Magyar Szó, 1999. szeptember (56. évfolyam, 226. szám)

1999-09-26 / 226. szám

2 KÜLPOLITIKA Az egyetlen szovjet First Lady Meghalt Raisza Gorbacsova, a rendhagyó szovjet politikusfeleség Moszkvában, a novogyevicsi teme­tőben helyezték örök nyugalomra csütörtökön Raisza Gorbacsovát, Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök és pártvezető feleségét. Raisza Gor­bacsova hétfőn hunyt el heveny fe­hérvérűségben a németországi Münster klinikáján. Mihail Gorba­­csoval 46 éven át voltak házasok. A novogyevicsi kolostorban tartott gyászszertartáson, s az ezt követő temetésen csaknem ezer ember vett részt Előzőleg az orosz kulturális alap épületében - ott, ahol szerdán emberek tízezrei vettek búcsút a Szovjetunió egykori első asszonyá­tól - csütörtökön tartották meg a végső polgári búcsúztatást A meg­özvegyült Mihail Gorbacsovnak és családja tagjainak kinyilvánította részvétét az orosz politikai, társa­dalmi és kulturális élet számos ve­zető személyisége, köztük Naina Jelcina, az orosz elnök felesége is. A moszkvai diplomáciai testület képviselői mellett több külföldi ál­lamférfi és közéleti személyiség is jelen volt a búcsúztatáson. *** Pár nap múlva lett volna 46. házas­sági évfordulója férjével, Mihail Gor­­bacsovval, az egykori Szovjetunió első elnökével. Már nem adatott meg a kö­zös megemlékezés: a betegség 67 éves korában elragadta az élők sorából az első szovjet First Ladyt, Raisza Gorba­csovát. Raisza Makszimovna Gorbacsova az Altáj vidékén, Rubcovszk városában született 1932. január 5-én. Tanulmá­nyait a Moszkvai Állami Egyetem filo­zófiai fakultásán végezte, s kandidátusi címet is szerzett. Gorbacsoval 1951- ben ismerkedett meg, és két év múlva, 1953. szeptember 25-én házasodtak össze. Gorbacsov méltó társra lelt benne karrierje felfelé ívelő szakaszán, majd a csúcspontot követően is. Raisza a kremlbeli asszonyok között az első volt, aki - széttörve a megkövesedett szovjet protokoll dogmáit - kilépett férje árnyékából, s mert önmaga lenni, elegánsan öltözködött, volt vélemé­nye, amit nem rejtett vékái alá, köny­veket írt. Nem véletlenül kezdték - amerikai mintára - az „első hölgyként” emleget­ni, s ez a formailag puritánságra nevelt és szoktatott szovjet emberek körében (de a szocialista táborban is) ugyancsak nem véletlenül váltott ki óriási megrö­könyödést. Asszonyi kedvessége, em­beri közvetlensége okán népszerű volt, sokan­ szerették. A politika által előírt sok-sok proto­koll, közszereplés után 1991 végétől ritkábban találkozhattunk nevével, csak elvétve tűnt fel férje oldalán. Ra­isza megkönnyebbüléssel fogadta fér­jének lemondását a szovjet elnöki posztról, hiszen - mint Gorbacsov el­mondta - a politika kisajátította a leg­szebb éveiket: „Egész magánéletünk, családunk háttérbe szorult mögötte.” Raisza igyekezett visszatartani pár­ját a további politikai szerepvállalások­tól, hevesen ellenezte pl. indulását az 1996-os elnökválasztáson. Ez év nya­rán került újra „reflektorfénybe”, ami­kor júliusi kivizsgálásakor a Kreml Központi Klinikai Kórházának orvosa felállította a riasztó diagnózist: leuké­mia. Raisza tisztában volt a betegség lehetséges következményeivel, de meg akart gyógyulni, s férjével arról álmo­dozott, hogy felépülése után elköltöz­nek egy tengerparti házacskába, egy­szerűen csak élvezni az életet. Az álom a münsteri egyetemi klini­kán ért véget: Raisza szíve nem bírta tovább. Férje mellett Irina lánya, s két unokája, a 