Magyar Szó, 1997. február (54. évfolam, 26-49. szám)
1997-02-01 / 26. szám
4 BELPOLITIKA Az ügyész nem fogadta az egyetemistákat Tovább tiltakoznak a belgrádi egyetem hallgatói Belgrádban tegnap 12 óra körül több mint ezer egyetemista gyűlt össze a Szerbiai Legfelsőbb Bíróság épülete előtt, arra várva, hogy a köztársasági ügyész fogadja őket. Az egyetemista tiltakozások háromtagú küldöttsége azonban nem tudott beszélni Drágán Petkovic köztársasági ügyésszel, mert félórás várakozás után közölték velük, hogy Petkovic nem tartózkodik az épületben. Az egyetemisták küldöttsége kérni szerette volna Petkovicot, hogy nyújtsa be a követelést a törvényesség védelemére azokkal a bírósági határozatokkal szemben, amelyekkel az Együtt koalíciótól megvonták a november 17-i választásokon a belgrádi képviselő-testületben elnyert mandátumait. Mivel hiába vártak az ügyészre, az egyetemisták, akik a bíróság épülete elé különböző irányból érkeztek, a Bölcsészettudományi Kar elé vonultak és ott fejezték be tiltakozásukat. A rendőrség hétfő óta nem akadályozza meg az egyetemisták sétáit. AZ ÜGYVÉDEK IS SÉTÁLNAK A belgrádi ügyvédek tegnap kezdték tiltakzó sétájukat a főváros utcáin, követelve a választási eredmények elismerését, továbbá Aranđel Markićević köztársasági igazságügy-miniszter és Zoran Sokolovic belügyminiszter leváltását. Tegnap az igazságügyi palota előtt délben mintegy 1500 ügyvéd gyűlt össze, és a Nemanja utcán át a Legfelsőbb Bíróság épülete felé vonultak, ahol az egyetemisták már várakoztak, azt remélve, hogy a köztársasági ügyész fogadja küldöttségüket. A belgrádi ügyvédek csütörtökön általános sztrájkba léptek követeléseik teljesítéséig. Küldöttségük fogadást kért Markicevic miniszternél, hogy tájékoztassa őt arra vonatkozó követelésükről, hogy váltsák le a Legfelsőbb Bíróság bíráit, továbbá azoknak a belgrádi bíróságoknak a bíráit, amelyek részt vettek a választási eredmények megsemmisítésében, az épület biztonsági szolgálata azonban nem engedte be őket az épületbe. Milan Vujin, a szerbiai ügyvédi kamara elnöke úgy nyilatkozott a Beta hírügynökségnek, hogy ma megtartják a kamara igazgatóbizottságának ülését, amelyről minden ügyvédnek azt üzenik, hogy csatlakozzanak az általános sztrájkhoz és a tiltakozó sétához. Elvárását fejezte ki, hogy Szerbiában minden ügyvédi kamara csatlakozik a tiltakozáshoz. (Beta) Kinek az elnöke Lilié? Zorán Lilié szövetségi elnök nyilatkozata kapcsán - amely szerint „reálisak az esélyek, hogy a további értelmetlen destabilizálás elsősorban gazdasági összeomlást okoz, és megnő az étvágyuk országunk ellenségeinek, akik arra törekednek, hogy Kosovót a szeparatisták kívánsága szerint, Vajdaságot pedig az autonomisták felfogása és kívánsága szerint alakítsák át” - a Vajdasági Demokratikus Reformpárt közleményt adott ki. A közleményben többek között rámutatott: „Közös államunk elnöke ismét saját pártjának szóvivőjeként nyilatkozott, mely szerint Szerbiában minden bajért az ellenzék a hibás és felelős, még akkor is, ha a polgárok választási akaratának elismerését követeli. Az elnök ennél egy lépéssel tovább megy, megkíséreli hatályon kívül helyezni Vajdaság polgárainak akaratát, jelzőkkel látja el a vajdasági politikai pártokat (a törvényes és rendesen bejegyzett pártokat) és azt állítja, hogy autonomisták felfogása és kívánsága szerint cselekednek. A vajdasági pártok mögött - a választási eredmények ezt bebizonyították - a tartomány bizonyos számú választó testületé áll. Az elnök erről megfeledkezik, és pártjának megszokott módján felszólítja a hazafias erőket, hogy harcoljanak a rossz ellen, amelyet autonomistáknak nevez. Az elnök úr arról is megfeledkezik, hogy nyolc párt, természetesen vajdasági párt, aláírta a Vajdaság alkotmányos helyzetének megváltoztatására vonatkozó követelést Neki, ha Jugoszlávia minden polgárának elnöke akar lenni, ezt mindenképpen figyelembe kell vennie, vagy pedig csupán azok elnökének tarthatja magát akik kordont küldenek az egyetemisták