Magyar Szó, 1995. február (52. évfolyam, 25-48. szám)

1995-02-01 / 25. szám

4 AKTUÁLIS ____________ ___ ____ Eltemették Herceg Jánost Intézménye volt kultúránknak - Mély részvéttel kísérték ki utolsó útjára az ismert akadémikust, Zombor neves szülöttét Utolsó búcsút vettünk tegnap Herceg Jánostól, a rövid és súlyos betegség után 66 éves korában elhunyt neves írótól, akadémikustól. A zombori községi képviselő-testület dísztermében gyászülést tartottak, amelyen a polgárok nevében Vasa Relié polgármester búcsúzott elsőként az írótól. Többek között a következőket mondta: - A beavatatlanok megkérdezhetnék, hogy ebben a szomorú pillanatban vajon miért beszélek annyit a két nagy barátjával, Veljko Petrovictyal és Milan Konjovictyal, Zombor jeles egyéniségeivel való kapcsolatáról. Ezek a nagy barátságok a lehető leghitelesebben az itt élő polgárok egymás közti viszonyában tükröződnek. Tekintet nélkül a hitre, nemzetiségre és egyebekre, az egymás iránti tisztelet és a jószomszédság tartós barátsággá alakul, amint azt három kimagasló egyéniségünk példája mutatja. Herceg János műveinek olvasói betéve tudják könyveinek címét, én azonban Ég és föld címmel megjelenő regényét, illetve összegyűjtött műveit említeném. Batinai házából kénytelen volt átköltözni Doroszlóra, és ebben a helységben a falusi nyugalom, a szomszédok közelsége mellett olyan légkör alakult ki, amelyben megszületett a Kék nyárfás, a csodálatos meseregény. Életművét jeles jugoszláv írók műveinek fordításával is jelentős mértékaki Herceg Jánosban a vajdasági magyar író szupermodelljét ismerte föl, hogy „a műfajokkal egy irodalmat írt meg kezdeti szakaszában”. írt novellákat, regényeket, elbeszéléseket, szociográfiát, esszét, mesét, naplójegyzetet, arcképet, verset, kritikát, emlékezést, krónikát, riportot, helytörténeti munkát. A Vajdaságban azonban nem csupán irodalmi és újságírói munkája kapcsán becsülték, hanem nagyságát is irányzat képviselői, a VMDK és a VMSZ vezetői és mások. A képviselő-testület dísztermében megtartott gyászülésen Pavel Domonji, a tartományi kormány kisebbségi minisztere is beszélt, azt szorgalmazta, hogy Herceg összegyűjtött műveit adják ki, és ehhez a tartományi kormány meg is kell hogy teremtse az anyagi feltételeket. A Katolikus Nagytemetőben gyászszertartást celebrált Kecskés Ferenc bezdáni, Federer László zombori és Bumford Vilmos kupušzinai lelkész. Zivan Milisavac a Szerb Tudományos Akadémia nevében búcsúzott Herceg Jánostól, majd Bányai János egyetemi tanár azt mondta: Nagy magyar író távozott közülünk, aki a magyar kisebbség érdekeit védelmezte. Az egész magyar irodalom halottja, nemcsak a kisebbségieké. Meghalt Herceg János, a nagy magyar író. Szalai János nyugalmazott pedagógus a doroszlóiak nevében búcsúzott, ott élt az író 1977 óta. Számtalan távirat érkezett Vajdaság számos községéből, ezzel is bizonyítva, hogy az elhunyt írót sokan tisztelték, és büszkék életművére. HAJNAL Árpád Életművét az egyetemes magyar kultúra részeként tartjuk számon Kovács László magyar külügyminiszter táviratban fejezte ki részvétét Herceg János halála alkalmából a gyászoló családnak, Zombor városának, Vajdaság és Szerbia értelmiségének és népeinek. A Vasa Relié zombori elnökhöz címzett táviratban ez áll: „Tisztelt Elnök Úr! Engedje meg, hogy a Külügyminisztérium és a magam nevében Zombor szülötte, Herceg János halálával kapcsolatban részvétemet fejezzem ki a gyászoló családnak, Zombor városának, a Vajdaság és Szerbia értelmiségének, népeinek. Herceg János halálával a magyarság és Jugoszlávia népei olyan jelentős alkotóművészt veszítettek, akinek életműve markánsan fejezte ki az ezen a tájon élő emberek mindennapi érzéseit, vágyait és törekvéseit Ezek az élmények az itt élők számára a közelmúlt történelme során gyakrabban jelentettek tragédiákat, mint örömöket Herceg János azonban, mint minden nagy