Magyar Szó, 1999. június (56. évfolyam, 117-142. szám)

1999-06-01 / 117. szám

HIRDESSEN MichuMilli. SZABADKA Jovan Nenad cár tér 3. tel/fax: 024/552-458 Macir R­ENDKÍVÜLI KIADÁS LVI. évf., 117. (18 355.) szám Újvidék, 1999. június 1., kedd tílRD€5S€N a MICRVÍZÓbin ÚJVIDÉK Vojvode Mišića 1. tel/fax: 021/57-633 telefon: 021/57-505 Ára 3 dinár MILOSEVIC MEGBESZÉLÉSE AZ ORSZÁG VEZETŐIVEL A JSZK elfogadta a G8 csoport elveit ENSZ-határozattal kell lehetővé tenni a válság politikai rendezését Slobodan Milošević szövetségi elnök tegnap megbeszé­lést tartott az ország legmagasabb rangú tisztségviselőivel. Megvitatták azokat a kérdéseket, amelyek jelentősek a probléma békés, politikai megoldása szempontjából, és amelyek a Milošević elnök és a legmagasabb rangú szövet­ségi és szerbiai vezetők Viktor Csernomirgyin különmegbí­­zottal és munkatársaival folytatott megbeszélésének tárgyát képezték. Úgy értékelték, hogy a javaslatok arra irányul­nak, hogy megszűnjön az agresszió Jugoszlávia ellen, visszatérjen a béke és megnyíljon az út a kosovói probléma politikai megoldása felé. Külön kiemelték annak jelentőségét, hogy a nemzetközi közösség és Jugoszlávia együttes végleges álláspontot fo­gadjon el, amelynek értelmében tiszteleten tartják a JSZK szuverenitását és területi integritását, valamint annak az irányvételnek a jelentőségét, hogy Kosovo Szerbián belüli autonómiájának megfogalmazása útján szavatolják minden polgár és minden nemzeti közösség egyenjogúságának vé­delmét, ami a politikai megoldás kulcsa. Eddigi következe­tes békepolitikájával összhangban Jugoszlávia elfogadta a G8 csoport elveiben szereplő tételeket, és úgy véli, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsának az ENSZ Alapokmányával összhangban rezolúciójával szavatolnia kell, hogy a válság megoldását katonairól politikai síkra helyezzék át, s ezzel az ENSZ ismét eleget tehetne alapvető feladatának a világbéke és biztonság megőrzésében. A megbeszélésen leszögezték, az állami szervek tevé­kenységében elsőbbséget élvez, hogy a menekültek vissza­­térjenek otthonukba, valamint hogy megoldást találjanak az állandó bombázás okozta humanitárius problémákra. Leszögezték, hogy a JSZK tevékenységével, a békés és po­litikai megoldás kereséséhez való közvetlen hozzájárulásá­val és az ilyen megoldás következetes valóra váltásával sza­vatolni fogja a nyílt problémák sikeres áthidalását. Annál inkább elítélendő a polgári célpontok elleni NA­­TO-támadás és a civilek meggyilkolása, például Varvarin­­ban és Surdulicában, valamint a béke és az emberiesség elleni egyéb súlyos bűncselekmények elkövetése. A mészár­lás és a bűncselekmények, amelyeket a NATO nap mint nap fokoz, a legkomolyabb figyelmeztetést jelentik az egész világ közvéleménye számára, hogy a NATO ezzel aláássa a beindult béketörekvéseket, hangzott el az ülésen. Az ülés részvevői leszögezték, hogy az illetékes szervek, közvállalatok, kommunális szolgálatok nagyfokú professzi­onalizmusról és áldozatkészségről tesznek tanúbizonyságot az állandó légicsapások következményeinek elhárításában, különösen olyan létesítmények esetében, amelyek létfon­tosságúak a lakosság számára, és nagy erőfeszítések árán arra törekszenek, hogy a lehető legnagyobb mértékben sza­vatolják a létfontosságú rendszerek működését, az