és az ország többi fiatalja ellen” - áll a VDRP közleményében. DEMOKRATA PÁRT Liliének nem lehet hinni Tetteket várunk és nem szavakat, közölte a párt szóvivője Slobodan Vuksanovic, a Demokrata Párt szóvivője kijelentette, hogy Zoran Lilic elnöknek nem lehet hinni, amikor azt mondja, hogy el kell ismerni a választási eredményeket, mert az SZSZP és a Jugoszláv Baloldal továbbra is alakítja meg a községi képviselőtestületet ott, ahol az Együtt koalíció győzött. „Mi tetteket várunk és nem szavakat. Semmi ok arra, hogy a választásokról beszéljünk. Azonnal kezdjenek hozzá az EBESZ javaslatainak valóra váltásához” - mondta Vuksanovic a sajtóértekezleten. A választási válságot az országban a szavazatok lopása váltotta ki, és nem félreértés, mint ahogy Lilic állítja, mondta Vuksanovic, és hozzátette, hogy a választási eredmények elismerése előtt nem lesz dialógus a hatalom és az ellenzék között. A hatalom a kényszerigazgatás bevezetése mellett dönt, és így bebizonyítja, hogy nem áll szándékában megoldani a választási problémákat, ez lépés lesz az időszerű rendszer teljes végleges összeomlása felé. Az SZSZP és a Jugoszláv Baloldal csúcsán történt leváltások azt jelzik, hogy a rendszer elvesztette kapcsolatát a realitással, és a párt tisztségviselői egymás között számolnak le. A szerb kormányhatározatát,amelylyel beszünteti a sztrájkoló iskolák és egyetemek finanszírozását, Vuksanovic úgy értékelte, mint teljesen hihetetten határozatot, hiszen az iskolák éppen a pedagógusok súlyos anyagi helyzete miatt sztrájkolnak. „A kormány dacol az oktatásügyi dolgozókkal, és meg akarja őket ijeszteni, de ennek semmilyen hatása sem lesz, mert az emberekben megért a tudat, hogy szervezetten ki tudják harcolni jogaikat” - mondta. „Lesz még győzelem” Csütörtökön este több mint 50 ezer polgár gyűlt össze Belgrádban a Köztársaság téren, miután begyalogoltak a város központjáig a peremvárosi településekről. Valamivel húsz óra után kezdtek el gyülekezni a Köztársaság téren, és az utolsó menetoszlop, amelyet Vuk Draskovic vezetett, a Banovo brdóról érkezett meg, 21.30 órakor. A tüntetők transzparenseket vittek településük nevével, valamint pártzászlókat. Vuk Draskovic a nagygyűlésen, amely a 72. tiltakozás volt, hangsúlyozta, hogy Zoran Lilic szövetségi elnök nyilatkozata, amely szerint el kell fogadni az EBESZ javaslatát, és meg kell kezdeni a demokratikus dialógust, semmiben sem tér el az Együtt koalíció álláspontjától. Vesna Pesic, a koalíció egyik vezetője hangsúlyozta, hogy a választási eredmények megsemmisítésére vonatkozó határozat november 18-án született az SZSZP vezetőségének ülésén. Branislav Ivkovicot és Mile Iliciet, az SZSZP belgrádi és niši szervezetének elnökeit „a rendszer intézményei”-nek nevezte, azzal vádolva őket, hogy ők indították meg a választási eredmények megsemmisítését városaikban. „Nemsokára közzéteszik győzelmünket, de ez csak az első menet. Lesz még győzelem.” A rendőrség a nagygyűlés befejeztével nem engedélyezte a polgároknak, hogy sétáljanak a város központjában. (Beta) Magyar Szó Bulatovic nemet mondott? Momir Bulatović Crna Gora-i elnök nem jelölteti magát a szövetségi kormányfői tisztségre, és erről már tájékoztatta Slobodan Milosevicet, akivel állítólag erről korábban megállapodott, írja a Nota Botba a tegnapi számában. Az amerikai adminisztráció magas rangú köreire hivatkozva a lap azt állítja, hogy Bulatovic a határozatot azért hozta meg, mert erős külső és belső ellenállást tapasztalt az ilyen káderkombinációval szemben, amely szerint Milosevic lenne a szövetségi elnök. Bulatovic határozatának oka ezenkívül Milošević egyre erősebb nemzetközi elszigetelése, valamint azok a jelzések, hogy az USA állítólag hamarosan elkezdi „felszabadítani” Crna Gorát a Jugoszlávia elleni zárlat alól. (Beta) Az anyanyelvű továbbtanulás szolgálatában Diákotthont nyitott meg Marjanovic kormányfő Petrőcön Mirko Marjanovic köztársasági kormányelnök és Eva Slakovska, a Szlovák Köztársaság oktatásügyi