Magyar Szó, 1999. június (56. évfolyam, 117-142. szám)

1999-06-01 / 117. szám

B ÚJVIDÉKTŐL AZ ÉSZAKI-TENGERIG (7.) Törekvések és valóság Az európai globális kihívások nemzeti és nemzetközi erőfeszítésekre serkentik a társult és a felzárkózó országokat első szorongásomat leküzdve másnap reggel ismét a várakozók sorába álltam. Minden különösebb gond nélkül jutottam be ezúttal a füg­göny mögé. A hivatalnoknő, amint meglátott, mindjárt azt mondta, saj­nálja, de továbbra sem tud segíteni. Miután elébe tettem az újabb fax má­solatát, ami már az előző nap megér­kezett a nagykövetségre, miközben el­mondtam, hogy tudomásom szerint a telefonos konzultáció is megtörtént ví­­zumom­ ügyében, láthatóan zavarba jött. Újból elvette a nálam levő papí­rokat, beleolvasott vagy legalábbis úgy tett, majd gondolt egyet, és elvitte kollégájához az egész paksamétát, ne­kem pedig azt mondta, várjak, amíg nem szólít. A kisasztal mellé telepedtem, el­sőnek, később még csatlakozott hoz­zám egy dél-szerbiai házaspár, mint beszélgetésükből kiderült, a vízum­ra vártak, és láthatóan nagyon bol­dogok voltak. Egy kissé megnyu­godva lapoztam bele az asztalon he­verő Deutschland politikai, kulturá­lis, gazdasági és tudományos folyó­irat legújabb számába. Nagyon is jól tudtam,­hogy most már nem rólam van szó, hogy megkapom-e a vízu­mot vagy sem, hanem egészen más­­valamiről. Dortmundban egyszerű­en nem tudták elfogadni a hivatalos ügyintézés módját, mert ha átsikla­­natt felette, esetemben olyankor, amikor minden világos, amikor mindenért garanciát vállaltak, amit nem, pontosabban kizárólag csak indokolt esetben bírálhat feül az adott ország külképviselete, mert különben felborulna a jogrend. És akkor még nem is szóltunk az em­beri, jogi, a polgári biztonságról, amiről a Nyugat olyan sokat beszél. Miért a megalázó, megkülönböztető bánásmód? Még akkor is, ha tudjuk, h­ogy a jelenlegi helyzetben valóban szükség van a fokozott ellenőrzésre, ho­­gy az illetékesek, sértő a tisztességes. De tegyék azt hogy ne legyen a jóakaratú, békés emberek számá­ra. O­kok és okozatok. Mennyi min­den megváltozott a honi kisem­ber szemével nézve március 24-e, a bombázás kezdete óta. A német kor­mány márciusi folyóirata számos te­kintetben mérföldkőnek nevezi az 1999. évet Európa részére, anélkül, hogy célzó említést tenne a pattanásig feszült balkáni helyzetre. Az egyesült Európához társult, a felzárkózni kívá­nó országok viszont egyaránt vallják, hogy a globális kihívások nemzeti és nemzetközi erőfeszítésekre szólítanak. És ezen belül Uwe-Karsten Heye kor­mányszóvivő szerint az EU-elnökség, valamint a legfontosabb ipari orszá­gok, a G8 elnökségének átvételével nagy feladat hárul Németországra az elkövetkező hónapokban. Mindenek­előtt a történelmi döntés, az egységes európai valuta, az euró elfogadása után a politikai tevékenység összehan­golására lenne szükség, hogy valóban sikeres lehessen az új pénznem Euró­pában. Ugyanakkor életre kell hívni az európai kormányfők bécsi csúcsér­tekezletének határozatát, a szociális unió és a munkanélküliség elleni harc programját... A szociális csomag kibontása, al­kalmazása az idén kezdődik, amikor az NSZK az 50. születésnapját ké­szül megünnepelni. Emellett"hama­­rosan Bonnból Berlinbe költözik a szövetségi kormány, ami már most többet sejtet a puszta helyví"­­ nál. Berlinben ugyanis fokv­­áltozás­ozni sze­retnék a hagyományos demokrata­­folyamatok mellé kts folyamatok mellett a­z átalakulást. A kormányhoz­ közel ál­ló körök mindinkább hangoztatják: Berlin egyszerre lesz a németországi demokratikus közép reprezentatív és a történelmi emlékezet székhelye, hogy ne ismétlődhessenek meg a több