Magyar Szó, 1999. november (56. évfolyam, 213-235. szám)
1999-11-02 / 213. szám
1999. november 2., kedd EGYIPTOMI UTASGÉP KATASZTRÓFÁJA Nincsenek túlélők Az amerikai hatóságok első nyilatkozatai elvetik a terrorcselekmény lehetőségét Egy álló napi kutatás után sem akadtak túlélőkre a vasárnap reggel az amerikai partoknál szerencsétlenül járt egyiptomi repülőgép lezuhanásának térségében - közölte tegnapra virradóra a parti őrség parancsnoka. A korábbi közléstől eltérően nem 214, hanem 217 személy tartózkodott az EgyptAir Boeing-767-es gépének fedélzetén a katasztrófa pillanatában - jelentette be az egyiptomi légitársaság illetékese tegnapra viradóra. A gépen 197 felnőtt és két csecsemő utazott. A gépen az Egyptair 15 tagja teljesített szolgálatot, és Kairóba tartott a légitársaság további 3 - szolgálaton kívüli - tagja, akik a hosszú légiót alatt a gépen aludtak két járat között előírt pihenőidejükben - írta az AFP és az AP. A szerencsétlenül járt gépen 129 egyesült államokbeli, 62 egyiptomi, három szíriai, három kanadai, két szudáni és chilei állampolgár volt A többiekről az egyiptomi szóvivő egyelőre nem tudott tájékoztatást adni. A gép Los Angelesből indult Kairóba, 32 utas Los Angelesben, a többi New Yorkban szállt fel a gépre. A Los Angeles-i utasok közül egyetlenegy ember - Edward McLaughlin, egy katasztrófák áldozatainak gondozásában jártas pszichológus - szállt le New Yorkban a gépről. Bár a gép nemzetközi vizek fölött zuhant le Nantucket szigetétől mintegy 90 kilométerre délkeletre, Massachusetts állam partjainál, s ilyenkor a gépet üzemeltető ország feladata a szerencsétlenség kivizsgálása, az egyiptomi kormány az Egyesült Államokat kérte fel a vizsgálat irányítására -jelentette be Jim Hall, az amerikai közlekedésbiztonsági hatóság vezetője. Egyiptomi részről 28 szakember fog a vizsgálatban részt venni - közölte az egyiptomi légitársaság vezérigazgatója. A Boeing vállalat is jelezte, hogy készséggel részt vesz a vizsgálatban. A katasztrófa okáról egyelőre csak találgatások folynak. A szerencsétlenség időpontjában a New York-i repülőtéren köd volt, de a gép utazási magasságában kedvező időjárás uralkodott. A gép az indulás után 40 perccel, 11 ezer méteres magasságból hirtelen ereszkedni kezdett. 36 másodperc alatt mintegy 6000 métert veszített a magasságból, s eltűnt a radarernyőkről. Bill Clinton amerikai elnök, Ezer Weizman izraeli államelnök és Ehud Barak izraeli kormányfő részvétét nyilvánította Hoszni Mubarak egyiptomi elnöknek. Egyelőre semmilyen jel sem utal arra, hogy merénylet okozta volna az EgyptAir egyiptomi légitársaság utasszállító repülőgépének lezuhanását - szögezte le vasárnap Bill Clinton amerikai elnök. „Jobb, ha nem is megyünk bele ilyen találgatásokba, amíg nem tudnánk valami érdemlegeset. Nem tudjuk, mi okozta a szerencsétlenséget, de mindent megteszünk azok kiderítéséért” - idézett az elnök washingtoni nyilatkozatából az AP hírügynökség. Működésbe lépett pokolgép vagy valamilyen másfajta robbanás okozhatta a Boeing-767-es utasszállító gép tragédiáját Észak-Amerika kelet partjánál - vélik a német pilóták szövetségének szakértői. - Az egyiptomi légitársaság gépe olyan hihetetlenül gyorsan zuhant le, hogy az tulajdonképpen csak egy drámai fejleménnyel magyarázható, vagyis vagy egy bombával, vagy pedig egy más eredetű robbanással - mondta a szervezet szóvivője, Georg