minisztere tegnap ünnepélyesen megnyitotta Petrőcön a Jan Kolar Gimnázium középiskolai diákotthonát. A 2000 négyzetméteres létesítményt, amelyben 75-90 tanuló kap szállást, a szerb és a szlovák kormány, továbbá a petrőci község közös eszközökből építette. Az összegyűlt polgárokhoz és vendégekhez fordulva Marjanovic elégedettségét fejezte ki, hogy a baráti Szlovákia oktatásügyi miniszterével együtt nyitotta meg a középiskolai diákotthont. A létesítmény lakóinak nemcsak sok sikert kívánt, hanem azt is, hogy az állam polgáraiként legyenek hasznosak népüknek és fejlesszék a baráti és egyéb kapcsolatokat a szlovák, szerb és az itt élő más népek között. Marjanovic megemlítette, hogy a diákotthon építése a két ország közötti együttműködést tükrözi, és bejelentette, hogy közösen még sok mindent építenek az itt élő népek javára. Emlékeztetett arra, hogy a nemzeti kisebbségek jogai Jugoszláviában összhangban állnak azokkal a mércékkel, amelyeket az európai konvenciók és az ENSZ dokumentuma tartalmaz, és hozzátette, büszkén hangsúlyozhatjuk, hogy ezek a jogok a gyakorlatban ennél jóval nagyobbak. Elvetette az egyes külföldi kritikákat a jugoszláviai nemzeti kisebbségek helyzetére vonatkozóan, és hangsúlyozta, hogy az ilyen bírálatok okainak semmi köze a jugoszláviai kisebbségek tényleges helyzetéhez, csupán így akarnak nyomást gyakorolni egészen más célok valóra váltása érdekében. A szlovák miniszter az internátus megnyitását úgy jellemezte mint jelentős hozzájárulást a szlovák diákok nemzedékeinek további iskoláztatásához. Hangsúlyozta, hogy az internátus lehetővé teszi a vajdasági szlovákok számára, hogy továbbra is anyanyelvükön tanuljanak, és rámutatott, hogy a jugoszláviai szlovákok, akik Szlovákiában tanulnak, kiemelkedő eredményeket érnek el. Sok sikert kívánt a tanároknak és a diákoknak, és hangsúlyozta, hogy hozzájárulnak a jugoszláviai szlovák oktatásügy hírnevének öregbítéséhez. Az ünnepségen jelen volt a Szlovák Köztársaság kormányának magas rangú küldöttsége, Savovic Margit szövetségi miniszter, Zivorad Smiljanic, a Vajdasági Képviselőház elnöke, Boško Perošević tartományi kormányelnök és számos vendég az országból. (Tanjug) „Nincs értelme abbahagyni” (Folytatás az 1. oldalról) Az ülést ezzel végérvényesen be akarták rekeszteni, s ekkor kezdődött a nem tervezett részletek második felvonása, ugyanis a szervezők összehívták Szerbia minden községének tanárait, de szót már nem akartak nekik adni. Néhányan mégis szólni szerettek volna nyilvánosan is. Ekkor tört ki a dulakodás az emelvény előtt, amelynek során először Milenko Smiljanic ragadta meg a mikrofont. Ő mondta el elsőként azt, aminek utána még sokan hangot adtak, hogy az egész összejövetel tulajdonképpen megrendezett volt, paravánként kellett volna szolgálnia az állami szakszervezet vezetősége és a kormány újabb határozatához, mellyel valószínűleg megint kijátszották volna a tanárok követeléseit. Sorjáztak ezek után a szónokok, mindenki fújta a magáét, minden szakszervezeti társulás a maga követeléseit hangoztatta, s úgy tűnt, a jelen levők egyáltalán nem hisznek az állami szakszervezet vezetőinek, tartanak attól, hogy ismét becsapják őket, mint ahogyan azt már korábban is megtették. Az állami szakszervezeti tisztségviselők eközben igen dühösen kivonultak a teremből, hogy megbeszéljék a sztrájk további menetét. Ekkor hagyták el az összejövetelt a televízió forgatócsoportjai is. A teremben maradt tanároknak sikerült megegyezniük abban, hogy követelik az állami szakszervezet vezetőségétől, hogy térjen vissza az értekezletre, hogy a kormány felé irányuló követeléseket előbb fogadtassa el a pedagógusokkal és hogy a tárgyalóbizottságban minden szakszervezeti társulás képviselője kapjon helyet. Jagoš Bulatovic vissza is jött, és elfogadta követeléseiket, így kerültek a tárgyalóbizottsága az állami szakszervezet képviselői mellé a Vajdasági Pedagógusok Független Szakszervezetének, a Függetlenségnek, a belgrádi Gimnáziumok Fórumának és a