Magyar Szó, 1999. szeptember (56. évfolyam, 226. szám)
1999-09-26 / 226. szám
2 KÜLPOLITIKA Az egyetlen szovjet First Lady Meghalt Raisza Gorbacsova, a rendhagyó szovjet politikusfeleség Moszkvában, a novogyevicsi temetőben helyezték örök nyugalomra csütörtökön Raisza Gorbacsovát, Mihail Gorbacsov volt szovjet elnök és pártvezető feleségét. Raisza Gorbacsova hétfőn hunyt el heveny fehérvérűségben a németországi Münster klinikáján. Mihail Gorbacsoval 46 éven át voltak házasok. A novogyevicsi kolostorban tartott gyászszertartáson, s az ezt követő temetésen csaknem ezer ember vett részt Előzőleg az orosz kulturális alap épületében - ott, ahol szerdán emberek tízezrei vettek búcsút a Szovjetunió egykori első asszonyától - csütörtökön tartották meg a végső polgári búcsúztatást A megözvegyült Mihail Gorbacsovnak és családja tagjainak kinyilvánította részvétét az orosz politikai, társadalmi és kulturális élet számos vezető személyisége, köztük Naina Jelcina, az orosz elnök felesége is. A moszkvai diplomáciai testület képviselői mellett több külföldi államférfi és közéleti személyiség is jelen volt a búcsúztatáson. *** Pár nap múlva lett volna 46. házassági évfordulója férjével, Mihail Gorbacsovval, az egykori Szovjetunió első elnökével. Már nem adatott meg a közös megemlékezés: a betegség 67 éves korában elragadta az élők sorából az első szovjet First Ladyt, Raisza Gorbacsovát. Raisza Makszimovna Gorbacsova az Altáj vidékén, Rubcovszk városában született 1932. január 5-én. Tanulmányait a Moszkvai Állami Egyetem filozófiai fakultásán végezte, s kandidátusi címet is szerzett. Gorbacsoval 1951- ben ismerkedett meg, és két év múlva, 1953. szeptember 25-én házasodtak össze. Gorbacsov méltó társra lelt benne karrierje felfelé ívelő szakaszán, majd a csúcspontot követően is. Raisza a kremlbeli asszonyok között az első volt, aki - széttörve a megkövesedett szovjet protokoll dogmáit - kilépett férje árnyékából, s mert önmaga lenni, elegánsan öltözködött, volt véleménye, amit nem rejtett vékái alá, könyveket írt. Nem véletlenül kezdték - amerikai mintára - az „első hölgyként” emlegetni, s ez a formailag puritánságra nevelt és szoktatott szovjet emberek körében (de a szocialista táborban is) ugyancsak nem véletlenül váltott ki óriási megrökönyödést. Asszonyi kedvessége, emberi közvetlensége okán népszerű volt, sokan szerették. A politika által előírt sok-sok protokoll, közszereplés után 1991 végétől ritkábban találkozhattunk nevével, csak elvétve tűnt fel férje oldalán. Raisza megkönnyebbüléssel fogadta férjének lemondását a szovjet elnöki posztról, hiszen - mint Gorbacsov elmondta - a politika kisajátította a legszebb éveiket: „Egész magánéletünk, családunk háttérbe szorult mögötte.” Raisza igyekezett visszatartani párját a további politikai szerepvállalásoktól, hevesen ellenezte pl. indulását az 1996-os elnökválasztáson. Ez év nyarán került újra „reflektorfénybe”, amikor júliusi kivizsgálásakor a Kreml Központi Klinikai Kórházának orvosa felállította a riasztó diagnózist: leukémia. Raisza tisztában volt a betegség lehetséges következményeivel, de meg akart gyógyulni, s férjével arról álmodozott, hogy felépülése után elköltöznek egy tengerparti házacskába, egyszerűen csak élvezni az életet. Az álom a münsteri egyetemi klinikán ért véget: Raisza szíve nem bírta tovább. Férje mellett Irina lánya, s két unokája, a 19 