Magyar Szó, 1997. június (54. évfolyam, 127-151. szám)

1997-06-18 / 141. szám

1997. június 18., szerda Egy műfaj lassú elvirágzása Vastaps az operettprimadonnának - Heck Paula visszatért a szabadkai Népszínház színpadára Szőkén, leggyakrabban fényes es­télyi ruhában lépett a színpadra, s megengedte a rajongóinak, hogy ünnepeljék. Operettprima­donna volt Heck Paula, Strauss Denevérében debütált a szabad­kai színpadon, két évig a rövid életű zombori magyar társulat tagja volt. Akkor minden máskép­pen volt, mondja Heck Paula, de aztán a színház s vele az operett lassan-lassan kicsúszott az éle­tünkből. Heck Paula nem kedveli a patetikus szavakat, de akkor, a 60-as években, ami­kor a magyar társulat Brecht-darabokat mutatott be, Háy Gyula-drámákat, Ma­dách I­mrétől Az ember tragédiáját, a kö­zönség estéről estére - Szabadkán vagy valahol a Muraközben - egy színházi ma­gatartás előtt is kalapot emelt. Évadon­ként 10 -12 bemutató mintegy 400 rep­­rizzel! A 70-es években színésznőnk azt érezte, azt éreztették vele, hogy teljessé­get már nem nyújthat, s ha egy színész erre nem képes, akkor célszerűbb, ha megválik a színháztól. 1973-ban, amikor mindössze negyven-egynéhány éves volt­­ Heck Paula, visszavonult, s azóta nem tért vissza a szabadkai színpadra. Végül most, 1997-ben engedett a csábításnak. Fellépett/fellép a Szól egy hegedű című énekes-táncos összeállításban. - Igen, a „múzsák neveletlen gyerme­ke voltam” - mondja Heck Paula. - Ma már nagyon kevesen tudják, hogy a múltban nemcsak dionüszoszi örömök­ben vettem részt a színpadon. Nem állí­tom, hogy nem kedveltem ezt az öröm­szerű színházat, műfajt. Ha azonban egy operett-előadás belefullad a szen­timen­­talizmusba, ha csupán „aranyos” és ge­mütlich, ha túlontúl illedelmes és udva­rias, akkor — ahogy a kritikusai mondják - valóban csőcselékművészetté válhat, polgári csökevénnyé. Én a pályafutáso­mat tulajdonképpen drámai színésznő­ként kezdtem. Szerepeltem Virág Mi­hály rendező vizsga előadásában, Lorca Véres menyegzőjében és Miroslav Krleža Lédájában. Több értelmű előadás volt Bernard Shaw Pygmalionja is, és Bertolt Brecht Koldusoperája. Elisaként és Pollyként sem vallottam szégyent, gondolom. De azután beskatulyáztak a „könnyű műfajba”. Lévay Endre ugyanis megírta, hogy Heck Paula az­ a színésznő, aki nemcsak énekelni, hanem játszani is tud. A kritikusok akkor is azt állították, hogy az operett és a vígjáték az ostobák olcsó mulatsága. Pedig mi a műfaj leg­szebb, legértékesebb darabjait játszottuk, a Csárdáskirálynőt, A mosoly országát, a Montmartre-i ibolyát, a Bál a Savoybant, a Hawaii rózsáját stb. Volt nagyzeneka­­runk, tánckarunk. Ez a műfaj, a színját­szás legősibb műfaja, mert éneket-táncot, muzsikát, játékot egyesít, a leggyakrab­ban arról szól, hogy élni szép, az élet le­győzhetetlen. Ilyen határtalan optimiz­musra most is nagy szükségünk van, de hol az­ a színház, amely ma operettet mu­tathat be? ■ Nehéz volt operettet játszani? - Nem nehéz, hanem rendkívüli ne­héz volt operettet színpadra állítani. Er­ről régen hallott rendezőnk, Garay Béla, a szakma tudója többet tudna mondani. Az­ operett célja: Minél keményebb a vi­lág, annál inkább hozzunk vissza valamit a múltból. Eleganciát például és tisztele­tet, ami ma hiányzik az­ életünkből. Per­sze, a rosszul előadott operett elviselhe­tetlen, vagyis a műfajt csak színvonala­san, alaposan, műgonddal szabad színre vinni - és némi távolságtartással, ciniz­mussal. Nálunk - Verseghi Józseffel, Petz Marikával, Sántha Puszta Lajossal, Godányi Zoltánnal, Majoros Katival, az Albert házaspárral - tudtommal egyetlen operett sem bukott meg. ■ Mégis megvált a