Magyar Szó, 1996. február (53. évfolyam, 26-50. szám)

1996-02-01 / 26. szám

Készülődés A hazai sajtó, különösen a bizonyos elys körökhöz közel álló, tele van a bel­ső politikai helyzetünkre vonatkozó írásokkal. Érdeklődést keltő címek alatt olvashatunk az alkotmánymódo­sítás eshetőségeiről, de még nagyobb intenzitással írnak a küszöbönálló vá­lasztásokról. Latolgatják, hogy kinek a szemszögéből mikor volna jó, de abban valamennyien egyetértenek, hogy a vá­lasztásokra végül is majd akkor kerül sor, amikor azt a most hatalmon levők jónak találják. A választási marketing minden­esetre már beindult. A hatalmon levő Szocialista Párt sajátos módon a pártszervezetekben lebonyolított vá­lasztási értekezletekkel, tevékenységi és helyzetfelmérésekkel, továbbá a taglétszámnövelésre irányuló látvá­nyos akciókkal igyekszik felhívni ma­gára a figyelmet. Megmutatni a nagyvilágnak - itthon és külföldön egyaránt - a néhai JKSZ-től eltanult módon, hogy ebben az országban a nagy többség egyet akar. A nagy többséget pedig nyilvánvalóan az a politikai párt képviselheti, amely a legtöbb tagot tömöríti. I­gaz, az ellenzék részéről nem egy­szer elhangzott már, hogy a szo­cialisták ezzel a pártfelduzzasztással nagyon könnyen azt érhetik majd el, hogy annyi szavazójuk sem lesz, amennyi a statisztikailag kimutatott tagságuk. Utalva itt arra, hogy a pártban folyó taglétszámnövelés nem kevés esetben csak puszta formaság, sőt egyesek attól sem riadnak vissza, hogy szemfényvesztésnek nevezzék. Mit tesz az ellenzék? Az is készül a választásokra, anélkül, hogy tudná, voltaképpen mikor is kerül rá sor. Tö­mörülni szeretne, szövetkezni, hogy ez­úttal ő kerüljön ki abszolút győztesként, még akkor is, ha a szocialisták netán mégis koalícióra lépnének a JEB-bel, ami egyes politikai megfigyelők szerint valószínűnek látszik M­ilyen lehet viszont az ellenzék tömörülése? Még valahogy el­képzelhető (és a jelekből ítélve ilyen irányú lépések történtek is), hogy a Szerb Megújhodási Mozgalomba De­mokratikus Reformpárt, az Új De­mokrácia, a Micunovic vezette De­mokratikus Centrum, továbbá a Szerbiai Polgári Szövetség és esetleg még néhány kisebb párt valamilyen közös platformot alakít ki, és talán még a demokraták is csatlakoznak hozzájuk. Nehezebben képzelhető el viszont a szövetség a Šeselj vezette radikálisokkal és más szélsőjobbolda­li csoportosulásokkal, bár Draskovic és néhány ellenzéki politikus szerint a kommunisták veresége érdekében mindenkivel megérné szövetkezni. Jelszava körülbelül a következő: A közös lista a kommunisták vereségét hozza. Felvetődik a kérdés, hova csatla­kozhatnak a magyar nemzetiségű szavazópolgárok. Vajon van-e alapja a szocialisták dicsekvésének, hogy egyre több a magyar nemzetiségű tagjuk, és még több a szimpatizán­suk. Tud-e majd a három bejegyzett magyar érdekszervezet (politikai párt) olyan tömörítő erő lenni, mint a legelső választásokon volt a VMDK? Vagy talán addig a két leg­nagyobb rivális, a VMDK és a VMSZ legalább a lényegi kérdésekben egyet tud érteni, és együttesen lép fel a vá­lasztásokon, nem is annyira a parla­mentben megszerezhető képviselőhe­lyek miatt, hanem