Magyar Szó, 1997. január (54. évfolyam, 1-25. szám)

1997-01-03 / 1. szám

1997. január 3., péntek ÚJ MEGSZORÍTÁSOK, ÚJ KEDVEZMÉNYEK AZ USA-BAN Méreg a Hetedik Mennyország éjszakáján Clinton elítélte a hebroni lövöldözést, és telefonon beszélt Arafattal (Tudósítónktól) Washington, 1997. január 2. Szilveszter éjszakája és újév az amerikaiak szemében kisebb ün­nep, mint azt Európában megszok­tuk. Mégis elég jó alkalom arra, hogy országszerte a legkülönfélébb módon vigadjanak: Las Vegasban, amely a „felnőtt­ Disneyland” képé­ben igyekszik egyre inkább tetsze­legni, egy (lerombolásra ítélt) hatal­mas szállodaépület felrobbantásával köszöntötték az új esztendőt, New Yorkban, a Time Square híres fénylabdája új köntösben csillogva siklott alá éjfélkor a sokadik emelet­ről, Los Angelesben pedig a rend­őrségnek kellett félbeszakítania a Hetedik Mennyország nevű rockze­nekar hangversenyét, mert a tízez­res tömegben több mint félszáz em­ber rosszul lett egy narancssárga italtól, amelybe - az első orvosi vé­lemények szerint - különféle mes­terséges kábítószeroldatot vegyítet­tek. Újév napján az Egyesült Álla­mokban az amerikai futball egyete­mek közötti bajnokságának döntő­jét tartják, valamint a pasadenai (Kalifornia) Rózsa Felvonulást, ahol szerelmes zsiráfok és kínai meseje­lenetek állnak össze - rózsafejek millióiból - hatalmas, uszályszerű teherautókon. A kijózanodás után az USA pol­gárait számos új törvény - és az új törvényhozás - várja: mint ismere­tes, a választások előtti hetekben a kongresszus lázas tevékenységet folytatott, és egész sor új törvényt hozott. Egy részük a Clinton-kor­mányzatnak is megfelelő előírásnak számít, másik részüket viszont a Fe­hér Ház csak azért nem vétózta meg, mert az elnökválasztás előtt Clinton nem kívánt újabb párhar­cokba és bonyodalmakba keveredni a jobboldallal, amely úgyis „kor­mányhizlaló, adóemelő, pazarló” el­nökként próbálta láttatni. Clintonnak és pártjának sikerült elérnie, hogy a munkahelyüket vál­toztató emberek újévtől kezdve ne veszítsék el automatikusan beteg­­biztosításukat, hogy a biztosítótársa­ságok ne tagadhassák meg a biztosí­tást új ügyfeleiktől csak azért, mert azoknak a családjában esetleg „drá­gán kezelhető” betegségek léptek fel, és hogy a minimális öregségi nyugdíjra pályázók valamivel több pénzt kaphassanak más forrásból (ezentúl 13 és fél ezer dollárt éven­te), mielőtt megvonnák tőlük a szo­ciális nyugdíjat. A jobboldal viszont nagy vívmá­nyának tartja, hogy a külföldi ál­lampolgárságú, de törvényes letele­pedési engedéllyel rendelkezők (sok millió ilyen ember él az Egye­sült Államokban, akik itteni adót fi­zetnek, tehát hozzájárulnak a meg­felelő alapokhoz, többé ne kaphas­sanak szinte semmiféle szociális se­gélyt, sőt még csak munkanélküli segélyt sem. Ez a rendelkezés való­színűleg példa nélkül áll a fejlett or­szágok táborában, de hogy élét eny­hítsék, különböző - nem az egyes embertől, hanem a szövetségi álla­moktól függő — feltételekhez kötöt­ték a törvény alkalmazását. Clinton elnök egyik ellensúlyozó erőfeszítése azonban sikerrel járt: véget vetett annak a tendenciának, amely az utóbbi évek során gyakor­latilag elkerülhetetlenné vált, hogy a szülő anyákat még aznap (!) kite­gyék a kórházból (császármetszés esetén is legfeljebb két napot ma­radhattak), mert a biztosító nem volt hajlandó fizetni a pihenő anya és az újszülött kórházi kezelését. Újévtől szavatolt a két nap, császár­­metszés esetén egy egész hét, de a szövetségi államok egy részében az orvos és az anya döntheti el, med­dig szükséges a kórházi tartózko­dás. Az amerikaiak nagy része végül a tőzsdei mutatók ingását figyelte idegesebben, mint az óramutatóét szilveszter éjszakáján: egyre többen tartanak az elmúlt 5 év gazdasági szilárdsága utáni lejtőtől, és a tőzs­dei mozgások között is felfedeznek