Magyar Szó, 1999. július (56. évfolyam, 143-169. szám)

1999-07-01 / 143. szám

2 KÜLPOLITIKA VÉGET ÉRT A RIÓI CSÚCS Az EU és Latin-Amerika partnersége Zárónyilatkozat 69 pontban­­ A jövőbeni gazdasági és politikai együttműködés alapjai Közös nyilatkozat elfogadásával ért véget kedden Rio de Janeiróban az Eu­rópai Unió tagállamainak, valamint a la­tin-amerikai és a karibi országok első csúcsértekezlete. A 15 EU-tagállam és 33 latin-ameri­kai, illetve karibi ország vezető politiku­sai a tanácskozáson elfogadott, 69 pont­ból álló Riói Nyilatkozatban fektették le a két térség jövőbeni gazdasági és politi­kai együttműködésének az alapjait. Egyetértettek abban, hogy a szuvereni­tás, az emberi jogok, a nemzetközi jogi normák és az ENSZ alapelveinek a tisz­teletben tartásával stratégiai partnersé­get kell kialakítaniuk. Gazdasági téren a tervek szerint az EU, valamint a Brazíliát, Argentínát, Uruguayt és Paraguayt tömörítő „dél­amerikai közös piac”, a Mercosur között, kiegészülve Chilével szabadkereskedelmi övezetet célszerű kialakítani. Ennek el­érése érdekében az elkövetkezendő években folytatják tárgyalásaikat, ame­lyek eredményeként várhatóan 2003-ra valósággá válik az együttműködési öve­zet kialakítását szorgalmazó gondolat. Gerhard Schröder német kancellár, az EU leköszönő soros elnöke bejelentet­te, hogy a tervek szerint 2002-ben Spa­nyolországban a két térség állam- és kor­mányfői újabb csúcsértekezletet tarta­nak. Schröder hangsúlyozta, hogy az Uniónak erős és stabil partnerekre van szüksége, márpedig Latin-Amerika az egyik legdinamikusabban fejlődő ország­­együttes a világon. A riói tanácskozáson részt vett Fidel Castro kubai párt- és állami vezető is. A Reuters és az AFP jelentése szerint a ko­rosodó vezető - aki rendszerint a latin­amerikai csúcstalálkozók „sztárpolitiku­sa” szokott lenni - ezúttal háttérbe szo­rult. Megnyilvánulásaiban élesen bírálta a nyugati demokráciákat, miközben tár­gyalópartnerei főként az emberi jogok kubai helyzetét és a bebörtönzött ellen­zékiek szabadon bocsátását kérték tőle számon. Castro a csúcs végén, az ilyen­kor szokásos együttes fényképeszkedés­­től is távol maradt. DÉL-KOREA Tűzvész egy diáktáborban Huszonhárom óvodás és általános iskolás gyerek vesztette életét Szerda hajnali jelentések szerint legkevesebb 23 óvodás és általános iskolás vesztette életét egy tűzvész­ben Dél-Koreában. A lángok - egyelőre ismeretlen okból - helyi idő szerint szerda reg­gel a Szöultól száz kilométerre dél­nyugatra lévő A­vaszunban létesített nyaralóközpontban csaptak fel. A tűzoltók eloltották a tüzet, és foly­tatják a kutatást annak reményé­ben, hogy az üszkös romok között újabb túlélőkre találnak. Ahvaszuni központban mintegy 500 kisgyermek nyaralt. KASMÍR! VISZÁLY India és Pakisztán titkos küldötteket cserélt India és Pakisztán titkos megbízotta­kat küldött egymáshoz a múlt héten, hogy megpróbálja békés úton csökkente­ni a kasmíri kérdésben kialakult feszült­séget - vált ismertté szerdán a pakisztáni sajtóból. A The Nation című napilap meg nem nevezett pakisztáni forrásból úgy érte­­sült,h­ogy egy indiai lapszerkesztő a múlt héten Atal Behari Vadzspaji indiai mi­niszterelnök nevében találkozott Navaz Sarif pakisztáni kormányfővel. A News cimű angol nyelvű pakisztáni lap szerint R. K. Misra (az egyik politikai és gazda­sági napilap szerkesztője) az indiai kül­ügyminisztérium egyik