Magyar Szó, 1996. március (53. évfolyam, 51-77. szám)

1996-03-01 / 51. szám

Hol a búzapénz? Még viccnek is rossz, hogy a köz­ponti bank jegybanki kibocsátás révén támogatja a tavaszi vetést és a kivi­telt, mondta a minap dr. Avramovic, majd hozzáfűzte, lehet azonban, hogy a bankok erre vállalkoznak. Minden­esetre e két kulcsfontosságú kérdés megoldása mindaddig a levegőben lóg, amíg ki nem derül, hol van a búzakivi­telből származó pénz. Avramovic professzornak nincs hivatalos kimutatása arról, ki mennyi búzát exportált, miközben Srđan Niko­­lic, a szerbiai kereskedelmi miniszter állítása szerint külföldön 30 000 ton­nát értékesítettünk, Ivko Đonović me­zőgazdasági miniszter szerint 330 000 tonnát, a szövetségi kormány állítása alapján pedig 320 000 tonnát. Az áru­tartalékokban ugyanakkor csaknem hétmillió tonnát tartalékoltunk, és a kiviteli engedélyek szerint 1,6 millió tonnát szállíthattunk ki. A búza világ­piaci ára időközben jócskán fölszökött, s egy kiló búzáért 70 centet kínáltak, a szerb kormány viszont annak idején 28 párás védőárat szabott meg. A bankkormányzó nem véletlenül köti az ebet a karóhoz, amikor azt mondogatja, hogy az államnak egy pá­rát sem ad. A két évvel ezelőtti hitelek­kel pórul járt, most pedig valahol nyil­vánvalóan kell pénznek lennie. Ha 1,6 millió tonna búzaexportra szóltak az engedélyek, annyit bizonyára értékesí­tettünk is, s ezért az állam 1,12 milli­árd dollárt gombolt be. A parasztok­nak ugyanannyi termésért 448 millió dinárt vagy nem egész 100 millió dol­lárt ígértek, de mire megkapták, 320 millióra zsugorodott. Ezek a puszta adatok is arra utal­nak, hogy valakik óriási hasznot húz­­tak a parasztok munkájából és végső tartalékaikból. A Demokrata Párt nyíltan is megvádolta a szerb kor­mányt, pontosabban annak első embe­rét, Mirka Marjanovicot. A Telegraf című lapban hirdetések révén muta­tott rá a kormányfő állítólagos nye­részkedésére. S amikor már azt gon­doltuk, hogy Marjanovic kormányfő, azaz szocialista pártja nem reagál a vádakra, a belgrádi kerületi ügyészség emelte fel a hangját, beperelve a Te­­legrafot. Később nyilatkozott a kor­mányfő ügyvédje is, közölve, hogy a hetilapon kívül pert indít a Demokra­ta Párt ellen is. Zoran Đinđić alig várta az ilyen végkifejletet, mert szinte biztos, hogy pártja ellen nem emelnek vádat, hiszen sok minden felszínre ke­rülne. A búzabotrányra vonatkozó do­kumentumokat ugyanis éppen a Szo­cialista Pártból kapta. Bárhogyan is végződik az egész, Avramovic professzor a parasztok pénzét vissza akarja juttatni, s az ele­gendő lenne a tavaszi vetés egy részé­nek a pénzellátására. A kivitelt sem hajlandó friss pénzből serkenteni, mert arra is lenne pénz, ha az állam lecsök­­kentené az adókat. Mivel a bankkor­mányzó minden törekvése ellenére úgy látja, hogy a három kormány aláássa programját, a napokban bebocsájtást kért Milosevic elnökhöz, aki fogadta is, csak éppen azt nem tudni, milyen eredményre jutottak. A Óriási előrehaladásnak számít azonban az, hogy a sorsával elégedet­len 400 000 fémmunkás most az egy­szer a kiutat nem a pénznyomtatásban látja, hanem, mint Avramovic pro­fesszor is, az adóterhek lefaragásá­ban. S ha a szerb kormány a követelé­seknek nem tesz eleget, március elején a textil-, a vegy- és az építőipari mun­kásokkal egyetemben felveszik a harcot a rendszer ellen. Annál inkább, mert a Szocialista Párt kongresszusa előtt nem adott választ a fémipar áldatlan helyzetének a megoldására. G. KÁNTOR Csilla A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA Ltl­. évf., 51. (17368.) szám Újvidék, 1996. március 1., péntek Ilijaš bosnyák fennhatóság alá került Tovább tart a szerb Tegnap reggel incidens nélkül hi­vatalosan is bevonult Ilijarba a muzul­­mán-horvát föderáció rendőrsége. Ezt megelőzően a szarajevói elővárost elhagyta a szerbek túlnyomó többsé­ge, jelentik a nyugati távirati irodák. Vogošća után ez a