Magyar Szó, 1998. október (55. évfolyam, 234-260. szám)

1998-10-01 / 234. szám

1998. október 1., csütörtök SZLOVÁKIAI PARLAMENTI VÁLASZTÁSOK A magyar szavazatok sorsa Az MKP készen áll bekapcsolódni a kormányzásba Miután az ellenzékiek táborából a szlovák parlamentbe bejutó Demokra­tikus Baloldal Pártja kedden egyértel­műen bejelentette, semmi szín alatt nem kíván együttműködni a Vladimír Mečiar által vezetett Demokratikus Szlovákiáért Mozgalommal, így már valóban csak formalitás, ha a spinimá­­lis győzelmet jegy­ző DSZ­M kap elsőre megbízást a kormányalakításra, hiszen pusztán a Szlovák Nemzeti Párt támo­gatására számíthat. Az pedig csak ki­sebbségben levő kabinet összehozására elegendő. A jövőben nyilvánvalóan az a négy - korábban ellenzéki - párt irá­nyítja majd az ország sorsát, amely a hét végén megtartott választásokon, együttesen, a 150 tagú legfelső szlovák törvényhozásban 93 képviselői man­dátumhoz jutván megszerezte az ab­szolút, ezen felül az alkotmányos több­séget is. A Szlovák Demokratikus Ko­alíció csak hajszálnyira maradt le a DSZM mögött, jól szerepeltek ugyan­akkor a partnerek is: a­ már említett Demokratikus Baloldal Pártja, majd a Polgári Egyetértés Pártja és a Magyar Koalíció Pártja is. Összesen 306 623-an voksoltak az egységes magyar pártra, ami 9,12 szá­zalékot jelent a szavazáson megjelen­tek viszonylatában; a maga 15 képvi­selőjével így az MKP a most felálló szlovák parlament negyedik legszá­mottevőbb tényezője. A választásokon voltaképpen szinte minden szlovákiai magyar állampolgár az MKP-t támo­gatta, néhányan azonban másokat ré­szesítettek előnyben. A magyar szava­zók 1,7 százaléka a Szlovák Demokra­tikus Koalíció sorszámát karikázta be, elsőrangúnak ítélve meg azt, hogy az SZDK mindenképpen nyerjen, úgy­szintén ez a párt volt a szimpatikusabb a magyar középvállalkozók és a fiatal értelmiségiek egy rétegének a szemé­ben. A Meciarék által létrehozott és pénzelt magyar ellenpárt, a Gyimesi György irányította Magyar Népi Moz­galom a Megbékélésért és a Jólétért csúfos kudarcot vallott, s nem sikerült különösebb zavart keltenie, az általuk „elért” 0,19 százalék mindössze 6800 voksot jelent. A Magyar Koalíció Pártja tehát úgymond egyeduralkodó a felvidéki népességben, a három szlovákiai ma­gyar pártból létrejött tömörülés útja azonban nem volt zökkenőmentes. Visszaforgatva az idő kerekét, elsőként 1989 novemberében a Független Ma­gyar Kezdeményezés alakult meg, a későbbi Magyar Polgári Párt elődje. Néhány hónap múlva lépett színre az Együttélés Politikai Mozgalom, majd a Magyar Kereszténydemokrata Mozga­lom. Az 1990 nyarán megtartott szlo­vákiai parlamenti választásokon az utóbbi kettő - koalícióban indulva - 8,66 százalékos támogatottságot ért el, vagyis 292 636 szavazatot szerzett, ez­zel 14 képviselőt juttatott be a Szlovák Nemzeti Tanácsba. Az FMK a válasz­tásokon győztes Nyilvánosság az Erő­szak ellen mozgalommal közösen raj­tolva kormánytényező lett, A. Nagy László pedig a parlament alelnöke. Az a furcsa helyzet állt tehát elő, hogy a három magyar pártból egy kormány­­tényezővé vált, kettő viszont az ellen­zékiek sorsát osztotta. A szlovákiai ma­gyar közvélemény már a kezdetekben igen erőteljesen a három párt összefo­nódását igényelte, az 1992. évi válasz­tások előtt azonban az egyeztető tár­gyalások még sikertelennek bizonyul­tak; az Együttélés és az MKDM ismét együtt indulva bekerült a parlament­be, míg a külön úton jár­ó MPP nem érte el a szükséges öt százalékot. 