igazgatójának társaságában kereste fel Iszlámábádot és találkozott a pakisztáni külügyminiszter­rel. Ezzel párhuzamosan Pakisztán Naiz Naik volt pakisztáni politikust küldte ta­pogatózó megbeszélésre az indiai veze­tőkhöz. Erről maga Naik beszélt a BBC- nek adott nyilatkozatában. Elmondta: annak a lehetőségéről tárgyalt az indiai­akkal, hogy a két ország magas rangú ka­tonai vezetői találkozhassanak egymás­sal, és előkészítsenek egy „forgatóköny­vet” az indiai kasmíri területre behatolt muzulmán fegyveresek kivonására. A Reuters megjegyzi: Pakisztánra je­lentős diplomáciai nyomás nehezedik - elsősorban az Egyesült Államok részéről -, hogy vonja vissza arról a területről a behatolókat Ez a kérdés ugyanis a fegy­veres konfliktus kiéleződésével fenyeget a nukleáris kísérleteket folytató két or­szág között ÖCALAN-ÍTÉLET Gyújtogatások Németországban Több német városban is támadás ért török érdekeltségeket kedd éjsza­ka. A rendőrség egyik esetben sem zárta ki, hogy összefüggés van a gyúj­togatások és az Abdullah Öcalan kurd vezetőre kedden kiszabott halálos ítélet között. Brémában nem sokkal éjfél előtt ne­gyed óra leforgása alatt három török uta­zási iroda is gyújtogatás célpontja volt. A fölöttük lévő lakásokból több embert ki kellett menteni. A tüzet sikerült gyorsan eloltani, így nagyobb károk nem kelet­keztek - közölte a rendőrség. Stuttgart­ban egy iszlám kulturális egyesület épü­letét gyújtották fel, s egy ember köny­­nyebb sérüléseket szenvedett - számol­tak be a tűzoltók. Az elkövetés módja itt is hasonló volt, mint Brémában. A tá­madás idején még hat-hét ember tar­tózkodott a házban, de sikerült bizton­ságos helyre távozniuk. Az épületben, amelyet főleg törökök használnak me­csetként, mintegy 30 ezer márkás kár ke­letkezett. A Ruhr-vidéki Wuppertalban két tö­rök utazási iroda és két kulturális egye­sület helyiségeit gyújtották fel. Bielefeld­­ben egy török gyorsétkezdét lobbantot­­tak lángra ismeretlen tettesek. A baden­­württembergi Sindelfingenben is táma­dást ért egy török létesítményt - mondta egy rendőrségi szóvivő, ő nem részle­tezte a történteket. A berlini rendőrség közlése szerint a német főváros Neukölln kerületében ért gyújtogatásos támadás egy török kávé­zót Három álarcos férfi rontott be a ká­véházba és gyújtópalackokat dobáltak szét. A tűzoltóknak sikerült gyorsan megfékezniük a tüzet. Mönchenglad­­bachban az éjszaka folyamán kiégett egy török üzlet. A felette lakóknak sikerült biztonságos helyre menekülniük, senki sem sérült meg. Magyar Szó A ZÁGRÁBI VJESNIK ÉRTESÜLÉSE Hágai ajánlat Karadžićnak? Vádpontokat ejtenek, ha tanúskodik Milosevic ellen A hágai nemzetközi törvényszék állí­tólag felajánlotta Radovan Karadzic volt boszniai szerb elnöknek, hogy néhány vádpontot elejtenek ellene, ha halandó Slobodan Milošević jugoszláv elnök ellen tanúvallomást tenni - adta hírül szerdai számában a Vjesnik cmű zágrábi napilap. Az újság boszniai sajtóforrásra hivat­kozva arról tájékoztatta olvasóit, hogy Lo­uise Arbour, a volt Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket kivizsgáló tör­vényszék főügyésze a közelmúltban tett boszniai látogatása idején felvette a kap­csolatot Radovan Karadectyal. A Vjesnik szerint a főügyész nem találkozott a volt boszniai szerb elnökkel, de megegyezést ajánlott neki. A zágrábi újság azt állítja, hogy Ar­bour felajánlotta Karadjicnak: ha ta­núskodik Milošević elnök