Magyar Szó,1997. május (54. évfolyam, 102-126. szám)
1997-05-17 / 114. szám
1997. május 17., szombat Kitartanak ! Tovább tart a sztrájk az egészségügyben Nem történt előrelépés a fehérköpenyesek követeléseit illetően, így Szabadkán is tovább tart az egészségügyi és szociális védelmi intézmények dolgozóinak sztrájkja. Az egészségügyi intézményekben, így a kórházban is, csakis az életveszélyes, sürgős eseteket vállalják. A körzeti rendelők közül kizárólag az ötös egészségház (J. J. Zmaj utca 29) van nyitva, amelyik vasárnap, illetve ünnepnapokon is fogadja a betegeket, éspedig reggel 7 és 14 óra között. Napi huszonnégy órás ügyeletet tart a Đuro Đaković utcai Gyermek- és Anyavédelmi Központ és a mentőállomás a Petőfi Sándor utcában. A szociális intézmények, így a Gerontológiai Központ, a Kolevka Gyermekmenhely és a Szociális Védelmi Központ dolgozói továbbra is csak elvben támogatják az ágazati szakszervezeti bizottság követeléseit. Munkájukat megszakítás nélkül végzik, arra hivatkozva, hogy a kiszolgáltatott helyzetben levő pácienseikre, támogatottjaikra való tekintettel nem állhatnak le a munkával. Nem zártak be a gyógyszertárak sem, azok is a szokásos munkaidő szerint tartanak nyitva. Ez utóbbiak azzal indokolták döntésüket, hogy a vényre kapható gyógyszerekből egyébként is elenyésző mennyiség érkezik. Elesnének viszont attól a jövedelemtől, amelyet a piaci áron forgalomba hozott gyógyszerekből valósítanak meg, s így nem tudnák fedezni rezsiköltségeiket. A kórházban székelő sztrájkbizottság 24 órán át ügyeleteskedik. Elnökétől, Momir Stevanovictól megtudtuk, hogy sikeresnek ítélik meg a csütörtökön Belgárdban megtartott tiltakozó gyűlést, amelyre több mint 120 szabadkai egészségügyi dolgozó utazott el. Elmondta, hogy kitartanak követeléseik mellett, nem lehet őket semmilyen engedményre rábírni. A Békefáklya Szabadkán Vasárnap érkezik városunkba a Nemzetközi Békefutam Békefáklyája, amelynek kétévente fellobbanó lángja az emberiség békevágyát jelképezi. Az 1987 óta immár hatodízben megrendezett, a világon egyedülálló olimpiai szellemű futam több mint nyolcvan országon halad át; hagyományosan az ENSZ New York-i palotája elől indul útjára, majd a Föld kerületének többszörösét megtéve, ugyanoda tér vissza. Nemzetközi szinten az egyesült államokbeli Peace Run International, hazánkban pedig a Jugoszlávia Békefutama elnevezésű társulat, a Jugoszláviai Békeliga, valamint Jugoszlávia Atlétikai Szövetsége szervezi a nálunk hivatalosan június 1-jéig tartó akciót, amelyhez mindenki csatlakozhat, aki őszintén óhajtja a békét. Kezébe veheti a fáklyát, illetve az alkalmi kulturális műsorok, kísérőrendezvények résztvevője lehet, gyarapíthatja a tényt, hogy az erőteljesebben világítsa be a még előttünk álló hosszú és göröngyös utat. A Szabadság téren holnap 18.45 órakor veszi kezdetét az ünnepélyes fogadtatás másfél órás műsora, amelynek keretében a községi képviselő-testület alelnöke, Mirko Bajic és Kern Imre, a végrehajtó bizottság elnöke köszönti beszédében a Békefáklyát, amely Horgos felől érkezik, és hétfőn délután 1 órakor indul tovább Topolya felé, útba ejtve Misicevót, Bajmokot, Pacsért stb. kt SZABADKÁN MA FILM ZVEZDA: Dante pokla, brit (16, 19, 21) MUNKÁS: A Birodalom visszavág, amerikai (16, 18, 20), (19.30) GYERMEKSZÍNHÁZ: A szerelem novellája a podgoricai gyermekszínház előadása (20) ÜGYELETES Orvos: A Petőfi Sándor utcai mentőállomáson este 7-től reggel 7 óráig (terepi szolgálat) tel.: 94 vagy 551- 373; járóbeteg-szolgálat: a Zmaj Jova utcai rendelőben * Gyermekgyógyászati rendelő: Đuro Đaković utca 14., tel.: 553-559 * Iskolai rendelő, tel.: 553-627 * Nőgyógyászati rendelő, tel.: 552-543 * Gyógyszertár: a Városháza