író, képes volt arra, hogy hősei sorsán keresztül biztatást, katarzist is nyújtson olvasójának - vigasztalást és reményt, melyre napjainkban oly nagy szüksége van az e tájon élő embernek. Külön szeretném kiemelni, milyen jelentős szolgálatot tett a térség népei számára a műfordító Herceg János azzal, hogy a délszláv népek irodalmának legjavát megismertette a magyar olvasóval. Szeretném hangsúlyozni, hogy - bár néhány hónapja lemondott tisztségéről - milyen értéket képvisel számunkra az a gesztus, amellyel herceg János a legnehezebb időkben, az indulásnál adta nevét a vajdasági magyarság érdekvédelmi szerveződéséhez, és vállalta el a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége tiszteletbeli elnöke posztját A harmincas évek óta szólt a Vajdaságban magyar nyelven a magyar olvasóhoz Herceg János. Halálával munkássága végleg az egyetemes magyar kultúra részévé vált Életművét így tartjuk számon, alakját ekként őrizzük meg emlékezetünkben.” ben gazdagította. Közelebb hozta például a magyar olvasókhoz Ivó Andrié Nobel-díjas írót. Gyakran volt vendége Budapestnek, Szegednek, hogy Bajáról ne is beszéljünk - ezekben a városokban irodalmi esteken hozta közelebb a magyar olvasókhoz a jugoszláv írók műveit. Ezzel is folytatta a gazdag tradíciót, amit Radics György, Dömötör Pál és Margalits Ede szorgalmazott. Fekete J. József az újságírók és írók nevében búcsúztatta Herceg Jánost. Meghalt Herceg János író, akadémikus, irodalmunk mindenese. A vajdasági magyar irodalom és újságírás nagy öregje és mindenese, aki lényegében nem pusztán könyveket írt, hanem műfajokat, építgette literatúránkat, ott toldva meg annak fejlődési folyamatát, ahol elakadt, ahol mások tollhoz szokott vénájából nem futotta. Túlzás nélkül állíthatta érte méltatója, tisztelték. Amíg a katinai földomlás el nem űzte Leányvárról, folyton a kétkezi munkások, mindenekelőtt a hajós emberek között mozgott, Doroszlón, köztiszteletnek örvendő akadémikusként is annak örült kivált, ha kedves szomszéd vagy falubeli nyitotta rá az ajtót, akik ezt szívesen is tették, hiszen beszélgetéseiben is sokműfajú volt, mint írásaiban. Számos távirat érkezett, amelyben együttérzésüket fejezték ki közéletünk vezetői; a temetésen megjelent többek között Vincze András, a Magyar Köztársaság nagykövete, a bajai önkor- Gyógykezelésen a pátriárka Enyhe meghűlés A szerb pravoszláv egyház Szent Szinódusa tegnap közölte, hogy Pál pátriárka, pravoszláv egyházfő megfázás miatt január 30-a óta a belgrádi Szent Száva kórházban tartózkodik kezelésen. A pátriárka egészségi állapotáról szóló jelentésben, amit a Szinódus a nyilvánosság nagy érdeklődése és különféle álhírek terjesztése miatt tesz közzé, az áll, hogy a pátriárka csak enyhébb meghűlésben szenved, ami már mólóban van, a laboratóriumi és egyéb leletek pedig azt bizonyítják, hogy egészségi állapota jó. (Tanjug) ÜZEMANYAGHIÁNY A VRANJEI DOHÁNYGYÁRBAN Leállt a cigarettagyártás A vranjei dohányiparban félbeszakadt a termelés üzemanyaghiány miatt, jelentette ki tegnap Antonije Novkovic, a gyár kereskedelmi igazgatója. A termeléshez naponta 4 tonna, havonta pedig mintegy 120 tonna üzemanyagra lenne szükség, a Jugopetrol azonban felfüggesztette a leszállítást. A gyár naponta 8-10 tonna cigarettát állít elő, így a termelésben történt fennakadás miatt nagy kárai lesznek. Eddig még soha nem történt meg, hogy a vranjei cigarettagyárban üzemanyaghiány miatt félbeszakadjon a termelés. A helyzetet súlyosbítja, hogy a cigarettafogyasztás nagy, a raktárak pedig üresek. Novkovic hozzátette, hogy amint kapnak üzemanyagot, azonnal folytatják a termelést. (Tanjug) A Magyar Szó ____ ___ ___ 1995. február 1., szerda Megszűnik a Tito-emlékközpont A vagyon állami tulajdonba kerül A szövetségi kormány tegnap a JSZK Parlamentje elé terjesztette a törvényjavaslatot, amely előirányozza a Josip Broz Tito Emlékközpont, valamint