Magyar Szó, 1994. október (51. évfolyam, 211-236. szám)
1994-10-01 / 211. szám
1994. októberszombat Elhalasztották az energiaár-emelést Expo-ügyben a jövő héten tárgyal a parlament - A tegnapi ülésről kivonult az ellenzék - A kormány megtiltotta a pirospaprika forgalmazását (Budapesti tudósítónktól) A jövő héten Magyarországon nem lesz energiaár-emelés. A korábbi tervek szerint három ütemben történt volna meg az elkerülhetetlen intézkedés. Először október elsején növelték volna az árakat, legfeljebb 30 százalékkal, a teljes procedúra végén pedig az emelés mértéke mintegy 100 százalék lett volna a jelenlegihez képest. Az előterjesztést a kormány visszautalta az Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnak, amely november végéig köteles elkészíteni az új tervet, amelyben már nem szakaszos, hanem egyösszegű áremelés szerepel majd. Az intézkedés elhalasztása valószínűleg azt jelzi, hogy a kormány nem 30 százalékos, hanem jóval nagyobb arányú emelés mellett tört lándzsát. A Népszabadság kommentátora úgy véli, hogy a kormány feltehetően méltányolta azon közgazdászok tanácsát, akik szerint az egyszeri áremelésnek kisebb az inflációs hatása, mint ha csöpögtetve tennék azt, másrészt most már szinte hiába is növelnék az árakat, ez az idén alig hozna valamit a költségvetésnek. Kuncze Gábor koalíciós miniszterelnökhelyettes úgy nyilatkozott, helyesebb és technikailag is egyszerűbb az egyszeri áremelés, hiszen a több lépcsőben korrigált árakhoz mindig külön kompenzációs rendszert kellene kapcsolni. A kormány rendeletet hozott, hogy azonnali hatállyal bevonja a kereskedelemben levő összes fűszerpaprikát, mivel annak 15 százaléka szennyezett. A boltokból így mintegy tíz napig hiányozni fog ez a cikk. Az Országos Élelmiszerkutató Tudományos Intézet munkatársai szerint vegyész szakemberek által készített keverékkel színezték a paprikát, amely szervetlen ólomkeverékből, szerves pigmentből és egy harmadik, még ismeretlen összetevőből áll. A nagy élelmiszer-termelő üzemek készítményeibe semmi esetre nem kerülhetett szennyezett paprika, a piacokon árult kolbászok, szalonnák minőségét azonban senki sem tudja szavatolni. A rendőrség szakadatlanul és országszerte veszi zár alá az ólmozott paprikát, nap mint nap újabb, jelentős mennyiségű készletekre bukkannak. Az elmúlt napokban - paprikaügyben - mind szorosabb együttműködést fejt ki a magyar és az ukrán rendőrség; mint ismeretes, a hamisított paprikába kevert ólomtartalmú színezőanyagot Ukrajnából hozták be. Az Országgyűlés a jövő héten másfél napos plenáris ülést tart, amelyen megkezdődik a világkiállítás lemondásáról benyújtott javaslat vitája, s folytatják a pótköltségvetés megtárgyalását is, amelyet a tegnapi ülésen elnapoltak. A szavazásra tértek rá viszont az önkormányzati csomagot illetően, miután elhangzott az erre vonatkozó összegezés. Az ülés szünetében az ellenzéki pártok képviselői közül többen is azt fontolgatták, a szavazás megkezdésekor kivonulnak a teremből, így tiltakozva az ellen, hogy a kormánykoalíció szerintük az előzetes egyeztetések ellenére sem volt hajlandó a kompromisszumra. Az elgondolást tett követte: az ellenzékiek kivonultak! Az elnöklő G. Nagyné Maczó Ágnes ekkor az Alkotmányügyi Bizottság elnökéhez a következő kérdést intézte: akadályozza-e a határozathozatalt az MDF, a KDNP, a Fidesz és a FKGP parlamenti csoportjának demonstrációja, mivel az első határozathozatalhoz kétharmados többségre, 250 