Magyar Szó, 1998. november (55. évfolyam, 261-284. szám)

1998-11-01 / 261. szám

4 KÜLPOLITIKA Jelcinnél az „atombőrönd” Primakov sajtóértekezlete (Folytatás az 1. oldalról) Kérdésekre válaszolva közölte, hogy a Valutaalap szakértői már véleményt nyilvánítottak a tervezett lépésekről: az észrevételek egy része elfogadható, másik része viszont nem, egyebek között az állam gazdasági szerepének visszafogására tett javaslatok. „Oroszország nem az az ország, amely hanyatt vágná magát vagy térdre kényszerülne. Könnyebben állva maradunk, ha támogatást kapunk az IMF-től” — jelentette ki Primakov. Az orosz kormányfő úgy vélte, hogy a kabinetje ellen indított, korrupciós vádakat hangoztató kampány - amelyet Grigorij Javlinszkij, a liberális Jabloko dumafrakció vezetője kezdeményezett - azt a célt szolgálja, hogy megfossza az országot az IMF stabilizációs hitelének újabb részletétől. Primakov úgy vélte, hogy a kapott hitelek túlnyomó részét az eredeti céloknak megfelelően használta fel az orosz vezetés, de elismerte, hogy a korrupció visszaszorítása révén jelentősen növekedhetnének az állami bevételek. A Maszljukov-csomag Az orosz kormány szombati ülésén megvitatta a válságkezelő csomagtervet, amely az infláció kordában tartását, a bankrendszer szanálását és az adók csökkentését ígéri. A terv szerint már a jövő év közepétől gazdasági élénküléssel lehet számolni, de csak akkor, ha Oroszország külföldi hitelekhez jut. A kormány elnöksége szombaton csak alapként fogadta el a csomagtervet azzal, hogy a dokumentum véglegesítése az észrevételek nyomán a november 5-ére kitűzött újabb tanácskozás feladata lesz. Jevgenyij Primakov ismét hangoztatta, hogy nem kormányprogramról van szó, hanem intézkedési csomagról, amelyet szükség szerint lehet majd módosítani és kiegészíteni. Közölte azt is, hogy több alapvető gyógyszer árát maximálni fogják. Andrej Sapovaljanc orosz gazdasági miniszter a Jurij Maszljukov első miniszterelnök-helyettes irányításával kidolgozott gazdasági csomagot előterjesztve azt emelte ki, hogy az intézkedéscsomag megvalósulása esetén az év végéig az infláció üteme nem emelkedne havi öt százalék fölé, jövőre pedig az egész éves pénzromlás nem lehet több 30 százaléknál. A kormány ugyanakkor nem tervezi a külföldi valuták forgalmának további szigorítását. Az orosz gazdasági tárca vezetője szerint az állam nem kíván beavatkozni a vállalati ügyekbe, de a gazdasági szabályozásban igenis szerepet kell magára vállalnia. Ez nem jelent viszont visszatérést az adminisztratív gazdaságirányítási módszerekhez. Azt ígérte, hogy fokozatosan csökkenteni fogják az áfát és a nyereségadót is - az utóbbit 35-ről 30 százalékra mérséklik -, s ezzel lélegzethez jut a nehéz helyzetbe került orosz ipar. Sapovaljanc szerint az ipari termelés 1999 első felében csak 3 százalékkal mérséklődik - de ha elmarad a beavatkozás, akkor 11 százalékos visszaesés várható -, s a GDP is várhatóan ilyen arányban lesz kisebb. Az orosz gazdasági miniszter elismerte, hogy a külföldi hitelek elmaradása esetén más finanszírozási források után kell nézni, ami egyet jelent az infláció meglódulásával, a rubel értékvesztésével és az ipari termelés növekedésének elmaradásával. Viktor Gerascsenko, az orosz jegybank elnöke megerősítette, hogy lebegtetni fogják a rubel árfolyamát, de a központi bank beavatkozásaival megakadályozza a túlzott ingadozásokat. Emellett célul tűzték ki a valuta- és aranytartalékok gyors növelését. Gerascsenko kitért arra, hogy a befagyott kincstárjegyek átütemezése során a külföldi befektetők értékpapírjaik egy részét olyan papírokká alakíthatják át, amelyeket felhasználhatnak az orosz bankok alaptőkéjének befizetésénél. Szavai szerint az orosz bankok eddig 14 milliárd rubel közvetlen hitelt kaptak a jegybanktól. ŰRKUTATÁS Leszállás a