Magyar Szó, 1999. július (56. évfolyam, 143-169. szám)
1999-07-23 / 162. szám
1999. július 23., péntek „Jó úton halad a jugoszláviai rendszerváltás” Pozsonyban tegnap befejeződött az ország jövőjével és újjáépítésével foglalkozó nemzetközi konferencia (Folytatás az 1. oldalról) Eduard Kukan szlovák külügyminiszter, Kofi Annan ENSZ-főtitkár jugoszláviai különmegbízottja szerdán azt szorgalmazta, hogy a bonyolult balkáni kérdések mellé „ne találjunk ki újakat”. A cseh Jirí Dienstbier, az ENSZ emberi jogokat felügyelő jugoszláviai jelentéstevője pedig azt mondta: „Nagyon veszélyes kívülről (a vajdasági) tűzzel játszani.” Ezzel szemben Jugoszláviából érkezett, nem magyar nemzetiségű résztvevők a Vajdaság egykori autonómiájának helyreállítását, a decentralizált Jugoszlávia jövőképét pártolták azzal együtt, hogy elképzeléseik szerint a tartományi autonómiákat nem etnikai alapon kell létrehozni. Dienstbier tegnap - eddigi álláspontjához híven - helytelen lépésnek nevezte a közelmúltban befejeződött bombázásokat, és hangoztatta: el kell utasítani a Kosovo elszakadásáról szóló követeléseket. Bill Clinton amerikai elnöknek és külügyminiszterének, Madeleine Albrightnak címezve szavait kijelentette: (Washingtonban) azt hitték, hogy Milosevic már néhány bomba után megadja magát. Nem így történt - mondta a volt cseh külügyminiszter és hozzátette: ha Ramboullier-ben tovább tárgyaltak volna, Milosevic aláírta volna a béketervet. „A zárt társadalmak esetében azok megnyitására kell törekedni, nem pedig még inkább elzárni őket” - mondta az egykori szocialista Csehszlovákia rossz tapasztalataira emlékeztetve Dienstbier a TASR-nek. A szlovák hírügynökség megkérdezte a cseh politikustól: sikerül- e szerinte a szerb ellenzéknek Milosevic megmutatása. Dienstbier azzal válaszolt, hogy az ottani (jugoszláviai) demokratikus ellenzéknek a szlovákiai ellenzék legutóbbi választásokon felmutatott eredményét (utalás Vladimír Mečar megbuktatására - a tud.) kellene követnie. Dienstbier szerint nem kell tartani Oroszország balkáni befolyásának megerősödésétől. Moszkvának ez nem is célja, ráadásul pénze sincs hozzá, és a jelenlegi folyamatban sok, a Nyugat által is méltányolt pozitív lépést tett. Dienstbier hangsúlyozta még Jugoszlávia újjáépítésének szükségességét, mint annak egyik előfeltételét, hogy a Balkánon végre a hosszú ideig tartó nyugalom korszaka köszöntsön be. Kasza József találkozója az MKP vezetőivel Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke csütörtökön Pozsonyban találkozott a Magyar Koalíció Pártjának két vezetőjével, Duka Zólyomi Árpáddal, a párt általános alelnökével és Kvarda Józseffel, az MKP önkormányzati tanácsának elnökével. A háború utáni Jugoszlávia jövőjéről folyó pozsonyi konferencián részt vevő vajdasági politikus és a szlovákiai magyar képviselők időszerű kérdésekről, így a szlovákiai kisebbségi nyelvtörvény körül kialakult helyzetről és a vajdasági gondokról folytattak eszmecserék Kasza József az MKP képviselőit tájékoztatta arról, hogy a Pozsonyban zajló Jugoszlávia-konferencián elhangzott felszólalásában ismertette a vajdasági autonómiaterveit, mindazt, amiben a vajdasági magyarok, a területi autonómiaelképzeléseket is beleértve, megállapodtak - közölte az MTI pozsonyi tudósítójával a találkozó után Kvarda József. A pozsonyi Jugoszlávia-konferencián kialakított következtetéseket minden olyan kormánynak, civil szervezetnek és nemzetközi intézménynek a tudomására hozzák, amelyek Jugoszlávia