és Ratko Mla­dic volt boszniai szerb főparancsnok el­len, a hágai törvényszék törölné a Ka­­radjétyal szembeni vádak közül az 1995- ös srebrenicai szerb mészárlással kapcso­latos vádpontokat. A Vjesnik úgy érte­sült, hogy a hágai nemzetközi törvény­szék birtokában van annak a telefonbe­szélgetésnek a felvétele, amelyet Karadac és Mladic folytatott a kelet-boszniai Sreb­renica elleni szerb ostrom idején, és e hangfelvételt fel lehetne használni a Slobo­dan Milošević elleni vád kiterjesztéséhez. A Vjesnik hihetetlennek nevezte, hogy az SFOR illetékes parancsnokai ne tudnák, hol rejtőzködik Radovan Ka­­radzic, aki ellen nemzetközi elfogatópa­rancs van érvényben. A lap szerint a volt boszniai szerb vezető valahol Délkelet- Boszniában, a Trebinje és Goraide közötti vonal mentén bujkálhat. ­ OROSZ FEG" Átlagos értékesítés Az orosz gyártmányú fegyverek exportját végző Roszvooruzsenyije vállalat 1999 első félévében 1,292 milliárd dolláros forgalmat bonyo­lított le, ami meghaladja az elmúlt öt év megfelelő időszakainak átla­gát. A Roszvooruzsenyije képviselői a szerdán Nyizsnyij Tagil városban megnyílt uráli fegyverkiállításon ismertették a vállalat eredményeit. A nagyobb árbevételt jelentős részben a beszállító vállalatokkal történő elszámolás átszervezésével, a rövid határidejű ügyletek arányá­nak növelésével érte el a cég. Az orosz fegyvereket az év folyamán bemutatták fegyvervásárokon az Egyesült Arab Emírségekben, Brazí­liában, Szingapúrban, Csehország­ban, Franciaországban és Oroszor­szágban - írta az ITAR-TASZSZ és az AP. +■ T •• // P /I / Jovoformalo évfordulók A megemlékezések általában ar­ra szolgálnak, hogy a jelenkor okul­jon a múlt tapasztalataiból, hogy a jövőbe tekinthessen. Napjainkban arra emlékezünk, hogy 10 évvel eze­lőtt Európában leomlott a vasfüg­göny, illetve a berlini fid, azaz véget ért a hidegháború és az Óvilág meg­indult az új társadalmi és politikai átrendeződés útján. Valójában min­den azzal kezdődött, hogy a korabeli magyar vezetőség megnyitotta az ország határát a Nyugatra készülő akkori keletnémet turisták előtt, il­letve azok előtt, akik megelégelték a bezárkózottságot és az adott társa­dalmi viszonyokat. Valójában így kezdődött meg a mai Európa de­mokratizálódása, pontosabban a nemzetközi viszonyok megszokott, hidegháborús hangulatának oldó­dása. Emlékezetes, hogy ezen az úton számos akadályt kellett leküzdeniük az új demokrácia államainak, bele­értve azokat is, amelyekben az el­múlt évtizedek során megmutatko­zott, hogy a túlhaladott társadalmi formák fönntartása merő kényszer, s azok is, amelyekben az említett tár­sadalmi formák megőrzésére az éle­tüket is föltették a mindenkori poli­tikai vezetőségek. Konkrétan említ­hető Lengyelország, Magyarország, amelyekben gyorsan és viszonylag fájdalommentesen megtörtént a tár­sadalmi átállás. A második kategóri­ába sorolható Románia, Bulgária és Albánia, amelyekben nagy belső megrázkódtatások, sőt, vér árán próbálkoztak az új társadalmi erők a régi viszonyok megszüntetésével. Ez a súlyos periódus azonban arra is példát mutatott, hogy a korábban megfogalmazott és szilárdnak hitt társadalompolitikai fölállás milyen könnyedén átadja helyét a moder­nebb társadalmi törekvéseknek és viszonyoknak. Példa erre a Szovjet­unió széthullása, a két Németország egyesülése, Csehszlovákia megszű­nése, sőt, sajnos, hozzánk közel álló példa, Jugoszlávia fölbomlása