Magyar Szó, 1997. július (54. évfolyam, 152-178. szám)
1997-07-01 / 152. szám
Dokmanovic-ügy vádlott addig nem bűnös, amíg bűnösségét be nem bizonyítják. Ez az elv érvényes a most letartóztatott, háborús bűnökkel vádolt és a hágai bíróság vizsgálati fogságába helyezett volt vukovári polgármesterre, Slavko Dokmanovicra is. Esete nagy port kavart fel, hiszen a délszláv háború történelmében elsőként jegyzik úgy, hogy a helyi rendőrség tudta nélkül a hágai törvényszék nyomozói vették őrizetbe a vádlottat, aki állítólag arról sem tudott, hogy múlt év március 26-án vádat emeltek ellene, mert úgy vélik, hogy köze volt a Vukovár mellett Ovcarában mintegy 260 férfi meggyilkolásához. A tömeggyilkosság vádjával már korábban vádat emeltek a MH három tisztje, Mile Mrkšić, Miroslav Radic és Veselin Sljivančanin ellen, ők azonban még nem kerültek a törvényszék elé, Belgrád elzárkózik kiadatásuktól. Dokmanovicot nem kellett kiadni. Jugoszláv területről önszántából ment át a Dunán, úgyhogy most sokan úgy is emlegetik, hogy az eddig egyedülálló esetben Horvátország területére visszatérő, „horvát állampolgárt” tartóztattak le. Fel is tehető a kérdés, ha bűnös lenne, nem keresett volna-e menedéket ott, ahol az említett három tiszt, vádemelés mégsem lehet megalapozatlan. Nagy titokban történt, bizonyára nem ok nélkül. Bár a vukovári szörnyűségek idején ő már nem volt polgármester, de a térségben tartózkodott, és sok mindent tudhatott is a dolgokról. Hogy mekkora a bűnössége, vagy bűnös-e egyáltalán, az a bírósági eljárás során kiderül, tény azonban, hogy Vukovár tragédiája után a háborús évek agóniájában így fakadt ki a Magyar Szónak: „... és ezt a várost valaki lerombolta!”. Nyilván kötődött szülőföldjéhez, s nem hagyták nyugton a történtek, és maga is szenvedett a város tragédiája miatt. Nem is lehet véletlen, hogy a jugoszláv szövetségi kormány a letartóztatásról szóló hírre reagálva, a szabadon bocsátási követelést indokolva így fogalmaz: ,"A rovására írt állítólagos rémtettek nem illenek a személyiségére”. A rémtettek azonban megtörténtek, és a bűnösöknek bűnhődniük kell. Lehet, hogy a vádlott személyiségére alapozva éppen a Dokmanovic- ügy szolgál majd értékes bizonyítékokkal, és hozzájárul ahhoz, hogy a daytoni megállapodás értelmében igazságot szolgáltassanak. Ez után az eset után - ki tudja, hány titkos vádirat készült - a rémtettek elkövetői nem érezhetik magukat biztonságban, a mindennapok emberének pedig nem kell attól tartania, hogy évek múltán is olyannal találkozik, akinek kezéhez vér tapad. történtek tisztázásában nagy szerep hárul az új délszláv államok kormányzataira is, hiszen az igazi nemzeti érdek az lehet, hogy a kollektív bűnösség megfoghatatlan elvére való hivatkozás helyett a konkrét személyek feleljenek, az otthonukat vesztett ártatlan emberek pedig visszatérjenek szülőföldjükre, így Horvátország sem zárkózhat el a krajinai szerbek visszafogadása elől, a menekültekről való gondoskodás terhe helyett Szerbia is többet törődhet önmaga jövőjével. Hogy ez így legyen, marad a Daytonban vállalt kötelezettség: együttműködni a hágai bírósággal. FRIEDRICH Anna A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA LIV. évf., 152. (17775.) szám Újvidék, 1997. július 1., kedd Ára 2 dinár Hongkong ismét kínai fennhatóság alatt A brit koronagyarmat 156 év után visszakerült az anyaországhoz Fájdalmas fejezet zárult le Kína történelmében 1997. június 30-án éjfélkor: Hongkong 156 évi brit uralom után ismét kínai fennhatóság alá került, a városban bevonták a brit zászlót, az Union Jacket, s felhúzták a kínai vörösságra csillagos lobogót. Peking és London 1984-ben kötött megállapodást egész Hongkong visszacsatolásáról, azzal az ígérettel, hogy a terület 50 évig megőrzi tőkés gazdasági berendezkedését a szocializmust hirdető Kínán belül, s hogy Hongkongot a hongkongiak fogják irányítani. Hongkong, a világ egyik vezető kereskedelmi és pénzügyi központja helyi idő szerint július 1-jén nulla órától különleges közigazgatási körzetként tagolódott vissza Kínába, amelytől a britek három szakaszban hódították el, még a múlt században. A terület a kin«... «, egy ország két rendszer elvének jegyében nagyfokú önállóságot élvez majd, csupán a védelmi és a külpolitikai kérdésekben döntenek Pekingben, van külön zászlaja és címere, amelyet a bauhínia virágról mintáztak. A történelmi dátumot Hongkongban és Pekingben szemkápráztató ünnepségek körítették. Hongkongban a hangulat inkább ünnepélyes és borongós, Pekingben ünnepélyes és diadalittas volt, miközben - három órával a hivatalos átadás előtt - újabb, ezúttal 500 fős kínai kontingens érkezett a területre. Ma hajnalban további 4000 katona érkezését várják. Kína azt ígérte, hogy a