Magyar Szó, 1999. szeptember (56. évfolyam, 226. szám)

1999-09-26 / 226. szám

HIRDESSEN !WMKtt&óban SZABADKA Jovan Nenad cár tér 3. tel/fax: 024/552-458 RENDKÍVÜLI KIADÁS LVI. évf., 189. (18 427.) szám Újvidék, 1999. szeptember 26., vasárnap Ára 8 dinár Tisztelt Olvasó­ m több mint egyhónapos kényszerszünet után ismét az asztalukon van a Magyar Szó. Igaz, rendkívüli kiadása, ugyanis a szerkesztőségi sztrájk még nem fejeződött be. Arról, hogy mi történt az elmúlt egy hónap alatt a Fórum-házban, a Magyar Szó szerkesztőségében, arról, hogy mi vezetett a sztrájkhoz és ki a felelős azért, hogy már több mint egy hónapja a vajdasági magyarság­nak nincs napilapja, e rendkívüli szám 17., 18. és 19. oldalán olvas­hatnak. Az egész újságot megtölthettük volna azokkal a dokumentumok­kal, melyek a Forum-ház és a Magyar Szó több mint tízéves elsorvasz­tását bizonyítja, ám úgy ítéltük meg, hogy három oldalon is elmondható a lényeg. Valamennyiünket természetesen az érdekel, hogy mikor jelenik meg ismét a Magyar Szó. A rendkívüli szám lapzártájakor csupán annyit mondhatunk, hogy ez elsősorban a Forum vezetőségétől függ. Az alapító ugyanis jóváhagyta gazdasági önállóságunkra tett követelésünket, de csak a Forum Holdingon belül, ami azt jelenti, hogy a továbbiakban a Magyar Szó Kft-ként fog működni, s a Forum Holding lesz az alapítója.­­A­mennyiben a Forum vezetősége által pénteken elkészített átszerve­zési javaslatba beépülnek a Magyar Szó által tett azon észrevételek, pontosítások, melyek a szerkesztőség valódi önállóságát biztosítják, s ezt a dokumentumot a Forum igazgatóbizottsága is elfogadja, s a szerkesz­tőség a képviselőházi végső döntésig kap egy ideiglenes folyószámlát, mellyel önállóan gazdálkodhat, akkor a Magyar Szó már másnap meg­jelenhet. Minden a Forum vezetőségének jószándékától függ, s ha ez a jószándék meglesz, már a héten ismét kezükbe vehetik majd napilapjukat. Addig is még egy kevés türelmet és megértést kérünk. A szerkesztőség AMERIKA MÁR NEM ELLENEZNE? A jelek Kosovo függetlensége felé mutatnak Marad az eredeti hivatalos álláspont, de senki sem hiszi, hogy a tartomány Szerbia része marad (Tudósítónktól) Washington, szeptember 24. „Senki sem jósolja Washington­ban azt, hogy Kosovo nem válik füg­getlenné...” - mondta csütörtökön egy rendkívül magas rangú ameri­kai kormányhivatalnok, aki ezzel el­sőrangú szenzációt keltett a balkáni eseményeket figyelők körében, de a pénteki lapok is vezető első oldalas beszámolóban hozták a „fordulat” hírét. A State Department ugyan hiva­talosan cáfolta, hogy változás követ­kezett volna be az Egyesült Államok hivatalos álláspontjában. James Ru­bin külügyi szóvivő kommentárja: „Mindig azt mondtuk, hogy nem tá­mogatjuk Kosovo függetlenségét, és most sem támogatjuk Kosovo füg­getlenségét.” Az amerikai politika ismerői szerint azonban ez nem je­lenti azt, hogy az USA el is várja, még kevésbé azt, hogy bármit tenne annak érdekében, hogy ez a függet­lenség ne következzen be. (Folytatása az 5. oldalon) (ÖTÖS András felvétele) A héten Szerbia-szerte változásokat követelő tüntetések voltak. A vajdasági megmozdulásokról összefoglalónk a 7. oldalon. Képünk Újvidéken készült. Ejnye! .A szerbiai kormánynak nem az a célja, hogy a polcok tele legyenek áru­val, amit a polgárok nem tudnak meg­venni” - jelentette ki, Zoran Krasić köztársasági kereskedelmi miniszter, a minap megtartott sajtóértekezleten, amelyről néhány fővárosi lap részlete­sen beszámol. Miniszterünk vagy tájékozatlan (de hát akkor miért tölt be miniszteri posz­tot?), vagy pedig cinikus! Ha ugyanis körülnézne egy kicsit, vagy esetleg, máról holnapra élne, mint az ország legtöbb „alattvalója”, eszébe sem jutna ilyesmit mondani. A boltok ugyanis, néhány létfontosságú élelmiszeripari cikk kivételével, tele vannak áruval. Nem tegnap óta és nem véletlenül vannak tele, hiszen a legtöbb polgár­nak nincs pénze, hogy a létfenntartás­hoz szükséges árucikkeken kívül bár­mit is vásároljon, mivel a hónapokat késő bér és a nyugdíj a hideg vízre sem elég. Ez a tényállás, amit természete­sen miniszterünknek is tudnia kellene. Még akkor is, ha ezt ilyen vagy olyan megfontolásból nem akarja figyelem­be venni, vagy a tényekről érvek nél­kül megpróbálja valamilyen módon el­terelni figyelmünket. Miniszterünk azon állítása pedig, miszerint azért nincs tej a boltokban, mert a polgárok