Magyar Szó, 1997. február (54. évfolam, 26-49. szám)

1997-02-01 / 26. szám

4 BELPOLITIKA Az ügyész nem fogadta az egyetemistákat Tovább tiltakoznak a belgrádi egyetem hallgatói Belgrádban tegnap 12 óra körül több mint ezer egyetemista gyűlt össze a Szerbiai Legfelsőbb Bíróság épülete előtt, arra várva, hogy a köztársasági ügyész fogadja őket. Az egyetemista til­takozások háromtagú küldöttsége azonban nem tudott beszélni Drágán Petkovic köztársasági ügyésszel, mert félórás várakozás után közölték velük, hogy Petkovic nem tartózkodik az épületben. Az egyetemisták küldöttsé­ge kérni szerette volna Petkovicot, hogy nyújtsa be a követelést a törvény­esség védelemére azokkal a bírósági határozatokkal szemben, amelyekkel az Együtt koalíciótól megvonták a no­vember 17-i választásokon a belgrádi képviselő-testületben elnyert mandá­tumait. Mivel hiába vártak az ügyészre, az egyetemisták, akik a bíróság épülete elé különböző irányból érkeztek, a Bölcsészettudományi Kar elé vonultak és ott fejezték be tiltakozásukat. A ren­dőrség hétfő óta nem akadályozza meg az egyetemisták sétáit. AZ ÜGYVÉDEK IS SÉTÁLNAK A belgrádi ügyvédek tegnap kezd­ték tiltakzó sétájukat a főváros utcáin, követelve a választási eredmények el­ismerését, továbbá Aranđel Markićević köztársasági igazságügy-miniszter és Zoran Sokolovic belügyminiszter le­váltását. Tegnap az igazságügyi palota előtt délben mintegy 1500 ügyvéd gyűlt össze, és a Nemanja utcán át a Legfelsőbb Bíróság épülete felé vonul­tak, ahol az egyetemisták már várakoz­tak, azt remélve, hogy a köztársasági ügyész fogadja küldöttségüket. A belgrádi ügyvédek csütörtökön általános sztrájkba léptek követeléseik teljesítéséig. Küldöttségük fogadást kért Markicevic miniszternél, hogy tá­jékoztassa őt arra vonatkozó követelé­sükről, hogy váltsák le a Legfelsőbb Bí­róság bíráit, továbbá azoknak a belgrá­di bíróságoknak a bíráit, amelyek részt vettek a választási eredmények meg­semmisítésében, az épület biztonsági szolgálata azonban nem engedte be őket az épületbe. Milan Vujin, a szerbiai ügyvédi ka­mara elnöke úgy nyilatkozott a Beta hírügynökségnek, hogy ma megtart­ják a kamara igazgatóbizottságának ülését, amelyről minden ügyvédnek azt üzenik, hogy csatlakozzanak az ál­talános sztrájkhoz és a tiltakozó sétá­hoz. Elvárását fejezte ki, hogy Szerbi­ában minden ügyvédi kamara csatla­­kozik a tiltakozáshoz. (Beta) Kinek az elnöke Lilié? Zorán Lilié szövetségi elnök nyilatkozata kapcsán - amely szerint „reáli­sak az esélyek, hogy a további értelmetlen destabilizálás elsősorban gazdasági összeomlást okoz, és megnő az étvágyuk országunk ellenségeinek, akik arra törekednek, hogy Kosovót a szeparatisták kívánsága szerint, Vajdaságot pedig az autonomisták felfogása és kívánsága szerint alakítsák át” - a Vajdasági De­mokratikus Reformpárt közleményt adott ki. A közleményben többek között rámutatott: „Közös államunk elnöke ismét saját pártjának szóvivőjeként nyi­latkozott, mely szerint Szerbiában minden bajért az ellenzék a hibás és felelős, még akkor is, ha a polgárok választási akaratának elismerését követeli. Az el­nök ennél egy lépéssel tovább megy, megkíséreli hatályon kívül helyezni Vaj­daság polgárainak akaratát, jelzőkkel látja el a