Magyar Szó, 1999. november (56. évfolyam, 213-235. szám)

1999-11-26 / 234. szám

2 KÜLPOLITIKA Incidens Ankarában Kurd lázadók által megölt török katonák hozzátartozói tegnap Ankarában megtámadtak egy emberi jogi irodát, és megverték annak vezetőjét. A sértett, az IHD nevű szervezet vezetője, Husnu Ondul újságíróknak elmondta, hogy egy körülbelül 40 főnyi csoport berontott az irodába, elvágták a telefonvonalakat és összetörték a berendezést. Tiltakozásuk hagyományos jelet, egy fekete koszo­rút hagytak a helyszínen. Az irodavezető még mindig reszketett, amikor az újságíróknak beszámolt a történtekről - írta a Reuters. Az IHD-t gyakran vádolják az országban azzal, hogy együttérző az Öcalan vezette felkelőkkel, a Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK). Az IHD korábbi veze­tőjét, Akin Birdalt az idén májusban lőfegyverrel úgy megsebesítették, hogy válságos állapotba került. Ondul elmondta, hogy mind az épületen belül, mind az előtte tartózkodó rendőrök tétlenül nézték végig a támadást, azt, hogy őt megverik, miközben segítségért kiáltozott. Rendőröket azóta vezényelnek „őrségbe” az iroda köré, hogy Birdalt meglőtték - mondta. Az irodavezető kijelentette: a támadások nem tántorítják el őket attól, hogy folytassák munkájukat, védjék az emberi jogokat. A Reuters megjegyezte, hogy Török­ország nagyon szeretne belépni az Euró­pai Unióba, márpedig ezt a törekvését a halálbüntetés végrehajtása bizonyosan visszavetné. Az Európai Unió soha nem fogadna tagjai sorába olyan államot, amely jogi esz­közeinek tárában tartja a halálbüntetést - jelentette ki az EU brüsszeli végrehajtó testületének egyik szóvivője tegnap. Az Európai Bizottság ezzel reagált ar­ra, hogy a török legfelső bíróság megerő­sítette a halálos ítéletet Abdullah Öcalan kurd pártvezető ellen. Törökország ugyanis EU-tagjelöltnek tekinti magát, miután 1987-ben beadta jelentkezését, és várhatóan már decemberben az unió is hivatalosan annak nyilvánítja, azonáltal továbbra is reméli, hogy a bün­tetést nem hajtják végre. „Emlékeztette Ankarát és az EU-tagságra pályázó többi országot arra, hogyha be akarnak lépni, akkor el kell törölniük a halálbüntetést, és tiszteletben kell tartaniuk az európai emberi jogi egyezményt” - mondta Jean Christophe Filori, a biztos szóvivője. Verheugen programja szerint tegnap es­te Brüsszelben találkozott Ismail Cem tö­rök külügyminiszterrel, s felvetette az Öcalan-ügyet. „Az Európai Unió nevében szeret­ném remélni, hogy Öcalan ügyében nem ez volt az utolsó szó” - jelentette ki Paavo Zipponen, az EU soros elnökségét betöl­tő Finnország kormányfője. A németor­szági látogatáson tartózkodó Zipponen elmondta: Öcalan sorsa befolyással lesz ÖCALAN-ÜGY A semmítőszék helybenhagyta a halálos ítéletet Felhívások Ankarához a döntés felülbírálása érdekében A török semmítőszék tegnap Ankarában helybenhagyta az Abdullah Öcalan kurd lázadóvezérre árulásért és szeparatizmusért június 29- én kimondott halálos ítéletet. A fellebbviteli bíróság megfelelőnek találta a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) vezetőjének perét, amelyet Imrali börtönszigeten folytattak le. Öcalan sorsa azonban még koránt­sem pecsételődött meg. Az ítélet az ankarai parlament és Sü­­leyman