képviselő egyidejű jelenlétére van szükség. Hack Péter a választ megadva kijelentette: a szükséges létszám esetén nincs akadálya a határozathozatalnak. Az első módosító indítvány megszavazásakor kiderült, hogy az Országgyűlés határozatképes. Ezt követően a parlament megszavazta, hogy egyfordulós önkormányzati választásokat tartanak Magyarországon. SINKOVITS Péter A vasfüggöny lehullt, de lesz helyette újabb? Amerikai elemzés az egykori kelet-európai szocialista országokban uralkodó állapotokról (New York-i tudósítónktól) A New York Times pénteki száma címlapján tudósítást közöl Budapestről, Craig R. Whitney tollából. A cikkíró összehasonlítja a volt szocialista országokban tapasztalható közhangulatot. Megállapítja: a vasfüggöny lehullt, de újabb van alakulóban. Az egyik oldalon Magyarország, Lengyelország és a Céh Köztársaság, mely országok mielőbb a nyugati táborhoz akarnak tartozni, a másikon Ukrajna, Románia és Bulgária a homályban tapogatódznak, s ezzel gazdaságilag egyre jobban lemaradnak az európai elvárások mögött. E különbség tapintható jelei már az adott országba történő beutazáskor észlelhetők. A Ferihegyi repülőtérre érkező turista percek alatt túljut az ellenőrzéseken, míg a Kijevben leszállót a volt KGB- ben kiképzett tisztek „veszik kezelésbe”, s a különböző sorokban történő sorbaállás több óra hosszat is eltarthat, míg az érkező végre elhagyhatja a repülőteret. A New York Times közvéleménykutatása a három, Nyugat felé tendáló országban azt mutatja, hogy itt is vannak bizonytalansági tényezők a lakosság körében. Ennek legfőbb oka a gazdasági nehézségekben keresendő, hiszen semmiféle Marshall-segély jellegű támogatás nem jutott ezekbe az országokba. Ehhez hozzájön a környéken tapasztalható erőteljes és romboló nacionalizmus jelenléte. A cikkíró leszögezi, a múlt biztonsága iránti nosztalgia sem hajtja vissza az embereket a múlt rendszeréhez. Az új szocialista kormányok Magyarországon és Lengyelországban is folytatják a nyugati integrációs törekvéseket, és céljuk változatlanul a NATO-ba való mielőbbi felvétel. Összehasonlítva a Váci utcát Kijev főutcájával, feltűnő, hogy az előbbiben minden kapható forintért, míg az utóbbiban azon fáradoznak az emberek, hogy orosz rubelhez jussanak. Ez is mutatja a cikkíró szerint, hogy megvan a nyugati üzleti élet bizalma a magyar pénz irányában. Ezzel szemben áll azonban az az ellentmondás, amely az ukrán „függetlenségi álom" és a gyakorlatban egyre erősödő, Oroszországtól való függőségi viszony között tapasztalható. Whitney végezetül ismerteti az említett közvéleménykutatás eredményét, mely szerint Magyarországon a megkérdezettek 86, Lengyelországban 80, a Cseh Köztársaságban 73 százaléka véli úgy, hogy a biztos állás fontosabb, mint az utazási szabadság vagy az üzletek gazdag választéka, s a magyaroknak csak 12 százaléka ítéli meg jelenlegi helyzetét jobbnak, mint az előző rendszerben, míg a lengyeleknek 18, a cseheknek pedig 32 százaléka gondolkodik így. GERÉB László Magyar Szó KÜLPOLITIKA 3 Bombát dobtak a tömegbe Erőszakhullám fenyegeti Haitit Az amerikai katonák ellenőrzésük alá vonták az állami rádiót és televíziót (Folytatás az 1. oldalról) Az elkerülhetetlen incidensek és a fokozódó erőszak megnehezítheti a demokrácia helyreállításának akcióját, ahogyan Washingtonban Haiti „békés invázióját" nevezik. Céljuk ismét hatalomra juttatni Aristide elnököt, akit három évvel ezelőtt a tábornokok puccsa döntött meg. Ez