a helyhatósági vá­lasztásokon elérhető eredmény érde­kében, ami ott, ahol tömbben él a ma­gyarság bizony létkérdés? A politikai színtéren még kevés az itt ilyen jelzés, a kulisszák mögé pe­dig igen nehéz belesni, így azután azt sem tudni teljes bizonyossággal, hogy érdekszervezeteink miként tekintenek az ellenzéki szövetkezésre, noha az árnyékparlament munkájában való részvétel azért sejtet valamit. LAJBER György Magyar Sió A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA IIII. évf., 26. (17343.) szám Újvidék, 1996. február 1., csütörtök Ára 2,5 dinár A határidőket nem módosítják Michael Steiner ENSZ-megbízott nyilatkozata a daytoni megállapodás végrehajtásáról Michael Steiner, Carl Bildtnek, a bosznia-hercegovinai békeszerződés érvényesítésére kinevezett ENSZ-fő­­megbízottnak a helyettese tegnap kije­lentette, „megvan az esély, hogy a megállapodás funkcionálni kezdjen”, de szó sem lehet módosításáról. A palei rádiónak adott interjúban arra a kérdésre, hogy miről tárgyalt Momcilo Krajisnik parlamenti elnök­kel, azt válaszolta, hogy „most a meg­állapodás alkalmazásának módozatai­ról van szó". Hozzátette, hogy a bé­keszerződésben megszabott határidő­ket nem változtatják meg. A német diplomata szerint a szarajevói hata­lomátvitel előkészítő fázisa 45-90 na­­pig fog tartani. A kilencvenedik nap március 19-ére esik. A jelenlegi helyi hatóságok a helyükön maradnak az­zal a feltétellel, hogy tiszteletben tart­ják a muzulmán-horvát föderáció al­kotmányát. A diplomata véleménye szerint nem tesz jót a békefolyamatnak, hogy kirabolnak egyes gyárakat, illetve el­szállítják a szarajevói polgárokat meg­illető felszerelést. „Azt hiszem, hogy ennek véget kell vetni” - mondta Carl Bildt helyettese. Hangsúlyozta, hogy „a jövőben mindenki megejtheti személyes válasz­tását”, illetve a szarajevói szerbek bár­mikor elmehetnek és elvihetik vagyo­nukat „Mégis, mi azt szeretnénk, ha a szerbek Szarajevóban maradnának, mert városi szinten részt vennének a hatalomban, helyi önkormányzatuk lenne az iskolarendszer, egészségügy és szociális biztosítás terén, használhat­ják saját írásukat és közkegyelem is van érvényben, kivéve azok számára, akik a hágai törvényszék adatainak ér­telmében háborús bűntetteket hajtot­tak végre” - mondta Steiner. A két entitás kormányfői megálla­podtak abban, hogy az elkövetkező öt évben senkit sem mozgósítanak a má­sik entitás hadseregébe, ha ezt nem akarja, mondta a diplomata. (Beta) Az árnyékparlament első ülése A kisebbségi jogok megvitatására is sor kerül Ma ül össze először a köztársasági árnyékparlament. A Szerb Képviselő­­ház üléstermében tervezték megtar­tani az összejövetelt, de Drágán To­miétól, a Köztársasági Képviselőház elnökétől lapzártakor még nem kap­ták meg az engedélyt. Ennek ellenére úgy határoztak, amennyiben nem engedik be őket a terembe, akkor, ha máshol nem, a folyosón tárgyalnak. Elsősorban az emberi jogok meg­sértéséről szóló rezolúciótervezet, va­lamint a Szerbia demokratizációjáról szóló deklarációtervezet szerepel napirenden, de mindenekelőtt az ügyrendi szabályzatot fogadják majd el. A rezolúcióban külön feje­zetet kapott