Magyar Szó, 1998. január (55. évfolyam, 4-28. szám)

1998-01-20 / 18. szám

1998. január 21szerda Meghalt Junior Wells (Látók István felvétele) Hatvanhárom éves korában elhunyt Junior Wells legendás bluesénekes és virtuóz szájharmonikás, aki mielőtt saját neve alatt jelentetett meg felvételeket, többek között Muddy Waters és Buddy Guy zenekará­ban is játszott. Nemrég, bár már nem igazi fényében, Belgrádban is láthatta a közönség a chicagói veteránt. Menedzsere, Marty Salzman elmondása szerint a szí­nes bőrű művész hosszan tartó betegségben, nyirok­­mirigyrákban halt meg csütörtökön egy chicagói kór­házban. Velence a gondolák városa. Meg a művé­szeté. Itt van a csodálatos Szent Márk-temp­­lom vagy a Im Fenice dalszínház, amelyet né­hány évvel ezelőtt fölperzselt a gonosz. Velen­cében szenderült el örökre a mai napon, ötven évvel ezelőtt, 1948-ban Ermanno Wolf-Fer­rari zeneköltő, s itt hunyt el Wagner és Sztra­vinszkij is. Wolf-Ferrarit a zenetudomány a vígopera felújítójaként tartja számon, aki sok derűs percet szerzett a közönségnek és­ mara­dandó értékű műveket alkotott. Apja német festőművész, anyja olasz volt. Mint származása, tehetsége is kettős: előbb festeni tanult Rómában. De hamarosan meg­mutatkoztak zenészhajlamai, ezért München­ben Rheinberger tanítványa lett. Kilenc évre rá már szülővárosa, a velencei konzervatórium igazgatója. Írt néhány zenedrámát is, de jelentősebbek a többnyire Goldoni szövegére készült zenés ko­médiái. A három legnépszerűbb: A kíváncsi asszonyok (1903), A négy házsártos (1906) és Susanna titka (1909). Mindhármat a bajor fővárosban mutatták be, ahol Wolf-Ferrari éle­te nagy részét töltötte. Érdekes, hogy mindhá­rom mű témája a felsülés: az elsőben a kíváncsi nők, a másodikban a házi zsarnokok, az utol­sóban a féltékeny férj felsülésén nevetünk. A kíváncsi asszonyok zenéjét melódiagaz­dagság, üde frissesség, áttetsző és mégis színes hangszerelés, szinte kamarazene-szerű hangzás jellemzi. A komponista klasszikus ideálokat kö­vet, eszményképei Haydn, Mozart. Ugyanak­kor Rossini lendülete, sziborkázó humora is föl- ÉVFORDULÓK A vígopera felújítója Ötven évvel ezelőtt hunyt el Ermanno Wolf-Ferrari Ermanno Wolf-Ferrari, elegáns operák német-olasz szerzője csillan a műben. A szerelmesek ajkára őszinte lírájú duettt ad a szerző, és a hely hangulatát régi velencei népi dallamok beiktatásával te­remti meg. A négy házsártos című buffo dalművet a 60-as években műsorán tartotta az újvidé­ki Opera is. A gazdag leleményű, táncos lej­tésű muzsika bővelkedik szellemes fordulatok­ban. Itt-ott népi (vagy népi hangzású) meló­diák bukkannak elő, rövid, dalszerű formák­kal szakítva meg a pergő parlandók és anda­lító arioiók egymásba áramlásából kialakuló egységes zenei szövetet. Susanna titka - melyet a gyanakvó férj megszégyenülve, de mégis boldog megkönnyeb­büléssel leplez le­­ az, hogy az asszony dohány­zik! Ez az egyfelvonásos, háromszereplős kis mestermű (intermezzo) önkéntelenül is Pergo­lesi Úrhatnám szolgálóját idézi emlékezdünk­­be. Csupán a pikáns hangzatok jelzik a modern komponistát. Szellemes a