Magyar Szó, 1999. július (56. évfolyam, 143-169. szám)

1999-07-23 / 162. szám

1999. július 23., péntek „Jó úton halad a jugoszláviai rendszerváltás” Pozsonyban tegnap befejeződött az ország jövőjével és újjáépítésével foglalkozó nemzetközi konferencia (Folytatás az 1. oldalról) Eduard Kukan szlovák külügyminisz­ter, Kofi Annan ENSZ-főtitkár jugoszlá­viai különmegbízottja szerdán azt szor­galmazta, hogy a bonyolult balkáni kér­dések mellé „ne találjunk ki újakat”. A cseh Jirí Dienstbier, az ENSZ emberi jo­gokat felügyelő jugoszláviai jelentéstevő­­je pedig azt mondta: „Nagyon veszélyes kívülről (a vajdasági) tűzzel játszani.” Ezzel szemben Jugoszláviából érke­zett, nem magyar nemzetiségű résztve­vők a Vajdaság egykori autonómiájának helyreállítását, a decentralizált Jugoszlá­via jövőképét pártolták azzal együtt, hogy elképzeléseik szerint a tartományi autonómiákat nem etnikai alapon kell létrehozni. Dienstbier tegnap - eddigi álláspont­jához híven - helytelen lépésnek nevezte a közelmúltban befejeződött bombázáso­kat, és hangoztatta: el kell utasítani a Ko­sovo elszakadásáról szóló követeléseket. Bill Clinton amerikai elnöknek és kül­ügyminiszterének, Madeleine Albright­­nak címezve szavait kijelentette: (Wa­shingtonban) azt hitték, hogy Milosevic már néhány bomba után megadja ma­gát. Nem így történt - mondta a volt cseh külügyminiszter és hozzátette: ha Ram­­boullier-ben tovább tárgyaltak volna, Mi­losevic aláírta volna a béketervet. „A zárt társadalmak esetében azok megnyitására kell törekedni, nem pedig még inkább elzárni őket” - mondta az egykori szocialista Csehszlovákia rossz ta­pasztalataira emlékeztetve Dienstbier a TASR-nek. A szlovák hírügynökség meg­kérdezte a cseh politikustól: sikerül- e szerinte a szerb ellenzéknek Milosevic megmutatása. Dienstbier azzal válaszolt, hogy az ottani (jugoszláviai) demokrati­kus ellenzéknek a szlovákiai ellenzék leg­utóbbi választásokon felmutatott ered­ményét (utalás Vladimír Mečar meg­buktatására - a tud.) kellene követnie. Dienstbier szerint nem kell tartani Oroszország balkáni befolyásának meg­erősödésétől. Moszkvának ez nem is cél­ja, ráadásul pénze sincs hozzá, és a jelen­legi folyamatban sok, a Nyugat által is méltányolt pozitív lépést tett. Dienstbier hangsúlyozta még Jugo­szlávia újjáépítésének szükségességét, mint annak egyik előfeltételét, hogy a Balkánon végre a hosszú ideig tartó nyu­galom korszaka köszöntsön be. Kasza József találkozója az MKP vezetőivel Kasza József, a Vajdasági Ma­gyarok Szövetségének elnöke csü­törtökön Pozsonyban találkozott a Magyar Koalíció Pártjának két ve­zetőjével, Duka Zólyomi Árpáddal, a párt általános alelnökével és Kvarda Józseffel, az MKP önkor­mányzati tanácsának elnökével. A háború utáni Jugoszlávia jö­vőjéről folyó pozsonyi konferenci­án részt vevő vajdasági politikus és a szlovákiai magyar képviselők időszerű kérdésekről, így a szlová­kiai kisebbségi nyelvtörvény körül kialakult helyzetről és a vajdasági gondokról folytattak eszmecserék Kasza József az MKP képviselő­it tájékoztatta arról, hogy a Po­zsonyban zajló Jugoszlávia-konfe­­rencián elhangzott felszólalásában ismertette a vajdasági autonómia­terveit, mindazt, amiben a vajdasá­gi magyarok, a területi autonómia­elképzeléseket is beleértve, megál­lapodtak - közölte az MTI pozso­nyi tudósítójával a találkozó után Kvarda József. A pozsonyi Jugoszlávia-konferencián kialakított következtetéseket minden olyan kormánynak, civil szervezetnek és nemzetközi intézménynek a tudomására hozzák, amelyek Jugoszlávia