a Jugoszláv Nemzetek és Nemzetiségek Forradalmi Múzeuma megszüntetését A törvényjavaslat azon alapul, hogy megszűntek a szövetségi törvények, amelyekkel a volt JSZSZK megalapította a múzeumi intézményeket A törvényjavaslat vonatkozik az AVNOJ II. ülésszaka Múzeum megszüntetésére is, ami sajcéban van. A javaslat értelmében az intézmények a törvény életbe lépésétől számított 60 napon belül megszűnnének. Az ingatlan, a történelmi, kulturális és művészi értékű tárgyak, a levéltári anyag, a pénzeszközök, értékpapírok és más vagyon, valamint azok a jogok az országban és külföldön, amelyeket ezek az intézmények élveztek, a JSZK állami tulajdonába kerülnek. A szövetségi szervek, szervezetek vagy szolgálatok átvesznek bizonyos számú foglalkoztatottat ezektől az intézményektől, akiket pedig nem vesznek át, azok jogukat a szövetségi szervekben dolgozók helyzetére vonatkozó előírásokkal összhangban valósíthatják meg. A kormány megindoklásában rámutatott, hogy azok a törvények, amelyek megszüntetését javasolták, nem állnak összhangban a szövetségi alkotmánnyal, azaz meg kell szüntetni azokat az intézményeket, amelyek feleslegessé váltak. A javaslat másik oka, hogy megkezdődött a szövetségi közigazgatásban a célszerűsítés és az átszervezés. (Tanjug) HAT ÉV UTÁN ISMÉT Vörös Lobogó találkozó Halottaiból feltámasztják az önigazgatók találkozóját A jugoszláv önálló szakszervezeti szövetség védnöksége alatt Kragujevacon ez év február 15-én és 16-án, hat év szünet után ismét megtartják a munkások találkozóját, Vörös Lobogó néven. Az önálló szakszervezet kragujevaci városi tanácsa ugyanis indítványozta, hogy újítsák fel a találkozót, amit Kragujevacon minden évben februárban tartottak meg, 1969-től egészen 1989-ig, Vörös Lobogó, az önigazgatók találkozója néven. Hogy a rendezvény minél sikeresebb legyen, szervezőbizottságot alakítottak, amely első ülésén úgy határozott, hogy a találkozó témája a dolgozók helyzete és a szakszervezet tevékenysége legyen. A szervezőbizottság hétfői ülésén, amelynek vendéglátója az önálló szakszervezet újvidéki városi tanácsa volt, megbeszélték a találkozó részleteit. Úgy határoztak, hogy a jövőben minden évben megtartják a munkások találkozóját. Munkaelnökséget választottak, amelynek hét tagja van, a szakszervezet szövetségi, köztársasági, tartományi és kragujevaci legmagasabb rangú szerveiből. Megbeszélték, hogy szorgalmazzák, minél hamarabb készüljön el a Jugoszláv Szakszervezeti Tanács a rá bízott anyag kidolgozásával, valamint hogy a Vörös Lobogó találkozót az állami himnusszal kezdik. A rendezvénynek 350 részvevője lesz, és tekintettel a melutatásra kerülő témák jelentőségére, a szakszervezet képviselőin kívül meghívják a szövetségi és a köztársasági kormányok, valamint a gazdasági kamarák képviselőit is. (Tanjug) Helyreigazítás Az Újvidéki Diáksegélyező Egyesület közleményében, amelyet elnökeként aláírtam, és a Magyar Szó 1995. január 31-ei számában „Pénzbeli segély a Magyar Tanszék hallgatóinak” cím alatt leközölt, sajnálatos módon az én tévedésem folytán hiba csúszott. Ugyanis a Tanszék hallgatóinak odaítélt pénzbeli segély teljes összege nem 1491 DEM, hanem 1 491 000 forint (egymillió- négyszázkilencvenegyezer forint). Kérem a hallgatók és olvasók elnézését és megértését. MIRNICS Károly, az UĐE elnöke JANUÁRI STATISZTIKA 12,4 százalékos áremelkedés A kiskereskedelmi árak Jugoszláviában január és tavaly december folyamán 12,4 százalékkal emelkedtek, a létfenntartási költségek pedig 14,7 százalékkal, közölte tegnap Mirjana Rankovic, a Szövetségi Statisztikai Intézet igazgatóhelyettese. A szerbiai kormánynak az árak tavaly júliusi szintre való visszaállítására vonatkozó javaslatának hatása csak a februári statisztikában tükröződik majd. Mirjana Rankovic rámutatott, hogy januárban a termékek nagy részének árát éppen akkor jegyezték fel, amikor a legnagyobb