Magyar Szó, 1999. november (56. évfolyam, 213-235. szám)
1999-11-26 / 234. szám
2 KÜLPOLITIKA Incidens Ankarában Kurd lázadók által megölt török katonák hozzátartozói tegnap Ankarában megtámadtak egy emberi jogi irodát, és megverték annak vezetőjét. A sértett, az IHD nevű szervezet vezetője, Husnu Ondul újságíróknak elmondta, hogy egy körülbelül 40 főnyi csoport berontott az irodába, elvágták a telefonvonalakat és összetörték a berendezést. Tiltakozásuk hagyományos jelet, egy fekete koszorút hagytak a helyszínen. Az irodavezető még mindig reszketett, amikor az újságíróknak beszámolt a történtekről - írta a Reuters. Az IHD-t gyakran vádolják az országban azzal, hogy együttérző az Öcalan vezette felkelőkkel, a Kurdisztáni Munkáspárttal (PKK). Az IHD korábbi vezetőjét, Akin Birdalt az idén májusban lőfegyverrel úgy megsebesítették, hogy válságos állapotba került. Ondul elmondta, hogy mind az épületen belül, mind az előtte tartózkodó rendőrök tétlenül nézték végig a támadást, azt, hogy őt megverik, miközben segítségért kiáltozott. Rendőröket azóta vezényelnek „őrségbe” az iroda köré, hogy Birdalt meglőtték - mondta. Az irodavezető kijelentette: a támadások nem tántorítják el őket attól, hogy folytassák munkájukat, védjék az emberi jogokat. A Reuters megjegyezte, hogy Törökország nagyon szeretne belépni az Európai Unióba, márpedig ezt a törekvését a halálbüntetés végrehajtása bizonyosan visszavetné. Az Európai Unió soha nem fogadna tagjai sorába olyan államot, amely jogi eszközeinek tárában tartja a halálbüntetést - jelentette ki az EU brüsszeli végrehajtó testületének egyik szóvivője tegnap. Az Európai Bizottság ezzel reagált arra, hogy a török legfelső bíróság megerősítette a halálos ítéletet Abdullah Öcalan kurd pártvezető ellen. Törökország ugyanis EU-tagjelöltnek tekinti magát, miután 1987-ben beadta jelentkezését, és várhatóan már decemberben az unió is hivatalosan annak nyilvánítja, azonáltal továbbra is reméli, hogy a büntetést nem hajtják végre. „Emlékeztette Ankarát és az EU-tagságra pályázó többi országot arra, hogyha be akarnak lépni, akkor el kell törölniük a halálbüntetést, és tiszteletben kell tartaniuk az európai emberi jogi egyezményt” - mondta Jean Christophe Filori, a biztos szóvivője. Verheugen programja szerint tegnap este Brüsszelben találkozott Ismail Cem török külügyminiszterrel, s felvetette az Öcalan-ügyet. „Az Európai Unió nevében szeretném remélni, hogy Öcalan ügyében nem ez volt az utolsó szó” - jelentette ki Paavo Zipponen, az EU soros elnökségét betöltő Finnország kormányfője. A németországi látogatáson tartózkodó Zipponen elmondta: Öcalan sorsa befolyással lesz ÖCALAN-ÜGY A semmítőszék helybenhagyta a halálos ítéletet Felhívások Ankarához a döntés felülbírálása érdekében A török semmítőszék tegnap Ankarában helybenhagyta az Abdullah Öcalan kurd lázadóvezérre árulásért és szeparatizmusért június 29- én kimondott halálos ítéletet. A fellebbviteli bíróság megfelelőnek találta a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) vezetőjének perét, amelyet Imrali börtönszigeten folytattak le. Öcalan sorsa azonban még korántsem pecsételődött meg. Az ítélet az ankarai parlament és Süleyman Demirel elnök jóváhagyására vár. Ezután pedig a kurd vezető védői bizonyosan az Európai Emberi Jogi Bíróság elé terjesztik az ügyet: a testület aligha hozza meg verdiktjét másfél évnél hamarabb. Az EU már többször kifejezésre juttatta nemtetszését az Öcalan elleni halálos ítélet ügyében. A szóvivő most emlékeztetett arra, hogy Brüsszel reméli, az ítéletet nem hajtják végre. Günter Verheugen, az Európai Bizottság bővítési ügyekben illetékes tagja közölte, hogy „csalódott” a török semmítőszék döntése miatt. Verheugen mindarra, hogy az EU hogyan dönt Törökország uniós tagjelöltségéről. Reméli, az ankarai parlament felülbírálja a bírósági ítéletet, mondta. „Most inkább arra volna szükség, hogy Törökország külső megítélése szempontjából kedvező lépéseket tegyen, és megmaradjon