Magyar Szó, 1999. március (56. évfolyam, 51-64. szám)

1999-03-06 / 51. szám

Minden rendben ? cím így szól: “„A belgrádi Ko­­misszariátus, Csóka községben működő, menekült személyek Biztos­ságának munkajelentése az 1998. I. 1. és 1998. XII. 31-ig terjedő idő­szakra. ” És aláírta a menekültek be­fogadását végző bizottság. Én pedig sokadszor böngészgetem a jelentést, ezúttal a csókai képviselő-testület ülésén, amikor is az egyik tanácsnok azzal zavar meg, hogy táviratba szo­rított nyilatkozat elfogadását ajánlja a testületnek, mely távirat maradék­talan támogatásáról biztosítja a szerbiai kormányt és a köztársaság elnökét a kosovói kérdés békés meg­oldásáért folytatott küzdelmében. Ami a tartomány megtartására külö­nösen érvényes. Biztosan azok a magyar tanács­nokok sem a békés megoldást meg a megmaradt ország együttmaradását ellenezték, akik tartózkodtak a véle­ménynyilvánításkor, legföljebb arra gondolhattak, hogy ugyan mire vol­na jó a hurrázás, a múlt rendszerből megmaradt nyilvános éljenzés, ami­kor a magyar pártok - s legalább eb­ben mindegyik egységes megalakulá­sa óta! - állandóan a béke mellett szóltak, akár ha egy évtizedre visz­­szatekintünk. És ekkor szólt az egyik képviselő: Indokolják meg a tanácsnokok tar­tózkodásuk okát! Elvtársai sem he­lyeselték javaslatát, meg hát az ügy­rendi szabályzat sem irányoz elő ilyesféle eljárást. Nem tudom, hogy a tartózkodó kép­viselők annak őrültek-e jobban, hogy megkímélték őket az indoklástól, vagy inkább szívesen megmagyarázták vol­na a szólamok, a demagógiai és a valós akarat közötti■ ellentétet. Alighanem így volt jó, hogy csak néhány pillanatra kellett föltekinteni a jelentésből, amely egyebek között megemlíti azt a megkerülhetetlen tényt, hogy a múlt évben a csókai községben 880 menekült tartózkodott, természete­sen (bár erről nem esik szó) a volt Ju­­goszlávia mára állammá lett köztársa­ságaiból. És „igen kevés azoknak a száma, akik szeretnének visszatérni” — szól az írás. Emberbaráti cselekedet befogad­ni mindazokat a szerencsétleneket, akiknek nem kis része biztosan önhi­báján kívül kényszerült szülőföldjé­nek elhagyására, s még akkor is szál­lást kell adni nekik, ha ezt a nyugati országokban gyakran a szimpátia el­lenére sem szívesen teszik meg. Oly­kor saját nemzettársaikkal sem. Márpedig a csókai községben a me­nekültek - az 1991. évi népszámlálá­si adatok szerint - a lakosságnak majdnem 6 százalékát teszik ki. Nem vettek el senkitől házat, hanem meg­vettek, s úgy látszik, jobban érzik ma­gukat itt, mint szülőföldjükön. Esze­rint Boszniában vagy Horvátország­ban kegyetlenül rossz lehet a helyzet. Mert mégsem lehet könnyű házat s hazát cserélni. Őket biztosan nem foglalkoztatja az a kérdés, és nem is számolgatnak, hogy ideköltözésükkel, az említett községben, 57-ről 54 százalékra apad a magyarság részaránya. Ön­hibájukon vagy azon kívül. Demok­ratikus országban ez különben sem sokat számít. 