épületében, tel.: 552- 499 KIÁLLÍTÁS VÁROSI MÚZEUM: Állandó kiállítás: * A Ludasi-tó természeti ritkaságai fénykép- és dokumentumkiállítás VÁROSI KÖNYVTÁR: Dragan Nešić képeinek kiállítása PFRČIĆ KÉPTÁR: Állandó kiállítás (kedd: 10-12; csütörtök: 17-19) KÉPZŐMŰVÉSZETI GALÉRIA: Válogatás a miskolci XVIII. Grafikai Biennálé anyagából; Augustin Juriga fotókiállítása LEONARDO GALÉRIA Máté Vuksanovic olajfestményeinek kiállítása BUCKA-GANYÓ GALÉRIA: Vladimir Spasic, zombori festőművész kiállítása ZVEZDA MOZI: Miroslav Jovančić képeinek kiállítása FRANZER GALÉRIA: Edita Kadiric festőművész kiállítása NÉPKÖR: OLÁH SÁNDOR KÖRGALÉRIA: Törőcsik István amatőr festő képeinek kiállítása ALFA STÚDIÓ: Gyurkovics Hunor alkotásainak állandó kiállítása ART CAFFÉ: Nikola Lukač képeinek kiállítása SPEAK EASY CLUB: Bibliai applikációk című kiállítás Magyar Szó KÖZÉRDEKŰ 555-222-re változott a kórház központi száma Az észak-bácskai postaforgalmi vállalat új digitális telefonközpontjának üzembe helyezésével megváltozott a szabadkai kórház központi telefonszáma is. Ezentúl az intézmény a (korábbi 24-130-as száma helyett) az 555-222-es telefonszámon hívható. ská MA Ballagnak a gimnazisták Ma ballagnak a gimnázium végzős tanulói. A kilenc tagozat diákjai 9.45 órától 11 óráig sétát tesznek a városközpontban. Ezt követően kezdődik meg az iskolában az ünnepélyes búcsúztató. Fülbemászó dallamok A Rancs Country Club szombat esti vendége a belgrádi BIS rockegyüttes Holnap este a belgrádi BIS rockegyüttes és Ivana Kuzmanovic énekes lép föl a népszerű Rancs Country Clubban, ahol ezúttal ismert fülbemászó dallamokkal szórakoztatják a vendégeket. A műsor este tíz órakor kezdődik. A belépés díjtalan. ska Limbus a korzón Új antikvárium nyílt városunk központjában Napjaink értékvesztett világában, amikor egész Közép-Kelet- Európában a minimumra csökkent a könyv iránti érdeklődés, kevés az olyan merész vállalkozó, mint Rüli István, aki nemrégiben antikváriumot nyitott a szabadkai korzón, a Bucka-Gányó Művésztelep galériájának emeleti részében. -A jelenlegi helyzetben, józan ésszel átgondolva, aki egy ilyen vállalkozásban hisz, az nem tekinthető teljesen normálisnak. Én mégis szeretettel végzem ezt a kötéltáncot, talán mert hajlamos vagyok az önsanyargatásra - mondja ő, aki 1994 elején jegyeztette be Limbus nevű kultúrkereskedelmi vállalatát, megfelelő árusítóhelyhez azonban csak most sikerült jutnia. Egyelőre mintegy másfél ezer kötetet számláló állomány foglal helyet a bolt polcain, tematikai elosztásban. Ma már ritkaságnak számító több mű is megtalálható itt, magyarul és szerbül, valamint néhány világnyelven... - A céltudatos gyűjtést 94-ben kezdtem, amikor ugyan a betévő falatra is alig futotta néha. Nem tudtam ellenállni egyes kiadványoknak. Az itt látható könyvek egy része saját házikönyvtáramból származik, más része pedig néhány tekintélyes polgárcsalád adománya. Jómagam nem teszek különbséget új könyv és régi könyv között, viszont jól meg kell gondolnom, érdemes-e új címszavakat vásárolnik, amikor egy Buha fedelű kiadvány ára is meghaldja a 100 dinárt. ■ Milyen vevőkörre számít? - A polgármestertől kezdve a munkanélküliekig mindenkire egyaránt, hiszem azt, hogy mindenki megtalálja a saját könyvét, mind árban, mind témakörben. Szabadkán és környékén felbecsülhetetlen értékű kiadványok lapulnak, illetve hihetetlen sebességgel vándorolnak az országhatárokon túlra. Egyelőre korlátoznom kell a felajánlott kötetek felvásárlását, de azon leszek, hogy itteni könyvértékek ne kerüljenek idegen kézbe. Van rá kilátás, hogy a jövőben egyes magángyűjtemények is idekerüljenek, de a forgótőkémet nemcsak választékbővítésre szeretném felhasználni, hanem könyvvel