Demirel elnök jóváhagyására vár. Ezután pedig a kurd vezető védői bizonyosan az Európai Emberi Jogi Bí­róság elé terjesztik az ügyet: a testület aligha hozza meg verdiktjét másfél évnél hamarabb. Az EU már többször kifejezésre jut­tatta nemtetszését az Öcalan elleni halá­los ítélet ügyében. A szóvivő most emlé­keztetett arra, hogy Brüsszel reméli, az ítéletet nem hajtják végre. Günter Verheugen, az Európai Bi­zottság bővítési ügyekben illetékes tagja közölte, hogy „csalódott” a török semmí­tőszék döntése miatt. Verheugen mind­arra, hogy az EU hogyan dönt Törökor­szág uniós tagjelöltségéről. Reméli, az ankarai parlament felülbírálja a bírósági ítéletet, mondta. „Most inkább arra vol­na szükség, hogy Törökország külső megítélése szempontjából kedvező lépé­seket tegyen, és megmaradjon a jelenlegi jó hangulat közte és az unió között" - vélte a finn kormányfő. Az Európa Tanács leszögezte, hogy Öcalan kivégzése tűrhetetlen lenne. Gunnar Jansson, a 41 országot tömörítő szervezetnek a tárgyalásra kiküldött kép­viselője Strasbourgban kiadott közlemé­nyében azt írta: a perben tiszteletben tar­tották Öcalan jogait, de „a halálos ítélet tűrhetetlen, mert ellentmond az ET nor­máinak”. (Törökország ET-tag.) Jansson emlékeztette Ankarát arra, hogyha Öca­lan védői kegyelmi kérvényt nyújtanak be az Európai Emberi Jogi Bírósághoz, akkor Öcalant nem lehet addig kivégez­ni, amíg az ügy ott folyamatban van. A képviselő felszólította a török állami ve­zetést, hogy kegyelmezzen meg a lázadó­­vezérnek. Oroszország reméli, hogy az emberi­esség legmagasztosabb elvei fognak érvé­nyesülni az Öcalan-ügyben, és nem fog­ják végrehajtani a kurd lázadóvezér elle­ni halálos ítéletet - foglalt állást közlemé­nyében az orosz külügyminisztérium. A görög kormány felszólította az Eu­rópai Uniót, hogy „ebben az esetben” szi­lárdan tartson ki a halálbüntetést eluta­sító álláspontjában - közölte a görög kor­mány szóvivője. Dimitrisz Reppasz han­goztatta, hogy Athén „kezdettől fogva és elvi okokból” ellenezte a halálbüntetést. Görögország folytatni fogja harcát azért, hogy tiszteletben tartsák az emberi jogo­kat a szomszédos országokban, így Tö­rökországban is - mondta. (MTI) Rovarirtó a kábítószerben A milánói rendőrség fogása­­ Békés munkamegosztás az olasz bűnbandák között Emberre is ártalmas rovarirtóval kevert heroinszállítmányt talált a milá­nói rendőrség két algériai férfinál. Né­hány napon belül másodszor fordul elő hasonló eset. A hét elején olyan extasy­­tablettákat találtak kórházba került fiataloknál, amelyekben gyártóik amfe­­tamint, kokaint, meszet, gipszet és mo­sóport elegyítettek. Ami a rovarirtót illeti, a laborató­riumi vizsgálatok kimutatták, hogy a mezőgazdaságban használatos Car­­barysról van szó. Ebből 70-80 milli­gramm is elegendő ahhoz, hogy megöl­jön egy embert. Az algériai terjesztőktől elkobzott egyik 3,7 grammos csomag­ban a hatóságok 600 milligramm Car­­barylt mutattak ki. Milánó az utóbbi időben a hagyo­mányos kábítószerek kereskedelmének olaszországi központjává vált. Az ide­érkező áru egy része ottmarad, az észak­olasz város környékén, nagyobb há­nyada azonban tovább utazik a déli tartományok felé. Rendőrségi források emlékeztetnek: egy időben véres háború