újjáépítéséhez hozzá tudnának járulni. (MTI) A jugoszláv adósság átütemezése Az orosz kormány rendelete Az orosz kormány rendeletet írt alá 150 millió dollár jugoszláv adósság átütemezéséről, jelentette ki Andrej Sapovaljanc orosz igazságügy-miniszter. Ez a 150 millió dollár jugoszláv kiviteli kölcsön, amelyről három évvel ezelőtt Radoje Kontrc akkori szövetségi kormányfő állapodott meg, és amelyet az ország most képtelen törleszteni. A Kommerszant című moszkvai lap értesülése szerint a Nyugat ki akarja használni Oroszország érdekeltségét Jugoszlávia újjáépítésében, hogy felkeltse érdeklődését a balkáni stabilitási paktum iránt, de azzal a feltétellel, hogy Moszkva „mondjon le Slobodan Milosevicről” és „határozottabban támogassa a demokratikus változásokat” Jugoszláviában. A paktum szarajevói csúcstalálkozóján részt fog venni Szergej Sztyepasin orosz kormányfő is. „Sztyepasin már megmondta a nyugati partnereknek, hogy Moszkva nem rokonszenvez Miloševictvel.” A lap értesülése szerint a kormányfő meggyőződése, hogy a nemzetközi segély még az idén jobb feltételeket biztosít majd a jugoszláv népnek a politikai döntéshozatalhoz. (Beta) (FoNet/AP-telefotó) Úgy tűnik, bizonytalanná vált a délkelet-európai stabilitási egyezmény július 30-ára Szarajevóba összehívott csúcstalálkozója, mert az EU nem biztosította idejében a szükséges pénzt - közölte a szarajevói szervezőbizottság. A Reuters híre szerint az Edhem Bicakéié vezette bizottság meglepetéssel fogadta egy európai tisztségviselő kijelentését, hogy az EU kevesebb pénzt ad a csúcstalálkozó megszervezésére, mint amennyit előzőleg ígért. Az EU csak ezután fogja elkészíteni annak a megállapodásnak a tervezetét, amely e jelentős találkozó finanszírozásáról szól, és a pénz augusztus vége előtt nem érkezik meg a szervezőhöz. „Mivel nem értette meg, hogy e történelmi találkozót idejekorán kell előkészíteni, az EU kérdésessé teszi a csúcstalálkozót” - állapította meg a szervezőbizottság. A képen: Amerikai katonák távközlési berendezést szerelnek fel a Zetra sportcsarnokban a csúcstalálkozóra készülve Magyar Szó Késik a KFH lefegyverzése Mindennaposak az erőszakcselekmények Kosovóban „A KFOR és az ENSZ-misszió nem tartja be a BT-határozatok egyes kulcsfontosságú elemeit” - Miroslav Milosevic szövetségi külügyminiszter-helyettes belgrádi találkozója a diplomáciai karral A JSZK nem fogja tiszteletben tartani a kosovói ENSZ-misszió döntéseit, amelyek nincsenek összhangban az ENSZ Biztonsági Tanácsának Kosovóra vonatkozó határozataival, és ezeket a döntéseket nem fogja jogilag kötelezőnek tekinteni - jelentette ki tegnap Belgrádban Miroslav Milosevic külügyminiszter-helyettes. A diplomáciai kar számára megtartott informatív értekezleten Milosevic azzal vádolta a KFOR-t és az ENSZ-missziót, hogy nem tartják tiszteletben a BT határozatának egyes kulcsfontosságú elemeit. Milošević szerint ez elsősorban a Kosovói Felszabadítási Hadsereglefegyverzésére vonatkozik. Pontatlannak nevezte az állítást, hogy az ideiglenes ENSZ-adminisztráció gyakorolja a terület és a nép feletti hatalmat. A BT határozatára hivatkozva Milosevic elmondta, hogy Kosovo a JSZK és alkotmányos jogi és gazdasági rendszerének integrális részét képezi. Minden olyan álláspont és magatartás, amely nem tartja tiszteletben ezt az elvet, a BT-határozat és a katonai-műszaki egyezmény tiszteletben nem tartását és revízióját jelenti, és nem lehet jogilag kötelező a JSZK számára. Miroslav Milosevic kijelentette