Magyar Szó, 1995. február (52. évfolyam, 25-48. szám)

1995-02-01 / 25. szám

4 AKTUÁLIS ____________ ___ ____ Eltemették Herceg Jánost Intézménye volt kultúránknak - Mély részvéttel kísérték ki utolsó útjára az ismert akadémikust, Zombor neves szülöttét Utolsó búcsút vettünk tegnap Herceg Jánostól, a rövid és sú­lyos betegség után 66 éves korá­ban elhunyt neves írótól, akadé­mikustól. A zombori községi képviselő-testület dísztermében gyászülést tartottak, amelyen a polgárok nevében Vasa Relié polgármester búcsúzott első­ként az írótól. Többek között a következőket mondta: - A beavatatlanok megkérdezhet­nék, hogy ebben a szomorú pillanat­ban vajon miért beszélek annyit a két nagy barátjával, Veljko Petrovictyal és Milan Konjovictyal, Zombor jeles egyéniségeivel való kapcsolatáról. Ezek a nagy barátságok a lehető leghi­telesebben az itt élő polgárok egymás közti viszonyában tükröződnek. Te­kintet nélkül a hitre, nemzetiségre és egyebekre, az egymás iránti tisztelet és a jószomszédság tartós barátsággá ala­kul, amint azt három kimagasló egyé­niségünk példája mutatja. Herceg János műveinek olvasói betéve tudják könyveinek címét, én azonban Ég és föld címmel megjele­nő regényét, illetve összegyűjtött mű­veit említeném. Batinai házából kénytelen volt átköltözni Doroszlóra, és ebben a helységben a falusi nyuga­lom, a szomszédok közelsége mellett olyan légkör alakult ki, amelyben megszületett a Kék nyárfás, a csodá­latos meseregény. Életművét jeles jugoszláv írók mű­veinek fordításával is jelentős mérték­aki Herceg Jánosban a vajdasági ma­gyar író szupermodelljét ismerte föl, hogy „a műfajokkal egy irodalmat írt meg kezdeti szakaszában”. írt novellá­kat, regényeket, elbeszéléseket, szoci­ográfiát, esszét, mesét, naplójegyzetet, arcképet, verset, kritikát, emlékezést, krónikát, riportot, helytörténeti mun­kát. A Vajdaságban azonban nem csu­pán irodalmi és újságírói munkája kapcsán becsülték, hanem nagyságát is irányzat képviselői, a VMDK és a VMSZ vezetői és mások. A képviselő-testület dísztermében megtartott gyászülésen Pavel Domon­­ji, a tartományi kormány kisebbségi minisztere is beszélt, azt szorgalmazta, hogy Herceg összegyűjtött műveit ad­ják ki, és ehhez a tartományi kormány meg is kell hogy teremtse az anyagi feltételeket. A Katolikus Nagytemetőben gyász­­szertartást celebrált Kecskés Ferenc bezdáni, Federer László zombori és Bumford Vilmos kupušzinai lelkész. Zivan Milisavac a Szerb Tudomá­nyos Akadémia nevében búcsúzott Herceg Jánostól, majd Bányai János egyetemi tanár azt mondta: Nagy ma­gyar író távozott közülünk, aki a ma­gyar kisebbség érdekeit védelmezte. Az egész magyar irodalom halottja, nemcsak a kisebbségieké. Meghalt Herceg János, a nagy magyar író. Szalai János nyugalmazott pedagó­gus a doroszlóiak nevében búcsúzott, ott élt az író 1977 óta. Számtalan távirat érkezett Vajda­ság számos községéből, ezzel is bizo­nyítva, hogy az elhunyt írót sokan tisz­telték, és büszkék életművére. HAJNAL Árpád Életművét az egyetemes magyar kultúra részeként tartjuk számon Kovács László magyar külügyminiszter táviratban fejezte ki rész­vétét Herceg János halála