Magyar Szó, 1996. március (53. évfolyam, 51-77. szám)

1996-03-01 / 51. szám

1996. március 1., péntek Piachódítóban Tanácskozás a délszláv térségbe irányuló exportban érdekelt magyar vállalkozókkal (Tudósítónktól) Budapest, február 29. Amolyan földrajzórán érezhet­tük magunkat perceken át, amikor Kövessi Judit, az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium osztályvezetője alapvető tájékoztatással próbált szol­gálni arról, hogy a volt Jugoszlávia hány önálló államra bomlott szét, melyik hol terül el (melyik az a há­rom, amely Magyarországgal hatá­ros), s hol milyen nyelven beszélnek. Beszámolt természetesen arról is, az egyes köztársaságokban mennyire liberalizálták a külkereskedelmet, milyenek a vámok és a különféle előírások. Igen nagy volt az érdeklődés a tegnapi budapesti tanácskozás iránt, a meghívásnak több mint kétszáz vállalkozó és cégvezető tett eleget. Őket köszöntve Tolnay Lajos, a Ma­gyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke éppen a tájékozódás igényét hangsúlyozta mondván, a magyar vállalatok, valamint a vállalkozók rendkívül érdekeltek abban, hogy árujukkal megjelenjenek a déli or­szágokban, de ezt megelőzően sze­retnének minél több hasznos infor­máció birtokába jutni. Az eligazításhoz kívánt hozzájá­rulni Gilyán György helyettes állam­titkár is kidomborítva, hogy a kelet­­közép-európai térségben a bizonyos hagyományok és nosztalgia ellenére gyakorlatilag teljesen új piacokkal kell számolni, elölről kell építkezni és újból meg kell hódítani a piacot. Ennek egyik vonulata a gazdaság­­diplomácia (államközi szerződések rendszere, kereskedelmi egyezmé­nyek megkötése), a másik a kereske­delemfejlesztés, ennek keretében máris megannyi szakmai tanácsko­zást tartottak, sorrendben ezt követi az erőforrások mobilizálása, majd az export finanszírozásának kérdése. A magyar gazdaság számára a délszláv térség kiemelt fontosságú, hiszen a volt Jugoszlávia az együtt­működési ranglistán mindig általá­ban a negyedik vagy az ötödik he­lyet foglalta el. A forgalom fele Szer­biába irányult. A háború, majd az embargó a kapcsolatokat teljesség­gel blokkolta, Magyarországnak ez hozzávetőlegesen 2,5 milliárd dollár kárt okozott. Ennek kompenzációjá­ra reálisan semmi esély sincs, a ma­gyar fél így most inkább méltányos elbírálást kér az újjáépítésben való részvételt illetően. Kis-Jugoszláviá­ban, ahol nem volt háború, volta­képpen a gazdaság újraindításáról van szó. Mizsei Kálmán, az Eximbank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. elnöke szerint az együttműködé­si elképzelésekben rövid távon Hor­vátország van némileg előnyösítve, ott prognozálhatóan felgyorsulnak a reformfolyamatok, gazdasága sta­bilabb, s nem várható inflációs rob­banás. Középtávon viszont már Kis- Jugoszlávia dominál. Mindez ko­moly esélyt jelent most a magyar vállalkozók számára, akik - mint fo­galmazott - „helyzetbe kerülhet­nek”. Emlékeztetett egyszersmind Medgyessy Péter új pénzügyminisz­ter minapi kijelentésére, miszerint a stabilizációs folyamatok továbbvite­lével párhuzamosan szükség mutat­kozna az ötszázalékos gazdasági nö­vekedésre is. Ez utóbbi pedig csakis az export fokozása által valósulhat meg. A vállalkozásokat elősegíten­dő, ehhez nyújt támogatást az Exim­bank Rt. és a Magyar Exporthitel Biztosító Rt. kerethitel-egyezmé­­nyek, garanciavállalások és kedvez­ményes, fix kamatok formájában. Erről már Nyíri Iván, a két pénzin­tézet vezérigazgatója beszélt, s arról is beszámolt, hogy a Jugobankával való megállapodás a zárószakaszába érkezett, s kedvezően alakulnak a tárgyalások a Belgrádi