Magyar Szó, 1996. július (53. évfolyam, 154-179. szám)

1996-07-30 / 178. szám

10 TARKA OLDAL KEDD 1996. július 30. JUDIT és XÉNIA napja A Nap kel 5 óra 19 perckor, lenyugszik 20 óra 23 perckor. Jó reggelt ! .vvwwvivvvvwwwvwvwivvwwvvvwviwwivwwwKSwKw A maga építette, tetszetős és laká­lyos, faburkolatú előszobában ülünk egymással szemközt a jóhírű mesterem­berrel, akár valamikor, még a gondta­lan gyerekkorban a megkopott iskola­padokban. A szakma előnyeiről és hátrányairól magyaráz nagy odaadással, mintegy ön­zetlenül beavatva mestersége féltett titka­iba.­­ Akadnak bogaras, buzgó, megrög­zött, régimódi, vaskalapos típusok még a fiatalabb nemzedék soraiban is—sorjázza tapasztalatból. — Olyanok, akik a szűk szakterületükön kívül mást nem vállal­nak a kerek világon. Tudod, hogyan ne­vezem én ezeket az embereket. Kíváncsian pislogok rá, s mivel nem válaszolok, azonnal megmondja: - Szakbarbároknak, édes barátom! Szemellenzősöknek. A minap is föl­ajánlottak nekünk egy kis melót, de akadt közben ugyanitt egy kis kőmíves­­munka is. Semmit se gondolkoztam, azonnal elvállaltam. Mert nézd, ha nem vagy mindenkor eléggé szemfüles meg találékony, akkor könnyen ugrik a kuncsaft... Mennyire igaza lehet! Gyakorlati ember létére a vele megeset­tekből is következtet, tálatokat és ebből szűri le a va - Figyelj rám jól, ha eg is habozni próbálok, vagy a nyakamat teker­getem, vagy csűröm-csavarom a dolgot... -... akkor másnak adja oda - fejezem be a gondolatát. - Éppen ráversz a szög fejére! Ha mondjuk azt a bizonyos csempézést én magam nem tudom szakszerűen elvégez­ni, akkor szerzek valaki hozzáértőt... Az a lényeg mindenképpen, hogy megoldjam a kérdést valahogy. — Talán éppen ezért nem érzed meg annyira a konkurenciát - vetem oda. Nem hízelgésképpen mondtam, de azért bizton láttam rajta, hogy mennyire jólesik neki a megjegyzésem. Mintha csak talpra­esettsége előtt emeltem volna meg a kalapo­mat. -Nézd, jó húsz esztendei gyakorlat és ekkora ismeretség után attól az egytől cseppet sem félek! Mert a mestert minden­kor a kétkezi munkája dicséri, vagy ép­pen szégyeníti. -így tartották régen... - Bátran kijelentem, de vésd agyadba, ne hidd te egyetlen pillanatig se, hogy manapság tán másként lenne! A másik nagyon fontos szempont pedig a pontosság. Ha megígérek neked egy bizo­nyos időpontot, azt azonnal bejegyzem a mindentudó kiskönyvembe és a megbe­szélt napon, órában megjelenek nálad a notesszel, plajbásszal, mérőszalaggal. Éppen úgy, akár az éber kísértet, vagy a könyörtelen kaszás a végórán... — De azért néha mégis­ mégis megnyi­tod a szelepeket. Vagy mégse. — Jó öt esztendeje bedolgozok az egyik sportklubban. Szeretek nekik bütykölgetni, egyszer még fosztottak, velük vagyok. Mondhatnám azt is, hogy így váltok át, szinte kitépem magam ily módon az esetleges gondjaimból. Hallod, még a­zt is megmarkolom néha, igaz, ___ ha pocakom mostanában. Hiába, előbb-utóbb ellustul, eltesped az em­ber, bárhogy is ellenkezne - fejezi be végül mély meggyőződéssel. M. Cs. A. az wwwwyiwwwwywiwwww^^ Vízállás A Duna kissé árad. Pozsonynál 304 (-8), Budapestnél 227 (+2), Bezdánnál 132 (+4), Gombosnál 180 (+9), Újvidéknél 168 (-7), Slan­­kamennál 188 (-11), Zimonynál 258 (+6), Pancsovánál 280 (+3) cm. A Tisza kissé apad. Vásárosna­­ménynál­­108 (-2), Szolnoknál­­172 (+12), Szegednél 84 (-1), Zentánál 242 (-3), Becsénél 326 (-3), Titelnél 180 (-2) cm. A Száva kissé apad. Sremska Mit­­rovicánál 90 (-1), Belgrádnál 206 (+5) cm. A Temes kissé árad. Módosnál (Jaša Tomic) 86 (+8) cm. A víz hőmérséklete Bezdánnál 21,5, Gombosnál 21, Újvidéknél 21, Zentánál 23, Becsénél 23,7 és Titel­nél 23 fok. Ez a teve mindenevő, mi több, válogatós mindenevő. Nem kell neki sem a finom lomb, sem az, amit az állatker­tet látogató kisgyerek nyújtott neki. Úgy gondolta, legjobb az a szőrzet, ami az őt etető embergyereken nő. A gyerek­nek az ijedtségen kívül nem esett baja, talán egy ideig elkerüli a jeruzsálemi állatkertet HURRIKÁN KÖZÉP-AMERI­­KÁBAN.