alkalmából a gyászoló családnak, Zom­bor városának, Vajdaság és Szerbia értelmiségének és népeinek. A Vasa Relié zom­bori elnökhöz címzett táviratban ez áll: „Tisztelt Elnök Úr! Engedje meg, hogy a Külügyminisztérium és a magam nevében Zombor szülötte, Herceg János halálával kapcsolatban részvétemet fejezzem ki a gyá­szoló családnak, Zombor városának, a Vajdaság és Szerbia értelmiségének, népeinek. Herceg János halálával a magyarság és Jugoszlávia népei olyan jelentős alkotóművészt veszítettek, akinek életműve markánsan fejezte ki az ezen a tájon élő emberek mindennapi érzéseit, vágyait és törekvéseit Ezek az élmények az itt élők számára a közelmúlt történelme során gyakrabban jelentettek tragédiá­kat, mint örömöket Herceg János azonban, mint minden nagy író, képes volt arra, hogy hősei sorsán keresztül biztatást, katarzist is nyújtson olvasójának - vigasztalást és reményt, melyre napjainkban oly nagy szüksége van az e tájon élő embernek. Külön szeretném kiemelni, milyen jelentős szolgálatot tett a térség népei számára a műfordító Herceg János azzal, hogy a délszláv népek irodalmának legjavát megismertette a magyar olvasóval. Szeretném hangsúlyozni, hogy - bár néhány hónapja lemondott tisztségé­ről - milyen értéket képvisel számunkra az a gesztus, amellyel herceg János a legnehezebb időkben, az indulásnál adta nevét a vajdasági magyarság érdek­­védelmi szerveződéséhez, és vállalta el a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége tiszteletbeli elnöke posztját A harmincas évek óta szólt a Vajdaságban magyar nyelven a magyar olva­sóhoz Herceg János. Halálával munkássága végleg az egyetemes magyar kul­túra részévé vált Életművét így tartjuk számon, alakját ekként őrizzük meg emlékezetünkben.” ben gazdagította. Közelebb hozta pél­dául a magyar olvasókhoz Ivó Andrié Nobel-díjas írót. Gyakran volt vendé­ge Budapestnek, Szegednek, hogy Ba­járól ne is beszéljünk - ezekben a vá­rosokban irodalmi esteken hozta köze­lebb a magyar olvasókhoz a jugoszláv írók műveit. Ezzel is folytatta a gazdag tradíciót, amit Radics György, Dömö­tör Pál és Margalits Ede szorgalmazott. Fekete J. József az újságírók és írók nevében búcsúztatta Herceg Jánost.­­ Meghalt Herceg János író, akadémi­kus, irodalmunk mindenese. A vajda­sági magyar irodalom és újságírás nagy öregje és mindenese, aki lénye­gében nem pusztán könyveket írt, ha­nem műfajokat, építgette literatúrán­­kat, ott toldva meg annak fejlődési fo­lyamatát, ahol elakadt, ahol mások tollhoz szokott vénájából nem futotta. Túlzás nélkül állíthatta érte méltatója, tisztelték. Amíg a katinai földomlás el nem űzte Leányvárról, folyton a két­kezi munkások, mindenekelőtt a hajós emberek között mozgott, Doroszlón, köztiszteletnek örvendő akadémikus­ként is annak örült kivált, ha kedves szomszéd vagy falubeli nyitotta rá az ajtót, akik ezt szívesen is tették, hiszen beszélgetéseiben is sokműfajú volt, mint írásaiban. Számos távirat érkezett, amelyben együttérzésüket fejezték ki közéletünk vezetői; a temetésen megjelent többek között Vincze András, a Magyar Köz­társaság nagykövete, a bajai önkor- Gyógykezelésen a pátriárka Enyhe meghűlés