katonák kizárólag a kínai szuverenitás védelmén őrködnek majd. (Folytatása a 16. oldalon) Az ünnepélyes átadás pillanatai Ellenzéki győzelem Albániában Berisha elnök elismerte: pártja vereséget szenvedett az előrehozott parlamenti választásokon Sali Berisha albán elnök tegnap elismerte, hogy jobboldali Demokrata Pártja vereséget szenvedett a vasárnap megtartott előrehozott parlamenti választásokon. Fatos Nano, a magát győztesnek kikiáltó Szocialista Párt vezetője szinte azonnal lemondásra szólította fel Berishát, aki szavai szerint mindig is visszautasította az együttélést. A nemzethez intézett televíziós üzenetében Berisha legmélyebb háláját fejezte ki a Demokrata Párt szavazóinak, akiket arra kért, hogy bátorsággal és méltósággal viseljék a vasárnap született ítéletet, és ellenzékként folytassák a demokrácia megszilárdítására irányuló erőfeszítéseiket. Az államfő megerősítette, hogy betartja minden korábbi - a választási kampány előtt és alatt tett - ígéretét, a Reuter szerint azonban nem világos, hogy ez lemondását jelenti-e. Berisha ugyanis több ízben kilátásba helyezte: távozik posztjáról, ha egy baloldali kormány kerül hatalomra. (Folytatása a 16. oldalon) Strandszépe ’97 Jelentkezési szelvény a 4. oldalon SZERBIAI KÉPVISELŐHÁZ Kis alkotmánnyal nagy központosítás Soha ennyi módosítási indítvány - A parlament rendkívüli ülésszakának központi témája a helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslat A helyi önkormányzatokról szóló törvényjavaslata volt a központi témája a köztársasági parlament második rendkívüli ülésszakának tegnap megkezdődött első ülésén, melyet a kormány kezdeményezésére hívtak össze. Az utóbbi hetekben sokat vitatott törvényjavaslatra mintegy 1300 módosítási indítványt nyújtottak be az ellenzéki képviselők, és bejelentették, hogy azok mindegyikét a parlamenti szószéknél is megindokolják. A képviselőház elmúlt háromhavi rendes ülésszakán elfogadott összes előírásra nem tettek ennyi módosítási javaslatot, mint a most napirenden szereplő törvényre. Egyesek kis alkotmánynak is nevezik ezt a törvényt, mert a köztársasági kormány elképzelése szerint a 225 szakaszos előírás első ízben szabályozza átfogóan a községek és a városok hatáskörét. A törvény legtöbbet vitatott rendelkezései azok, amelyek szerint kétházas községi képviselő-testületeket vezetnek be Kosovo 28 községében (az egyikben a szerb és a Crna Gora-i, a másikban pedig a nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok képviselői kapnának helyet). A másik javasolt újdonság a részarányos választási rendszer bevezetése községi szinten is, amely szerint nem az egyének, hanem a pártok versengenek a választásokon. (Folytatása a 4. oldalon) Plavšić harca a keményvonalasokkal A boszniai Szerb Köztársaság elnökének viszálya belügyminiszterével - Az államfő államcsínykísérletnek tekinti hazahívását londoni látogatásáról, belgrádi másfél órás „tájékozódó beszélgetés”-ét és bijeljinai fogva tartását - Karadžićot vádolja a történtekért Biljana Plavšić, a boszniai Szerb Köztársaság elnöke szembeszegült a boszniai szerb keményvonalas vezetőséggel, megpróbálta elejét venni a korrupciónak és leváltani Dragan Kijac igen befolyásos belügyminisztert, aki Radovan Karadžić híve. A Reuter és az AP értesülései szerint Biljana Plavžićot vasárnap este Belgrádban „informatív beszélgetésére kísérték be a repülőtérről, ahova Londonból érkezett, megszakítva ottani látogatását. Paléból szólították haza a kormányülés miatt, amelyen azt a döntését akarták megvitatni, hogy leváltja a belügyminisztert. „Kijac hű híve Radovan Karadžić volt elnöknek, akit háborús bűnösnek tartanak, és noha tavaly rákényszerítették, hogy visszavonuljon a közéletből, most is befolyásos figura a boszniai szerb vezetőségben, továbbá Momcilo Krajišniknak, aki a boszniai központi elnökség tagja” -jelenti a Reuter. (Folytatása a 3. oldalon) NYÁRI TÁRGYSORSJÁTÉKUNK Üdülés Csillebércen és vigaszdíjak Nyereményszelvény az 5. oldalon A negyedik (is) úriember Külpolitikai kommentárunk a 3. oldalon „Téli áram” vásárolható Legalább 600, legfeljebb 9000 kWh fizethető ki mostani áron, 11 százalékos kedvezménnyel - 4. oldal ✓ Megszűnt Ágoston András mandátuma Az adminisztratív bizottság javaslatára a parlament tudomásul vette, hogy megszűnt Ágoston András (VMDK) és Vladan Batic (Szerbiai Demokrata Párt) mandátuma, akik más pártokba léptek át. A képviselőház ugyanakkor jóváhagyta négy új képviselő mandátumát. Ljubiša Spasićot (SZSZP), Branislav Atanaskovicot (SZSZP), Nada Kosticot (SZDP) és Milan Baraćot (SZRP) azok helyett a képviselők helyett választották meg, akiknek megszűnt a mandátuma. Napos és meleg idő. Délután futó zápor lehetséges Időjárás-jelentésünk a 14. oldalon