­­ Nem végleges adatok szerint legalább 25 halottja van a Közép-Amerikán átrobogó Cesar Hurrikánnak. A trópusi szélvihar nyomán ötezer család maradt fedél nélkül - jelentette hétfőn az ITAR­ JUDIT és XENIA napja A Judit nevünk héber eredetű. Jelentése: zsidó nő. Egyszerűsége ellenére a neve a szépség, a titok­zatosság és a borzalom keleti aro­májával áthatott érzés lengi kö­rül. Ebben az ókori Judit- mondá­nak van szerepe. Amikor Nabuko­­donozor király hadai Bethulia városát ostromolták, Judit a szép özvegyasszony belopózott Holofer­­nésznek, a sereg vezérének sátrá­ba. Amikor a hadvezér a bortól és a szerelemtől kimerülve álomba szenderült, Judit levágta a fejét. A vezér véres fejét a sátor előtt ma­gasra tartó asszony az ellenség tá­borában olyan rémületet keltett, hogy az ostromlottak könnyen szétverték az ostromló sereget. Ez a monda több művész kedvenc té­mája lett. Hebbel drámát írt róla, Giorgione velencei festő Judit cí­mű festménye a leningrádi Ermi­­tázs egyik kincse, Boticelli Judit visszatér az asszír táborból című képét pedig a firenzei Uffizi kép­tár őrzi. A Xénia név 1990-ben került a naptárba. Görög eredetű, je­lentése: vendég. A Juditoknak nevükhöz méltó vörös színű kaktuszdáliát, a Xé­niáknak pedig piros tátikát vi­gyünk névnapjukon. Vízszintes: 1. Élen álló, 4. Pad egynemű betűi, 6. Ke­rek szám, 7. Kicsi, 8. Formá­ló, 10. Két szó: fohász és bíró­sági ügy, 12. Ami kúszik, né­velővel, 16. Navratilova teni­szezőnő neve, 18. Vissza­­pa­­rancsolója, 19. Erre megy a játék, 20. Napisten, 21. Becé­zett férfinév. Függőleges: 1. Női név, 2. Női név, 3. Nílusi nyelvjárás (zárt betű: B), 4. Kalács, 5. Magyar helység, 7. Nílusi nyelvjárás (zárt betű: S), 9. Ki­csinyítőképző, 11. Planica völ­gye, 13. Fekete törökül, 14. Suta egynemű betűi, 15. Ónnal bevont, 17. Muham­mad... Keresztrejtvény isgt. 89-93 Tel. 99-36­ 6 -12-63 melk Magyar Szó TASZSZ hírügynökség. A legsúlyo­sabb károk Nicaraguát és Costa Ri­cát érték. Costa Ricában legkeve­sebb 20 a halottak száma, 35-en pe­dig eltűntek. Nicaraguában négy ál­dozatot szedett a Cesar, s 11 000 ember vált hajléktalanná. Violeta Barrios de Chamorro nicaraguai el­nökasszony rendkívüli állapotot ve­zetett be, s felhívással fordult a világ országaihoz, hogy nyújtsanak pénz­­beni segítséget a katasztrófa követ­kezményeinek felszámolásához. A DINNYEEVÉS VILÁGBAJNO­KA. - Nemcsak az atlantai olimpián szerepelnek várakozáson felül az ola­szok, hanem az odahaza rendezett, a hagyományostól kissé eltérő versenye­ken is kitesznek magukért. Vasárnap a Parma megyei Lissában rendezett dinnyeevő világbajnokságon olaszok állhattak a dobogó mindhárom fokán. Az immár 28. alkalommal megrende­zett nemzetközi vetélkedőn 109 férfi és 33 nő indult. A férfiak közül a 31 éves veronai Mario Rossi két honfitár­sát megelőzve győzött, ő egy perc alatt Időjárás Vajdaságban ma változóan felhős idő lesz, délután és estefelé pedig helyenként záporok, zivatarok. Gyenge, változó irányú szél fog fúj­ni. A reggeli