Magyar Szó, 1994. október (51. évfolyam, 211-236. szám)

1994-10-01 / 211. szám

1994. október­­szombat Elhalasztották az energiaár-emelést Expo-ügyben a jövő héten tárgyal a parlament - A tegnapi ülésről kivonult az ellenzék - A kormány megtiltotta a pirospaprika forgalmazását (Budapesti tudósítónktól) A jövő héten Magyarországon nem lesz energiaár-emelés. A ko­rábbi tervek szerint három ütem­ben történt volna meg az elkerül­hetetlen intézkedés. Először októ­ber elsején növelték volna az ára­kat, legfeljebb 30 százalékkal, a teljes procedúra végén pedig az emelés mértéke mintegy 100 szá­zalék lett volna a jelenlegihez ké­pest. Az előterjesztést a kormány visszautalta az Ipari és Kereske­delmi Minisztériumnak, amely november végéig köteles elkészí­teni az új tervet, amelyben már nem szakaszos, hanem egyössze­gű áremelés szerepel majd. Az in­tézkedés elhalasztása valószínűleg azt jelzi, hogy a kormány nem 30 százalékos, hanem jóval nagyobb arányú emelés mellett tört lán­dzsát. A Népszabadság kommen­tátora úgy véli, hogy a kormány feltehetően méltányolta azon köz­gazdászok tanácsát, akik szerint az egyszeri áremelésnek kisebb az inflációs hatása, mint ha csöpög­­tetve tennék azt, másrészt most már szinte hiába is növelnék az árakat, ez az idén alig hozna vala­mit a költségvetésnek. Kuncze Gábor koalíciós miniszterelnök­helyettes úgy nyilatkozott, helye­sebb és technikailag is egyszerűbb az egyszeri áremelés, hiszen a több lépcsőben korrigált árakhoz mindig külön kompenzációs rendszert kellene kapcsolni. A kormány rendeletet hozott, hogy azonnali hatállyal bevonja a kereskedelemben levő összes fű­­szerpaprikát, mivel annak 15 szá­zaléka szennyezett. A boltokból így mintegy tíz napig hiányozni fog ez a cikk. Az Országos Élelmi­szer­kutató Tudományos Intézet munkatársai szerint vegyész szak­emberek által készített keverékkel színezték a paprikát, amely szer­vetlen ólomkeverékből, szerves pigmentből és egy harmadik, még ismeretlen összetevőből áll. A nagy élelmiszer-termelő üze­mek készítményeibe semmi esetre nem kerülhetett szennyezett pap­rika, a piacokon árult kolbászok, szalonnák minőségét azonban senki sem tudja szavatolni. A ren­dőrség szakadatlanul és ország­szerte veszi zár alá az ólmozott paprikát, nap mint nap újabb, je­lentős mennyiségű készletekre bukkannak. Az elmúlt napokban - paprikaügyben - mind szoro­sabb együttműködést fejt ki a ma­gyar és az ukrán rendőrség; mint ismeretes, a hamisított paprikába kevert ólomtartalmú színezőanya­got Ukrajnából hozták be. Az Országgyűlés a jövő héten másfél napos plenáris ülést tart, amelyen megkezdődik a világkiál­lítás lemondásáról benyújtott ja­vaslat vitája, s folytatják a pótkölt­ségvetés megtárgyalását is, ame­lyet a tegnapi ülésen elnapoltak. A szavazásra tértek rá viszont az önkormányzati csomagot illetően, miután elhangzott az erre vonat­kozó összegezés. Az ülés szüneté­ben az ellenzéki pártok képviselői közül többen is azt fontolgatták, a szavazás megkezdésekor kivonul­nak a teremből, így tiltakozva az ellen, hogy a kormánykoalíció szerintük az előzetes egyeztetések ellenére sem volt hajlandó a kompromisszumra. Az elgondo­lást tett követte: az ellenzékiek ki­vonultak! Az elnöklő G. Nagyné Maczó Ágnes ekkor az Alkotmá­­nyügyi Bizottság elnökéhez a kö­vetkező kérdést intézte: akadá­lyozza-e a határozathozatalt az MDF, a KDNP, a Fidesz és a FKGP parlamenti csoportjának demonstrációja, mivel az első ha­tározathozatalhoz kétharmados többségre, 250 képviselő egyidejű