Magyar Szó, 1999. március (56. évfolyam, 51-64. szám)

1999-03-06 / 51. szám

1999. március 6., szombat Brcko semleges terület A nemzetközi döntőbíróság kihirdette ítéletét (Folytatás az 1. oldalról) Nikola Poplašen ezt még azelőtt közölte, hogy Carlos Westendorp pol­gári ügyekben illetékes főmegbízott le­váltotta őt. „A Szerb Köztársaság vezetősége kész meghozni bármilyen döntést, amely a köztársaság alkotmányos és demokratikus védelmét képviseli, amennyiben igazságtalan választottbí­rói ítélet születik” - állt Poplašen hiva­talának közleményében. „Antidemokratikusnak és a daytoni megállapodással ellentétesnek tartunk minden olyan döntést, amelynek ér­telmében Brčko nem maradna a Szerb Köztársaság része. Ez olyan helyzetet idézne elő, amely a békemegállapodás végét jelentené” - így a dokumentum. WASHINGTON.­ Az amerikai külügyminisztérium tegnap nyilatko­zatban figyelmeztetett a boszniai hely­zet veszélyesebbé válásának eshetősé­gére, annak a választottbírósági dön­tésnek a fényében, hogy semleges ön­­kormányzati egységgé kell nyilváníta­ni és nemzetközi ellenőrzés alá kell he­lyezni az eddig hevesen vitatott hova­­tartozású Brčko várost. A boszniai muzulmán-horvát föde­ráció és a boszniai szerbek köztársasá­ga egyaránt magáénak szerette volna tudni a geostratégiai szempontból fon­tos fekvésű Brckót. A washingtoni külügyminisztérium a nyilatkozatban utalt a brckói kérdés által kiváltott heves érzelmi hullámok­ra, valamint a boszniai Szerb Köztár­saság elhúzódó politikai instabilitásá­ra. E tényezők - amerikai megítélés szerint - az amerikai állampolgárokra, illetve az amerikai javakra nézve fe­nyegető helyzetet idézhetnek elő, ezért az Egyesült Államok nem javasol­ja polgárainak, hogy Brčko térségébe utazzanak. (Beta, Reuters, MTI) A NATO nem indít offenzívát Macedóniából A nyugati katonai szövetség tisztségviselőjének nyilatkozata A NATO-nak nincs szándékában Macedóniában állomásozó csapataival behatolni Kosovo területére - jelentet­te ki tegnap a szövetség egy magas rangú katonai tisztségviselője, válaszul egy újságíró kérdésére, hogy a NATO véleménye szerint a Jugoszláv Katonaság összevonásának a macedón határ men­tén célja lehet-e, hogy megakadályozzák külső erő behatolását Kosovóba. A macedón határon összevont ju­goszláv erők támadólag vagy védeke­­zőleg léphetnek-e fel? - hangzott a kérdés, amelyre a NATO tisztségvise­lője azt válaszolta, hogy mindkettő le­hetséges a Kosovói Felszabadítási Hadsereggel szemben, de a Kosovóba tartó más erők esetében is. Hangsú­lyozta azonban, hogy a NATO-nak nincsenek tervei, és nem is szándéko­zik Kosovóba menni a Macedóniában állomásozó erőkkel. Tény azonban, hogy Macedóniában 2300 katona állo­másozik, hogy az EBESZ-misszió tag­jait szükség esetén kimentse, és továb­bi 6000 NATO-katona érkezett az esetleg intervencióra szánt „békeerők” előfutáraként Ha ezek után nem szü­letik meg a megállapodás, és sor kerül a NATO légicsapásaira, ezeket az erő­ket fel lehetne használni. A NATO képviselője minderre csak annyit mondott, hogy ez „politikai kérdés”. Illetékesei eddig hangsúlyozták, hogy az esetleges kosovói békeerők előőrseként Macedóniába küldött 6000 katona nem kerülne bevetésre az esetleges intervenciónál, még akkor sem, ha a NATO szerbiai célpontokat támad. (Beta) Magyar Szó KÜLPOLITIKA 3 DOLE AZ ALBÁNOKKAL, HOLBROOKE MILOSEVICTYEL Még egy próbálkozás Belgrád semmit sem ér el azzal, hogy nem engedte be az amerikai államfő kiküldöttjét Washington, március 5. Az Egyesült Államok még egy tár­gyaláson kívüli erőfeszítést tesz a már­cius 15-én folytatódó kosovói béketár­­gyalás sikerének biztosítása érdeké­ben. Bob Dole egykori szenátor és volt republikánus elnökjelölt Bill Clinton különmegbízottjaként a Balkánra uta­zott, hogy meggyőzze a Kosovói Fel­szabadítási Hadsereg politikai vezető­jét a párizsi béketerv aláírásának szük­ségességéről. A