mint fél évszázaddal ezelőtt történtek, a nemzet tragédiáját is je­lentő események. Egyúttal székhe­lye kíván lenni annak a Németor­szágnak is, amely rendületlenül a jó nemzetközi, a jószomszédi viszo­nyokra kíván törekedni... Olvasom a lapban, miközben akaratom elle­nére a függöny mögötti beszélgeté­sekre is figyelek. Leírt törekvések és a valóság. Hogy milyen messzire kerültünk az átalakuló Európától, azt többszörö­sen is átérezhettük, valamennyien, mindenki a maga módján ott a ne­héz, elválasztó függöny előtt vára­kozva. De azt is, hogy olykor ügyünk emberarcú intézése éppen a hivatalnok hangulatától függött. Számos olyan helyzetre figyeltem fel várakozásomban, amikor egy barát­ságos utasítás, magyarázat, megfele­lő információ biztos fogódzó lehetett a jövőt illetően. El is csendesültek szerb honfitársaink, miután tapasz­talhatták, hogy az utcai tolongásban nem kis rosszindulattal kimondott megjegyzéseik, enyhén szólva, alap­talanok. Mármint hogy előnyös megkülönböztető bánásmódban ré­szesítik a kosovói albánokat és a vaj­dasági magyarokat, mert azoknak soron kívül me megadják a vízumot. El­ső nap, amikor még „újoncnak” szá­mítottam a várakozók sorában, nem is bírtam ki, hogy ne jegyezzem meg: vajdasági magyar vagyok és itt állok éppúgy, mint más, a nagy tö­megben... Azokban a napokban leg­több kosovói albán menekültet uta­sítottak vissza, főleg a­ zöldhatáron érkezettekkel bántak szigorúan a to­lóablak előtt. Nem volt útlevelük, és hiába jöttek el elébük vagy küldtek meg minden pénzbeli garanciát Né­metországból a hozzátartozók. Nem ért semmit, és még azt sem mondták nekik, forduljanak a magyarországi menekültügyi hivatalhoz. Sorsuk in­tézésekor elnémultak a függönyön kívül várakozók. Csak hálásak lehet­tek azok a belgrádiak és más szerbiai településekről érkezettek, köztük a fiatalok, akiknek kérdésére - mi lesz három hónap múlva, miután lejár a vízumuk és ők ott iskolába, egye­temre fognak járni - megnyugtató­an válaszolt a hivatalnok. Mármint hogy Németországban semmikép­pen (vagyis csak kivételes esetben) sem hosszabbíthatják meg az ott-tar­­tózkodást, ezért mielőtt lejár a há­rom hónap, menjenek be a legköze­lebbi idegenrendészeti hivatalba, és ott megfelelő űrlap kitöltése és hite­lesítése után jöjjenek vissza Buda­pestre a német nagykövetségre, és minden további nélkül meghosszab­bítják a kinn tartózkodást. T I­őt igen, időnként hasznos lehet is a várakozás, gondoltam a külön­böző tájékoztatókat hallgatva, majd a nevemet hallottam. A függöny mögött mindjárt megtudtam, hogy a vízumot megkaptam, de csak másnap vehetem fel az útlevelemet, délután három óra­kor. Kérésemre, hogy a gépem 12.50- kor indul, megenyhült kissé a hivatal­noknő és kiszólt a függöny, mögé ép­pen belépő német kollegájának, hogy javítsa át az újabb cetlin az időpontot 10.30 órára. Egy hét huzavona, egy sima hivatalos útra megkapott vízum után egy kissé megkönnyebbülten in­dultam be a városba, a Roosevelt tér­re, a MALÉV irodájába, hogy végér­vényesen lefoglaljam a­ már előjegy­zett menettérti repülőjegyet Düssel­dorfba. STANYÓ TÓTH Gizella KÜLPOLITIKA Magyar Szó KOLUMBIA Tömeges emberrablás Mintegy 50 állig felfegyverzett gerilla vasárnap a kolumbiai Cali egyik templo­mában túszul ejtett 45 hívőt, majd 34-et szabadon engedett közülük. A kolumbiai Nemzeti Felszabadítási Hadsereg nevű szélsőbaloldali szervezet fegyveresei ma­gát a miséző papot is magukkal hurcol­ták a közeli hegyekbe. Az emberrablást követően a dél-amerikai ország kor­mányhadseregének a katonái és a geril­lák összecsaptak egymással. Egy gerillát megöltek, egyet pedig fogságba ejtettek, de a túszokat még nem tudták kiszabadí­tani. Tizenkét