a jelenlegi jó hangulat közte és az unió között" - vélte a finn kormányfő. Az Európa Tanács leszögezte, hogy Öcalan kivégzése tűrhetetlen lenne. Gunnar Jansson, a 41 országot tömörítő szervezetnek a tárgyalásra kiküldött képviselője Strasbourgban kiadott közleményében azt írta: a perben tiszteletben tartották Öcalan jogait, de „a halálos ítélet tűrhetetlen, mert ellentmond az ET normáinak”. (Törökország ET-tag.) Jansson emlékeztette Ankarát arra, hogyha Öcalan védői kegyelmi kérvényt nyújtanak be az Európai Emberi Jogi Bírósághoz, akkor Öcalant nem lehet addig kivégezni, amíg az ügy ott folyamatban van. A képviselő felszólította a török állami vezetést, hogy kegyelmezzen meg a lázadóvezérnek. Oroszország reméli, hogy az emberiesség legmagasztosabb elvei fognak érvényesülni az Öcalan-ügyben, és nem fogják végrehajtani a kurd lázadóvezér elleni halálos ítéletet - foglalt állást közleményében az orosz külügyminisztérium. A görög kormány felszólította az Európai Uniót, hogy „ebben az esetben” szilárdan tartson ki a halálbüntetést elutasító álláspontjában - közölte a görög kormány szóvivője. Dimitrisz Reppasz hangoztatta, hogy Athén „kezdettől fogva és elvi okokból” ellenezte a halálbüntetést. Görögország folytatni fogja harcát azért, hogy tiszteletben tartsák az emberi jogokat a szomszédos országokban, így Törökországban is - mondta. (MTI) Rovarirtó a kábítószerben A milánói rendőrség fogása Békés munkamegosztás az olasz bűnbandák között Emberre is ártalmas rovarirtóval kevert heroinszállítmányt talált a milánói rendőrség két algériai férfinál. Néhány napon belül másodszor fordul elő hasonló eset. A hét elején olyan extasytablettákat találtak kórházba került fiataloknál, amelyekben gyártóik amfetamint, kokaint, meszet, gipszet és mosóport elegyítettek. Ami a rovarirtót illeti, a laboratóriumi vizsgálatok kimutatták, hogy a mezőgazdaságban használatos Carbarysról van szó. Ebből 70-80 milligramm is elegendő ahhoz, hogy megöljön egy embert. Az algériai terjesztőktől elkobzott egyik 3,7 grammos csomagban a hatóságok 600 milligramm Carbarylt mutattak ki. Milánó az utóbbi időben a hagyományos kábítószerek kereskedelmének olaszországi központjává vált. Az ideérkező áru egy része ottmarad, az északolasz város környékén, nagyobb hányada azonban tovább utazik a déli tartományok felé. Rendőrségi források emlékeztetnek: egy időben véres háború folyt a különféle bűnbandák között a piacok ellenőrzéséért, ma azonban kialakult egyfajta békés munkamegosztás. A délolaszországi calabriaiak a kokain és a hasis továbbításáért „felelnek”, a kosovóiak és az albánok reszortja a heroin és a marihuána terjesztése, a törökök, az algériaiak, az egyiptomiak, a palermóiak és a nápolyiak - akik egykor a piacok legfőbb urai voltak - most megelégszenek a közvetítés, a nagybani elosztás feladatával. A calabriai Ndrangheta (a maffia helyi változata) foglalkozik kolumbiai kokainnal, amely Hollandia és Belgium kikötőiből Németországon és Svájcon vagy a nápolyi és salernói kikötőn keresztül érkezik az országba. Ugyancsak e szervezet „hatáskörébe” tartozik az észak-afrikai hasis, amely Marokkóból indul útjára, Spanyolországon keresztül érkezve az olasz csizmára. Minden csoport csak részfeladatot hajlandó végezni. A calabriaiak például nem piszkítják be a kezüket utcai árusítással. Milánóban az észak-afrikaiak azok, akik kicsiben árusítják a mámorító anyagot, de ők nem vállalják a behozatal kockázatait. Ezért a futárok megbízható hálózatára van szükség, s ebben a Frankfurtban, Kölnben, Brüsszelben, Amszterdamban élő calabriai kolóniák (a kivándoroltak második és harmadik generációi) játsszák most a főszerepet. Az említett városok kikötőiből a kokaint egyéni futárok viszik tovább 10-20 kilogrammnál nem nehezebb csomagokban. A kosovóiak és az albánok számára a törökök átengedték a heroin szállításának utolsó szakaszát és a végső eladást. A Dardanellákon átkelő kamionok számára a magyar, a bolgár, a román és a cseh határ mintha