is. Ily módon lényegesen megváltoztak az európai belviszonyok is, mert bizo­nyossá vált, hogy többé már nem szent a határok megváltoztathatat­­lansága, a nemzetállamok védettsé­ge, a még kialakulatlan nemzetálla­mok fölösleges volta, pontosabban az, hogy az új viszonyokat építő Eu­rópában elsősorban a közös célok együttes kiépítésén, ennek kereté­ben pedig a régiók, nem pedig a történelmi államok kapcsolatainak élesztésén kell munkálkodniuk. Tény ugyanis, hogy az Óvilág meg­annyi vallási, etnikai, nyelvi, kultu­rális problémájának a hátterében az bújik meg, hogy a társadalmi fejlő­dést csakis a nemzetállamok kereté­ben képzelték el, mindenekelőtt eb­ben, a huszadik században. Bizo­nyos, hogy erre az életformára az adott történelmi körülmények kö­zött, mondjuk a 19. században, még megvolt minden indok. A huszadik század vége, a fergeteges technoló­giai fejlődés viszont más diktátum­mal lép az ezredforduló polgára elé. A hagyományos összefüggések ki­alakulása nem kimondottan az adott államhatárokkal kezdődik és ér vé­get A történelmi, a kulturális és a gazdasági szükségletek nagyobb tér­ségekben indokolják az egybekap­csolódást, ezért is lényeges, hogy Európa fokozatosan a régiók össze­függő hálózatává váljon, amelyben az említett követelményeknek meg­felelően egybekapcsolódhatnak az egyetemes és a sajátságos sokrétű követelmények. Ilyen tekintetben akár tisztító­tűznek is vehetjük mindazt a sok megpróbáltatást, amit az elmúlt évek háborús megrázkódtatásai okoztak térségünkben, mert arra utalnak, hogy a régi eszmék és mód­szerek már nem váltják be az egye­temes szükségleteket, helyettük az új Európa újonnan megfogalmazott és jövőbe mutató igényeit, módsze­reit kell alkalmazni, ezek pedig a de­mokratikus viszonyokon nyugsza­nak. JAKOBSZ István 1999. július 1., csütörtök Mától finn elnökség az EU-ban Prioritás a bővítés Gyorsítani kívánja Finnország az Európai Unió keleti bővítését a következő fél évben a kontinens stabilitásának növelése érdekében. Helsinki akkor veszi át az EU féléves soros elnökségét - július 1-jétől december 31-éig -, amikor hat tagjelölt or­szággal, Ciprussal, Csehországgal, Észtországgal, Lengyel­­országgal, Szlovéniával és Magyarországgal a legnehezebb szakaszukba érkeznek a csatlakozási tárgyalások. Finn el­nökség alatt fog az EU az említett országcsoporttal belevág­ni a tagság velejáróinak pontos kidolgozásába olyan téma­körökben, mint a közlekedés vagy a környezetvédelem. Finnország maga sem túl régi tagja az EU-nak, csupán 1995-ben csatlakozott az akkor tizenkét tagú szervezethez Ausztria és Svédország társaságában. Közülük Helsinki má­sodikként veheti át a soros elnökséget, Ausztria tavaly már bizonyította, hogy egy új tagnak is sikerül megbirkóznia ezzel a felelősségteljes feladattal. Már a tavaly őszi osztrák elnökség alatt látni lehetett, hogy Finnországra fontos feladatok várnak. Várhatóan a decemberi helsinki csúcstalálkozón születik döntés arról, hogy Máltával, valamint esetleg Bulgária, Románia, Lettor­szág, Litvánia és Szlovákia közül is egy vagy több állammal az unió megkezdi a csatlakozási tárgyalásokat, minden ed­diginél közelebb hozva ezzel a teljes jogú tagság kilátásait számukra. A kelet-európaiak taggá válása - mint azt a mi­nap Paavo Lipponen miniszterelnök világossá tette - stabi­labbá teszi az uniót, és hozzájárul a balkáni térség helyze­tének megszilárdulásához