újjáépítésé­hez hozzá tudnának járulni. (MTI) A jugoszláv adósság átütemezése Az orosz kormány rendelete Az orosz kormány rendeletet írt alá 150 millió dollár jugoszláv adósság átüte­mezéséről, jelentette ki Andrej Sapoval­­janc orosz igazságügy-miniszter. Ez a 150 millió dollár jugoszláv kivi­teli kölcsön, amelyről három évvel ez­előtt Radoje Kontrc akkori szövetségi kormányfő állapodott meg, és amelyet az ország most képtelen törleszteni. A Kommerszant című moszkvai lap értesülése szerint a Nyugat ki akarja használni Oroszország érdekeltségét Jugoszlávia újjáépítésében, hogy fel­keltse érdeklődését a balkáni stabilitási paktum iránt, de azzal a feltétellel, hogy Moszkva „mondjon le Slobodan Milosevicről” és „határozottabban támo­gassa a demokratikus változásokat” Ju­goszláviában. A paktum szarajevói csúcstalálkozó­ján részt fog venni Szergej Sztyepasin orosz kormányfő is. „Sztyepasin már megmondta a nyugati partnereknek, hogy Moszkva nem rokonszenvez Miloš­­evictvel.” A lap értesülése szerint a kormányfő meggyőződése, hogy a nemzetközi se­gély még az idén jobb feltételeket biztosít majd a jugoszláv népnek a politikai dön­téshozatalhoz. (Beta) (FoNet/AP-telefotó) Úgy tűnik, bizonytalanná vált a délkelet-európai stabilitási egyezmény július 30-ára Szarajevóba összehívott csúcstalálkozója, mert az EU nem biztosította idejében a szükséges pénzt - közölte a szarajevói szervezőbizottság. A Reuters híre szerint az Edhem Bicakéié vezette bizottság meglepetéssel fogadta egy európai tisztségviselő kijelentését, hogy az EU kevesebb pénzt ad a csúcstalálkozó megszervezésére, mint amennyit előzőleg ígért. Az EU csak ezután fogja elkészíteni annak a megállapodásnak a tervezetét, amely e jelentős találkozó finanszírozásáról szól, és a pénz augusztus vége előtt nem érkezik meg a szervezőhöz. „Mivel nem értette meg, hogy e történelmi találkozót idejekorán kell előkészíteni, az EU kérdésessé teszi a csúcstalálkozót” - állapította meg a szervezőbizottság. A képen: Amerikai katonák távközlési berendezést szerelnek fel a Zetra sportcsarnokban a­ csúcstalálkozóra készülve Magyar Szó Késik a KFH lefegyverzése Mindennaposak az erőszakcselekmények Kosovóban­­ „A KFOR és az ENSZ-misszió nem tartja be a BT-határozatok egyes kulcsfontosságú elemeit” - Miroslav Milosevic szövetségi külügyminiszter-helyettes belgrádi találkozója a diplomáciai karral A JSZK nem fogja tiszteletben tartani a kosovói ENSZ-misszió döntéseit, amelyek nincsenek összhangban az ENSZ Biztonsági Tanácsának Kosovóra vonatkozó határozataival, és ezeket a dönté­seket nem fogja jogilag kötelező­nek tekinteni - jelentette ki teg­nap Belgrádban Miroslav Milos­evic külügyminiszter-helyettes. A diplomáciai kar számára megtar­tott informatív értekezleten Mi­losevic azzal vádolta a KFOR-t és az ENSZ-missziót, hogy nem tart­ják tiszteletben a BT határozatá­nak egyes kulcsfontosságú eleme­it. Milošević szerint ez elsősorban a Ko­sovói Felszabadítási Hadsereg­­lefegyver­zésére vonatkozik. Pontatlannak nevezte az állítást, hogy az ideiglenes ENSZ-ad­­minisztráció gyakorolja a terület és a nép feletti hatalmat. A BT határozatára hivat­kozva Milosevic elmondta, hogy Kosovo a JSZK és alkotmányos jogi és gazdasági rendszerének integrális részét képezi. Minden olyan álláspont és magatar­tás, amely nem tartja tiszteletben ezt az elvet, a BT-határozat és a katonai-műsza­ki egyezmény tiszteletben nem tartását és revízióját jelenti, és nem lehet jogilag kö­telező a JSZK számára. Miroslav Milosevic kijelentette még, hogy