Magyar Szó, 1998. november (55. évfolyam, 261-284. szám)

1998-11-05 / 264. szám

1998. november 5., csütörtök M­egbetegedett egy ismerő­söm, megvizsgálták, küldöz­gették ide-oda, végül megállapítot­ták, hogy epekő, kés alá kell men­nie. Hát ha kell, kell. Ma azonban ez nálunk nem olyan egyszerű, a műtéthez, többek között cérna is kell. Nem egyszerű fércelő cérna, hanem amivel a sebet varrják össze. Hát ilyen cérnája nincs mindig a kórháznak. S éppen akkor nincs neki, amikor sürgősen szüksége volna rá. Ilyenkor felszólítják, meg­kérik a kés alá rendelt páciensét, hozzon magával cérnát. Ez nálunk az egészségügyben így folyik már jó ideje, nem tudom, meddig tűrjük még cérnával. Kiváló orvosaink vannak, de mint ahogy a legjobb szakácsnő is bolond az üres kony­hában, a legjobb orvos is a haját té­pi a kórházban, ahol még sebvarró cérna sincs. A haját ugyan nem tud­ja tépni, mert kopasz, bevenne egy nyugtatót, de az sincs. A gyógyszer­­tárakban is épp az az orvosság nincs, amit a betegek keresnek. Il­letve van a magángyógyszertárak­ban, de ott sem mindegyikben, a beteg lejárja a lábát, mire rátalál va­lamelyikben. Miközben újabb be­tegségeket szed fel. És idegrohamot kap, mert az egész hónapra elszá­molt félhavi nyugdíja nem elegen­dő a heti gyógyszeradagjára. Laza idegállapotából csak borzolja az a gyógypirula, amit az egészségügyi miniszter asszony (fölkent, föleske­tett orvos) adagol be neki szinte na­ponta, miszerint javul a gyógyszer­­ellátás, beleértve a kórházi ellátást is. Épp a napokban jelentette ki, hogy ez Kosovóban is (Kosovo-Me­­tohijában!) rendeződik. Amin való­színűleg az értendő, hogy hamaro­san eléri azt a szintet, ami az ország többi részében már évek óta, de kü­lönösen a kilencvenes évek kezde­tétől uralkodik. Meg ne feledkezzünk azonban betegünkről, akit kés alá rendeltek epekövének eltávolítása céljából. Meg ne feledkezzünk róla, mint az ország betegeiről a hatalom, amely­nek egyik kiváló képviselője a gaz­dag Oroszország felé egyengeti rö­gösen fényes utunkat. Szóban forgó betegünknek nem kell sebvarró cér­nát vinnie a kórházba s ettől az örömhírtől visszanyerte volna az életkedvét, ha ugyanakkor nem tu­datják vele, hogy amikor kés alá je­lentkezik, hozzon magával csekély 6000 dinárt, a műtét árát, mert in­gyen még Krisztus koporsóját sem őrizték, így operálni sem lehet Isten nevében, még egy olyan társada­lomban sem, amelyik egyik szocia­lizmusból halad a másik szocializ­musba némi šešeljizmussal elegyed­ve s egyéb nemzeti pártok által tá­mogatva. Tisztán egészségügyi té­mákba azért keveredik némi politi­ka, mert az egészségügy is egyfajta politika, mondhatni egészségügyi politika, amely nem éppen úgy mű­ködik, ahogy azt elvárják az egész­ségügyre rászoruló polgárok, bele­értve a betegeket is. Itt van rögtön a konkrét példa. Szóban forgó, de operáció előtt álló betegünknek leesett az álla, amikor kiejtették előtte a hatezer dinárt. Sejtette ugyan, hogy az ország egészségügyi ellátottsága a mély­pont felé közeledik, ám nem az egészségügyi dolgozókból kifolyó­lag, hanem abból kifolyólag, aminek hazánk évek hosszú során ki volt té­ve (háborús környezet, embargó, fe­nyegetések stb.), mégis jogosan úgy érezte, hogy mindez őt nem fogja, hiszen több mint harminc éven át rendszeresen levonták fizetéséből és még ma is levonják azt a