19 éves Eszénia és a 12 éves Anasztázia gyászolja. MÁTÉ István Gorbacsovék Irány az egységes Európa! A Nemzetközi Reklámszövetség Budapesten rendezi meg a II. Európa Konferenciáját A reklámvilág fővárosa lesz Buda­pest. A Nemzetközi Reklámszövetség (IAA) ugyanis hétfőn és kedden ren­dezi meg a nagy érdeklődéssel várt II. Európa Konferenciáját, melynek köz­ponti témája: Marketingkommuniká­ció és a világmárkák. Irány az egységes Európai A rendezvényen a világ mintegy 1000 reklámszakemberének a részvé­tele várható, akik elsősorban az egye­sülő Európa által megfogalmazott ki­hívásokat igyekeznek megválaszolni. A megvitatandó témakörök kapcsán (A felgyorsult globalizáció és a kelet-eu­rópai fogyasztó viszonya; Marketing­kommunikáció az eltérő nyelvek, kul­túrák a reklám tükrében; Új típusú médiumok és kommunikációs üzene­tek; Kreatív munka­­­ügynökségek a jövő évezredben; Kereskedelmi szó­lásszabadság, marketingkommuniká­ciós oktatás) a multinacionális cégek vezető szakemberei tartanak vitaindí­tót, tapasztalataikról számolnak be, s a jövőbeni munkával kapcsolatos sugal­latokat kínálnak fel. A rendezvény jelentőségére utal, hogy Ganz Árpád köztársasági elnök, a rendezvény tiszteletbeli fővédnöke nyitja meg hétfőn a konferenciát. Elő­ző este pedig a résztvevők számára fo­gadást rendez a Vigadóban. A rendez­vény fővédnökei között szerepel Stumpf István kancelláriaminiszter, Martonyi János külügyminiszter és Demszky Gábor, Budapest főpolgár­ével ezelőtt szintén Budapesten meg­rendezett Global Konferencia óta a vi­lág szakembereit ma Európa kapcsán már egészen új kihívások foglalkoztat­ják. Az EU rendkívül gyors és nagymé­retű bővülése kérdések tömegét fogal­mazza meg. A reklámszakmának élet­bevágóan fontos, hogy a felmerülő kérdésekre a lehető leggyorsabban és legpontosabban kaphasson választ. Nyilvánvalóan komoly hibát vét az a gazdaság, az a reklámipar, amely nem foglalkozik érdemében és idejében az újabban felmerülő kérdésekkel. A rek­lámvilág két napon át mindenképpen Magyarországra figyel, hiszen a szak­ma tudja, hogy egy kicsiny országban nagy jelentőségű témákról folytatnak vélemény- és tapasztalatcserét a NI­­IAA Global Konferencia résztvevői. A rendezvényről ezúttal sem ma­radnak el a vajdasági és a szerbiai vál­lalatok képviselői, bár a súlyos gazda­sági helyzet miatt számuk a négy évvel ezelőttihez képest jócskán csökkent. Akik ezúttal is részt vesznek a konfe­rencia munkájában, fontosnak tartják, hogy értesüljenek a reklámszakma újonnan felmerült nehézségeinek a megoldásáról, s egyáltalán lépést tart­sanak a változásokkal. A konferencián való részvételt az újvidéki EMAC’s marketing és kommunikációs ügynök­ség szervezte meg - akinek igazgatója Csáki Mihály, az IAA egyetlen hazai tagja -, valamint az IAA belgrádi tago­zata. A vajdasági újságírók részvételét részben támogatja az újvidéki városi Magyar Szó 1999. szeptember 26., vasárnap Kettős azonosságunk Exkluzív beszélgetés dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel Szeptember elején, kisboldogasz­­szony napján Doroszlón, a szentkúti búcsún járt dr. Jakubinyi György, a gyulafehérvári (Románia) egyházme­gye érseke. Ezt az alkalmat ragadtuk meg, hogy beszélgetésre kérjük fő­pásztort. A beszélgetést a Magyar Szó sztrájkja miatt csak most közölhetjük. ■ Érsek úr, kérem, vázolja fel, ho­gyan alakul a vallási élet Erdélyben a rendszerváltozás után?