aggasztó jeleket. A legtöbb szakértő úgy érzi, hogy a jelenlegi, jóval 3 százalék alatti infláció és az 5 száza­lék körüli munkanélküliség - rá­adásul a választási évben a reálbé­rek minimális növekedése­­ nem le­het tartós folyamat. Clinton elnök és családja a dél­­karolinai Hilton Head szigeten töl­tötte a szilvesztert, ahol barátaival és legközelebbi munkatársaival a már hagyományossá vált Rene­szánsz Hétvégén a jövő lehetőségei­ről és kihívásairól csevegett. Clinton ennek ellenére odafigyelt a külpoli­tikára is, és nyilatkozatban ítélte el a labilis jellemű izraeli­ katona hebro­ni lövöldözését, majd telefonon ki­fejezte részvétét Jasszer Arafatnak, a palesztinok vezetőjének. Az Egye­sült Államok közel-keleti képviselő­je, Dennis Ross mindent megtesz, hogy a hebroni békemegállapodás és az izraeli csapatkivonás még a napokban tető alá kerüljön. PURGER Tibor HEBRONI CSAPATKIVONÁS Nehezen megszülető megállapodás A vitás kérdések zömét tisztázták - Az Iszlám Dzsihád megtorlást jelentett be a szerdai hebroni merényletért Az izraeli rádió híradása szerint Benjamin Netanjahu és Jasszer Ara­fat tegnapra tervezte annak a meg­állapodásnak a véglegesítését, amelyben rögzítik a Jordán folyó nyugati partvidékén fekvő Hebron­­ból történő izraeli csapatkivonás fel­tételeit. Tegnap hajnalban még nem közölték az izraeli miniszterel­nök és a palesztin vezető találkozó­jának pontos időpontját, sem azt, hogy a megállapodást hivatalosan aláírják, vagy csak parafálják, de a rádió szerint a helyszín az Izrael és a Gáza-övezet közötti Erez átkelő­hely lett volna, jelenti az MTI. A megállapodás véglegesítését az teszi lehetővé, hogy Jichák Morde­­hai izraeli védelmi miniszter és Jasszer Arafat helyettese, Abu Ma­zen tegnap hajnalra kilenc órán ke­resztül tartó tárgyalásokon tisztázta a megállapodás még vitatott pontja­it. Az amerikai nagykövet rezidenci­ájában tartott megbeszéléseken részt vett Dennis Ross amerikai köz­vetítő, és több ízben konzultáltak te­lefonon Netanjahu miniszterelnök­kel, illetve Jasszer Arafattal is. Az izraeli hadseregben vizsgála­tot indítottak annak kiderítésére, hogyan jutott fegyverhez az elmebe­teg hírében álló 19 éves Noam Fri­edman, aki szerdán Hebronban tü­zet nyitott a zöldségpiacon vásárló palesztinokra. Friedmant különös viselkedése miatt korábban kizárták egy jeruzsálemi vallási iskolából. Egy izraeli hetilap szerint Jeruzsá­lem melletti szülőfalujának pszicho­lógusai azt tanácsolták a hadsereg­nek, tekintsenek el Friedman beso­­rozásától, a férfi ugyanis azt állította magáról, hogy Istentől kap megbí­zásokat. A merénylet ügyében vizs­gálatot indított a Sin Bet belföldi tit­kosszolgálat is. Kivégzések Kínában Kínában 33 bűnözőt végeztek ki az elmúlt napokban - jelentette a tegnapi pekingi sajtó. Kujcsou tar­tományban az elmúlt héten 22 em­beren hajtották végre a halálos íté­letet, de a közleményből nem de­rült ki, hogy milyen bűnökért ítél­ték őket a legsúlyosabb büntetésre. Kuangtung tartományban 11 - gyilkosságért, rablótámadásért, ne­mi erőszakért és emberrablásért el­ítélt - bűnözőt végeztek ki, jelenti az MTI. Az EFE hírügynökség emlékez­tetett arra, hogy a bűnözés ellen ta­valy áprilisban indított kampány­ban eddig csaknem háromezer em­beren hajtottak végre halálos ítéle­tet Kínában. Magyar Szó Netanjahu találkozni kíván a pápával Az izraeli miniszterelnök bejelen­tette, hogy e hónap végén Rómába szándékozik utazni, ahol a pápával is találkozni szeretne - adta hírül az APA tegnap a Kathpress alapján. A Telepace című vatikáni tévé­műsorban Benjamin Netanjahu el­mondta, mekkora öröm lenne „ha­zánkban üdvözölni a világ minden tájáról érkező keresztényeket” a ju­bileumi, kétezredik év ünnepi ren­dezvényein, s mennyire örülne, ha ez alkalommal II. János Pál is felke­resné Izraelt. A Vatikán és Izrael csak 