Magyar Szó, 1995. november (52. évfolyam, 255-278. szám)

1995-11-21 / 272. szám

1995. november 21., kedd Amerikai városhoz hasonlít, csak... Az infrastruktúrába nálunk nem kifizetődő befektetni Szabadka a középkori olasz váro­sokhoz hasonlít abban, hogy vállalat módjára gazdálkodik, a mai ameri­kai városokhoz pedig a területi el­rendezése áll közel. Ez a megállapí­tás a szombati Agora vitatribünön hangzott el, melyen a város mint gazdasági szubjektum címmel meg­hirdetett rendezvényen a vendégek - Tomo Pelé igazgató és Josip Suš­­njar szakmunkatárs a Városrende­zési Közvállalatból, dr. Boris Bego­­vic, a belgrádi CES­ME­KON Köz­­gazdasági Kutatóintézet szakmun­katársa, Kern Imre, a községi vég­rehajtó bi­zottság elnöke - a vitatri­bün más résztvevőivel együtt a váro­si közigazgatás időszerű gondjaival foglalkoztak. Tomo Pelé hangsúlyozta, hogy városunk nagy részében még min­dig hiányoznak a legszükségesebb közművesítési létesítmények, annak ellenére, hogy az infrastruktúra tel­jes kiépítése elsőrendű feladat. Új városrendezési politikára van szük­ségünk: a jelenlegi rendszerben nem kifizetődő az infrastruktúrába beruházni, mert a befektetett tőke sem térül meg. A város gazdálkodá­sában nem alkalmazhatóak a jelen körülmények között a gazdasági el­vek: a városban az építkezési terület használatáért nevetségesen keveset kell fizetni. Josip Sušnjar vonta meg a pár­huzamot Szabadka és az amerikai Közép-Nyugat városai között: ha­sonló a népsűrűség, az életmód, az egyéni és kollektív lakóépületek közti arány ... Szerinte a politika a múltban nem befolyásolta számotte­vően városunk fejlődését. Szabadka infrastruktúrája 136 millió márkát ér, jelenleg az okoz gondot, hogy az évi 15 millió márka, melyből a váro­si költségvetés gazdálkodik, mára 6 millióra csökkent az infláció miatt. A város pénzelését 90 százalékban a gazdaság végzi, a lakosság csak ele­nyésző részben járul hozzá. Fejlesz­tésre nincs pénz, a puszta fenntar­táshoz is pótlólagos eszközökre van szükség, a helyi közösségekben kel­lene felvetni ezt a kérdést... Dr. Boris Begovic úgy véli, a vá­ros vállalatként viselkedik, mivel az égvilágon mindennel foglalkozik. Ez feudális maradvány: a modern városok lokális politikai közösségek. A városnak önállósággal kell rendel­keznie, éspedig minél nagyobb, an­nál szélesebb körű autonómiával. A köztársasági kormány az általa be­nyújtott törvényt a helyi önkor­mányzatokról visszavonta átdolgo­zásra, egyelőre még semmit sem le­het tudni róla. A város autonómiá­jának csak akkor van értelme, ha be­vételeiről és kiadásairól önállóan dönthet - nálunk nem ez a helyzet. A vagyonadó Nyugaton helyi szin­ten marad, nálunk ezt is a köztársa­ság szippantja el... A város területe az új törvény értelmében állami tu­lajdont képez, az állam viszont nem adóztathatja meg önmagát, így je­lentős pénzforrástól esik el a város, amely valójában nem rendelkezik tulajdonnal. Kern Imre véleménye szerint az általános gazdasági helyzet miatt állt le a város fejlődése az utóbbi évek­ben. A város szerepét, így önállósá­gát is törvény által kell meghatároz­ni. Kuriózum, hogy a 300 éve városi státussal rendelkező Szabadka a tör­vény értelmében nem lehet város... A közvállalatok gondokkal küszköd­nek szolgáltatásaik megfizettetése terén: öt vállalat összesen 5 millió dinárral tartozik a városnak. Az ügyviteli helységek kiadása sem hoz jelentős eszközöket a város konyhá­­ira, mert a bérlők az alacsony ker­eti díj ellenére rendszertelenül fi­zetnek. A község