Magyar Szó, 1999. november (56. évfolyam, 213-235. szám)

1999-11-02 / 213. szám

1999. november 2., kedd EGYIPTOMI UTASGÉP KATASZTRÓFÁJA Nincsenek túlélők Az amerikai hatóságok első nyilatkozatai elvetik a terrorcselekmény lehetőségét Egy álló napi kutatás után sem akadtak túlélőkre a vasárnap reggel az amerikai partoknál szerencsétlenül járt egyiptomi repülőgép lezuhaná­sának térségében - közölte tegnapra virradóra a parti őrség parancsno­ka. A korábbi közléstől eltérően nem 214, hanem 217 személy tartózkodott az EgyptAir Boeing-767-es gépének fedélzetén a katasztrófa pillanatában - jelentette be az egyiptomi légitársaság illetékese tegnapra viradóra. A gépen 197 felnőtt és két csecsemő utazott. A gépen az Egyptair 15 tagja teljesített szolgálatot, és Kairóba tartott a légi­­társaság további 3 - szolgálaton kívüli - tagja, akik a hosszú légiót alatt a gé­pen aludtak két járat között előírt pi­henőidejükben - írta az AFP és az AP. A szerencsétlen­ül járt gépen 129 egyesült államokbeli, 62 egyiptomi, három szíriai, három kanadai, két szudáni és chilei állampolgár volt A többiekről az egyiptomi szóvivő egye­lőre nem tudott tájékoztatást adni. A gép Los Angelesből indult Kairóba, 32 utas Los Angelesben, a többi New Yorkban szállt fel a gépre. A Los An­­geles-i utasok közül egyetlenegy em­ber - Edward McLaughlin, egy ka­tasztrófák áldozatainak gondozásában jártas pszichológus - szállt le New Yorkban a gépről. Bár a gép nemzetközi vizek fölött zuhant le­­ Nantucket szigetétől min­tegy 90 kilométerre délkeletre, Mas­sachusetts állam partjainál­­, s ilyen­kor a gépet üzemeltető ország felada­ta a szerencsétlenség kivizsgálása, az egyiptomi kormány az Egyesült Álla­mokat kérte fel a vizsgálat irányítására -jelentette be Jim Hall, az amerikai közlekedésbiztonsági hatóság vezető­je. Egyiptomi részről 28 szakember fog a vizsgálatban részt venni - közöl­te az egyiptomi légitársaság vezérigaz­gatója. A Boeing vállalat is jelezte, hogy készséggel részt vesz a vizsgálat­ban. A katasztrófa okáról egyelőre csak találgatások folynak. A szerencsétlen­ség időpontjában a New York-i repü­lőtéren köd volt, de a gép utazási ma­gasságában kedvező időjárás uralko­dott. A gép az indulás után 40 perc­cel, 11 ezer méteres magasságból hir­telen ereszkedni kezdett. 36 másod­perc alatt mintegy 6000 métert veszí­tett a magasságból, s eltűnt a radarer­nyőkről. Bill Clinton amerikai elnök, Ezer Weizman izraeli államelnök és Ehud Barak izraeli kormányfő részvétét nyilvánította Hoszni Mubarak egyip­tomi elnöknek. Egyelőre semmilyen jel sem utal arra, hogy merénylet okozta volna az EgyptAir egyiptomi légitársaság utasszállító repülőgépének lezuhaná­sát - szögezte le vasárnap Bill Clinton amerikai elnök. „Jobb, ha nem is megyünk bele ilyen találgatásokba, amíg nem tud­nánk valami érdemlegeset. Nem tud­juk, mi okozta a szerencsétlenséget, de mindent megteszünk az­ok kiderí­téséért” - idézett az elnök washingto­ni nyilatkozatából az AP hírügynök­ség. Működésbe lépett pokolgép vagy valamilyen másfajta robbanás okoz­hatta a Boeing-767-es utasszállító gép tragédiáját Észak-Amerika kelet part­jánál - vélik a német pilóták szövetsé­gének szakértői. - Az egyiptomi légitársaság gépe olyan hihetetlenül gyorsan zuhant le, hogy az tulajdonképpen csak egy drá­mai fejleménnyel magyarázható, va­gyis vagy egy bombával, vagy pedig egy más eredetű robbanással - mond­ta a szervezet szóvivője, Georg Fon­gern tegnap a brandenburgi rádió­nak. A szakértő valószínűtlennek tartja, hogy tűz ütött volna ki az EgyptAir repülőgépén, mivel nem adott segély­kérő jelzést.