folyt a külön­féle bűnbandák között a piacok ellen­őrzéséért, ma azonban kialakult egy­fajta békés munkamegosztás. A dél­olaszországi calabriaiak a kokain és a hasis továbbításáért „felelnek”, a koso­­vóiak és az albánok reszortja a heroin és a marihuána terjesztése, a törökök, az algériaiak, az egyiptomiak, a paler­­móiak és a nápolyiak - akik egykor a piacok legfőbb urai voltak - most meg­elégszenek a közvetítés, a nagybani el­osztás feladatával. A calabriai Ndrangheta (a maffia helyi változata) foglalkozik kolumbiai kokainnal, amely Hollandia és Belgium kikötőiből Németországon és Svájcon vagy a ná­polyi és salernói kikötőn keresztül érke­zik az országba. Ugyancsak e szervezet „hatáskörébe” tartozik az észak-afrikai hasis, amely Marokkóból indul útjára, Spanyolországon keresztül érkezve az olasz csizmára. Minden csoport csak részfeladatot hajlandó végezni. A calabriaiak pél­dául nem piszkítják be a kezüket utcai árusítással. Milánóban az észak-afri­kaiak azok, akik kicsiben árusítják a mámorító anyagot, de ők nem vállalják a behozatal kockázatait. Ezért a futá­rok megbízható hálózatára van szük­ség, s ebben a Frankfurtban, Kölnben, Brüsszelben, Amszterdamban élő ca­labriai kolóniák (a kivándoroltak má­sodik és harmadik generációi) játsszák most a főszerepet. Az említett városok kikötőiből a kokaint egyéni futárok vi­szik tovább 10-20 kilogrammnál nem nehezebb csomagokban. A kosovóiak és az albánok számára a törökök átengedték a heroin szállítá­sának utolsó szakaszát és a végső el­adást. A Dardanellákon átkelő kamio­nok számára a magyar, a bolgár, a román és a cseh határ mintha nem is létezne - mondják az olasz rendőri for­rások. Miután a hasis eléri a Balkán központját, a kosovói albánok számára gyerekjáték eljuttatni az „anyagot” Szlovénián keresztül Itáliába német és osztrák futárok segítségével. (MTI) Magyar Szó 1999. november 26., péntek Távozni kényszerült a Magyar Rádió belgrádi tudósítója A szerb belügyminisztérium nem hosszabbította meg Dezső János tartózkodási engedélyét Jugoszlávia elhagyására kény­szerült szerdán Dezső János, a Magyar Rádió belgrádi tudósí­tója, miután a szerb belügymi­nisztérium nem hosszabbította meg szerda éjfélig érvényes tartózkodási engedélyét. Kiss Oszkár, a belgrádi magyar nagykövetség konzulja a hírt meg­erősítve az MTI-nek elmondta: a helyi hatóságok megpróbálták rábe­szélni a tudósítót, hogy Újvidéken újítsa meg jugoszláv okmányait. Dezső János Jugoszláviában szü­letett, de időközben felvette a ma­gyar állampolgárságot, sőt az elmúlt években nem is élt jugoszláv állam­polgári jogaival. A konzul megjegyezte, hogy ko­rábbi akkreditációjának elfogadásá­val a hatóságok magyar állampol­gárként ismerték el a tudósítót, a most kért intézkedés viszont jogállá­sának megváltozását jelentette vol­na. A magyar külügyminisztérium érthetetlennek és indokolatlannak tartja, hogy a Magyar Rádió belgrá­di tudósítóját, Dezső Jánost és csa­ládját 12 órás határidővel távozásra szólították fel Jugoszláviából - mondta a külügyi szóvivő az MTI érdeklődésére. Horváth Gábor ki­fejtette: a külügyi tárca diplomáciai úton felveti a kérdést a jugoszláv il­letékesek irányába. - Szorgalmazzuk, hogy vizsgálják felül intézkedésüket, s tegyék