sok jel utal a BT-határozat kulcs­­fontosságú kérdéseinek be nem tartásá­ra, ami komoly következményekkel jár a tartomány lakosságára és elsősorban a nem albánokra nézve. A KFOR és az ENSZ-misszió nem tartja tiszteletben azt a kötelezettségét, hogy szavatolja a pol­gárok biztonságát, a közrendet, a békét és a törvényességet. A következmények szemmel láthatóak: mindennapos erő­szak, gyilkosságok, terrorizmus, bűnözés és etnikai tisztogatás. A külügyminiszter helyettese elfogad­hatatlannak minősítette a BT-határozat olyan értelmezését, amely szerint az ide­iglenes ENSZ-adminisztrációra átruház­ták a terület és a nép feletti hatalmat. E szerint Jugoszlávia látszólag jogilag meg­őrzi szuverenitását, de minden törvény­hozó és végrehajtó hatalmat az ENSZ- misszió gyakorol. Az igazság azonban az, hogy a KT nem hatalmazta fel külön­­megbízottját annak eldöntésére, hogy mely szerbiai és jugoszláviai törvényeket alkalmazzon Kosovóban és melyeket ne. Milošević értékelése szerint a legnagyobb probléma azonban a KFH lefegyverzésé­nek be nem tartása, ami „megengedhe­tetlen és részrehajló magatartás az albán terroristákkal szemben”. A JSZK eleget tett a határozat min­den követelésének, ezért a JSZK kormá­nya elvárja, hogy minden más tényező is m­aradéktalanul tartsa magát kötelezett­ségeihez. „A KFOR és az ENSZ-misszió döntései nincsenek összhangban ezzel a határozattal, megkísérlik csökkenteni az ország szuverenitását és területi integri­tását, és veszélyeztetik Kosovo etnikai kö­zösségeinek egyenjogúságát” - nyilat­kozta Miroslav Milošević. Elfogadhatatlannak minősítette azt is, hogy a szerbeket saját államukban ki­sebbségnek titulálják. Elmondta még, hogy szavatolni kell a rendes munkafel­tételeket a meglevő médiában, mielőtt el­kezdenék újabbak létrehozását és hozzá­tette, hogy a médiának fontos szerepe van a demokratikus választások megszer­vezésében. (Beta) NATO-OROSZ TANÁCS Ma találkozó Brüsszelben Ma reggel tartják Brüsszelben a NA­TO és Oroszország állandó tanácsának ülését, amelyet kedden az utolsó pilla­natban mondtak le. Ez lesz a tanács első ülése március 24-e óta, amikor Oroszor­szág megszakította kapcsolatait a NA­­TO-val a Jugoszlávia elleni agresszió mi­att. A tanács ülésén egyeztetni fogják a kosovói együttműködést a nemzetközi erők keretében. Az ülést előzőleg azért mondták le, mert képtelenek voltak összehangolni a NATO és Oroszország álláspontjait Kosovóról, melyeket a kö­zös közleményben kellett volna nyilvá­nosságra hozni. A szövetség és Oroszország forrásai szerint az orosz fél úgy véli, hogy egye­bek között hangsúlyozni kell mindkét partner elkötelezettségét Jugoszlávia te­rületi integritása iránt, ami azt jelenti, hogy Kosovo az ország része marad. A NATO illetékeseinek nyilatkozatai szerint a nézetegyeztetés körül nincse­nek lényeges problémák, csupán „a kö­zös közlemény összeállítására jutott ke­vés idő”. (Beta) Wolfensohn gyorssegélyt sürget Kosovónak James Wolfensohn, a Világbank el­nöke szerdán Pristinában kijelentette, hogy a nemzetközi közösségnek sürgő­sen meg kell segítenie Kosovót. Wolfensohn szerdán érkezett rövid látogatásra Kosovóba és sajtóértekezle­tén elmondta, hogy 50 millió dollár gyorssegélyre lenne szükség, hogy mű­ködni kezdhessenek a szolgálatok mini­mális létszámmal. Útjának célja, hogy felmérje a Világbank július 27-i brüsszeli találkozója előtt a térség szükségleteit, és „hidat verjen a szeptemberi nagy talál­kozó”, azaz a kosovói donorkonferencia megtartásáig. Az Európai Unió 2000. évi költség­­vetésében