kapcsolatos más tevékenységekre is. Szabadkán mindössze három kimondottan könyvet árusító üzlet működik. Ezek közül régi könyveket melléktevékenységként árusít a Deus és a Kairos, így már a Limbus lett az egyedüli antikvárium. Hétköznapokon reggel 8-tól este 8-ig, szombaton 8-tól délután 3-ig várja az érdeklődő vásárlókat. KABÁT Gábor (Hevér Miklós felvétele) Kis helyen sok értékes könyv vár vásárlóra SZABADKA 7 „A minőségért meg kell dolgozni” A Fidelinka és a Tejgyár az Újvidéki Vásár díjazottjai között A 64. újvidéki mezőgazdasági vásáron a szabadkai Fidelinka malomipari vállalatot a „minőség abszolút bajnokának” kiáltották ki az ágazatban, a gyár képviselői pedig átvehették a díjjal együtt járó kristályserleget. A Fidelinka ezzel már negyedik egymást követő évben részesült magas elismerésben az újvidéki vásáron, amelyen az idén mind a 32 hazai malomipari gyár képviseltette magát. Ebben a mezőnyben a szabadkai vállalat 62 benevezett terméke közül mindegyik díjat kapott - 48 arany-, 8 ezüst- és 6 bronzérem az idei „termés”. A vásár bírálóbizottsága nagy aranyéremmel díjazta a szaadkai fehér kenyeret, a tésztát, a 400-as liszt grízes és lágy változatát, a kenyérlisztet és a szabadkai burekot. A Fidelinka hagyományosan nagy figyelmet fordít termékei minőségére. A kollektíva dolgozói a minőség állandó javítására törekszenek, annak tudatában, hogy a vállalat piaci helyzete elsősorban ettől függ. Árpolitikánk, folyamatosan bővülő eladási hálózatunk és munkaszervezésünk is ezt a célt szolgálja. A minőség ellenőrzését végző osztályunk önállóan működik és folyamatosan végzi a belső felügyeletet. Többéves munkánk eredménye a mostani díjözön is - nyilatkozta Slobodan Vujačić, a Fidelinka vezérigazgatója, aki elmondta azt is, hogy szeptember 15-e körül várható, hogy a gyár megkapja az ISO 9000 nemzetközi szabványrendszer mindkét - hazai és külföldi - minőségi tanúsítványát. A szabadkai Tejgyár is magas elismerésben részesült a kiállításon, megkapták a második helyért járó ezüstserleget „a tejtermékek több éven át megtartott kiváló minőségéért”. Összesen négy nagy aranyérmet, négy arany- és három ezüstérmet hoztak haza Újvidékről. Nagy aranyérmet az AB joghurt, a tejpor és a kávéba való tejpor (kétféle csomagolásban) érdemelt ki. Az ezüstserleget a teljes termékskálánkért kaptuk egy olyan mezőnyben, ahol az összes hazai tejgyár versengett egymással. Évek óta dolgozunk a nyersanyag minőségén és a technológiai folyamat fejlesztésén, ennek eredménye a kiállításon elért mostani sikerünk is - mondta Korhecz Gizella, a szabadkai Tejgyár műszaki igazgatója. M.R. A mi világunk a képzelet Holnap kezdődik a IV. Oton Tomanić Nemzetközi Gyermekszínházi Fesztivál Ezzel a cimmel tartják meg vasárnap, május 18-án délelőtt fél tizenegykor a főtéren a sorrendben negyedik alkalommal megrendezésre kerülő Oton Tomanic Nemzetközi Gyermekszínházi Fesztivál látványos nyitóműsorát, amelyet a televízió is élőben közvetít. A műsor forgatókönyvét Pero Zubac írta, a rendezés pedig Jovan Ristic munkája. Fellép Tomo Kuruzovic belgrádi színész, Árokszállási Márta, Budanov Márta és Boško Boškov, a szabadkai Gyermekszínház művészei, Kopasz Andor, a Zeneiskola növendéke, a Zeneiskola Bambi gyermekkara Krizsák Irén vezényletével, a Mladost Művelődési Egyesület balettkara Mirjana Peresc vezényletével. Már aznap délután folytatódnak a rendezvények (a versenyrész pedig már ma este 8 órakor megkezdődik a podgoricai Gyermekszínháznak A szerelem novellája című előadásával), délután hat órakor a Képzőművészeti Találkozóban megnyitják a belgrádi Iparművészeti Főiskola hallgatóinak jelmezkiállítását. A műveket a kar prodékánja, dr. Miodrag Bajic méltatja. Este 7 