éves Eszénia és a 12 éves Anasztázia gyászolja. MÁTÉ István Gorbacsovék Irány az egységes Európa! A Nemzetközi Reklámszövetség Budapesten rendezi meg a II. Európa Konferenciáját A reklámvilág fővárosa lesz Budapest. A Nemzetközi Reklámszövetség (IAA) ugyanis hétfőn és kedden rendezi meg a nagy érdeklődéssel várt II. Európa Konferenciáját, melynek központi témája: Marketingkommunikáció és a világmárkák. Irány az egységes Európai A rendezvényen a világ mintegy 1000 reklámszakemberének a részvétele várható, akik elsősorban az egyesülő Európa által megfogalmazott kihívásokat igyekeznek megválaszolni. A megvitatandó témakörök kapcsán (A felgyorsult globalizáció és a kelet-európai fogyasztó viszonya; Marketingkommunikáció az eltérő nyelvek, kultúrák a reklám tükrében; Új típusú médiumok és kommunikációs üzenetek; Kreatív munkaügynökségek a jövő évezredben; Kereskedelmi szólásszabadság, marketingkommunikációs oktatás) a multinacionális cégek vezető szakemberei tartanak vitaindítót, tapasztalataikról számolnak be, s a jövőbeni munkával kapcsolatos sugallatokat kínálnak fel. A rendezvény jelentőségére utal, hogy Ganz Árpád köztársasági elnök, a rendezvény tiszteletbeli fővédnöke nyitja meg hétfőn a konferenciát. Előző este pedig a résztvevők számára fogadást rendez a Vigadóban. A rendezvény fővédnökei között szerepel Stumpf István kancelláriaminiszter, Martonyi János külügyminiszter és Demszky Gábor, Budapest főpolgárével ezelőtt szintén Budapesten megrendezett Global Konferencia óta a világ szakembereit ma Európa kapcsán már egészen új kihívások foglalkoztatják. Az EU rendkívül gyors és nagyméretű bővülése kérdések tömegét fogalmazza meg. A reklámszakmának életbevágóan fontos, hogy a felmerülő kérdésekre a lehető leggyorsabban és legpontosabban kaphasson választ. Nyilvánvalóan komoly hibát vét az a gazdaság, az a reklámipar, amely nem foglalkozik érdemében és idejében az újabban felmerülő kérdésekkel. A reklámvilág két napon át mindenképpen Magyarországra figyel, hiszen a szakma tudja, hogy egy kicsiny országban nagy jelentőségű témákról folytatnak vélemény- és tapasztalatcserét a NIIAA Global Konferencia résztvevői. A rendezvényről ezúttal sem maradnak el a vajdasági és a szerbiai vállalatok képviselői, bár a súlyos gazdasági helyzet miatt számuk a négy évvel ezelőttihez képest jócskán csökkent. Akik ezúttal is részt vesznek a konferencia munkájában, fontosnak tartják, hogy értesüljenek a reklámszakma újonnan felmerült nehézségeinek a megoldásáról, s egyáltalán lépést tartsanak a változásokkal. A konferencián való részvételt az újvidéki EMAC’s marketing és kommunikációs ügynökség szervezte meg - akinek igazgatója Csáki Mihály, az IAA egyetlen hazai tagja -, valamint az IAA belgrádi tagozata. A vajdasági újságírók részvételét részben támogatja az újvidéki városi Magyar Szó 1999. szeptember 26., vasárnap Kettős azonosságunk Exkluzív beszélgetés dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsekkel Szeptember elején, kisboldogaszszony napján Doroszlón, a szentkúti búcsún járt dr. Jakubinyi György, a gyulafehérvári (Románia) egyházmegye érseke. Ezt az alkalmat ragadtuk meg, hogy beszélgetésre kérjük főpásztort. A beszélgetést a Magyar Szó sztrájkja miatt csak most közölhetjük. ■ Érsek úr, kérem, vázolja fel, hogyan alakul a vallási élet Erdélyben a rendszerváltozás után?Az 1989 végén történt változások