jelenlétére van szükség. Hack Pé­ter a választ megadva kijelentette: a szükséges létszám esetén nincs akadálya a határozathozatalnak. Az első módosító indítvány meg­szavazásakor kiderült, hogy az Országgyűlés határozatképes. Ezt követően a parlament megszavazta, hogy egyfordulós önkormányzati választásokat tar­tanak Magyarországon. SINKOVITS Péter A vasfüggöny lehullt, de lesz helyette újabb? Amerikai elemzés az egykori kelet-európai szocialista országokban uralkodó állapotokról (New York-i tudósítónktól) A New York Times pénteki szá­ma címlapján tudósítást közöl Bu­dapestről, Craig R. Whitney tollá­ból. A cikkíró összehasonlítja a volt szocialista országokban tapasztalha­tó közhangulatot. Megállapítja: a vasfüggöny lehullt, de újabb van alakulóban. Az egyik oldalon Ma­gyarország, Lengyelország és a Céh Köztársaság, mely országok mielőbb a nyugati táborhoz akarnak tartoz­ni, a másikon Ukrajna, Románia és Bulgária a homályban tapogatódz­­nak, s ezzel gazdaságilag egyre job­ban lemaradnak az európai elvárá­sok mögött. E különbség tapintható jelei már az adott országba történő beutazáskor észlelhetők. A Ferihe­gyi repülőtérre érkező turista per­cek alatt túljut az ellenőrzéseken, míg a Kijevben leszállót a volt KGB- ben kiképzett tisztek „veszik kezelés­be”, s a különböző sorokban történő sorbaállás több óra hosszat is eltart­hat, míg az érkező végre elhagyhat­ja a repülőteret. A New York Times közvéleménykutatása a három, Nyugat felé tendáló országban azt mutatja, hogy itt is vannak bizony­talansági tényezők a lakosság köré­ben. Ennek legfőbb oka a gazdasági nehézségekben keresendő, hiszen semmiféle Marshall-segély jellegű támogatás nem jutott ezekbe az or­szágokba. Ehhez hozzájön a környé­ken tapasztalható erőteljes és rom­boló nacionalizmus jelenléte. A cikk­író leszögezi, a múlt biztonsága irán­ti nosztalgia sem hajtja vissza az em­bereket a múlt rendszeréhez. Az új szocialista kormányok Magyarorszá­gon és Lengyelországban is folytat­ják a nyugati integrációs törekvése­ket, és céljuk változatlanul a NA­­TO-ba való mielőbbi felvétel. Össze­hasonlítva a Váci utcát Kijev főutcá­jával, feltűnő, hogy az előbbiben minden kapható forintért, míg az utóbbiban azon fáradoznak az em­berek, hogy orosz rubelhez jussa­nak. Ez is mutatja a cikkíró szerint, hogy megvan a nyugati üzleti élet bizalma a magyar pénz irányában. Ezzel szemben áll azonban az az el­lentmondás, amely az ukrán „füg­getlenségi álom" és a gyakorlatban egyre erősödő, Oroszországtól való függőségi viszony között tapasztal­ható. Whitney végezetül ismerteti az említett közvéleménykutatás ered­ményét, mely szerint Magyarorszá­gon a megkérdezettek 86, Lengyel­­országban 80, a Cseh Köztársaság­ban 73 százaléka véli úgy, hogy a biztos állás fontosabb, mint az utazá­si szabadság vagy az üzletek gazdag választéka, s a magyaroknak csak 12 százaléka ítéli meg jelenlegi helyze­tét jobbnak, mint az előző rendszer­ben, míg a lengyeleknek 18, a cse­heknek pedig 32 százaléka gondol­kodik így. GERÉB László Magyar Szó KÜLPOLITIKA 3 Bombát dobtak a tömegbe Erőszakhullám fenyegeti Haitit­­ Az amerikai katonák ellenőrzésük alá vonták az állami rádiót és televíziót (Folytatás az 1. oldalról) Az elkerülhetetlen incidensek és a fokozódó erőszak megnehezítheti a demokrácia helyreállításának akci­óját, ahogyan Was­hingtonban Haiti „bé­kés invázióját" neve­zik. Céljuk ismét ha­talomra juttatni Aris­tide elnököt, akit há­rom évvel ezelőtt a tá­bornokok puccsa döntött meg. Ez a lé­nyege a