Magyar Szó, 2000. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2000-03-28 / 73. szám
8 TISZAVIDÉK Magyar Szó A népzene ünnepén Bemutatkoztak Csorváson (is) a felsőhegyi együttesek Ötödik alkalommal rendezték meg a Békés megyei Csorvás nagyközségben a Bartók Béláról elnevezett népzenei versenyt. Ezúttal vajdasági részvevői is voltak a találkozónak: a felsőhegyi citerások és az asszonykórus mellett a verseny végén a becskerekiek mutatkoztak be szerb lakodalmassal. Az egymás közelében elhelyezkedő római katolikus, a román ortodox, a református és az evangélikus templom is utal arra, hogy a történelem folyamán máig sok vallás és nép megfért ezen a településen. Igaz, a románság megszűnőben van, a múlt századi betelepítés következtében jóval élénkebb a szlovák hagyományápolás. Ezúttal a romániai vendégek távolmaradtak, a Kárpát-medencei népek együttélésének jelképeként az önkormányzat meghívott viszont jugoszláviai szerb művelődési csoportot is a felsőhegyi Petőfi Sándor együttesei mellett. A magyar, a szlovák és a jugoszláv himnusz elhangzása és a köszöntők után a délelőtti órákban kezdődött a mintegy húsz településről érkezett két tucatnyi népzenei csoport versenye, hogy este érjen véget a díjak átadásával, majd következzen a bál inkább már csak népies, mintsem népzenére. Jó hangulat, kiváló vendéglátás és magas színvonal volt a jellemző a találkozóra, de mielőtt az összegezésről és a verseny jelentőségéről szólnánk, érdemes idézni Kodály gondolatait a népzenéről, melyet a megnyitó ünnepségen hallhattunk. A zene lelki táplálék, és semmi mással nem pótolható. Aki nem él vele, lelki vérszegénységben hal meg, teljes lelki élet zene nélkül nincs. És vannak a léleknek régiói, amelyekbe csak a zene világít be. Világítson hát ez a zene mindannyiunk lelkébe! Kasuba István alpolgármestert a népzenei verseny kezdete előtt kértük meg, hogy ismertesse a rendezvény jellegét, tartalmát, fontosságát. - A népzenei verseny a Dunától keletre levő magyarországi együtteseket fogadja, s egyben nemzetközi is, hiszen rendszeres vendégeink a szlovákok, a románok, ezúttal pedig a jugoszlávok is szerepelnek. A rendezvény a Bartók Béla iránti tisztelet, kultusz része, mert 1880-ban itt kötöttek házasságot a szülei, s bár ő már nem itt született, de eljött népzenei anyagot gyűjteni. Jövőre ünnepeljük születésének 120. évfordulóját, és nem véletlen, hogy rendezvényünket minden alkalommal március utolsó hétvégéjén tartjuk, most éppen 25-én, a zeneszerző és a népzenekutató születésnapján. Egyébként több rokona a csorvási temetőben nyugszik, s tisztelettel emlékezünk rájuk. Békés megyében több nemzetiség él, igyekszünk segíteni hagyományaik ápolásában, és anyaországaikkal is kapcsolatot tartani. A határon túl élő magyaroknak ugyanebben szeretnénk segítségükre lenni, identitástudatuk megőrzésében. A felsőhegyiekkel két évvel ezelőtt az általuk szervezett aratóünnepségen ismerkedtünk meg, s ezúttal mi hívtuk meg őket, ismerve előadásaiknak a színvonalát. Mert tudni kell, hogy a csorvási népzenei versenyen csak olyan csoportok vesznek részt, amelyek magas színvonalon művelik a népzenét: közülük több Aranypáva Díjban részesült, mások pedig arany-, ezüst- vagy bronzfokozattal rendelkeznek. Késő délutánra kiderült, hogy a fellépők a verseny rangjához méltóan szerepeltek. Nagyon nehéz dolga volt a zsűrinek - Wakler Annának és Borsi Ferencnek. Az elnök, Borsi Ferenc így összegezett: - Ezen a versenyen nem volt rossz produkció, sőt gyönge sem. Az, hogy nemzetközi a rendezvény, a rangját még inkább emeli. Úgy érzem, megtiszteltetés azoknak a csoportoknak, amelyek meghívást kapnak a csorvási népzenei versenyre. Alapvető hibákat nem fedeztünk föl, öröm volt hallgatni