után az igazi demokrácia még váratott magára, úgyhogy csak ’96 novemberétől, a legutóbbi választásoktól beszélhetünk első igazi demokratikus kormányról. Köztudomású, hogy a választásokon a magyar kisebbség, az RMDSZ volt az, amely a demokrácia javára mozdította el a mérleg nyelvét, aminek eredményeként a magyarság képviselői bekerülhettek a kormányba. Egyházi vonatkozásban ennek megvannak az előnyei, de a múltból még sok a hátralék. A rendszerváltozáskor meghirdették ugyan a teljes vallásszabadságot, a görög katolikus egyházat visszahelyezték létjogosultságába, de templomaikat nem adták vissza, azok továbbra is ortodox kézen maradtak. Az egyházi életben újra indulhatott a szerzetesi élet, mert a kommunizmusban csak az egyházat és a papságot tűrték meg, a kolostorokban a szervezett szerzetesi életet nem. A hagyományos szerzetesrendek csak 1990 tavaszától szerveződhettek újra, noviciátust nyithattak, amelyek nagy reményekre jogosítanak, de idő kell ahhoz, hogy a hiányzó középnemzedéket pótolják. CSAKNEM KÉTMILLIÓAN ■ Bennünket, vajdasági magyarokat az is érdekel, hogy milyenek az arányok Romániában a történelmi egyházak között. Romániának körülbelül 22,5 millió a lakossága. Ennek 89 százaléka ortodox, az ortodoxok pedig majdnem 99 százalékban románok. Viszont a magyarság száma a ’92-es népszámlálás szerint 1,6 millió, de mi mégis kétmillió magyarról beszélünk, a népszámlálás ugyanis csak hozzávetőlegesen lehet pontos, mert manipulálták. Egy egyszerű példát említenék, ami a vallási statisztikát illeti. A pápai évkönyv szerint 1,2 millió görög katolikus van Romániában, míg a népszámlálás szerint csak 220 ezer. Ami a magyarságot illeti, ha mi a kikerekített kétmillió magyarról beszélünk, a népszámlálás meg 1,6 millióról, akkor 1,8 millióan biztosan vagyunk. Szintén elnagyolva, a magyarság fele római katolikus, a másik fele pedig protestáns. ■ Mi a jelenlegi helyzet az ortodox és a katolikus kapcsolatokat illetően, különös tekintettel a pápa látogatására? A Szentatya májusi romániai látogatása a sajtó hivatalos elnevezése ellenére is elsősorban nem pasztorális, hanem ökumenikus jellegű volt. A pápa még a 2000. jubileumi esztendő előtt szeretett volna meglátogatni egy többségi ortodox országot, de nem hívták meg sehova. Ezért a Szentatya elfogadta a romániai látogatás feltételeit, éspedig, hogy a látogatás rövid legyen, Erdélybe nem mehet, mert elsősorban a román ortodox pátriárka vendége. Ez természetesen nem zárta ki, hogy saját híveivel is ne találkozzék. A pápa Bukarestben tarthatott római katolikus latin szentmisét. Előző nap a ró---C Intisbic ITCroprex Mindkettőre Erdyből is jöhettek és jöttek is a hívek. ÖSSZMAGYAR PROBLÉMÁK ■ Miben látja az erdélyi magyarság belső problémáit? - Egy nagy problémát látok, ami nem is sajátosan erdélyi, hanem összmagyar probléma - a széthúzás. Jobban össze kellene fognunk és minden egyéni sérelmet, sőt érdeket is háttérbe kell helyezni a közös, kisebbségi helyzetből adódó érdekkel szemben. Ezzel kapcsolatban vannak nagyon szép megnyilatkozások, így Tőkés püspök úr javaslatára 1990 óta rendszeresen találkoznak a nyolc magyar püspökség - négy protestáns és négy katolikus - vezetői, konferenciákat tartanak a közös célok érdekében, mint amilyenek a felekezeti vagyon és a felekezeti vagyonból fenntartott egyházi intézmények, elsősorban az iskolák visszakövetelése. ■ A