belgrádi hatalom még egy frics­kát próbált adni Amerikának azzal, hogy nem adott beutazási vízumot az amerikai államfő képviselőjének, de ezzel nem ért el semmit: Dole Kosovo helyett Macedóniában találkozott a KFH vezetőivel. Madeleine Albright külügyminisz­ter kínai és thaiföldi látogatása után Indonéziába érkezve - az ottani prob­lémák ellenére is - ismét jelentős időt fordít a kosovói helyzet figyelemmel kísérésére. Albright asszony Jakartá­­ból hosszabb telefonbeszélgetést foly­tatott Dole-lal, mielőtt a veterán poli­tikus elindult volna a Balkánra. Wa­shingtonban egyértelművé tették, hogy Dole - akiben a helyzet iránti érdeklő­dése és 1990- től 1996-ig képviselt sze­nátusi politikája miatt az amerikai és a kosovói albánok is hisznek - csak abban érdekelt, hogy aláírt béketervvel a kezé­ben térjen vissza Washingtonba. Albright Jakartában közölte, hogy Richard Holbrooke a jövő szerdán Belgrádba utazhat, hogy Miloševićet is rávegye a béketervbe való beleegye­zésre. A volt boszniai főközvetítő uta­zását azonban még nem véglegesítet­ték. A State Department szemmel lát­hatóan úgy tartja, hogy csak akkor lesz rá igazán szükség, ha Dole sikerrel jár az albán félnél. Az amerikai külügyminiszter való­színűleg módosítja a Távol-Keletről való hazautazási tervet, és Hawaii he­lyett Európába utazik, hogy - feltehe­tőleg Brüsszelben - ismét találkozzék a NATO- szövetségesekkel, vagy eset­leg az összekötő csoport tagjaival. A megbeszélésre azért lehet szükség, hogy eldöntsék, ebben a pillanatban milyen engedményekkel és fenyegeté­sekkel küldhetik Holbrooke-ot Belg­rádba. A KFH vezetői, akiket a jövő hétre meghívtak Washingtonba, azt akarták (Tudósítónktól) tudni a Dole-lal való találkozás előtt, hogy mi történik abban az esetben, ha ők aláírják a béketervet, Milošević pe­dig további engedményeket csikar ki az albán aláírás birtokában. Dole szó­vivője megnyugtatta őket, hogy az ál­lamfő megbízottjaként Dole garanciá­kat kapott a Fehér Háztól arra, hogy ha Belgrádban engedményekre kerül sor, akkor azokat először egyeztetik Pristinával. Washington ugyanakkor még egy­szer leszögezte, hogy egyvalamiben semmiképpen nem engednek: a béke­­tervből csak akkor lesz valami, ha an­nak betartását a NATO-erők ellenőr­zik. PURGER Tibor Jelcin javasolja Berezovszkij menesztését Az orosz elnök „hatáskörének túllépéseivel vádolja a Független Államok Közösségének végrehajtó titkárát Borisz Jelcin orosz elnök javasolta Borisz Berezovszkij „mielőbbi” menesztését a Független Államok Közössége végrehajtó titkárának posztjáról, „hatáskörének túllépése”, illetve a FÁK elnöke - az orosz államfő tölti be ezt a posztot - utasításainak figyelmen kívül hagyása miatt Jelcin egyben Ivan Korotcsenyát - aki Berezovszkij előtt volt a FÁK titkára - bízta meg az államközösség titkári feladatkörének ellá­tásával, s erről üzenetet is intézett a FÁK-tagországokhoz. Az orosz elnök döntése nem volt váratlan, mert az orosz milliárdos - aki elévülhetetlen érdemeket szerzett ugyan Jelcin 1996-os elnökválasztási kampányában - az utóbbi években a Kreml egyik legnagyobb intrikusa volt, s hatalmi játékaiban használta fel a Jelcin családjára, elsősorban az elnök lányára, Tatyjana Gyjacsenkóra gya­korolt befolyását. A FÁK titkárává való kinevezése - 1998 áprilisának végén - gyakorlatilag „száműzetés” volt, de Berezovszkij nem adta fel egykönnyen pozícióit, s régi ellenfelével, Jevgenyij Primakov kormányfővel is nyílt össze­csapásba keveredett az elmúlt hetek­ben. Az összetűzésből a jelek szerint Pri­makov került ki győztesen. Berezovsz­­kijról gyakorlatilag bebizonyosodott, hogy lehallgattatta Jelcin feleségének és lányának telefonjait. Az egykor nagy hatalmú ipar- és sajtómágnás egyre inkább kiszorult pozícióiból, gyakorlatilag elvesztette befolyását a központi CRT tv-csatorna és az Aerof­lot légitársaság felett, s emberei is