Magyar Szó, 1994. december (51. évfolyam, 261-285. szám)

1994-12-17 / 275. szám

10 MŰVELŐDÉS Szőnyegek a Liteában zon már túl vagyok, hogy különösebben meghatódnék egy-egy jobban sike- JL JL mű­ irodalmi rendezvényen, író-olvasó találkozón, könyvbemutatón. In­kább zavar, és napokig tudok bánkódni, ha valami nem úgy sikerül, ahogyan elterveztük, s elszomorít néha a közöny, ami, bizony, mindinkább tapasztalható. A rákóiban - vagy ahogyan most már szívesebben nevezem, a sáteácskában - viszont, őszintén mondom, idegilletődtem, sőt meghatódtam. Most is, hogy nekiülök lejegyezni a sorokat — zseblámpámat ingem fölső gomblyukába akasztva, hogy fényt vessen legalább írógépem billentyűire - jó érzés kerít hatalmiba. Mondtam is ott: ha feltekintek az üvegkupulás mennyezetre, s a traverzeken az orchideákra és a kék-lilás billbergiákra, amelyeknek sárga porzói mintegy akcentusok a mélykék égen, úgy érzem magam, mint apám otthoni üvegházában. Ha pedig a falakos a járatom a tekintetem, akárcsak egy múzeum ódon falai között lennék. Mintegy húsz remek szövésű torontáli szőnyeg díszíti ugyanis a falakat, hogy - ha csak néhány órára is - visszakapják ősi rendeltetésüket, nyeljék a kinti kora tél hidegét. Merthogy ezeknek a nagyméretű szőnyegeknek a lakás ünnepé­lyesebbé és barátságosabbá tételén túl, valaha ez volt a rendeltetésük. A helyiség főleg lexikonokkal megrakott diófapolcai pedig egyenesen dolgozószobámra em­lékeztetnek. S ebbe a miliőbe építették bele, méghozzá a terem kellős közepébe,­­azt a nagy világoskék Zsolnay-kerámiából készült, körben ülőkével ellátott cserépkályhát, amelynek langyos melege percek alatt szívódik föl a csípős széltől átfázott testünk­be. A bejárati ajtótól balra üveg hűtőpult sokféle süteménnyel. Ez felvrt a J.itea: könyvesbolt cukrászdával. Fönt a Budavárban, a Hilton , Szállóval szemben, a Szentháromság térre nyíló, természetesen műerdőkké nyil­vánított ház átriumában, a Fortuna udvarban. Míg érkeznek a vendégek, itt isszuk gyümölcsteánkat, kávénkat a regőcei virágmintákkal díszített, csipkézett szélű, halványkék herendi készletekből. Ha netán éhesek lennénk, a díszes kiadványok között sajtos pogácsával, kuglóffal vagy akár zserbószelettel is kedveskednek. Ez utóbbit meg is kóstolom, íze otthoni karácsonyt idéz, s azt a kort, amikor már a megboldogult Dóra tanárnőmtől egy nyaklevest is kaptam volna, ha ezt a süteményt nem Cerbaud-nak írom le. Ennyit a helyesírásról, meg a l­iteáról, amelynek apró, kerek asztalkái mellett kialakulnak a szakmai vagy éppenséggel baráti körök. S akkor hatódom meg igazán, amikor kiderül, hogy már az előkészített hatvan szék sem elegendő, s amikor arról tájékoztatnak, hogy a bejelentett vasutassztrájk ellenére is vannak itt Debrecenből és Miskolcról, Szombathelyről és Győrből... Mielőtt szólásra emelkednék, körbejáratom a tekintetem, és így fogok hozzá: Tisztelt Hölgyeim és... Hölgyeim! Mert árakból valóban csak mutatóban, néhány erős honvágyat érző hazánkjai. A hölgyek pedig, már a bemutatkozásnál kide­rült, iparművészek, muzeológusok, egyetemi tanárok, antikváriumosok, népmű­vészek, de valamennyien a szőnyeg szerelmesei. Sőt vidéki szövőnőkből is jött fáj nem egy, hónuk alatt hozták összegömbölyítve rombuszos és romboidos ikonográ­fiával díszített legújabb kellmeiket. N­­émeth Ferenc A torontáli szőnyeg című könyvének, bemutatóján van J. Ü­gyünk, a fiatal művelődéstörténész könyvének híre vonzotta ide a szak­mabelieket. Látni