dohányzás dicséretét zengő „himnusz". Dallama ugyan Mozartot idézi, hangszerelése pedig Wagnerre utal - mégis eredetinek hat. Wolf-Ferrari az „aprómunka” embere. Nagy műveltségű zenész, kiváló színpadi érzé­kű dramaturg. Művészi törekvése: egy régi, igazi olasz műfaj - a buffa - fölelevenítése, a zenei formák, eszközök egyszerűsítése, a szöveg és dallam egységének megteremtése. Céljait leg­jobb alkotásaiban sikerül is elérnie. FÜLÖP György HOLNAP A Magyar Kultúra Napja Kitüntetések, díszhangversenyek, művelődési rendezvények a magyar fővárosban -A Himnusz évfordulója A Himnusz születésnapja 1989 óta ünnepe a magyar kultú­rának. Kölcsey Ferenc, a kézirat tanúsága szerint százhetvenöt esztendeje, 1823. január 22-én fejezte be Hymnusát. A Magyar Kultúra Napja alkalmából Göncz Árpád köztár­sasági elnök a Parlamentben állami kitün­tetéseket ad át ma. Magyar Bálint művelő­dési miniszter íróknak, egyetemi és főisko­lai tanároknak, közép- és általános iskolai pedagógusoknak nyújt át kitüntetéseket a néprajzi múzeumi ünnepségen. Este a Ma­gyar Állami Operaházban tartanak dísz­­hangversenyt, amelyen a művelődési mi­niszter mond ünnepi köszöntőt Kultúránk észvászadai címmel a Ma­gyar Demokrata Fórum rendez gálamű­sort a Zeneakadémián az ünnep előestjén. A magyar kultúra ünnepe budapesti eseményeinek füzérében emlékülés hely­színe lesz szerdán az Országos Széchényi Könyvtár. A korreferátumok sorát Katona Tamás Himnusz és reformkor című előa­dása nyitja meg. Szentmártoni Szabó Géza a Hymnus vers- és dallammintáját tekinti át előadásában. A Megbűnhődte? - kér­dést adta előadása címének Gyurkovics Ti­bor, Grétsy László pedig Anyanyelvünkről értekezik. A XVI. kerületi, rákosszentmihályi Kölcsey Ferenc Általános Iskola ugyancsak szerdán kezdődő háromnapos eseményso­rozatában helyet kaptak szaktárgyi versenyek, illetőleg zenés és irodalmi műsorok. A Kölcsey Társaság és a fennállásának centenáriumát kö­szöntő Kölcsey Ferenc Gimnázium az ünnepen egész napos rendezvényt szentel az évforduló­nak. Az eseményen Taxner-Tóth Ernő, a Kölcsey Társaság elnöke mond beszédet. Bemutatják a társa­ság legújabb kiadványát is, amely­nek címe Hymnus-tanulmányok. A tisztelgők elhelyezik a megemléke­zés virágait a költő szobránál, a Batthyány téren. Magyar szerzők művei szerepel­nek több budapesti teátrum műso­rán a Magyar Kultúra Napján. Bar­tók Béla A kékszakállú herceg vára és A csodálatos mandarin című egy­­felvonásosait a Magyar Állami Ope­raházban játsszák. Csokonai Vitéz Mihály Az özvegy Kamyóné s két szeleburdiak című darabjának be­mutatóját tartják az Új Színházban. A József Attila Színházban Molnár Ferenc: A Pál utcai fiúk; az R. S. 9. Színházban Szabó Magda Tündér Lalája lesz műsoron. A Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara a Zeneakadémián hangversenyezik Vásáry Tamás vezényletével. Az est közreműködői Gulyás Dénes opera­énekes és Bánffy György színművész. A koncerten magyaror­szági bemutatóként hangzik el Kovách Andor Svájcban élő komponista, Karinthy Frigyes költeményére komponált Mar­tinovics kantátája. A Magyar Televízió kettes