Magyar Szó, 1997. március (54. évfolyam, 50-75. szám)

1997-03-15 / 62. szám

1997. március 15., szombat Szabad szerda és csütörtök a szabad szombatért?! Tegnap már az iskolapadokban maradtak a középiskolások­­ Az általános iskolások kisebb csoportokban „sétáltak” Kétnapi tiltakozó megmozdulások után a középiskolások tegnap már a tantermekben voltak, tanultak. Leg­többen ugyanis belátták - ahogy egyi­kük megfogalmazta hogy ők nem szabad szerdákat, csütörtököket, ha­nem szabad szombatokat akarnak! Mi­vel a példa (legyen az jó vagy rossz) mindig ragadós, tegnapelőtt és tegnap már egyes általános iskolák hetedikes és nyolcadikos diákjai a folyosókon fe­jezték ki elégedetlenségüket, kivonul­tak az udvarra, sőt - szerencsére csak 30-50 fős csoportról van szó - végig­vonultak a város főterén is. Nincs rendjén az, hogy kiskorúak az utcán keresik jogaikat! Természetesen ebben az akcióban van egy adag elkeseredés, hogy itt a tavasz, jön a nyár, s még szombat dél­utánokon is az iskolapadban kell ülni, de egy adag van abból is, hogy jó egyet lazítani ezeken a szép napsütéses déle­­lőttökön, délutánokon, jó fütyülni, ki­abálni, tiltakozni több száz tizenévessel együtt. Látták idősebb társaikat, s ők sem akarnak kimaradni a tiltakozások­ból. A gyerekeknek ezekben a zavaros években le kell a háború, nyomor, a kisember semmibevétele, megaláztatá­sa miatt felgyülemlett feszülséget ve­zetni. Azonban a felelősség nagyobb része épp a mienk, felnőtteké. Ha a gyerekekkel ténylegesen szó­ba álltak volna, megmagyarázták volna nekik, hogy miért van szükség erre a pótlásra, s hagyták volna, hogy a gye­rekek is elmondhassák véleményüket, nem került volna sor arra, hogy több ezer diák vonuljon zajosan végig a vá­ros utcáin! Maguk a középiskolások mondták el ezt, amikor kiderült, hogy még arról sem tájékoztatták őket, hogy pontosan hány szombatról is van szó, úgyhogy azért hagynak időt a műszaki rajz el­készítésére, az érettségire való készü­lődésre is, s szombaton nem este 8-ig „senyvednek” az iskolapadokban, ha­nem már 4 órakor hazamehetnek, te­hát jut idő szórakozásra, diszkózásra is. Tehát a tanároknak és iskolaigazga­tóknak komolyan kellett volna venni a fiatalokat! Tegnap egyébként a középiskolák igazgatói megbeszélést tartottak. Tan­testületeiknek és diákjaiknak azt java­solják, hogy havi egy szombaton men­jenek a diákok iskolába, s a tavaszi szü­net napjait is csak a szükségletektől függően veszik igénybe. Továbbá úgy értesültünk, hogy a szaktanárok aktí­vái a tananyagot éssszerűen igyekez­nek lerövidíteni, természetesen úgy, hogy a lényeg megmaradjon. A tegnap kapott információink sze­rint ma nem várhatóak megmozdulá­sok, a diákok az iskolákban lesznek. m . k. Mindannyiunk öröksége Tanácskozás március 21-én, a víz világnapján­­ Harmincöt éves fennállását ünnepli a Vízművek Az októberig tartó rendezvényso­rozat keretében különféle szakmai, sport- és szórakoztató események megszervezésével ünnepli meg har­mincöt éves fennállását a szabadkai Vízművek. A tegnap megtartott sajtó­­tájékoztatón Plesztovits István igazga­tó arról beszélt, hogy nagyon sokat be­szélnek, írnak a vízgazdálkodás gond­jairól, csak az a baj, hogy keveset tesz­nek érdekében. Az idei jubileumi ren­dezvények során számos tanácskozást, bemutatót stb. terveznek. Az első ilyen jellegű rendezvény március 21-én, a víz világnapján lesz, a kerekasztal-be­­szélgetés témája a „modernizáció és a regionális összefogás szükségessége a közművesítési és vízgazdálkodási rendszerekben”. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a fogyasztókban is tudatosítani kell bizonyos követelmé­nyeket, például azt, hogy a víz mind­annyiunk öröksége, értékét ismer­nünk, becsülnünk kell, hogy úgy ad­hassuk át utódainknak, ahogyan mi is örököltük. Édesvízi forrásaink nem ki­­apadhatatlanok, éppen ezért minde­nekelőtt ésszerű vízgazdálkodásra van szükség, mégpedig olyanra, amely nem ismer határokat. A víz ugyanis olyan természeti kincs, amely nemzet­közi összefogást igényel. Az 1962-ben létesített Vízművek hatalmas fejlődésen ment keresztül. Míg az akkori kutak és a 4500 méter hosszú ivóvízhálózat teljesítőképessé­ge alig érte el az évi 400 000 köbméter vizet, tavaly több mint 10 millió köb­méter vizet emeltek ki és juttattak el a fogyasztókhoz. Több mint nyolc­vanszorosára növelték a szennyvízel­vezető csatornák hosszát. Míg 1962- ben mindössze 862 háztartás kapcso­lódott rá a vezetékekre, ma már szá­muk meghaladja a­l 400-at. A Palicsi tó védelmének érdekében a hetvenes évek elején megépült a városi szenny­víztisztító berendezés, amely a karban­tartásnak köszönhetően még mindig ellátja feladatát. Fontosnak tartotta hangsúlyozni, hogy a szabadkai köz­vállalat - az együttműködés érdeké­ben - szorgalmazta a Vajdasági Víz­művek Társaságának létrehozását, amely alapját képezte a később létre­jött Jugoszláv Vízművek Szövetségé­nek. A szövetség tagja a Duna Menti Országok Vízműves Szövetségének, de a Vízművek Világszövetségének is. A tegnapi sajtótájékoztatón Veselin Šuković műszaki igazgató a 2020-ig terjedő hosszú távú fejlesztési tervek­ről beszélt, s. k. a. SZABADKAN MA FILM ZVEZDA: Váltságdíj, amerikai (15, 17,21) MUNKÁS: Kinggin, amerikai (16, 18) * Tükröm, tükröm amerikai (20, 22) Színház NÉPSZÍNHÁZ: J. S. Popovic: Že­­nidba i udadba (szerb nyelvű előadás) 19.30 ÜGYELETES Orvos: A Petőfi Sándor utcai men­tőállomáson este 7-től reggel 7 óráig (terepi szolgálat) tel.: 94 vagy 51-373; járóbeteg-szolgálat: a Zmaj Jova utcai rendelőben * Gyermekgyógyászati rendelő: Đuro Đaković utca 14., tel.: 53-559 * Iskolai rendelő, tel.: 53-627 * Nőgyógyászati rendelő, tel.: 52-543 * Gyógyszertár: a Városháza épületé­ben, tel.: 52-499 KIÁLLÍTÁS VÁROSI MÚZEUM: Állandó kiál­lítás: Ima a hegyekben, gerendatemp­lomok Szerbiában kiállítás PERČIĆ KÉPTÁR: Állandó kiállí­tás (kedd: 10-12; csütörtök: 17-19) LEONARDO GALÉRIA: Műié Vuksanovic olajfestményeinek kiállí­tása BUCKA-GÁNYÓ GALÉRIA: A Bucka-Gányó Művésztelep festőinek közös tárlata ZVEZDA MOZI: Miroslav Jo­­vančić képeinek kiállítása FRANZER GALÉRIA: Branislava Đuranović festőművész kiállítása KÉPZŐMŰVÉSZETI TALÁLKO­ZÓ: Kalmár Ferenc szobrainak kiállí­tása, A vajdasági iparművészek és for­matervezők kiállítása Magyar Szó Március 15. emlékezete Az 1848-as forradalom évfordulójára a Népkör Kosztolányi-termében ma este fél nyolckor műsoros esten emlékeznek meg. Ka­sza József polgármester és dr. Tabajdi Csaba, a Hatá­ron Túli Magyarok Hivata­la főosztályvezetőjének ün­nepi beszédét követő mű­sorban fellép a Népköz Mű­velődési Egyesület népze­nei csoportja és néptánc­együttese, Budanov Márta előadóművész és dr. Raffai Ernő budapesti történész, aki 1848 történelmi jelentő­ségéről beszél. Végezetül bemutatják Lugossy László Szirmok, virágok, koszorúk című filmjét, amely a vilá­gosi fegyverletétel után ját­szódik, hőse pedig egy hu­szárőrnagy, aki „elkesere­detten vádolja környezetét; ő