mértékben megdrágultak. Legnagyobb arányban a nem élelmiszer-ipari termékek ára emelkedett (16,1 százalék), méghozzá a január 3-ától 10- éig terjedő időszakban, tehát akkor, amikor a statisztikai adatokat jegyzik fel. Éppen ezért az adatok a legmagasabb januári árakat tükrözik. Decembertől eltérően, amikor a villanyáram drágulása nem került bele a statisztikai adatokba, mert december 25-e után történt, amikor az adatokat már feldolgozták, a januári statisztika ezt kimutatja. A villanyáram a háztartások számára 71,6 százalékkal lett drágább. Termékcsoportonként szemlélve januárban a szolgáltatások 10,8 százalékkal drágultak, a mezőgazdasági termékek 9,1 százalékkal, a gyáripari termékek pedig 7,5 százalékkal. Érdekes megemlíteni, hogy a mezőgazdasági termékek ára ezúttal kisebb arányban emelkedett, mint az előző hónapokban. Legnagyobb arányban a vöröshagyma és a sárgarépa drágult meg, ezzel szemben a borsó olcsóbb lett, egyes gyümölcsök, zöldségfélék és a hal ára pedig változatlan maradt. Az élelmiszer-ipari termékek közül leginkább a bárányhús drágult meg, a tej és a tejtermékek, az étolaj és a péksütemények. A drágulás aránya 19-30 százalékos volt. A cigaretta januári drágulását nem tükrözik az adatok, mert az árat jóformán azonnal visszaállították. Országos szinten azonban a cigaretta 4,1 százalékkal lett drágább, ami a Crna Gora-i drágulásnak a következménye. Ott 67,9 százalékkal lett drágább. Januárban a kiskereskedelmi árak Szerbiában 12,6 százalékkal, Crna Gorában pedig 12,2 százalékkal emelkedtek. A létfenntartási költségek Szerbiában 14,8, Crna Gorában pedig 13,8 százalékkal lettek nagyobbak. (Tanjug) FEST'95 Az identitás kutatása A FEST ’95 második napján kínai, brit, német filmek kerültek bemutatásra. A nézők megtekinthették az Amigomio argentin filmet is, amelynek főszereplője, Daniel Kuzniecka, valamint Jeanine Meerapfel és Alcides Chiesa rendezők tegnap sajtóértekezleten vettek részt. A két rendezőnek ez a harmadik közös filmje, és hat évig készült. Ebben is, éppúgy, mint az előző kettőben, az identitás kutatása volt központi témájuk. Daniel Kuznieckánek, akinek apja lengyel, anyja pedig uruguayi, ez az első filmszerepe. Az újságírók kérdéseire válaszolva Chiesa közölte, hogy Argentínának erős filmipara volt negyven éven át, amikor hathét nagy stúdióban évente ötven filmet is készítettek. A második világháború után azonban megváltozott a helyzet, a legutóbbi katonai diktatúra idején jóformán nem készültek filmalkotások. Azaz készültek, de véleménye szerint ezek undorító komédiák. A '80-as években jobbra fordult a helyzet, az állam pénzügyi segítségével évente átlag 20 filmet forgatnak. A hazai filmipar segítése céljából Argentínában az idéntől új törvény lép életbe, amely más módon adóztatja meg a külföldi filmakatásokat Az így összegyűlt pénzt (várhatóan mintegy 40 millió dollárt) arra fordítják, hogy évente 20-25 filmet készítsenek. Felmerült annak ötlete is, hogy filmfesztivált rendeznek, amilyet legutóbb 1973-ban tartottak. Érdekes megemlíteni, hogy Argentínában ugyanazokkal a problémákkal küzdenek a filmiparban, mint amilyenekről az utóbbi napokban hallottunk kínai, orosz és spanyol filmakotóktól. Argentínában is túlsúlyban vannak az amerikai kommerciális filmek, amelyek jóformán kiszorították a hazai alkotásokat a mozikból. Az újságírókkal ismert filmkritikusok is beszélgettek, így például Deborah Jang, a Variety lap filmkritikusa és Jantes Ulmer, a Hollywood Reporteres. Deborah Jang első ízben tartózkodik Belgrádban, de, mit mondta, sokat tud azokról a filmalkotásokról, amelyek térségünkben készülnek, a pulai fesztiválon ugyanis gyakori vendég volt. James Ulmer semmi közelebbit nem tudott mondani, mert csak hétfőn érkezett, így tegnaptól nyílott alkalma megtekinteni a jugoszláv filmalkotások ciklusát, amelyet külföldi vendégeknek szántak. Jelena KESZ.