Magyar Szó, 1998. április (55. évfolyam, 79-104. szám)
1998-04-01 / 79. szám
'h \ lb0^ LV. évf., 79. (18 008.) szám Magyar Szó A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA Újvidék, 1998. április 1., szerda Ára 3 dinár /(,23 11 03* ' I I ' / I Ködösítés Jugoszláviának a nemzetközi gazdasági zárlatból származó kára 1996-ig 60 milliárd dollár volt, de még legalább öt évig érezzük a hatását, úgyhogy az elszenvedett kár várhatóan 100 milliárd dollárra nő -jelentette ki Szalonikiben, a közgazdászok talákozóján Danko Đunić, a szövetségi kormány alelnöke. Nem tudom, figyelmeztető szavait kihez intézte. Vajon a jugoszláv csúcsvezetőséghez, hogy jobb szándékra térítse a kosovói kérdés megoldásában? Vagy netán a polgáraihoz szólt, mintegy felkészítve őket a zárlat esetleges visszaállítására? Legvalószínűbb, hogy a nemzetközi közösség érzelmeire próbált rájátszani, hiszen az elmondottakhoz még hozzáfűzte, az sem tett meg mindent, hogy a jugoszláv gazdaság felépüljön. De mit tett a jugoszláv vezetőség annak érdekében, hogy bármi is változzon, jobbra forduljon? Mutatott-e egy piciny jóakaratot, ami alapján a nemzetközi közösség visszafogadhatott volna bennünket? Đunić szavaiból nem derül ki, minek alapján számították ki a zárlatból származó kárunkat. Ám egy biztos, az 1993-as hiperinfláció nem a zárlat következményeként jelentkezett! Ezt mindenki tudja. Mint azt is, hogy az embargót egy nagyon kis réteg a saját meggazdagodására használta ki. S amíg nyíltan ki nem mondják, hogy a polgárokat sújtotta a zárlat, s a 60 milliárd vagy 100 milliárd dollárnak a kárát a polgárok viselik, addig az ilyen számítások elfogadhatatlanok! Az ilyen adatok azt a célt szolgálják, hogy bebizonyítsák, mindenki más a bűnös saját bajunk miatt, a mi feladatunk pedig hogy kitartsunk, mert az igazság a mi javunkat szolgálja! Mivel a vezetőséget kevésbé vagy egyáltalán nem érinti a külföldi veszély, nyugodtan tárgyal a nevünkben, persze mindig szem előtt tartva önös érdekeit. Semmi újat nem mondok azzal, hogy a vezetőségünk csak egy zárt gazdaságban képes boldogulni, ahol kiiktatva a piacgazdaság játékszabályait, a behozatalra, a kivitelre, a hivatalos árfolyamon történő devizavásárlásra vonatkozó előjogokat egymás között osztogatja. Más szóval: ez az állapot neki meg is felel! A széles körű privatizáció elindítása, a külföldi tőke beáramlása után mindezeket a ■kiváltságokat megvonná magától. De valószínűleg nemcsak a pénzmegosztásról kellene lemondania, hanem a hatalomról is, mert a kettő együtt jár. Megtörténhet még az is, hogy a tetteiért is felelnie kellene. Mivel a külföld is mindezzel tisztában van, az újabb fenyegető intézkedései ezúttal nem is eredményeznének különösebb gazdasági veszteséget. A fegyverbehozatalra vonatkozó tilalom, a jugoszláv és a szerb tisztségviselőktől (akik részt vesznek a kosovói akciókban) való vízummegvonás nem jár semmilyen gazdasági kárral. Mi több, hasznos is lehet. A külföldön levő állami vagyon befagyasztása sem jelent különösebb megszigorítást, mert a jogutódlási tárgyalás miatt így sem áll a rendelkezésünkre. A külföldi hitelek folyósításának a leállítása se hozná hátrányos helyzetbe a gazdaságot, hiszen a nyugati országok eddig sem hitelezték a kormányt, a vállalatok támogatása pedig a politikai helyzet kiéleződésével csökkent. Egyszóval, a bejelentett intézkedések csupán előrevetítik a nemzetközi közösségnek a jövőben