nem kért ebből a szabad­ságból”. A megállított pillanat Edita Kadirié kiállítása a Framer Galériában M­a délelőtt 11 órakor Béla Durán­d­ művészettörténész megnyitja Edita Kadirié kiállítását, amely sorrendben immár a nyolcadik önálló bemutatko­zása. Az Újvidéki Művészeti Akadémia negyedéves grafika szakos hallgatója­ként - Slobodan Knežević és Branka Janković Knežević osztályában - nem­csak a szabadkai, de az újvidéki képző­művészeti életnek is egyre ismertebb egyénisége, a magának határozottan utat kereső fiatalok alkotók egyike, amit az akadémia Hol nevű galériájá­ban megrendezett kiállítása is bizonyít, hiszen ott a legjobbaknak adnak teret - mint azt a minap mondták is a Bod­­rogvári-díj átadási ünnepségén, ame­lyen Kadik­é - eddigi tevékenységéért - különdíjban részesült. De elnyerte már az Újvidéki Egyetem díját is. Béla Duránd­ eképpen nyilatkozik róla a meghívóban: „fiatalos lendület­tel és kíváncsisággal hívja ki a vélet­lent, azaz a sorsot és egy tapasztalt öreg bölcsességével követi a termé­szetes­ rendet. Igazi alkotóhoz méltó­an megkísérli és el is éri, hogy a mági­kus rend bűvöletében­­ mintegy az alkotói tett lenyomataként - megállítsa a pillanatot.” Mindazok tehát, akik ma délelőtt ellátogatnak a Franzer Galériába, a megállított pillanatnak szentelhetik idejük egy részét, megtekintve Edita Kadirié idén és tavaly készült rajzait, valamint három szobrát. LL 55Az adósok védelmet élveznek A Dinamošped a rossz és a rosszabb megoldások között­­ A bank a saját érdekeit próbálja meg érvényesíteni Egymást követték tegnap a gyűlé­sek a csőd szélén álló Dinamošped szállítmányozó vállalat helyzetével kapcsolatban. Először Milenko Smilja­­nic községi szakszervezeti elnök veze­tésével a gyár dolgozói tartottak ösz­­szejövetelt, majd Nenad Vunjak, a Vajdasági Bank szabadkai Bókjának igazgatója hívott össze sajtókonferen­ciát az ügy kapcsán. A problémák elté­rő megközelítése mit sem változtat a tényeken: a Dinamo Sped adóssága kö­zel tízszerese a vagyonának, ami gya­korlatilag abból a 27 teherautóból áll, amit annak idején még a Dinamotrans vásárolt lízingre. Amikor az egységes vállalatot négy részre osztották, a Di­­namošpednek maradtak a kamionok, az adóssággal együtt A lízinget a Vaj­dasági Bank visszafizette, így a cég ne­ki tartozik, valamint a vámhivatalnak, amelynek mintegy kétmillió dinárt kellene sürgősen kifizetni a vám fejé­ben. A dolgozók nem értik meg a hely­zetet, amiben találták magukat - ők munkalehetőséget követelnek. A válla­lat tönkremeneteléért mindenkit okol­nak, a korábbi igazgatóikat, a vámhi­vatalt, a bankot, az embargót... Teg­nap már azt is emlegették, hogy birto­kukba veszik a vámhivatal által lepe­csételt teherautókat, vagy éhség­­sztrájkba kezdenek. Minderre azon­ban nem került­ sor, elfogadták nevan­is Milenko Sm­ljanić javasl, ely­nek értelmében a kamionok egy részé­nek eladásával kifizetnék a vámot, a többivel pedig dolgoznának, a bankkal megbeszélt feltételek mellett Nenad Vunjak azonban elmondta, hogy a bank számításai alapján öt év alatt sem tudná a Dinamo Sped vissza­fizetni adósságát, még ha az összes te­herautót is meghagynák neki. Mint el­mondta, elege van abból, hogy az adó­sok mindig valakinek a védelmét élve­zik, a bank pedig ebből kifolyólag nem végezheti a munkáját. „Nekünk is 450 dolgozónk van, akik a szakszervezet tagjai, és követelik a fizetésüket , amit nem kapnak meg éppen a behajthatat­lan kinnlevőségeink miatt. Ha