Wirtanen-üstökösre Az Európai Űrkutatási Ügynökség, az ESA, a 21. század első évtizedére fantasztikus űrkísérletet készít elő. A nagyszabású vállalkozás, amelyben több ország vesz részt, egész sor izgalmas kérdésre ígér választ. A többi között arra, lehetséges-e, hogy az élet csíráit üstökösök hozták a Földre, vajon az óceánok a kométák becsapódása révén keletkeztek-e, a különböző járványok, betegségek kapcsolatban lehetnek-e az üstökösök feltűnésével? Kétségtelen, hogy emberemlékezet óta ezek az égitestek különös érdeklődést keltettek. Megfigyelésüket már az ókorban vagy talán már korábban is megkezdték. Feltűnésüket jó ideig, majdhogy napjainkig, tragédiák előjelének képzelték, és csak az űrkorszak csillagászati megfigyelései változtattak jelenősen az üstökösről alkotott képen. A tudósok érdeklődése mindenekelőtt azért irányult ezekre az égitestekre, mert az üstökösök feltehetően a legtisztábban őrizhették meg azoknak a kémiai és fizikai folyamatoknak az emlékeit, amelyek a 4,6 miliárd éves Naprendszer fejlődésének kezdetét jelentették. Az üstökösök természetével majdnem azonos fontosságú az a kérdés is, hogy tulajdonképpen hol vannak. Jan Hendrik Oorth holland csillagász elmélete szerint az üstökösök valahol a Naprendszer határán túl, nagy tömegben, hatalmas felhőt alkotva keringenek. Időnként egy-egy kiválik közülük, berepül a Naprendszerbe és egy elnyújtott ellipszis pályán megkerüli a Napot. Amíg az izzó égitesttől távol van, addig csak egy megfagyott vízpárából, porból, kődarabokból álló piszkos nőgolyóra hasonlít, amikor azonban megközelíti a Napot, a megfagyott golyó egyik része gőzzé és gázzá változik. Ebből alakul ki az üstökös jellegzetes csóvája, amely néhány száz millió kilométer hosszú is lehet. Azok az anyagok pedig, amelyek szilárd halmazállapotban maradnak, az üstökös magvát alkotják. Az egyik legjelentősebb üstököskutató vállalkozás kétségtelenül az 1986-ban megjelent Halley-üstökös felderítése volt. Ebben a nagyszabású programban az egész világ csillagászai részt vettek. A híres feométa vizsgálatára öt űrszondát küldtek. A kutatószerkezetek rengeteg adatot szolgáltattak, de ennek ellenére még mindig sok-sok kérdés válasz nélkül maradt. Az európai űrkutatók, amerikai és japán partnerek bevonásával, elhatározták, hogy a csúcstechnológia legújabb vívmányainak alkalmazásával egyedülálló üstököskutató szerkezetet fejlesztenek ki. A Rosetta nevű űrszonda elkészítésére az ESA Horizon 2000 nevű űrtudományi program keretében kerül sor. A keringő és leszálló kutatószerkezet célfeladata lesz a Wirtanen nevű üstökös beható vizsgálata, útközben azonban más felderítő feladatokat is elvégez. A Rosetta anyaszonda Champollion nevű leszállóegységét a francia CNES és az amerikai NASA űrkutatási szervezetek készítették, míg a RoLand nevű landolómodult egy német irányítással működő nemzetközi konzorcium. Magyarországról a BME Mikrohullámú Híradástechnikai Tanszék űrkutató csoportja a RoLand fedélzeti energiaellátó rendszerét tervezte és építi, a KFKI Atomenergia Kutatóintézet Űrelektronikai csoportja két műszert épít a RoLandra. Az egyik egy akusztikus detektor, amely a Wirtanen-üstökös magjára hulló szilárd anyagok sűrűségét és energiáját mér, a másik egy töltött részecske spektrométer, amely a napszél és az üstökös közötti kölcsönhatást vizsgálja, valamint a mag felszínének feltöltődését méri a Wirtanenre történő leszállás után. A Rosetta űrszondát a tervek szerint 2003. január 22-én indítják az Ariane-5 európai nagyrakétával Kourouból. A kutatószerkezet először a Mars bolygó felé repül, majd a kisbolygók övezetét közelíti meg, ahol a Mimistrobell és a Rodari nevű aszteroidákat fogja vizsgálni. 