akarják a könyvet, hallani a szerzőt, mert mint Bakay Erzsé­bet művészettörténész, iparművész és nyugalmazott egyetemi tanár mondja, ma ismét divatja van a századforduló ismert stílusáraik és technikájának, a gyapjú­ból szőtt vagy hímzett, ferde szövésű, mértani mintájú és élénken színezett hasz­nálati szőnyegeknek. Ő ma Magyarország legismertebb szövőszakértője, ezt a könyvbemutató szer­vezői előre megmondták, de arra már fölkaptam a fejem, hogy földiként köszön­tött bennünket. Hogyan ? - Topolyán születtem, szüleimmel és a rokonsággal negyvennégyben költöz­tünk föl Budapestre. De a képzőművészet iránti szeretetemet nagybátyám, a Bácska egyik legismertebb festője ültette el bennem - mondja. Ki lehet az a nagybácsi ? - kérdem magamtól, s kíváncsiságomban már majd­nem hangosan is.­­ Belgrádban tanult, tagja volt az ottani Bolyai Farkas Körnek, amikor hazajött, mindig rajzoltatott velem. Szűkül most már a kör, Hangya, Bolchán... De mire a harmadik névhez érnék, azzal, hogy „a Magyar Szó értő képzőművészeti kritikusa volt”, már rákérdezhetnék, de fölösleges, mert most már maga is kimondja, Ács József volt a nagybácsi és tanítómester egy személyben. S­zegény Jóska, hány meg hány fiatalban ültette el a képzőművészet iránti úJ szeretetet azután, hogy Bakay Erzsébetet is útnak indította, mondom most, lapja, lapom jubileumának előestéjén. S amikor búcsúzóul a könyvkereskedés és cukrászda tulajdonosnője Törley pezsgőt bont a sikeres könyvbemutató tiszteletére, s mint lakodalomkor szokás, becsomagolja a maradék sósat és édeset, én koccintáskor a szerzőn­­kívül Bakay tanárnő egészségére és Ács József emlékére is ürítem poharam. BORDÁS Győző A vr n / i* / 't? X. Szólj, síp, szólj vetélkedő pályázati felhívása Az Újvidéki Rádió tizedik alkalommal hirdeti meg az általános iskolá­sok népzenei vetélkedőjét. A jelentkezők háromtól öt perces műsorral léphetnek fel. Összeállításuk tartalmazhat kiszámolót, mondókat, gyer­mekjátékdalt, népi szokásokhoz fűződő dalt, illetve zenét. Elő lehet adni népdalcsokrot, balladát, tánchoz fűződő muzsikát stb. A pályázók a hang­szerszólisták, népdalénekesek, énekcsoportok, kisegyüttesek és népszoká­sok kategóriájában nevezhetnek be öt korcsoportban. Az első korcsoport­hoz a legkisebbek tartoznak, az idén először a nagycsoportos óvodások, elsős és másodikos tanulók. A harmadik, negyedik, ötödik osztályosok a középső korcsoportban versenyeznek. A hatodik, hetedik, nyolcadik osz­tályosok pedig a harmadik korcsoportot alkotják. Az énekcsoportok és kisegyüttesek alsós, illetve felsős tagokból állhatnak, illetve, ha népszoká­sokat adnak elő, akkor lehet vegyes a korcsoport. A benevezés történhet egyénenként vagy csoportosan, iskolánként vagy művelődési egyesületen keresztül. A benevezési lapot megjelentetjük az újságokban, és annak meg­felelően kell kitölteni a többi benevezési lapot is. Az ének- és hangszer­­kettősök a szólisták kategóriájában versenyeznek az idén. A csoportok létszáma nem haladhatja meg a 15-öt. A jelentkezők ismét hangszalagon küldjék el majd felvételeiket, a hangfelvételre be kell­­ mondani az előadók nevét, az osztályt, csoport esetében a csoport nevét és korcsoportját, végül az összeállítás címét vagy táji meghatározását, majd pedig következhet a műsor. Az elődöntőben a jelentkezők hangfelvételeit egy bírálóbizottság értékeli, majd kiválogatja azokat a részvevőket, akik föllépnek a vetélkedő döntőjében, 1995. április 22-én szombaton