Magyar Szó, 1996. december (53. évfolym, 283-306. szám)

1996-12-04 / 284. szám

1996. december 4., szerda A BUCKA-GÁNYÓ GALÉRIÁBAN A 9 +1 művésztelep kiállítása Amoravicai 9+1 művésztelep rész­vevőinek alkotásaiból nyílik kiállítás ma délután 6 órakor a korzón levő Bucka-Gányó Galériában. A tárlatot Tolnai Ottó író nyitja meg. Az alkotá­sok e hó 18-áig tekinthetők meg. SZABADKÁN MA FILM ZVEZDA: Atomcsapat, amerikai (17, 19, 21)_ MUNKÁS: Bölcsek kövére, ameri­kai (18, 20, 22) ÜGYELETES Orvos: A Petőfi Sándor utcai men­tőállomáson este 7-től reggel 7 óráig, tel.: 94 vagy 51-373 * Gyermekgyó­gyászati rendelő: Duro Dakovic utca 14., tel.: 53-559 * Iskolai rendelő, tel.: 53-627 * Nőgyógyászati rendelő, tel.: 52-543 * Gyógyszertár: a Városháza épületében, tel: 52-499 KIÁLLÍTÁS VÁROSI KÖNYVTÁR: A honfog­lalás 1100. évfordulója című kiállítás VÁROSI MÚZEUM: Állandó kiál­lítás: A szerbiai akvarell 50 éve (1900- -1950; NÉPKOR KÖRGALÉRIÁJA: Dra­gan Najdanovic grafikusművész kiállí­tása VÁROSHÁZA ELŐCSARNOKA: a TAKT részvevőinek alkotásai PERČIĆ KÉPTÁR: Állandó kiállí­tás (kedd: 10-12; csütörtök: 17-19) LEONARDO GALÉRIA: Milie Vuksanovic olajfestményeinek kiállí­tása A KÉPZŐMŰVÉSZETI TALÁL­KOZÓ GALÉRIÁJA: Tárlat a Bucka- Gányó Művésztelep anyagából * Mir­­jana Petrovic képeinek kiállítása ART CAFFE: Szalma László grafi­kái BUCKA-GÁNYÓ GALÉRIA: Mir­ko Najdanovic grafikái NIRVANA KÁVÉZÓ: Josip Šimo­­ković képeinek kiállítása FRANZER GALÉRIA: Neves festő­művészek emlékkiállítása Lelke a fémnek Ahol mozgósítani tudták tartalékaikat: a szabadkai Öntödében A szabadkai Öntöde az őszi vállal­kozói kiállításon a díszes kivitelezésű vasmosdójáért és postaládájáért nem­csak a zsűri tetszését nyerte el - s ezzel megszerezte a vásár egyik nagydíját az ötlet er­edetiségéért de szép sikert aratott a látogatók és az üzletemberek körében is. Olyannyira, hogy a kiállí­táson megjelent külföldi résztvevők is nagy érdeklődést tanúsítottak a termé­kek iránt. A magyar vállalkozókkal si­keres üzletet is kötöttek több száz mos­dó leszállítására. Nem kisebb közön­ségsikert aratott a vásáron az ötletes kivitelezésű, tetszetős sárga postaláda, amelyben külön helyet terveztek az új­ságoknak, folyóiratoknak. Az elmúlt nehéz években is talpon maradt kis vállalat igazgatójával, Milan Miloj­­evictyel az üzem kilátásairól, terveiről beszélgettünk. Az igazgató szerint túl vannak a nehezén, az újabb rendelé­sek eredményesebb, sikeresebb időkre engednek következtetni. - A kilátástalannak tűnő helyzet gyakran arra is jó, hogy az ember mozgósítsa tartalékait. Valahogy így voltunk mi is, amikor szinte egy csa­pásra elvesztettük legnagyobb partne­reinket (az adai Potisjét és a Kikindai Vasműveket), amelyek termelési kapa­citásunk mintegy nyolcvan százalékát kötötték le - emlékezett vissza a há­rom-négy évvel ezelőtti, kilátástalan­nak tűnő helyzetre az igazgató. El­mondta, hogy a legnagyobb gondot mégis a termelési folyamatok során használt gázolaj hiánya okozta azok­ban az években. Kénytelenek voltak más megoldáshoz folyamodni és a gyártási