megállapo­dásnak is, amelyet az USA kötött a katonai juntával szeptember 18-án. A megállapodás érvényesítése az ame­rikai megszálló csapa­tok éber tekintete előtt játszódik, Haiti­­ban gyakorlatilag mindent ők tartanak a kezükben. Négy nappal ezelőtt a par­lament épületét is kö­rülvették, és a képvi­selőket biztosítják, akiknek döntést kell hozniuk a ka­tonai rezsim tagjainak amnesztiájá­ról. Ez előfeltétele annak, hogy a ka­tonák távozzanak a hatalomról, és Aristide visszatérhessen. Washington mindenesetre elha­tározta, hogy e célt megvalósítja. Az amerikai katonák tegnap ellenőrzésük alá vonták Haiti állami televízió- és rádióállomását. A Reu­ter értékelése szerint ez volt az amerikai meg­szálló erők részéről a legnagyobb erőfitogta­tás Port-au-Prince-ben. Az akcióban­­ tankok is részt vettek, az épület köré szögesdrótot von­tak, és nem engedték be az ott dolgozókat. Willi­am Swing amerikai nagykövet ezt azzal ma­gyarázta meg, hogy a te­levízió és a rádió az ille­gális kormány kezében volt. „Tovább sugároz­ták a gonosz megjegyzé­seket Jean-Bertrand Aristide elnökről, és bí­ráltak mindent, amit a demokrácia helyreállítá­sáért tettünk, tehát ten­ni kellett valamit” - mondta az amerikai nagykövet. . (Reutertelefotó) Pánik a robbantásos merénylet után A nacionalistáknak kedvez az elszigeteltség Ellentétek a hetek külügyminiszterei között a boszniai konfliktus kezelésében A szankciók és egy ország elszigetelése nem az igazi módszer ahhoz, hogy megoldják a helyi viszályokat, mert az egész nemzet ellenállását váltják ki, és olyan nacionalista erők mögé sorakoztatják fel, amelyek keményvonalasak - nyilatkozta a Tanjugnak Antonio Martino olasz külügyminiszter. Martino volt az egyetlen minisz­ter, aki hajlandó volt nyilatkozni a hét legfejlettebb ország és Oroszor­szág minisztereinek találkozója után, amelyet zárt ajtók mögött a New York-i Mayfair szállodában tar­tottak meg. Warren Christopher amerikai ál­lamtitkár és Andrej Kozirjev orosz külügyminiszter ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy „nincs itt az ideje a sajtókonferenciának”. Martino, mint igazi mediterrá­­ni, küldöttségével együtt hajlan­dó volt beszélgetni. Elmondta, hogy a legfontosabb napirendi pont a boszniai helyzet volt, ami­kor is konfrontálódásra került sor a „szélsőségesen eltérő állás­pontok között”. .Azért mondom szélsőségesnek, mert ugyanarról a célról van szó, hogy meggyőzzék a boszniai szerbe­ket a béketerv elfogadásának szük­ségességéről, de különböző hozzáál­lásokról van szó” - mondta Martino. Egyesek szerint a szerbeket erő bevetésével kell rábírni a terv elfo­gadására, és a szankciók késztették Milosevicet arra, hogy elzárkózzon a boszniai szerbektől, mások szerint — ide tartozik Olaszország és Oroszor­szág - több megértést kell tanúsíta­ni. Martino szerint ezekről a nézet­­különbségekről igen heves vita folyt. „Az olasz kormány véleménye szerint nem szabad elszigetelni egy kormányt, mert az eredmény kont­raproduktív lesz. A nemzeti közvé­lemény ilyen esetben a nacionalisták mögé zárkózik fel, és a kemény vo­nalat támogatja, mondta az olasz miniszter. „Ez történt a boszniai béketörek­vésekkel is. Ezért gondoljuk, hogy a rugalmasabb hozzáállás jobb ered­ményeket hoz.” Bosznián kívül szó volt az atom­fegyverek csempészésének megaka­dályozásáról, valamint más nemzet­közi jelentőségű problémákról is. A Tanjug értesülése szerint a munka jellegű vacsora közben volt néhány pikáns részlet. Kozirjev orosz kül­ügyminiszter inzisztált azon, hogy