a kisebbségi kérdés. Úgy látszik, a DEPOS-ból, a Demok­rata Pártból, a Szerbiai Demokrata Pártból, a Szerb Radikális Pártból és a VMDK-ból összetevődő árnyék­parlament fontosnak tartja a kisebb­ségi jogok rendezését. (Részletes beszámolónk a 7. oldalon) rolittp mflLH GOSTIOnfi KISVtflDfGLÍJ A 100 éves KISVENDÉGLŐ házias konyhájával várja kedves vendégeit: kedden - BIRKAPAPRIKÁS, csütörtökön - KAKASPÖRKÖLT! Csütörtökön, pénteken és szombaton a Nosztalgia együttes örökzöld melódiákkal szórakoztatja önöket! Mindenkit szeretettel várunk! Telefon: 024/753-447. Hattyúdal Z­sákbamacskát árul a palei vezér (a „szerb” városok egész sorát építi), miközben helyettese Szarajevóban a szétlőtt épületeket épeknek látja, mivel - szavai szerint - nem is tűnik „minden olyan leromboltnak”. Nyilván a földdel kellett volna egyenlővé tenni a Miljacka-parti vá­rost ahhoz, hogy Shakespeare műveinek legavatottabb szerb tolmácsolója leromboltnak lássa Szarajevót. Az ost­romgyűrűbe zárt boszniai fővárost több mint 1000 napon át ágyúzták, bombázták „a felszabadítók”, több tízezer ember életét oltották ki, s a külföldiek egybehangzó meg­állapítása szerint óriási károkat okoztak az épületekben, létesítményekben. Koljevic professzor mindebből „keve­set látott”, mivel ő nyilván nem is azt akarta látni, ami eléje tárult. Szívesebben mozgott volna egy üszkös, teljes újjáépítésre ítélt városban. Csalódnia kellett, mert a pél­dátlan rombolás ellenére Szarajevóban maradtak (ha ugyan maradtak) sértetlen épületek. Lelkek aligha. Nem tudni, mit szólnak mindehhez azok, akik átélték az ostromot, s most, miután elhallgattak a fegyverek, elő­bújhattak rejtekhelyeikből és megtekinthették a várost, vagyis azt, ami megmaradt belőle. Őket aligha lehet meg­győzni olyasféle érvvel, hogy „lám, még ti jártatok jól, hiszen mégiscsak maradt valamitek, miellenünk viszont összeesküdött a világ és új városokat kell építenünk”. Mert a palei vezetőség­­ háborús politikájának igazolá­sára - most szüntelenül ezt hajtogatja. Ebből pedig min­den öntudatos szerbnek azt kell leszűrnie - szombaton, február 3-án Szarajevó külvárosaiban hatalomváltás ese­dékes -, hogy a négy éven át tartó öldöklés és rombolás nem volt hiábavaló, a szerbek új szerb városokba költöz­hetnek. Faképnél hagyva eddigi szomszédaikat és fölad­va a leckét a nemzetközi közösségnek, ők saját területü­kön egynemzetiségű városokat építenek. A legszentebb célja (értsd: geostratégiai és politikai érdeke) ez a bosz­niai szerbségnek, legalábbis ezt állítja - kortesbeszédnek is beillő minapi nyilatkozatában - a guzsicás vezér. A boszniai hegyek között gomba módra fognak sza­porodni a „szerb” városok. Fölépül a „szerb” Szarajevó, Ključ, Sanski Most, Krupa, Jajce, Konjic... Természete­sen mindegyik a „szerb” előnevet fogja viselni. S itt van még a „szerb” Mostar is, amely a vezér elképzelése szerint a „szerb” tengerparton épül föl, de ha ez nem lehetséges, akkor a sziklás Kelet-Hercegovinában kell helyet találni neki. A Dubrovnik ágyúzásáról hírhedté vált Trebinje mellett. Az sem baj, ha az új Mostarnak nem lesz sem folyója, sem hídja, hiszen illúziókeltéssel