1994- ben megszületett az áhított hármas ko­alíció, az összefogás 10,18 százalékos támogatottságot és 17 képviselői he­lyet eredményezett. 1998 júniusában vég­ül - tehát közvetlenül az idei vá­lasztások megtartása előtt - megala­kult az egységes Magyar Koalíció Párt­ja, melynek elnöke Bugár Béla, tiszte­letbeli elnöke pedig Duray Miklós lett. Az új párton belül a volt MKDM és Együttélés közös keresztény-konzer­­vatív-népi platformot hozott létre, a volt MPP pedig megalapította a liberá­lis platformot. Nem érdektelen röviden számba venni, mit kínál a Magyar Koalíció Pártjának programja. Nos, az MKP szükségesnek tartja a privatizálás so­rán elkövetett törvénysértések jogor­voslását, majd egy dinamikusan fejlő­dő, a szociális piacgazdaságra épülő Szlovákia megteremtését, amely tagjá­vá válhat az Európai Uniónak. Ösztö­nözni szeretnék az exportot, a külföldi tőke beáramlását, valamint fokozottab­ban támogatni a kis- és középvállalko­zásokat, a mezőgazdasági vidékeken pedig a középparaszti farmergazdasá­gok létrejöttét. Az MKP új alkotmány elfogadását szorgalmazza, amelyben a nemzetállam helyett a többnemzetisé­gű jelleg szerepelne. A program egyik sarkalatos tétele a közigazgatás de­centralizálása. A művelődéspolitiká­ban a teljes körű anyanyelvi oktatás a hangsúlyosított, továbbá a pedagógus­­képzés és az önálló magyar tankönyv­­kiadás biztosítása. Végül: a biztonság­­politikát illetően kiemelten fontos a NATO-hoz való csatlakozás. - Mi felkészültünk arra, hogy kor­mányzati felelősséget vállaljunk, s ez az elvárás választói igényként is jelent­kezett - nyilatkozta a minap Bugár Bé­la. Az MKP elnöke megjegyezte, tole­ranciával viseltetnek majd a soron kö­vetkező partneri tárgyalásokon, ám azt szeretnék, ha elképzeléseik lénye­ge beépülne a leendő kormányprog­ramba. Tegyük hozzá: a választásokat megelőző megbeszéléseken mind az SZDK, mind a DBP, mind a PKP poli­tikusai elfogadták az MKP vázolt ter­vezetét. Várható tehát, hogy a közös kormányalakítás és cselekvés érdeké­ben­ megszületik a kellő és szükséges kompromisszum. Korábbi megnyilvá­nulásaikban a Szlovák Demokratikus Koalíció, a Demokratikus Baloldal Pártja és a Polgári Egyetértés Pártja egybehangzóan a korszerű piacgazda­ság, valamint az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás mellett szálltak síkra, egyszersmind kifejezték készségüket, hogy hozzájárulnak a ki­sebbségi kérdés megfelelő rendezésé­hez. Az induláshoz a Magyar Koalíció Pártja számára ez mindenképpen elégségesnek látszik. SINKOVITS Péter Radišić és Poplašen Milosevicnál Slobodan Milosevic, Jugoszlávia el­nöke tegnap Belgrádban fogadta Živ­­ko Radišićot, Bosznia-Hercegovina El­nökségének újonnan megválasztott szerb tagját és Nikola Poplašent, a boszniai Szerb Köztársaság új elnökét. A Tanjug hírügynökség jelentése sze­rint a megbeszélésen azonos nézetet vallottak Jugoszlávia, a Szerb Köztár­saság és Bosznia-Hercegovina jövőbe­ni együttműködésének felélénkítésé­ről, rámutattak arra, hogy ez a polgá­rok közös igénye, s az együttműködés­ben nagy lehetőségek rejlenek. E je­lentés szerint egyöntetűen hangsú­lyozták, hogy a daytoni megállapodás szilárd alapot nyújt a Bosznia-Herce­govina területén élő nép érvényesülé­sére, a Szerb Köztársaság intézetei és polgárai teljes mértékben támogatják a megállapodás további következetes és eredményes alkalmazását. A találko­zó végén Milošević elnök gratulált vendégeinek megválasztásukhoz és sok