az együtteseket. Rangsorolni szinte lehetetlen lenne a fellépőket, azért is, mert a hagyományostól a komoly feldolgozásokig mindenféle színárnyalat jelen volt a műsorban. A zsűri különdíjakat, nívódíjakat és néhány kiemelt nívódíjat osztott ki. A felsőhegyi Sarkantyú Tamburazenekar különdíjban részesült, a Rezeda Asszonykórus pedig az ezen a versenyen legértékesebb, kiemelt nívódíjat kapott. Szilágyi Menyhért polgármester zárószavában egyebek között megemlítette: reméli, hogy jövőre, a Bartók-évfordulóra már még rangosabb, azaz minősítő versenyt szervezhetnek. A verseny után nagy sikert aratott, és hatalmas tapsot kapott a nagybecskereki Veseli Banacani csoportja a szerb lakodalmas bemutatásáért. írta és fényképezte: FODOR István A felsőhegyi asszonykórus kiemelt nívódíjban részesült A Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tagjai a csorvási alpolgármesterrel Reszkess, pórnép! A gázellátásban immár nemcsak részleges korlátozások vannak a kanizsai községben, hanem néhol rigorózus kikapcsolások is Tegnapra ismét korlátozást írt elő a gázelosztók számára a NIS-gas, ezúttal azonban már nincs szó holmiféle üzemzavarról, a hálózatban bekövetkezett meghibásodásról, tehát semmiféle olyan dologról, amelynek esetleg az elhárításáról lehetne ábrándozni. Az utasítás egyértelmű: a lakosságot le kell kapcsolni a nemzetközi gázvezetékről. Az indok egyszerű: nincs elegendő gáz a nemzetközi vezetékben. Ilyen tájékoztatót kaptak nemcsak a szolgáltatók, hanem a vállalatok is. A kanizsai községben néhány kisebb település kivételével mindenütt van gázhálózat, s a legtöbb helyen két forrásból, egyrészt az úgynevezett lokális forrásokból, vagyis a helyi gázmezőkből, másrészt a nemzetközi vezetékből kapja a lakosság és ipar ezt az energiahordozót. Most igencsak főhet a feje a gázelosztónak, hiszen például Kanizsán a helyi gázmezők kevéske energiáját kellene úgy elosztania a lakosság, a gazdaság és az intézmények között, hogy senki se fagyoskodjon (hiszen hűvös még ez a koratavasz), de a termelés se szakadjon meg. Horgoson abban reménykedett a lakosság, hogy mivel itt helyi gázmező híján csak a nemzetközi vezetékre lehet hagyatkozni, s mivel a háztartások és az ipar egyazon szálon fut, ezért nem kell tartani a teljes kikapcsolástól. Nos, hiú remény volt ez, mert sikerült megtalálni a módot, hogy a termelés tovább folyhasson, a lakások s a bennük lévő emberek, csecsemők, aggastyánok stb. viszont mégse melegedjenek. A teljes kikapcsolás csak azért nem érvényes Horgosra, mert a Vitamin élelmiszer-feldolgozó gyár felé vezető utcák továbbra is élvezhetik azt az isteni kegyet, hogy használhassák gáztűzhelyeiket, -kályháikat, -kazánjaikat A gázelosztó állomástól kezdve tehát továbbra is lesz gáz Horgoson a Proletár utcában és ettől a saroktól kezdve a Dózsa György utcáig a Rade Končar utca egy szakaszán, a Dózsa György utcában, a Szegedi út egy részén (a gyár környékén), valamint a Vitamintól a Proletár telepig, beleértve a Kizár István és a Thurzó Lajos utcákat is. A többiek? Legfeljebb irigykednek a fővezeték mellett lakókra, és az égiekhez fohászkodnak egy kis tavaszi napsütésért, no meg szidják magukat, amiért a mérge drága gázvezetékre és belső szerelékekre költötték a pénzüket ahelyett, hogy bányakemencét építtettek volna. Hogy még egy fontos információ kimaradt? Nevezetesen, hogy meddig tart a kikapcsolás? Tippeljenek. Erre ugyanis hivatalos válasz nincs. M.M. 2000. március 28., kedd Dunaszentgyörgy-Tornyos focimeccs lesz! A két település testvéri együttműködésének bővítéséről tárgyaltak tegnap a zentai városházán Dunaszentgyörgy népes küldöttsége látogatott el tegnap először Zentára, majd onnan folytatva útját Tornyosra, amellyel a