Bank és a Vajdasági Bank illetékeseivel is. El­hangzott végül, hogy a kapcsolatok fellendítése érdekében Dunai Imre magyar ipari és kereskedelmi mi­niszter a közeljövőben Jugoszláviá­ba látogat. SINKOVICS Péter Balkáni terrorhullám (Tudósítónktól) Szkopje, február 29. A Balkánon eddig szinte csak Gö­rögországban robbantottak a terro­risták. A tavaly októberi szkopjei robbantásos merénylet óta az ilyen cselekmények sorozata söpört végig a balkáni fővárosokon. Helyi és nyu­gati országok ismert nyomozói, in­tenzíven kutatják mind az elköve­tők, mind a motívumok nyomait. Emlékeztetőül: a szkopjei me­rénylet után január 22-én Szófiában bőröndbomba, február 16-án Szalo­­nikiban a vonaton szintén bőrönd­bomba, hétfőn, február 26-án pedig Tiranában gépkocsibomba robbant. A terrorszervezetek (IRA, ETA, Ha­masz, kurd szervezetek) más orszá­gokban végzett robbantásai eddig is ismertek voltak, motívumaik is, s a legtöbb esetben elkövetői is bejelen­tették, hogy ők a tettesek. A Szófia- Szaloniki-Szkopje-Tirana-vonalon történtek között a terroristaellenes nyomozók serényen keresik az összefüggéseket. Megállapították, hogy a Görögországban végrehaj­tott robbantások és gyilkosságok ezekkel nincsenek kapcsolatban. Görögországban évek óta ismert egy ultrabalos (marxista-maoista), egy Amerika-ellenes és a November 17-e néven ismert nemzeti terror­­csoport, amely időnként - valamely esemény kapcsán - megtorló intéz­kedést hajt végre. A balkáni terror új hulláma azonban más jellegű. A szakértők megállapítása szerint ezekben a rendszerváltást megért országokban megbomlott a hatalom monolitikus rendszere, és a politikai és gazdasági érdekű csoportok ter­­rorcselekénnyel próbálják kifejezés­re juttatni ellenvéleményüket. Ezzel párhuzamosan ezekben az orszá­gokban igen gyakoriak az emberélet ellen elkövetett erőszakos cselekmé­nyek vagy bűnöző bandák egymás közti leszámolása. A balkáni fővárosokban elköve­tett bombamerényletek elemzésével megállapították, hogy a szkopjei és a tiranai robbantások célja politikai jellegű volt. Szkopjéban a köztársa­sági elnök, az általa képviselt rend­szer likvidálása volt a cél, Albániá­ban viszont az elmúlt ötven év alatt megcsontosodott rendszer visszaál­lítása a cél, vagyis a választások előtti figyelmeztető intézkedés, hogy így jár mindenki, aki új renszert akar megteremteni ebben az országban. Tiranában már ott vannak a szuperterrorizmus szakértői, és a lehető legnagyobb erőkkel nyo­moznak minden lehetséges nyom felkutatására. Az olasz, állítólag vi­lágviszonylatban is egyedülálló fo­­tórobotkészítő a szemtanúk jellem­zése alapján elkészítette a Fiat-Ti­­po gépkocsi vezetőjének arcmását. A vizsgálat kiderítette, hogy a gép­kocsit Dél-Olaszországban lopták, ami nem is ritkaság, mert Albániá­ban rengeteg az ilyen lopott kocsi. A titkosszolgálat két embere to­vábbra is rács mögött van, egyi­kükről kiderült, hogy a KGB ke­let-európai szolgálatának munka­társa volt. Az Albániában működő tudósí­tók úgy értékelik, hogy a robbantás semmi esetre sem tesz jót az ellen­zékben levő szocialistáknak (egykori kommunistáknak), mert az az álta­lános vélemény, hogy a robbantás a „vörösök alternatívája”, így a válasz­tásokon már nem számíthatnak kü­lönösebb győzelemre. Ennek ellen­­súlyozására most a Szocialista Párt meghirdette Tiranában az antiter­­rorista demonstrációt. Az albán hírközlő szervek egy ré­sze a tiranai bombamerényletet összefüggésbe hozza ismert szerb ra­dikális vezérek nevével, nem feled­kezve meg a szabadkai és a budapes­ti templomrobbantásokról sem. Sem azokért a robbantásokért, sem