Magyar Szó, 1999. augusztus (56. évfolyam, 170-188. szám)

1999-08-13 / 180. szám

1999. augusztus 13., péntek Az égi jelenség után A meteorológusok nem sok változást jegyeztek fel­­ Átlagos nap volt a mentőállomáson, de a kórház szemészetén három fiatal kért segítséget A meteorológusok nem támasz­tották alá a tegnap a déli órákban tapasztalt légköri változásokat - le­g­alábbis erről tájékoztattak bennün­­et tegnap a - hét eleje óta ismét üzemelő - palicsi meteorológiai állo­máson. Igaz, a bombatalálatot ért ál­lomáson, a tönkrement berendezé­sek miatt, jelenleg a hőmérséklet in­gadozását tudják csak műszerekkel mérni. Kimutatásaik szerint a fél ti­zenkettő és fél egy közötti időszak­ban nem állt be nagyobb változás a délelőtti hőmérséklethez viszonyít­va. A hőmérő ebben az időben hu­szonegy fokot mért. A belgrádi me­teorológiai állomáson sem erősítet­ték meg azt, amit nagyon sokan éreztünk, nevezetesen, hogy nem­csak érezhetően lehűlt a levegő, ha­nem felerősödött a szél járása is. Az ott kapott információ szerint az 1961-ben, az akkori részleges nap­­fogyatkozás alkalmával jeleztek eny­he széljárást, most nem mutattak ilyesmit a műszerek. A szabadkaiak, úgy tűnik, fegyel­mezetten betartották a szakemberek tanácsait, de a jelek szerint nagyobb megrázkódtatást nem okozott e nem mindennapi égi jelenség. Nem akadt ugyanis több munkájuk az egészségügyben dolgozóknak. A Pe­tőfi Sándor utcai mentőállomáson szokásos napot jegyeztek, az ügyele­tes szerint semmivel sem volt több hívásuk, mint egy átlagos hétközna­­pn. Mint megtudtuk, a napfogyat­­ozás időszakában voltaképpen nem is csörögtek a telefonok. Ezt megelőzően néhányan csak taná­csért fordultak hozzájuk. A szabadkai kórház szemészetén - az eseményre való tekintettel - 24 órás ügyeletet vezettek be, de csak este kilenc óra tájban jelentkezett három fiatal szempanasszal. Dr. Gi­­zela Temanovic szakorvostól meg­tudtuk, hogy mindhármuknál kötő­­hártya-sérülést észleltek, a két fiú esetében ez enyhébb, a lánynál vala­mivel súlyosabb lefolyású volt, aki egyébként, saját bevallása szerint, egyszer belenézett a napba. Mind­hárman enyhe napszúrást is kaptak. Az orvosnő elmondta, hogy e gyul­ladás jelei körülbelül ennyi idő után jelenkeznek. A tegnapi nap folya­mán senki sem kért orvosi segítséget az osztályon hasonló panasszal. S. K. Á. A fotósok különleges felszereléssel igyekeztek megörökíteni a ritka természe­ti jelenséget Felvételünkön fotóriporterünk, Hevér Miklós (balról) „napvadá­szat” közben SZABADKÁN MA FILM ZVEZDA: Szemtől szembe ame­rikai (19, 21.30) MUNKÁS: Jerry Meguira: A nagy fiátraarc amerikai (19,22) VÁROSHÁZA - ÁTRIUM: Nép­színház: Hazudj inkább, kedvesem (21) ÜGYELETES: Orvos: A Petőfi Sándor utcai mentőállomáson este 7-től reggel 7 óráig (terepi szolgálat) tel.: 94 vagy 551-373; Járóbeteg-szolgálat: a Zmaj Jova utcai rendelőben * Gyer­mekgyógyászati rendelő: Đuro Đaković utca 14., tel.: 553-559 * Is­kolai rendelő, tel.: 553-627 * Nő­­gyógyászati rendelő tel.: 552-543 * Gyógyszertár: a Városháza épületé­ben, tel.: 552-499 * Városi kórház tel.: 555-222; Fontosabb telefonok Suboticatrans 555-566; * Vas­útállomás 555-606; Elektrovojvodi­na (diszpécserek) 44-336; Toplana (hibabejelentés) 548-383; Vodovod (hibabejelentés) 557-711; Taxi: Ha­lo Taxi (Városháza alatt) 9766; SU- taxi (vasútállomásnál) 9784; Eko ta­xi 970; Ekspers taxi 9787; Korner taxi 9785; Kéményseprők: 553-072; Dragstor (0-24 óráig) 23- 334; Fu­­nero (temetkezési vállalat) 554-433; KIÁLLÍTÁS VÁROSI MÚZEUM: Állandó ki­állítás * A népi élet nyári és őszi motívumai a Városi Múzeum gyűj­teményéből szervezett kiállítás KÉPZŐMŰVÉSZETI TALÁLKO­ZÓ: Kerekes Sándor festményeinek kiállítása; * Isten segedelmével az aratóünnepség idei kiállítása BUC­KA GÁNYÓ GALÉRIA: Borivoje Andrejevic kiállítása ALFA STÚDIÓ: Gyurkovics Hu­nor alkotásainak állandó kiállítása Nyugdíjasok ingyenes üdülése Kanizsán, Apatinban és Melencén a gyógyfürdőkben pihenhetnek a szabadkai nyugdíjasok Az idén a kanizsai gyógyfürdő­ben 200 szabadkai nyugdíjas tölthet el ingyen­esen 10 napot - tudtuk meg a nyu­gdíj az egyesületben. Az el­ső váltás sz­eptember közepén indul majd. Az an­itini junakovic fürdő 100 szabadk­ai idősnek biztosít tíznap f­­os ellátást október végétől, a me­­encei gyógyfürdőbe pedig 48-an utazhatnak. Az első váltást ide au­gusztus végén várják. A nyugdíjasok községi egyesületében megtudtuk, hogy azok, akik pályáztak a fürdőbe való utazásra, naponta felhívják te­lefonon az egyesületet, hogy megér­deklődjék, mikor mehetnek és ho­gyan. Az egyesület ezúton üzeni az érintetteknek, hogy felesleges tele­fonálgatni, mert minden egyes sze­mély, aki jogot nyert a tíznapos üdülésre, névre szóló értesítést kap a kijelölt fürdőtől, és csak azután kell majd jelentekeznie az egyesület­ben, hogy megbeszéljék a csoportos elutazás mikéntjét.­ ­ Alkotótábor a Szúnyogcsárdánál A Palics-Ludas Közvállalat szer­vezésében a Szúnyogcsárdánál ma háromnapos alkotótábor indul, melynek témája a Szelevényi pusz­taság és a Ludasi-tó környéke. A részvevő művészek: Kerekes Sán­dor, Đuro Maravić, Török István, Boros György, Miroslav Jovančić, Kaca Mandic, Szöllősi Anna, Szabó Edit, Kudlik F. Teréz, Kothenc Im­re és Molnár Mirko. Ők őszre ebből az anyagból kiállítást szerveznek a Cinema galeryban. Magyar Szó SZABADKA 7 Az új színházépület Szabadka szimbóluma lesz Az első olyan projektumot mutatták be tegnap, amely a szakma és a pénzelők igényeit is kielégíti - A szabadkai Népszínház épületének felújítása lesz Szerbiában a legnagyobb beruházás a kultúra terén ugyan technológ ez az első­ről Tizenöt évnyi vita után megszü­letett a Népszínház felújításának egy olyan terve, amely kielégíti a színhá­zi igényeket és a beruházók igényeit is. A színház kistermé­ben tegnap a belgrádi Yustat cég bemutatta a felújítási terveket, amelyek egyelőre van csak eszmei­­siai tervek, de olyan terve­­munka, amelyet nem a nézetkülönbsé­gek ütköztetése jellem­zett, hanem a nézeta­zonosság. A kisterem zsúfolásig megtelt az érdeklődőkkel, és a fel­szólalók mindegyike örömmel nyugtázta, hogy több mint egy év­tized után egy fantasz­tikus terv született, s ennek alapján a Város­háza mellett Szabadka egy újabb szimbólum­mal, az új színházépü­lettel gazdagodik majd. Erdudac Zsuzsan­na, a Népszínház igaz­gatónője üdvözlő be­szédében hangsúlyoz­ta, hogy mindannyi­unk álma valósult meg e tervek el­készültével. Azoknak az álma, akik a kultúrában dolgoznak és azoknak az álma is, akik a