esedékes komolyabb lépéseit. G. KÁNTOR Csilla Újabb szankciók fenyegetik a JSZK-t Az Európai Unió külügyminiszterei követelik a különleges rendőri erők kivonását Kosovóból és a feltétel nélküli „lényegi párbeszéd” megkezdését - Ellenkező esetben büntetőintézkedéseket léptetnek életbe A Európai Unió külügyminiszterei tegnap Brüsszelben közölték: Jugoszláviát újabb szankciókkal sújtják, ha maradéktalanul nem teljesíti az összekötő csoport követeléseit, hogy a szerb rendőrség különleges erőit haladéktalanul vonja ki Kosovóból, és sürgősen kezdje meg a lényegi párbeszédet, feltételek nélkül. A diplomáciai vezetők kemény hangnemben elítélték az albán részről elkövetett terrorcselekményeket, s üdvözölték Ibrahim Rugovának, a kosovói albánok vezetőjének készségét a tárgyalásra. A tizenötök miniszterei az ülésszak határozataiban hangsúlyozták, hogy ha érzékelhető előrehaladást érnek el a súlyos politikai és emberi jogok megoldásában Kosovóban, akkor javulni fog a JSZK nemzetközi helyzete, nőnek az esélyei arra, hogy normalizálhassa a nemzetközi kapcsolatait, s hogy visszafogadják a nemzetközi intézményekbe. Az EU minisztertanácsa megvitatta a Kosovóban kialakult, állandó feszültségtől terhes helyzetet, s aggodalmának adott hangot az egyre ismétlődő erőszakos incidensek miatt. Az ülésszakról kiadott közlemény támogatásáról biztosította az összekötő csoport március 25-én Bonnban megtartott ülésén elfogadott határozatokat, s megállapította, hogy a JSZK és Szerbia hatóságai az összekötő csoport március 9-i londoni találkozója után nem tett kellő lépéseket, hogy teljesítse a követelményeket. A közlemény hangsúlyozta azt is, hogy nem helyezik hatályon kívül azokat az intézkedéseket, amelyeket az EU minisztertanácsa március 9-én fogadott el. (Folytatása a 5. oldalon) Orosz vétó nélkül? Szavazás a BT-ben a JSZK elleni fegyverembargó bevezetéséről Oroszország nem él vétójogával a Jugoszlávia elleni fegyverembargó bevezetéséről szóló szavazás alkalmával a Biztonsági Tanácsban, jelentette tegnap az Interfaksz hírügynökség, orosz külügyi forrásokra hivatkozva. Nagy-Britannia hétfőn terjesztette a BT elé a határozat javaslatot, s aznap este már vita is folyt róla. A BT-tagok hivatalos álláspontot kértek kormányaiktól, s attól függött a helyi idő szerint tegnap esti szavazás kimenetele. A tizenöt tagország, valamint Olaszország és Németország képviselői hétfőn este nem hivatalos találkozót tartottak, de nem sikerült közös nevezőre jutniuk a tervezet szövegét illetően. Oroszország ugyanis újabb kifogásokat emelt a készülőfélben levő határozat ellen, amely fegyverszállítási embargóval sújtaná Jugoszláviát a kosovói válság miatt. Az amerikai külügyminisztérium a múlt hét végén még azt közölte: Madeleine Albright biztosítékot kapott orosz kollégájától, Jevgenyij Primakovtól arra, hogy Vokva elfogadja és végrehajtja a fegyverszállítási tilalmat Az embargó bevezetését eredetileg a balkáni helyzetet felügyelő hathatalmi összekötő csoport londoni tanácskozásán határozták el három hete. Az ENSZ-szóvivő tegnap azt közölte újságírókkal, hogy a határozatot az összekötő csoport ajánlásainak megfelelően, még aznap elfogadják. (Beta, MTI) Megállapodás a konkrét teendőkről Belgrádban találkozott az SZSZP és a VMSZ vezetősége Tegnap Belgrádban kétórás tárgyalásokat folytatott a Szerbiai Szocialista Párt és a Vajdasági Magyar Szövetség vezetősége, s megállapodtak azokban a