Fongern tegnap a brandenburgi rádiónak. A szakértő valószínűtlennek tartja, hogy tűz ütött volna ki az EgyptAir repülőgépén, mivel nem adott segélykérő jelzést. Ilyen esetekben általában elég idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a pilóta bejelentkezzen, és rendezett süllyedő repülésbe kezdjen - közölte. Georg Fongern azzal magyarázta a légi szerencsétlenségek halmozódását az Egyesült Államok kelet partjánál, hogy a nagy légiforgalom miatt a tragédiák statisztikai valószínűsége is nagyobb. 1996 júliusában egy TWA-repülőgép zuhant le Long Island partjainál, 1998 szeptemberében pedig a Swissair egy utasszállítója járt szerencsétlenül Új-Skóciánál. Ifjabb John F. Kennedy az idén júliusban szintén abban a térségben zuhant az Atlanti-óceánba magánrepülőgépével. Az egyiptomi légitársaság Boeing- 767-es gépe nem sokkal azelőtt gördült le a gyár szerelőszalagjáról, mint az a másik, a Lauda Airhez került 767-es, amely nyolc évvel ezelőtt lezuhant a thaiföldi dzsungelben. Mindkét gépet néhány nappal azelőtt fejezték be, hogy a cég dolgozói sztrájkba léptek kimerültségre panaszkodva, mivel túl sok túlórára kényszerítették őket - írta az AP amerikai hírügynökség Seattle városából keltezett jelentésében. A seattle-i székhelyű Boeing szóvivője kijelentette, hogy a társaság nem tud olyasmiről, ami összefüggésre mutatna a két légi szerencsétlenség között. Ugyanakkor hozzátette, hogy „minden lehetséges forgatókönyvet meg fogunk vizsgálni”. A Lauda Air gépének 1991-es katasztrófáját azzal magyarázták, hogy a levegőben működésbe lépett az a fékrendszer, amelyet a földön a leszállás után szoktak működtetni. Az amerikai hatóságok az egyiptomi utasszállító gép vasárnapi tragédiája kapcsán első nyilatkozataikban elvetették a terrorcselekmény lehetőségét annak ellenére, hogy augusztusban a Szövetségi Nyomozó Irodát (FBI) levélben figyelmeztették egy október 30-áig végrehajtandó merényletre egy Los Angelesből vagy New Yorkból felszálló utasszállító gép ellen. The Times és a The Sun című brit lapok tegnap beszámoltak arról, hogy az FBI azonnal továbbította a figyelmeztetést a Szövetségi Légügyi Hivatalhoz és számos amerikai légitársasághoz. A levél egy bizonyos Luciano Porcari aláírásával érkezett. (MTI) Archív felvétel a Boeing-767-es utasgépről (FoNet/AP-telefotó) Magyar Szó Vihart kavaró kormányfői kijelentés Pártreagálások Orbán Viktor magyar miniszterelnök kanadai nyilatkozatára atomfegyverek telepítéséről A szocialisták országgyűlési frakciójának elnöksége érthetetlennek és károsnak minősítette Orbán Viktor kanadai nyilatkozatát, miszerint ha Oroszország miatt válságos helyzet alakulna ki, a magyar kormány fontolóra venné, hogy lehetővé teszi amerikai nukleáris fegyverek magyarországi telepítését - nyilatkozta Kovács László az MSZP frakcióelnökségének tegnapi ülése után az MTI-nek. A frakcióvezető jelezte: az Egyesült Államok és Oroszország viszonya - a két fél erőfeszítéseinek eredményeképpen - nem egy konfliktus irányába fejlődik, így válsághelyzet nem várható, tehát sem az Egyesült Államok, sem pedig a NATO nem kér ilyesmit Magyarországtól. Ráadásul a NATO-bővítés kezdetén mind az Egyesült Államok, mind pedig a NATO nyomatékosan hangsúlyozta, hogy a bővítés nemm jár együtt a nukleáris fegyverek telepítésének megváltoztatásával, s így arról sincs szó, hogy az új tagállamok területére nukleáris eszközöket