terveket készítették. Kern Imre, a községi végrehajtó bizottság elnöke kifejtette, női tí­zévnyi vita után tegnap zöld fényt kapott egy szülő színház arculatát jelenti. Mint­­lett olyan terv, amely a kv­­rz arculatát mondta, tíz évvel ezelőtt személye-1 olyan színházat kap épülettel, amely száz sőt több évre is szól-Mira Kijajic, a szerbiai művelő­dési minisztérium képviselője arról beszélt, hogy a szabadkai Népszín­ház felújítása a legnagyobb köztár­sasági beruházás a kultúra terén, amelyet az önkormányzattal közö­sen finanszíroznak. Beszélt arról is, hogy 1979-ben a Népszínház épüle­tét műemlékké nyilvánították. Úgy értékelte, hogy az új tervekkel meg­találták a régi és az új épület kedve­ző szintézisét. Saša Petrov, a Műemlékvédő In­tézet igazgatója a Népszínház 150 éves épületének művelődéstörténeti jelentőségéről beszélt. Mint mond­ta, amíg nem épült fel ez a gyönyörű épület, addig Szabadka falunak szá­mított. Kifejtette, hogy a cél a XXI. és a XXII. század számára építeni egy modern és használható színhá­zat. A YUSTAT cég szakemberei részletesen is ismertették a terveket. Mint elhangzott, e tervek kidolgozá­sában mintegy száz ember vett részt. Tulajdonképpen olyan tervek ezek, amelyek a színház, a kultúra és a vá­ros szintézisét jelentik. A város szim­bólumát jelentő hatalmas oszlopok érintetenek maradnak a felújítás után. De mint elhangzott, az épület belsejét felújítják és új részeket is építenek hozzá. A tervek lényege tu­lajdonképpen, hogy a jelenlegi lép­csőház, valamint a kisterem marad a régi, de két új teremmel gazdago­dik az épület. Egy koncerttermet és egy színháztermet építenek, ame­lyeket szükség szerint egy úgyneve­zett vasfüggönnyel el lehet választa­ni, illetve össze lehet kötni. Az épü­let lényege, hogy 24 órán át úgy­mond átjárható lesz, és a színházi tartalom mellett kulturális központ kíván lenni. S ezt szolgálja az a meg­oldás is, hogy az épületnek mind a négy oldaláról terveznek bejáratot. A Szabadság tér felöli részt pedig tu­lajdonképpen kinyitják, mégpedig úgy, hogy nyitott színpadként is szolgálhat szükség szerint. Mint azt a szakemberek kihangsúlyozták, ez nem egy barokk színházi épület lesz, hanem az új technológiák alkalma­zásával egy XXI. századi épület. Kasza József polgármester kifejtet­te, hogy végre egy olyan eszmei ter­vet láttak a szabadkaiak, amely nem nézetkülönbségeket gerjesztett, ha­nem nézetazonosságot eredménye­zett. Szerbiában a szabadkai Népszín­ház felújítása lesz a legnagyobb beru­házás a kultúrába. A színház épülete éppen úgy a város büszkesége lesz, mint ahogyan a Városháza. A Város­háza a századfordulón épült, a szín­házépület felújítása pedig a tervek szerint az ezredfordulón kezdődik majd. Mint mondta, a kivitelezési ter­veknek tavaszig el kell készülniük, hogy azután megkezdődhessen az építkezés. Mint azt a szakemberek elmond­ták, a felújítás szakaszosan történik, és ez azt jelenti, hogy a színház egyetlen napra sem fogja bezárni kapuit. Arra a kérdésre, hogy mi­korra készül el a szinte újnak mondható színházépület, a szakem­berek nem tudtak egyértelműen vá­laszolni, de annyit azért elárultak, hogy az a stratégiájuk, hogy ha megkezdik a felújítást, az semmi­képpen sem maradjon abban. Tud­ni kell, hogy