ezekért eddig senki nem vállalta a felelősséget, és ebből azt szűrik le, hogy azonos szervezet áll mindegyik mögött. SZEGEDI Mária Tegnap a Magyar Szó szerkesztőségében járt Kathryn Stratos, az Amerikai Egyesült Államok kongresszusa európai irodájának tagja és John Brown, a belgrádi amerikai nagykövetség első titkára, sajtó- és kultúrattaséja, Bálint Sándor, a Magyar Szó főszerkesztője fogadta őket. Az amerikai vendégek a vajdasági magyarság helyzetéről, a kra­­jinai menekültek elhelyezésének, illetve Horvátországba való visszaté­résének problematikájáról, és a Magyar Szó helyzetéről kívántak tájé­kozódni. Magyar Szó KÜLPOLITIKA 3 Kitartó tiltakozás a NATO-bővítés ellen Primakov orosz külügyminiszter megbeszélése brit kollégájával - Látogatás Szlovákiában Csütörtökön hivatalos látogatásra Pozsonyba érkezett Jevgenyij Prima­kov orosz külügyminiszter. Az orosz diplomácia vezetője, aki péntek reg­gelig marad a szlovák fővárosban, ta­lálkozik Michael Kovác államfővel, Ivan Gasparovičcsal, a parlament házelnökével, Vladimír Mecar mi­niszterelnökkel és meghívójával, Juraj Schenk külügyminiszterrel. A Strasbourgból Pozsonyba érke­zett orosz külügyminiszter látogatá­sának a szlovák sajtó előzetesen azért is tulajdonított nagy jelentősé­get, mert Primakov külügyminiszte­ri minőségben eddig a közép-kelet­európai térség egyik országában sem fordult meg. Juraj Schenk szlo­vák külügyminiszter kedden ezzel kapcsolatban azt nyilatkozta, hogy Primakov rövidesen hasonló látoga­tást tesz Magyarországon és Len­gyelországban is. Az orosz külügy­miniszter szerint hazája „változatlan határozottsággal ellenzi” a NATO határainak keleti kiterjesztését. Jevgenyij Primakov ezt Stras­­bourgban, az Európa Tanács szék­helyén fejtette ki, miután végleges pecsét került Oroszország ET-felvé­­teli dokumentumára. A politikus Malcolm Rifkind brit külügyminisz­terrel tartott háromórás - a Finan­cial Times­­ diplomáciai forrásokat idéző csütörtöki beszámolója szerint „viharos” - megbeszélésén közölte: Moszkva az atlanti szövetség kelet­európai terjeszkedésének terveiben látja annak okát, hogy a térségben „ismét magasra csap az oroszellenes érzelmek hulláma”. A vezető brit gazdasági-politikai napilap értesülései szerint Rifkind megerősítette a NATO-bővítés mel­letti londoni elkötelezettséget, s ér­tésre adta: az új tagok felvétele nem Moszkva ellen irányuló lépés, és semmiképpen sem fenyegeti Orosz­országot. Primakov elődje, Andrej Kozir­­jev némi rugalmasságot árult el eb­ben a kérdésben, utalva arra, hogy „bizonyos feltételek” teljesülése ese­tén Moszkva nem szállna szembe az egykori szövetségesek NATO- felvé­telével. Az orosz diplomácia jelenle­gi irányítójának álláspontja azonban egyértelműen bizonyítja: a Kreml visszatért a kemény kéz politikájá­hoz e téren - írja brit kormánytiszt­viselők véleményét idézve a Financi­al Times. (MTI) Ilijaš bosnyák fennhatóság alá került Tovább tart a szerb lakosság elköltözése (Folytatás az 1. oldalról) „Régóta vártunk erre a napra, hál’istennek elérkezett”, mondta, s hozzátette: nem látja, hogy mit lehe­tett volna még tenni, hogy a szerbeket eltérítsék elköltözési szándékuktól. Menzies szerint a helyzet nem annyira kilátástalan, mint amilyennek lefestették. Reményét fejezte ki, hogy az emberek lassan visszatérnek. Leighton Smith tengernagy, az IFOR parancsnoka szerda későn este a bosnyák televíziónak azt nyilatkozta, hogy a szarajevói kormány és a bosz­niai szerbek vezetői nem tettek meg mindent, hogy meggyőzzék a szerbe­ket: maradjanak otthonukban. Carl Bildt, a nemzetközi közösség polgári