­­Az 1989 végén történt változások után az igazi demokrácia még váratott magára, úgyhogy csak ’96 novemberé­től, a legutóbbi választásoktól beszél­hetünk első igazi demokratikus kor­mányról. Köztudomású, hogy a válasz­tásokon a magyar kisebbség, az RMDSZ volt az, amely a demokrácia javára mozdította el a mérleg nyelvét, aminek eredményeként a magyarság képviselői bekerülhettek a kormány­ba.­­ Egyházi vonatkozásban ennek megvannak az előnyei, de a múltból még sok a hátralék. A rendszerválto­záskor meghirdették ugyan a teljes vallásszabadságot, a görög katolikus egyházat visszahelyezték létjogosultsá­gába, de templomaikat nem adták vissza, azok továbbra is ortodox kézen maradtak. Az egyházi életben újra in­dulhatott a szerzetesi élet, mert a kom­munizmusban csak az egyházat és a papságot tűrték meg, a kolostorokban a szervezett szerzetesi életet nem. A hagyományos szerzetesrendek csak 1990 tavaszától szerveződhettek újra, noviciátust nyithattak, amelyek nagy reményekre jogosítanak, de idő kell ahhoz, hogy a hiányzó középnemze­déket pótolják. CSAKNEM KÉTMILLIÓAN ■ Bennünket, vajdasági magyaro­kat az is érdekel, hogy milyenek az arányok Romániában a történelmi egyházak között.­­ Romániának körülbelül 22,5 mil­lió a lakossága. Ennek 89 százaléka or­todox, az ortodoxok pedig majdnem 99 százalékban románok. Viszont a magyarság száma a ’92-es népszámlá­lás szerint 1,6 millió, de mi mégis két­millió magyarról beszélünk, a nép­­számlálás ugyanis csak hozzávetőlege­sen lehet pontos, mert manipulálták. Egy egyszerű példát említenék, ami a vallási statisztikát illeti. A pápai év­könyv szerint 1,2 millió görög katoli­kus van Romániában, míg a népszám­lálás szerint csak 220 ezer.­­ Ami a magyarságot illeti, ha mi a kikerekített kétmillió magyarról beszé­lünk, a népszámlálás meg 1,6 millió­ról, akkor 1,8 millióan biztosan va­gyunk. Szintén elnagyolva, a magyar­ság fele római katolikus, a másik fele pedig protestáns. ■ Mi a jelenlegi helyzet az ortodox és a katolikus kapcsolatokat illetően, különös tekintettel a pápa látogatásá­ra?­­ A Szentatya májusi romániai láto­gatása a sajtó hivatalos elnevezése elle­nére is elsősorban nem pasztorális, ha­nem ökumenikus jellegű volt. A pápa még a 2000. jubileumi esztendő előtt szeretett volna meglátogatni egy több­ségi ortodox országot, de nem hívták meg sehova. Ezért a Szentatya elfo­gadta a romániai látogatás feltételeit, éspedig, hogy a látogatás rövid legyen, Erdélybe nem mehet, mert elsősorban a román ortodox pátriárka vendége. Ez természetesen nem zárta ki, hogy saját híveivel is ne találkozzék. A pápa Bukarestben tarthatott római katoli­kus latin szentmisét. Előző nap a ró­---C Intisbic ITCropr­ex Mindkettőre Er­dyből is jöhettek és jöttek is a hívek. ÖSSZMAGYAR PROBLÉMÁK ■ Miben látja az erdélyi magyar­ság belső problémáit? - Egy nagy problémát látok, ami nem is sajátosan erdélyi, hanem össz­­magyar probléma - a széthúzás. Job­ban össze kellene fognunk és minden egyéni sérelmet, sőt érdeket is háttér­be kell helyezni a közös, kisebbségi helyzetből adódó érdekkel szemben. Ezzel kapcsolatban vannak nagyon szép megnyilatkozások, így Tőkés püs­pök úr javaslatára 1990 óta rendszere­sen találkoznak a nyolc magyar püs­pökség - négy protestáns és négy ka­tolikus - vezetői, konferenciákat tarta­nak a közös célok érdekében, mint amilyenek a felekezeti vagyon és a fe­lekezeti vagyonból fenntartott egyházi intézmények, elsősorban az iskolák visszakövetelése. ■ A katolikus