Magyar Szó, 1999. június (56. évfolyam, 117-142. szám)

1999-06-01 / 117. szám

B ÚJVIDÉKTŐL AZ ÉSZAKI-TENGERIG (7.) Törekvések és valóság Az európai globális kihívások nemzeti és nemzetközi erőfeszítésekre serkentik a társult és a felzárkózó országokat első szorongásomat leküzdve másnap reggel ismét a várakozók sorába álltam. Minden különösebb gond nélkül jutottam be ezúttal a függöny mögé. A hivatalnoknő, amint meglátott, mindjárt azt mondta, sajnálja, de továbbra sem tud segíteni. Miután elébe tettem az újabb fax másolatát, ami már az előző nap megérkezett a nagykövetségre, miközben elmondtam, hogy tudomásom szerint a telefonos konzultáció is megtörtént vízumom ügyében, láthatóan zavarba jött. Újból elvette a nálam levő papírokat, beleolvasott vagy legalábbis úgy tett, majd gondolt egyet, és elvitte kollégájához az egész paksamétát, nekem pedig azt mondta, várjak, amíg nem szólít. A kisasztal mellé telepedtem, elsőnek, később még csatlakozott hozzám egy dél-szerbiai házaspár, mint beszélgetésükből kiderült, a vízumra vártak, és láthatóan nagyon boldogok voltak. Egy kissé megnyugodva lapoztam bele az asztalon heverő Deutschland politikai, kulturális, gazdasági és tudományos folyóirat legújabb számába. Nagyon is jól tudtam,hogy most már nem rólam van szó, hogy megkapom-e a vízumot vagy sem, hanem egészen másvalamiről. Dortmundban egyszerűen nem tudták elfogadni a hivatalos ügyintézés módját, mert ha átsiklanatt felette, esetemben olyankor, amikor minden világos, amikor mindenért garanciát vállaltak, amit nem, pontosabban kizárólag csak indokolt esetben bírálhat feül az adott ország külképviselete, mert különben felborulna a jogrend. És akkor még nem is szóltunk az emberi, jogi, a polgári biztonságról, amiről a Nyugat olyan sokat beszél. Miért a megalázó, megkülönböztető bánásmód? Még akkor is, ha tudjuk, hogy a jelenlegi helyzetben valóban szükség van a fokozott ellenőrzésre, hogy az illetékesek, sértő a tisztességes. De tegyék azt hogy ne legyen a jóakaratú, békés emberek számára. Okok és okozatok. Mennyi minden megváltozott a honi kisember szemével nézve március 24-e, a bombázás kezdete óta. A német kormány márciusi folyóirata számos tekintetben mérföldkőnek nevezi az 1999. évet Európa részére, anélkül, hogy célzó említést tenne a pattanásig feszült balkáni helyzetre. Az egyesült Európához társult, a felzárkózni kívánó országok viszont egyaránt vallják, hogy a globális kihívások nemzeti és nemzetközi erőfeszítésekre szólítanak. És ezen belül Uwe-Karsten Heye kormányszóvivő szerint az EU-elnökség, valamint a legfontosabb ipari országok, a G8 elnökségének átvételével nagy feladat hárul Németországra az elkövetkező hónapokban. Mindenekelőtt a történelmi döntés, az egységes európai valuta, az euró elfogadása után a politikai tevékenység összehangolására lenne szükség, hogy valóban sikeres lehessen az új pénznem Európában. Ugyanakkor életre kell hívni az európai kormányfők bécsi csúcsértekezletének határozatát, a szociális unió és a munkanélküliség elleni harc programját... A szociális csomag kibontása, alkalmazása az idén kezdődik, amikor az NSZK az 50. születésnapját készül megünnepelni. Emellett"hamarosan Bonnból Berlinbe költözik a szövetségi kormány, ami már most többet sejtet a puszta helyví" nál. Berlinben ugyanis fokváltozásozni szeretnék a hagyományos demokratafolyamatok mellé kts folyamatok mellett az átalakulást. A kormányhoz közel álló körök mindinkább hangoztatják: Berlin egyszerre lesz a németországi demokratikus közép reprezentatív és a történelmi emlékezet székhelye, hogy ne ismétlődhessenek meg a több