tá­vozni kényszerültek a Kremlből az el­múlt év végén. Az állami duma hosszú évek óta először hozott olyan döntést alig egy hónapja, amelyet ellenszava­zat nélkül fogadtak el: ez éppen az a felhívás volt, amelyben a FÁK államfő­it arra kérik, hogy váltsák le Bere­­zovszkijt. Az iparmágnás válaszul be-­perelte az orosz törvényhozást. A FÁK-on belül azonban nem olyan egyértelmű Berezovszkij szemé­lyének elutasítása, akit Leonyid Kucs­ma ukrán elnök javasolt erre a posztra. A FÁK-titkár leváltásához - akárcsak kinevezéséhez - az államfők konszen­zussal hozott döntése szükséges, s egyelőre nem tűnik úgy, hogy Kijev egyetértene Jelcin kezdeményezésé­vel. Berezovszkij tevékenységét egyéb­ként támogatta a kazah, a fehérorosz és a grúz államfő is, s így a titkár me­nesztésének ügye újabb nézeteltéré­sekkel terhelheti meg a FÁK március végére tervezett csúcsértekezletét, amely elméletileg a szervezet megújí­tását, a látszatszövetség reformját hiva­tott szolgálni. Moszkvában ugyanak­kor a különböző politikai erők képvi­selői egyértelműen üdvözölték Jelcin lépését, s azt úgy értékelték, hogy az államfő végleg elkötelezte magát Jev­genyij Primakov és kormánya mel­lett. Maga Berezovszkij Bakuban érte­sült az orosz elnök csütörtökön késő este nyilvánosságra hozott döntéséről, de, mint megjegyezte, leváltásához a FÁK-csúcs döntésére van szükség. Ugyanakkor hozzáfűzte: kész lemon­dani, amennyiben csak egy tagállam is elégedetlenségének ad hangot eddigi tevékenysége kapcsán. Gejdar Alijev azeri államfő pénte­ken Bakuban Borisz Berezovszkijjal tárgyalva leszögezte: meglepetten vet­te tudomásul, hogy Borisz Jelcin orosz elnök javasolta Berezovszkij meneszté­sét. Ugyancsak nemtetszését fejezte ki Jelcin elhatározása kapcsán a Tokió­ban tartózkodó Eduard Sevardnadze grúz elnök, aki külön nehezményezte, hogy az orosz államfő nem kérte ki vé­leményét, mielőtt meghozta döntését. Borisz Jelcin orosz elnök nem lépte túl hatáskörét, amikor döntést hozott Borisz Berezovszkij menesztéséről a FÁK titkárának posztjáról: elhatározá­sa nem volt spontán, előzőleg több tag­állam vezetőjével konzultált - jelentet­te ki tegnap Moszkvában Dmitrij Ja­­kuskin orosz elnöki szóvivő. Jakuskin arra reagált, hogy több FÁK-főváros­­ban „meglepetéssel” fogadták Bere­zovszkij leváltásának kezdeményzését, maga Berezovszkij pedig Bakuból te­lefonon adott sajtónyilatkozatában „hatásköri túllépés”-sel vádolta meg Jelcint, és arról beszélt, hogy a volt Szovjetunió köztársaságait ismét Moszkvából próbálják „kézivezérelni”. A Szocsiban szabadságát töltő Jev­genyij Primakov ugyancsak méltatta és védelmébe vette Jelcin lépését. Az orosz törvényhozás frakciói ugyancsak egybehangzóan örömüket fejezték ki Berezovszkij leváltása kapcsán. Vlagyi­mir Zsirinovszkij, a Liberális Demok­rata Párt elnöke azt emelte ki, hogy Berezovszkij durván beleavatkozott a belügyekbe, az elnök családjának éle­tébe is, s „belülről bomlasztotta a FÁK- ot”, miközben posztját saját üzleti cél­jaira használta fel. Gennagyij Zjuga­­nov, a kommunisták vezetője is méltat­ta ezúttal Jelcin „helyes, időszerű és bölcs” döntését. (MTI) NATO-meghívás a szerbeknek és a kosovói albánoknak Az európai erők monsi főhadiszállásán az esetleges békemegállapodást követő katonai műveletek „technikai részleteit” kellene tisztázni A NATO meghívta az atlanti szer­vezet európai erőinek belgiumi főha­diszállására a szerbek és a kosovói al­bánok képviselőit a reménybeli béke­megállapodást feltételezhetően követő katonai műveletek „technikai részlete­inek tisztázása” végett. Ha a két fél elfogadja a Javier So­lana NATO-főtitkár által kezdeménye­zett meghívást, az első tanácskozás már vasárnap megkezdődhet a belgi­umi Mons városban. A találkozó célja a félreértésekből adódó esetleges reak­ciók kiküszöbölése és a két fél meggyő­zése arról, hogy a NATO nemzetközi békeerői részrehajlás nélkül