vajdasági politikai pártokat (a törvényes és rendesen bejegyzett pártokat) és azt állítja, hogy autonomisták felfogása és kívánsága szerint cselekednek. A vajdasági pártok mögött - a vá­lasztási eredmények ezt bebizonyították - a tartomány bizonyos számú válasz­tó testületé áll. Az elnök erről megfeledkezik, és pártjának megszokott módján felszólítja a hazafias erőket, hogy harcoljanak a rossz ellen, amelyet autono­­mistáknak nevez. Az elnök úr arról is megfeledkezik, hogy nyolc párt, természetesen vajda­sági párt, aláírta a Vajdaság alkotmányos helyzetének megváltoztatására vo­natkozó követelést Neki, ha Jugoszlávia minden polgárának elnöke akar len­ni, ezt mindenképpen figyelembe kell vennie, vagy pedig csupán azok elnö­kének tarthatja magát akik kordont küldenek az egyetemisták és az ország többi fiatalja ellen” - áll a VDRP közleményében. DEMOKRATA PÁRT Liliének nem lehet hinni Tetteket várunk és nem szavakat, közölte a párt szóvivője Slobodan Vuksanovic, a Demokra­ta Párt szóvivője kijelentette, hogy Zo­ran Lilic elnöknek nem lehet hinni, amikor azt mondja, hogy el kell ismer­ni a választási eredményeket, mert az SZSZP és a Jugoszláv Baloldal tovább­ra is alakítja meg a községi képviselő­­testületet ott, ahol az Együtt koalíció győzött. „Mi tetteket várunk és nem szavakat. Semmi ok arra, hogy a vá­lasztásokról beszéljünk. Azonnal kezd­jenek hozzá az EBESZ javaslatainak valóra váltásához” - mondta Vuksano­­vic a sajtóértekezleten. A választási válságot az országban a szavazatok lopása váltotta ki, és nem félreértés, mint ahogy Lilic állítja, mondta Vuksanovic, és hozzátette, hogy a választási eredmények elisme­rése előtt nem lesz dialógus a hatalom és az ellenzék között. A hatalom a kényszerigazgatás bevezetése mellett dönt, és így bebizonyítja, hogy nem áll szándékában megoldani a választási problémákat, ez lépés lesz az időszerű rendszer teljes végleges összeomlása felé. Az SZSZP és a Jugoszláv Baloldal csúcsán történt leváltások azt jelzik, hogy a rendszer elvesztette kapcsolatát a realitással, és a párt tisztségviselői egymás között számolnak le. A szerb kormányhatározatát,amely­­lyel beszünteti a sztrájkoló iskolák és egyetemek finanszírozását, Vuksano­vic úgy értékelte, mint teljesen hihe­­tetten határozatot, hiszen az iskolák éppen a pedagógusok súlyos anyagi helyzete miatt sztrájkolnak. „A kor­mány dacol az oktatásügyi dolgozók­kal, és meg akarja őket ijeszteni, de en­nek semmilyen hatása sem lesz, mert az emberekben megért a tudat, hogy szervezetten ki tudják harcolni jogai­kat” - mondta. „Lesz még győzelem” Csütörtökön este több mint 50 ezer polgár gyűlt össze Belgrádban a Köz­társaság téren, miután begyalogoltak a város központjáig a peremvárosi tele­pülésekről. Valamivel húsz óra után kezdtek el gyülekezni a Köztársaság téren, és az utolsó menetoszlop, ame­lyet Vuk Draskovic vezetett, a Banovo brdóról érkezett meg, 21.30 órakor. A tüntetők transzparenseket vittek tele­pülésük nevével, valamint pártzászló­kat. Vuk Draskovic a nagygyűlésen, amely a 72. tiltakozás volt, hangsúlyoz­ta, hogy Zoran Lilic szövetségi elnök nyilatkozata, amely szerint el kell fo­gadni az EBESZ javaslatát, és meg kell kezdeni a demokratikus dialógust, semmiben sem