mint fél évszázaddal ezelőtt történtek, a nemzet tragédiáját is jelentő események. Egyúttal székhelye kíván lenni annak a Németországnak is, amely rendületlenül a jó nemzetközi, a jószomszédi viszonyokra kíván törekedni... Olvasom a lapban, miközben akaratom ellenére a függöny mögötti beszélgetésekre is figyelek. Leírt törekvések és a valóság. Hogy milyen messzire kerültünk az átalakuló Európától, azt többszörösen is átérezhettük, valamennyien, mindenki a maga módján ott a nehéz, elválasztó függöny előtt várakozva. De azt is, hogy olykor ügyünk emberarcú intézése éppen a hivatalnok hangulatától függött. Számos olyan helyzetre figyeltem fel várakozásomban, amikor egy barátságos utasítás, magyarázat, megfelelő információ biztos fogódzó lehetett a jövőt illetően. El is csendesültek szerb honfitársaink, miután tapasztalhatták, hogy az utcai tolongásban nem kis rosszindulattal kimondott megjegyzéseik, enyhén szólva, alaptalanok. Mármint hogy előnyös megkülönböztető bánásmódban részesítik a kosovói albánokat és a vajdasági magyarokat, mert azoknak soron kívül me megadják a vízumot. Első nap, amikor még „újoncnak” számítottam a várakozók sorában, nem is bírtam ki, hogy ne jegyezzem meg: vajdasági magyar vagyok és itt állok éppúgy, mint más, a nagy tömegben... Azokban a napokban legtöbb kosovói albán menekültet utasítottak vissza, főleg a zöldhatáron érkezettekkel bántak szigorúan a tolóablak előtt. Nem volt útlevelük, és hiába jöttek el elébük vagy küldtek meg minden pénzbeli garanciát Németországból a hozzátartozók. Nem ért semmit, és még azt sem mondták nekik, forduljanak a magyarországi menekültügyi hivatalhoz. Sorsuk intézésekor elnémultak a függönyön kívül várakozók. Csak hálásak lehettek azok a belgrádiak és más szerbiai településekről érkezettek, köztük a fiatalok, akiknek kérdésére - mi lesz három hónap múlva, miután lejár a vízumuk és ők ott iskolába, egyetemre fognak járni - megnyugtatóan válaszolt a hivatalnok. Mármint hogy Németországban semmiképpen (vagyis csak kivételes esetben) sem hosszabbíthatják meg az ott-tartózkodást, ezért mielőtt lejár a három hónap, menjenek be a legközelebbi idegenrendészeti hivatalba, és ott megfelelő űrlap kitöltése és hitelesítése után jöjjenek vissza Budapestre a német nagykövetségre, és minden további nélkül meghosszabbítják a kinn tartózkodást. T Iőt igen, időnként hasznos lehet is a várakozás, gondoltam a különböző tájékoztatókat hallgatva, majd a nevemet hallottam. A függöny mögött mindjárt megtudtam, hogy a vízumot megkaptam, de csak másnap vehetem fel az útlevelemet, délután három órakor. Kérésemre, hogy a gépem 12.50- kor indul, megenyhült kissé a hivatalnoknő és kiszólt a függöny, mögé éppen belépő német kollegájának, hogy javítsa át az újabb cetlin az időpontot 10.30 órára. Egy hét huzavona, egy sima hivatalos útra megkapott vízum után egy kissé megkönnyebbülten indultam be a városba, a Roosevelt térre, a MALÉV irodájába, hogy végérvényesen lefoglaljam a már előjegyzett menettérti repülőjegyet Düsseldorfba. STANYÓ TÓTH Gizella KÜLPOLITIKA Magyar Szó KOLUMBIA Tömeges emberrablás Mintegy 50 állig felfegyverzett gerilla vasárnap a kolumbiai Cali egyik templomában túszul ejtett 45 hívőt, majd 34-et szabadon engedett közülük. A kolumbiai Nemzeti Felszabadítási Hadsereg nevű szélsőbaloldali szervezet fegyveresei magát a miséző papot is magukkal hurcolták a közeli hegyekbe. Az emberrablást követően a dél-amerikai ország kormányhadseregének a katonái és a gerillák összecsaptak egymással. Egy gerillát megöltek, egyet pedig fogságba ejtettek, de a túszokat még nem tudták