egyház inkább tar­tózkodik a politizálástól, mint a refor­mátus. Mi ennek az oka? - Azt kérdezték 1989 decemberé­ben is, hogy miért nincs a katolikusok­nak is Tőkése. Miért éppen egy refor­mátus lelkipásztor ellenállása váltotta ki a forradalmat, amelyet exportáltak Bukarestbe? Csak azt válaszolhatom, hogy egyszerűen azért, mert más a protestáns és más a katolikus egyház­tan. A katolikusoknál az egyház hier­archikus felépítésű, a Szentatya az egy­ház látható feje, a helyi főpásztorok­nak és a papságnak pedig engedel­meskednie kell. Míg a protestáns egy­házak egy részében a parókust az egy­háztanács választja, a püspök pedig a választás alapján kinevezi. Tehát több autonómiájuk van az egyházvezetés­ben. FOGYATKOZUNK A határon túli magyarság fo­gyatkozik. Emiatt nyilván aggodalmat érez az egyház is, hiszen a papok min­denhol többet temetnek, mint keresz­telnek. Meg lehet-e állítani ezt a fo­lyamatot? - A Ceausescu-rendszer létre akar­ta hozni a nagy román államot, ezért törvényileg tiltotta a magzatelhajtást. Amikor a rendszer megbukott, beje­lentették, hogy mindaz, amit Ceauses­­cu tiltott, az antidemokratikus, tehát meg kell engedni. S ennek az eredmé­nye az, hogy még a legkatolikusabb vi­dékeken is 1990 óta - ahogyan emlí­tettem - több a temetés, mint a keresz­telés. Ennek a folyamatnak a megállt­...........................ha­tása elméletben lehetséges, éspedig az­zal, hogyha a keresztény híveink való­ban megélnék a hitüket. Mert ahol van hit, ott van gyermekvállalás, házassági hűség, ott nincs elvándorlás, hanem a helyi sanyarú körülmények között is összefognak és próbálják a közös hit alapján is megvalósítani a lehetséges földi boldogságot. Oda kell hatnunk, hogy akik tagjai valamelyik keresztény egyháznak, a közös keresztény hitről életükkel tegyenek tanúságot. VAN VIGASZTALÓ MAGYARÁZAT ■ A katolikus egyház mindenhol paphiánnyal küzd. Hogyan jut ez ki­fejezésre a gyulafehérvári egyházme­gyében, amelynek Ön a főpásztora? - A kommunista időben katolikus­nak lenni bizonyos ellenállást is jelen­tett, de ugyanakkor bizonyos társadal­mi-szociális előrelépést is a sokgye­rekes, kisebbségi magyar családok­nak, hogyha a gyerekből pap lett. Most ez a kényszerhelyzet megszűnt, és részben ezzel magyarázható, hogy a hivatások száma is csökken. A jelent­kezők száma ugyan nagy, de a teológi­án a kitartás kevesebb, mint korábban volt. Konkrét példa, hogy a kommu­nizmus utolsó tíz évében a gyulafehér­várt, míg a demokrácia első tíz évében 62. Van vigasztaló magyarázat is. Mi­vel a katolikus szerzetesség tilos volt, mindenki, aki szerzetes akart lenni, csak egyházmegyés pap lehetett. Je­lenleg a szerzetesi hivatások egyene­sen a szerzet nevén jelentkeznek a megnyílt noviceátusokban, de a szá­muk így sem éri el a különbözetet, mert eddig csak mintegy tíz szerzetes papot szenteltek fel. ■ Ön hogyan lett pap és hogyan alakult a pályája? - Az egyházi rendhez isteni hívás kell. Hívő emberként elfogadtam ezt a hivatást. 1963-ban érettségiztem és azonnal jelentkeztem a közös teológiai intézetben, amely­­ Gyulafehérváron működött Márton Áron volt akkor az egyetlen tevékeny püspök, de mivel kényszerlakhelyen tartózkodott, nem járhatott az órákr­ra, így mi jártunk hoz­zá. Ez egyben azt is jelentette, hogy ál­landóan készen kellett lenni arra, hogyha az egyetlen püspök meghal, őket pap, vajon ki szentel minket pappá. De a Jóisten gondoskodott arról, hogy volt szentelő püspök abban az időben is, amikor a 12 romániai egyházmegyé­nek egyetlen főpásztora volt, az is kényszerrabságban.