sikert kívánt munkájukhoz. (Tan­­iue) Magyar Szó KÜLPOLITIKA 3 NATO-orosz egyeztetés Kosovóról A nyugati katonai szövetséget minden eddiginél jobban aggasztja a dél-szerbiai tartományban uralkodó helyzet (Folytatás az 1. oldalról) Mindennek fényében a szövetség folytatja a felkészülést a Jugoszlávia el­leni esetleges légi akcióra: a készülő­dést a NATO védelmi miniszterei ren­delték el a múlt héten, miután az ENSZ Biztonsági Tanácsa olyan hatá­rozatot hozott, amely a beavatkozásra is lehetőséget ad. A szövetségi forrás arra is emlékeztetett, hogy a BT a jövő héten tárgyalja meg Kofi Annan ENSZ-főtitkár jelentését arról, hogyan változott a helyzet a tartomány terüle­tén az említett határozat múlt heti megszavazása óta. A NATO mindaddig a légi akció­hoz szükséges készültségben marad, amíg a beavatkozás lehetősége fennáll. A szövetség valamennyi tagállama kész arra, hogy hozzájáruljon egy esetleges légicsapáshoz, még azok a tagok is, amelyek nem rendelkeznek harci re­pülőgépekkel, mint például Izland vagy Luxemburg. A tanács külön üd­vözölte azt a tegnapi német döntést, amelyben Helmut Kohl ügyvezető kormánya tizennégy Tornado típusú harci gépet a NATO rendelkezésére bocsátott. BONNI KORMÁNYDÖNTÉS EGY ESETLEGES NATO-INTERVENCIÓ KATONAI TÁMOGATÁSÁRÓL A német kormány tegnap úgy dön­tött, hogy 14 Tornado típusú repülő­gépet és 500 katonát bocsát a NATO rendelkezésére az esetleges kosovói intervencióhoz. A döntést a még hiva­talban levő Kohl-kormány hozta meg. A kormány ülése után Volker Rühe véderőminiszter újságíróknak kijelen­tette, hogy ez a határozat „figyelmez­tetés Slobodan Milosevic jugoszláv el­nök számára”. Reményét fejezte ki, hogy Milosevic „komolyan veszi” a NATO lépéseit, és felfüggeszti a koso­vói hadműveleteket. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a döntés kizárólag Németország válasza a NATO kérdé­sére, hogy mely tagállam hány repülő­gépet bocsát a szövetség rendelkezésé­re katonai akció esetén. Ahhoz, hogy német repülőgépek részt vegyenek egy ilyen akcióban, előzőleg a Bundes­tag jóváhagyására van szükség. Arra nem tudott válaszolni, hogy a Bundes­tag a régi összetételben rendkívüli ülésszakon hozza meg ezt a döntést vagy átengedi az új összetételű szövet­ségi parlamentnek. Az új Bundestag valószínűleg október 20-án ül össze. A NATO véderőminiszterei a múlt héten Portugáliában megtartott ülésü­kön úgy döntöttek, hogy a kosovói in­tervenció esetére mintegy 200 repülő­gépet állítanak harci készültségbe. Zoran Jeremie bonni jugoszláv nagykövet logikátlannak és illegális­nak minősítette a német kormány döntését, és kijelentette, hogy a jugo­szláv biztonsági erők sohasem lőttek civilekre. A JUGOSZLÁV NAGYKÖVET TÉVES ÉS ELHAMARKODOTT LÉPÉSNEK MINŐSÍTETTE A KOHL-KABINET DÖNTÉSÉT Tévesnek és elhamarkodottnak mi­nősítette Zoran Jeremic németországi jugoszláv nagykövet a német kormány határozatát. Helmut Kohl kormányá­nak döntése „annak a téves német po­litikának a folytatása”, amely a Horvát­ország függetlenségének elismerésére irányuló német nyomással kezdődött - nyilatkozta Jeremie sajtóértekezletén, amelyet abból az alkalomból hívott ösz­­sze, hogy a „szerb parlament határo­zatot hozott az aktuális kosovói állapo­tokról”. A nagykövet a történelemben gyö­kerező szerbellenes politikával vádolta meg Németországot. „Minden ránk gyakorolt nyomás az albán szélsősége­sek biztatását jelenti” - mondta a JSZK bonni nagykövete. Szerinte „ma Kosovóban békesség honol”, és