folyó is, híd is építhető. K­oljevic Szarajevó „muzulmán részében” a választási előkészületekről tárgyalt, Karadzic viszont máris megkezdte a hadjáratot, illetve folytatta a boszniai szer­­bek régóta tartó ámítását. Hatalmas építkező kedvében csak arról feledkezett meg - a munkáról, a termelésről -, amit a világon mindenütt a legfontosabbnak tartanak. Csakhogy a világ a Drinán túli és inneni ellenzékkel egyetemben, éppen emiatt - szemben a palei halhatatla­nokkal­­ vessen magára. HORVÁTH András CSERNOMIRGYIN AMERIKAI LÁTOGATÁSA UTÁN Clinton bízik az orosz reformokban Jelcin szociális intézkedései választási manővernek tűnnek­­ Az USA újabb kereskedelmi megoldásokkal is hozzájárul Moszkva helyzetének javításához (Tudósítónktól) Washington, január 31. Az Egyesült Államok továbbra is támogatja az orosz kormányt. Clin­ton elnök, aki kedden a Fehér Ház­ban fogadta Viktor Csernomirgyin miniszterelnököt és Al Gore alelnök, aki később orosz vendégével együtt közös sajtóértekezleten válaszolt az újságírók kérdéseire, bizalmát fejez­te ki a moszkvai vezetés eltökéltsé­gével kapcsolatban, hogy kitart a pi­acgazdaság kiépítésének útján. Mindez történik azok után a he­tek és hónapok után, amelyek során Borisz Jelcin, a kórházat éppen csak elhagyó orosz elnök leváltotta a re­formtervekért felelős első kormány­fő-helyettest, Anatolij Csubajszt és távozni kényszerítette a „Nyugattal túlzottan rokonszenvező" külügy­miniszterét, Andrej Kozirjevet. Noha Washingtonból az elmúlt időszakban számos higgadtabb hiva­talos kommentár is felröppent, az amerikai kormány továbbra is vá­lasztási manőverezéssel magyarázza a moszkvai jobbra-, pontosabban jobbra-balra tolódást. (Folytatása a 3. oldalon) Összehangolni az autonómiatörekvé­seket • A kárpát-medencei magyar kisebbség folyamatossá váló tanácskozása • 3. oldal Idővel csatlakozni Szerbiához □ Krajisnik boszniai szerb parlamenti elnök nyilatkozata - 3. oldal Lesz-e pedagógussztrájk? Február 1-jére, azaz mára jelentet­te be a köztársasági oktatási, művelő­dési és tudományos dolgozók szak­­szervezete az oktatásügyiek sztrájkját, mivel a kormány és a szakszervezet tárgyalásai csak részleges sikerrel jár­tak. A kormány ugyanis nem volt haj­landó kötelezni magát a tavalyi nyara­lási pótlék hátralékának kifizetésére, továbbá nem volt hajlandó elfogadni azt a szakszervezeti követelést, misze­rint az ágazatban dolgozók érdekvé­delmi szervezete is részt vesz az alap­bérek meghatározásában, illetve hogy a költségvetésből finanszírozott ágaza­tok dolgozóinak alapbére azonos le­gyen. A szakszervezet tárgyalásokkal megbízott köztársasági bizottsága teg­nap levelet küldött a kormánynak, kérve e követelések teljesítését. A vá­lasz a délutáni órákig nem érkezett meg,­­márpedig az, hogy ma lesz-e sztrájk, ettől függ. Slobodan Dučić, a tartományi szak­­szervezeti elnök szakmunkatársának véleménye szerint az iskoláktól függ, megkezdik-e a sztrájkot. s-K DELTA BANK R. T. Vegyesbank - Belgrád SZABADKAI KIRENDELTSÉG Szabadka, Nušićeva 8. Telefon: 024/24-7001 Reggel helyenként köd és fagy, napközben túlnyomóan derült idő Időjárás-jelentésünk a 11. oldalon

Next