tér el az Együtt koalíció álláspontjától. Vesna Pesic, a koalíció egyik vezető­je hangsúlyozta, hogy a választási ered­mények megsemmisítésére vonatkozó határozat november 18-án született az SZSZP vezetőségének ülésén. Branislav Ivkovicot és Mile Iliciet, az SZSZP belg­rádi és niši szervezetének elnökeit „a rendszer intézményei”-nek nevezte, az­zal vádolva őket, hogy ők indították meg a választási eredmények megsem­misítését városaikban. „Nemsokára köz­zéteszik győzelmünket, de ez csak az el­ső menet. Lesz még győzelem.” A rendőrség a nagygyűlés befejez­tével nem engedélyezte a polgárok­nak, hogy sétáljanak a város központ­jában. (Beta) Magyar Szó Bulatovic nemet mondott? Momir Bulatović Crna Gora-i elnök nem jelölteti magát a szö­vetségi kormányfői tisztségre, és erről már tájékoztatta Slobodan Milosevicet, akivel állítólag erről korábban megállapodott, írja a Nota Botba a tegnapi számában. Az amerikai adminisztráció ma­gas rangú köreire hivatkozva a lap azt állítja, hogy Bulat­ovic a határozatot azért hozta meg, mert erős külső és belső ellenál­lást tapasztalt az ilyen káder­­kombinációval szemben, amely szerint Milosevic lenne a szövet­ségi elnök. Bulatovic határozatá­nak oka ezenkívül Milošević egy­re erősebb nemzetközi elszigete­lése, valamint azok a jelzések, hogy az USA állítólag hamaro­san elkezdi „felszabadítani” Crna Gorát a Jugoszlávia elleni zárlat alól. (Beta) Az anyanyelvű továbbtanulás szolgálatában Diákotthont nyitott meg Marjanovic kormányfő Petrőcön Mirko Marjanovic köztársasági kormányelnök és Eva Slakovska, a Szlovák Köztársaság oktatásügyi mi­nisztere tegnap ünnepélyesen meg­nyitotta Petrőcön a Jan Kolar Gimná­zium középiskolai diákotthonát. A 2000 négyzetméteres létesítményt, amelyben 75-90 tanuló kap szállást, a szerb és a szlovák kormány, továbbá a petrőci község közös eszközökből épí­tette. Az összegyűlt polgárokhoz és ven­dégekhez fordulva Marjanovic elége­dettségét fejezte ki, hogy a baráti Szlo­vákia oktatásügyi miniszterével együtt nyitotta meg a középiskolai diákott­hont. A létesítmény lakóinak nemcsak sok sikert kívánt, hanem azt is, hogy az állam polgáraiként legyenek hasz­nosak népüknek és fejlesszék a baráti és egyéb kapcsolatokat a szlovák, szerb és az itt élő más népek között. Marja­novic megemlítette, hogy a diákotthon építése a két ország közötti együttmű­ködést tükrözi, és bejelentette, hogy közösen még sok mindent építenek az itt élő népek javára. Emlékeztetett arra, hogy a nemzeti kisebbségek jogai Jugoszláviában össz­hangban állnak azokkal a mércékkel, amelyeket az európai konvenciók és az ENSZ dokumentuma tartalmaz, és hozzátette, büszkén hangsúlyozhatjuk, hogy ezek a jogok a gyakorlatban en­nél jóval nagyobbak. Elvetette az egyes külföldi kritikákat a jugoszláviai nem­zeti kisebbségek helyzetére vonatkozó­an, és hangsúlyozta, hogy az ilyen bí­rálatok okainak semmi köze a jugo­szláviai kisebbségek tényleges helyze­téhez, csupán így akarnak nyomást gyakorolni egészen más célok valóra váltása érdekében. A szlovák miniszter az internátus megnyitását úgy jellemezte mint jelen­tős hozzájárulást a szlovák diákok nemzedékeinek további iskoláztatásá­hoz. Hangsúlyozta, hogy az internátus lehetővé teszi a vajdasági