A szerb pravoszláv egyház Szent Szi­­nódusa tegnap közölte, hogy Pál pátriár­ka, pravoszláv egyházfő megfázás miatt január 30-a óta a belgrádi Szent Száva kórházban tartózkodik kezelésen. A pát­riárka egészségi állapotáról szóló jelen­tésben, amit a Szinódus a nyilvánosság nagy érdeklődése és különféle álhírek terjesztése miatt tesz közzé, az áll, hogy a pátriárka csak enyhébb meghűlésben szenved, ami már mólóban van, a labo­ratóriumi és egyéb leletek pedig azt bi­­z­onyítják, hogy egészségi állapota jó. (Tanjug) ÜZEMANYAGHIÁNY A VRANJEI DOHÁNYGYÁRBAN Leállt a cigarettagyártás A vranjei dohányiparban félbesza­kadt a termelés üzemanyaghiány miatt, jelentette ki tegnap Antonije Novkovic, a gyár kereskedelmi igaz­gatója. A termeléshez naponta 4 tonna, ha­vonta pedig mintegy 120 tonna üzem­anyagra lenne szükség, a Jugopetrol azonban felfüggesztette a leszállítást. A gyár naponta 8-10 tonna cigarettát állít elő, így a termelésben történt fennaka­dás miatt nagy kárai lesznek. Eddig még soha nem történt meg, hogy a vranjei cigarettagyárban üzem­­anyaghiány miatt félbeszakadjon a ter­melés. A helyzetet súlyosbítja, hogy a ci­garetta­fogyasztás nagy, a raktárak pedig üresek. Novkovic hozzátette, hogy amint kapnak üzemanyagot, azonnal folytatják a termelést. (Tanjug) A Magyar Szó ____ ___ ___ 1995. február 1., szerda Megszűnik a T­ito-emlékközpont A vagyon állami tulajdonba kerül A szövetségi kormány tegnap a JSZK Parlamentje elé terjesztette a törvényjavaslatot, amely előirányozza a Josip Broz Tito Emlékközpont, vala­mint a Jugoszláv Nemzetek és Nemze­tiségek Forradalmi Múzeuma meg­szüntetését A törvényjavaslat azon alapul, hogy megszűntek a szövetségi törvények, amelyekkel a volt JSZSZK megalapí­totta a múzeumi intézményeket A tör­vényjavaslat vonatkozik az AVNOJ II. ülésszaka Múzeum megszüntetésére is, ami sajcéban van. A javaslat értelmében az intézmé­nyek a törvény életbe lépésétől számí­tott 60 napon belül megszűnnének. Az ingatlan, a történelmi, kulturális és művészi értékű tárgyak, a levéltári anyag, a pénzeszközök, értékpapírok és más vagyon, valamint azok a jogok az országban és külföldön, amelyeket ezek az intézmények élveztek, a JSZK állami tulajdonába kerülnek. A szövetségi szervek, szervezetek vagy szolgálatok átvesznek bizonyos számú foglalkoztatottat ezektől az in­tézményektől, akiket pedig nem vesz­nek át, azok jogukat a szövetségi szer­vekben dolgozók helyzetére vonatko­zó előírásokkal összhangban valósít­hatják meg. A kormány megindoklásában rá­mutatott, hogy azok a törvények, ame­lyek megszüntetését javasolták, nem állnak összhangban a szövetségi alkot­mánnyal, azaz meg kell szüntetni azo­kat az intézményeket, amelyek felesle­gessé váltak. A javaslat másik oka, hogy megkezdődött a szövetségi köz­­igazgatásban a célszerűsítés és az át­szervezés. (Tanjug) HAT ÉV UTÁN ISMÉT Vörös Lobogó találkozó Halottaiból feltámasztják az önigazgatók találkozóját A jugoszláv önálló szakszervezeti szövetség védnöksége alatt Kragujeva­­con ez év február 15-én és 16-án, hat év szünet után ismét megtartják a munkások találkozóját, Vörös Lobogó néven. Az önálló