­­ Ilyen esetekben általá­ban elég idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy a pilóta bejelentkezzen, és ren­dezett süllyedő repülésbe kezdjen - közölte. Georg Fongern azzal magyarázta a légi szerencsétlenségek halmozódását az Egyesült Államok kelet partjánál, hogy a nagy légiforgalom miatt a tra­gédiák statisztikai valószínűsége is na­gyobb. 1996 júliusában egy TWA-repülő­­gép zuhant le Long Island partjainál, 1998 szeptemberében pedig a Swissa­ir egy utasszállítója járt szerencsétle­­nül Új-Skóciánál. Ifjabb John F. Ken­nedy az idén júliusban szintén abban a térségben zuhant az Atlanti-óceánba magánrepülőgépével. Az egyiptomi légitársaság Boeing- 767-es gépe nem sokkal azelőtt gör­dült le a gyár szerelőszalagjáról, mint az a másik, a Lauda Airhez került 767-es, amely nyolc évvel ezelőtt lezu­hant a thaiföldi dzsungelben. Mind­két gépet néhány nappal azelőtt fejez­ték be, hogy a cég dolgozói sztrájkba léptek kimerültségre panaszkodva, mivel túl sok túlórára kényszerítették őket - írta az AP amerikai hírügynök­ség Seattle városából keltezett jelenté­sében. A seattle-i székhelyű Boeing szóvi­vője kijelentette, hogy a társaság nem tud olyasmiről, ami összefüggésre mutatna a két légi szerencsétlenség között. Ugyanakkor hozzátette, hogy „minden lehetséges forgatókönyvet meg fogunk vizsgálni”. A Lauda Air gépének 1991-es ka­tasztrófáját azzal magyarázták, hogy a levegőben működésbe lépett az a fék­rendszer, amelyet a földön a leszállás után szoktak működtetni. Az amerikai hatóságok az egyipto­mi utasszállító gép vasárnapi tragé­­diája kapcsán első nyilatkozataikban elvetették a terrorcselekmény lehető­ségét annak ellenére, hogy augusztus­ban a Szövetségi Nyomozó Irodát (FBI) levélben figyelmeztették egy ok­tóber 30-áig végrehajtandó merény­letre egy Los Angelesből vagy New Yorkból felszálló utasszállító gép el­len. The Times és a The Sun című brit lapok tegnap beszámoltak arról, hogy az FBI azonnal továbbította a figyel­meztetést a Szövetségi Légügyi Hiva­talhoz és számos amerikai légitársa­sághoz. A levél egy bizonyos Luciano Porcari aláírásával érkezett. (MTI) Archív felvétel a Boeing-767-es utasgépről (FoNet/AP-telefotó) Magyar Szó Vihart kavaró kormányfői kijelentés Pártreagálások Orbán Viktor magyar miniszterelnök kanadai nyilatkozatára atomfegyverek telepítéséről A szocialisták országgyűlési frakciójának elnöksége érthetetlennek és károsnak minősítette Orbán Viktor kanadai nyilatkozatát, miszerint ha Oroszország mi­att válságos helyzet alakulna ki, a magyar kormány fontolóra venné, hogy lehetővé teszi amerikai nukle­áris fegyverek magyarországi telepítését - nyilatkoz­ta Kovács László az MSZP frakcióelnökségének teg­napi ülése után az MTI-nek. A frakcióvezető jelezte: az Egyesült Államok és Oroszor­szág viszonya - a két fél erőfeszítéseinek eredményeképpen - nem egy konfliktus irányába fejlődik, így válsághelyzet nem várható, tehát sem az Egyesült Államok, sem pedig a NATO nem kér ilyesmit Magyarországtól.