1994- ben létesített egymással teljes értékű diplomáciai kapcsolatokat. Jeruzsá­lem kérdése függőben maradt. A Szentszék nemzetközileg garantált különleges státust szorgalmaz a há­rom egyistenhívő világvallás szent városa számára. Két és fél ezer hutu letartóztatása A ruandai hatóságok népirtásban való részvétellel gyanúsítják őket A ruandai hatóságok több mint két és fél ezer, Tanzániából hazatért hutut tartóztattak le a múlt hónap­ban az 1994. évi népirtásban való részvételért. Marie van der Elst, az ENSZ ru­andai emberi jogi hivatalának szóvi­vője a Reuternek csütörtökön el­mondta, hogy december 27-éig 2609 hutu menekültet vettek őrizet­be. Hozzátette, hogy sokan közülük önként adták fel magukat, félve a tömeggyilkosságok túlélőinek bosszújától. A szervezet szerint raj­tuk kívül őrizetbe vettek több mint hétszáz, Kelet-Zaire-ból visszatért menekültet is. 1994-ben becslések szerint 800 000 tuszit és mérsékelt gondolkodású hutut mészároltak le. A három hónapon át tartó vérontás­nak a most hatalmon lévő tuszi fel­kelők vetettek véget. KÜLPOLITIKA 3 LIMAI TÚSZVÁLSÁG A gerillák nem engednek A perui kormány teljes titoktartás mellett folytatja a tárgyalásokat a lázadókkal Újabb hét túszt engedtek szaba­don az új év első napján a limai ja­pán követséget december 17-e óta megszállva tartó terroristák. A Tu­pac Amaru Forradalmi Mozgalom (MRTA) gerillái így már csak 74 túszt tartanak fogva a japán nagykö­veti rezidenciában. A gerillák kedden, az óév utolsó napján két fogoly diplomatát en­gedtek el. Az újabb hét limai túsz - a leg­frissebb jelentések szerint négy ja­pán és három perui üzletember, il­letve gazdasági szakember­­ szaba­dulásában döntő szerepet játszott az F­FE hírügynökség beszámolója sze­rint Juan Luis Cipriani, Ayacucho püspöke. A katolikus egyház képviselője - akit Alberto Fujimori perui elnök­höz közel álló személynek tekinte­nek - szerdán csaknem hat órát töl­tött bent a gerillák által megszállt li­mai japán nagyköveti rezidencia épületében. Cipriani az új esztendő első napján misét tartott a terroris­táknak és foglyaiknak - a szertartás­hoz itt szükséges gitárokat a Vörös­­kereszt képviselői bocsátották a fő­pap rendelkezésére. Az újévi misét követő tárgyalások eredménye lehe­tett az, hogy a püspökkel együtt újabb hét túsz távozhatott szabadon az ostromgyűrűbe zárt épületből. NEMZETKÖZI BONYODALMAKAT OKOZÓ FOTÓRIPORTER Harada Kódzsi japán fotóripor­ter nemzetközi bonyodalom kellős közepén találta magát szerdán Li­mában, miután váratlanul reklámot csinált a japán nagykövet házát el­foglaló lázadóknak. Harada, akit a perui sajtó már csak „Kamikaze” néven emleget, egyenesen begyalogolt a diplomá­ciai épületegyüttesbe, miközben feje fölött táblát tartott, Kyodo News Agency felirattal. A vélemények megoszlottak a te­kintetben, hogy ez bátor vagy vak­merő tette volt-e. A legtöbb újság­írótársa szerint sztár lett belőle, de perui és japán kormánytisztviselők azzal vádolták, hogy tettével kockáz­tatta saját és mások életét. Előzőleg Haradával együtt 15 új­ságírót beengedtek a rendőrkordo­non túlra, hogy kívülről felvételeket készíthessenek az épületről. Miután a japán besurrant az épületbe, a töb­biek is utánaeredtek. A még 74 túszt fogva tartó Tupac Amaru Forradal­mi Mozgalom (MRTA) gerillái nem ellenezték érkezésüket, sőt sajtótájé­koztatót rögtönöztek nekik a rezi­dencia elfoglalása óta először. A te­repruhás, géppuskás lázadók Alber­to Fujimori perui elnöknek címzett szónoklatot tartottak, s ismét előad­ták arra vonatkozó követelésüket, hogy a perui kormány engedje sza­badon mintegy 400 bebörtönzött társukat. A sajtótájékoztatót tartó lá­zadókról készült képeket perceken belül világszerte sugározták a tévé­adók. Fujimori elnököt nyilvánvalóan felháborította Harada és a többi új­ságíró partizánakciója, hiszen ko­rábban