pedagógusok kezdeményezőbizottságának a tagjai, akik hétfőn tárgyalnak a kormánnyal. Az összejövetel résztvevői kötelezték magukat, hogy egyetlen olyan határozatot sem fogadnak el, amelyet a kormány ezek nélkül a képviselők nélkül köt meg, és hogy addig nem hagynak fel a munkabeszüntetéssel, amíg a kormány nem teljesíti követeléseiket, vagyis, amíg nem fizeti ki eddigi tartozásait a tanároknak és nem emeli meg az alapbért a gazdaságban dolgozók átlagfizetésének hatvan százalékáig. A pedagógusok követelik továbbá a kormánytól, hogy a jövőben a bérelőlegeket a folyó hónap 25-éig, a hátralékokat a következő hónap 5-éig kézbesítse, hogy minden szakszervezeti szerveződést kapcsoljon be az alapbér meghatározására vonatkozó tárgyalásokba olyan százalékban, amilyenben tagságukat mozgósítani tudják, hogy egyetlen tanár se viselje annak következményeit, hogy beszüntette a munkát, valamint, hogy helyezzék hatályon kívül a munkaügyi és a sztrájktörvényeket. A követelések határideje: „rögtön”. MIHAJLOVITS Klára 1997. február 1., szombat HAMAROSAN Eurocargo kamionok a Zastavából A kragujevaci Zastava Iveco gyár Jugoszláviában elsőként kezdi el összeszerelni az Eurocargo kamionokat, amelyek teherbírása 11 tonna. Elsősorban hazai vásárlóknak szánják, de a külföldi piacra is jut, jelentette ki tegnap Jeftimir Cvetkovic, a gyár igazgatója. Az első kamionok várhatóan már márciusban megjelennek a piacon. Cvetkovic értékelése szerint a következő néhány évben a hazai piacon 3000-5000 ilyen kamiont tudnak eladni, és az Iveco kész a kragujevaci gyárral felújítani a kooperációs szerződést, amely a zárlat bevezetéséig volt érvényben. A kamionok gyártása előtt azonban módosítani kell az ország vámpolitikáját, mondta Cvetkovic. Egyesek visszatérnek, mások örökre itt maradnak Temerinben jelenleg 5400 menekült tartózkodik Az új önkormányzat kilátásba helyezi, hogy ingyen telkeket oszt ki Bratislava Morina köztársasági menekültügyi főbiztos tegnap a temerini községben járt, ahol tájékozódott a község vezetőségétől a menekültek és elűzöttek életkörülményeiről. Bogoljub Zee, a temerini képviselő-testület elnöke elmondta, hogy a község területén a nyilvántartás szerint 5400 menekült van. Ebből a számból 301-en tartózkodnak kollektív elszállásolásban, míg a többiek rokonoknál és ismerősöknél kaptak hajlékot. A lakosság számához viszonyítva (25 000) a menekültek száma jelentős, és mivel a község anyagi lehetőségei korlátozottak, ellátásukra a köztársaság és a menekültügyi biztosság segítségére van szükség. A polgármester kiemelte, hogy a község lakossága, amelynek 37 százaléka magyar, az exodus kezdetétől önzetlenül támogatta a menekülteket, nemzeti hovatartozásuktól függetlenül. Megtudtuk azt is, hogy tavaly 1400-an tértek vissza otthonukba, a boszniai szerb entitásba (főleg Lipovóba és Mrkonjic Graddal. Különösen nehéz a helyzet a temerini fürdőben elhelyezettek esetében, mert nincsenek megfelelő tisztálkodási feltételek, ezért a község vezetősége a köztársasági illetékesekkel megbeszéléseket folytat ezeknek az otthonoknak a felszámolására. Zec polgármester kilátásba helyezi azt a lehetőséget is, hogy a képviselőtestület megvitatja és esetleg döntést hoz ingyen telkek ajándékozására azoknak a menekülteknek, akik nem térhetnek vissza otthonukba. Bratislava Morina köszönetét fejezte ki a temerini polgároknak az önzetlen segítségükért, és elmondta, hogy a köztársasági kormány a közeljövőben a boszniai Szerb Köztársasággal memorandumot ír alá, amellyel 50 000 menekült visszatérését tervezik. Természetesen azokról van szó, akik önként vállalják ezt. Marina asszony megerősítette azt a hírt, mely szerint hamarosan felszámolják azokat a kollektív otthonokat, amelyekben a legegészségtelenebbek a körülmények. Megtudtuk, hogy a napokban 2,5 millió márka értékben az olasz kormány jóvoltából élelmiszert és ruhaneműt juttatnak el a menekülteknek. V. A. (oros András felvétele) A futballpálya melletti színházteremben hetvenhárman laknak