csatornája Madách-művet tűzött műsorra az ünnepen. Az ember tragédiájának előadását a deb­receni Csokonai Színházban rögzítették. A Duna Televízió programjában kapott helyet A szarvassá vált fiúk című, Gyön­­gyössy Imre rendezte játékfilm. A Magyar Rádió Bartók adója sugározza Kőváry Katalin és Sumonyi Papp Zoltán Himnusz című dokumentum­­összeállítását. A Bartók programjában szerepel a Lajtha László emlékhangverseny közvetítése is a Magyar Rádió márványterméből. A koncert keretében adják majd át a ze­neszerző nevét viselő díjakat. (MTI) Régiók találkozása A budapesti rendezvényen fellép a szabadkai zeneiskola zongoratriója is Holnap, január 22-én este ünnepi hang­versenyt tartanak Budapesten a Magyar Kul­túra Alapítvány székházában, határon túli előadók közreműködésével. A magyar kultú­ra napjának jegyében Dobos László, az MVSZ Kárpát-medencei régiójának elnöke mond ünnepi köszöntőt, majd megnyílik Dé­­kány Tibor Mozaik a medence alján című fo­tókiállítása. A zenei programban - melynek műsorvezetője dr. Szöllősy Vágó László, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség fő­titkára - a dunaszerdahelyi, beregszászi és marosvásárhelyi előadók mellett fellép a sza­badkai zeneiskola zongoratriója is. (I.) ps Magyar Szó Vers- és prózamondók jelentkezését várják A kaposvári Berzsenyi Társaság versenyfelhívása A nagy múlttal rendelkező, kaposvári székhelyű Berzsenyi Társaság az idén ötödik alkalommal rendezi meg a Berzsenyi Dániel vers- és prózamondó versenyt, ily módon is adózva ez­úttal az 1848/49-es forradalom és szabadságharc emlékének. A határon túli magyarok számára is meghirdetett versenyen a nevezési feltétel a betöltött 14. életév (felső korhatár nincs). A versenyzőknek öt lírai vagy prózai alkotásból (részletből) kell felkészülniük. Két művet (verset, prózarészletet) Berzsenyi Dá­niel életművéből kell választani, három alkotást pedig a kortárs magyar irodalomból. A ma élő költők és írók esetében az olyan alkotások bemutatása javasolt, amelyek kötődnek a reformkor és a '48-as szabadságharc eszmeköréhez, s e korszak polgári és nemzeti felemelkedését példázzák. Jelentkezni január 31-éig lehet a következő címen: Berzse­nyi Dániel Irodalmi és Művészet Társaság, 7400 Kaposvár, Honvéd u. 5. Telefon és fax: 82/319-948. A jelentkezők számától függően helyi, megyei, illetve regi­onális és budapesti selejtezőt szerveznek februárban és március elején, az ifjúsági és felnőtt döntőt március 20-a és 22-e között tartják a Marcali Kulturális Központban. Mindkét kategória legjobbjai értékes díjakban - pénzjutalom, különdíjak - része­sülnek.­ ­ w MŰVELŐDÉS 11 Lesz magyar életrajz-irodalom Gombár Csaba egy új műfaj születéséről Ha a magyar történelem fontos alakjainak, a politikai és szellemi élet nagyjainak, de ha csupán históriánk valamilyen szempontjából érdekes személyiségeinek tudományos szem­pontból megbízható, élvezetesen meg­írt életrajzát keressük, kevésszer já­runk eredménnyel. Ritka műfaj mife­lénk a történelem kisebb-nagyobb fi­guráinak élettörténete. Gombár Csaba politológus, a magyarországi Soros Alapítvány