880 emberről szóló jelentést a tanácsnokok egyébként megjegy­zés nélkül elfogadták, avagy tudomá­sul vették. Mintha minden rendjén volna. Bár ennek látszatra semmi kö­ze nincs Kosovóhoz, s a táviratban megfogalmazott kiálláshoz. FODOR István Készség a kosovói béketárgyalások folytatására A szerb állami küldöttség álláspontja Szerbia állami küldöttsége tegnap készségét fejezte ki, hogy részt vegyen a kosovói válság békés rendezésére irányu­ló tárgyalások folytatásában, de azt kérte a nemzetközi közösségtől, hogy tartsa tiszteletben a nemzetközi jogot és az összekötő csoport tíz elvét, beleértve Szerbia és a JSZK integritásának és szu­verenitásának tiszteletben tartását, a ka­tonai fenyegetés felfüggesztését és az egyértelmű kötelességvállalást, hogy Ko­sovo nem lesz független. Szerbia elnökének kabinetjéből köz­leményt adtak ki az állami küldöttség üléséről, amelyet Ratko Markovic alel­­nök vezetésével tartottak meg. Ebben hangsúlyozták, hogy a rambouillet-i ér­tekezlet végén az állami küldöttség egy, a korábbitól merőben különböző doku­mentumot kapott kézhez, amely Szerbia kárára van, és ezért nem voltak hajlan­dók elfogadni. Az ülésen Milan Milutinovic szerb el­nök jelenlétében megállapították, hogy az utóbbi napokban tévesen tolmácsolják azt, amit Rambouillet-ban elértek, ez pe­dig arra utal, hogy „nagy csalás készül az USA rendezésében”. (Beta) Brčko semleges terület A nemzetközi döntőbíróság kihirdette ítéletét A brckói nemzetközi döntőbíróság úgy döntött, hogy ennek a városnak egy semleges, önrendelkezésű terü­letnek kell lennie, amely nemzetközi fennhatóság alatt áll. A döntést teg­nap hozták nyilvánosságra Szarajevó­ban. Az eljárás folyamán a boszniai Szerb Köztársaság és a föderáció is különböző érveket sorakoztatott fel amellett, hogy Brckót nekik ítéljék oda. A boszniai szerbek elnöke tegnap (még a határozat közzététele előtt) Ba­­njalukán jelezte, hogy minden szükséges döntést meghoznak, amennyiben a Brckóra vonatkozó nemzetközi döntőbí­ráskodás hátrányos lesz számukra. (Folytatása a 3. oldalon) BOSZNIAI SZERB KÖZTÁRSASÁG Westendorp menesztette Poplašent A nemzetközi közösség boszniai főmegbízottja szerint az elnök tevékenysége aláásta a köztársaság stabilitását - A közvetlen ok, a Dodik elmozdítására tett lépések Carlos Westendorp, a nemzetközi kö­zösség boszniai főmegbízottja tegnap azonnali hatállyal elmozdította hivatalá­ból Nikola Poplašent, a boszniai Szerb Köztársaság elnökét. „Nikola Poplačen visszaélt a köztár­saság elnökeként reá ruházott hatalom­mal, semmibe vette a boszniai Szerb Köztársaság népének a nemzetgyűlésbe választott képviselők révén kifejezett akaratát, késleltette a választások ered­ményeiből következő intézkedések tel­jes fokú életbe léptetését, és tevékeny­ségével folyamatosan veszélyeztette a Szerb Köztársaság stabilitását” - idézte az AFP a főmegbízott irodájának közlemé­nyét. A Reuters értesülése szerint Westen-S­dorp lépését közvetlenül az váltotta ki, hogy Poplašen ezen a héten lépéseket tett Milorad Dodik ügyvivő miniszterel­nök eltávolítására. A nyugati diplomaták Dodikot támogatják; úgy vélik, egyedül ő tudja biztosítani a parlamenti többség támogatását és a nemzetközi pénzügyi köröknek a boszniai Szerb Köztársaság­ba irányuló segélyekhez elengedhetetlen bizalmát. (MTI) Nik­ola Poplaven (FoNet/AP-telefotó) Carlos Westendorp HÚSVÉTI TÁRGYSORSJÁTÉKUNK -------------------------------------­Mától küldhetik a szelvényeket Címszelvény és pótszelvény az 5. oldalon HIRDESSEN N­AGYARStohm ÚJVIDÉK Vojvode Mišića 1. tel/fax: 021/57-633 telefon: 021/57-505 A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA LVI. évf., 51. (18 289.) szám Újvidék, 1999. március 6., szombat Ára 4 dinár RUGOVÁ SAJTÓÉRTEKEZLETE Az albánok még a folytatás előtt aláírják? Ibrahim Rugova kosovói albán vezető tegnap kijelentette, nem zárja ki annak lehetőségét, hogy a kosovói albán