terveiben újdonság az, hogy az infrastruktúra fejleszté­sét a város azon részeiben folytatják, amelyek a leginkább elmaradottak ebből a szempontból. Ami az eszmecseréből leszűrhető: „Európa legnagyobb faluja” ma már az amerikai városokra hasonlít, csak jóval kevesebb pénze van... M.R. A NYITOTT AJTÓN Vajda Gábor könyvének bemutatója Ma délután 5 órakor a Vox Huma­na Tolsztoj utcai helyiségében a VMDK Nyitott ajtó rendezvényén dr. Vajda Gábor nemrégiben megjelent irodalom­történet művét mutatják be. SZABADKÁN MA FILM 7.VEZDA: A kis Budha (17, 23), Jenki Zulu, amerikai (19, 21) MUNKÁS: Odüsszeusz tekintete, görög (18, 20) * Sexy college , ameri­kai pornófilm (20, 22) ÜGYELETES Orvos: A Petőfi Sándor utcai men­tőállomáson este 7-től reggel 7 óráig, tel.: 94 vagy 54-373 * Gyermekgyó­gyászati rendelő: Đuro Dákovié utca 14., tel.: 53-559 * Iskolai rendelő, tel.: 53-627 * Nőgyógyászati rendelő, tel.: 52-543 * Gyógyszertár: a Városháza épületében, tel.: 52-499. Házasság el­őtti és családi tanácsadó (Jugoszláv Néphadsereg útja 33.) tel: 36­ 000 (munkanapokon 8 és 14 óra között) KIÁLLÍTÁS VÁROSI MÚZEUM: Állandó kiál­lítás: A MÚZEUM GALÉRIÁJÁBAN: dr. Sturc Béla-emlékkiállítás VÁROSI KÖNYVTÁR GALÉRIÁ­JA: Tilly Róbert tárlata LEONARDO GALÉRIA: Maté Vuksanovic olajfestményeinek kiállí­tása KÉPZŐMŰVÉSZETI TALÁLKO­ZÓ GALÉRIÁJÁBAN: Branislava Duranovic festménykiállítása ÉPÍTŐMÉRNÖKI KAR: Sava Ha­­lugin kiállítása PALICSI KISVENDÉGLŐ: Szal­maképek a LUSA alkotótáborából CINEMA 2000: Az építőipari kö­zépiskola diákjainak plakátkiállítása ART CAFFE: Molnár Mirko grafi­káinak kiállítása PERL ART KÉPTÁR: A Q csoport kiállítása MA Gólyabál a Bunjevačko kólóban Ma este nyolc órai kezdettel Gólya­­bálat rendeznek a Bunjevacko kolo nagytermében. Az est szervezői a Kosztolányi Dezső Diáksegélyző Egye­sület tagjai, akik többek között el­mondták, hogy Szabadkán még nincs hagyománya az ilyen rendezvények­nek. Ez a második év, hogy megren­dezik a gólyabálat. A cél, hogy össze­­gyűjtsék az elsőéves egyetemistákat és felavassák őket a hagyományos esküté­tel alkalmával. A bevezető beszédet dr. Uzon Mik­lós mondja, az est keretében fellép a Flying Rabbit és The Kucsera Brot­hers együttes, Szűcs Krisztina és Szá­raz Szilvia énekel, Klemm Ádám sza­xofonon és Sára Zoltán gitáron játszik. A szervezők remélik, hogy minél többen részt vesznek ezen a dálon. Sz. I. HÍREK A VÖRÖSKERESZTRŐL­­Érkeznek a segélycsomagok Losonc Gyulától, a Vöröskereszt titkárától megtudtuk, hogy a tegnapi nap folyamán elkezdték 1327 család és 425 egyedül élő személy részére a se­gélycsomagok kiosztását. A hét folya­mán újabb élelmiszercsomag-szállít­­mány érkezik, amit azonnal ki is osz­tanak a rászorulóknak. Az Európai Közösség humanitárius szolgálatától 15 000 tonna élelmiszert, marhafelvá­gottat, cukrot, olajat és száraztésztát kapnak, amit november hónapra ki­osztanak a rászorulóknak. Az utóbbi időben egyre több olyan menekült sze­mély keresi fel a Vöröskereszt szerve­zetét, akik családoknál vannak elhe­lyezve, s támogatást kérnek, arra hi­vatkozva, hogy a befogadók nem tud­ják őket segíteni. A szervezet megpró­bál segíteni azzal, hogy nekik is juttat csomagot. December 4-én és 5-én a Szociális Központ és a Vöröskereszt csomago­kat juttat a rászoruló családoknak. A finn Nada emberbaráti szolgálat aján­dékáról van szó. Sz. I. Magyar Szó BAJMOK Átadták rendeltetésének a tatarozott Dózsa-épületet Bajmokon, szombaton délután ün­nepélyes keretek között átadták ren­deltetésének a Dózsa