kiszabadítani. Tizenkét katona megsebesült. A hadsereg szóvivője elmondta: folytatják a hajtóvadászatot az emberrablók után, de nagyon óvatosan járnak el, mert a túszok biztonságos kiszabadítása a fő céljuk. MSZMP-küldöttség Belgrádban Belgrádban tett látogatást vasárnap a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) háromtagú küldöttsége Hirschler Tamás titkárhelyettes vezetésével. A magyar pártküldöttséget fogadta Branko Kitanovic, Jugoszlávia Új Kommunista Pártjának (NKPJ) a főtitkára, illetve az NKPJ vezetősége. A magyar küldöttség a „leghatározottabban elítélte a NATO barbár agresszióját Jugoszlávia ellen, szolidaritásáról és támogatásáról biztosította Jugoszláviát és népét az ország függetlenségének és területi egységének megőrzéséért vívott harcában”. Az MSZMP küldöttsége tájékoztatta az NKPJ vezetőségét arról, milyen tevékenységet folytat a párt, hogy „felfedje és elítélje a NATO bűnös politikáját Jugoszláviával szemben” - írta a Tanjug. Indiai-pakisztáni konfliktus Indiai közlés szerint hétfőn reggel az ország légiereje bombatámadásokat intézett a Kasmír hegyes vidékein állomásozó, pakisztáni támogatást élvező muzulmánok ellen. Atal Behari Vadzspaji indiai kormányfő a támadás megkezdése előtt adott nyilatkozatában azzal vádolta meg Pakisztánt, hogy India rovására ki akarja tolni a megosztott Kasmírt kettéválasztó tűzszüneti határvonalat. Hangoztatta, hogy India addig nem szünteti be légicsapásait és szárazföldi támadásait, amíg vissza nem állítják az immár hat napja tartó konfliktus előtti állapotokat, és „Pakisztán be nem fejezi a határok megváltoztatására tett területszerző kísérletét”. Másfelől viszont az indiai kormányfő elfogadta azt a pakisztáni javaslatot, hogy tartsanak külügyminiszteri szintű tárgyalásokat Újdelhiben a viszály elsimításáról. Szártádzs Aziz pakisztáni külügyminiszter azt mondta hétfőn a Reuters hírügynökség tudósítójának, hogy felőle akár már egy héten belül sor kerülhet a külügyminiszteri találkozóra. Schuster győzött Szlovákia polgárai az európai értékrend mellett döntöttek (Tudósítónktól) Budapest, május 31. Rudolf Schuster magabiztosan nyerte a szlovákiai elnökválasztás hétvégi, második fordulóját, vereséget mérve Vladimír Meciar háromszoros exminiszterelnökre. Szlovákia választópolgárai ezáltal jelezték, hogy a múlt év szeptemberében megtartott parlamenti választások végeredménye nem volt véletlenszerű, és a nehézségek ellenére továbbra is kitartanak a jelenlegi kormánykoalíció politikai irányváltása mellett. Ezt sokan érezhették fontosnak, hiszen a választásra jogosultak több mint 77 százaléka járult az urnák elé. A részvételi arány tudatában már szinte biztosra volt vehető Kassa polgármesterének elsőbbsége, hiszen Mellar ugyan stabil, ám a kereteket nem bővíthető bázisra számíthatott. A beérkezett adatok szerint Schuster 1 727 481 szavazatot kapott (57,18 százalék), míg ellenlábasára 1 293 642-en voksoltak (42,89 százalék). Nem mellékes, hogy a szlovákiai magyarok 99 százaléka Schustert pártfogolta. Ez utóbbi csak részben magyarázható azzal, hogy a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja most kormányzati szerephez jutott, még csak azzal sem, hogy Kassa első embere az angol, a német és az orosz mellett folyékonyan beszél magyarul is. A felvidéki magyarság rokonszenvét Schuster mindenekelőtt azzal érdemelte ki, hogy a toleranciára és a polgári megbékélésre kíván építeni. Ebbéli törekvését immár a szlovákság túlnyomó többsége is támogatja, beleunva a mecianizmus állandó konfliktuskeresésének hiábavalóságába, s rádöbbent arra, hogy az országnak most elsősorban belső