áram- és vízellátást, az egészségvédelmet, a közlekedést, a lakosság ellátását és az alapvető gazdasági folyamatokat az ország­ban. Külön elismeréssel adóztak az említett szolgálatok dol­gozóinak és szakembereinek nagy erőfeszítéseikért és a munkában elért eredményeikért. A legmagasabb rangú állami vezetőség nagyra értékelte a fegyveres erők és a nép egységét az ország védelmében és megállapította, hogy a háborús állapotok között továbbra is sikeresen valóra vált­ják a feladatokat. (Tanjug) A LÉGICSAPÁSOK HATVANHETEDIK NAPJA Erőteljes támadások vajdasági célpontok ellen Ismét támadták a villanytelepeket - A hétvégi támadásoknak több áldozata volt - Tegnap délelőtt közép-szerbiai és kosovói városokra hullottak a rakéták Hétfőre virradóra egy személy éle­tét vesztette, több pedig megsérült, amikor a NATO légiereje Szerbia­­szerte polgári célpontokat támadott. Vasárnap este és az éjjel folyamán a NATO-gépek Belgrádot, Újvidéket, Vranjét, Ništ, Vladičin Hant, Aleksi­­nacot és Leskovacot, valamint Kosovo legnagyobb részét bombázták. A NA­TO légiereje hétfőn hajnalban Belgrá­dot és környékét mintegy fél órán át támadta. A Ripnja térség bombázása­kor 4.15 órakor három családi ház megsemmisült, s a támadásban egy személy életét vesztette, több pedig megsérült A belgrádi Zvezdara lakó­negyedre hajnali négy órakor négy lö­vedék hullott, s a tájékoztatási szolgá­lat jelentése szerint több polgár meg­sérült, lakóházak megrongálódtak. Hétfőn hajnalban négy óra előtt ta­lálat érte Obrenovacnál a Nikola Tesla hőerőművet, az obrenovaci laktanyára pedig három bombát dobtak. A hőerő­műben tűz ütött ki, az anyagi kár tete­mes. Batajnica térségéből is több rob­banás hallatszott. A miljakovaci erdő­ben több lövedék csapódott be. Hétfőre virradóra ismét találat érte Újvidék mellett a Római sáncokon azt a villanytelepet, mely Vajdaságot látja el villanyárammal. A támadás után azonnal megszűnt az áramszolgáltatás. Becskerek mellett, Lukidevóban (Zsig­­mondfalva) egy lövedék csapódott be. Preševo mellett, Slavujevac falu bom­bázásakor hét személy megsérült, va­lamennyiket benntartották kórházi kezelésen. Vasárnap este a NATO-gé­­pek 33 lövedéket dobtak Vranjéra. Ebből öt lövedék hullott a surdulicai tüdőgondozó intézetre és az aggok ott­honára. A még nem végleges jelenté­sek szerint a támadásban legalább 11 személy életét vesztette. Surdulica falu ellen ez volt a hatodik támadás. Az áp­rilis 27-i támadásban 11 személy vesz­tette életét, több mint 100 megsérült, s mintegy 500 ház megrongálódott. A pristinai tájékoztatási központ je­lentése szerint vasárnap öt ízben tá­madták a NATO-gépek Gnjilane tér­ségét. A Laz hegyre hét bombát dob­tak. Brezovicán a Mok­ka Szálloda mel­lett a tévé átjátszóállomását négy löve­dékkel lőtték. A Priština melletti Grmi­­ja kirándulóhelyet három bombával támadták. A dakovicai határ menti övezetben négy becsapódás volt Uro­­ševac községben Staro Selo faluban két rakéta csapódott be. Prizrent is két bombával támadták. A tájékoztatási központ jelentése szerint ezekben a tá­madásokban nem volt sérült. Vasár­nap délután fél ötkor támadás érte az újságírók konvoját Krk Bunarnál, a Prizren és Brezovica közötti útvona­lon. (Folytatása a 8. oldalon) Tizenegy halott a varvarini hídon Tegnap délutánig 9 áldozatot azonosítottak