György Magyar Művelődési Egyesület tatarozott épü­letét. Az ünnepség, amelyen számos hazai és Bácsalmásról érkezett vendég is megjelent, délután négy órakor az épület falán levő egyesületi tábla lelep­lezésével kezdődött. Az egybegyűlt vendégeket Nagy Józs­ef egyesületi el­nök köszöntötte, majd Kasza József át­adta rendeltetésének a felújított épü­letet. Mojzes Antal, az egyesület egyik alapító tagja elmondta, hogy az egye­sület célja a magyar népi hagyomá­nyok ápolása és fejlesztése, a nemzeti identitás megőrzése és a másság elis­merése. Az egyesületben toleranciára törekszenek, és másoktól is ugyanezt várják. Az egyesület újraalakulásával kap­csolatban elmondták, hogy a közel­múltban Bajmokon komoly akadá­lyokba ütközött a nemzeti kultúra ápo­lása, még az 1993. május 8-i alakuló közgyűlésre érkezőket a Jedinstvo- Egység Művelődési Egyesület színház­­termének zárt ajtai várták, és csakis Kasza József erélyes közbelépésére nyitották ki, de itt nem működhetett. Az egyesület elnöksége alapítvá­nyokhoz fordult. Kérelmüket támo­gatta a VMDK Elnöksége és az ügyin­tézéshez mások is hozzájárultak. A kezdeményezés eredménnyel járt, így az év elején alapítványi eszközökből megvásárolhattak egy házat. Ezt azon­ban tatarozni kellett és bebútorozni. Mindezt aligha lehetett volna megva­lósítani a szabadkai önkormányzat megértése és hathatós anyagi támoga­tása nélkül. Amit lehetett, a bajmokiak kalákában végezték el, de támogatta őket az Álla­tegészségüyi Intézet, a Ras­­veta, a Gránit, és Kern Csaba Szabad­káról, továbbá a Meblo bútorgyár Omoravicáról, ezenkívül a bajmoki téglagyár, és bútorgyár, Dobi János földműves, Fábián János gazdálkodó, Boldizsár Ottó, Herold Magda, Kollár Mátyás és sokan mások. Az ünnepi műsorban részt vett az egyesület asszonykórusa, felépett Nagy János és Bakos Mónika (szavala­tokkal), gitáron Oracsics Szilveszter, szintetizátoron Ankica Petreš muzsi­kált, táncszámmal a Dudás testvérpár. Az ünnepségen Kern Imre, a vég­rehajtó bizottság elnöke az önkor­mányzat nevében, Csubela Ferenc a VMSZ nevében egy-egy festményt adott át az egyesületnek. Ezt követően köszöntötte az egyesületet Béla Ivko­­vic, a Bunjevacko kolo, Mirnics Károly pedig a VMDK nevében, majd Tóth Árpád a bácsalmási önkormányzat ne­vében egy írógépet adott át az egyesü­letnek. M.A. Bunyevác polgármestert? A Jugoszláv Demokratikus Mozgalom tegnapi sajtóértekezletén hangzott el az iménti címben említett követelés Szabad­kán. A város politikai életének szervezé­sében nem a nemzeti színezetű pártok­nak, hanem a demokratikus erőknek kell a jövőben főszerepet vállalniuk - emelték ki a mozgalomhoz tartozó pár­tok, a Jugoszlávok Szövetségi Pártja, a Jugoszláv Kommunista Szövetség és a Bunyevác-Sokác Pártja elnöke. A Jugoszláv Demokratikus Mozgalom szószólói az egykori délszláv állam terü­letén elsősorban a gazdasági együttmű­ködés mielőbbi helyreállításáért szálltak síkra. Ezek - a bekövetkezett változások­tól függetlenül - elszakíthatatlanok. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy az itt élő nemzetek és nemzetiségek közti viszonyok is fontos tényezői az együttműködésnek - emelték ki. A Jugoszláv Demokratikus Mozgal­mat tömörítő pártok szabadkai képvise­lői tegnap délután sajtótájékoztatójukon a mai községi képviselő-testület ülésén megvitatásra kerülő magyar iskolaháló­zattal kapcsolatban is véleményt nyilvá­nítottak, miszerint a többnemzetiségű közösségben szerintük nincs alapja egy ilyen iskolarendsze kialakításának. A Jugoszláv Demokratikus Mozgalom ugyanakkor tegnapi sajtótájékoztatóján kiemelte: véleményük szerint Szabadkán bunyevác nemzetiségű városelnököt (polgármestert) kellene választani, mert a nemzetiségi rangsorban egy ilyen sze­mélyiségre van szükség, ugyanis húsz éve nem volt bunyevác nemzetiségű vá­roselnöke Szabadkának. B. I. SZABADKA 7 Elég régi ez a gimnázium? Még mindig nincs tettes „tesztügyben” - Ismét az oktatási miniszter szombati sajtótájékoztatójáról - A nemzeti kisebbségek oktatása nálunk jobban meg van oldva, mint a magasfokú demokrácia országai közül sok helyen. Egyébként, itt Szabadkán azt tapasztaltam, hogy a magyar diá­kok kedvezőbb helyzetben vannak. Kasza József polgármester teg­napi szokásos sajtótájékoztatóján az oktatási miniszter látogatásával és az ott elhangzottakkal kapcsolatos újságírói kérdésekre válaszolva el­mondta, már másfél évvel ezelőtt már eljuttatták a tan- és óratervek­kel kapcsolatos észrevételeiket a mi­nisztériumba, választ azonban máig sem kaptak, akárcsak a magyaror­szági tankönyvek behozatalára vo­­­­natkozó kérelmükre sem. A magyar iskolahálózatra vonatkozó döntés hatáskörét illetően kifejtette, hogy az önkormányzat tisztában van vele, hogy nem változtathatja meg az ide­vágó törvényes rendelkezéseket, de jogában áll módosításokat kérni a köztársasági képviselőháztól. A gimnázium 250 éves fennállá­sát megkérdőjelező feltételezések kapcsán kifejtette, hogy ha a karló­cai gimnázium megalapításának dá­tumát az egykori latin nyelvű tanin­tézményhez fűzik, miért nem tehe­tik ezt meg a szabadkai oktatási in­tézmény esetében is. Ami pedig a tanintézményekben végzett beru­házási munkálatokat illeti: a község eddig még minden esetben eleget tett vállalt kötelezettségének, ami nem mondható el az illetékes mi­nisztériumról, amely vagy késve, vagy egyáltalán nem teljesítette ígé­retét, mint szerb társaik. A középiskolákban ugyanis - mivel nagyszámú menekült iratkozott be - túlzsúfoltak a szerb ta­gozatok, míg a magyar osztályokban 15—20—25 diák van csak - hallottuk szombaton délelőtt dr. Dragoslav Mla­­denovic köztársasági oktatási minisz­tertől. A sajtótájékoztatón - mint va­sárnapi számunkban erről már beszá­moltunk - a magyar nyelvű iskolahá­lózat kialakítására vonatkozó kezde­ményezés, a kisebbségek nyelvén folyó oktatás állt az érdeklődés homlokteré­ben. Természetesen ezen kívül olyan aktuális kérdésekre is rákérdeztek az újságírók, mint amilyen a gimnázium fennállásának 250. évfordulója (1997- ben). A miniszter kifejtette, hogy ala­pos kutatómunkára van szükség, hogy kiderüljön, tényleg két és fél évszáza­dos múltra tekint-e visssza az említett oktatási intézmény. Eddigi ismerete­ink szerint ugyanis a karlócai gimnázi­um a legrégebbi középiskola e tájon... Ami a gimnázium épületének rendbe hozását illeti, elmondta, hogy a beru­házási eszközökből mindenekelőtt a sürgős esetekre - tetőbeázás, kazánja­vítás -juttatnak eszközöket, a fennma­radó összegből pedig azoknál az isko­láknál támogatják a munkálatok elvég­zését, ahol a községeknél is tenniaka­­rás tapasztalható. Az egészségügyi középiskola zentai kihelyezett tagozatára 23 szabadkai lány és fiú utazik nap mint nap. Szü­leik a közelmúltban követelték, hogy gondoskodjanak számukra itt, az anyaiskolában tanteremről, hogy a 15 éves gyerekeknek ne kelljen ingázniuk naponta.