kell, mi is szervezünk tiltakozó gyűlést, és ki­vonulunk az utcára”. A csődeljárás a banknak sem felel meg, mivel csak töredékét tudná meg­fizettetni a követeléseinek. Nenad Vunjak csak abban látja a kiutat - a Dinamošped dolgozóinak sorsát is fi­gyelembe véve -, hogy a Borovica ma­gáncégnek, vagy más ajánlattevőnek eladják a teherautókat, ebből kifizet­nék a vámot, és együttműködési szer­ződés alapján folytatnák a munkát ez­zel az új céggel, amely tehát átvenné a Dinamošped munkásait is a kamio­nokkal együtt. A Dinamošped így nem szűnne meg jogi személyként és első adandó alkalommal újabb lízingre kapna lehetőséget a Vajdasági Banktól új teherautók beszerzése céljából — ezek által pedig az évek során visszafi­zetnék a banknak az adósságot. Az „el­ső adandó alkalom” Nenad Vunjak szerint sincs is olyan messze, mivel a bank beperelte a Dinamotrans másik három utódvállalatát, és kedvező ítéle­tet vár az év végéig. Ebben az esetben - a bíróság által megállapított szolidá­ris felelősség alapján - a Dinamo Sped adósságának jó részét átruházná a má­sik három cégre, és egészségesebb ala­pokról, jó eséllyel folytathatná tovább ügyvitelét­­ a bank segítségével, amely így a saját követeléseit is megfizettet­hetné. M . R. 55 Teli polcok A betegeket nem érdekli honnan, fő, hogy van­­ A gyógyszer kifürkészhetetlen útjai?! Szinte elfelejtett látvány fogadja mostanában a gyógyszertárba betérő betegeket, a polcokon rendre sorakoz­nak az orvosságos dobozok, s a pult mögött álló gyógyszerészek már nem kényszerülnek arra, hogy elutasítsák a recepttel érkezőket. Megjavult volna a hónapok, sőt évek óta „betegeskedő” ellátás ? - kérdeztük Kardos Tibort, az állami gyógyszertárak­­igazgatóját. - Ismételten hangsúlyozni szeret­ném, hogy eddig sem az állítólagos gyógyszerhiány volt a gond, hanem a pénzhiány, mert orvosság volt és van, csak pénz legyen rá! Tény, hogy né­hány napja érezhetően megjavult az ellátás, folyamatosan érkeznek ugyan­is a Galenika gyártmányú gyógysze­rek. Az is újdonság, hogy a betegsegé­lyező kifizeti a hiánycikknek számító gyógyszerek árát. Ha valamiből nincs a raktárunkon, a recept hátulját lepe­csételjük, a beteg ezt elviszi a betegse­­gélyzőbe, ott kifizetik a gyógyszer árát, eljön hozzánk és másnapra beszerez­zük azt. Hasonló megoldás ez, mint néhány évvel ezelőtt, amikor a magán­patikában vásárolt gyógyszer árát re­­fondálták - hallottuk az igazgatótól, aki elmondta, hogy ez utóbbi megol­dás azokra a gyógyszerekre vonatko­zik, amelyeket nem a Galenika gyárt, például a Trentalra. Elkészítették a legfontosabb, a leggyakrabban kere­sett gyógyszerek jegyzékét, ezek pedig a magas vérnyomás elleni, a szívgyógy­szerek, továbbá az asztmások, cukor­betegek gyógyszerei, valamint nyugta­tók, a magas vérnyomásban szenvedő betegek orvossága, és a citosztatiku­­mok. Mivel az alap azonnal kifizeti a gyógyszer árát, némi forgótőkéhez jut­va szinte egyik napról a másikra be tudják szerezni a szükséges mennyisé­get. Hogy mi áll a hirtelen megjavult gyógyszerellátás mögött, ők sem tud­ják. Hacsak nem az, hogy mintegy két héttel ezelőtt a kormány egy különle­ges megegyezést kötött a Galenikával, a gyógyszerek forgalmazását, leszállí­tását pedig a Veleformra bízták. Nap­világra került az a hír is, hogy a hazai gyógyszeripar tavalyi adóssága 770 millió dinárra rúgott, amely csaknem ellehetetlenítette ennek a gazdasági ágnak a működését. Nem véletlen, hogy az idén kapacitásuknak csak a harminc