az Újvidéki Rádió épületében. A hangszalagok és írásos jelentkezések beküldésének határideje 1995. március 10-e. Címünk: Újvidéki Rádió, Szólj, síp, szólj, Zarko Zrenjanin utca 3., 21000 Újvidék. A szervezők Magyar Szó 1994. december 18., vasárnap Játékkiállítás Zentán Szerdán nyílik, és a téli szünidő idején tekinthető meg - Nagy Abonyi Ágnes szervező nyilatkozik December 21-én 17 órakor nyit­ják Zentán a Városi Múzeum termében és szervezésében a többéves hagyományra visszate­kintő karácsonyi kiállítást. A múzeum évente legalább két néprajzi jellegű kiállítást szer­vez, egyiket a téli szünidő ide­jén, a másikat pedig a tanév vé­gén, a néprajzi szemináriummal egyidejűleg. Az idén a kiállítást a játék témájának szentelték. Magyar nyelven Nagy Abonyi Ágnes szervező, a múzeum nép­rajzkutatója, szerb nyelven pe­dig Vesna Marjanovic újvidéki szakértő nyitja meg. - Karácsonyi kiállításunknak ha­gyománya van - mondja Nagy Abo­nyi Ágnes. - Immár négy éve igyek­szünk alkalmi karácsonyi meglepe­téssel szolgálni, egy olyan időpont­ban, amikor ünnepélyes a hangulat, és a gyerekeknek is több ideje van. Együttműködünk a JMMT Kiss La­jos Néprajzi Szakosztályával, ez az együttműködés különösen kezdet­ben jutott kifejezésre. Első kiállítá­sunk témája a Betlehemezés a béké­ért volt. Minden évben más témá­hoz nyúlunk, a másodiknak például a Hogy hazataláljunk címet adtuk. Az idén úgy döntöttünk, hogy a gye­rekekhez „szólunk”, hiszen a család éve van. A kiállítás a téli szünidő ide­jén tekinthető meg, egészen január végéig. Hl Mi mindent láthat majd a kö­zönség? - A játékkiállítás anyagát több helyről gyűjtöttem egybe, Zen­ta és Kanizsa környékén. Kiállítjuk a ját­szóházakban készült játékokat, vala­mint mindazokat a népi és ipari ké­szítésű játékokat, melyek kiállták az idő próbáját, és természetesen sike­rült hozzájutnunk. A frissen, játszó­házban készült darabokat a régiek mintájára formáltuk. Természetes anyagból készítettünk mindent: ku­koricaszárból, cirokból, csutkából, gyékényből és más, a körülöttünk levő, természetben fellelhető anyag­ból. A játszóházból a legsikeresebb darabokat válogattuk ki. A kiállítás tartalmazni fogja a régi házi készíté­sű népi játékokat és az ipari játéko­kat is. Ezeket régen gyakran maguk a gyerekek készítették saját részük­re, illetve kisebb testvéreiknek, ba­rátaiknak, de nem ritka az az eset sem, hogy ügyes kezű felnőttek ké­szítettek a gyerekeknek különféle játékokat. Igyekeztünk minél régeb­bi játékokat fellelni, s sikerült egé­szen a századfordulótól napjainkig származó darabokat begyűjteni. Ezek a játékszerek gyakran a felnőt­tek világát utánozták, például na­gyon sok jármű származik ebből az időszakból. Kiemelném a monostori kovács fiának készített kistraktort, mely még mindig működőképes, pedig néhány évtizedes­ „múltja” van. De lesz cséplőgép, autók több változatban. Megkíséreljük a század első feléből bemutatni az üzemi já­tékokat. Látható lesz, hogy a társas­játékok mellé, m­int a rókázás, a ma­lom és mások, milyen játékok páro­sultak; háziállatok, kutyus, cica, ke­réken guruló lovak és mások. Ez még mindig nem minden. Hiszen nem szóltunk a gazdasági élethez kötődő játékokról, a nevelő szándé­kú játékokról, a kézügyességet fej­lesztő játékokról, melyek korhoz kö­tődtek: a csecsemő kortól egészen a felnőtté válásig, vagy pedig nemhez kötődtek stb. Mindezek a játékok elősegítették az érést, megkönnyí­tették az­ értelmi, érzelmi fejlődést, a