a tartományban „normali­zálódott az élet”. Jeremie megismétel­te a jugoszláv hatóságok álláspontját, amely szerint a kosovói probléma nem az emberi, polgári vagy kisebbségi jo­gokban rejlik, hanem „a szeparatiz­musban, illetve az albán lakosságon belüli szeparatista mozgalomban, amelynek célja, hogy feldarabolja Szerbiát”. A kérdésre, hogy megszegték-e az emberi jogokat Kosovóban, Jeremie azt válaszolta, hogy „a hivatalos érté­kelés szerint nem”. Az esetleges humanitárius kataszt­rófára vonatkozó kérdésre azt a választ adta, hogy „ha ilyen be is következik, csakis a terroristákat terheli érte a fe­lelősség”. Kosovo polgárai „normáli­san és békésen” éltek mindaddig, míg meg nem alakult a Kosovói Felszaba­­dítási Hadsereg. Jeremie nem volt hajlandó találga­tásba bocsátkozni, milyenképpen vála­szolhat a JSZK a NATO esetleges ka­tonai intervenciójára. „A jugoszláv al­kotmány értelmében az ország elleni minden támadás agresszió, amelyre minden eszközzel válaszolni kell” - mondta a nagykövet. Kérdést intézett hozzá a prištinai albán nyelvű Koha Ditore tudósítója is. Először elmondta, hogy Decaniból való, és népes családja most tető nélkül maradt és menhelyen tartózkodik, majd megmutatta lapjának címoldalát. Megkérdezte a jugoszláv nagykövet­től, mivel magyarázza a tényt, hogy „a szerb erők kosovói akciójának befeje­zése” után több tucatnyi újabb áldozat lett. Jeremie erre azt válaszolta, hogy ez nem kérdés, az illető pedig „nem újságíró, hanem az albán szakadárok képviselője”. A német újságírók egye­sületének képviselője, aki a sajtótájé­koztatót vezette, figyelmeztette a Koha Ditore tudósítóját, hogy csak kérdése­ket tehet fel, majd megkérdezte, hogy tagja-e a bonni újságíró-szervezetnek (csak ők vehetnek részt a sajtókonfe­renciákon). Miután a Koha Ditore tu­dósítójától igenlő választ kapott, a né­met képviselő a jugoszláv nagykövetet figyelmeztette, hogy csak válaszolnia kell anélkül, hogy minősítené a kérdés feltevőjét. (MTI, Beta) (FoNet/AP-telefotó) Volker Rühe: Figyelmeztetés Mi­­losevicnak Todorovic azt állítja: elrabolták A háborús bűncselekmények elkövetésével vádolt férfi első megjelenése a hágai nemzetközi törvényszék előtt A Bosanski Šamacban elkövetett háborús bűntettekkel vádolt Stevan Todorovic tegnap a hágai nemzetközi törvényszék előtt kijelentette, hogy nem mondhat véleményt a vádiratról, mivel rosszul érzi magát, mert közlése szerint „elrablása közben nagy ütést mértek a fejére baseballütővel”. Todo­­rovicot azzal vádolják, hogy bűncse­lekményeket követett el Bosanski Ša­­macban. Claude Corda francia bíró, a bírósá­gi tanács elnöke úgy döntött, hogy To­­dorovicnak felolvassák a vádiratot, amelyről Todorovic később mond vé­leményt A vádirat felolvasása után az került a jegyzőkönyvbe, hogy Todoro­vic elutasította a vádirat állításait. Az eljárási szabályzat szerint a vádlott úgy dönthet, hogy nem foglal állást, s eb­ben az esetben erre úgy tekintenek, hogy elutasította a vádakat. Jorda úgy döntött, hogy fölolvassák a vádiratot, noha Todorovic, miután konzultált védőügyvédjével, azt nyilat­kozta, hogy nem érzi magát alkalmas­nak a vádirat meghallgatására, mivel szédül, s azt szeretné, ha mielőbb be­fejeződne az eljárás, hogy lefekhessen. A 41 éves Todorovic azt mondta, hogy elrabolták, a Drinán át szállítot­ták Boszniába, s elhurcolása közben nagy ütést kapott a fejére, s ez fejfájást, hányingert és szédülést okoz. Todorovic fején nem észlelhető semmilyen sérülés vagy