Magyar Szó, 1999. április (56. évfolyam, 65-90. szám)

1999-04-02 / 66. szám

1999. április 2., péntek Csak egy híd, hogy fájhat így? A NATO légiereje lerombolta a péterváradi hidat Csütörtökön hajnali 5 óra körül egymás után két robbanás rázta meg a péterváradi hidat, amely Újvidék vá­rosának egyik nevezetessége volt. Az 1945-ben pár hónap leforgása alatt fel­épített hídnak a víz feletti része teljes egészében összeomlott, a vaskonstruk­ció két darabban a vízbe zuhant, ami­nek következtében a Duna teljes szé­lességében lehetetlenné vált minden­féle közlekedés. Csupán a hídlábak és az oszlopok állnak. A robbanások alkalmával megsem­misült a lerombolt hídon átvezető víz­vezeték is, amely a szerémségi oldalon lakók ivóvízszükségletét biztosította. A péterváradi várat korom lepte be a robbanástól. A légnyomás következté­ben rengeteg ablaküveg betört a rak­parton és környékén levő lakóháza­kon, valamint a Đorđe Natošević Álta­lános Iskolán, a Vajdasági Múzeumon, egészen a Bölcsészkarig és a Biológiai Intézetig, de ottjártunkkor úgy tűnt, az újvidékieknek ennél sokkal jobban fáj a lerombolt híd látványa. Fiatalok és idősek ezrével jöttek csendben megnézni a romokat, mintha egy ked­ves hozzátartozójuktól akartak volna búcsút venni, szinte nem akarva hinni a szemüknek. Hiszen ki nem sétált át legalább egyszer rajta a családjával, a kedvesével vagy barátokkal napsütéses hétvégi délutánokon? Kinek nem jut eszébe a híd jellegzetes rezgése min­den egyes lépés nyomán? Mindez már a múlté. A Belgrád-rakpart és a Duna­­parti sétány sokunknak már sohasem lesz az, ami volt. Velence után most már Újvidéknek is van Sóhajok hídja. PÁSZTOR Sándor Ilyen volt, amíg állt (archív felvétel) Az újvidéki polgárok tömegesen látogattak el a híd maradványaihoz Perošević: Új hidat építünk Boško Perošević, a Vajdasági Vég­rehajtó Tanács elnöke tegnap kijelen­tette, hogy a péterváradi híd lerombo­lása annak a jele, hogy megkezdődött Jugoszlávia infrastruktúrájának meg­semmisítése. „E híd nemzedékek összefonódásának a szimbóluma, és azt hiszik, hogy e szimbólum lerombo­lásával legyőznek bennünket. Téved­nek. Győzni fogunk és új hidat épí­tünk”, mondta Perošević a Vajdasági Képviselőház ülésén a régi pétervára­di híd tegnap reggeli lerombolásával kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy ki kell tartani a békepolitika mellett, ami­ért az egész nép küzd, és úgy értékelte, hogy a NATO arra törekszik, hogy ki­váltsa a harmadik világháborút. „Tö­rekedni fogunk arra, hogy megőriz­zük az állam egységét és kitartsunk az ország védelmében”, mondta Pero­­šević. (Beta) Döbbenetes látvány! Magyar Szó BELPOLITIKA 3 Minden bombázás ellen A Reformpárt és Drágán Veselinov tiltakozása A Vajdasági Demokratikus Re­formpárt és Drágán Veselinov, a Pa­rasztpárt elnöke tegnap külön közle­ményben tiltakozott az újvidéki péter­váradi híd lerombolása miatt. „Ez a híd Szerémség és Bácska, valamint Belgrád és Újvidék egybekapcsolásá­nak jelképe", közölték a vajdasági re­formisták, és emlékeztettek arra, hogy „ők ellenezték Vukovár, Szarajevó, Dubrovnik, Mostar és más városok bombázását is, ezért büszkén, de felhá­borodással emelik fel szavukat azok­nak