kuratóriumának tagja egy új vállalkozás megszületéséről tájékoz­tatta lapunkat. Gombár elmondta, hogy őt magát mindig is nagyon érdekelték a külön­féle emlékiratok és életrajzok. Mint év­tizedek óta politikatudománnyal, poli­tikaelmélettel foglalkozó tudós, mind­untalan azt tapasztalta, hogy kevés a magyar mű, ami van, nem igazán jó, vagy éppen már avitt. Ugyanakkor egyetemi oktatói munkájában azt látta, hogy hallgatói az efféle könyveket szí­vesen olvassák, általuk könnyebben megértik, mi mozgatta tőlünk távolab­bi és hozzánk közelebbi idők szereplő­it. Egyszóval érthetőbbé, életszerűbbé válik számukra a történelem és a poli­tika. A politológus arra hívta fel a figyel­met, hogy Nyugaton, elsősorban az angolszász nyelvterületen óriási nép­szerűségnek örvend a könnyedén elő­adott, egyszersmind tudományos ku­tatásokon nyugvó életrajz-irodalom. A hatvanas évek végétől, de inkább a hetvenes-nyolcvanas években a ma­gyar könyvkiadók is jelentettek meg hazai és külföldi szerzőktől memoáro­kat, életrajzokat, amelyek haszna az is­meretszerzésen túl az volt, hogy lát­hattuk, merre kellene a magyar könyvkiadásnak haladnia. Igazi áttö­rés azonban máig nem történt. Azok a próbálkozások, amelyek mégis utat törtek maguknak, elsősorban gyere­keknek szánt, pedagógiai szempont­ból „fertőtlenített” műveket eredmé­nyeztek. A magyar irodalom ama ritka pillanatai, amelyekben Szekfű Gyula Rákóczi-életrajza vagy Illyés Gyula Pe­­tőfi-regénye született, nem akarnak is­métlődni. Gombár ezután elmondta, hogy az egyre szaporodó, kiváló nyugati mun­kák ismeretében mindinkább nyo­masztónak kezdte érezni a magyaror­szági állapotokat. Megemlítette példá­ul, hogy a neves „kémírókém”, Gra­ham Green halálát követően féltucat­nyi, egymással feleselő, ám kifogásta­lanul dokumentált életrajz jelent meg a talányos amerikairól. Vagy, hogy az 1984-ben elhunyt kiváló francia filozó­fusról, Michel Foucault-ról egyszerre írt egy angol és egy amerikai szerző életrajzot Mindkettő igen vaskosát. Többéves kutatómunka alapján ké­szült, érdekesen, fordulatosan, sok hu­morral megírt, egy furcsa életet ár­nyaltan ábrázoló művekről van szó, amelyek arra ösztönzik az olvasót, hogy megismerjék hősük munkáit. Az utóbb mondottakból kiderül, e műfaj darabjait nem lehet „könnyű tollát megírni. De mégsem szaktudósi feladat, nem a „céhtagok” számára ké­szül. Kemény kutatómunkát, levéltári, könyvtári nyomozást, egyszóval nagy kitartást, s persze kitűnő íráskészséget igényel egy ilyen mű elkészítése. Gombár Csaba mindezek ismereté­ben javasolta Soros Györgynek, illetve alapítványának, hogy hirdessenek ma­gyar pályázatot nem élő magyar sze­mélyiségek életrajzának megírására. Tárgyalások nyomán úgy döntöttek, hogy tizenkét pályázót díjaznak majd. A tizenkét nyertes egy-két esztendőn át havi nettó 40 ezer forint javadalma­zásban részesül. A pályázóknak az ál­taluk készítendő mű vázlatát, illetve egy megírt mintafejezetét kellett be­­küldeniük. A múlt év tavaszán meghirdetett pályázat eredménye minden várako­zást felülmúlt. 