színháztól, attól a társulattól, amelynek nagyok voltak a lehetőségei még akkor is, amikor Devics Imre már nem vezette azt­. - Megváltam a színháztól, igen - hadd ne soroljam most az okokat, hadd ne beszéljek azokról a megaláztatásokról, amelyek lépten-nyomon értek -, de a színpadtól nem. Számtalan fellépésem volt alkalmi műsorokban­­ a színházon kívül. Hitem és hitelem megmaradt mégis. Egy-egy fellépésem után az embe­rek könnyes szemmel szorongatták a ke­zemet. Azt hiszem, hogy egyszervolt szín­házunkat is siratták. Persze, nagyon hi­ányzott a Népszínház rivaldája, a vidéki vendégszereplések. A pillanat, amikor elalszanak a nézőtéren a fények, hogy az­tán kitárulkozzék a színpad, a játékból az elmaradhatatlan gondolati-szakmai tel­jességre való törekvés, az összetartó szí­nészi munka pontossága és tehetsége. De a sebek behegedtek, ma már nem harag­szom senkire. A közönség tapsa minde­nért kárpótol. Itt van még az „aranycsa­patból” néhány színész: Romhányi Ibi, Juhász­ Anna, Kama Margit, Süveges Eta, Fejes György, Pataki László, Godá­nyi Zoltán és az Albert házaspár. Dme már nem vagyunk „színházteremtők”. Mi hoztunk gyors változásokat a színházunk életébe, kis tapasztalattal, kezdőkként óvatosan, tapogatózva kerestük, kutat­tuk a kérdésekre a válaszokat. Mögöt­tünk, mellettünk Devics Imre állott, a nagy reformátor, nyilvánvaló szervező­­képességei. S ha én most, ebben a sze­rény műsorban felvillanthatok valamit az indulás fényeiből, akkor a csöndes visz­­szatérés nem volt hiábavaló... BARÁCSUS Zoltán Heck Paula a színpadon Máris dolgoznak az őszi bemutatókon III. világháború - Könnyű darab Az­ újvidéki Szerb Nemzeti Színház már most megkezdte a következő évadra való felkészülést. Pillanatnyilag két elő­adás szövegpróbái folynak, melyek be­mutatói szeptemberben, illetve október­ben esedékesek. Žanko Tomic diplomaelőadása lesz, az első darab, Ivan Lalic: III. világháború cí­mű művét állítja színre, jórészt fiatal, még főiskolás fiatalok közreműködésével. Az októberre tervezett előadást Egon Savin rendezi. Nebojša Romčević könnyű darabját állítja színre Boris Isa­­kovic, Gordana Đurđević-Dimić, Lidija Stevanovic, Aleksandar Gajin, Tanja Cornij, Srdan Timarov, Milorad Kapor és Stevan Salajic közreműködésével. A témának szentelt sajtótájékoztatón Egon Savin a következőket mondta: - Örülök, hogy ismét az ország leg­jobb társulatával dolgozhatom. Amikor annak idején megbeszéltük, hogy dol­gozni fogok a Szerb Nemzetiben, vala­hogy úgy egyeztünk meg, hogy hazai klasszikusok és hazai kortárs drámaszer­­zők szövegeit rendezem majd. Ennek szellemében fogtam hozzá Romčević da­rabjának színpadra állításához is. A legin­kább az fogott meg benne, hogy nem realista dráma. Ez egy - mint ahogyan a címe is mondja - könnyű darab. A való­ságunk könnyed és okos képe, mely lát­hatóan mutatja be, milyen könnyedén is éljük életünket, milyen könnyedén feled­kezünk meg erkölcsről, etikáról, a közel­múlt szörnyűségeiről... Stevan Gardinovacki, a Drámatársu­lat igazgatója kifejtette, hogy a közeljövő­ben sok fiatalnak szeretnének munkát adni, diplomás színésznek és főiskolai hallgatónak egyaránt. Ennek érdekében a Szerb Nemzeti Színház a jövőben ösz­töndíjak odaítélésével is serkenteni fogja a színésztanoncokat tanulmányaik folyta­tásában és Újvidéken maradásukat erősí­tendő. Ebben a szellemben állították össze a két előadás szereposztását is, s azt tervezik, hogy a következő évadban egy olyan rendezőt is vendégül látnak, aki az újvidéki Művészeti Akadémián végzett. A Szerb Nemzeti Színház történetében ez először fog megtörténni. s-K TOPOLYAI KÖZSÉG Tanárok kerestetnek A topolyai általános iskolák