a lényege a megállapodásnak is, amelyet az USA kötött a katonai juntával szeptember 18-án. A megállapodás érvényesítése az amerikai megszálló csapatok éber tekintete előtt játszódik, Haitiban gyakorlatilag mindent ők tartanak a kezükben. Négy nappal ezelőtt a parlament épületét is körülvették, és a képviselőket biztosítják, akiknek döntést kell hozniuk a katonai rezsim tagjainak amnesztiájáról. Ez előfeltétele annak, hogy a katonák távozzanak a hatalomról, és Aristide visszatérhessen. Washington mindenesetre elhatározta, hogy e célt megvalósítja. Az amerikai katonák tegnap ellenőrzésük alá vonták Haiti állami televízió- és rádióállomását. A Reuter értékelése szerint ez volt az amerikai megszálló erők részéről a legnagyobb erőfitogtatás Port-au-Prince-ben. Az akcióban tankok is részt vettek, az épület köré szögesdrótot vontak, és nem engedték be az ott dolgozókat. William Swing amerikai nagykövet ezt azzal magyarázta meg, hogy a televízió és a rádió az illegális kormány kezében volt. „Tovább sugározták a gonosz megjegyzéseket Jean-Bertrand Aristide elnökről, és bíráltak mindent, amit a demokrácia helyreállításáért tettünk, tehát tenni kellett valamit” - mondta az amerikai nagykövet. . (Reutertelefotó) Pánik a robbantásos merénylet után A nacionalistáknak kedvez az elszigeteltség Ellentétek a hetek külügyminiszterei között a boszniai konfliktus kezelésében A szankciók és egy ország elszigetelése nem az igazi módszer ahhoz, hogy megoldják a helyi viszályokat, mert az egész nemzet ellenállását váltják ki, és olyan nacionalista erők mögé sorakoztatják fel, amelyek keményvonalasak - nyilatkozta a Tanjugnak Antonio Martino olasz külügyminiszter. Martino volt az egyetlen miniszter, aki hajlandó volt nyilatkozni a hét legfejlettebb ország és Oroszország minisztereinek találkozója után, amelyet zárt ajtók mögött a New York-i Mayfair szállodában tartottak meg. Warren Christopher amerikai államtitkár és Andrej Kozirjev orosz külügyminiszter ugyanakkor azt nyilatkozta, hogy „nincs itt az ideje a sajtókonferenciának”. Martino, mint igazi mediterráni, küldöttségével együtt hajlandó volt beszélgetni. Elmondta, hogy a legfontosabb napirendi pont a boszniai helyzet volt, amikor is konfrontálódásra került sor a „szélsőségesen eltérő álláspontok között”. .Azért mondom szélsőségesnek, mert ugyanarról a célról van szó, hogy meggyőzzék a boszniai szerbeket a béketerv elfogadásának szükségességéről, de különböző hozzáállásokról van szó” - mondta Martino. Egyesek szerint a szerbeket erő bevetésével kell rábírni a terv elfogadására, és a szankciók késztették Milosevicet arra, hogy elzárkózzon a boszniai szerbektől, mások szerint — ide tartozik Olaszország és Oroszország - több megértést kell tanúsítani. Martino szerint ezekről a nézetkülönbségekről igen heves vita folyt. „Az olasz kormány véleménye szerint nem szabad elszigetelni egy kormányt, mert az eredmény kontraproduktív lesz. A nemzeti közvélemény ilyen esetben a nacionalisták mögé zárkózik fel, és a kemény vonalat támogatja, mondta az olasz miniszter. „Ez történt a boszniai béketörekvésekkel is. Ezért gondoljuk, hogy a rugalmasabb hozzáállás jobb eredményeket hoz.” Bosznián kívül szó volt az atomfegyverek csempészésének megakadályozásáról, valamint más nemzetközi jelentőségű problémákról is. A Tanjug értesülése szerint a munka jellegű vacsora közben volt néhány pikáns részlet. Kozirjev orosz külügyminiszter inzisztált azon, hogy