kívánnának telepíteni - tette hozzá. Kovács László szerint a miniszterelnöki nyilatkozat „nemcsak a magyar lakosságot ijesztette meg és Oroszországot irritálta, hanem a NATO körültekintő magatartásával is ellentétes”. A miniszterelnök ugyan később korrigálta sajtónyilatkozatát, ez azonban nem tehette meg nem történtté a dolgot, legfeljebb azt mutatta, hogy a magyar kormányfő meggondolatlanul nyilatkozik fontos kérdésekben - értékelte a szocialisták frakcióvezetője. Értelmetlen az atomrakéták magyarországi állomásoztatásának kérdésével foglalkozni, nyilván provokálták Orbán Viktort, ahogy az egész út a provokáció jegyében telt az elindulástól az átszálláson át a megérkezésig - nyilatkozta az MTI-nek tegnap Csurka István, a MIÉP elnöke. A politikus szerint atomrakéták Magyarországon való állomásoztatása „a magyarság halálát jelenti”, ám ennek jelenleg reális veszélye nem áll fenn. Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke tegnap követelte Orbán Viktor kormányfő lemondását a The Globe and Mail című kanadai napilapnak adott nyilatkozata miatt. Orbán Viktor és az általa vezetett magyar küldöttség tegnap hazaérkezett ötnapos hivatalos kanadai látogatásáról. A Ferihegyi repülőtéren tartott sajtókonferencián a kormányfő összegezte a látogatást. A magyar kormány minden kérést megfontol, amely a nemzetközi közösségtől érkezik, s azután úgy dönt, ahogyan azt jónak látja - mondta Orbán Viktor miniszterelnök az MTI kérdésére válaszolva, amely arra vonatkozott, hogy egy kanadai lapnak adott nyilatkozata szerint válsághelyzet esetén a kormány kész lenne megfontolni NATO nukleáris fegyverek esetleges magyarországi telepítését. -A NATO nukleáris arzenáljának jövője aktuális kérdés Kanadában - közölte Orbán Viktor. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy elhárította az esetleges magyarországi vonatkozást érintő újságírói kérdést. KÜLPOLITIKA 3 A demokratikus ellenzék küldöttsége Washingtonban A Szövetség a Változásokért vezetői kérik a JSZK-t sújtó szankciók feloldását - Ötnapos látogatás az USA-ban (Folytatás az 1. oldalról) „Azt fogjuk kérni tárgyalópartnereinktől, hogy gyakoroljanak nyomást a nemzetközi szervezetekre, hogy azok hatékonyabban megvédjék a kosovói szerbeket. Javaslatunk van a szerbek leendő státusáról is, és arról, hogyan lehet Kosovo ismét többnemzetiségű tartomány” mondta Đinđić. Szerinte a szankciókat a szabad választásokért cserében fel kellene oldani. Megtárgyalják azt is, hogyan lehetne megsegíteni az ellenzéki városokat anélkül, hogy közben Miloševićen segítenének. A kérdésre, hogy véleménye szerint megértésre találnak-e Washingtonban, Đinđić azt válaszolta, hogy a szerbiai ellenzéknek nincs olyan befolyása, hogy biztosra mehet, de meg kell próbálniuk elérni céljaikat. „Véleményünk szerint eléggé meggyőző érveink vannak: nem pártérdekek és nem részrehajlók. Objektívek vagyunk és reméljük, hogy tárgyalópartnereink megértenek bennünket” - mondta Đinđić és hozzátette még, hogy november folyamán találkoznak az Európai Unió minisztereivel, majd a skandináv országokba utaznak. (Beta) Tárgyalások a szerbiai demokratizálódás stratégiájáról Ellenzéki pártok küldöttségei ma Budapesten találkoznak az EU képviselőivel (Folytatás az 1. oldalról) .Az a benyomásunk azonban, hogy fel fogják függeszteni a légiforgalom tilalmát és enyhítik a fűtőanyag szállításának feltételeit” - mondta