2011 augusztusában találkozik majd a befelé repülő Wirtanen- üstökössel. A szonda először körpályára áll, majd fokozatosan, szinte „lopakodva" közelíti meg, adatokat gyűjt és fényképeket készít róla. Egyéves részletes vizsgálat után, a közelfelvételek segítségével kiválasztják majd a RoLand egység leszállóhelyét, amely az üstökösmagnak a Nap által megvilágított oldalán lesz. Az üstökösre szállást 2012 augusztusára tervezik. A leszállóegység méréseit és képeit a Wirtanen-üstökös körül keringő Rosetta anyahajó veszi át és közvetíti a Földre. A kutatók arra számítanak, hogy a méréseket végző és a fényképeket készítő berendezések egészen a legnagyobb Nap-közelségig, azaz 2013. októberig fognak működni. UMFK Miklós Magyar Szó AZ AMERIKAI NEMZETBIZTONSÁGI TANÁCSADÓ SZERINT: ,Milosevic felel a megfigyelők biztonságáért” Macedóniában állítják fel a gyors bevetésre kész csapatok főhadiszállását A politikai válság még nem oldódott meg (Folytatás az 1. oldalról) Clinton nemzetbiztonsági tanácsosa szerint ennek eredményeként „valódi esély keletkezett a válság békés rendezésére”. Madeleine Albright külügyminiszter azonban elismeri, hogy a politikai válságnak még nincs vége. Az amerikai diplomácia vezetője kijelentette, hogy azt csak a tárgyalóasztalnál lehet megoldani. „Nem azt állítom, hogy Kosovóban minden fényesen halad - mondta a héten a külügyminiszter. -Az elmúlt két hét alatt jelentős előrehaladás történt, de sokkal több tennivalónk maradt, mintsem hogy az eredményekről készült fényképeket nézegethetnénk. Állandóan szem előtt kell tartanunk Milosevic eddigi viselkedését, abbéli hajthatatlanságát, hogy az utolsó pillanatig komolyan tárgyaljon, és az elmúlt hónapok során felgyülemlett barbarizmust. Milošević rendszeresen csak félmegoldásokra volt hajlandó a múltban, éppen csak annyit tett, amennyivel elkerülhette korábbi cselekedeteinek a legsúlyosabb következményeit. Többé nem érdekelnek bennünket az ígéretei, hanem csakis vállalt kötelezettségeinek a folyamatos végrehajtása. Abból indulunk ki, hol Milošević csak akkor hajlandó felelősségteljesen viselkedni, amikor már minden más lehetőséget kimerített. Miloševićnek nem szabad illúziókban ringatnia magát: a NATO a feje felett lesz és a közvetlen szomszédságában, és minden pillanatban készen áll a közbelépésre.” Samuel Berger szerint a Macedóniában felállítandó gyors bevetésű erők jelenléte - a 2000 kosovói megfigyelő mellett - jelentős hozzájárulás lesz ahhoz, hogy Milosevic katonai lehetőségei tovább csökkenjenek. „Mindkét tábor, de különösen Miložević számára jóval nehezebb lesz, hogy újraindítsák a harci cselekményeket, hiszen az a világ szeme láttára történne.” A macedóniai bázisban azonban nem harci csapatokat állomásoztat majd a NATO, hanem összekötő és híradós egységeket, amelyeknek az lesz a dolguk, hogy ha a kosovói mgfigyelők veszélybe kerülnének,dóztassák a NATO főhadiszállását, a Boszniában állomásozó amerikai csapatok parancsnokságát és állandóan tartsák a kapcsolatot a kosovói légiteret ellenőrző NATO-gépekkel. Az amerikai diplomácia egyelőre nem foglalkozik annak a megjósolásával, hogy milyen ütemben kerülhet sor a Belgrád és Pristina közötti tárgyalásokra, és hogy az albánok képesek lesznek-e egységesen fellépni a nekik megfelelő hosszú távú rendezési terv elérése érdekében. Madeleine Albright szerint a KFH az elmúlt héten figyelemre méltó önmegtartóztatásról tett tanúbizonyságot, és ebből azt a következtetést lehet levonni, hogy a politikai folyamatnak van esélye. Arra a kérdésre, hogy miért tartott Kosovo esetében is hónapokig az észak-atlanti szerződés cselekvési egységének a biztosítása, Richard Holbrooke - aki az ideiglenes megállapodást létrehozta, és akit emiatt sokkal jobban támadnak Washingtonban azok, akik szerint a Nyugat megint megalkuvással kezelte Belgrádot - megismételte a boszniai háború befejezése után kifejtett tételét, miszerint „a demokráciáknak sokkal több