katolikus egyház inkább tartózkodik a politizálástól, mint a református. Mi ennek az oka? - Azt kérdezték 1989 decemberében is, hogy miért nincs a katolikusoknak is Tőkése. Miért éppen egy református lelkipásztor ellenállása váltotta ki a forradalmat, amelyet exportáltak Bukarestbe? Csak azt válaszolhatom, hogy egyszerűen azért, mert más a protestáns és más a katolikus egyháztan. A katolikusoknál az egyház hierarchikus felépítésű, a Szentatya az egyház látható feje, a helyi főpásztoroknak és a papságnak pedig engedelmeskednie kell. Míg a protestáns egyházak egy részében a parókust az egyháztanács választja, a püspök pedig a választás alapján kinevezi. Tehát több autonómiájuk van az egyházvezetésben. FOGYATKOZUNK A határon túli magyarság fogyatkozik. Emiatt nyilván aggodalmat érez az egyház is, hiszen a papok mindenhol többet temetnek, mint keresztelnek. Meg lehet-e állítani ezt a folyamatot? - A Ceausescu-rendszer létre akarta hozni a nagy román államot, ezért törvényileg tiltotta a magzatelhajtást. Amikor a rendszer megbukott, bejelentették, hogy mindaz, amit Ceausescu tiltott, az antidemokratikus, tehát meg kell engedni. S ennek az eredménye az, hogy még a legkatolikusabb vidékeken is 1990 óta - ahogyan említettem - több a temetés, mint a keresztelés. Ennek a folyamatnak a megállt...........................hatása elméletben lehetséges, éspedig azzal, hogyha a keresztény híveink valóban megélnék a hitüket. Mert ahol van hit, ott van gyermekvállalás, házassági hűség, ott nincs elvándorlás, hanem a helyi sanyarú körülmények között is összefognak és próbálják a közös hit alapján is megvalósítani a lehetséges földi boldogságot. Oda kell hatnunk, hogy akik tagjai valamelyik keresztény egyháznak, a közös keresztény hitről életükkel tegyenek tanúságot. VAN VIGASZTALÓ MAGYARÁZAT ■ A katolikus egyház mindenhol paphiánnyal küzd. Hogyan jut ez kifejezésre a gyulafehérvári egyházmegyében, amelynek Ön a főpásztora? - A kommunista időben katolikusnak lenni bizonyos ellenállást is jelentett, de ugyanakkor bizonyos társadalmi-szociális előrelépést is a sokgyerekes, kisebbségi magyar családoknak, hogyha a gyerekből pap lett. Most ez a kényszerhelyzet megszűnt, és részben ezzel magyarázható, hogy a hivatások száma is csökken. A jelentkezők száma ugyan nagy, de a teológián a kitartás kevesebb, mint korábban volt. Konkrét példa, hogy a kommunizmus utolsó tíz évében a gyulafehérvárt, míg a demokrácia első tíz évében 62. Van vigasztaló magyarázat is. Mivel a katolikus szerzetesség tilos volt, mindenki, aki szerzetes akart lenni, csak egyházmegyés pap lehetett. Jelenleg a szerzetesi hivatások egyenesen a szerzet nevén jelentkeznek a megnyílt noviceátusokban, de a számuk így sem éri el a különbözetet, mert eddig csak mintegy tíz szerzetes papot szenteltek fel. ■ Ön hogyan lett pap és hogyan alakult a pályája? - Az egyházi rendhez isteni hívás kell. Hívő emberként elfogadtam ezt a hivatást. 