nyugalomra van szüksége; a jövő egyet jelent az európai értékrend vállalásával. Egyébként a sors fintora lett volna, ha Meiar diadalmaskodik, hiszen korábbi helyzetében mindent megtett a köztársasági elnöki poszt lejáratásáért. Rudolf Schusternek tehát most először is az államfői intézménybe vetett bizalmat kell visszaállítani. Megválasztása utáni első nyilatkozataiban erre már hitet tett, valamint hangsúlyozta, minden szlovákiai polgár elnöke kíván lenni, nemzetiségre, fajra és politikai nézetekre való tekintet nélkül. Egyúttal ígérte, mindent elkövet, hogy Szlovákia mihamarabb részese lehessen A pápa az Adria-parton könyörgött a békéért Az Adriai-tenger partján misézve is a Balkán békéjéért fohászkodott vasárnap II. János Pál pápa. Az anconai Sportstadionban tartott misén a katolikus egyházfő azt mondta, hogy a jugoszláviai helyzet, az erőszak folytatódása az emberiség súlyos vereségét jelenti, éppen az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának másnapján. Óhatatlanul a balkáni háború nyomta rá bélyegét II. János Pál második lelkipásztori látogatására az Adriai-tenger partján fekvő kikötő- és halászvárosban, ahova a helyi katedrális, a Szent Ciriacoszékesegyház alapításának 1000. évfordulóját ment megünnepelni. „Nem tehetem meg, hogy ebből a Kelethez hagyományosan mély kötelékek fűzte városból ne tekintsek át a tengeren, amely a remény nehéz ösvényét jelenti oly sok menekültnek a túlsó parton” - mondta a pápa, húsz év után látogatva el újra Anconába. A pápa kérte a helyi sportstadionban miséjére összegyűlt 25-30 ezer fős tömeget, hogy imádkozzon Kosovo és Jugoszlávia népeiért és minden más népért is, amely - főleg Afrikában - „elfogadhatatlanul magas árat fizet emberéletben, éhezésben, nyomorúságban és megaláztatásokban a közvélemény által gyakran semmibe vett testvérgyilkos konfliktusok elhúzódásáért". A helyi egyházi vezetők és Zadar püspökének jelenlétében miséző II. János Pál személyesen részesített szentáldozásban mintegy 80 horvátországi és boszniai fiatalt, akik elhozták neki az Ifjúság Keresztjét, valamint azokat a szerbiai fiatalokat is, „akik csak lelkiekben lehettek jelen”. Kemény próbára tette a 30 fokos hőség a híveket, akik közül többen elájultak. A legjobban talán a pápa bírta, de szemlátomást még ő is nehezen viselte az Olaszországban végleg beköszöntött kánikulát. HALÁLOS TÜLEKEDÉS MINSZKBEN • •Ötvennégy halott egy rockkoncerten A fehérorosz fővárosban ötvennégyen meghaltak, több mint százan pedig megsebesültek, amikor vasárnap éjjel egy rockkoncert után a tömeg az özönvízszerű eső elől menekülve egy metróaluljáróban próbált a már ott lévőkön átgázolva menedéket keresni. A tragédia a Nyemiga metróállomás közelében történt, nem messze a fehérorosz főváros központjától. A városi sportcsarnokban rockkoncertet tartottak a Mir rádióadó kétéves fennállásának megünneplésére. A rendezvényt egy helyi sörgyár támogatta. Jurij Szivakov belügyminiszter az állami televíziónak elmondta, hogy a rockkoncertről távozó mintegy 2500 ember a hirtelen lezúduló jégeső elől igyekezett menedéket keresni. Néhányan azonban - köztük magas sarkú cipőt viselő és az aluljáró síkos talaján megcsúszó nők elestek, miközben a kívül rekedtek erről mit sem sejtve egyre összébb nyomták a tömeget. Sokan megfulladtak, míg másokat halálra tapostak. Szivakov szerint 42 nő - főleg tizenéves lány - és két rendőr vesztette életét. A helyszínre érkező mentősök a halottak és a sebesültek elszállítása után 12 hatalmas zsákba gyűjtötték össze a tülekedésben leszakadt, elhagyott ruhadarabokat. Az aluljárót helyi idő szerint hétfőn éjjel 