a hidaknak a lerombolása ellen is, amelyek összekötik Vajdaságot és Szerbiát”. A médiumoknak küldött nyilatko­zatában Dragan Veselinov rámutatott, hogy „a péterváradi híd lerombolásá­val a NATO nemcsak népünk második világháborúban kifejtett ellenállásá­nak egyik jelképét rombolta le, hanem megtámadta a péterváradiakat, az új­vidékieket és Vajdaság minden polgá­rát, akik sohasem akarták, hogy bárki is megszakítsa a kapcsolatokat a gabo­natermő síkságon élő, szelíd lelkű nemzeti közösségek kultúrája, hite és nyelve között”. (Beta) MILAN PAUNOVIĆ A híd lerombolása háborús bűn Milan Paunovic, a belgrádi Jogi Kar nemzetközi jog szakos tanára teg­nap elítélte az újvidéki régi pétervára­di híd lerombolását, és ezt háborús bűncselekménynek minősítette. Az új­vidéki híd egyértelműen polgári léte­sítmény. Lerombolását az 1949. évi genfi egyezmény tiltja, tehát háborús bűncselekmény - nyilatkozta Paunovic a Bétának, miután tegnap reggel a NATO lerombolta a régi Duna-hidat. Paunovic hangsúlyozta, hogy a híd lerombolásával túllépték a hadi jog alapvető elvét, a katonai szükségletek elvét. „Hogy ha ne adj’ Isten így foly­tatnák tovább, az agresszorok megtá­madhatnák a pékségeket és a polgá­roknak szolgáló egyéb polgári létesít­ményeket is”, mondta a professzor. Kiemelte, hogy a péterváradi Duna­­híd Újvidék műemléke, és lerombolá­sa egyszersmind a műemlékek védel­méről szóló 1958. évi nemzetközi egyezmény megszegése is. Felhívta a figyelmet arra, hogy most össze kell ál­lítani a lerombolt és megsemmisített létesítmények jegyzékét, hogy a hábo­rú után követelhessük a kártérítést. (Beta! Újvidék hídjai Városunk első szilárd hídja a régi vasúti híd volt, amelyre ma már csak a vízből meredező pillérek emlékeztetnek és amelyen áthaladva a sínpár a péterváradi vár alatti alagútban folytatódott. Az 1883- ban befejezett hídon át a vonatok előbb Budapestről Zimonyig közleked­hettek, majd néhány évvel később tovább vihették utasaikat a híres Orient-expressz útvonalán Belgrádon és Szófián át egészen Isztam­bulig. Az első állandó jellegű közúti híd 1927-ben épült a most lebombá­zott híd helyén. Ezt megelőzően csak pontonhíd szolgálta olykor meg­szakításokkal az átkelést a gyalogosok és a szekerek számára, néhány száz méterrel lejjebb, a Halpiac irányában. Igaz, 1915-ben a háborús szükségletekre épült a helyén egy ideig­lenes vasszerkezetű, de fapilléreken nyugvó híd, amely még a háború után is szolgált néhány évig. 1924-ben azonban a Duna zajló jege sodorta el. A néhány évvel később, 1927-ben befejezett új híd a vasúti hídhoz hasonlóan 1941-ig állt a helyén, amikor a visszavonuló jugoszláv ka­tonaság felrobbantotta. A második világháború után német hadifog­lyok munkájának igénybevételével épült fel az új híd, amely Tito marsall nevét viselte. Ideiglenesen rajta keresztül bonyolódott le a vasúti forgalom is, a hozzá vezető sínek pedig Újvidék és Pétervárad utcáin haladtak át. Az emberek éjszakai nyugalmát zavaró vonatzaka­tolás csak 1963-ban szűnt meg, amikor felépült a Branko Žeželj ter­vezte betonhíd. Újvidék legújabb hídját, a Limarit a Trandzsamenttel és tovább Szerémséggel összekötő Szabadság-hidat 1981-ben avatták Bánat

Next