közelmúltban testvértelepülési kapcsolatokra lépett. A magyarországi település polgármesterét, valamint az ottani sportklub és művelődési egyesület képviselőit a városháza kistermében Juhász Attila polgármester, Kovács Nándor alpolgármester, Rácz Szabó László, a végrehajtó bizottság elnöke és Recskó Béla vb-tag fogadták. A két falu - Tornyos és Dunaszentgyörgy - felhatalmazott képviselői tavaly írták alá a településegyüttműködési megállapodást, és az eseményt már akkor, november 27-én egy közös, Dunaszentgyörgyön megtartott nagyszabású ünnepséggel tették emlékezetesebbé. Herman János, a település polgármestere tegnapi felszólalásában elmondta, most ismét a vendégcsalogatás szándékával érkeztek Zentára és Tornyosra: május 19-én, a falu napján veszi át Dunaszentgyörgy a millenniumi zászlót, és a jeles eseményen természetesen ismét szívesen látják jugoszláviai testvéreiket is. A tegnapi beszélgetésen kiderült, ezen a napn fogják lebonyolítani a már korában betervezett barátságos labdarúgómérkőzést is Tornyos és Dunaszentgyörgy csapatai között, ám a mérkőzést valószínűleg nem sikerül majd a (szintén korábban megálmodott) Kárpát-medencei magyar focitornává fejmeg- és kihívást, és egyben ők is meghívták a dunaszentgyörgyieket az idén augusztus 19-én és 20-án megtartandó aratóünnepségre és egyben a falu napjára is. A tegnapi közös megbeszélésen az együttműködés további formáiról és lehetőségeiről is esett szó, így Juhász Attila polgármester javaslatára valószínűleg már az idén sikerül majd megszervezni a dunaszentgyörgyi gyerekek csoportos tornyosi kirándulását és nyaralását, és az a gondolat is felmerült, hogy a két település közösen pályázzon különböző, az együttműködést támogató nemzetközi alapítványoknál. A városházán tartott megbeszélés után a magyarországi vendégek meglátogatták Zenta város történelmi nevezetességeit, a Tisza-parti csataemlékművet és az 1848-49-es magyar szabadságharc és forradalom ártatlan polgári áldozatainak tiszteletére emelt emléksírhelyet, majd Tornyosra látogattak, ahol szintén megtekintették a testvértelepülés fontosabb épületeit és létesítményeit. il leszteni, mert az ehhez szükséges anyagi támogatásra vonatkozó kérelemre mindeddig nem reagált az Ifjúsági és Sportminisztérium. A tornyosiak szintén jelenlevő küldöttsége természetesen elfogadta a A vendég dunaszentgyörgyiek... (Gergely József felvételei) (...) és a vendéglátó tornyosiak a tegnapi találkozón Kanizsaiak figyelmébe! Elmarad a mai művelődési műsor Mára hirdette és szervezte meg a kanizsai önkormányzat Budai Ilona előadóestjét. Népdalok, archaikus egyházi népi énekek és balladák szerepeltek volna műsoron a kanizsai városháza dísztermében. A szervezők azonban sajnálattal tudatják a meghívottakkal és az önkormányzati műsorok törzsközönségével, hogy betegség miatt elmarad Budai Ilona mai előadóestje. M.M. KERETBE Falu a Duna partján Dunaszentgyörgy Paks városától 9, Szekszárd megyeszékhelytől pedig 25 kilométerre fekvő, körülbelül 2800 lakost számláló település a Duna jobb oldalán. Mint azt Herman János, a falu polgármestere elmondta, a lakosság túlnyomó többsége a légvonalban alig 3 kilométerre fekvő paksi atomerőműben dolgozik, magának a településnek pedig - a gazdasági objektumokat illetően - egy valamikor 400 fős, ma már lényegesen kisebb termelőszövetkezete és egy női varrodája van. Dunaszentgyörgy évi 170 millió forintos költségvetéssel gazdálkodik, a falunak óvodája, iskolája, művelődési háza, idősek klubja van, továbbá (vállalkozó) orvosa, gyermekorvosa, fogorvosa, védőnője, vállalkozó gyógyszerésze és egy állatorvosa. A helyi képviselő-testület 9 tagú, és három bizottsággal (szociális, kulturális és sport, valamint pénzügyi) dolgozik.