szlovákok számára, hogy továbbra is anyanyelvü­kön tanuljanak, és rámutatott, hogy a jugoszláviai szlovákok, akik Szlovákiá­ban tanulnak, kiemelkedő eredmé­nyeket érnek el. Sok sikert kívánt a ta­nároknak és a diákoknak, és hangsú­lyozta, hogy hozzájárulnak a jugoszlá­viai szlovák oktatásügy hírnevének öregbítéséhez. Az ünnepségen jelen volt a Szlovák Köztársaság kormányának magas ran­gú küldöttsége, Savovic Margit szövet­ségi miniszter, Zivorad Smiljanic, a Vajdasági Képviselőház elnöke, Boško Perošević tartományi kormányelnök és számos vendég az országból. (Tan­­jug) „Nincs értelme abbahagyni” (Folytatás az 1. oldalról) Az ülést ezzel végérvényesen be akarták rekeszteni, s ekkor kezdődött a nem tervezett részletek második fel­vonása, ugyanis a szervezők összehív­ták Szerbia minden községének taná­rait, de szót már nem akartak nekik adni. Néhányan mégis szólni szerettek volna nyilvánosan is. Ekkor tört ki a dulakodás az emelvény előtt, amely­nek során először Milenko Smiljanic ragadta meg a mikrofont. Ő mondta el elsőként azt, aminek utána még so­kan hangot adtak, hogy az egész összejövetel tulajdonképpen megren­dezett volt, paravánként kellett volna szolgálnia az állami szakszervezet veze­tősége és a kormány újabb határozatá­hoz, mellyel valószínűleg megint kiját­szották volna a tanárok követeléseit. Sorjáztak ezek után a szónokok, mindenki fújta a magáét, minden szakszervezeti társulás a maga követe­léseit hangoztatta, s úgy tűnt, a jelen levők egyáltalán nem hisznek az állami szakszervezet vezetőinek, tartanak at­tól, hogy ismét becsapják őket, mint ahogyan azt már korábban is megtet­ték. Az állami szakszervezeti tisztségvi­selők eközben igen dühösen kivonul­tak a teremből, hogy megbeszéljék a sztrájk további menetét. Ekkor hagy­ták el az összejövetelt a televízió forga­tócsoportjai is. A teremben maradt tanároknak si­került megegyezniük abban, hogy kö­­vetelik az állami szakszervezet vezető­ségétől, hogy térjen vissza az értekez­letre, hogy a kormány felé irányuló követeléseket előbb fogadtassa el a pe­dagógusokkal és hogy a tárgyalóbi­zottságban minden szakszervezeti tár­sulás képviselője kapjon helyet. Jagoš Bulatovic vissza is jött, és elfogadta kö­veteléseiket, így kerültek a­ tárgyalóbi­­zottsága az állami szakszervezet képvi­selői mellé a Vajdasági Pedagógusok Független Szakszervezetének, a Füg­­getlenségnek, a belgrádi Gimnáziu­mok Fórumának és a pedagógusok kezdeményezőbizottságának a tagjai, akik hétfőn tárgyalnak a kormánnyal. Az összejövetel résztvevői kötelezték magukat, hogy egyetlen olyan határo­zatot sem fogadnak el, amelyet a kor­mány ezek nélkül a képviselők nélkül köt meg, és hogy addig nem hagynak fel a munkabeszüntetéssel, amíg a kor­mány nem teljesíti követeléseiket, va­gyis, amíg nem fizeti ki eddigi tartozá­sait a tanároknak és nem emeli meg az alapbért a gazdaságban dolgozók át­lagfizetésének hatvan százalékáig. A pedagógusok követelik továbbá a kor­mánytól, hogy a jövőben a bérelőlege­ket a folyó hónap 25-éig, a hátraléko­kat a következő hónap 5-éig kézbesít­se, hogy minden szakszervezeti szerve­ződést kapcsoljon be az alapbér meg­határozására vonatkozó tárgyalásokba olyan százalékban, amilyenben tagsá­gukat mozgósítani