fogják tel­jesíteni feladatukat - írta az AFP dip­lomáciai források alapján. A NATO bevonását a Rambouillet­­ban kezdett folyamat diplomáciai lépé­seibe támogatja Christopher Hill ame­rikai és Wolfgang Petritsch osztrák közvetítő is. (MTI) Tíz napon belül 28 000 NATO-katona lesz Macedóniában A gyorshadtest Milošević elnök beleegyezése nélkül nem lép jugoszláv területre A NATO szkopjei parancsnoksá­gán közölték, hogy március 4-ével be­zárólag összesen 9000 NATO-katona nyert elhelyezést Macedóniában. Szer­dán 500 német páncélos katona vonult be Görögországon át 30 Fuks és Lux páncélozott kocsin a bogorodicai átke­lőn. Őket a sztrumicai laktanyákban szállásolták el. A szkopjei főparancs­nokságon Nagy-Britannia bejelentette rövidesen érkező 4500 katonáját. Egyébként ennek az egységnek az elő­őrse már nagyban dolgozik a Kosovó­­val összekötő út Blace határátkelője felé vezető szakasz egy hídjának a javí­tásán és megerősítésén, mivel a mér­nöki tisztikar értékelése szerint jelen­legi állapotában nem lenne alkalmas páncélos konvoj áteresztésére. Ugyan­csak ez az egység építi Kumanovóban az új helikopterpályát és a Petrovec reptértől Kumanovóra vivő utat. A KFOR egységének rendelkezésé­re áll egy Görögországból érkező 1500 fős tengerészgyalogos zászlóalj, amely főleg a petroveci reptéren állomásozik majd, és feladata a KFOR logisztikai támogatása lesz. Jackson brit tábornok elmondása szerint a Macedóniában ál­lomásozó gyorshadtest Milošević el­nök engedélye nélkül nem lép Jugo­szlávia földjére. Jackson hozta egyéb­ként nyilvánosságra azt is, hogy a Ko­sovóban feltartóztatott 21 EBESZ-fel­­ügyelő mentésére 280 brit katona tel­jes készültségben volt a beavatkozásra. A Törökországban tartózkodó Pan­­deli Majko albán kormányfőnek Egevit kormányfő megígérte, hogy országa támogatni kész az albán határ védel­mét, mert „annak megsértése azonos Törökország határainak a megsértésé­vel”. Ezt követően Görögország is be­jelentette, hogy katonákat ad Kosovó­ban működő NATO-csapatokba. A szkopjei NATO-parancsnokság szóvivője bejelentette, hogy március 15-éig 28 000 NATO-katona fog állo­másozni Macedóniában. SZ.M. Elejét kell venni a provokációknak Vlagyimir Rahmanyin orosz külügyi szóvivő figyelmeztet: a kosovói nemzetközi jelenlét csakis belgrád hozzájárulásával lehetséges Kosovóban a március 15-én Ram­­bouillet-ban folytatódó tárgyalásokig elejét kell venni a provokációknak és minden olyan lépésnek, amely veszé­lyeztethetné a konferencia eredmé­nyességét - jelentette ki pénteki moszkvai sajtóértekezletén Vlagyimir Rahmanyin orosz külügyi szóvivő. Moszkva a héten már több ízben is a tűzszünet szigorú betartására intette mind Belgrádot, mind a kosovói albá­nok vezetőit. Rahmanyin most újólag hangoztatta: a kosovói rendezésben érintett országoknak kivétel nélkül mindent meg kell tenniük azért, hogy a szemben álló felek ismét tár­gyalóasztalhoz üljenek, és aláírják a politikai megállapodást a kosovói rendezésről. Az orosz szóvivő ezúttal utalt arra, hogy a második szakaszban kialakított politikai megoldások megvalósítása nehézségekkel jár. Moszkva tudatában van ennek, és a nemzetközi közösség is ezért nyilvánította ki készségét a po­litikai rendezés gyakorlati megvalósí­tásának támogatására. „Az azonban következetes álláspontunk, hogy Jugo­­szlávia szuverén állam, amelynek terü­letén mindenfajta nemzetközi jelenlét csakis Belgrád hozzájárulásával lehet­séges” - szögezte le Rahmanyin. Em­lékeztetett arra: Oroszország nyugati partnerei is ígéretet tettek arra, hogy a politikai megállapodás teljesítését szavatoló nemzetközi erők jelenlété­nek kérdését csakis Belgrád és Priština hozzájárulásával vitatják meg. Rahmanyin bejelentette, hogy a jö­vő héten Moszkvába várják Knut Wol­lebäk norvég külügyminisztert, az EBESZ soros elnökét, akivel a kosovói problémákat vitatják meg az orosz ve­zetők. (MTI)

Next