hőmérséklet 16 és 19 fok között, a nappali hőmérséklet 30 fok körül alakul. Ma délelőtt az ország kontinentá­lis térségeiben túlnyomóan napos idő várható, délután és estefelé pe­dig záporok, zivatarok lesznek. Gyenge, változó irányú szél fúj. A tengerparton egész nap derült, me­leg idő várható. A reggeli hőmér­séklet 15 és 20, a nappali hőmérsék­let 29 és 35 fok között alakul. egészen pontosan 1196 gramm gö­rögdinnyét volt képes­ megenni. A nők mezőnyében a helybéli 26 éves Provvidenza Sansoni végzett az első helyen 688 gramm görögdinnye egy perc alatti eltüntetésével. A ver­seny igazi győztesei akárcsak a far­sang idején rendezett hagyományos ivreai narancsdobáláskor természe­tesen a termelők voltak. A verseny izgalmában a szurkolók több mint 50 mázsányi jégbe hűtött dinnyesze­letet fogyasztottak el. VIHAROS ESŐZÉSEK DÉL­­KOREÁBAN.­­ Hetvenegy személy halt meg vagy tűnt el vasárnap Dél- Koreában, ahol két napja viharos esőzések emelik a vízszinteket és okoznak földcsuszamlásokat, közöl­ték hivatalos források. Az áldozatok többsége katona, a hadsereg 44 tag­ 1996. július 30., kedd ja életét vesztette, 8-an pedig eltűn­tek. Péntek óta az ország északi ré­szén 500 mm csapadék hullott. A mezőgazdasági területek, ország­utak és a sínhálózat víz alá kerülése kövekeztében súlyos anyagi károk keletkeztek. Víz alá került 14 000 lakóház és más épület. A lakókat is­epi kólákban, templomokban és köz­épül időjárásjelző intézet vasárnap dél­,1. esetekben helyezték el. Az állami­ben megszüntette az áradások miat­ti eddigi riadókészültséget, mivel az esőzés alábbhagyott. NÉMET ORVOS VESEADOMÁ­NYA.­­ Egyik egészséges veséjét is­meretlen betegnek adományozta egy lübecki orvos. A donor dr. Jo­­chem Hoyer, a lübecki orvostudo­mányi egyetem sebészeti klinikáján vezeti a transzplantációs központot. A vesét egy 29 éves bajorországi férfi kapta, akit a számítógép a szövettani vizsgálatok alapján választott ki. Mind az adományozó, mind az új vé­sés beteg jól van. Dr. Hoyer a hétvé­gén Münchenben elmondta, azért vállalkozott a már méltán sikeresnek nevezhető egyszerű akcióra, hogy az embereket felbátorítsa, de a legke­vésbé sem akar ezzel arra biztatni bárkit, hogy ajándékozza el szerveit. Ez volt az első olyan eset az orvostu­domány történetében, amikor egy orvos ajánlotta fel valamely egészsé­ges szervét egy ismeretlen számára. A szervátültetéseknél általában bal­esetben elhunyt emberek szerveit használják fel, s csak akkor ültetik át élő ember szervét, ha a beteg nem várhat tovább, s valamely közeli ro­kona hajlandó az áldozatra. Dr. Hoyer akciója nagy feltűnést keltett és számos bírálatot váltott ki Német­országban. Barbara Stamm bajor szociálisügyi miniszter kifejtette: csak a szűk­ rokoni körben lenne sza­bad ilyen szervadományozásra vál­lalkozni, ellenkező esetben ugyanis nem lehet kizárni, hogy gátlástalan üzletelők hasznot húzzanak a lehető­ségből. Egy erkölcsteológus pro­fesszor szintén úgy vélekedett, hogy az élő szervek adományozását az ese­tek egészen szűk körében lenne csak szabad alkalmazni, de mondta, a doktor akcióját nem szabad elítélni. Az élő szervek adományozását Né­metországban egyelőre nem szabá­lyozza törvény. A transzplantációkra vonatkozó törvénytervezet részleteit első olvasatban már megvitatta a parlament, s várhatóan ősszel bizott­sági vitára kerül. A többség által tá­mogatott javaslat szerint az élő szer­vek adományozását gyakorlatilag a szűk rokoni körre szándékozók kor­látozni. Ugrándozó gyógyszertárak