katona megsebesült. A hadsereg szóvivője elmondta: folytatják a hajtóvadászatot az emberrablók után, de nagyon óvatosan járnak el, mert a túszok biztonságos kiszabadítása a fő céljuk. MSZMP-küldöttség Belgrádban Belgrádban tett látogatást vasár­nap a Magyar Szocialista Munkás­párt (MSZMP) háromtagú küldött­sége Hirschler Tamás titkárhelyet­tes vezetésével. A magyar pártkül­­döttséget fogadta Branko Kitanovic, Jugoszlávia Új Kommunista Pártjá­nak (NKPJ) a főtitkára, illetve az NKPJ vezetősége. A magyar küldöttség a „leghatá­rozottabban elítélte a NATO barbár agresszióját Jugoszlávia ellen, szoli­daritásáról és támogatásáról biztosí­totta Jugoszláviát és népét az ország függetlenségének és területi egysé­gének megőrzéséért vívott harcá­ban”. Az MSZMP küldöttsége tájékoz­tatta az NKPJ vezetőségét arról, mi­lyen tevékenységet folytat a párt, hogy „felfedje és elítélje a NATO bűnös politikáját Jugoszláviával szemben” - írta a Tanjug. Indiai-pakisztáni konfliktus Indiai közlés szerint hétfőn reg­gel az ország légiereje bombatáma­dásokat intézett a Kasmír hegyes vi­dékein állomásozó, pakisztáni támo­gatást élvező muzulmánok ellen. Atal Behari Vadzspaji indiai kor­mányfő a támadás megkezdése előtt adott nyilatkozatában azzal vádolta meg Pakisztánt, hogy India rovásá­ra ki akarja tolni a megosztott Kas­mírt kettéválasztó tűzszüneti határ­vonalat. Hangoztatta, hogy India addig nem szünteti be légicsapásait és szárazföldi támadásait, amíg vissza nem állítják az immár hat napja tartó konfliktus előtti állapo­tokat, és „Pakisztán be nem fejezi a határok megváltoztatására tett terü­letszerző kísérletét”. Másfelől viszont az indiai kor­mányfő elfogadta azt a pakisztáni ja­vaslatot, hogy tartsanak külügymi­niszteri szintű tárgyalásokat Újdel­hiben a viszály elsimításáról. Szártádzs Aziz pakisztáni külügy­miniszter azt mondta hétfőn a Reu­ters hírügynökség tudósítójának, hogy felőle akár már egy héten be­lül sor kerülhet a külügyminiszteri találkozóra. Schuster győzött Szlovákia polgárai az európai értékrend mellett döntöttek (Tudósítónktól) Budapest, május 31. Rudolf Schuster magabiztosan nyerte a szlovákiai elnökválasztás hétvégi, második fordulóját, veresé­get mérve Vladimír Meciar három­szoros exminiszterelnökre. Szlová­kia választópolgárai ezáltal jelezték, hogy a múlt év szeptemberében megtartott parlamenti választások végeredménye nem volt véletlensze­rű, és a nehézségek ellenére tovább­ra is kitartanak a jelenlegi kormány­koalíció politikai irányváltása mel­lett. Ezt sokan érezhették fontosnak, hiszen a választásra jogosultak több mint 77 százaléka járult az urnák elé. A részvételi arány tudatában már szinte biztosra volt vehető Kas­sa polgármesterének elsőbbsége, hi­szen Mellar ugyan stabil, ám a ke­reteket nem bővíthető bázisra szá­míthatott. A beérkezett adatok szerint Schuster 1 727 481 szavazatot ka­pott (57,18 százalék), míg ellenlába­sára 1 293 642-en voksoltak (42,89 százalék). Nem mellékes, hogy a szlovákiai magyarok 99 százaléka Schustert pártfogolta. Ez utóbbi csak részben magyarázható azzal, hogy a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja most kormányzati szerephez jutott, még csak azzal sem, hogy Kassa első embere az angol, a német és az orosz mellett folyékonyan be­szél magyarul is. A felvidéki ma­gyarság rokonszenvét Schuster min­denekelőtt azzal érdemelte ki, hogy a toleranciára és a polgári megbéké­lésre kíván építeni. Ebbéli törekvé­sét immár a szlovákság túlnyomó többsége is támogatja, beleunva a mecianizmus állandó konfliktuske­resésének hiábavalóságába, s rádöb­bent arra, hogy az országnak most elsősorban belső nyugalomra van szüksége; a jövő