órai kezdettel pedig a vendéglátó színház Liba a Holdon című előadását mutatják be a fesztivál versenyrészében. K.M. Művelődésiélet-sirató Bevallom, amikor középiskolába kerültem, akárcsak osztálytársaim többségének, eszem ágában sem volt, hogy komolyzenei hangversenyre menjek. A zenetanárunk azonban céltudatos nevelői szándékkal-e vagy egyfajta kényelemből, ma sem tudom, jó módszert talált ki, hogy becsalogasson bennünket a koncertterembe. Meghatározott számú hangversenylátogatás ugyanis egy-egy ötöst eredményezett a naplóban. Könnyű ötös, gondoltuk annak idején, hisz tanulni nem kellett érte. Eleinte természetesen nehezünkre esett végigülni a hangversenyt, szegtünk-mozogtunk, lesve, hogy mikor léphetünk le, de a tanár többnyire ott őrködött a közelben. Aztán valahogy megszoktuk, s néhányan közülünk minden külön zenei képzettség hiánya ellenére is megszerettük. Mindez kedden este, az Európa-hírű zongoraművész, Szabados György szabadkai koncertjén jutott eszembe a Városháza dísztermének foghíjas sorait nézve. Alig hatvanan jöttünk ugyanis össze, ami a kétszáz férőhelyes teremben nem is számítana rossz eredménynek, ha figyelembe vesszük, hogy néhány nappal korábban Ratomir Martinovic újvidéki végzős akadémista állítólag mindössze egy tucat ember előtt játszott. Hol van az évtizedek óta híres szabadkai zenekedvelő közönség, hol vannak az ismert zenepedagógusok, hol a több száz zeneiskolás? A Szabadoshangversenyen összegyűlt mintegy hatvan ember között is két tucat felnőtt volt, a többi a jelek szerint odarendelt iskolás. Nem is lenne ez utóbbiakkal probléma, még többen is lehettek volna, hisz hely bőven akadt. Sajnos, kevés tanár vette magának a fáradságot, hogy maga is eljöjjön és jelenlétével a koncerthallgatás és -élvezés kultúrájára is nevelje tanítványait. Nehezen várhatjuk el a fiataloktól, hogy megszeretik a komolyzenét, ha az idősebbek nem mutatnak példát. És milyen közönségre számíthat egy-egy hangverseny, ha a városban élő és működő valószínűleg közel száz zenepedagógus és zenész sem jön el meghallgatni. És még csak nem is szervezési hibáról vagy pénzhiányról van szó, hisz a kiállításokkal sem sokkal jobb a helyzet. Bennünket annak idején rendszeresen elvezetett tanárunk a Képzőművészeti Találkozóba, hogy megvitassunk egy-egy tárlatot. Kezdetben többségünk borzadt attól, hogy éppen neki szegezi az ironikus kérdést: Na, szerinted mit ábrázol ez a kép? Majd esetlenségünket, zavarunkat látva cinikus megjegyzéseivel addig provokált, míg szavakba nem tudtuk önteni a modern alkotások kiváltotta, nemegyszer kellemetlen érzéseket. Régen, tíz-egynéhány évvel ezelőtt valahogy így próbálták meg a tanárok a másfajta zene, irodalom, képzőművészet iránti érdeklődésünket felkelteni, megtanítani bennünket a művészetek befogadására, még akkor is, ha az a megszokottól nemcsak gyökeresen eltért, hanem viszolygást is keltett bennünk. Fokozatosan tanultuk meg elfogadni, megkísérelni megérteni, tolerálni - még ha nem is szeretni. Ez a tolerancia aztán az élet más területein is érvényre jutott. Úgy látszik, ma kevés idő jut ilyesmire. A minap az ürességtől tátongott a Képzőművészeti Találkozó, ahol Augustin Juriga festményei és a miskolci grafikai biennálé anyaga tekinthető meg egy összevont rajz- vagy irodalom-, netán osztályfőnöki óra keretében. Ilyenkor, a tanév vége felé ritkák a diáklátogatások - mondja az igazgatónő. Nem tudom, miért vannak ilyen kevesen, hisz egy csomó ingyenjegyet szétosztottam - panaszolja a hangverseny szervezője. Megcsömörlöttünk, elfásultunk volna? Milyen jövő vár így Szabadka gazdag, de egy-egy rendezvényen öncélúnak tűnő művelődési életére, amelyre mindannyian olyan büszkék voltunk és vagyunk r .