2 órakor ismét megnyitották - jelentette az AP. 1999. Június 1., kedd Bugár Béla nyilatkozata Bugár Béla szerint a 99 százalékban Rudolf Schusterre voksoló szlovákiai magyarok Meciar politikai stílusa és az ellenzék nemzeti szónokiassága ellen, a kormánykoalíció elezdeti munkájának megsegítése, az EU- és NATO-integráció, a demokratizálódás folytatása mellett szavaztak. A Magyar Koalíció Pártjának elnök, a szlovák parlament alelnöke úgy ítéli meg, hogy a szlovákiai magyarok tudják, ha Vladimír Mečiart segítették volna az államfői székbe, akkor cimboráltak volna azokkal az erőkkel, amelyek készek fékezni, akár megakadályozni is ezeknek az értékeknek a megvalósítását. „Természetesen a magyarok részéről ilyesmi szóba sem jöhet Én tehát nagyon örülök, amikor azt mondhatom, hogy polgári, politikai érettségről, az ország sorsa iránt érzett felelősségről adtak tanúságot a rekordnak számító 99 százalékos részvételükkel” - jelentette ki vasárnap a Dél-Tirolban tartózkodó Bugár Béla. az integrációs folyamatoknak, s szomszédaival együttműködve (első hivatalos útja éppen Csehországba vezet majd) csatlakozhasson az Európai Unióhoz és a NATO-hoz. Szlovákia első közvetlenül megválasztott államfője az alaptörvénynek megfelelően az eredmény kihirdetése után azonnal lemondott a kormánykoalíciós Polgári Egyetértés Pártja elnöki posztjáról, s felfüggesztette tagságát a pártban. Rudolf Schuster 1934. január 4- én született Kassán. A város meghatározó jelentőségű volt életében, hiszen egyetemi éveit leszámítva Pozsonyban szerzett gépészmérnöki oklevelet 1959-ben - ott dolgozott, ott vált politikussá is. 1964-től 1990- ig tagja Szlovákia kommunista pártjának. 1984-ben lett először Kassa főpolgármestere, majd 1987-től a Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság elnökeként dolgozott. A rendszerváltás után az ország felbomlásáig Csehszlovákia kanadai nagykövete volt. 1994-ben ismét Kassa főpolgármestere lett. 1998- ban alakította meg a Polgári Egyetértés Pártját, amely sikeresen szerepelt a parlamenti választásokon és részese lesz az új szlovák kormánykoalíciónak. Még ugyanebben az évben Kassán újraválasztották polgármesternek. A múlt év őszén megtartott parlamenti választások nyomán a győztes koalíciós pártok megállapodtak, a köztársasági elnök megváasztásakor ő lesz a közös jelölt. Szlovákia új államfője nős, két gyermek édesapja. Elnöki beiktatására a hírek szerint június 15-én kerül sor. SINKOVITS Péter . •_• Megkezdődött Öcalan pere Megkezdődött hétfőn Abdullah Öcalannak, az illegális Kurd Munkáspárt hazaárulással vádolt vezetőjének pere az Isztambulhoz közel fekvő Imrali börtönszigetén. A török sajtó által az ország „legygyűlöltebb emberének” kikiáltott ötvenegy esztendős Öcalant több mint harmincezer ember megölésével vádolják - ennyi halálos áldozata van ugyanis az illegális Kurd Munkáspárt vezette délkelet-törökországi kurd területek önállóságáért folytatott „harcoknak. Öcalan, akit egyedüli fogolyként és a legszigorúbb biztonsági előírások mellett őriznek a börtönszigeten, ügyvédein keresztül üzente az ankarai kormánynak: a büntetőper helyett tárgyalásokba kellene vele bocsátkoznia. Olyan politikusnak tartja önmagát, aki a térség békéjének kialakításán fáradozik - tűnik ki üzenetéből. A török közvélemény dühe Öcalannal szemben olyan nagy mértékű, hogy sokan biztosra veszik: a bíróság halálos ítéletet mond majd ki a kurd vezető fejére - írta tudósításában a Reuters. Törökországban 1984 óta nem volt ugyan példa halálos ítélet végrehajtására, de az ország jogrendszeréből nem törölték meg a büntetése legsúlyosabb formáját.