még, hogy sok jel utal a BT-határozat kulcsfontosságú kérdéseinek be nem tartására, ami komoly következményekkel jár a tartomány lakosságára és elsősorban a nem albánokra nézve. A KFOR és az ENSZ-misszió nem tartja tiszteletben azt a kötelezettségét, hogy szavatolja a polgárok biztonságát, a közrendet, a békét és a törvényességet. A következmények szemmel láthatóak: mindennapos erőszak, gyilkosságok, terrorizmus, bűnözés és etnikai tisztogatás. A külügyminiszter helyettese elfogadhatatlannak minősítette a BT-határozat olyan értelmezését, amely szerint az ideiglenes ENSZ-adminisztrációra átruházták a terület és a nép feletti hatalmat. E szerint Jugoszlávia látszólag jogilag megőrzi szuverenitását, de minden törvényhozó és végrehajtó hatalmat az ENSZ- misszió gyakorol. Az igazság azonban az, hogy a KT nem hatalmazta fel különmegbízottját annak eldöntésére, hogy mely szerbiai és jugoszláviai törvényeket alkalmazzon Kosovóban és melyeket ne. Milošević értékelése szerint a legnagyobb probléma azonban a KFH lefegyverzésének be nem tartása, ami „megengedhetetlen és részrehajló magatartás az albán terroristákkal szemben”. A JSZK eleget tett a határozat minden követelésének, ezért a JSZK kormánya elvárja, hogy minden más tényező is maradéktalanul tartsa magát kötelezettségeihez. „A KFOR és az ENSZ-misszió döntései nincsenek összhangban ezzel a határozattal, megkísérlik csökkenteni az ország szuverenitását és területi integritását, és veszélyeztetik Kosovo etnikai közösségeinek egyenjogúságát” - nyilatkozta Miroslav Milošević. Elfogadhatatlannak minősítette azt is, hogy a szerbeket saját államukban kisebbségnek titulálják. Elmondta még, hogy szavatolni kell a rendes munkafeltételeket a meglevő médiában, mielőtt elkezdenék újabbak létrehozását és hozzátette, hogy a médiának fontos szerepe van a demokratikus választások megszervezésében. (Beta) NATO-OROSZ TANÁCS Ma találkozó Brüsszelben Ma reggel tartják Brüsszelben a NATO és Oroszország állandó tanácsának ülését, amelyet kedden az utolsó pillanatban mondtak le. Ez lesz a tanács első ülése március 24-e óta, amikor Oroszország megszakította kapcsolatait a NATO-val a Jugoszlávia elleni agresszió miatt. A tanács ülésén egyeztetni fogják a kosovói együttműködést a nemzetközi erők keretében. Az ülést előzőleg azért mondták le, mert képtelenek voltak összehangolni a NATO és Oroszország álláspontjait Kosovóról, melyeket a közös közleményben kellett volna nyilvánosságra hozni. A szövetség és Oroszország forrásai szerint az orosz fél úgy véli, hogy egyebek között hangsúlyozni kell mindkét partner elkötelezettségét Jugoszlávia területi integritása iránt, ami azt jelenti, hogy Kosovo az ország része marad. A NATO illetékeseinek nyilatkozatai szerint a nézetegyeztetés körül nincsenek lényeges problémák, csupán „a közös közlemény összeállítására jutott kevés idő”. (Beta) Wolfensohn gyorssegélyt sürget Kosovónak James Wolfensohn, a Világbank elnöke szerdán Pristinában kijelentette, hogy a nemzetközi közösségnek sürgősen meg kell segítenie Kosovót. Wolfensohn szerdán érkezett rövid látogatásra Kosovóba és sajtóértekezletén elmondta, hogy 50 millió dollár gyorssegélyre lenne szükség, hogy működni kezdhessenek a szolgálatok minimális létszámmal. Útjának célja, hogy felmérje a Világbank július 27-i brüsszeli találkozója előtt a térség szükségleteit, és „hidat verjen a szeptemberi nagy találkozó”, azaz a kosovói donorkonferencia megtartásáig. Az Európai Unió 2000. évi költségvetésében