lehe­tővé Dezső János mihamarabbi visszatérését Belgrádba, tudósítói működésének folytatását - tette hozzá. Dezső János 1996 óta tölti be a közszolgálati rádió tudósítói posztját Belgrádban, s tevékenységét eddig nem kifogásolták. - Az az adminisztratív hivatkozás, amely alapján most távozásra szólí­tották fel, eddig soha nem vetődött fel - közölte a szóvivő. A történtekre reagálva az Ágos­ton András vezette Vajdasági Ma­gyar Demokrata Párt (VMDP) teg­nap nyilatkozatban helytelenítette a belgrádi eljárást. Az MTI-hez eljut­tatott, Ágoston András aláírásával ellátott nyilatkozatban a párt úgy vélte, hogy „a távozásra megszabott tizenkét órás határidő azt bizonyítja: a kiutasításnak politikai háttere van”. A VMDP hangsúlyozta, hogy „sem a vajdasági magyaroknak, de a többi szerbiai polgárnak sincs arra szüksége, hogy a hatalom ilyen for­mában növelje a távolságot az or­szág és a nemzetközi közösség, még kevésbé egy szomszédos ország kö­zött”.­­ A VMDP ezért reméli, hogy a (belgrádi) hatalmi szervek mielőbb lehetővé teszik, hogy a Magyar Rá­dió tudósítót küldjön Belgrádba - tette hozzá a pártvezető. Az izraeli katonák jövőre távoznak Dél-Libanonból Ehud Barak miniszterelnök megerősítette ígéretét­­ Továbbra sincs egyezség a ciszjordániai csapatkivonás ügyében Ehud Barak izraeli miniszter­elnök tegnap megerősítette ígéretét: 2000 júniusáig kivon­ják az izraeli csapatokat Dél- Libanonból. Barak az izraeli rádióban elmondta: bízik ab­ban, hogy a megadott időpon­tig lezárul Izrael „dél-libanoni jelenlétének fájdalmas, drága és kínzó fejezete”. A miniszter­­elnök hangsúlyozta, hogy e bő fél év alatt az izraeli hadsereg egy megállapodás keretében visszavonul az izraeli-libanoni határra, és ott „biztonsági szol­gálatot” teljesít majd. Izrael 1995 óta tartja ellenőrzése alatt az úgynevezett biztonsági öveze­tet Dél-Libanonban, amely állandó színtere a hadsereg és az Irán-barát Hezbollah összecsapásainak. Politikai megfigyelők szerint az egyoldalú izra­eli csapatkivonás Dél-Libanonból a Szíriával való békekötés és a Golán­­fennsíkról történő csapatkivonás nél­kül nem hoz teljes békét a térségnek. Szíriának meghatározó katonai és politikai befolyása van Libanonban. Az 1996 márciusában félbeszakadt izrae­­li-szíriai béketárgyalások újrafelvéte­­lére tett nemzetközi fáradozások eddig eredménytelenek maradtak - írja a dpa hírügyökség. Az izraeli és a palesztin tárgyalókül­döttségek a szerda éjjel tartott újabb találkozójukon sem tudtak megállapo­dásra jutni az izraeli csapatok kivoná­sáról, de ezúttal már bizakodóan szól­tak a megegyezés közeli esélyéről. Mindkét delegáció vezetője meg­erősítette, hogy előrelépés történt a Nyugat-Jeruzsálem egyik szállodájá­ban több mint négy órán át tartó tár­gyalásokon. Azt azonban nem közölték pontosan, hogy miben sikerült dűlőre jutniuk. A Sarm es-Sejkben kötött megálla­podások értelmében Izraelnek no­vember 15-éig ki kellett volna vonnia csapatait Ciszjordánia területének újabb két százalékáról, és további há­rom százalékán pedig át kellett volna adnia a polgári közigazgatási jogkörö­ket a palesztin hatóságnak. A palesztin fél azonban nem fogadta el az Izrael által konkrétan kijelölt zónákat, mert azt akarja, hogy az újabb