nem is létezne - mondják az olasz rendőri források. Miután a hasis eléri a Balkán központját, a kosovói albánok számára gyerekjáték eljuttatni az „anyagot” Szlovénián keresztül Itáliába német és osztrák futárok segítségével. (MTI) Magyar Szó 1999. november 26., péntek Távozni kényszerült a Magyar Rádió belgrádi tudósítója A szerb belügyminisztérium nem hosszabbította meg Dezső János tartózkodási engedélyét Jugoszlávia elhagyására kényszerült szerdán Dezső János, a Magyar Rádió belgrádi tudósítója, miután a szerb belügyminisztérium nem hosszabbította meg szerda éjfélig érvényes tartózkodási engedélyét. Kiss Oszkár, a belgrádi magyar nagykövetség konzulja a hírt megerősítve az MTI-nek elmondta: a helyi hatóságok megpróbálták rábeszélni a tudósítót, hogy Újvidéken újítsa meg jugoszláv okmányait. Dezső János Jugoszláviában született, de időközben felvette a magyar állampolgárságot, sőt az elmúlt években nem is élt jugoszláv állampolgári jogaival. A konzul megjegyezte, hogy korábbi akkreditációjának elfogadásával a hatóságok magyar állampolgárként ismerték el a tudósítót, a most kért intézkedés viszont jogállásának megváltozását jelentette volna. A magyar külügyminisztérium érthetetlennek és indokolatlannak tartja, hogy a Magyar Rádió belgrádi tudósítóját, Dezső Jánost és családját 12 órás határidővel távozásra szólították fel Jugoszláviából - mondta a külügyi szóvivő az MTI érdeklődésére. Horváth Gábor kifejtette: a külügyi tárca diplomáciai úton felveti a kérdést a jugoszláv illetékesek irányába. - Szorgalmazzuk, hogy vizsgálják felül intézkedésüket, s tegyék lehetővé Dezső János mihamarabbi visszatérését Belgrádba, tudósítói működésének folytatását - tette hozzá. Dezső János 1996 óta tölti be a közszolgálati rádió tudósítói posztját Belgrádban, s tevékenységét eddig nem kifogásolták. - Az az adminisztratív hivatkozás, amely alapján most távozásra szólították fel, eddig soha nem vetődött fel - közölte a szóvivő. A történtekre reagálva az Ágoston András vezette Vajdasági Magyar Demokrata Párt (VMDP) tegnap nyilatkozatban helytelenítette a belgrádi eljárást. Az MTI-hez eljuttatott, Ágoston András aláírásával ellátott nyilatkozatban a párt úgy vélte, hogy „a távozásra megszabott tizenkét órás határidő azt bizonyítja: a kiutasításnak politikai háttere van”. A VMDP hangsúlyozta, hogy „sem a vajdasági magyaroknak, de a többi szerbiai polgárnak sincs arra szüksége, hogy a hatalom ilyen formában növelje a távolságot az ország és a nemzetközi közösség, még kevésbé egy szomszédos ország között”. A VMDP ezért reméli, hogy a (belgrádi) hatalmi szervek mielőbb lehetővé teszik, hogy a Magyar Rádió tudósítót küldjön Belgrádba - tette hozzá a pártvezető. Az izraeli katonák jövőre távoznak Dél-Libanonból Ehud Barak miniszterelnök megerősítette ígéretét Továbbra sincs egyezség a ciszjordániai csapatkivonás ügyében Ehud Barak izraeli miniszterelnök tegnap megerősítette ígéretét: 2000 júniusáig kivonják az izraeli csapatokat Dél- Libanonból. Barak az izraeli rádióban elmondta: bízik abban, hogy a megadott időpontig lezárul Izrael „dél-libanoni jelenlétének fájdalmas, drága és kínzó fejezete”. A miniszterelnök hangsúlyozta, hogy e bő fél év alatt az izraeli hadsereg egy megállapodás keretében visszavonul az izraeli-libanoni határra, és ott „biztonsági szolgálatot” teljesít majd. Izrael 1995 óta tartja ellenőrzése alatt az úgynevezett biztonsági övezetet Dél-Libanonban, amely állandó színtere a hadsereg és az Irán-barát Hezbollah összecsapásainak. Politikai megfigyelők szerint az egyoldalú izraeli csapatkivonás Dél-Libanonból a Szíriával való békekötés és a Golánfennsíkról történő csapatkivonás nélkül nem hoz teljes békét a térségnek. Szíriának meghatározó katonai és politikai befolyása van Libanonban. Az 1996 márciusában félbeszakadt izraeli-szíriai béketárgyalások újrafelvételére tett nemzetközi fáradozások eddig eredménytelenek maradtak - írja a dpa hírügyökség. Az izraeli és a palesztin tárgyalóküldöttségek