a szerbek bombázásáról napokkal, nem pedig órákkal előbb szeretne értesülni. (Tanjug) Kitelepítettek húszezer horvátot Dario Kurdic, a Horvát Demokrata Közösség boszniahercegovinai szervezetének elnöke tegnap kijelentette, hogy a washingtoni megállapodás aláírása után a muzulmán fennhatóság alatt álló területekről 20 000 horvátot kilakoltattak. A mostari európai megfigyelőkkel folytatott beszélgetésben Kozáié aggodalmát fejezte ki a kitelepítések mérete miatt, és különösen amiatt, hogy Zenica és Tuzla térségében a legkifejezettebbek. Az európai képviselőkkel megvitatta a washingtoni megállapodás alkalmazását, és az ellenállást is, amely elsősorban muzulmán részről tapasztalható. (Tanjug) Jelcint megviselte a repülőút Borisz Jelcin orosz elnök tegnap délben Washingtonból Moszkvába menet rövid pihenőt tartott Írországban, de a Shannon repülőtéren nem találkozott Albert Reynolds kormányfővel, ahogyan korábban tervbe vették. Moszkvába érve az elnök munkatársai közölték, hogy Borisz Jelcin „gyengélkedett” az Atlanti-óceán feletti hosszú repülőút miatt. Jelcin elnök helyett az ír kormányfővel Oleg Szoszkovec orosz kormányfő-helyettes találkozott, aki Jelcin kíséretében volt az USA-beli látogatás során. (Tanjug) Komolyabb légicsapásokra készülnek A NATO véderőminiszterei egyetértésre jutottak a sevillai Bosznia-találkozón Az USA, Nagy-Britannia és Franciaország véderőminiszterei tegnap Sevillában úgy döntöttek, hogy kormányaiknak és az ENSZ-nek javasolják, hogy a boszniai hadviselő feleket fenyegessék meg komolyabb légitámadásokkal, hogy abbahagyják a védett övezetek támadását - jelentette ki egy magas rangú francia képviselő. Az AFP híre szerint a javaslat lényege, hogy ezentúl a NATO légitámadásokat eszközölhetne olyan helyen is, amely távol van az incidens pontjától, illetve a biztonsági övezet megsértésétől. Az illető meg nem nevezett tisztségviselő szerint a NATO és az ENSZ eddig „szimbolikus csapásokra korlátozódott”. A gyakorlat az volt, hogy a boszniai szerbeket értesítették a küszöbönálló támadásról, sőt a konkrét célpontról is, és ezentúl nem ez lesz a gyakorlat. Fordulat Washingtonban Az USA sem támogatja Izetbegovic javaslatát a fegyverembargó feloldására Az összekötő csoport többi tagállamának nyomásával szembesülve a washingtoni kormány úgy döntött, hogy nem fogadja el Alija Izetbegovic javaslatát, hogy a Biztonsági Tanács hozzon kötelező határozatot a boszniai fegyverembargó feloldásáról — erősítették meg tegnap a State Department forrásai. Szerintük a belső vitában a döntő érv az volt, hogy Borisz Jelcin orosz elnök az amerikai elnökkel most befejezett tárgyalásukon kijelentette, nem alkalmazza a vétót, de „ez a szó a levegőben lógott”, ahogyan washingtoni körök állítják. Állítólag ezzel magyarázható az amerikai fordulat. Izetbegovic az ENSZ-közgyűlésben mondott beszédben kijelentette, hogy a muzulmán kormány kompromisszumként javasolja a fegyverembargó feloldásának tavaszig való elhalasztását, azzal, hogy az ENSZ előzőleg hozzon határozatot az embargó automatikus eltörléséről, ha a következő négy-hat hónapban a boszniai szerbek nem fogadják el a béketervet. A washingtoni fordulat gyakorlatilag azt jelenti, hogy Clinton elnök eláll a kongresszusnak adott ígérettől is, amely szerint megtalálja a módját, hogy a fegyverembargót feloldja akár multilaterális akcióval, akár egyoldalú lépéssel, amellyel az USA az ENSZ embargóját semmisnek nyilvánítaná. (Tanjug)