tudják, hogy egyet­len tanár se viselje annak következmé­nyeit, hogy beszüntette a munkát, va­lamint, hogy helyezzék hatályon kívül a munkaügyi és a sztrájktörvényeket. A követelések határideje: „rögtön”. MIHAJLOVITS Klára 1997. február 1., szombat HAMAROSAN Eurocargo kamionok a Zastavából A kragujevaci Z­as­tava Iveco gyár Jugoszláviában elsőként kez­di el összeszerelni az Eurocargo kamionokat, amelyek teherbírása 11 tonna. Elsősorban hazai vásár­lóknak szánják, de a külföldi piac­ra is jut, jelentette ki tegnap Jefti­­mir Cvetkovic, a gyár igazgatója. Az első kamionok várhatóan már márciusban megjelennek a piacon. Cvetkovic értékelése sze­rint a következő néhány évben a hazai piacon 3000-5000 ilyen ka­miont tudnak eladni, és az Iveco kész a kragujevaci gyárral felújíta­ni a kooperációs szerződést, amely a zárlat bevezetéséig volt érvény­ben. A kamionok gyártása előtt azonban módosítani kell az ország vámpolitikáját, mondta Cvetkovic. Egyesek visszatérnek, mások örökre itt maradnak Temerinben jelenleg 5400 menekült tartózkodik­­ Az új önkormányzat kilátásba helyezi, hogy ingyen telkeket oszt ki Bratislava Morina köztársasági menekültügyi főbiztos tegnap a teme­rini községben járt, ahol tájékozódott a község vezetőségétől a menekültek és elűzöttek életkörülményeiről. Bogoljub Zee, a temerini képvise­lő-testület elnöke elmondta, hogy a község területén a nyilvántartás sze­rint 5400 menekült van. Ebből a szám­ból 301-en tartózkodnak kollektív el­szállásolásban, míg a többiek rokonok­nál és ismerősöknél kaptak hajlékot. A lakosság számához viszonyítva (25 000) a menekültek száma jelentős, és mivel a község anyagi lehetőségei korlátozottak, ellátásukra a köztársa­ság és a menekültügyi biztosság segít­ségére van szükség. A polgármester ki­emelte, hogy a község lakossága, amelynek 37 százaléka magyar, az exodus kezdetétől önzetlenül támo­gatta a menekülteket, nemzeti hova­tartozásuktól függetlenül. Megtudtuk azt is, hogy tavaly 1400-an tértek vissza otthonukba, a boszniai szerb en­titásba (főleg Lipovóba és Mrkonjic Graddal. Különösen nehéz a helyzet a temerini fürdőben elhelyezettek eseté­ben, mert nincsenek megfelelő tisztál­kodási feltételek, ezért a község veze­tősége a köztársasági illetékesekkel megbeszéléseket folytat ezeknek az otthonoknak a felszámolására. Zec polgármester kilátásba helyezi azt a lehetőséget is, hogy a képviselő­­testület megvitatja és esetleg döntést hoz ingyen telkek ajándékozására azoknak a menekülteknek, akik nem térhetnek vissza otthonukba. Bratislava Morina köszönetét fejez­te ki a temerini polgároknak az önzet­len segítségükért, és elmondta, hogy a köztársasági kormány a közeljövőben a boszniai Szerb Köztársasággal me­morandumot ír alá, amellyel 50 000 menekült visszatérését tervezik. Ter­mészetesen azokról van szó, akik ön­ként vállalják ezt. Marina asszony megerősítette azt a hírt, mely szerint hamarosan felszámolják azokat a kol­lektív otthonokat, amelyekben a leg­egészségtelenebbek a körülmények. Megtudtuk, hogy a napokban 2,5 mil­lió márka értékben az olasz kormány jóvoltából élelmiszert és ruhaneműt juttatnak el a menekülteknek. V. A. (oros András felvétele) A futballpálya melletti színházteremben hetvenhárman laknak

Next