a szerda éjjel tartott újabb találkozójukon sem tudtak megállapodásra jutni az izraeli csapatok kivonásáról, de ezúttal már bizakodóan szóltak a megegyezés közeli esélyéről. Mindkét delegáció vezetője megerősítette, hogy előrelépés történt a Nyugat-Jeruzsálem egyik szállodájában több mint négy órán át tartó tárgyalásokon. Azt azonban nem közölték pontosan, hogy miben sikerült dűlőre jutniuk. A Sarm es-Sejkben kötött megállapodások értelmében Izraelnek november 15-éig ki kellett volna vonnia csapatait Ciszjordánia területének újabb két százalékáról, és további három százalékán pedig át kellett volna adnia a polgári közigazgatási jogköröket a palesztin hatóságnak. A palesztin fél azonban nem fogadta el az Izrael által konkrétan kijelölt zónákat, mert azt akarja, hogy az újabb földdarab - a területi folyamatosság jegyében -szorosan illeszkedjen a palesztin fennhatóság alatt lévő területhez. Másrészt a palesztinok azt szeretnék, ha egy népesebb részt kapnának meg. A Reuters jelentése szerint Szaeb Erakat palesztin főtárgyaló tegnap hajnalban megerősítette: a palesztinok nem akarnak válságot, mindent megtesznek, hogy megoldást találjanak a problémákra. Oded Erana izraeli főtárgyaló pedig kijelentette, hogy reményei szerint már a közeli napokban megszületik az egyezség. (MTI) Hajószerencsétlenség Kínában Legkevesebb 140 halott Hajótörést szenvedett szerdán Kína keleti partjainál 312 utassal a fedélzetén egy kínai hajó. A tomboló viharban történt szerencsétlenségnek legkevesebb 140 halottja van. Az ítéletidő miatt a mentőalakulatok csak tegnap reggel tudták elérni a térséget, és eddig mindössze húsz túlélőt sikerült találniuk. A hajótöröttek többségének halálát kihűlés okozta. Az évtized legsúlyosabb kínai hajószerencsétlenségében 152 ember eltűnt -jelentette tegnap az Új Kína hírügynökség. A „Tasun” szerda délután szenvedett hajótörést a Santung tartománybeli Jentaj kikötője közelében. A hajó éppen a kikötőbe igyekezett, miután az igen erős szél miatt útirányt változtatott. A hajó a Santung-félszigetről indult, és eredetileg a Pohaj-öblön keresztül az északkeletre fekvő Talien kikötőjébe tartott, de viharba került. Szerda délután adta le az első vészjeleket, miután eddig ismeretlen okból tűz ütött ki a hajón. Az utolsó vészjelek röviddel éjfél előtt érkeztek a bajbajutott Tasunról. Az utóbbi évek legsúlyosabb folyami hajószerencsétlensége 1994 februárjában történt Kínában, amikor egy komp és egy uszály ütközött össze a Jangcén. A szerencsétlenségben 135 ember lelte halálát. Az eddigi legtöbb halálos áldozatot követelő tengeri hajóbalesetet 1993 áprilisában jegyezték fel. 44 ember vesztette életét, miután a déli Kuangtung tartomány partjainál felborult egy hajó - írta az AFP. Izrael visszautasítja a Vatikán vádjait A zsidó állam békétlenséget szít, vádolt a Szentszék Az izraeli külügyminisztérium kedd este határozottan visszautasította a Vatikán vádjait, amelyek szerint a zsidó állam békétlenséget szít a Szentföldön élő keresztények és muszlimok között. Az izraeli hatóságok nemrégiben engedélyt adtak egy mecset felépítésére a názáreti Angyali Üdvözlet temploma mellett, amit a Vatikán határozottan ellenez. A minisztérium „sajnálattal” állapította meg, hogy a Szentszék tiltakozása egy olyan „régi szokásra emlékeztet”, amikor „a vádló ujj rossz irányba mutat”. ,A názáreti mecset felépítésének engedélyezésével az izraeli kormány figyelembe vette az összes fél véleményét, és célja a vallásszabadság megőrzése volt” - olvasható a nyilatkozatban. Az izraeli tárca rámutatott, hogy „a názáreti muszlim közösség szembeszállt a muszlim tisztségviselőknek, jelesül a jeruzsálemi iszlám főtanácsnak a mecsetépítés elhalasztására tett kísérleteivel”. A dokumentum szerint az izraeli vezetésnek „eltökélt szándéka fönntartani a közrendet mind Názáretben, mind a Szentföld más részein, hogy valamennnyi polgár békében élhessen, és szavatolva legyen a különböző felekezetekhez tartozó zarándokok biztonsága”.