részecskét, amellyel az egészségügyet támogat­ják, hogy ha rászorulása lesz erre az egészségügyre, akkor az majd visszatámogatja őt, a biztosítottat. Hát ennek, vagyis a visszatámo­­gatásnak, divatosan, posztmodernül szólva, fasza tört. Nincs visszatámo­­gatás. Az epédből a köveket csak ak­kor hajlandók eltávolítani, ha előre lenyálazod a hatezer dinárt Külön­ben mincs műtét. Különben akár bele is pusztulhatsz az epeköveidbe. Miért idegeskedtél annyit, mert rág­tad magad, egészségtelen életmó­doddal magad idézted elő a kövei­det, hát most pátyolgassad őket a sa­ját epezacskódban, ha nincs a szak­szerű eltávolításukra hatezer diná­rod. Úristen, mennyi is az a hatezer dinár máma, a kereszténység kevés híján kétezredik évében Kis-Jugo­szláviában, amely ismét nagy lesz és boldog lesz?! (Így sóhajtott fel ma­gában epebajos ismerősöm, majd számolni kezdett.) Ha a havi fizeté­sem kétszázra rúg (neves költőnk­nek ennyire bizony sosem telt!), ak­kor kerek két és fél évig kell dolgoz­nom és kuporgatnom, hogy a mű­tétre való meglegyen. Persze, ha a havi kétszáz dináros fizetésemet (osztályunkon mindenki ennyit kap, az igazgatótól kezdve a portásig!), az utolsó páráig félreraknám, már az első hónapban éhen döglenék, igaz, így megspórolnám a műtét árát A halott epeköveit már fölösleges eltá­volítani, sőt olyan körülmények kö­zött, amilyenben vagyunk, pazarlás volna, ami fölér a hazaárulással. H­­át ez a nagy büdös helyzet az X X epekövekkel. Aki ennek az ellenkezőjét állítja, az nem mond igazat. Aki pedig nem mond igazat, az egy óbaskír följegyzés szerint ha­zudik: nem kívánatos állampolgára az országnak, történetesen még ak­kor sem, ha az illető személy mi­niszter. NÉMETH István Epeköves helyzet Balesetveszély Horgosnál Mostantól nem használhatók az autóút környékén a régi átjárók A Vojvodinaput a napokban befe­jezte Horgosnál az autóút rendes fe­lüljáróinak a kiépítését. Ezért tegnap­tól kezdve nem használhatók a régi át­járók. A dűlőutakat összekötő régi átjárók balesetveszélyesek, s hogy a lakosság ne használhassa őket, ezért az útépítők felszaggatják ezeket az utakat, és göd­röket ásnak rajtuk. Felhívjuk az érin­tettek figyelmét, hogy az esetleges bal­esetekért azok lesznek a felelősek, akik figyelmen kívül hagyják a Vojvodina­­put és a horgosi helyi közösség felszó­lítását, hogy a régi átjárókat mostantól ne használja a lakosság. Az autóúton kizárólag az újonnan kiépült, rendes felüljárókon lehet át­haladni. Felvételünkön a szóban forgó útkereszteződés. M. M. inf________ DÁVID Csilla felvétele) Magyar Szó IDŐSZERŰ TÉMÁK 7 Merjünk vállalkozni! Érdemes igénybe venni az Új Kézfogás Közalapítvány kínálta támogatást - mondja dr. Agyánszki János a topolyai vállalkozásfejlesztési központ vezetője Olvasóink értesülhettek már annak idején lapunkból arról, hogy a magyar kormány „a határon kívül élő magyar közösségek sorsáért érzett felelősség­től indíttatva” létrehozták az Új Kézfo­gás Közalapítványt, azzal a céllal, hogy a határ menti kis- és középvállalkozá­sok támogatásával, az üzleti kapcsola­tok kibontakoztatásával, a külföldi ma­gyar vegyes vállalkozásokba való tőke­­befektetéssel segítse a külföldre sza­kadt magyarság helyben maradását, életfeltételeinek javítását, megkapasz­kodását. Erdélyben nagy hagyományra néz már vissza ez az együttműködési