évekig, sőt egy évtize­dig is eltartott egyik-másik színházé­pület felújítása. Mint azt megjegyez­ték, ha pénzelési gondok nem lesz­nek, akkor is legalább négy évet igénybe vesz a rekonstrukció. Arra az újságírói kérdésre sem kaptunk egyértelmű választ, hogy mennyibe kerül majd a 150 éves épület ilyen nagymértékű felújítása. A szakember annyit mondott, hogy ez a kivitelezési tervek alapján álla­pítható majd meg, de körülbelül annyi lehet, mit amit korábban emlegettek, ez pedig 50-70 millió német márka volt. Több alkalommal is elhangzott, hogy a XXI. század követelményei­nek megfelelő épület készül. Kovács Frigyes, a Népszínház magyar tár­sulatának igazgatója azonban arra mutatott rá, hogy a tervekben egy a mai színházi munkának sem megfe­lelő „irodabeosztás olvasható ki. A szakember válaszában elmondta, hogy magának a színháznak kell ki­dolgoznia a belső struktúrát. Ők an­nak alapján dolgoznak, amit a szín­háztól kaptak. Kovács Frigyes arról beszélt, hogy mind a magyar, mind a szerb társulatnak külön műsora, igazgatója, rendezője és művészeti titkára kell hogy legyen. Továbbá azt is szóvá tette, hogy a programcé­lok között szerepel a horvát társulat megnevezése, ugyanakkor a részle­tes feldolgozásnál egy olyan megfo­galmazás került a dokumentumba, hogy létezik a szerb társulatigazgató bunyevác dialektussal. Mint mond­ta, nem is érti ezt a megfogalmazást, de kíváncsi rá, ki vette magának a bátorságot, hogy ilyesmit leírjon. Senki sem válaszolt erre a megjegy­zésre. A terveket magyarázó sza­kember annyit mondott, hogy most az épület terveiről van szó, s nem másról. Ljubomir Draškić rendező fel­szólalásában azt hangsúlyozta, hogy az épület felújításával párhuzamo­san a káderek képzését is be kell in­dítani. Túl drága épület és felszere­lések lesznek itt ahhoz, hogy meg­engedjük, hogy két-három év alatt a szaktudás hiánya miatt tönkrete­gyék ezeket. Éppen ezért ösztöndí­jazással kell a szakembereket bizto­sítani. Draškić beszélt a szabadkai színházi épület fontosságáról is. Sze­rinte Szabadka önmagában is fontos város és egyre fontosabbá válik majd. Ez ugyanis az egytelen út Eu­rópa felé, s az országunkba érkező külföldiek erről az épületről mérik majd le helyzetünket. Szabadka és benne a Népszínház az ország sze­mélyi igazolványa lesz -szögezte le Draskic. Hernyák György, a m­ár­szabadkai Népszínház magyar társulatának ál­landó rendezője támogatta Draškić kollégáját abban, hogy nemcsak az épületről kell gondoskodni, hanem azokról is, akik­ ebben dolgoznak, akik megtöltik tartalommal. Mint mondta, hamarosan életbe lép a színházi törvény, és ez egyebek kö­zött azt is előirányozza, hogy a szí­nészek csak egy-két évre szerződnek egy-egy színházhoz. Ebből követke­zik, hogy a művészek nem vásárol­nak, házat, hanem vándorolnak egyik városból a másikba. A nagyvi­lágban vagy a színházépületben vagy közvetlen amellett a színész­házról is gondoskodnak. Szerinte Szabadkán is meg kellene oldani a színészek lakáskérdését. K­k így néz majd ki a felújított épület. A szakemberek szerint, ha a rekonstrukció pénzelésében nem lesz fennakadás, a munkálatok abban az esetben is négy évig eltartanak (HEVÉR Miklós felvétele) A kisterem zsúfolásig megtelt a tervek első nyilvános bemutatóján

Next