egyet jelent az eu­rópai értékrend vállalásával. Egyébként a sors fintora lett vol­na, ha Meiar diadalmaskodik, hi­szen korábbi helyzetében mindent megtett a köztársasági elnöki poszt lejáratásáért. Rudolf Schusternek tehát most először is az államfői in­tézménybe vetett bizalmat kell visszaállítani. Megválasztása utáni első nyilatkozataiban erre már hitet tett, valamint hangsúlyozta, minden szlovákiai polgár elnöke kíván lenni, nemzetiségre, fajra és politikai néze­tekre való tekintet nélkül. Egyúttal ígérte, mindent elkövet, hogy Szlo­vákia mihamarabb részese lehessen A pápa az Adria-parton könyörgött a békéért Az Adriai-tenger partján misézve is a Balkán békéjéért fohászkodott vasárnap II. János Pál pápa. Az anconai Sportsta­dion­ban tartott misén a katolikus egy­házfő azt mondta, hogy a jugoszláviai helyzet, az erőszak folytatódása az embe­riség súlyos vereségét jelenti, éppen az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatá­nak másnapján. Óhatatlanul a balkáni háború nyomta rá bélyegét II. János Pál második lelki­pásztori látogatására az Adriai-tenger partján fekvő kikötő- és halászvárosban, ahova a helyi katedrális, a Szent Ciriaco­­székesegyház alapításának 1000. évfor­dulóját ment megünnepelni. „Nem tehetem meg, hogy ebből a Ke­lethez hagyományosan mély kötelékek fűzte városból ne tekintsek át a tengeren, amely a remény nehéz ösvényét jelenti oly sok menekültnek a túlsó parton” - mondta a pápa, húsz év után látogatva el újra Anconába. A pápa kérte a helyi sportstadionban miséjére összegyűlt 25-30 ezer fős töme­get, hogy imádkozzon Kosovo és Jugo­szlávia népeiért és minden más népért is, amely - főleg Afrikában - „elfogadhatat­lanul magas árat fizet emberéletben, éhezésben, nyomorúságban és megaláz­tatásokban a közvélemény által gyakran semmibe vett testvérgyilkos konfliktusok elhúzódásáért". A helyi egyházi vezetők és Zadar püs­pökének jelenlétében miséző II. János Pál személyesen részesített szentáldozás­ban mintegy 80 horvátországi és boszniai fiatalt, akik elhozták neki az Ifjúság Ke­resztjét, valamint azokat a szerbiai fiata­lokat is, „akik csak lelkiekben lehettek je­len”. Kemény próbára tette a 30 fokos hő­ség a híveket, akik közül többen elájul­tak. A legjobban talán a pápa bírta, de szemlátomást még ő is nehezen viselte az Olaszországban végleg beköszöntött ká­nikulát. HALÁLOS TÜLEKEDÉS MINSZKBEN • •Ötvennégy halott egy rockkoncerten A fehérorosz fővárosban ötvenné­gyen meghaltak, több mint százan pedig megsebesültek, amikor­ vasárnap éjjel egy rockkoncert után a tömeg az özön­vízszerű eső elől menekülve egy metró­­aluljáróban próbált a már ott lévőkön át­gázolva menedéket keresni. A tragédia a Nyemiga metróállomás közelében történt, nem messze a fehér­orosz főváros központjától. A városi sportcsarnokban rockkoncertet tartottak a Mir rádióadó kétéves fennállásának megünneplésére. A rendezvényt egy he­lyi sörgyár támogatta. Jurij Szivakov bel­ügyminiszter az állami televíziónak el­mondta, hogy a rockkoncertről távozó mintegy 2500 ember a hirtelen lezúduló jégeső elől igyekezett menedéket keres­ni. Néhányan azonban - köztük magas sarkú cipőt viselő és az aluljáró síkos ta­laján megcsúszó nők­­ elestek, miközben a kívül rekedtek erről mit sem sejtve egy­re összébb nyomták a tömeget. Sokan megfulladtak, míg másokat halálra ta­postak. Szivakov szerint 42 nő - főleg ti­zenéves lány - és két rendőr vesztette életét. A helyszínre érkező mentősök a ha­lottak és a sebesültek elszállítása után 12 hatalmas zsákba gyűjtötték össze a tüle­kedésben leszakadt, elhagyott ruhadara­bokat. Az aluljárót helyi idő szerint hét­főn éjjel 2 órakor ismét megnyitották - jelentette az AP. 1999. Június 1., kedd Bugár Béla nyilatkozata Bugár Béla szerint a 99 szá­zalékban Rudolf Schusterre voksoló szlovákiai magyarok Meciar politikai stílusa és az ellenzék nemzeti szónokiassá­g­a ellen, a kormánykoalíció el­­ezdeti munkájának megsegí­tése, az EU- és NATO-integrá­­ció, a demokratizálódás folyta­tása mellett szavaztak. A Ma­g­yar Koalíció Pártjának elnö­­k, a szlovák parlament alelnö­­ke úgy ítéli meg, hogy a szlo­vákiai magyarok tudják, ha Vladimír Mečiart segítették volna az államfői székbe, akkor cimboráltak volna azokkal az erőkkel, amelyek készek fékez­ni, akár megakadályozni is ezeknek az értékeknek a meg­valósítását. „Természetesen a magyarok részéről ilyesmi szó­ba sem jöhet Én tehát nagyon örülök, amikor azt mondha­tom, hogy polgári, politikai érettségről, az ország sorsa iránt érzett felelősségről adtak tanúságot a rekordnak számító 99 százalékos részvételükkel” - jelentette ki vasárnap a Dél-Ti­­rolban tartózkodó Bugár Béla. az integrációs folyamatoknak­, s szomszédaival együttműködve (első hivatalos útja éppen Csehországba vezet majd) csatlakozhasson az Eu­­rópai Unióhoz és a NATO-hoz. Szlovákia első közvetlenül megvá­lasztott államfője az alaptörvénynek megfelelően az eredmény kihirdeté­se után azonnal lemondott a kor­mánykoalíciós Polgári Egyetértés Pártja elnöki posztjáról, s felfüg­gesztette tagságát a pártban. Rudolf Schuster 1934. január 4- én született Kassán. A város megha­tározó jelentőségű volt életében, hi­szen egyetemi éveit leszámítva­­ Po­zsonyban szerzett gépészmérnöki oklevelet 1959-ben - ott dolgozott, ott vált politikussá is. 1964-től 1990- ig tagja Szlovákia kommunista párt­jának. 1984-ben lett először Kassa fő­polgármestere, majd 1987-től a Ke­let-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bi­zottság elnökeként dolgozott. A rendszerváltás után az ország fel­bomlásáig Csehszlovákia kanadai nagykövete volt. 1994-ben ismét Kassa fő­polgármestere lett. 1998- ban alakította meg a Polgári Egyet­értés Pártját, amely sikeresen szere­pelt a parlamenti választásokon és részese lesz az új szlovák kormány­­koalíciónak. Még ugyanebben az év­ben Kassán újraválasztották polgár­­mesternek. A múlt év őszén megtar­tott parlamenti választások nyomán a győztes koalíciós pártok megálla­podtak, a köztársasági elnök megvá­­asztásakor ő lesz a közös jelölt. Szlo­vákia új államfője nős, két gyermek édesapja. Elnöki beiktatására a hí­rek szerint június 15-én kerül sor. SINKOVITS Péter . •_• Megkezdődött Öcalan pere Megkezdődött hétfőn Abdullah Öcalannak, az illegális Kurd Mun­káspárt hazaárulással vádolt vezető­jének pere az Isztambulhoz közel fekvő Imrali börtönszigetén. A török sajtó által az ország „legy­­gyűlöltebb emberének” kikiáltott öt­venegy esztendős Öcalant több mint harmincezer ember megölésével vá­dolják - ennyi halálos áldozata van ugyanis az illegális Kurd Munkás­párt vezette délkelet-törökországi kurd területek önállóságáért folyta­tott „harcoknak. Öcalan, akit egyedüli fogolyként és a legszigorúbb biztonsági előírá­sok mellett őriznek a börtönszige­ten, ügyvédein keresztül üzente az­ ankarai kormánynak: a büntetőper helyett tárgyalásokba kellene vele bocsátkoznia. Olyan politikusnak tartja önmagát, aki a térség békéjé­nek kialakításán fáradozik - tűnik ki üzenetéből. A török közvélemény dühe Öca­­lannal szemben olyan nagy mérté­kű, hogy sokan biztosra veszik: a bí­róság halálos ítéletet mond majd ki a kurd vezető fejére - írta tudósítá­sában a Reuters. Törökországban 1984 óta nem volt ugyan példa ha­lálos ítélet végrehajtására, de az or­szág jogrendszeréből nem törölték meg a büntetés­e legsúlyosabb for­máját.

Next