for­ma, akárcsak a Felvidéken és a Kárpát­alján is. Vajdaságba viszont - szá­munkra egyelőre ismeretlen okokból - csak az utóbbi egy-két évben jutott el e kedvező lehetőségek híre, s alakult meg előbb - tavaly - Szabadkán, majd ez év májusában Topolyán az erre a célra létesült vállalkozásfejlesztési köz­pont, amely szerződéses viszonyt kötve a közalapítvánnyal, a hozzá benyújtan­dó támogatási kérelmek ügyében a vállalkozók rendelkezésére áll. Igény esetén ezek a központok segítenek a pályázati anyag összeállításában is, il­letve térítés ellenében vállalják az üz­leti tervek elkészítését. Topolyán a Damimed nevű ma­gánvállalat keretében működik (Niko­la Tesla utca 34, a nagytemplom mö­gött, telefonszáma: 024/715-105, illet­ve 714-530), vezetője dr. Agyánszki Já­nos, aki még 12-13 bedolgozó munka­társával együtt (köztük vannak jogá­szok, közgazdászok, mérnökök, mér­legképes könyvelők, tervezők stb.) lát­ja el ezeket a feladatokat Minden hoz­zájuk forduló érdeklődőnek díjmente­sen megadják a szükséges tájékoztatást a pályázati lehetőségekről, amelyekről tudni érdemes a következőket: A magyar közalapítvány háromféle támogatási formát alkalmaz: 1. Vissza nem térítendő támogatás (az összeg határa egyedi elbírálás alapján 1 mil­lió, felső határa pedig 3 millió forint). -------------------------------------------------2. Visszatérítendő támogatás, amely a felfutóban levő magánvállalatok szá­mára van kigondolva, s egytől négy évig terjedő kamatmentes hitelt jelent, határa 3-4 millió forinttól 8 millió fo­rintig terjed. 3. Befektetések, vegyes vállalatok alapítása (a befektetési tőke­rész felső határa jelenleg 20 millió fo­rint. KI KAPHAT VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁST Az induló, illetve legfeljebb egy év­vel a kérelmezés előtt bejegyzett vállal­kozások, ha a kuratórium megfelelő­nek találja őket a közalapítványi célok valóra váltásához. A pályázók lehetnek civil szervezetek, gazdálkodási egysé­gek és olyan egyéni vállalkozók, akik tevékenységük gyakorlása során mun­kahelyeket teremtenek vagy tartanak fenn, s a közösség alapellátását segítő tevékenységet folytatnak. Alapkövetel­mény, áll a tájékoztatóban, hogy a ké­relmező hivatalos dokumentummal tudja igazolni működését MIRE ADHATÓ VISSZA NEM TÉRÍTENDŐ TÁMOGATÁS Elsősorban termelői, szolgáltatói infrastruktúra megteremtésére, esz­köz vásárlására (gépek, berendezések, tenyészállomány stb.), kis- és középvál­lalkozások létrehozására, működteté­sére irányuló oktatás-képzés költsége­ihez való hozzájárulásra, kivételes esetben vállalkozásokhoz kapcsolódó dokumentációs kiadványok megjelen­tetésére, kiállítások, üzletember talál­kozók támogatására stb. Fontos továbbá, mondja dr. Agyánszki, hogy az elképzelés, amellyel a pályázó igényt tarthat a tá­mogatásra, nagy valószínűség szerint jövedelmező legyen (ezt alá kell tá­masztani különféle piackutatási ered­ményekkel, árjegyzékekkel, kínálatok­kal, kalkulációkkal stb.), hogy minél több munkahelyet teremtsen, minél több embert juttasson kenyérhez, ke­reseti lehetőséghez. A vállalkozásban többségben magyar nemzetiségűeket kell alkalmazni. Fontos követelmény továbbá, hogy pozitív hatást gyakorol­jon a közösségre, javítsa annak alapel­látását Főleg azokat a vállalkozókat tá­mogatják szívesen, akik „hálózatban” gondolkodnak. Például ha