földdarab - a területi folyamatosság jegyében -szorosan illeszkedjen a palesztin fenn­hatóság alatt lévő területhez. Másrészt a palesztinok azt szeretnék, ha egy né­pesebb részt kapnának meg. A Reuters jelentése szerint Szaeb Erakat palesztin főtárgyaló tegnap hajnalban megerősítette: a palesztinok nem akarnak válságot, mindent meg­tesznek, hogy megoldást találjanak a problémákra. Oded Erana izraeli fő­tárgyaló pedig kijelentette, hogy re­ményei szerint már a közeli napokban megszületik az egyezség. (MTI) Hajószerencsétlenség Kínában Legkevesebb 140 halott Hajótörést szenvedett szerdán Kí­na keleti partjainál 312 utassal a fedél­zetén egy kínai hajó. A tomboló vihar­ban történt szerencsétlenségnek leg­kevesebb 140 halottja van. Az ítéletidő miatt a mentőalakula­tok csak tegnap reggel tudták elérni a térséget, és eddig mindössze húsz túlélőt sikerült találniuk. A hajótöröt­tek többségének halálát kihűlés okoz­ta. Az évtized legsúlyosabb kínai ha­jószerencsétlenségében 152 ember el­tűnt -jelentette tegnap az Új Kína hír­­ügynökség. A „Tasun” szerda délután szenve­dett hajótörést a Santung tartomány­­beli Jentaj kikötője közelében. A hajó éppen a kikötőbe igyekezett, miután az igen erős szél miatt útirányt változ­tatott. A hajó a Santung-félszigetről in­dult, és eredetileg a Pohaj-öblön ke­resztül az északkeletre fekvő Talien ki­kötőjébe tartott, de viharba került. Szerda délután adta le az első vészje­leket, miután eddig ismeretlen okból tűz ütött ki a hajón. Az utolsó vészjelek röviddel éjfél előtt érkeztek a bajbaju­tott Tasunról. Az utóbbi évek legsúlyosabb folya­mi hajószerencsétlensége 1994 febru­árjában történt Kínában, amikor egy komp és egy uszály ütközött össze a Jangcén. A szerencsétlenségben 135 ember lelte halálát. Az eddigi legtöbb halálos áldozatot követelő tengeri ha­jóbalesetet 1993 áprilisában jegyezték fel. 44 ember vesztette életét, miután a déli Kuangtung tartomány partjai­nál felborult egy hajó - írta az AFP. Izrael visszautasítja a Vatikán vádjait A zsidó állam békétlenséget szít, vádolt a Szentszék Az izraeli külügyminisztérium kedd este határozottan visszautasította a Vatikán vádjait, amelyek szerint a zsidó állam békétlenséget szít a Szent­földön élő keresztények és muszlimok között. Az izraeli hatóságok nemrégiben engedélyt adtak egy mecset felépítésé­re a názáreti Angyali Üdvözlet temp­loma mellett, amit a Vatikán határo­zottan ellenez. A minisztérium „sajnálattal” állapítot­ta meg, hogy a Szentszék tiltakozása egy olyan „régi szokásra emlékeztet”, amikor „a vádló ujj rossz irányba mutat”. ,A názáreti mecset felépítésének engedélyezésével az izraeli kormány figyelembe vette az összes fél vélemé­nyét, és célja a vallásszabadság megőr­zése volt” - olvasható a nyilatkozatban. Az izraeli tárca rámutatott, hogy „a názáreti muszlim közösség szembe­szállt a muszlim tisztségviselőknek, je­lesül a jeruzsálemi iszlám főtanácsnak a mecsetépítés elhalasztására tett kí­sérleteivel”. A dokumentum szerint az izraeli vezetésnek „eltökélt szándéka fönntar­tani a közrendet mind Názáretben, mind a Szentföld más részein, hogy valamennnyi polgár békében élhes­sen, és szavatolva legyen a különböző felekezetekhez tartozó zarándokok biztonsága”.

Next