Magyar Szó, 2000. március (57. évfolyam, 50-76. szám)
2000-03-30 / 75. szám
2000. március 30., csütörtök Magyar Szó Megszerveztük, csak azért is Holnap kezdődik Feketicsen a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók 5. Találkozója - Beszélgetés Pál Károllyal, a szervező Feketics Művelődési Egyesület elnökével Holnap este a feketicsi színházteremben ünnepélyes megnyitóval és a muzslyai Petőfi Egyesület színtársulatának zenés vígjátékával kezdetét veszi a Vajdasági Magyar Amatőr Színjátszók 5. Találkozója. A rendezvénysorozatot Dudás Károly, a VMMSZ elnöke nyitja meg. A szakmai bírálóbizottság tagjai: Faragó Árpád (elnök), Krekity Olga, Kontra Ferenc és Szöllősy Vágó László. Az előkészületekről, a tíznapos rendezvény anyagi és más vetületeiről beszélgettünk Pál Károllyal, a találkozót szervező Feketics Művelődési Egyesület elnökével. - Miért esett a választás Feketicsre? - Az idei rendezvény szervezési jogára ketten pályáztunk: Feketics és Kikinda. A VMMSZ közgyűlése úgy döntött, hogy Feketics legyen az idei színhely. Azt hiszem, várható is volt, mert rendszerint egyszer bácskai, utána pedig bánáti falu vagy város rendezi. Mint ismeretes, tavaly Muzslya volt a szervező. Több okból kértük a szervezés jogát. Egyrészt, mert a millennium évében zajlik, másrészt mert az idén emlékezünk meg a Kunhegyesről való kirajzás 215. évfordulójáról. A harmadik ok meg egy csak azért is, hogy megmutassuk, meg tudunk szervezni egy ilyen rangos, vajdasági jellegű rendezvényt, még akkor is, ha a község egyetlen párával sem járul hozzá a megszervezéshez, mivel azt állítólag kifejezetten magyar jellegűnek tartja. ■ A községi szervektől tehát erre nem kaptak pénzt? - A művelődésre a jelenlegi községi vezetés a lehető legkevesebbet fordítja, írásban kértem pénzt az egész évi tevékenységre, és külön erre a rendezvényre is. Választ nem kaptam, csak olyan magyarázatot, hogy majd a költségvetés alakulásával összhangban kaphatunk anyagiakat. Kultúrára eddig még szimbolikusnak sem nevezhető összeget kaptunk. Azon a napon például, amikor megkaptuk a szervezés jogát, a színházteremben nem volt áram, mert nem tudtuk kifizetni a számlákat. ■ A tíznapos rendezvénynek komoly költségei vannak. Hogyan sikerült ezt mégis megoldani? - Tíz nap alatt 11 egyesület vonul fel közel 500 fellépővel. Fogadni kell őket, megvendégelni, és természetesen a színházat is rendbe kellett tenni. Szerencsére a feketicsi helyi közösség, a helyi vállalkozók, valamint a vállalatok felvállalták a rendezvényt, de ugyanígy támogatja a találkozót a tartományi kisebbségügyi titkárság, valamint a köztársasági művelődésügyi minisztérium is. A helyi közösség például vállalta a színházterem tatarozását, a meszelést és a vizesgóc rendbehozatalát, így most a színház korrekt körülményeket tud nyújtani a fellépő együtteseknek és a nézőknek egyaránt Számítunk ezenkívül az Illyés Közalapítvány támogatására is. Úgy érezzük tehát, hogy az összefogás eredményeként meg tudjuk szervezni a találkozót, akkor is, ha a község nem segít. ■ Minden készen áll? - A rendezvény gyakorlatilag azonnal megkezdődhet, az előkészületeket befejeztük. A belépés minden előadásra díjtalan. Igaz, hogy önkéntes adományokat gyűjtünk a rendezvény számára, de ez senkire sem kötelező. Mindenkit nagyon szívesen látunk minden előadáson, és nagyon szeretnénk, ha az előadások nagyszámú közönség előtt zajlanának. Az előkészületekkel kapcsolatban mindenképpen ki kell emelnem egyesületünk tagjainak önkéntes munkáját. Nekik is