kül­döttség még március 15-e előtt aláírja a Kosovóval kapcsolatos átmeneti megálla­podást A sajtóértekezleten kifejtette „nem zárja ki annak lehetőségét, hogy az albán fél az értekezlet folytatása előtt alá­­írja a megállapodást, de ez a békeérte­kezlet szervezőitől és a közvetítőktől függ”­Közölte, hogy a Kosovóval kapcsola­tos átmeneti megállapodási javaslat el­nyerte a kosovói politikai erők, intézmé­nyek és polgárok támogatását, mert „jó távlatot nyit Kosovo jövőjének”. Azzal vádolta a biztonsági erőket, hogy folytatják a támadásokat, és nem­zetközi beavatkozást kért Kosovóban, va­lamint a Szerbia elleni akciók megszigo­rítását, nem pontosítva, milyen szigorítá­sokra gondol. A Kosovóban uralkodó pillanatnyi helyzetet úgy értékelte, mint továbbra is veszélyeset a szerb rendőrsé­gi katonai akciók folytatása miatt. Azzal vádolta a belgrádi hatalmat, hogy a kačaniki szorosban a macedón határöve­zetben újabb válsággócot hozott létre, aminek nyomán újabb menekülthullám indult erről a területről. Rugová kifejtet­te, hogy a biztonsági erők Kačanik kör­nyékén azért indították ezt az akciót, hogy átvágják az utat Szkopje felé, hogy „provokálják a NATO-csapatokat, ame­lyeket Kosovóba küldenének". (Folytatása a 4. oldalon) Rendőrök Vrnica faluban, 30 kilométerre Pratinától (FoNet) A megbékélés emlékműve Tegnap Kaponyánál Kasza József, Szabadka polgármestere leleplezte a kaponyai csata elesett harcosai emlékére állított emlékoszlopot, amelyet Szabadka város emeltetett a szabadságharc 150. évfordulója alkalmából. Ezzel kezdetét vette a szabadkai önkormányzatnak az 1848/49-es szabad­ságharc másfél százados jubileuma alkalmából szervezett rendezvényso­rozata. Ma 11 órakor a szabadkai Zentai úti temetőben Paganini József tüzérszázados sírját koszorúzzák meg, aki szintén a kaponyai csatában ka­pott halálos sebeket. (Bővebb jelentésünk all. oldalon) Az ICN följelentette Marjanovicot Az ICN Pharmaceuticals amerikai cég tegnap a belgrádi kerületi ügyész­ségen följelentette Mirko Marjanovic szerbiai kormányfőt. Vladan Baricnak, a cég jugoszláviai jogi képviselőjének a közleménye azt állítja, hogy Marjanovic kormányfő a felelős a szerbiai kormány munkájáért, amelynek szervei „törvényellenesen” átvették az ICN részvényeinek többsé­gét .Ezzel megszegték az alkotmányos jogokat és szabadságot, ignorálták a magántulajdont, meghiúsították a Szerbiába való külföldi tőkebeáram­lást, megsértették a részvényes dolgo­zók jogait, kérdésessé tették a gyógy­szerellátást , a cégnek 500 millió dollár­nyi kárt okoztak, újabb konfliktust te­remtettek az USA adminisztrációjával, és elodázták a szankciók megszünteté­sét” - áll a közleményben. Az ICN cég részvényei a New York-i tőzsdén 12 százalékkal „megug­rottak”, miután a cég közzétette az évi gazdálkodási jelentést - mondta Zoran Vasic, a cég közép- és kelet-európai al­­elnöke. „A Jugoszláviába való beruhá­zásokat teljes egészében leírták, az ICN Észak-Amerikában, Nyugat-Eu­­rópában és Dél-Amerikában rekord­­bevételeket és nyereséget szerzett” - mondta a Beta hírügynökségnek tele­fonbeszélgetésben Vasic. Pontosabban a 230 millió dollár értékű leírás „az ICN Jugoslavia gyárnak a szerbiai ha­tóságok részéről történt törvénytelen kisajátítására vonatkozik”, és bejelen­tette, hogy folytatódik a harc a gyár visszaszármaztatásáért. (Beta) Változóan felhős, száraz idő. Időjárás-jelentésünk a 16. oldalon.

Next