Vojin Dimitrijevic. Megértéssel szólt az EU Jugoszlávia iránti politikájáról, mert, mint mondta: „végtére is Boszniához hasonlóan Európa fogja viselni az újjáépítés terhének java részét". A Demokratikus Pártok Szövetségének nevében Budapestre Miodrag Isakov, a Vajdasági Demokratikus Reformpárt elnöke, illetve Zarko Korác, a Szociáldemokrata Unió elnöke utazik. Ezek a pártok a Luxembourgban kötött elvi megállapodás konkretizálását várják a budapesti találkozótól, továbbá azt, hogy az EU képviselői meghatározzák a szerbiai városoknak és községeknek nyújtandó segély prioritási jegyzékét. Az említett pártok közzétették, hogy szorgalmazni fogják az EU és a szerbiai ellenzék közös munkatestületeinek létrehozását, hogy figyelemmel kísérhessék a megállapodások végrehajtását, illetve koordinálhassák a segélyt. Vuk Obradovic, a Szociáldemokrácia elnöke Finnország budapesti nagykövetségén fog találkozni az EU képviselőivel. A párt közleménye szerint megvitatják a JSZK-ban uralkodó állapotokat, az EU politikáját, a munkacsoportok létrehozását, a gazdasági körülményeket, a kosovói és Crna Gora-i helyzetet, illetve a humanitárius segély lehetőségét. A találkozón nem hoznak határozatokat, csupán véleménycserét folytatnak és előkészítik a következő tanácskozásokat. Az Európai Unió korábban közölte, hogy Budapestre Zoran Đinđićet és Vuk Draškovićot, a Demokrata Párt, illetve a Szerb Megújhodási Mozgalom elnökét, Vladan Baticot, a Szövetség a Változásokért koordinátorát és Dragoslav Avramovic kormányfőjelöltet hívták meg. Név szerint meghívót kapott Vojislav Koštunica és Nebojša Covic, a Szerbiai Demokrata Párt, illetve a Demokratikus Alternatíva elnökei, Dušan Mihajlović, az Új Demokrácia elnöke, Mile Isakov és Predrag Simić, az SZMM vezérének tanácsadója. Drašković és Koštunica közölte, hogy nem utazik Budapestre. Tegnap délutáni hírek szerint végleges, hogy a Szerb Megújhodási Mozgalom és a Szerbiai Demokrata Párt nem hajlandó részt venni a budapesti találkozón, amelyen így a Szövetség a Változásokért, a Szociáldemokrácia, és a Demokratikus Pártok Szövetsége képviselteti magát. (Beta) Közel-keleti csúcs Oslóban Ma tartják a Clinton-Barak Arafat-találkozót Bill Clinton amerikai elnök tegnap kétnapos látogatásra Oslóba érkezett, ahol részt vesz a négy éve meggyilkolt Jichák Rabin izraeli miniszterelnök emlékére rendezett közel-keleti csúcstalálkozón. Clintont megérkezése után V. Harald norvég király fogadta, majd külön-külön megbeszélést folytat Jasszer Arafat palesztin elnökkel és Ehud Barak izraeli miniszterelnökkel. A Clinton-Barak-Arafat hármas csúcstalálkozót ma délután tartják - jelentette a Reuters. Clinton és a vendéglátó norvég kormány a múlt héten egyaránt úgy nyilatkozott, hogy az oslói találkozón nem várható döntő áttörés a közel-keleti békefolyamatban. Az amerikai elnököt elkísérte a norvég fővárosba Madeleine Albright külügyminiszter, aki a tervek szerint Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnökkel tárgyal majd. Az oslói megbeszéléseken részt vesz az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Finnország képviseletében Martti Ahtisaari finn államfő is. Ehud Barak izraeli kormányfő vasárnap, Jasszer Arafat és Vlagyimir Putyin pedig tegnap érkezett meg a norvég fővárosba. (FoNet/AP-telefotó) Ehud Barak tegnap találkozott Kjell Magne Bondevik norvég miniszterelnökkel is