szakszervezet kragu­­jevaci városi tanácsa ugyanis indítvá­nyozta, hogy újítsák fel a találkozót, amit Kragujevacon minden évben feb­ruárban tartottak meg, 1969-től egé­szen 1989-ig, Vörös Lobogó, az öni­gazgatók találkozója néven. Hogy a rendezvény minél sikere­sebb legyen, szervezőbizottságot alakí­tottak, amely első ülésén úgy határo­zott, hogy a találkozó témája a dolgo­zók helyzete és a szakszervezet tevé­kenysége legyen. A szervezőbizottság hétfői ülésén, amelynek vendéglátója az önálló szakszervezet újvidéki városi tanácsa volt, megbeszélték a találkozó részleteit. Úgy határoztak, hogy a jö­vőben minden évben megtartják a munkások találkozóját. Munkaelnök­séget választottak, amelynek hét tagja van, a szakszervezet szövetségi, köztár­sasági, tartományi és kragujevaci leg­magasabb rangú szerveiből. Megbe­szélték, hogy szorgalmazzák, minél ha­­marabb készüljön el a Jugoszláv Szak­szervezeti Tanács a rá bízott anyag ki­dolgozásával, valamint hogy a Vörös Lobogó találkozót az állami him­nusszal kezdik. A rendezvénynek 350 részvevője lesz, és tekintettel a melu­­tatásra kerü­lő témák jelentőségére, a szakszervezet képviselőin kívül meghívják a szövet­ségi és a köztársasági kormányok, va­lamint a gazdasági kamarák képviselő­it is. (Tanjug) Helyreigazítás Az Újvidéki Diáksegélyező Egyesület közleményében, amelyet elnökeként aláírtam, és a Magyar Szó 1995. január 31-ei számában „Pénzbeli segély a Magyar Tanszék hallgatóinak” cím alatt leközölt, sajnálatos módon az én tévedésem folytán hiba csúszott. Ugyanis a Tanszék hallgatóinak odaítélt pénz­beli segély teljes összege nem 1491 DEM, hanem 1 491 000 forint (egymillió- négyszázkilencvenegye­­zer forint). Kérem a hallgatók és ol­vasók elnézését és megértését. MIRNICS Károly, az UĐE elnöke JANUÁRI STATISZTIKA 12,4 százalékos áremelkedés A kiskereskedelmi árak Jugoszlá­viában január és tavaly december folyamán 12,4 százalékkal emelked­tek, a létfenntartási költségek pedig 14,7 száz­alékkal, közölte tegnap Mirjana Rankovic, a Szövetségi Sta­tisztikai Intézet igazgatóhelyettese. A szerbiai kormánynak az árak ta­valy júliusi szintre való visszaállításá­ra vonatkozó javaslatának hatása csak a februári statisztikában tükrö­ződik majd. Mirjana Rankovic rámutatott, hogy januárban a termékek nagy részének árát éppen akkor jegyez­ték fel, amikor a legnagyobb mér­tékben megdrágultak. Legnagyobb arányban a nem élelmiszer-ipari termékek ára emelkedett (16,1 szá­zalék), méghozzá a január 3-ától 10- éig terjedő időszakban, tehát akkor, amikor a statisztikai adatokat jegy­zik fel. Éppen ezért az adatok a leg­magasabb januári árakat tükrözik. Decembertől eltérően, amikor a villanyáram dr­águlása nem került bele a statisztikai adatokba, mert de­cember 25-e után történt, amikor az adatokat már feldolgozták, a januári statisztika ezt kimutatja. A villany­áram a háztartások számára 71,6 százalékkal lett drágább. Termékcsoportonként szemlélve januárban a szolgáltatások 10,8 szá­zalékkal drágultak, a mezőgazdasá­gi termékek 9,1 százalékkal, a gyári­pari termékek pedig 7,5 százalék­kal. Érdekes megemlíteni, hogy a mezőgazdasági termékek ára