az 1997/1998-as tanévben a kö­vetkező tanári állások betöltésére keresnek megfelelő szakké­pesítésű egyéneket. A pacséri Moša Pijade Általános Iskola (tel.: 024/744- 004) 8 tanárt venne fel határozatlan időre. A magyar tagozatra (heti 25 munkaórával) szerb-, (heti 12 órával) fizika- és (heti 27 munkaórával) matematikatanárt keresnek. A szerb és magyar tagozatra pedig (heti 20 munkaórával) képző­művészet-, (heti 28 munkaórával) földrajz-, (16-tal) vegytan-, 27-tel angol- és (10 órával) informatikatanárt keresnek. Az orahovói Október 18-a Általános Iskola (tel.: 024/723- 004) a magyar tannyelvű tagozataira heti 14 munkaórával tör­ténelem-, 25-tel angol-, 9-cel német- és 24 munkaórával test­neveléstanárt vesz fel határozatlan időre. A gunarasi Dózsa György Általános Iskola (tel.: 024/726- 006) magyar tagozataira heti 25 munkaórával szerb- és né­met-, heti 14 munkaórával zene-, földrajz- és történelem-, heti 12 munkaórával fizika-, heti 8 munkaórával vegytan-, heti 24­ munkaórával pedig testneveléstanárt keres, határozat­lan időre. A bajsai Testvériség-egység Általános Iskolában (tel.: 024/721-011) négy tanárra lesz szükség. A szerb és magyar ta­gozatra heti 40 munkaórával testneveléstanárt keresnek meg­­határozatlan időre. Ezenkívül két matematikatanárt is felvesz­nek: az egyiket meghatározott időre, heti 40 munkaórával, a másikat meghatározatlan időre, heti 26 munkaórával. A ma­gyar tagozatra osztálytanítót keresnek, heti 40 munkaórára és meghatározott időre. , A krivajai Vuk Karadžić Általános Iskola (tel.: 024/724-001) határozatlan időre osztálytanítót vesz fel (hed 40 munkaóra) a szerb tagozatra. A topolyai Zeneiskola (tel.: 024/711 -006) határozatlan időre felvesz a magyar és a szerb tagozatokra harmonika és négy zongora szakos tanárt heti 40 munkaórára, valamint hed 20 órára további egy zongora szakost. A topolyai Csáki Lajos Általános Iskola (tel.: 024/715-443) magyar tagozataira határozatlan időre felvesz, matematikata­nárt (heti 40 munkaórára), történelemtanárt (heti 36 órára), földrajztanárt (heti 14 órára) és szerbtanárt (heti 12 órára), valamint angol szakos tanárt (heti 40 óra) a szerb és a magyar tagozatra. A moravicai Id. Kovács Gyula Általános Iskola (tel.: 024/741-026) a magyar tagozatokra állandó munkaviszonyba felvesz műszakinevelés-, és angol szakos tanárt, valamint isko­lapedagógust (hed 40 munkaóra), valamint het 15 órára kép­zőművészet szakos tanárt. A topolyai Nikola Tesla Általános Iskola (tel.: 024/715-411) határozatlan időre felvesz a magyar tagozatokra német­ (heti 40 óra), fizikatanárt (hed 24 óra), a szerb tagozatra műszaki nevelés tanárát (heti 40 munkaóra), német és fizika szakos ta­nárt (hed 20, illetve 16 órára), továbbá a szerb és a magyar tagozatra zenetanárt (hed 40 órára). Általános feltételek: megfelelő főiskolai, illetve egyetemi végzettség, jugoszláv állampolgárság, büntetlen előélet. Jelent­kezni rövid szakmai életrajzzal és a megfelelő iskolai végzett­ségről szóló bizonylattal legkésőbb június 20-ig lehet. Magyar Szó SZTRÁJK A BELGRÁDI GIMNÁZIUMOKBAN Bizonyítvány nélkül A belgrádi gimnáziumok folytatják a két héttel ezelőtt (újra) felvett sztrájku­­kat, hétfőtől azonban módosítottak felté­teleiken. Eszerint ezen a héten a gimná­ziumokban ismét dolgoznak, azaz elvég­zik az évzáró felmérést, közlik a tanulók­kal osztályzataikat, ám a naplóban hiva­talosan mégsem zárják le az osztályzato­kat, és a bizonyítványokat sem adják ki. Ehhez a megbeszéléshez három kivé­telével az összes fővárosi gimnázium tar­tani fogja magát. MŰVELŐDÉS 11 ÚJVIDÉKI SZÍNHÁZ Évadzáró Kiosztották a társulati díjakat Az Újvidéki Színház tegnap ünnepé­­­lyes