is. Ebben az értelemben a kosovói válság is ösztönzi, sürgeti az EU bővítésének folyamatát. Ugyancsak a válság nyomán kezdett az unió minden eddiginél rohamosabban közeledni a balkáni országokhoz. A finn elnökség feladatai közé tar­tozik az is, hogy Macedóniával és Albániával stabilizálási és társulási megállapodásról kezdjen tárgyalásokat, és elérhe­tő közelségbe hozza azokat Bosznia-Hercegovinával, Hor­vátországgal, sőt talán még Jugoszláviával is. Helsinkinek ezzel párhuzamosan ügyelnie kell arra, hogy igazolja: ez a folyamat nem hátráltatja a már megkezdett bővítést. Legin­kább azzal igazolhatja ezt, ha töretlenül halad előre a csat­lakozási tárgyalásokkal. Nem könnyű teher hárul Finnországra az EU intéz­ményrendszerének elodázhatatlan továbbfejlesztésével sem. A most hivatalba lépő új elnökségnek kell gyámkodnia az EU „kormányaként” szolgáló brüsszeli bizottság július 16-ára ígért felállása és munkájának első - talán legnehe­zebb— hónapjai fölött. A bizottság március 15-én mondott le, az időközben el­telt négy hónapban felhalmozódott tennivalók fokozatos feldolgozása is közös feladat az elnökséggel. Felügyelnie kell Helsinkinek a június 13-án újraválasz­tott Európai Parlament hivatalba lépésének körülményeit és a kezdeti nehézségek áthidalását is. A konzultatív jogkö­rű képviselő-testület az elnökséggel és a bizottsággal csak­nem egyszerre, július második felében kezdi meg munká­­ját. Még mindig intézményes feladat a hatországosra terve­zett unió átszabásának befejezése, hogy az képes legyen működni húsz körüli tagországgal is. Finnországot az EU- tagállamok vezetői minapi kölni találkozójukon azzal bízták meg, hogy készítse elő azt a tagkormányok közötti tanács­kozássorozatot, amely dönt a szükséges reformokról. E re­formok során dőlhet el az, hogy majdan Magyarországnak és másoknak hogyan tudják biztosítani az arányos beleszó­lás jogát, jut-e a keleti tagoknak „miniszter” az említett „EU-kormányban”, illetve milyen keretek között marad meg a vétójog lehetősége az unió tagjainak. Finnországra vár az európai valutaunió (EMU) megtor­panni látszó fejlődésének ösztönzése is. A januárban beve­zetett euró tekintélye a kezdeti lelkesedés után hanyatlani tűnik, pedig sorsa döntő hatással lehet az egész EU, külö­nösen az európai politikai egység sorsára is. Finnország ala­pító, oszlopos és gazdag tagja az euróövezetnek, saját érde­kében is lépnie kell a stabilizálás útján. Önnön célkitűzése a finn elnökségnek, hogy hatható­­sabbá tegye a nemzetközi és szervezett bűnözés elleni har­cot Helsinki már tavaly jelezte a többi tizennégy állam ve­zetőjének, hogy számít részvételükre azon a találkozón, amelyet október 15-én és 16-án szervez Tamperében, a bél­és igazságügyi EU-együttműködés javítása érdekében. A fő témák a bűnözés mellett a vándorlás és a menedékjog lesz. Közvetlen szomszédságának jövőjét is szívén viseli az új EU-elnök. Finnország a balti államok tagságának előbbre vitelén túl a nagy szomszéddal, Oroszországgal is szoro­sabbra kívánja fűzni kapcsolatait. Helsinki gyakorlati kér­désekre összpontosít, például a Jamal-Nyugat-Európa gáz­vezeték, a Helsinki-Szentpétervár- Moszkva autópálya és a Párizs-Moszkva összeköttetés építésének támogatásával. De még a távoli Törökország is számíthat Finnországra, amely Ankara hivatalos tagjelöltté nyilvánításával kívánja helyre­billenteni a török-EU kapcsolatokat.

Next