ütés nyoma. A NATO vasárnapi közleménye szerint Todorovicot incidens nélkül tartóztatták le Bosznia északi részén. Todorovicot vasárnap szállították az ENSZ hágai fogdájába, s tegnap kellett volna véleményt mondania a vádiratról, amely azzal terheli, hogy 1992-ben bűncselekményeket követett el muzulmán polgári személyek ellen, miután a szerb erők elfoglalták és elle­nőrzésük alá vonták Bosanski Šamacot és terrorkampányt indítottak azzal a céllal, hogy elűzzék a muzulmán lakos­ságot. Grant Niemann ügyész közölte: nem ismeretesek előtte a letartóztatás részletei, s egyetértett azzal, Todorovic utólag mondjon véleményt a vádirat­ról. A bírósági tárgyalás után Nešković védőügyvéd azt nyilatkozta az újság­íróknak, hogy Todorovicot négy férfi elrabolta a zlatibori hétvégi házból, ahol Todorovic az utóbbi két évben tartózkodott. Az ügyvéd elmesélte az újságíróknak Todorovic közlését: egy személy szombaton este behatolt a há­zába, megütötte, pisztolyt szegezett rá, s ezt mondta: „Őrizetbe vettünk, ve­lünk kell jönnöd.” Utána betuszkolták egy Mercedes típusú autóba, ahol négy polgári ruhás férfi tartózkodott, akikről Todorovic azt hitte, hogy a szerbiai belügyminisztérium tagjai. Egyiket közülük felismerte, mert né­hány nappal korábban felkereste azzal az ürüggyel, hogy bárányt szeretne vá­sárolni. Valjevo közelében a négy személy Todorovictval közölte, hogy ők „tolva­jok, akik pénzért másnak dolgoznak”, s felajánlották neki, hogy hagyják el­menekülni, ha hajlandó fizetni. Todo­rovicot - az ügyvéd közlése szerint - valahol kivezették a járműből, az ütő­vel fejbe vágták, s rövid időre elveszí­tette eszméletét. Ekkor csónakba dob­ták, s áteveztek vele a Drinán, a bok­rok között valamilyen jármű csomag­tartójába kényszerítették. Tuzlába szállították, ahol találkozott Shinshaki tábornokkal, az SFOR parancsnoká­val, aki állítólag kijelentette, hogy ön­szántából megadhatta volna magát, mint a többiek. Mi erősek vagyunk, s mindenhol megtalálhatunk téged, mondta állító­lag a tábornok. Neskovic ügyvéd feltételezi, hogy azok a „tolvajok", akik elrabolták To­dorovicot, az SFOR szolgálatában áll­tak. Tagadó választ adott arra a kér­désre, hogy e személyek esetleg a szer­biai belügyminisztérium tagjai vagy olyan személyek voltak, akik a belügy­minisztérium szolgálatában állnak. (Beta) (FoNet/AP-telefotó) Stevan Todorovic Jovanovic cáfol A jugoszláv külügyminiszter New Yorkban kijelentette: Kosovóban nincsenek harcok Živadin Jovanovic jugoszláv kül­ügyminiszter New Yorkban cáfolta azokat az albán jelentéseket, melyek szerint a szerb biztonsági erők kedden is folytatták volna a kosovói albán sza­­kadárok elleni katonai akciókat. „Örömmel közölhetem Önökkel, hogy hétfőre sikerült véget vetni a ko­sovói terrorista akcióknak, s a bizton­sági erők megsemmisítették az összes fontos terrorista központot” - mondta Jovanovic kedd esti New York-i sajtó­­tájékoztatóján. A politikus hozzátette: Kosovóban, Szerbia albán többségű tartományában nincsenek harcok. „A különleges erőket vissza fogjuk vonni a laktanyákba, ám a határokat őrző ju­goszláv hadsereg a helyén marad” - idézte Jovanovicot a Reuters brit hír­­ügynökség. Jovanovic azt is elmondta, hogy Belgrád szerint a világ eltúlozza a ko­sovói menekültválság súlyosságát, s a tartományban nem fenyeget humani­tárius katasztrófa réme. „Egész más a helyzet a valóságban, mint az egyes média beszámolóiban” - tette hozzá a jugoszláv külügyek irányítója. (MTI)

Next