­­ Ráadásul a NATO-bővítés kezdetén mind az Egyesült Államok, mind pedig a NATO nyomatékosan hangsúlyoz­ta, hogy a bővítés nemm jár együtt a nukleáris fegyverek telepítésének megváltoztatásával, s így arról sincs szó, hogy az új tagállamok területére nukleáris eszközöket kívánná­nak telepíteni - tette hozzá. Kovács László szerint a miniszterelnöki nyilatkozat „nemcsak a magyar lakosságot ijesztette meg és Oroszor­szágot irritálta, hanem a NATO körültekintő magatartásá­val is ellentétes”.­­ A miniszterelnök ugyan később korrigálta sajtónyilat­kozatát, ez azonban nem tehette meg nem történtté a dol­got, legfeljebb azt mutatta, hogy a magyar kormányfő meg­gondolatlanul nyilatkozik fontos kérdésekben - értékelte a szocialisták frakcióvezetője. Értelmetlen az atomrakéták magyarországi állomásozta­­tásának kérdésével foglalkozni, nyilván provokálták Orbán Viktort, ahogy az egész út a provokáció jegyében telt az elindulástól az átszálláson át a megérkezésig - nyilatkozta az MTI-nek tegnap Csurka István, a MIÉP elnöke. A politikus szerint atomrakéták Magyarországon való ál­­lomásoztatása „a magyarság halálát jelenti”, ám ennek je­lenleg reális veszélye nem áll fenn. Thürmer Gyula, a Munkáspárt elnöke tegnap követelte Orbán Viktor kormányfő lemondását a The Globe and Mail című kanadai napilapnak adott nyilatkozata miatt. Orbán Viktor és az általa vezetett magyar küldöttség tegnap hazaérkezett ötnapos hivatalos kanadai látogatásá­ról. A Ferihegyi repülőtéren tartott sajtókonferencián a kormányfő összegezte a látogatást. A magyar kormány minden kérést megfontol, amely a nemzetközi közösségtől érkezik, s azután úgy dönt, aho­gyan azt jónak látja - mondta Orbán Viktor miniszterel­nök az MTI kérdésére válaszolva, amely arra vonatkozott, hogy egy kanadai lapnak adott nyilatkozata szerint vál­sághelyzet esetén a kormány kész lenne megfontolni NA­TO nukleáris fegyverek esetleges magyarországi telepíté­sét. -A NATO nukleáris arzenáljának jövője aktuális kérdés Kanadában - közölte Orbán Viktor. Hangsúlyozta ugyan­akkor, hogy elhárította az esetleges magyarországi vonat­kozást érintő újságírói kérdést. KÜLPOLITIKA 3 A demokratikus ellenzék küldöttsége Washingtonban A Szövetség a Változásokért vezetői kérik a JSZK-t sújtó szankciók feloldását - Ötnapos látogatás az USA-ban (Folytatás az 1. oldalról) „Azt fogjuk kérni tárgyalópartne­reinktől, hogy gyakoroljanak nyo­mást a nemzetközi szervezetekre, hogy azok hatékonyabban megvéd­jék a kosovói szerbeket. Javaslatunk van a szerbek leendő státusáról is, és arról, hogyan lehet Kosovo ismét többnemzetiségű tartomány” mondta Đinđić. Szerinte a szankció­kat a szabad választásokért cserében fel kellene oldani. Megtárgyalják azt is, hogyan lehet­ne megsegíteni az ellenzéki városokat anélkül, hogy közben Miloševićen se­gítenének. A kérdésre, hogy vélemé­nye szerint megértésre találnak-e Washingtonban, Đinđić azt válaszolta, hogy a szerbiai ellenzéknek nincs olyan befolyása, hogy biztosra mehet, de meg kell próbálniuk elérni céljai­kat. „Véleményünk szerint eléggé meggyőző érveink vannak: nem párt­érdekek és nem részrehajlók. Objektí­­vek vagyunk és reméljük, hogy tár­gyalópartnereink megértenek ben­nünket” - mondta Đinđić és hozzátet­te még, hogy november folyamán ta­lálkoznak az Európai Unió miniszte­reivel, majd a skandináv országokba utaznak. (Beta) Tárgyalások a szerbiai demokratizálódás stratégiájáról Ellenzéki pártok küldöttségei ma Budapesten találkoznak az EU képviselőivel (Folytatás az 1. oldalról) .Az a benyomásunk azonban, hogy fel fogják függeszteni a légiforgalom tilalmát és enyhítik a fűtőanyag szállí­tásának feltételeit” - mondta