százalékát használták ki. Nyil­ván ezért kényszerült a kormány arra, hogy mintegy 140 millió dinár köl­csönt hagyjon jóvá az illetékes alap­nak. Hogy a most kiegyensúlyozott el­látást biztosító szállítmányt hitelre, ajándékba vagy részletfizetésre kap­ják a szabadkaiak, nem tudni. De a ta­lálgatásra az is okot ad, hogy a sajtó­ban napvilágot látott, hogy Milan Pa­nic az ICN Galenikán keresztül (amelynek egyik tulajdonosa) 50 millió dollár hitelt adott - hathavi törlesztés­­re - gyógyszerekre, és még tízet gyó­gyászati segédeszközökre. S. K.Á SZABADKA 7 Marad a Pionír régi vezetősége A Pionír részvényeseinek rendkívüli közgyűlése tegnap bi­zalmat szavazott a vállalat eddigi vezetőségének a következő há­rom hónapra. Az időszak eltelté­vel a közgyűlésnek kell beszá­molniuk arról, mit tettek a válla­lat talpra állítása érdekében, áll abban a közleményben, amit La­zar Miklošević, a Pionír vezér­­igazagatója írt alá. Rendteremtés a víkendtelepen Véget vetnek az áldatlan állapotoknak? A jelek szerint végre gazdára talált a palicsi víkendtelep. Jobban mondva, a jövőben a Palics-Ludas Közvállalat gondoskodik arról, hogy normalizá­lódjon a községi tulajdonban levő köz­területen folyó élet. Mint ismeretes, a Palicsi-tó keleti partján elterülő üdülő­telepen különféle objektumok épül­tek, a főidényben használt nyaralóhá­zaktól kezdve az egész évben lakott magán- és vállalati nyaralókig és szál­láshelyekig, valamint a kereskedelmi és vendéglátóipari objektumokig. A felsoroltakon kívül gyermekjátszótér, sportpályák és infratsruktúra áll az üdülők rendelkezésére. Ez idáig a Városrendezési Intézet hatáskörébe tartozott egyes közműve­sítési funkciók ellátása a víkendtele­pen, de ez a megoldás a jelek szerint csődöt mondott, ugyanis nem volt mű­ködőképes sem a rend, sem a tisztaság fenntartása, akárcsak a zöld felületről és egyéb szükségletekről való gondos­kodás. Mindenki azt csinál, amit akar, elzárják az utat, szemetelnek, szágul­doznak az autók, túlfolynak az emész­tőgödrök, a fertőző belvíz szivárog a Palicsi-tóba a víkendtelep strandján, kutyafalkák üldözik az üdülővendége­ket. Az illetékesek szerint sok problé­mát megoldanának a víkendtelepen, ha a lakói fizetnék a városi földterület használatáért járó illetéket. A bajt tető­zi, hogy a telep egy része menekülttá­borrá változott, és ezzel sok fegyelme­zetlen lakót kapott. A fentieket a Palics-Ludas Közvál­lalat képviselőinek és a víkendtelep la­kóinak minapi megbeszélésén hallot­tuk. Ez alkalommal Drágán Miljkovic igazgató bejelentette, hogy a Palics- Ludas Közvállalat átveszi a víkendte­­lepről való gondoskodást Ennek kere­tében közzétették a házirendet, amely­nek útján egyrészt érvényt szereznek a községi határozatoknak, amelyek a víkendtelepről, továbbá a zöld- és köz­területekről, valamint a termé­szetvédelemről szólnak. Másrészt a há­zirend szabályozza a víkendtelepen kötelező rezsimet, továbbá a közválla­lat feladatait, kötelezettségeit és jogait, amelyekkel érvényt szerez a törvényes előírásoknak és a községi határozatok­nak. Végül és nem utolsósorban, rendszeresítik az illeték megfizetteté­sét és annak célirányú felhasználását a nyaralótelepen uralkodó állapotok ja­vítására. A vállalat hamarosan munka­­viszonyban levő gondnokot alkalmaz, aki ügyel a házirend betartására, és a víkendtelep lakóinak rendelkezésére áll a házirendből eredő feladatkörben. A közérdeklődésre számot tartó há­zirendről utóbb még beszámolunk. V. I.

Next