közösségbe való bekapcsolódást. Fontosságuk vitathatalan ma is, és ez így volt a múltban is, és Mekkora lesz a kiállítás, tudni már, hány játékot állítanak ki? - Számbelileg egyelőre nem tu­dom felbecsülni az anyagot. Leg­több játék minden bizonnyal a saját készítésűekből lesz, vagyis azok­ kö­zül, melyeket a gyerekek a játszóhá­­zakban készítettek. Az elmúlt egy hónap folyamán négy játszó­házat tartottunk, és minden alkalommal legalább 30-40 kicsiny jött el. Csu­pán ez­ alkalmakkal mintegy 300 já­ték készült el. - Meglepő az ekkora méretű ér­deklődés a játszóházak iránt. Csak Zentán van ez így, vagy a környék­beli településeken is, ahol szintén megszervezi a múzeum a játszóhá­zat? - Felsőhegyen az olvasókör a mozgatója a játszóháznak, bár mi in­dítottuk el. Tavaly Tiszaszentmikló­­son is havonta megszerveztük a ta­lálkozókat, de az­ idén oda már nem sikerült eljutnunk. Szajánban is megfordultunk, ott a tojásfestésre tanítottuk a gyerekeket, akik később díjat is nyertek. Munkánk pillanat­nyilag elsősorban Zentára szorítko­zik, és az érdeklődéssel azt hiszem, elégedettek lehetünk. Részben épp a játszóház adta az ötletet a játékki­állítás megszervezésére is. Mi is úgy érezzük, hogy fontos szerepe van a „mozgalomnak”, hiszen manapság a gyermekjáték-kínálatban számos haszontalan játék van. A játszóház nevelő hatása mellett viszont a gyer­mekek megismerkednek az alkotás örömével, a­ természetes anyagok­kal, sok érdekes, feledésbe merülő játékkal... NAGY Magdolna • Mindenki másként csinálja Az Újvidéki Színház és az Újvidéki Rádió közös kabaréja -Bemutató december 18-án Péterrévén, 19-én pedig Újvidéken Az Újvidéki Színház és az Újvidéki Rádió közös pajzán szilveszteri kaba­réját, mely a Mindenki másként csinálja címet viseli, vasárnap 19.30 órai kezdettel mutatják be a péterrévei Művelődési Házban, majd egy nappal később, tehát jövő hétfőn 19 órakor az Újvidéki Színházban. A műsort Barácsus Zoltán rendezte, összeállította Horváth K. György, zenéjét Verebes Ernő szerezte. Fellépnek: Albert János, Bada Irén, Bará­csus Zoltán, Búbos András, Faragó Edit, Fecskés Annamária, Fejes György, Ferenczi Jenő, Giricz Attila, Szelle Károly, Kasza Éva, Korhecz Imola, Kovács Hajnalka és Tóth Irén. A kabaré védnökei a péterrévei: Ratarstvo, Agroselo (Kiss Károly tulaj­donos), Petőfi Földműves-szövetkezet, Krumenkar köszörűkőüzem (Faragó Klára tulajdonos), Amigos magánvendéglő (Patocs Lajos és Zita tulajdono­sok), Opti­mista­­ optikai szaküzlet, Vojvodinacoop (Tóth Sándor tulajdo­nos), Varga István szitanyomdász, és a Családi Kör hetilap. Még csak kérdőjelek vannak Szabadkán kedden délben dől el, hogy lesz-e pedagógussztrájk Nem tudom, hogy lesz-e pedagó­gussztrájk, s ha igen, ez hány hely­séget, iskolát érintene. A szabadkai pedagógusok községi szakszervezeti bizottsága kedden délben határoz arról, hogy lesz-e tiltakozás, miután értesül arról, hogy az­ egyes iskolák­ban dolgozók hogyan döntenek. Az utóbbi években a tanítók, ta­nárok nem egy alkalommal sztráj­koltak. Igen, a pedagógusok, akik évtizedekig a társadalom leglojáli­sabb, legszófogadóbb rétegéhez tar­toztak. Betelt náluk a pohár, s nem csak a szégyenletesen alacsony fize­tés miatt, hanem azért is, mert meg­alázóan kiszolgáltatott helyzetbe ke­rültek az agyonközpontosított, túl­szigorított oktatási rendszerben, a munkakörülményeik mostohává váltak, sok helyütt csak a tábla és a kréta áll rendelkezésükre (sőt hal­lottunk olyasmit is, hogy