technológiához fáradt olajat használtak. - Nem engedhettük meg, hogy a több évtizedes tradícióval rendelkező üzem a tönk szélére jusson, termékvál­tás történt az üzemben, s a korábbi, elsősorban a gépgyártáshoz szükséges alkatrészek készítése helyett másfelé orientálódtunk. Így álltunk rá a postai és vasúti elosztószekrények gyártására, de más egyéb termékek előállítását is bevezettük. Kapacitásunk egy részét ráállítottuk a legkülönfélébb dísz- és használati tárgyak készítésére. Mi vol­tunk az elsők az országban, akik elké­szítettük az­ állami és a köztársasági cí­mert. Büszkék vagyunk rá, hogy az ál­talunk gyártott címer díszíti Zoran Li­lic elnök munkaszobáját is. De - a pon­tos és minőségi munkának köszönhe­tően - keresettek egyéb termékeink is, például az újvidéki Dunav protetikai eszközöket gyártó vállalatnak készített különféle alkatrészek. Gyártási tech­nológiánknak köszönhetően­­homok­ba történik az öntés) könnyen sikerült az átállás, és szinte valamennyi próbál­kozásunkat siker koronázta. Most már ott tartunk, hogy akár válogathatnánk is a megrendelések között, mi mégis úgy döntöttünk, hogy - annak ellené­re, hogy az adat Potisjével felújítottuk az együttműködést - nem állunk le az újabb programokkal sem. Jelenleg két műszakban dolgozunk, ami szolid megélhetést biztosít a számunkra. Ter­mékeink keresettek az egész jugoszláv piacon, de kilátásaink vannak a volt tagköztársaságokkal való együttműkö­désre is. A napokban fejezünk be egy nagyobb beruházást Verbászon, de jó az együttműködés a helyi Távfűtő Mű­vekkel is, amelynek a gázvezetékhez gyártunk elosztódobozokat - hangoz­tatta az igazgató, akitől azt is megtud­tuk, hogy sajnos ennek a mesterség­nek - amelyet művészi szintre lehet felfejleszteni és tökéletesíteni - nincs megoldva az utánpótlása. Az utóbbi húsz évben nem képeztek egyetlen ön­tő szakmunkást sem. De mint hangoz­tatta, ez nem csak Szabadka gondja, hasonló problémákkal küszködik a to­polyai és a kulai öntöde is - hallottuk Milan Milosevictől. S. K. Á. Munkában az öntők (Főző József felvétele) ­ MA A Cainerata Academica hangversenye Ma este fél nyolckor a Városháza dísztermében ad hangversenyt az újvi­déki Zeneakadémia tanárainak és diákjainak zenekara, a Camerata Aca­demica, amelynek szakvezetője Varga István. A műsoron Mozart és Sztra­vinszkij művei szerepelnek. A belépő­díj 10 dinár. Győzni fogunk! Az SZMM szabadkai közleménye A Szerb Megújhodási Mozgalom szabadkai szervezete kötelességének érzi a polgárokat tájékoztatni a két he­te tartó belgrádi és más szerbiai de­monstrációkról, amelyeket az váltott ki, hogy a helyhatósági választási ered­ményeket megsemmisítve az Együtt koalíció jelöltjei által szerzett szavaza­tokat átlopták a szocialistáknak. Az er­ről kiadott közleményben kifejtik a tüntető egyetemisták iránti támogatá­sukat is, és erélyesen elítélik a rezsim­­hű tájékoztatási eszközöket, amelyek elhallgatják a százezres tömegeket mozgató demonstrációkat, s ehelyett fasisztáknak, Hitler követőinek neve­zik a tüntetőket.