felvásárolták, egyszerűen tragikomi­kus! Tényleg ne tudná, hogy a mező­­gazdaság kizsákmányolása immár el­érte a tetőfokot, és hogy éppen kor­mányzatunk rossz gazda­ságpolitikája miatt nincs elegendő cukor, étolaj, tej, hús és, ha így folytatódik, hamarosan kenyér sem lesz a boltban? Ne tudná azt, hogy ebben a szegénységben nem­hogy tejet, de semmi egyebet nem le­het felvásárolni, és azt, hogy normális körülmények között ez éppenséggel senkinek sem jutna az eszébe? Minek, ha van? Örvendetes viszont a bejelentés, miszerint a kormány útját akarja állni az inflációnak. Csak az a kérdés ho­gyan, hiszen a monopolistákról - ezek pedig még véletlenül sem a mezőgaz­dasági termelők -, akik legjobban szít­ják az inflációt, és éppen azért lehet­nek monopolisták, mert az állam sze­met huny mesterkedéseik felett, elfe­ledkezett szólni... Kefejtette viszont: a kormány intézkedik a piacon, hogy az élelmiszeripari cikkek ára az előző év szeptember 16-i szintjére állhasson vissza. Jó, jó, de mi lesz a termelésünk­kel, hiszen további sorsunk ettől és nem a miniszteri ígéretektől függ. Baj, hogy erről nem beszélt. J. M. E. HIRDESSEN a Magyar Szó­lén ÚJVIDÉK Vojvode Mišića 1. tel/fax: 021/57-633 telefon: 021/57-505 „Kinek most sincs még háza sohase lesz, s ki most maga van, már marad magára, éjszaka olvas, folyton levelez s a ligetben bolyong, valakit keres, mikor a lombok őszi tánca járja. Itt az idő, Uram. Nagy volt a nyár. A napórákra árnyékod bocsássad s a szeleket ereszd a földre már. Parancsold: a gyümölcsök érjenek be, adj még két délies napot nekik, add, hogy beteljesedjék mindenik s a mézet gyújtsd a dús szőlőszemekbe.” (Rainer Maria Rilke őszi verse, Komlós Aladár fordításában) (DÁVID Csilla felvétele) Irodalmunk ünnepe Kishegyesen megtartották az idei Csápó Imre Emléknapot Szerény körülmények között pén­teken délután Kishegyesen az idén is megtartották a Csépe Imre Emlékna­pot, amelyet ezúttal a 70 éves dr. Bori Imre akadémikus és Dési Ábel, vala­mint a 60 éves dr. Bányai János és To­rok Csaba munkásságának szenteltek. Az ünnepség a Csépe Imre nevét viselő könyvtár falán levő emléktábla koszorúzásával kezdődött. A koszorút dr. Bori Imre helyezte el, utána pedig a belgrádi magyar nagykövetség nevé­ben Bagi Ferenc is megkoszorúzta az emléktáblát. Az emlékbizottság dísz­ülésén Fehér Gyula elnök üdvözölte az egybegyűlteket és a vendégeket, többi között Bagi Ferencet és Gárdos Bélát, a magyar nagykövetség képviselőit, Sinka Józsefet, Békésszentandrás pol­gármesterét és Orosz Jánost, a Tarto­mányi Kisebbségügyi Tanács titkárát. Az elnök elmondta, hogy a bizottság egész nyáron dilemmában volt, meg­tartják-e az idén az irodalmi napot, de végül úgy döntöttek, ha szerény kere­tek között is, meg kell tartani a rendez­vényt. Ezzel szemben le kellett monda­ni a hagyományos emlékplakettekről. A rendezvény első szónoka, Németh István író javasolta, hogy két év múlva, amikor 30. alkalommal szervezik meg az emléknapot, ki kellene adni Csépe Imre válogatott munkáit. Ezt követő­en az író szülőfalujáról szólva elmond­ta, hogy az egészen biztosan egész éle­tében a szülőfalujáról beszél. A Csépe Emléknap keretében be­mutatták dr. Virág Gábor legújabb könyvét, amelyben a kishegyesi iskola történetét dolgozta fel. A könyvről szólva dr. Bosnyák István kiemelte, hogy szervesen beilleszkedik a XIX. és XX. század egyetemes magyar oktatási rendszerének történelmébe. A mélta­tást követően Rácz József beszélgetett dr. Virág Gáborral munkásságáról, kutatásának érdekesebb mozzanatai­ról. Az emléknapon köszöntötték a 70 éves Bori Imre akadémikust, akinek munkásságáról szólva Bordás Győző elmondta, hogy azt több mint 30 könyv, valamint évek hosszú során végzett tanári és szerkesztői munka fémjelzi. A szintén 70 éves Dési Ábelről és a 60 éves Torök Csabáról Bencze Erika mondott méltatást, a 60 éves dr. Bányai János munkásságáról pedig Fehér Gyula beszélt. Az emlékbizottság ülésének végén felléptek az idei Aranyeső szavalóver­seny győztesei: Kocsis Antónia, Kele­men Adél és Rúzsa Magdolna, akik Pe­­tőfi-verseket szavaltak. A győzteseket a magyar nagykövetség könyvjutalom­ban részesítette. Az emléknap kereté­ben este az iskola kiállítótermében Markovics Radmila megnyitotta a népművészet kiállítást. P. I. Napos, nagyon meleg idő Időjárás-jelentés a 6. oldalon SZIGETELŐANYAG GYÁR­KANIZSA KANIZSA, telefon: 024/873-411

Next