keretek között tartotta évadzáró tár­­sulati értekezletét. Ács József igazgató üdvözölte a jelenlévőket, utána pedig Gergely László művészet vezető érté­kelte az­ éppen záruló szezon előadásait, a színház egész évi tevékenységét, a fel­merült gondokat, s felvázolta a jövőre vonatkozó elképzeléseket. Ezt követően került sor a társulati díjak átadására. A közönség díját Ábrahám Irén nyer­te. „Értékelve az Újvidéki Színház 1996/1997-es évadban bemutatott elő­adásait és az azokban felmutatott színészi és rendezői teljesítményeket, a színház társulati díjainak odaítélésére kinevezett zsűri Gerold László, Beszédes Attila és Mihajlovits Klára összetételben a követ­kező döntést hozta: a legjobb előadások kategóriájában két egyenrangú díjat osz­tott, mindkét esetben szavazattöbbség­gel. Robert Kolar Koldusoperája célratö­rő koncepció alapján készült, s hibái el­lenére is szép példája a színház társadal­mi, politikai elkötelezettségének és hit­vallásának éppúgy, mint egy klasszikus szöveg mai felhasználásának. A Tasnádi Márton rendezte A padlás nyerte meg a leginkább a közönség tet­szését - a zsűri megfigyelése szerint. Egy­­egy ilyen produkciónak mindenképpen helyet kellene biztosítani minden évad­ban. A zsűri továbbá egyhangúlag az évad legjobb színészi alakításának díjával jutal­mazta Csernik Árpádot az­ Esőcsináló, A padlás és A tavasz ébredése című előadá­sokban megformált szerepeiért, valamint szavazattöbbséggel ugyanebben az elis­merésben részesíti Lenner Karolinát A padlás és A tavasz ébredése című pro­dukciókban nyújtott teljesítményéért. Összegezésképpen megállapítható: annak ellenére, hogy a színház nehéz helyzetben van, óriási erőfeszítésekkel mégis impozáns, bár nem hibátlan re­pertoárt valósított meg, melynek külön értéke számos, figyelmet érdemlő színé­szi teljesítmény (többen között Bosznai Tímea, Ábrahám Irén, Mezei Zoltán, H. Vicéi Natália, Magyar Attila, László Sándor, Szilágyi Nándor, Banka Lívia és ifj. Szloboda Tibor részéről), melyek kellő külső és belső támogatás és megér­tés mellett zálogai lehetnek az Újvidéki Színház további fejlődésének és stabilizá­lódásának. Nem hagyható továbbá szó nélkül az­ sem, hogy a színház vezetését és társulatát ért bírálatok némelyike va­lóban indokolt, ezekkel azonban itt és e helyt nem kíván a zsűri sem vitatkozni, sem közösséget vállalni. A kritikára elvi­leg mindenképpen szükség van, s amennyiben azok a közös célt szolgálják, jóhiszeműségükben nem áll módunkban kételkedni” - áll a bírálóbizottság értéke­lésében, melyet az Újvidéki Színház teg­napi évadzáró társulati ülésén tettek köz­zé. I-K Pénzt, vagy... Kérdésessé válhat a tanév befejezése a Belgrádi Egyetemen A Belgrádi Egyetem hétfőn megtar­tott tanügyi tanácsülésén Jovo Todoro­­vic köztársasági oktatási miniszter kije­lentette, mindent megtesznek annak ér­dekében, hogy a hétvégéig tisztázzák az oktatásügy iránti kötelezettségüket. Hozzátette, hogy maga is elégedetlen a kifizetések eddigi ütemével, amelyért a szerbiai kormányt tette felelőssé. A tanács tagjai ugyanakkor kijelentet­ték, hogy ezen a héten még türelmesen várnak, ám ha ismét félrevezetik őket, kérdésessé válhat a tanév befejezése, va­lamint a felvételi és az iratkozás előkészí­tése is. Ugyanakkor az oktatási miniszter megerősítette a hírt, miszerint elálltak az egyetemi tandíjak növelésétől, azaz az 1997/98-as tanévben is a tavalyi árak lesznek érvényben. (Blic) Helyesbítés A Hogyan tovább, amatőr színjátszás? című tegnap megjelent cikkünkben saj­nálatos módon szervezőként a VMSZ-t tüntettük fel a VMMSZ helyett. Az érin­tettek elnézését kérjük. Egyetemre iratkozók figyelmébe! A szabadkai