második szerb község, amely a daytoni megállapodás értelmében a föderáció ellenőrzése alá került. Március 20-áig át kell ruházni a hatalmat a többi három községbe is: március 8-án Hadžićiben, 12-én Ilidzában és 19-én Grbavicában. Hozzávetőleg 50 muzulmán, 25 szerb és tíz-egynéhány horvát rendőr az ENSZ nemzetközi rendőrségének és az IFOR kötelékében szolgáló fran­cia katonák kíséretében délelőtt 9 óra körül vonult be Ujjasba. Hírügynökségi jelentések szerint a szövetségi rendőrök megérkezése lakosság elköltözése előtt a megtorlástól való félelmében kiköltözött e szarajevói előváros szerb lakossága. Alekszandr Ivanko, az ENSZ nemzetközi rendőrségének szóvi­vője szerdán azt nyilatkozta, hogy Ilijas 17 ezer szerb lakója közül mindössze 3000 maradt. Tegnap az autóbuszpályaudvar környékén vá­rakozó 30-40 emberen kívül az egész helység elhagyatottnak tűnt. Szerda reggelig mindössze 127 szerb személy jelentkezett az ENSZ szerveinél azzal a szándékkal, hogy maradni szeretne. A 90 rendőrrel együtt megérkezett Avdo Hebib, a horvát-muzulmán fö­deráció belügyminisztere és John Menzies, az USA szarajevói nagyköve­te. (Folytatása a 3. oldalon) Szabadulásra várva A Nemzetközi Vöröskereszt belgrádi szóvivője szerint még mindig vannak hadifoglyok Boszniában Boszniában a volt hadviselő felek börtöneiben még mindig hadifog­lyok várnak szabadulásra - közölte tegnap France Hurtubise, a Vöröske­reszt Nem­­zetközi Bizottságának belgrádi s­zóvivője. Arra­­fem tudott vála­szolni, hogy ezek a hadifoglyok mikor szabadulhatnak. Hurtubise elmondta, hogy a bosnyák hadsereg börtöneiben 131 szerb fogoly van, a Horvát Védelmi Tanács 55 szerbet tart fogva, a boszniai Szerb Köztársaság hadserege pedig 28 foglyot. Tuzlán a Vöröskereszt csak a múlt héten vett nyilvántartásba 52 fog­lyot, Zenicán pedig kettőt. Mindezek a foglyok azonban nem szerepelnek a szabadulási jegyzé­ken, mert 62 személyt közülük háborús bűncselekmények elkövetésével vádolnak: a bosnyákok hatot, a horvátok 51-et, a szerbek pedig ötöt. A daytoni megállapodás értelmében a volt hadviselő feleknek joguk­ban áll börtönben tartani a hadifoglyokat addig, „amennyi időre szükség van, hogy elvégezzék a szükséges konzultációkat” a hágai nemzetközi tör­vényszékkel. A Vöröskereszt adatai szerint január 4-étől február 19-éig 445 szerbet bocsátottak szabadon. A szerbek ugyanakkor 194 foglyukat engedték sza­badon. (Tanjug) Leállítottak minden programot Jugoszlávia az egyetlen ország, ahol betiltották a Soros Alapítvány tevékenységét - A négy év alatt 31 millió dollárnyi segély érkezett - A Belgrádban megtartott sajtótájékoztatóról Sokszor támadták a világon So­ros Györgyöt, elképzeléseit a nyitott társadalomról és humanitárius programjait, amelyeket a világ kü­lönböző pontjain működő 23 alapít­ványa (Kirgizisztánban, Kazahsztán­ban, Litvániában, Lettországban, Észtországban, Oroszországban, Ukrajnában, Belorussziában, Grúzi­ában, Lengyelországban, Csehor­szágban, Szlovákiában, Magyaror­szágon, Romániában, Moldáviában, Bulgáriában, Macedóniában, Albá­niában, Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban, Szlovéniában, Dél-Afrikában és Haitiban) tervsze­rűen valósít meg. Az időnként el­hangzott elmarasztalások és kritikák ellenére azonban eddig még egy or­szágban sem tiltották be, mondta tegnap Licht Sonja, a betiltott Jugo­szláviai Soros Alapítvány eddigi Végrehajtó Bizottságának igazgató­ja Belgrádban, a Metropol Szálló­ban megtartott sajtótájékoztatón. Jugoszlávia az egyetlen ország, ahol Szerbia Legfelsőbb Bíróságának azonnali hatályú döntése alapján 1996. február 23-ával jogilag meg­szűnt létezni a Soros Alapítvány, minden Szerbiában - tehát Vajda­ságban és Kosovóban valamint Crna Gorában működő irodájával együtt. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy attól a naptól kezdve leállítot­tak minden eddigi projektumot és a folyamatban levő humanitárius ak­ciókat is. A BETILTÁS KÖVETKEZMÉNYEI ADATOKBAN Mint ismeretes, a Soros Alapít­ványt 1991. október 28-án jegyezte be a Szerbiai Művelődésügyi Minisz­térium. Eddigi működése alatt - az ideit leszámítva - összesen 31 millió dollár értékű humanitárius segélyt küldött Jugoszláviába. A segély 70 százalékát a legkorszerűbb orvosi műszerek, egészségügyi felszerelé­sek és gyógyszerek képezik. Ehhez viszonyítva elenyésző a független médiumoknak, köztük a folyóira­toknak, a kisebbségi sajtónak, a he­lyi és a gyermeklapoknak nyújtott támogatása, amiért az elmúlt két év alatt kampányszerűen támadták, koholmányok és vélt állítások alap­­ján. Mint hallottuk, egy újságíró dí­jat is kapott a Soros Alapítvány elle­ni eredményes sorozatáért. Ezt a díj­átadáskor külön hangsúlyozták is. Az alapítvány betiltásának a követ­kezményeit közvellenül vagy közve­tetten mindannyian megérezzük. De leginkább azok, akiknek az életet, a túlélés lehetőségét jelentette. (Folytatása a 4. oldalon) A kosovói rendezéstől fü­gg a JSZK elismerése Az Európai Parlament állásfoglalása - Felhívás az EU külügyminiszteri tanácsához Az Európai Parlament csütörtökön közös állásfoglalással felszólította az Európai Unió külügyminiszteri taná­csát: az EU mindaddig ne ismerje el a JSZK-t, és ne oldja fel a vele szemben fenntartott szankciókat, amíg Belgrád „teljes egészében” és megnyugtató módon nem rendezte Kosovóval fennálló vitáját. Az eurohonatyák egyúttal - ezúttal Brüsszelben tartott­lenáris ülésükön - szorgalmazták,­ogy az EU nyisson képviseletet Ko­­sovóban. Az EU külügyminiszteri tanács leg­utóbb január végén foglalkozott Jugo­szlávia diplomáciai elismerésének kér­désével, ám akkor - többek között Macedónia JSZK általi elismerésének késedelme miatt - elhalasztották a döntést Igaz, egy olyan állásfoglalás született, amely kívánatosnak nevezi az EU-jugoszláv kapcsolatok „lehető leghamarabb” történő helyreállítását. EU-szinten azóta nem történt előrelép­és az ügyben (a külügyminiszterek e ét elején nem érintették a kérdést), Párizs viszont a napokban bejelentet­te, hogy Franciaország nem vár to­vább, és diplomáciai kapcsolatot léte­sít Belgráddal. Az Európai Parlament most egye­bek között arra a veszélyre hívta fel a figyelmet, hogy amennyiben szerb részről tovább tart a kosovói albán többség üldözése, ez súlyos konflik­tust szabadíthat el a térségben. A szerb kormány 1989-ben törölte el Kosovo tartomány autonómiáját, ami­re válaszul a helyi parlament 1990- ben proklamálta a „Kosovói Köztársa­ság” mint független és semleges állam létrejöttét Két évvel később elnökvá­lasztást is tartottak, amelyet Ibrahim Rugová nyert meg, ám Milosević ed­dig elutasította a tárgyalásokat a vá­lasztott kosovói vezetőkkel. (MTI) Aki sokat tud: Đukić tábornok Nemzetközi figyelő - 2. oldal Moszkva változatlanul ellenzi a NATO-bővítést Jevgenyij Primakov orosz külügyminiszter nyilatkozata - 3. oldal HÚSVÉTI TÁRGYSORSJÁTÉKUNK Színes televízió és vigaszdíjak Nyereményszelvény az 5. oldalon VORCARDi KÁRTYÁK Ára 1,5 dinár Személytelenek felelőssége - 4. oldal „Hadirokkantok” - háború nélkül? Az egykori és az újabbkori harcosok státusáról Zrenjaninban - 5. oldal Sikerült megállítani az inflációt(?) A szerb kormány Mirko Marjanovic elnökletével meg­vitatta az időszerű gazdasági helyzetet, és leszögezte, hogy az illetékes szervek hatékony intézkedéseinek köszönhetően az utóbbi hetekben sikerült megfékezni az inflációt, s ezt a köztársasági statisztikai intézet adatai is alátámasztják. A kormány megállapította a márciusi energiamérleget, amelyben elegendő üzemanya­got irányoz elő a tavaszi vetés, a villanyáram-termelés, a fűtés és a közlekedés számára. En­nek köszönhetően márciusban és a következő hónapokban várhatóan állandósul a kőolaj­­származékok kínálata, áll a közleményben. (Tanjug) Felhős idő, gyenge havazással, északnyugati szél Időjárás-jelentésünk a 10. oldalon

Next