A NATO vasárnap lerombolta a varvarini hidat A támadásban lega­lább 11 személy meghalt, 40 súlyosabb vagy könnyebb sérülést szenve­dett vélő, hogy az áldozatok száma növekszik. A búvárok hétfőn átkutatták a Nagy-Morava medrét Eddig 9 áldozatot azonosítottak. A kruševaci egészségügyi központban 14 személyt ápolnak, egészségi állapotuk egyelőre stabil. A NATO gépei vasárnap valamivel 13 óra után tíz perc alatt két rakétát lőttek ki és teljesen lerombolták a varvarini és a cicevaci községet össze­kötő hidat Varvar­inban több létesítmény óriási anyagi kárt szenvedett, többek között megrongálódott a községi képviselő-testület épülete, az ál­lategészségügyi rendelő és a helyi templom. A hidat akkor lőtték, amikor sok ember és gépkocsi haladt át rajta. A híd a városi piac közelében van, és Varvarinban piaci nap volt Varvar­inban megszakadt a telefon-össze­köttetés, megnehezült a közeli Kruševaccal a közlekedés. Mintegy 20 külföldi újságíró vasárnap délután a helyszínen győződhe­tett meg a polgári személyek elleni támadás következményeiről (Tanjug) FOLYTATÓDIK A KOSOVO-DIPLOMACIA Ma ismét hármas találkozó Csemnomirgyin Bonnban tárgyal Ahtisaarival és Talbott-tal Viktor Csernomirgyin orosz balká­ni megbízott ma Bonnba repül, ahol a kosovói válságról kezdett háromoldalú konzultációk keretében ismét tárgya­lóasztalhoz ül Strobe Talbott amerikai külügyminiszter-helyettessel és Martti Ahtisaari finn államfővel. Az újabb for­duló eredményességétől függ, hogy szerdán az orosz békeközvetítő - való­színűleg már a finn államfővel, EU- képviselővel együtt - tovább utazik-e Belgrádba. Csernomirgyin egyébként hétfőn este Eduard Kukán szlovák külügymi­niszterrel, az ENSZ-főtitkár balkáni képviselőjével is tárgyalásokat folyta­tott. Kukán két hete már járt Moszk­vában, de akkor csak Igor Ivanov kül­ügyminiszterrel folytatott eszmecserét az ENSZ-szerepvállalásról a Balkánon. Szergej Sztyepasin orosz kormány­fő hétfőn a Kremlben Borisz Jelcin orosz elnökkel a jugoszláv helyzetet is áttekintette, s e megbeszélését követő­en újságíróknak nyilatkozva kifejtette: Csernomirgyin múlt heti belgrádi lá­togatása nyomán „lehetőségek látsza­nak a zsákutcából való kijutásra”. Sztyepasin jelezte, hogy az orosz kabi­net is új kezdeményezésekre készül a balkáni politikai rendezés érdekében, s azokat jóváhagyta már Jelcin is. Csernomirgyin tanácsadói hétfőn Moszkvában a bonni forduló hírét be­jelentve jelezték, hogy a háromoldalú konzultációkba Petersbergben ma - most először az egyeztetések folyamán - már Franciaország képviselői is be­kapcsolódhatnak, „egyelőre még nem világos, milyen szinten”. Az EU felhívása Belgrádhoz A JSZK foglalja hivatalos és kétségbe nem vonható formába az elmúlt napokban jelzett szándékait Az Európai Unió azt várja Belgrád­­tól, hogy vállaljon határozott és ellen­őrizhető elkötelezettséget a hét vezető ipari ország és Oroszország találkozó­ján kidolgozott elvek és az azok nyo­mán születő BT-határozat elfogadásá­ra. Az EU-tagországok külügyminisz­terei brüsszeli találkozójukon adtak ki közös nyilatkozatot a kosovói helyzet­tel kapcsolatban. Ebben teljes támoga­tásukról biztosították a helyzet rende­zésére tett diplomáciai erőfeszítéseket, különös tekintettel Martti Ahtisaari finn elnök különmegbízotti küldetésé­re. Megállapították, hogy