Kosztolányi Dezső Diáksegélyező Egyesület felhívja az egyetemre iratkozó diákok figyel­mét, hogy az 1997/98-as tanévben, káderpolitikájával összhangban, különös hangsúllyal kívánja támo­gatni azokat, akik olyan egyete­mekre, főiskolákra iratkoznak, me­lyek hiányszakmának számítanak a vajdasági magyarság viszonylatá­ban. Előnyt fognak élvezni és foko­zott anyagi támogatásra számíthat­nak a KÖDDE pályázatán (mely jú­nius végén, illetve július elején je­lenik meg a többi diáksegélyező egyesület pályázatával egyidejűleg) a következő karok, szakok hallga­tói: I. Tanítóképző Egyetem, Zom­­bor - tanítók II. Bölcsészettudományi Kar, Újvidék - angol, német, történelem III. Természettudományi Kar, Újvidék - matematika, fizika, bioló­gia, földrajz, vegytan, informatika IV. Műszaki Egyetem, Becske­rek - műszaki nevelés szak. FILM Hosszú forró rizikó Sikerfilmek folytatásai, űrlények, denevérek, dinoszauruszok, antik hősök rajzfilmen - Hollywoodi nyári előzetes A nyári moziszezon különleges jelentőségű a hollywoodi filmesek szemében: ekkor tart­ják azoknak a filmeknek a bemutatóit, amelyektől a legnagyobb kasszasikereket várják. Ez mindig rendkívül kockázatos időszak. Az idén pedig, amikor a konkurencia nagyobb, mint bármikor, a producerek izgalma túltesz a legjobb thrillerek feszültségén. A nagy iz­galom miatt a stúdiók lépten-nyomon módosítják egy-egy film bemutatójának időpontját, abban reménykedve, hogy találnak egy olyan napot, amikor egy rivális film premierje nem „üti agyon" az övékét. De nemcsak a szabad időpont megtalálása jelent gondot. Ha­nem az is, hogyan meggyőzni az embereket, hogy hetekkel a díszbemutató után is beülje­nek a moziba egy film erejéig, és ne az új attrakciókat részesítsék előnyben. Éppen ezért az idei nyári filmszezon már április 6-án megkezdődött. Az idén nyáron nem túl sok igazán eredetivel rukkolnak majd ki Hollywoodban, in­kább a sok folytatás dominál: természetesen a legnyereségesebb celluloid alkotások tovább­­meséléséről van szó. Persze óriási befektetéssel készültek, melyekhez fogható korábban szin­te nem volt: a denevérember (vagy emberdenevér?) újra kezébe veszi az igazságszolgálta­tást (BATMAN ÉS ROBIN), újra kiszabadul a gyilkos cápa (FREE WILLIE 3), Sandra Bullock ismét felveszi a harcot a terrorist­ákkal (SPEED 2), a múlt hónapban ismét megjelentek a dinoszauruszok is (JURASSIC PARK 2.). A közhiedelem szerint a folytatások ritkán ismétlik meg az első rész nagy sikerét, de van számos ellenpélda is, mint a Batman vagy a Terminátor. Az idei nyár azért is különleges lesz Hollywoodban, mert még soha nem volt ennyi olyan film, amelyről már előre tudni lehet, hogy nagy siker lesz. Érdekes, hogy a tavalyi tapasztalatokat felhasználva a MEN IN BLACK c. film bemutatóját ugyanarra a nap­ra tűzték ki, mint amikor (egy évvel korábban) a másik sci-fié, az INDEPENDENCE DAY-é volt, a CON AIR premierje pedig a THE ROCK tavalyi bemutatójának napjá­val esik egybe. Valószínűleg nagy kasszasiker lesz Cameron hiperköltséges és­­ látványos TITANIC- ja is a történelem legnagyobb tengeri katasztrófájáról, továbbá az AIR FORCE ONE is, amelyben az USA-nak a terroristákkal szembeszálló elnökét Harrison Ford játssza. Ab­ban a tekintetben szintén sokan egyetértenek, hogy a Disney legújabb szélesvásznú animá­ciós filmje, a Hercules sem járhat rosszul, sőt többen azon a véleményen vannak, hogy messze le fogja körözni a tavalyi NOTRE-DAME-I TORONYŐRt. Ugyancsak a legesé­lyesebbek kategóriájában indul a SPEED 2, ezúttal Keanu Reeves nélkül, aki lemondta a szerepet. A producerek abban bíznak, hogy Sandra Bullock is elegendő nézőt tud vonza­ni a produkcióhoz. ps

Next