kikapcsoltatta az épület­­együttes áramját és telefonjait, meg­akadályozandó a lázadók számára a sajtóval való kapcsolatfelvételt. „A TÚSZEJTŐK GÚNYT ŰZTEK AZ ELNÖKBŐL” „Az elnök dühös. Vajon önök nem lennének azok? A lázadók éltek az alkalommal, és gúnyt űztek belő­le” - mondta a kormánypalota szó­vivője a Reuter tudósítójának. Külföldi diplomaták és a Vörös­­kereszt helybeli képviselői szerdán úgy nyiatkoztak: aggasztja őket, hogy váratlanul reklámot sikerült csinálni a lázadóknak, mert ez visszavetette a velük folyó tárgyalá­sokat, több nappal kitolta azok re­ménybeli befejezését. Limában tar­tózkodó japán tisztségviselők egye­nesen Haradát és az általa képviselt hírügynökséget tették felelőssé. A Kyodo szerint fotóriporterüket a lá­zadók azért engedték be, mert előzőleg interjút beszéltek meg az ügynökséggel, de azt nem közölték, hogy hogyan. A Reuter megjegyez­te, hogy a lázadók kedden valóban kifüggesztettek az épület ablakára egy feliratot, amely szerint a hírügy­nökség munkatársa beléphet. Akihito japán császár népéhez in­tézett újévi beszédében tegnap töb­bek között kifejezte reményét, hogy a limai túszszedők hamarosan béké­ben és épségben elengedik minden foglyukat - írta tokiói tudósításában az AFP. NINCS ESÉLY A GYORS VÉGKIFEJLETRE MADRID. - Semmi esély nincs arra, hogy egyhamar megoldódjék a limai japán nagykövetségen végre­hajtott túszszedési akció következté­ben kialakult válság - állapította meg az El País című vezető madridi lap tegnapi számának vezércikke, megjegyezve, hogy pedig az idő sür­get, s Alberto Fujimori elnöknek és kormányának sürgős megoldást kell találnia a tragédia elkerülésére. „Úgy látszik, hogy a Tupac Ama­ru terroristái fokozatosan megnye­rik a propagandahadjáratot a perui kormánnyal szemben - fejtegeti az újság -, mivel a rögtönzött sajtókon­ferencián elhangzott szavaik és az ott készült felvételek, amelyek a vi­lág minden részére eljutottak, éles kontrasztban állnak Fujimori elnök hírügynökségi nyilatkozatainak ri­deg mondataival.” A terroristák rendkívül ügyesen kihasználták a rögtönzött sajtókonferencia által nyújtott lehetőséget, és azon kívül, hogy reklámkampányt hajtottak végre, egyenes adásban ismertették követeléseiket. „Vagyis rákényszerí­tik a ritmusukat a kormányra. A Tu­pac Amaru és személyesen Néstor Carpa Cartolini kommandópa­rancsnok világosan kifejtette, hogy a kormány reményei ellenére a moz­galom nem hajlandó engedni köve­teléseiből.” Ugyanakkor az is nyil­vánvaló, hogy a terroristák megfele­lően fel vannak fegyverkezve akció­juk véghezvitelére. A túszok jó egészségnek örvendenek, és kifo­gástalan bánásmódban részesülnek, ez a tény pedig éles kontrasztban van a Tupac Amaru börtönben lévő tagjainak embertelen körülményei­vel. Az El País vezércikke szerint a kérdés az, hogy ez a változás előse­gítheti-e a válság békés megoldását. Ezt azonban most még nem lehet tudni, hiszen a kormány és a túsz­szedők közötti tárgyalások teljes ti­tokban folynak. (MTI) Buszrobbanás Damaszkuszban Kedden kora délután robba­nás vetett szét egy autóbuszt a Szíriai főváros legnagyobb busz­­pályaudvara közelében, 15 em­ber halálát és mintegy 50 em­ber sebesülését okozva — adta hírül tegnap az AFP és a Reu­ter, damaszkuszi nem hivatalos források nyomán. A nagy erejű robbanástól több járókelő is megsebesült a Baramkeh negyed buszpálya­udvara közelében, és károk ke­letkeztek a környező épületek­ben. A szíriai főváros főbb útvo­nalain a biztonsági erők megszi­gorították az ellenőrzést. Damaszkuszi illetékesek nem nyiatkoztak a merénylet­ről. Egy szemtanú szerint az au­tóbusz csomagterébe rejtett bomba robbant fel. A Reuter egy Damaszkuszban dolgozó diplomata szavait idézve azt ír­ja, hogy nehéz hiteles informá­cióhoz jutni, a tájékoztatási esz­közök szigorú állami ellenőrzés alatt működnek.

Next