogatott tag­jaként - mire az egész argentin csapat lemondta a tokiói fellépést. Argentí­nába hazatérve le is tartóztatták. A FI­FA 15 hónapra letiltotta Maradonát, és annak letöltése után karrierje már soha többé nem volt a régi. A büntetés letöltése után a Sevil­lának játszott, de megszakította ott­­tartózkodását, és a klub tavaly de­cemberben nem újította fel vele a szerződést. A nemzeti tizenegyben a télen kezdett ismét játszani, miután Argentína csúfos vereséget (0:5) szenvedett Kolumbiától. Csapattár­sai szerint segített nekik visszasze­rezni önbizalmukat. Az idén februárban hazai klubja rúgta ki, mert nem jelent meg az edzéseken. A sajtóval olyan ellensé­ges viszonyba került, hogy egy alka­lommal légpuskából rá is lőtt az új­ságírókra. Diego tegnap rajta volt az argen­tin szövetségi kapitány kezdő tizen­egyének a listáján Bulgária ellen Dallasban, ami 22. VB-meccse kel­lett hogy legyen. Ha a második teszt is pozitív eredménnyel zárult, akkor a prob­lematikus argentin pályafutása minden bizonnyal (másodszor is, de ezúttal végleg) véget ér. PURGER Tibor

Next