Kosovónak 500 millió eurót irányozott elő. Az UNHCR prištinai kirendeltségé­nek legutóbbi adatai szerint a tarto­mányban 60 000 házat kell újjáépíteni. (Beta, AFP) KÜLPOLITIKA 3 ELTEMETTÉK A KENNEDY-TRAGÉDIA ÁLDOZATAIT John, Carolyn és Lauren visszatért a hullámsírba A három szerencsétlenül járt fiatal hamvait egy hadihajóról szórták szét az atlanti hullámok közé a hozzátartozók (Folytatás az 1. oldalról) A családi gyászmisékre New York­ban, illetve a Bessette család városában, a Connecticut állambeli Greenwichben kerül majd sor szombaton. A New York-i szertartásra az ottani Thomas Moore ka­tolikus templomba várják Bill Clinton el­nököt, feleségét és leányát is. A New York-i írek gyülekezete elhatározta, hogy egy nyilvános gyászmisét is tart az első és mindeddig egyetlen - ír szárma­zású - katolikus elnök fiának és családjá­nak tiszteletére. Mielőtt a holttesteket kremálták volna, az illetékes helyi ható­ság felboncoltatta őket, hogy hivatalosan megállapítsák a halál okát. A szűkszavú közleményben az áll, hogy Kennedy és a két Bessette hölgy „többszörös traumá­ban azonnali halált szenvedett” a repülő­gépnek az óceánba való becsapódása pil­lanatában. A két család kérésére a bonc­­nok nem készített - egyébként rutinsze­rűen megkövetelt - fényképeket a tete­mekről, mert Kennedyék el szerették volna kerülni azt, hogy a fotók az Inter­neten vagy a bulvársajtóban jelenjenek meg. Mint emlékezetes, Kennedy elnök szétlőtt, majd felboncolt fejének szörnyű képei kiszivárogtak a dallasi tragédia után. Bizarr egybeesésként lehet meg­említeni, hogy az 1963-as merényletről készült amatőr keskenyfilm tulajdonosá­nak kárpótlásáról éppen a múlt hétfőn kellett volna döntenie egy szövetségi bi­zottságnak. (Ez volt az egyetlen film, amely a hivatalostól eltérő szögben mu­tatta az elnököt és kíséretét a lövések pil­lanatában, és rengeteg találgatásra adott okot,­ de az FBI gyorsan elkobozta és csak nemrég adta vissza Zaprudernek, a tulajdonos utódainak.) A történtekre va­ló tekintettel a döntőbíráskodást elnapol­ták. PURGER Tibor Balkán-tanácskozás­­ Bécsben Zárt ajtók mögött ültek össze európai szociáldemokrata politikusok az osztrák fővárosban (Folytatás az I. oldalról) Szó lesz arról is, miként lehet támo­gatni a szerb ellenzéket. Ugyancsak meg­vitatják: a belgrádi rezsim ellenfelei kö­zül ki tűnik elég megbízhatónak ahhoz, hogy anyagi támogatásban részesüljön. Külön vitát szentelnek Albánia és Mace­dónia helyzetének. E két országra hárult ugyanis a menekültválság terhének nagy része, de a nemzetközi közösség által gyorsan megígért anyagi segítségből ed­dig semmi sem lett. A Die Presse című konzervatív lap teg­nap a tanácskozással kapcsolatban rámu­tatott: az európai szociáldemokraták Bécs­­ben nem véletlenül éppen a délkelet-eu­rópai stabilitási egyezményben is érintett három fontos témakört vitatják meg. Az egyezmény szerint az egyik fősze­replőnek, Szerbiának egyelőre meg kell elégednie humanitárius segéllyel, gaz­dasági segítségre csak Milosevic távozá­sa után számíthat. Ez azonban nehé­z probléma elé állítja a Nyugatot, amely egyfelől nem akarja, hogy a belgrádi kormány a gazdasági segítséggel kon­szolidálhassa helyzetét, és világosan ér­tésre akarja adni, hogy Milosevictyel az élen Szerbiának nincs helye a civilizált országok körében. Másfelől azonban óvakodnia kell attól, hogy egy teljesen elszigetelt, csődbe jutott Szerbia újabb szörnyetegeket szüljön - mutatott rá a lap, Vojislav Šešelj ultranacionalistái­nak ma is jelentős szerepére utalva. (MTI)

Next