1963-ban érettségiztem és azonnal jelentkeztem a közös teológiai intézetben, amely Gyulafehérváron működött Márton Áron volt akkor az egyetlen tevékeny püspök, de mivel kényszerlakhelyen tartózkodott, nem járhatott az órákrra, így mi jártunk hozzá. Ez egyben azt is jelentette, hogy állandóan készen kellett lenni arra, hogyha az egyetlen püspök meghal, őket pap, vajon ki szentel minket pappá. De a Jóisten gondoskodott arról, hogy volt szentelő püspök abban az időben is, amikor a 12 romániai egyházmegyének egyetlen főpásztora volt, az is kényszerrabságban. Amikor már egy éve pap voltam - 1970-ben -, politikai háttérrel Rómába kerültem kiküldetésbe. A Ceausescu-Brezsnyev hidegháborús korszakban Románia a Nyugat felé nyitott, és az egyházaknak is megengedték, hogy néhány növendéket küldjenek külföldi egyetemre. Márton püspök úr ezt az időt használta fel arra, hogy a négy katolikus egyházmegyéből négy növendéket, illetve engem mint papot kiküldjön Rómába szakosító tanulmányokra. HÁTTÉRREL RÓMÁBA ■ Története van püspökké szentelésének. Amikor az úgynevezett változások beálltak, hogy ne nevezzem forradalomnak, a Szentszék egy héten belül elküldte utazó nunciusát, hogy tárgyaljon az illetékesekkel 112 egyházmegye - melyből az állam csak kettőt ismert el, és csak egynek volt püspöke - üresen álló püspöki székeinek betöltéséről. Gyorsított eljárással, de így is két és fél hónap kellett hozzá, meg is ejtették a püspöki kinevezéseket. 1990. március 14-én a Szentatya 15 püspök kinevezést eszközölt, néhány tiszteletbelit is az élő vértanúk javára úgy, hogy ezt néhány hónappal később már nem tehette volna meg. Teljesen szabadon, állami beavatkozás nélkül történt ez a kinevezési sorozat. Akkor lettem gyulafehérvári segédpüspök. ■ Érseki kinevezése mikor történt? Miután Bálint Lajos, Gyulafehérvár első érseke egészségi okok miatt időnap előtt beadta lemondását, a Szentszék ’94 áprilisában nevezett ki utódjává. ■ Mit választott püspöki jelmondatnak? - Újat nem, azt, amit a primíciós (újmisés) képemre is tettem, a Szűzanya hálaénekének az első latin szavát: Magnificat - Magasztalja lelkem az Urat. Úgy éreztem, hogy a papi hivatásért csakis a Szűzanya szavaival tudok hálát adni. ■ Mit üzen a vajdasági magyarságnak? Üzenetem csakis az lehet, hogy éljük keresztény hitünket magyarán élje meg, és ez a kettős önazonosságunk kötelez mindenkit. Maradjunk meg jó kereszténynek, mindenki a saját keresztény egyházában és magyarságtudatában, mert a Jóisten úgy teremtett minket, hogy az egyházhoz is tartozzunk, de ugyanakkor azt a saját népünk hagyománya szerint éljük meg. Dr.Jakubinyi György gyulafehérvári érsek Négy egyházban Az erdélyi magyarság vallásilag négy történelmi egyházhoz tartozik. A Magyarországtól Romániához csatolt részeken a négy protestáns püspökségben a két református egyházkerület - az erdélyi Kolozsvár székhellyel és a Királyhágó-melléki Nagyvárad székhellyel — majdnem 900 ezer hívőt számlál. Nagyságétkezik rendben következik az unitárius magyar egyház kb. 90 ezer hívővel Kolozsvár székhellyel. A legkisebb a magyar evangélikus egyház szuperintendens püspökökkel az élen Kolozsváron, amelyhez kb. 25 ezer hívő tartozik. Néhány ezer szlovák hívük is van Nagylak környékén. A magyarság másik része a négy katolikus püspökséghez tartozik. Ilyen az erdélyi püspökség Gyulafehérvár székhellyel, amelyet 1991-ben érsekségi rangra emeltek, és félmillió hívet tesz ki. A szatmári és nagyváradi egyházmegyékben mintegy 130-130 ezer magyar katolikus van. Nagyváradon van még mintegy 20 000 szlovák kisebbség is. A temesvári egyházmegyében a hívek száma mintegy 130 ezer, amelyből 95 ezer a magyar, a többi megoszlik hat nemzet és a köznyelv között, úgy mint a maradék német, a néhány ezer horvát, cseh, szlovák és bolgár, de románok is vannak a vegyes házasságokból.