­­ Amikor már egy éve pap voltam - 1970-ben -, politikai háttérrel Ró­mába kerültem kiküldetésbe. A Ceau­­sescu-Brezsnyev hidegháborús kor­szakban Románia a Nyugat felé nyi­tott, és az egyházaknak is megenged­ték, hogy néhány növendéket küldje­nek külföldi egyetemre. Márton püs­pök úr ezt az időt használta fel arra, hogy a négy katolikus egyházmegyé­ből négy növendéket, illetve engem mint papot kiküldjön Rómába szako­sító tanulmányokra. HÁTTÉRREL RÓMÁBA ■ Története van püspökké szente­lésének.­­ Amikor az úgynevezett változások beálltak, hogy ne nevezzem forrada­lomnak, a Szentszék egy héten belül elküldte utazó nunciusát, hogy tár­gyaljon az illetékesekkel 112 egyház­megye - melyből az állam csak kettőt ismert el, és csak egynek volt püspöke - üresen álló püspöki székeinek betöl­téséről. Gyorsított eljárással, de így is két és fél hónap kellett hozzá, meg is ejtették a püspöki kinevezéseket. 1990. március 14-én a Szentatya 15 püspök kinevezést eszközölt, néhány tiszteletbelit is az élő vértanúk javára úgy, hogy ezt néhány hónappal ké­sőbb már nem tehette volna meg. Tel­jesen szabadon, állami beavatkozás nélkül történt ez a kinevezési sorozat. Akkor lettem gyulafehérvári segéd­püspök. ■ Érseki kinevezése mikor tör­tént?­­ Miután Bálint Lajos, Gyulafehér­vár első érseke egészségi okok miatt időnap előtt beadta lemondását, a Szentszék ’94 áprilisában nevezett ki utódjává. ■ Mit választott püspöki jelmon­datnak? - Újat nem, azt, amit a primíciós (újmisés) képemre is tettem, a Szűza­nya hálaénekének az első latin szavát: Magnificat - Magasztalja lelkem az Urat. Úgy éreztem, hogy a papi hiva­tásért csakis a Szűzanya szavaival tu­dok hálát adni. ■ Mit üzen a vajdasági magyarság­nak?­­ Üzenetem csakis az lehet, hogy éljük keresztény hitünket magyarán élje meg, és ez a kettős önazonosságunk kötelez mindenkit. Maradjunk meg jó kereszténynek, mindenki a saját ke­resztény egyházában és magyarságtu­datában, mert a Jóisten úgy teremtett minket, hogy az egyházhoz is tartoz­zunk, de ugyanakkor azt a saját né­pünk hagyománya szerint éljük meg. Dr­.Jakubinyi György gyulafehérvári érsek Négy egyházban­ ­ Az erdélyi magyarság vallásilag négy történelmi egyházhoz tartozik. A Ma­gyarországtól Romániához csatolt részeken a négy protestáns püspökségben a két református egyházkerület - az erdélyi Kolozsvár székhellyel és a Királyhá­­gó-melléki Nagyvárad székhellyel — majdnem 900 ezer hívőt számlál. Nagyság­­étkezik rendben következik az unitárius magyar egyház kb. 90 ezer hívővel Kolozsvár székhellyel. A legkisebb a magyar evangélikus egyház szuperintendens püspö­kökkel az élen Kolozsváron, amelyhez kb. 25 ezer hívő tartozik. Néhány ezer szlovák hívük is van Nagylak környékén.­­ A magyarság másik része a négy katolikus püspökséghez tartozik. Ilyen az erdélyi püspökség Gyulafehérvár székhellyel, amelyet 1991-ben érsekségi rang­ra emeltek, és félmillió hívet tesz ki. A szatmári és nagyváradi egyházmegyék­ben mintegy 130-130 ezer magyar katolikus van. Nagyváradon van még min­tegy 20 000 szlovák kisebbség is. A temesvári egyházmegyében a hívek száma mintegy 130 ezer, amelyből 95 ezer a magyar, a többi megoszlik hat nemzet és a köz­nyelv között, úgy mint a maradék német, a néhány ezer horvát, cseh, szlovák és bolgár, de románok is vannak a vegyes házasságokból.

Next