118 szerző küldte be a Gombár mellett Zuczkó Miklós és Pé­ter Katalin történészekből álló bíráló­­bizottsághoz pályázatát. Méghozzá ál­talában igen színvonalas munkákat. Ez azt bizonyítja, hogy különféle értelmi­ségi körök érzékelik a szóban forgó műfaj iránti igényt. Meglepő, hogy a pályázók nagyobb része vidéki volt. Középiskolai tanároktól egyetemi pro­fesszorokig, profi íróktól levéltároso­kig terjed az életrajzírók skálája. És a megformálandó hősök névsora is igen hosszú és tarka. Szent Gellért püspök­től Tisza Kálmánon, Mindszenty bíbo­roson és Ottlik Gézán, Krassó Györ­gyön át Révai Józsefig a magyar poli­tikai és szellemi élet sok-sok alakja sze­repel a beküldött pályázatok listáján. Köztük megfelelően nagy arányban huszadik századi figurák. Ezért azután nagyon nehéz volt a döntés. Annál is inkább, mert sokan leírták, milyen hosszú ideje foglalkoznak vá­lasztott figurájukkal, s nem egy eset­ben izgalmas kutatási regények kere­kedtek már a beszámolókból is. Gombár Csaba tartózkodott attól, hogy a pályázat végeredményét ismer­tesse. Mint elmondta, maga Soros György közli majd a pályázat eredmé­nyét februárban. Egyszersmind jelez­te, remélhető, hogy a mostani pályázat nem egyszeri, hanem ismétlődik, eset­leg folyamatossá is válhat. S akkor be­kerülhetnek az ösztöndíjat elnyertek közé olyanok, akik most éppen csak ki­szorultak, meg persze újabb pályázók is. A mostani eredmények nyomán ugyanis vélhető, hogy az eddig a ma­gyar szellemi életből hiányzó műfaj gyökeret ver. S ez az ismeretek nép­szerű terjesztése révén elősegítheti az oly sokszor fejletlennek minősített ma­gyar történelmi tudat, politikai gon­dolkodás, politikai kultúra fejlődését is. A Soros Alapítvány nem vállalkozik a nyertes művek megjelentetésére. De máris van irántuk kiadói érdeklődés. És ha sikere lesz az új műfajnak, való­színű, hogy üzleti érdekből, illetve presztizsokokból a magyar könyvki­adás fogja életrajz-irodalmunkat „vi­lágszínvonalra” emelni. (Népsza­badság) Nyelvművelők hagyatéka Az elhunyt neves nyelvművelők szellemi és tárgyi hagyatékáról szervez ma beszélgetést a Vajdasági Magyar Nyelvművelő Egyesület. Az összejövetelt 17 órai kezdettel az újvidéki Forum kistermében tart­ják meg. K.K. Az Újvidéki Színház januári műsora Szerda, 21. Csokonai V. Mihály: Az özvegy Kamyóné s két szeleburdiak Vendégjáték Topolyán, 19.30 Csütörtök, 22. Csokonai V. Mihály: Az özvegy Kamyóné s két szeleburdiak Vendégjáték Szabadkán, 19.30 Péntek, 23. Csokonai V. Mihály: Az özvegy Kamyóné s két szeleburdiak Vendégjáték Adán, 19.30 Szombat, 24. Színes szilánkok II. (Kisterem) Az Újvidéki Színház Diákszínpadának előadása 19.30 Kedd, 27. HANS XAVIER KROETZ: KÍVÁNSÁGHANGVERSENY (Kisterem) Bemutató Előadja: Faragó Edit, 19.30 Szerda, 28. Kocsis István: Árva Bethlen Kata (Kisterem) Előadja: Jónás Gabriella A szabadkai Népszínház vendégjátéka, 19.30 Csütörtök, 29. H. X. Kroetz: Kívánsághangverseny (Kisterem) Előadja: Faragó Edit, 19.30 Péntek 30. Csokonai V. Mihály: Az özvegy Kamyóné s két szeleburdiak, 19.30 Jegyek az Újvidéki Színház jegypénztáránál válthatók 13-tól 19.30 óráig, illetve előjegyezhetők a 25-552-es telefonszámon.

Next