ezúttal kisebb arányban emelkedett, mint az előző hónapokban. Legnagyobb arányban a vöröshagyma és a sárga­répa drágult meg, ezzel szemben a borsó olcsóbb lett, egyes gyümöl­csök, zöldségfélék és a hal ára pedig változatlan maradt. Az élelmiszer-ipari termékek kö­zül leginkább a bárányhús drágult meg, a tej és a tejtermékek, az étolaj és a péksütemények. A drágulás aránya 19-30 százalékos volt. A cigaretta januári drágulását nem tükrözik az adatok, mert az árat jóformán azonnal visszaállítot­ták. Országos szinten azonban a ci­garetta 4,1 százalékkal lett drágább, ami a Crna Gora-i drágulásnak a következménye. Ott 67,9 százalék­kal lett drágább. Januárban a kiskereskedelmi árak Szerbiában 12,6 százalékkal, Crna Gorában pedig 12,2 százalék­kal emelkedtek. A létfenntartási költségek Szerbiában 14,8, Crna Gorában pedig 13,8 százalékkal let­tek nagyobbak. (Tanjug) FEST'95 Az identitás kutatása A FEST ’95 második napján kínai, brit, német filmek kerültek bemutatás­ra. A nézők megtekinthették az Ami­­gomio argentin filmet is, amelynek fő­szereplője, Daniel Kuzniecka, vala­mint Jeanine Meerapfel és Alcides Chiesa rendezők tegnap sajtóértekez­leten vettek részt. A két rendezőnek ez a harmadik közös filmje, és hat évig készült. Ebben is, éppúgy, mint az el­őző kettőben, az identitás kutatása volt központi témájuk. Daniel Kuzniecká­­nek, akinek apja lengyel, anyja pedig uruguayi, ez az első filmszerepe. Az új­ságírók kérdéseire válaszolva Chiesa közölte, hogy Argentínának erős filmi­para volt negyven éven át, amikor hat­hét nagy stúdióban évente ötven fil­met is készítettek. A második világhá­ború után azonban megváltozott a helyzet, a legutóbbi katonai diktatúra idején jóformán nem készültek filmal­kotások. Azaz készültek, de véleménye szerint ezek undorító komédiák. A '80-as években jobbra fordult a hely­zet, az­ állam pénzügyi segítségével évente átlag 20 filmet forgatnak. A ha­zai filmipar segítése céljából Argentí­nában az idéntől új törvény lép életbe, amely más módon adóztatja meg a külföldi filmakatásokat Az így össze­gyűlt pénzt (várhatóan mintegy 40 millió dollárt) arra fordítják, hogy évente 20-25 filmet készítsenek. Fel­merült annak ötlete is, hogy filmfesz­tivált rendeznek, amilyet legutóbb 1973-ban tartottak. Érdekes megemlí­teni, hogy Argentínában ugyanazok­kal a problémákkal küzdenek a filmi­parban, mint amilyenekről az utóbbi napokban hallottunk kínai, orosz és spanyol filmakotóktól. Argentínában is túlsúlyban vannak az amerikai kom­merciális filmek, amelyek jóformán ki­szorították a hazai alkotásokat a mo­zikból. Az újságírókkal ismert filmkritiku­sok is beszélgettek, így például Debo­rah Jang, a Variety lap filmkritikusa és J­antes Ulmer, a Hollywood Reporter­es. Deborah Jang első ízben tartózko­dik Belgrádban, de, mit mondta, so­kat tud azokról a filmalkotásokról, amelyek térségünkben készülnek, a pulai fesztiválon ugyanis gyakori ven­dég volt. James Ulmer semmi közeleb­bit nem tudott mondani, mert csak hétfőn érkezett, így tegnaptól nyílott alkalma megtekinteni a jugoszláv film­alkotások ciklusát, amelyet külföldi vendégeknek szántak. Jelena KESZ.

Next