­­ A goebbelsi hazugságok miatt az SZSZP felelni fog a nyilvánosság, a né­pítélet és az Isten előtt. A békés de­monstrációk napról napra folytatódni fognak, majd meglátjuk, ki lesz a kitar­tóbb. Ők a hazugsággal, vagy mi az igazsággal. Ha gumibotot használnak, mi virággal és dallal válaszolunk. Ki­tartunk, csatlakozni fog hozzánk a rendőrség, a hadsereg is, és amikor megbuknak a kommunisták, felgyul­lad minden fény egy új, demokratiku­san átalakult Szerbia feltámadását je­lezve, amikor a kommunisták fél év­század után történelmi múlttá válnak - áll többek között a közleményben. (..) Magyar Szó Mi lesz veletek, menekültek? Ellátásuk terhét már alig tudja elviselni a községi Vöröskereszt - Általános humanitárius válsághelyzet fenyeget Hétfőn délután az égető gondok feltérképezése és a megoldási lehető­ségek felkutatása érdekében a Vörös­­kereszt községi szervezetébe látogatott •Dr. J Radoje Dubajic, a Jugoszláv Vö­röskereszt főtitkára, dr. Borisa Vuko­­vic, a tartományi szervezet elnöke és dr. Simka Somer, a tartományi szerve­zet titkára. Megbeszéléseik félidejében tartottak sajtótájékoztatót. Dr. Radoje Dubajic a szabadkai gondok ismeretében elmondta, hogy sajnos országszerte humanitárius vál­sághelyzet fenyeget, illetve már fel is lépett, és semmi remény a javulásra. Ennek egyik oka, hogy a külföldről fo­lyósított emberbaráti segélyek meny­­nyisége már három éve folyamatosan csökken. Másrészről a menekültek szá­ma nem hogy csökkenne, hanem nö­vekszik - tavaly augusztusban több mint 200 000 újabb menekült érkezett­­ az országba. A hazájukba való visszaté­rés korántsem halad a kívánt ütem­ben, sőt még újabb menekültek érke­zése is előfordulhat. A külföldi szerve­zetek már most tudomásukra hozták, hogy a jövő év első félévében 20 szá­zalékkal csökkentik a segély mennyi­ségét, a második félévben pedig újabb 20 százalékkal­­a világban növekszik a válsággócok száma, nem tudnak annyit juttatni a volt jugoszláv tagálla­moknak, és bizonyos adminisztrációs bonyodalmak is elrettentették egyes adományozóinkat). Lényegében már most is szimbolikus arányú a segítsé­gük, és tisztában kell lennünk vele, hogy még jobban magunkra leszünk utalva, nagyobb szerepe lesz a szolida­ritásnak és annak, hogy a menekültek beilleszkedjenek a normális élet kerék­vágásába. A segélyezett menekültek számát valószínűleg egyharmadára kell csökkenteniük, noha köztudomá­sú, hogy keveset tettünk a beilleszke­désükért, például nagyon kevés lépés történt a menekültek lakáskérdésének megoldására. Szabadkán nagyszámú (több mint kétezer) menekült tartózkodik még mindig az ideiglenes tömegszálláso­kon, és a legszerényebb ellátásuk egy­re nagyobb gondot okoz. A Vöröske­reszt adósságai pedig hónapról hó­napra halmozódnak, ami beláthatat­lan következményekhez vezethet. En­nek a helyzetnek a megoldása érdeké­ben megbeszéléseket kell folytatni tar­tományi, köztársasági, tartományi szinten - különös tekintettel arra, hogy Szabadka sokat segédkezett a külföldi adományozók fogadásánál a határon, valamint a további útbaigazí­tásuknál. A palicsi víkendtelepen pe­dig legalább egy nyaralót kellene mű­ködtetnie