megszerve­zik, mondjuk, a méz felvásárlását, fel­ölelik az adott körzet méhészeit, to­vábbképzési lehetőségeket teremtenek nekik, előszerződéseket kötnek velük stb. Szívesen veszik az olyan szolgálta­tások bevezetését is, amelyekben addig hiány volt az adott közösségben. Pl. ha van egy olyan kis falu, ahova addig sok kilométerről szállították a kenyeret, vagy (Erdélyben pl.) ahol egy kombájn egy egész falunak továbblépési lehető­séget jelentett stb. Mivel a vállalkozás tudománya nálunk még gyerekcipő­ben jár, oktatni, tanítani volna ajánla­tos széleskörűen, tehát az anyaország ilyen irányú segítőkészségét minden­képpen ki kell használni. Dr. Agyánszkiék május óta öt pá­lyázati anyagot nyújtottak át a közala­pítványnak, s 24-25-nek az elkészítése van folyamatban. A rendelkezésre álló adatok szerint ’97-98-ban Ukrajnából összesen 36, Erdélyből 136, Jugoszlá­viából pedig 26 pályázat érkezett be el­bírálásra. Volt, aki közvetlenül, az itte­ni központok megkerülésével fordult a Pesten székelő alaphoz (íme: Új Kézfogás Közalapítvány, 1052 Buda­pest, Deák Ferenc u. 10., tel.: 99361 - 266-4473, 266-4474, 266-4470), szer­vezett formában kevesen pályáztak, pedig érdemes igénybe venni őket, hi­szen ott minden szükséges tájékoztató anyag megkapható s ingyenesen átve­hető a hozzá tartozó adatlapokkal együtt. Dr. Agyánszkiéknak az a gondjuk egyelőre, hogy nagyon kevés az épkéz­láb, használható ötlet. És akiknek van is, azok is félnek. Bele kell vágni, biz­tatnak, vállalni a kockázatot, mert kü­lönben nem történik semmi. FARKAS Zsuzsa A „kéménytükrözés” száz dinár!? Felháborodtak a zentai gázfogyasztók­­ Miért kell (ennyit) fizetni - Nem az Elgas szabja meg az árat A fűtési idény kezdete előtt megje­lentek Zentán a szabadkai Dimničar szakemberei, hogy ellenőrizzék a ké­ményeket azokban a háztartásokban, amelyekben vezetékes gázt használ­nak. Ingyenesnek ígérték a szolgálta­tást, a gázszámlán mégis 100 dináros költség szerepel. A lakosság tiltakozik, aláírást gyűjtenek, hogy az önkor­mányzat közbelépését kérjék, mert in­dokolatlannak tartják az összeget. Rácz Szabó Imre, az egyik aláírásgyűj­tő mondta el a történetet: - Amikor megérkeztek a szabadka­iak, hogy ellenőrizzék a kéményeket, sokan megkérdezték, mennyit kell ezért fizetni. Azt a választ kaptuk, hogy semmit, mert a költség bele van szá­­­­mítva a gáz árába. Adtak egy számlát, amelyen minden tételt kihúztak. A ké­ményt tükörrel megnézték, néhány ércig tartott a munka. Ezek után a elyi gázszolgáltató, az Elgas a fogyasz­tás megfizettetésére küldött számlán külön tételként föltüntette a kémény ellenőrzésének a költségét, azaz 100 dinárt követel. Érdeklődtünk a kör­nyező községekben, és megtudtuk, hogy sehol sem számítanak föl ilyen költséget. Állítólag Szabadkán 20 di­nárt fizettetnek meg ezért a munkáért, amit bizonyára a zentaiak is elfogadha­tónak tartanának. Sokan nem fizettük ki a 100 dinárt, s ezt a következő szám­lán már tartozásként tüntették föl, és kamattal is megtoldották, de az már nincs a papíron, hogy milyen adósság­ról van szó. Voltak, akik nem enged­ték be az ellenőröket, nekik nem is szá­molták föl a költséget. Ádám István indulatosan mesélte: - Rokkantnyugdíjasként nem tud­tuk fizetni a gázt, ezért fűtésre nem használjuk, csak főzésre. Ennek elle­nére én is megkaptam a számlát. Egyébként a gáz