a szerbek bombázásáról napokkal, nem pedig órákkal előbb szeretne értesülni. (Tanjug) Kitelepítettek húszezer horvátot Dario Kurdic, a Horvát De­mokrata Közösség bosznia­­hercegovinai szervezetének el­nöke tegnap kijelentette, hogy a washingtoni megállapodás aláírása után a muzulmán fennhatóság alatt álló terüle­tekről 20 000 horvátot kilakol­tattak. A mostari európai megfi­gyelőkkel folytatott beszélge­tésben Kozáié aggodalmát fe­jezte ki a kitelepítések mérete miatt, és különösen amiatt, hogy Zenica és Tuzla térségé­ben a legkifejezettebbek. Az európai képviselőkkel megvitatta a washingtoni meg­állapodás alkalmazását, és az ellenállást is, amely elsősor­ban muzulmán részről tapasz­talható. (Tanjug) Jelcint megviselte a repülőút Borisz Jelcin orosz elnök tegnap délben Washingtonból Moszkvába menet rövid pihenőt tartott­ Íror­szágban, de a Shannon repülőtéren nem találkozott Albert Reynolds kormányfővel, ahogyan korábban tervbe vették. Moszkvába érve az elnök munka­társai közölték, hogy Borisz Jelcin „gyengélkedett” az Atlanti-óceán feletti hosszú repülőút miatt. Jelcin elnök helyett az ír kor­mányfővel Oleg Szoszkovec orosz kormányfő-helyettes találkozott, aki Jelcin kíséretében­ volt az USA-beli látogatás során. (Tanjug) Komolyabb légicsapásokra készülnek A NATO véderőminiszterei egyetértésre jutottak a sevillai Bosznia-találkozón Az USA, Nagy-Britannia és Fran­ciaország véderőminiszterei tegnap Sevillában úgy döntöttek, hogy kor­mányaiknak és az ENSZ-nek java­solják, hogy a boszniai hadviselő fel­eket fenyegessék meg komolyabb lé­gitámadásokkal, hogy abbahagyják a védett övezetek támadását - jelen­tette ki egy magas rangú francia képviselő. Az AFP híre szerint a javaslat lé­nyege, hogy ezentúl a NATO légitá­madásokat eszközölhetne olyan he­lyen is, amely távol van az incidens pontjától, illetve a biztonsági övezet megsértésétől. Az illető meg nem nevezett tisztségviselő szerint a NA­TO és az ENSZ eddig „szimbolikus csapásokra korlátozódott”. A gyakorlat az volt, hogy a bosz­niai szerbek­et értesítették a küszö­bönálló támadásról, sőt a konkrét célpontról is, és ezentúl nem ez lesz a gyakorlat. Fordulat Washingtonban Az USA sem támogatja Izetbegovic javaslatát a fegyverembargó feloldására Az összekötő csoport többi tagál­lamának nyomásával szembesülve a washingtoni kormány úgy döntött, hogy nem fogadja el Alija Izetbego­­vic javaslatát, hogy a Biztonsági Ta­nács hozzon kötelező határozatot a boszniai fegyverembargó feloldásá­ról — erősítették meg tegnap a State Department forrásai. Szerintük a belső vitában a döntő érv az volt, hogy Borisz Jelcin orosz elnök az amerikai elnökkel most be­fejezett tárgyalásukon kijelentette, nem alkalmazza a vétót, de „ez a szó a levegőben lógott”, ahogyan was­hingtoni körök állítják. Állítólag ez­zel magyarázható az amerikai for­dulat. Izetbegovic az ENSZ-közgyűlés­ben mondott beszédben kijelentet­te, hogy a muzulmán kormány kompromisszumként javasolja a fegyverembargó feloldásának tava­szig való elhalasztását, azzal, hogy az ENSZ előzőleg hozzon határozatot az embargó automatikus eltörlésé­ről, ha a következő négy-hat hónap­ban a boszniai szerbek nem fogad­ják el a béketervet. A washingtoni fordulat gyakorla­tilag azt jelenti, hogy Clinton elnök eláll a kongresszusnak adott ígéret­től is, amely szerint megtalálja a módját, hogy a fegyverembargót fel­oldja akár multilaterális akcióval, akár egyoldalú lépéssel, amellyel az USA az ENSZ embargóját semmis­nek nyilvánítaná. (Tanjug)

Next