A világ csökkenőfélben lévő békapopulációját kutató tudósok arra hívják fel a figyelmet, hogy a kétéltűekben hatalmas lehetőségek rejlenek új gyógyszerek kifejlesztésére. Az már régen tudott, hogy a békák fontos környezetjelzők, de hogy óriási gyógyászati értékű drogok. És ha eltűnnek a föld színéről, azt csak most fedezik fel a tudósok, tárházai is. - A békák ugrándozó gyógyszertárak, és­­ akkor az új gyógyszerösszetevők keresésének a lehetősége is megszűnik - idézi a Reuter a Hanyatló Kétéltű Populációkat Kutató Munkacsoport vezetőjének Mike Tylernek a sajtónyilatkozatát­. A nagy-britanniai székhelyű munkacso­portot öt évvel ezelőtt hozta létre a Nemzetközi Természetvédelmi Szövetség és azzal bízta meg, hogy 140 országban tanulmányozza a békák számának csökkenését. Az ausztráliai Adelaide Egyetemen működő csoport olyan gom­baölő, antibakteriális és vírusellenes anyagot talált az ausztráliai zöldbékában, amelyek lehetővé tehetik az arany staph baktérium és a herpes simplex vírus okozta betegségek kezelését. Ausztráliában a 208 békafajta közül legkevesebb 28 fajtának a populációi erősen csökkennek, és félő, hogy a három fajta már kihalt.­­ A békák nagy bajban vannak. Kétszázharminc millió éve élnek, de az utóbbi 15 évben hanyatlásnak indultak. Üzenetük egyértelmű: valami baj van a környezetükkel. Minthogy a békák a vízben rakják le csupasz tojásaikat, ők jelzik a legtökéletesebben a környezetszennyeződést - mutatott rá Mike Tyler. - Hogy számuk miért csökken, ennek egyetlenegy oka sem mutatható ki, de pusztulásukat előidézhetik vírusok, az urbanizálódás, a vegyszerek, növényvé­dő- és rovarirtó szerek használata. Ha a rovarkártevőket pusztító békák világ­szerte kihalnak, ennek súlyos környezeti következményei lesznek. Ez nemzet­közi probléma, amelyre nemzetközi megoldásokat kell találni. Száznegyven ország külön-külön nem érhet el eredményt, össze kell tehát fogni. A spanyolnátha vírusának nyomában Amerikai és kanadai tudósok egy csoportja azt tervezi, hogy kihantolja norvég bányászok fagyos földbe temetett holttestét és így próbálja kideríte­ni, mi okozta húszmillió ember halálát az első világháború nyomában pusz­tított influenzajárvány következtében. A New Scientist brit tudományos fo­lyóirat legújabb számában megjelent írás szerint a kutatók megpróbálják megtalálni a kórokozót, amely a járványt előidézte. Ámbár abban az időben még nem léteztek antibiotikumok, de a spanyolnátha-járvány ehhez képest is rendkívül súlyos volt, talán a legsúlyosabb az emberiség történetében. A spanyolnátha-járvány 1918-ban tört k­i és a tünetek - fej- és tagfájás, vala­mint láz - kezdetben nagyon hasonlítottak az influenzához. Gyorsan kifej­lődött azonban a tüdőgyulladás és a vele együtt fellépő tüdővizenyő végze­tes volt. Két esztendő leforgása alatt többen haltak meg spanyolnáthában, mint amennyien az első világháború harcterein elestek. A tudósok nem értették, hogy egy közönséges kórokozó miként lehet ennyire veszélyes, de nem maradt fenn sejtszövet azokból az időkből. A csoportot alkotó amerikai és kanadai tudósok most a nyomára bukkantak a sarkkörtől északra fekvő Spitzbergákon egy bányászközösségre, amelynek hét tagja halt meg influ­enzában a járvány idején. A térségben a talaj hőmérséklete soha nem emel­kedik jelenetősebben fagypont fölé, és ezért Kirsty Duncan, az ontariói Windsor Egyetem tanára, a csoport vezetője reméli, hogy sikerül megtalál­­niuk a vírust az elhunytak tetemének fagyott szöveteiben.

Next