ügyekkel megbízott képvise­lője már korábban is vádolta a bosz­niai szerbek vezetőségét, elmarasztal­ta azonban a szarajevói kormányt is a szerbek tömeges elköltözése miatt. Bildt reményének adott hangot, hogy e terület lakossága később ha­za fog térni, ha - szavaival élve - parancsra költöztek ki. A római találkozón a Szarajevó­ról elfogadott okmány megkülön­böztetés nélkül azonos jogokat sza­vatolt a bosnyák fővárosban élő összes polgárnak és népcsoportnak. A szarajevói menekültek ügyével foglalkozó törzskar tegnap reggel azt állította, hogy Ilijaš, Vogošća, Rajlovac és a Centar városrészbe 250 teherautót küldtek a szerb la­kosság evakuálására. E törzskar tag­ja palei szerb hírközlő eszközöknek adott nyilatkozatában kijelentette, hogy az el­költöztetést folytatják an­nak ellenére, hogy Ilijaž a föderáció ellenőrzése alá került. Szarajevó olyan szerb negyedei­ből érkezett menekültek, amelyek a föderáció rendőrségének ellenőrzé­se alá kerültek, azt állítják, hogy a hazatérő muzulmán civilek zaklat­ták a helyi lakosságot, s a rendőrség erre nem reagált. (Beta, Tanjug) Ezután kezdődnek a lényegi tárgyalások A bécsi regionális fegyverzetkorlátozási konferencia újabb menete Az Európai Biztonsági és Együtt­működési Szervezet (EBESZ) bécsi székhelyén tegnap folytatódott a bal­káni regionális fegyverzetkorlátozási konferencia, amelynek munkájában a JSZK, a boszniai Szerb Köztársaság, Horvátország, a szarajevói kormány és a bosnyák-horvát föderáció képvi­selői vesznek részt. A tárgyalásokat ez év június 6-áig kell befejezni. Vigleik Eide norvég nagykövet, a konferencia elnöklője kiosztotta a balkáni fegyverzetellenőrzésről szóló megállapodás és jegyzőkönyvek szö­vegének tervezeteit. Dokic elmondta, hogy a jugoszláv küldöttség közölte a véleményét a január 5-én Bécsben kezdődött tárgyalások jelenlegi állásá­ról és hangsúlyozta, hogy a részvevők katonai erejéről és fegyverzetéről ed­dig benyújtott adatokat egységes kri­tériumok szerint kellene egybehan­golni, hogy megkezdődhessenek a lé­nyegi tárgyalások. Eide nagykövet a délutáni ülésszak előtti rövid sajtótájékozta­tón kijelentette, hogy a lényegi tár­gyalások csak ezután következnek, „amint pontosan meghatározzák a játékszabályokat”. Eide nagykövet kiemelte, hogy a konferencia célja a balkáni fegyver­­korlátozás, és ha a részvevőknek eb­ben nem sikerül megállapodniuk, ak­kor a daytoni egyezmény lép hatály­ba, amely előirányozza a térségben le­vő hadseregek közötti paritásokat is. A bécsi tárgyalások hatodik me­nete ma délelőtt plenáris üléssel fe­jeződik be. (Tanjug) Ahrens fogadta Ágostont Gert Ahrens, a londoni békekon­ferencia nagyköveti rangú kisebbsé­gi megbízottja, aki nagyban hozzájá­rult ahhoz, hogy a nemzetközi béke­­folyamatban a kisebbségek kollektív jogai is érvényesüljenek, tegnap Belgrádban fogadta Ágoston And­rást, a Vajdasági Magyarok Demok­ratikus Közösségének elnökét. A nagykövet megértéssel fogadta a VMDK elnökének felvetését, misze­rint a szerbiai kisebbségek nyílt és megoldatlan helyzetének rendezé­sét a nemzetközi közösségnek intéz­ményesen kellene segítenie. Gert Ahrens egyetértőleg tudo­másul vette a VMDK-kezdeménye­zést, hogy az EBESZ kisebbségi és nemzetiségi főbiztosa mellé egy olyan helyettest kellene kinevezni, aki állandó jelleggel koordinálná a jugoszláv békefolyamatnak azt a ré­szét, amelyben a kisebbségek nyűt és megoldatlan helyzetét rendezik. Ahrens tegnap fogadta a VHDSZ küldöttségét is. Milan Milutinovic szövetségi kül­ügyminiszter tegnap Belgrádban fo­gadta az új tisztségre távozó kisebb­ségi megbízottat.

Next