Vojin Di­­mitrijevic. Megértéssel szólt az EU Ju­goszlávia iránti politikájáról, mert, mint mondta: „végtére is Boszniához hasonlóan Európa fogja viselni az új­jáépítés terhének java részét". A Demokratikus Pártok Szövetsé­gének nevében Budapestre Miodrag Isakov, a Vajdasági Demokratikus Re­formpárt elnöke, illetve Zarko Korác, a Szociáldemokrata Unió elnöke uta­zik. Ezek a pártok a Luxembourgban kötött elvi megállapodás konkretizálá­sát várják a budapesti találkozótól, to­vábbá azt, hogy az EU képviselői meg­határozzák a szerbiai városoknak és községeknek nyújtandó segély priori­tási jegyzékét. Az említett pártok köz­zétették, hogy szorgalmazni fogják az EU és a szerbiai ellenzék közös mun­­katestületeinek létrehozását, hogy fi­gyelemmel kísérhessék a megállapo­dások végrehajtását, illetve koordinál­hassák a segélyt. Vuk Obradovic, a Szociáldemokrá­­cia elnöke Finnország budapesti nagy­­követségén fog találkozni az EU kép­viselőivel. A párt közleménye szerint megvitatják a JSZK-ban uralkodó álla­potokat, az EU politikáját, a munka­­csoportok létrehozását, a gazdasági körülményeket, a kosovói és Crna Go­­ra-i helyzetet, illetve a humanitárius segély lehetőségét. A találkozón nem hoznak határozatokat, csupán véle­ménycserét folytatnak és előkészítik a következő tanácskozásokat. Az Európai Unió korábban közölte, hogy Budapestre Zoran Đinđićet és Vuk Draškovićot, a Demokrata Párt, illetve a Szerb Megújhodási Mozgalom elnökét, Vladan Baticot, a Szövetség a Változásokért koordinátorát és Dra­­goslav Avramovic kormányfőjelöltet hívták meg. Név szerint meghívót ka­pott Vojislav Koštunica és Nebojša Covic, a Szerbiai Demokrata Párt, illet­ve a Demokratikus Alternatíva elnö­kei, Dušan Mihajlović, az Új Demok­rácia elnöke, Mile Isakov és Predrag Simić, az SZMM vezérének tanácsadó­ja. Drašković és Koštunica közölte, hogy nem utazik Budapestre. Tegnap délutáni hírek szerint vég­leges, hogy a Szerb Megújhodási Moz­galom és a Szerbiai Demokrata Párt nem hajlandó részt venni a budapesti találkozón, amelyen így a Szövetség a Változásokért, a Szociáldemokrácia, és a Demokratikus Pártok Szövetsége képviselteti magát. (Beta) Közel-keleti csúcs Oslóban Ma tartják a Clinton-Barak­ Arafat-találkozót Bill Clinton amerikai elnök tegnap kétnapos látogatásra Oslóba érkezett, ahol részt vesz a négy éve meggyilkolt Jichák Rabin izraeli miniszterelnök emlékére rendezett közel-keleti csúcs­­találkozón. Clintont megérkezése után V. Ha­rald norvég király fogadta, majd kü­­lön-külön megbeszélést folytat Jasszer Arafat palesztin elnökkel és Ehud Ba­rak izraeli miniszterelnökkel. A Clin­­ton-Barak-Arafat hármas csúcstalál­kozót ma délután tartják - jelentette a Reuters. Clinton és a vendéglátó norvég kormány a múlt héten egyaránt úgy nyilatkozott, hogy az oslói találkozón nem várható döntő áttörés a közel-ke­leti békefolyamatban. Az amerikai elnököt elkísérte a nor­vég fővárosba Madeleine Albright kül­ügyminiszter, aki a tervek szerint Vla­gyimir Putyin orosz miniszterelnökkel tárgyal majd. Az oslói megbeszéléseken részt vesz az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő Finnország képviseletében Martti Ahtisaari finn államfő is. Ehud Barak izraeli kormányfő va­sárnap, Jasszer Arafat és Vlagyimir Putyin pedig tegnap érkezett meg a norvég fővárosba. (FoNet/AP-telefotó) Ehud Barak tegnap találkozott Kjell Magne Bond­evik norvég miniszterelnökkel is

Next