az EU-nak, az Egyesült Államoknak, Oroszország­nak és az ENSZ-nek szorosan együtt kell működnie ebben a kérdésben. A miniszterek szükségesnek látják, hogy Belgrád az elmúlt napokban jel­zett nyilatkozatait foglalja hivatalos és kétségbe nem vonható formába. A külügyi tanács elfogadta az Eu­rópai Bizottság múlt héten előterjesz­tett javaslatait egyebek között arról, hogy kössenek stabilitási és társulási szerződéseket a balkáni térség orszá­gaival, amelyek teljesítik az ehhez szabott feltételeket. A brüsszeli végre­hajtó testület véleménye az, hogy Ma­cedóniával és Albániával már a közeli jövőben megkezdődhetnek a tárgyalá­sok a szerződésről. Horvátország és Bosznia-Hercegovina jó úton van a feltételek - elsősorban a demokratikus alapszabályok - teljesítése felé, míg az EU majdan Jugoszláviával is szerző­dést kíván kötni. Az unió hosszú távon - a térség stabilitásának keretében - a teljes jogú tagságot is lehetségesnek látja az érintett országok számára. Az EU-miniszterek azt is megálla­pították, hogy egyelőre nem műkö­dik teljesen a sportesemények Jugo­szláviára vonatkozó tilalma. Az unió arra szólította az európai sportszövet­ségeket, kiemelve a labdarúgó-szö­vetséget (UEFA), hogy vizsgálja felül a jelentősebb eseményekre vonatko­zó döntéseit. Szerbia nagy része áram nélkül A NATO légiereje az eddigi legnagyobb csapást mérte a szerbiai villanygaz­­daságra, és ezzel lehetetlenné tette még a leginkább kiemelt fogyasztók villany­áram-ellátását is. Teljesen megszűnt az áramszolgáltatás Belgrád legnagyobb részében, Vajdaság részeiben, Nisben és Szerbia központi részében. Teljesen megsemmisült három legnagyobb és rendkívül fontos trafóállomás az obreno­­vaci Nikola Tesla hőerőműben, továbbá Nijben és Újvidéken. A NATO vasárnap hajnalban megsemmisítette az Obrenovac és Belgrád kö­zötti távvezetéket, éspedig abban az időben, amikor oltották a tüzet az előző éjszakai támadás után. Ezt követően a NATO tovább rombolta a szerbiai villany­­energia-rendszert. A villanygazdaság mindent megtesz, hogy a lehető legrövi­debb időn belül áramot biztosítson a leginkább kiemelt fontosságú fogyasztók­nak, ez azonban ebben a pillanatban műszakilag rendkívül bonyolult problémát jelent Minthogy az utóbbi két támadásban kiestek a villanygazdaság legnagyobb erőművei, a becslések szerint hosszabb időn keresztül nem lesz lehetőség a leg­inkább kiemelt fogyasztók stabil ellátására. Kérdésessé vált a többi fogyasztó áramellátása is, akik az áramot eddig a megsemmisített trafóállomásokon keresz­tül kapták. A NATO ezzel is bebizonyította, hogy valódi célja nagyméretű hu­manitárius katasztrófa kiváltása és az, hogy megakadályozza a villanyáram-szol­gáltatást a kórházaknak, vízműveknek és pékségeknek. Szerbia polg­áraitól meg akarja vonni a gyógykezeléssel, a víz- és kenyérellátással kapcsolatos létszükség­letek kielégítésének lehetőségét. (Tanjug) SZLOVÁKIA Schuster az államfő Az országos választási bizott­ság vasárnap délben közzétett hi­vatalos eredményei szerint Szlo­vákia szavazópolgárai Rudolf Schustert választották meg a köz­társaság elnökének. Schuster, a négypárti kormánykoalíció kö­zös jelöltje, 434 839 szavazattal előzte meg Vladimir Mečiart. (Bővebben az 5. oldalon) Fülledt idő zivatarokkal Időjárás-jelentés a 8. oldalon

Next