a Vöröskeresztnek az itteni gyerekek nyaraltatására. Dr. Borisa Vukovic elismeréssel adózott a szabadkai humanitárius szervezet tevékenységének és erőfeszí­téseinek, melyeket ezekben a súlyos időkben a többnemzetiségű környe­zetben kifejtett. Aláhúzta, hogy erre a községi szervezetre áthárították a me­nekültekről való gondoskodás egész terhét (ilyesmi csak három községgel történt meg Szerbiában), melynek se­gítség nélkül nem tudnak eleget tenni, ezért sürgősen követelni kell, hogy a menekültügyi főbiztosság legyen a fe­lelős a menekültek ellátásáért. Ebben a harcában a Vöröskereszt községi szervezetét maradéktalanul támogatja a tartományi és a jugoszláv Vöröske­reszt is, sőt tartományi szinten hoztak is már ilyen határozati javaslatot. Ha viszont mégsem sikerül végre­hajtani, vajon ki fogja megmagyarázni a menekülteknek, ha egy szép napon nem kapnak enni? K. M. A hírnév kötelez (ne) Az idén is özönlöttek a díjak a Gyermekszínház társulatának - Slobodan Markovic, az intézmény igazgatója nyilatkozik A hétvégén jelentős díjakkal a tar­solyában érkezett haza a szerbiai báb­színházi szemléről a szabadkai Gyer­mekszínház társulata. Ebből az alka­lomból és egy sikerekben gazdag év előtt tisztelegve kértük összegezésre az intézmény igazgatóját, Slobodan Mar­­kovicot. -Azt hiszem,jogosan lehetünk elé­gedettek a színház munkájával és sike­reivel ebben a naptári évben is. Meg kell mondjam azonban, hogy tizenöt éve, amióta az intézmény élén állok, az anyagiak szempontjából sohasem ter­mettek rózsák a művelődés számára, az utóbbi évekről pedig ne is beszél­jünk. Tisztában vagyunk a rokonintéz­mények és az egész társadalom helyze­tével is - nagyon szűkösek a pénzfor­rások -, de az általunk elért művészeti színvonal, a hazai és nemzetközi sike­rek arra köteleznek bennünket, hogy továbbra is igényesek legyünk, a szín­vonalasabb projektumokról sem mondjunk le. Mindehhez azt is tudni kell, hogy mi a bemutatóinkhoz sem­milyen támogatást nem kapunk, min­dent a saját erőnkből oldunk meg - és a köztársasági művelődési miniszter asszony idei látogatásakor tett támoga­tási ígéret is füstbe ment.. . Milyen projektumok jellemezték az idei évet, és mit terveznek jövőre? - Öt bemutatót tartottunk az év fo­lyamán, melyek közül kettő emelkedik ki jelentőségével. Az egyik Stevan Pe­šićnek, az egyik legtermékenyebb szerb gyermekírónak a lírai ihletésű darabja, a Liba a Holdon (Guska na mesecu), mellyel a nemrég elhunyt szerző emléke előtt tisztelegtünk. A darabot a belgrádi Srboljub Stankode rendezte, és megnyertük vele a kotori országos fesztivált meg a zrenjanini köztársaságit is. Jelentős vállalkozás ezenkívül William Shakespeare A szentivánéji álom cmű vígjátékának gyermekszínpadra állítása magyar nyelven a bukaresti Bogdan Dragules­­cu rendezésében, melyet szeptember­ben mutattunk be, és egy olyan szín­vonalas alkotás, mellyel határainkon túl is bátran felléphetünk. A jövő évi terveink között pedig (melyeket való­színűleg csak akkor válthatunk valóra, ha segítséget kapunk a bemutatókhoz) megtalálhatjuk a Don Quijotét, melyet