­­ A zentai önkormányzat kérte a ki­helyezett tagozatok megnyitását, még­pedig a helybeli és környékbeli diákok részére. Az említett szabadkai szerb aj­kú szülőknek nincs igazuk, hisz ami­kor beíratták gyerekeiket, nagyon jól tudták, hogy az említett tagozat Zen­­tán működik - jelentette ki dr. Mlade­­novic. A sajtótájékoztatón az a sokakat ér­deklő kérdés is szóba került, hogy ki­derült-e már, ki bocsátotta áruba júni­usban a középiskolai felvételi tesztla­pokat. A miniszter közölte, ennek megállapítása nem az ő dolga, hanem a bűnüldöző szerveké. A vizsgálat még folyik. m. k., S. K. Á. Hármas összetevő Branislava Đuranović kiállításáról Zsúfolásig megtelt pénteken este a Képzőművészeti Találkozó szalonja, ahogy Olga Šram, a Képzőművészeti Találkozó igazgatója mondta egy be­szélgetés alkalmával, a­ fiatalok egyre inkább a sajátjukénak érzik a galériát, és kialakítják majd azt a sajátos szenzi­­bilitást, ami élénkké, élővé tudja tenni egy város mindenkori művészeti éle­tét. Ennek természetesen megvan a maga föltétele: a Képzőművészeti Ta­lálkozó azokat a fiatal alkotókat támo­gatja, akik tehetsége bizonyosságot nyert, vagy akiket ezen az úton a galé­ria szeretne elindítani. Branislava Duranovic kiállítását Slobodan Sanader, az újvidéki Mo­dern Művészetek Galériájának igaz­gatója nyitotta meg. Bevezetőjében a mindenkori kiállításmegnyitók min­denkori látogatóinak érzelmi túlfűtött­ségére utalt, mondván: „Valami újat várnak tőlem, olyan titkokat, amiket nem tudnak, de csalódni fognak ben­nem: az egyetlen titok, ami fontos, de amit nem lehet feltárni, éppen az al­kotás folyamata.” Branislava Đurano­­vié, aki 1969-ben született Szabadkán és 1992-ben diplomáit Cetinjében, ne­gyedéves korában kezdett feltűnni ki­állításokon, főleg rajzokkal. Sanader elmondta, hogy a XX. század mentali­tása érzelmi tekintetben teljesen meg­változott, a technika fejlettségi szintje miatt, és a művészeti életben, így a képzőművészetben is számtalan eljárás jelentkezik, a realizmustól a konceptu­­alizmusig mindent magukba szívhat­nak a fiatal alkotók. Nincs tehát könnyű dolguk a fiatal képzőművé­szeknek, nincsenek mítoszok, amiket annak tekintenek, azok is hamar el­használódnak. Sanader szerint Branis­lava Duranovic mindezt felfogta és tu­datosan elkezdte kialakítani saját „kéz­írását”, három alapdologban: színei­ben, amelyek meleg alapszínek, piros, szürke, fekete, vibráns rajzainak ar­matúrájával és plasztikusan, anató­miai, érzelmi indulatokkal megfogal­mazott igazságaiban. Sanader a bejá­­ródott, a kiállítások világában otthono­san mozgó közönséghez szólt: „akárha kapuban állnánk, a szépségre nyíló ka­puban, amely a kommunikáció igé­nyével szép. Ha jó művésznek nyitom meg a kiállítását, akkor felkérem a kö­zönséget, hogy legyenek munkatársa­im, és ha hazamennek, ha holnap ta­lálkoznak barátaikkal, mondják el, hol voltak ma este. Egy olyan kiállításon, amely megérdemli figyelmünket, tisz­teletünket”­ ­. J. Csillagászatról fiataloknak Csütörtökön ismeretterjesztő előadás középiskolásoknak, egyetemistáknak Ismeretterjesztő előadássorozat in­dul csütörtökön este 8 órakor az új vá­rosháza 2. számú termében. Az érdek­lődő középiskolásoknak, egyetemi hallgatóknak Magyar Ede nyugalma­zott tanár tart csillagászati előadást. Fellépnek az Életjel tagjai, s a zene sem hiányzik majd a programból. A műsorvezető Mihók Rudolf lesz. A kéthetenként megrendezésre ke­rülő összejövetel szervezője a Vajdasá­gi Magyar Pedagógusok Szövetség. Mint megtudtuk, az elkövetkezőkben régészeti, honismereti, néprajzi elő­adás hangzik el, s például a szórakoz­tató matematika is szerepel a terveik között. Minden érdeklődőt szeretettel várnak. m. k.

Next