konkrét lépésekben, amelyek a VMSZ küldöttségének a Slobodan Milošević jugoszláv államfővel folytatott megbeszélései során, a vajdasági magyarság sorskérdéseinek megoldására tett kezdeményezések teljesítését szolgálják. Az SZSZP részéről a tárgyalásokon részt vett Gorica Gajević főtitkár, valamint Maomir Minic, Nedeljko Šipovac, Radovan Pankov, Boško Perošević és Milan Jovanović. A VMSZ küldöttségét Kasza József elnök vezette, tagjai Józsa László, Szecsei Mihály és Ispánovics István voltak. Kasza József, a VMSZ elnöke a tárgyalások után elmondta, hogy az SZSZP küldöttsége garanciákat adott arról, hogy mindaz, amit a VMSZ küldöttsége megbeszélt Milosevic elnökkel, meg fog valósulni. Ez az SZSZP számára konkrét feladatot jelent - nyilatkozta. Első lépésként a Vajdasági Tartományi Végrehajtó Tanács létrehozza a kisebbségi kérdésekkel foglalkozó tanácsot, amely munkacsoportokat alakít az egyes szakterületekre, a problémák konkrét orvoslása céljából. Második lépésként a tartományi kormány javaslatára a megfelelő minisztériumok döntést hoznak azokkal a követelésekkel kapcsolatban, amelyeket a VMSZ előterjesztett elsősorban az oktatásra és az anyanyelv használatára vonatkozóan. A megbeszélés fontos részének minősíthető az is, hogy a két párt csúcsvezetése havonta egyszer találkozik és elemzi a megbeszélt feladatok megvalósulását. Fc Megnyitották az Albanológiai Intézetet A 3+3-as csoport tárgyalásának eredményeként a hónap végéig még három egyetemi kart adnak át az albánoknak A kosovói albán oktatásügy rendezésére vonatkozó megállapodás végrehajtásával megbízott 3+3 csoport tagjai megállapodtak a prištinai Albanológiai Intézet megnyitásában, közölte a köztársasági tájékoztatási minisztérium. A tárgyalócsoport tegnapelőtti és tegnapi belgrádi megbeszélésein, amelyeket a Szent Egyed katolikus szervezet közvetítésével tartottak meg, megvitatták az említett megállapodás alkalmazásához szükséges ideiglenes intézkedések végrehajtását. A közlemény szerint az intézkedéseket, amelyeket a csoport előző prištinai ülésén fogadtak el, a megbeszéltek szerint váltják valóra. A prištinai Albanológiai Intézet épületén, amit tegnap délután terveztek átadni a kosovói albánoknak, reggel egy plakát volt „Árulás” felirattal. Ez az intézmény az első egyetemi épület, amelyet a tervek szerint visszaadnak a kosovói albánoknak, miután azok 1992-ben megalakították a párhuzamos oktatásügyi rendszert, és elhagytak minden állami intézetet. Az épületben tegnapig a biológiai katedra talált helyet. A délelőtti órákban kihordták a könyveket és a tanfelszerelést. Az épület hivatalos átadására nagy csoport újságíró várt. Úgy tervezték, hogy különösebb felhajtás nélkül 16 óra körül adják át a 3+3 csoport tagjainak, valamint a Szent Egyed katolikus szervezet képviselőinek a jelenlétében. Ez a katolikus szervezet kezeskedik a múlt heti megállapodás, valamint a másfél évvel ezelőtt aláírt Milošević-Rugovamegállapodás végrehajtásáért is. (Folytatása a 4. oldalon) (Szalai Attila karikatúrja) ■ Ki lesz „Borisz cár” utóda? □ Nemzetközi figyelő a 2. oldalon ■ A jogok és kötelezettségek körvonalazása □ Eu-csatlakozási tárgyalások kezdődtek Brüsszelben - 3. oldal ■ A tűzelhalás ellen □ Növényvédelmi tanácsok a 7. oldalon Túlnyomórészt derült, napos, száraz idő várható Időjárás-jelentésünk a 10. oldalon HÚSVÉTI TÁRGYSORSJÁTÉKUNK Menyasszonyi ruha és vigaszdíjak Nyereményszelvény az 5. oldalon