Magyar Szó, 1999. április (56. évfolyam, 65-90. szám)
1999-04-02 / 66. szám
1999. április 2., péntek Csak egy híd, hogy fájhat így? A NATO légiereje lerombolta a péterváradi hidat Csütörtökön hajnali 5 óra körül egymás után két robbanás rázta meg a péterváradi hidat, amely Újvidék városának egyik nevezetessége volt. Az 1945-ben pár hónap leforgása alatt felépített hídnak a víz feletti része teljes egészében összeomlott, a vaskonstrukció két darabban a vízbe zuhant, aminek következtében a Duna teljes szélességében lehetetlenné vált mindenféle közlekedés. Csupán a hídlábak és az oszlopok állnak. A robbanások alkalmával megsemmisült a lerombolt hídon átvezető vízvezeték is, amely a szerémségi oldalon lakók ivóvízszükségletét biztosította. A péterváradi várat korom lepte be a robbanástól. A légnyomás következtében rengeteg ablaküveg betört a rakparton és környékén levő lakóházakon, valamint a Đorđe Natošević Általános Iskolán, a Vajdasági Múzeumon, egészen a Bölcsészkarig és a Biológiai Intézetig, de ottjártunkkor úgy tűnt, az újvidékieknek ennél sokkal jobban fáj a lerombolt híd látványa. Fiatalok és idősek ezrével jöttek csendben megnézni a romokat, mintha egy kedves hozzátartozójuktól akartak volna búcsút venni, szinte nem akarva hinni a szemüknek. Hiszen ki nem sétált át legalább egyszer rajta a családjával, a kedvesével vagy barátokkal napsütéses hétvégi délutánokon? Kinek nem jut eszébe a híd jellegzetes rezgése minden egyes lépés nyomán? Mindez már a múlté. A Belgrád-rakpart és a Dunaparti sétány sokunknak már sohasem lesz az, ami volt. Velence után most már Újvidéknek is van Sóhajok hídja. PÁSZTOR Sándor Ilyen volt, amíg állt (archív felvétel) Az újvidéki polgárok tömegesen látogattak el a híd maradványaihoz Perošević: Új hidat építünk Boško Perošević, a Vajdasági Végrehajtó Tanács elnöke tegnap kijelentette, hogy a péterváradi híd lerombolása annak a jele, hogy megkezdődött Jugoszlávia infrastruktúrájának megsemmisítése. „E híd nemzedékek összefonódásának a szimbóluma, és azt hiszik, hogy e szimbólum lerombolásával legyőznek bennünket. Tévednek. Győzni fogunk és új hidat építünk”, mondta Perošević a Vajdasági Képviselőház ülésén a régi péterváradi híd tegnap reggeli lerombolásával kapcsolatban. Hangsúlyozta, hogy ki kell tartani a békepolitika mellett, amiért az egész nép küzd, és úgy értékelte, hogy a NATO arra törekszik, hogy kiváltsa a harmadik világháborút. „Törekedni fogunk arra, hogy megőrizzük az állam egységét és kitartsunk az ország védelmében”, mondta Perošević. (Beta) Döbbenetes látvány! Magyar Szó BELPOLITIKA 3 Minden bombázás ellen A Reformpárt és Drágán Veselinov tiltakozása A Vajdasági Demokratikus Reformpárt és Drágán Veselinov, a Parasztpárt elnöke tegnap külön közleményben tiltakozott az újvidéki péterváradi híd lerombolása miatt. „Ez a híd Szerémség és Bácska, valamint Belgrád és Újvidék egybekapcsolásának jelképe", közölték a vajdasági reformisták, és emlékeztettek arra, hogy „ők ellenezték Vukovár, Szarajevó, Dubrovnik, Mostar és más városok bombázását is, ezért büszkén, de felháborodással emelik fel szavukat azoknak a hidaknak a lerombolása ellen is, amelyek összekötik Vajdaságot és Szerbiát”. A médiumoknak küldött nyilatkozatában Dragan Veselinov rámutatott, hogy „a péterváradi híd lerombolásával a NATO nemcsak népünk második világháborúban kifejtett ellenállásának egyik jelképét rombolta le, hanem megtámadta a péterváradiakat, az újvidékieket és Vajdaság minden polgárát, akik sohasem akarták, hogy bárki is megszakítsa a kapcsolatokat a gabonatermő síkságon élő, szelíd lelkű nemzeti közösségek kultúrája, hite és nyelve között”. (Beta) MILAN PAUNOVIĆ A híd lerombolása háborús bűn Milan Paunovic, a belgrádi Jogi Kar nemzetközi jog szakos tanára tegnap elítélte az újvidéki régi péterváradi híd lerombolását, és ezt háborús bűncselekménynek minősítette. Az újvidéki híd egyértelműen polgári létesítmény. Lerombolását az 1949. évi genfi egyezmény tiltja, tehát háborús bűncselekmény - nyilatkozta Paunovic a Bétának, miután tegnap reggel a NATO lerombolta a régi Duna-hidat. Paunovic hangsúlyozta, hogy a híd lerombolásával túllépték a hadi jog alapvető elvét, a katonai szükségletek elvét. „Hogy ha ne adj’ Isten így folytatnák tovább, az agresszorok megtámadhatnák a pékségeket és a polgároknak szolgáló egyéb polgári létesítményeket is”, mondta a professzor. Kiemelte, hogy a péterváradi Dunahíd Újvidék műemléke, és lerombolása egyszersmind a műemlékek védelméről szóló 1958. évi nemzetközi egyezmény megszegése is. Felhívta a figyelmet arra, hogy most össze kell állítani a lerombolt és megsemmisített létesítmények jegyzékét, hogy a háború után követelhessük a kártérítést. (Beta! Újvidék hídjai Városunk első szilárd hídja a régi vasúti híd volt, amelyre ma már csak a vízből meredező pillérek emlékeztetnek és amelyen áthaladva a sínpár a péterváradi vár alatti alagútban folytatódott. Az 1883- ban befejezett hídon át a vonatok előbb Budapestről Zimonyig közlekedhettek, majd néhány évvel később tovább vihették utasaikat a híres Orient-expressz útvonalán Belgrádon és Szófián át egészen Isztambulig. Az első állandó jellegű közúti híd 1927-ben épült a most lebombázott híd helyén. Ezt megelőzően csak pontonhíd szolgálta olykor megszakításokkal az átkelést a gyalogosok és a szekerek számára, néhány száz méterrel lejjebb, a Halpiac irányában. Igaz, 1915-ben a háborús szükségletekre épült a helyén egy ideiglenes vasszerkezetű, de fapilléreken nyugvó híd, amely még a háború után is szolgált néhány évig. 1924-ben azonban a Duna zajló jege sodorta el. A néhány évvel később, 1927-ben befejezett új híd a vasúti hídhoz hasonlóan 1941-ig állt a helyén, amikor a visszavonuló jugoszláv katonaság felrobbantotta. A második világháború után német hadifoglyok munkájának igénybevételével épült fel az új híd, amely Tito marsall nevét viselte. Ideiglenesen rajta keresztül bonyolódott le a vasúti forgalom is, a hozzá vezető sínek pedig Újvidék és Pétervárad utcáin haladtak át. Az emberek éjszakai nyugalmát zavaró vonatzakatolás csak 1963-ban szűnt meg, amikor felépült a Branko Žeželj tervezte betonhíd. Újvidék legújabb hídját, a Limarit a Trandzsamenttel és tovább Szerémséggel összekötő Szabadság-hidat 1981-ben avatták Bánat