a szlovák Ladislav Kovác rendezne, Mozart Varázsfuvoláját a budapesti Meitzer János állítaná színpadra, az Omer­­ Merimát Srboljub Stankovic, a Lúdas Matyit pedig Kovács Frigyes­ szereplésével, és igen szép fogadtatás­ban részesültünk - valamint egy sor újabb turnéra kaptunk meghívást Amerikából, Kanadából és Németor­szágból. Plovdivban is felléptünk egy fesztiválon, majd Várnában az Arany­­delfin nagyszabású fesztiválon, végül pedig Szkopjéban, a balkáni gyermek­­színházi fesztiválon... * A sikerek árnyékában milyen gondok nyomasztják hétköznapjai­kat? - Legnagyobb és már-már a társa­dalmi vagyont is veszélyeztető gon­dunk, hogy több helyen is beázik a te­tőnk, esőzések idején lavórokkal fog­juk fel a vizet... Tehát amellett, hogy a tető épsége forog veszélyben, nem érezzük biztonságban a jelmezeinket, az értékes archívumunkat sem - sze­rintem ez tarthatatlan állapot, pláne, ha figyelembe vesszük, hogy az elmúlt években szinte minden művelődési in­tézmény épületét rendbe hozták, csak a miénket nem. Talán mondanom sem kell, hogy a pénzhiány miatt a vi­ Slobodan Markovic SZABADKA 9 Mesterhármas A múlt héten Zrenjaninban rendezték meg a szerbiai bábszínházak sor­rendben 29. szemléjét, melyen a belgrádi, zimonyi, niši, újvidéki, pristinai, zrenjanini és a szabadkai gyermekszínház társulata mutatkozott be. A legjobb előadásnak járó díjat a szabadkaiak nyerték meg - sorrend­ben immár harmadszor, ugyanis tavaly a Hamupipőkével, tavalyelőtt a Csalogány és rózsa szerb nyelvű feldolgozásával győzedelmeskedtek. Idén a Liba a Holdon című bábjátékkal vitték el a pálmát, melynek díszleteiért, képzőművészeti megformálásáért a pozsonyi Eva Farkašova kapott díjat, színészi díjban pedig Svetlana Gilice, Vesna Borocki és Olivera Begovic részesült. A darab két férfi színésze sem maradt díj nélkül: Miroslav Mar­kovic és Ripczó László Jankó Vrbnjak-díjat kapott. * Az idei év immár szokás szerint a különféle fesztiváli sikerek jegyé­ben telt.. - Nagyon nagy örömet szerzett szá­munkra, hogy idén is megrendezhet­tük városunkban a sorrendben III. Üton Tomanić Nemzetközi Gyermek­színházi Fesztivált, melynek visszhang­járól és jelentőségéről azt hiszem, nem kell külön szólnom. Minket is meghív­tak számos külföldi fesztiválra, így a Budapesten megrendezett Kolibri fesztiválra, a bulgáriai nemzetközi gyermekszínházi fesztiválra, aztán kö­vetkezett Mexikó, ahol a fővárosban a kéthetes fesztivál nyitóelőadásaként bemutattuk - spanyol nyelven - a Kecskefülű császárt Szabó Ferenc fe­logosító és egyéb berendezések kar­bantartását is csak részben tudjuk el­végezni, a színészhiány pedig idült problémánkká vált. Jelenleg 12 színé­szünk van a korábbi 18-cal szemben. Egy szó, mint száz, a pénzhiány na­gyon rányomja bélyegét munkánkra. Végső ideje lenne, hogy jobban felfi­gyeljenek ránk, és támogassák mun­kánkat. Meg kell említenem, hogy a községi önigazgatási szervek, különö­sen pedig Kern Imre úr a lehetősé­gekhez mérten mindent megtett tevé­kenységünk és az itt szervezett nem­zetközi fesztivál sikere érdekében. KRAUSZ Magda

Next