alig kormoz, sok évig tiszta marad a kémény, ott lehet gond, ahol más fűtőanyagot is használnak. Persze, az is veszélyes lehet, ha bedől a kémény. Végeredményben ezt bárki maga is ellenőrizheti. Ha mégis ellen­őrizni akartak, nem értem, miért kel­lett Szabadkáról hívni szakembereket, ami biztosan növeli a költségeket. Én magas szakképzettségű kazánfűtő va­gyok, valamelyest értek a szakmához; összesen 10 dinárért a fűtési idény kezdetén és végén is megnézném a ké­ményeket... Rácz Szabó László, a községi vég­rehajtó bizottság illetékes tagja el­mondta: tudomása van arról, hogy a polgárok petíciót szándékoznak be­nyújtani az önkormányzatnak. Egye­lőre természetesen nem lehet tudni, hogy mi lesz a beadvány sorsa, a vég­rehajtó bizottság hatáskörébe ugyanis csak a gáz árának a jóváhagyása tarto­zik, s ebbe nem számították bele az el­lenőrzés költségeit. Fehér Angyaltól, az Elgas igazgató­nőjétől magyarázatot kértünk a polgá­rok megjegyzéseire.­­ A törvény szerint minden harma­dik évben, tehát két teljes fűtési idény után kötelesek vagyunk elvégeztetni a kémények ellenőrzését A Diminčar el­lenőrei, akik tűzvédelmi vizsgával ren­delkeznek, nem számlát adtak ki, ha­nem igazolást az ellenőrzésről. Arról nem tudok, miért állították, hogy nem kell fizetni a szolgáltatásért Igaz, hogy az összeget a mi vállalatunk fizette ki, s ezt a pénzt szeretnénk megkapni. Akik nem engedték be az ellenőröket, azokhoz még két alkalommal kimen­nek - most van éppen folyamatban az utóellenőrzés -, s ha nem tudják elvé­gezni a munkát, kénytelenek leszünk kikapcsolni a gázt Bennünket a tör­vény kötelez erre, s ha nem szervez­nénk meg az ellenőrzést, akár az egész városban leállíthatják a gázszolgálta­tást. Egyébként nem az első évben vé­geztetjük ezt a munkát. Az Elgas ezt nem teheti meg, mert speciális vizsga kell hozzá. Furcsa kettősség nyilvánul meg a törvényekben. Mi például beve­zetéskor elvégezhetjük a műszaki átvé­telt, de utána nincs jogunk a kémé­nyek vizsgálatára. A városban 98 kilo­méter vezetéket üzemeltetünk, s ezt jogunk van ellenőrizni, de a kéménye­ket nem. Igaz, a NIS-GAS már ezt a jogot is több alkalommal meg akarta vonni tőlünk, de többen megfelelő szakvizsgával rendelkezünk, nekem magiszteri oklevelem is van, tehát visz­­sza tudtuk utasítani. Ilyen módon nagy összeget tudunk megtakarítani. Kétségtelen, hogy sok a 100 dinár, hiszen jól tudja a lakosság, hogy mi a jóval hosszabb ideig tartó és több munkát igénylő vizsgálatokért is kevesebbet fizettetünk, de ezt csak úgy tehetjük meg, hogy nem haszonra dol­gozunk. Úgy látszik, hogy akinek meg­van a jogosultsága, meg is kéri az árát. FODOR István Egy nap, ami az Öné és barátaié! ERZSÉBET-BÁL - november 20-án KATALIN-BÁL - november 27-én Bulizzon kedvesével és a FORTUNA együttessel Zentána PAPULI étteremben! Várjuk önt finom falatokkal és igen kedvező árakkal. Hívjon fel bennünket, hisz tudja, HA BULI, AKKOR CSAKIS PAPULI! Telefon: 024/811-651 APRÓHIRDETÉS Mágia, átokfeloldás, rontás, jóslás és kártyavetés. Telefon: 021/315-749. 007741 Eladó 3000 literes olajtartály, alig használt (4 milliméteres bádogból). Telefon: 021/715-919. 003354 HŐSZABÁLYZÓK - 0-50, 0-300 C-fok, hőmérő 50-600 C-fok, digi 1000 C- fok. Tektroniks logikai anali­zátor 1241,100 MHz 9K, IC-XIKOR­­X 2864-AD-25. Telefon: 021/371-084. 003374

Next