időre van szükségük, hogy kialakítsák politikájukat, de ha egyszer eltökélik magukat, akkor sokkal nagyobb erőt, egységet és hatékonyságot tudnak felmutatni, mint bármilyen más rendszer”. PURGER Tibor nélia Reuters-fotó Jugoszláv páncélosok visszavonulóban Kosovóból Macedónia-szerte mély megrendüléssel értesültek a svédországi Göteborgban történt pénteki diszkótragédiáról, amikor is a szórakozóhelyen kitört tűz következtében 20 macedón fiatal füstmérgezés következtében meghalt, 190 pedig megsérült, akik közül hatnak az állapota még mindig válságos. E szomorú esemény hallatán rögtön arra gondoltak az emberek, hogy hatványozott formában megismétlődött a négy évvel ezelőtti szkopjei tragédia, amikor szintén 400 diszkózó önfeledt ingadozása közben valaki csupa heccből bekiabálta, hogy „tűz van". Azonnal kitört a pánik, mindenki fejvesztetten menekült, de a kijárat szűknek bizonyult, és a gyerekek egymást letaposták. A következmény: egy 13 éves kislány meghalt, 12 társa pedig súlyos sérülést szenvedett (bordatörés, végtagtörés, levegőhiány okozta eszméletvesztés). A mentést akkor is - akár most Göteborgban - a gyerekekre várakozó szülők és a taxisok végezték, és ennek köszönhetően a 12-15 éves fiatalok életben maradtak. A macedón társadalom akkor felhördült, megvádolta a diszkótulajdonosokat, hogy pénzszerzési igyekezetükben nem tették meg az ilyen helyen szükséges intézkedéseket, a hatóságokat meg különösen azzal vádolták, hogy szemet hunynak a vállalkozók szabálytalankodása felett. Szkopjéban és Macedónia-szerte azóta igen szigorú ellenőrzés alatt tartják az ifjúsági gyülekezőhelyeket, és csak azok működhetnek, amelyeknek van megfelelő vészkijáratuk. Svédországban 18 000 macedón él. Van saját rádióállomásuk, művelődési egyesületük, hetilapjuk és templomuk. A kivándoroltak Szkopjéban működő szövetsége és az Összmacedón Kongresszus (amolyan világszervezet) nyilvántartása szerint annyi macedón él szerte a világban, mint amennyi az anyaországban. Tömegesen élnek és egész városnegyedeket alkotnak az Egyesült Államokban, Kanadában és Ausztráliában, de Európa országaiban is, néhol akár 80 ezren. A század első felében „pecsalbára” kivándoroltak hagyománya most is rendszeres, hiszen évente 6000-8000 ember hagyja el hazáját. Ezért elmondható, hogy az anyaországban szinte nincs olyan család, amelynek ne lenne rokona a világ másik részén. Mégis, hogy most megtörtént a göterborgi tragédia, újból felteszik a kérdést, hogy egy magas életszínvonalú és szervezett országban miként történhetett meg, hogy tömeget befogadó intézményben nem volt vészkijárat és azért ennyi fiatal áldozatul eshetett. Az eset azonban intő példa és érdemes utánanézni bárhol a világban, hogy mennyire vigyázunk a fiatalokra, és mennyire tartatjuk be az építési szabályokat. SZEGEDI Mária DISZKÓ-TRAGÉDIA Repríz Göteborgban 1998. novembervasárnap Radu Vasile: Lesz magyar-német egyetem A magyar-német egyetem alapításáról szóló kormányhatározatot végre fogjuk hajtani, függetlenül Andrei Marga oktatási miniszter álláspontjától -jelentette ki Radu Vasile román miniszterelnök. A román kormányfőt a Cotidianul című lap idézte szombati számában. Radu Vasile pénteken vidéki úton volt, s ennek során újságírók arról faggatták, hogy az oktatási miniszter miért nem volt jelen azon a kormányülésen, amelyen megszületett a határozat a Petőfi- Schiller nevű állami egyetem alapításának megindításáról. „Marga az említett kormányülésről egészségügyi okok miatt hiányzott, de jelen volt az oktatási minisztérium államtitkára. A magyar-német egyetem alapításáról szóló kormányhatározatot mindenesetre végre fogjuk hajtani, függetlenül Marga miniszter álláspontjától. Tudatosítani kellene, hogy egy elfogadott határozatot végrehajtanak és nem kommentálnak” - szögezte Radu Vasile kormányfő. (MTI)