csak a ma­tematikát és a nyelveket tanító pe­dagógusoknak jár kréta, így takaré­koskodnak), meg a tankönyvhiány miatt gyakran, a diktáláson kívül semmire sem jut idő órán, gyakran jéghideg van a termekben... A hatalmat - úgy tűnik - nem iz­gatja különösképpen, hogy a pedagó­gusok sztrájkot emlegetnek, hiszen jól bebiztosított magát: a pedagógusok tiltakozhatnak, de közben 30 perces órákat kötelesek tartani. Az is a hata­lom malmára hajtja a vizet, hogy kö­zeledik a téli szünidő, ami ki tudja, hogy fűtőanyaghiány miatt meddig tart, s ha minden kötél szakad, lehet beszélgetni - nem tárgyalni - a taná­rok képviselőivel, és majdcsak elhúz­zák a nyári szünidőig az időt. Ha mégis komolyra fordulna a do­log, és sztrájkba lépnének a pedagó­gusok, az illetékeseknek és mindazok­nak, akik illetékesnek tartják magu­kat, ott a jól bevált módszerek sora, a fenyegetőzés, a megfélemlítés, szem­beállítani a pedagógusokat a szülők­kel, mindazokkal, akik nehezebb anyagi he­lyzetben vannak, mint ők. Egy biztos, amikor pedagógusok a sztrájkról döntenek, mérlegelik ki­szolgáltatott helyzetüket, mostoha munkakörülményeiket, csekélyke bérüket, meg az illetékesek várható magatartását is. ш. k. Pályázat A Vajdasági Magyar Pedagógu­sok Szövetsége és a veszprémi Ma­­gyarságism­ere­ti, Tábor szervezőbi­zottsága pályázatot hirdet a tábor­ban való részvételre. Pályázni lehet a következő témákkal: - környezetvédelem - környezet­ismeret, - hagyományápolás, nyelvápolás, - oktatástörténet,­­ diákújságírás, diáklap szerkesz­tése. A bírálóbizottság tagjai: Marcsok Vilma, Vas Borsodi Borbála és Nagy Margit. A táborba 20 vajdasági pályázó jut­hat el: középiskolások, pedagógiai pá­lyára készülő egyetemisták és gyakor­ló tanárok, tanítók. A tíznapos tábort július 20-a és augusztus 10-e között rendezik meg. A résztvevőknek fedez­niük kell az útiköltséget. Az érdeklődők a pályaműveket február 28-áig a következő címre küldjék el: Marcsok Vilma, 23 000 Zrenjanin, Jug Bogdana 11. . HÉTFŐN Szombathy Bálint a Mostban Holnap 21 órakor a Most könyvesboltban (Zmaj Jova u. 22.) Szombathy Bálinttal talál­kozhat a közönség. A multime­­diális művész eddigi munkássá­gát dr. Jesa Denegri, a Proje­­ka(r)t szerkesztője, Sava Stepa­nov művészettörténész és Dra­­gorpir Ugren, a Pinakoteka szerkesztője méltatja. B.T. Király Ernő 75 éves jubileumi szerzői est a JMMT szervezésében Kedden 17 órai kezdettel az Új­vidéki Színház kistermében jeles et­­nomuzikológusunk és zeneszerzőnk jubiláris estjét rendezi meg a JMMT. Bemutatásra kerül Király Ernő vajdasági cigány népzenei gyűjtése a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete kiadásában, valamint - videofelvé­telről - a Zingarella című legújabb zenekari műve a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekarának előadásá­ban, Ligeti András vezényletével. Az ünnepi műsort Pándi Oszkár muzikológus vezeti. Jegyek 1 diná­ros áron az Újvidéki Színház pénz­táránál kaphatók. Díjátadás az Újvidéki Egyetemen Kedden, december 20-án ünne­pélyes keretek között adják át az Új­vidéki Egyetem legjobb egyetemis­táinak kijáró díjakat és okleveleket. A díjazottakat a Jogi Kar díszter­mében délután 16.30 dr. Dragoslav Herceg, az Egyetem rektora és dr. DuSan Petrovacki, a tehetséges egyetemisták ösztöndíj­azására léte­­sített alap elnöke fogadják. Majd ezt követően 18 órai kezdettel a Szerb Nemzeti Színház kistermében ren­dezett ünnepségen átadják az okle­veleket és díjakat. szj.

Next