Kosovónak 500 millió eurót irányozott elő. Az UNHCR prištinai kirendeltségének legutóbbi adatai szerint a tartományban 60 000 házat kell újjáépíteni. (Beta, AFP) KÜLPOLITIKA 3 ELTEMETTÉK A KENNEDY-TRAGÉDIA ÁLDOZATAIT John, Carolyn és Lauren visszatért a hullámsírba A három szerencsétlenül járt fiatal hamvait egy hadihajóról szórták szét az atlanti hullámok közé a hozzátartozók (Folytatás az 1. oldalról) A családi gyászmisékre New Yorkban, illetve a Bessette család városában, a Connecticut állambeli Greenwichben kerül majd sor szombaton. A New York-i szertartásra az ottani Thomas Moore katolikus templomba várják Bill Clinton elnököt, feleségét és leányát is. A New York-i írek gyülekezete elhatározta, hogy egy nyilvános gyászmisét is tart az első és mindeddig egyetlen - ír származású - katolikus elnök fiának és családjának tiszteletére. Mielőtt a holttesteket kremálták volna, az illetékes helyi hatóság felboncoltatta őket, hogy hivatalosan megállapítsák a halál okát. A szűkszavú közleményben az áll, hogy Kennedy és a két Bessette hölgy „többszörös traumában azonnali halált szenvedett” a repülőgépnek az óceánba való becsapódása pillanatában. A két család kérésére a boncnok nem készített - egyébként rutinszerűen megkövetelt - fényképeket a tetemekről, mert Kennedyék el szerették volna kerülni azt, hogy a fotók az Interneten vagy a bulvársajtóban jelenjenek meg. Mint emlékezetes, Kennedy elnök szétlőtt, majd felboncolt fejének szörnyű képei kiszivárogtak a dallasi tragédia után. Bizarr egybeesésként lehet megemlíteni, hogy az 1963-as merényletről készült amatőr keskenyfilm tulajdonosának kárpótlásáról éppen a múlt hétfőn kellett volna döntenie egy szövetségi bizottságnak. (Ez volt az egyetlen film, amely a hivatalostól eltérő szögben mutatta az elnököt és kíséretét a lövések pillanatában, és rengeteg találgatásra adott okot, de az FBI gyorsan elkobozta és csak nemrég adta vissza Zaprudernek, a tulajdonos utódainak.) A történtekre való tekintettel a döntőbíráskodást elnapolták. PURGER Tibor Balkán-tanácskozás Bécsben Zárt ajtók mögött ültek össze európai szociáldemokrata politikusok az osztrák fővárosban (Folytatás az I. oldalról) Szó lesz arról is, miként lehet támogatni a szerb ellenzéket. Ugyancsak megvitatják: a belgrádi rezsim ellenfelei közül ki tűnik elég megbízhatónak ahhoz, hogy anyagi támogatásban részesüljön. Külön vitát szentelnek Albánia és Macedónia helyzetének. E két országra hárult ugyanis a menekültválság terhének nagy része, de a nemzetközi közösség által gyorsan megígért anyagi segítségből eddig semmi sem lett. A Die Presse című konzervatív lap tegnap a tanácskozással kapcsolatban rámutatott: az európai szociáldemokraták Bécsben nem véletlenül éppen a délkelet-európai stabilitási egyezményben is érintett három fontos témakört vitatják meg. Az egyezmény szerint az egyik főszereplőnek, Szerbiának egyelőre meg kell elégednie humanitárius segéllyel, gazdasági segítségre csak Milosevic távozása után számíthat. Ez azonban nehéz probléma elé állítja a Nyugatot, amely egyfelől nem akarja, hogy a belgrádi kormány a gazdasági segítséggel konszolidálhassa helyzetét, és világosan értésre akarja adni, hogy Milosevictyel az élen Szerbiának nincs helye a civilizált országok körében. Másfelől azonban óvakodnia kell attól, hogy egy teljesen elszigetelt, csődbe jutott Szerbia újabb szörnyetegeket szüljön - mutatott rá a lap, Vojislav Šešelj ultranacionalistáinak ma is jelentős szerepére utalva. (MTI)