köszönhető, hogy sikerült mindent időben elvégezni. Különösen az egyesület Soma nevű színtársulatának tagjai dolgoztak sokat, és még fognak is dolgozni a találkozó egész ideje alatt. Az itt fellépő színtársulatok egyébként évek óta együtt szerepelnek a szemléken, és erős, összetartó közösségeket képeznek lakóhelyükön is. Ezt látva akaratlanul is felvetődik, miért nincsenek ilyen közösségek nagyobb városainkban, településeinken, például Szabadkán, Topolyán, Moravicán, Kishegyesen, Pacsérán, Temerinben, Újvidéken...? P. I. Felhívás az Énekelt Versek V. Zentai Fesztiváljára A zentai önkormányzat és a zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központ a Magyar Millennium jegyében 2000. május 13-án megrendezi az Énekelt Versek V. Zentai Fesztiválját. A fesztivál alkalmából a szervezők bemutatkozási lehetőséget kínálnak mindazoknak a szólistáknak és együtteseknek, akik, illetve amelyek énekelt verseket adnak elő saját megzenésítésükben. A jelentkezés feltétele, hogy legalább három megzenésített vers szerepeljen műsorukban. Ezek közül az egyik vagy Böndör Pál kétszeres Híd-díjas költőnk Széthullás, vagy Weöres Sándor Ének a határtalanról című költeménye legyen. A legjobbak meghívást kapnak a fesztiválra, amelyet 2000. május 13-án 17 órától a zentai Művelődési Házban a műfaj legjelesebb képviselőiből álló zsűri előtt rendezünk meg. A verseny győztese részt vesz az esti gálaműsorban. A verseny fődíjai: 1. díj: 3000 dinár, 2. díj: 2000 dinár, 3. díj: 1000 dinár. Jelentkezni 2000. április 25-éig lehet a következő versenydalt tartalmazó hangkazetta beküldésével, amelyhez a pályázókról és a többi versenydalról is rövid ismertetőt kérünk. Címünk: Thurzó Lajos Közművelődési Központ, YU - 24400 Zenta, Petar Drapšin u. 18., telefon/telefax: (024) 812-511, (00- 381-24) 812-511. Böndör Pál: Széthullás Jól van! Jól van! - egy kis láz ez csak s a torkom kapar nincs cigaretta de marad a kávé kivételesen még az sem zavar hogy híreket sugároz épp a tévé. Jól van! Jól van! - ez a nap is majd gyorsan lepereg s a régi sablon szerint alakul: a várva várt felmentő hadsereg estig rablóbandává aljasul. Jól van! Jól van! - a lényeg mint lányok arcán a smink ha a könnycsepp rajta lassan legördül szépen elmaszatolódik megint s csak a világ gyémánttengelye görbül. Weöres Sándor: Ének a határtalanról Amikor még senkise voltam, fény, tiszta fény, a kígyózó patakokban gyakran aludtam én. Hogy majdnem valaki lettem, kő, durva kő, hegylejtőn jégerezetten hömpölygetett nagy erő. És végül élni derültem, láng, pőre láng, a szerte határtalan űrben mutatom valódi hazánk. Felhívás a VI. Kálmány Lajos Népmesemondó Versenyre Kálmány Lajos, vidékünk első néprajzkutatója, a modern magyar folklórtudomány egyik megalapozója emlékére és a magyar államalapítás ezredik évfordulója alkalmából a zentai önkormányzat és a zentai Városi Könyvtár megrendezi a VI. Kálmány Lajos Népmesemondó Versenyt, amelynek elődöntőit május közepéig hét körzetben: Bánságban (Száján és Torontálvásárhely - Debelyacsa), Nyugat-Bácskában (Bácskertes - Kupuszina), Közép-Bácskában (Feketics), Észak-Bácskában (Szabadka) és a Tisza mentén (Oromhegyes és Zenta), döntőjét pedig 2000. május 27-én délelőtt 10 órai kezdettel a zentai Művelődési Házban szervezzük meg. A jelentkezők korhatár nélkül a következő kategóriában versenyezhetnek. 1. Előadóművészi kategória: két népmese vagy népmeserészlet előadása. A két versenyszám műsorideje: maximum 10 perc. Korcsoportok: (a) 10 éves korig, (b) 11-14 éves korosztály, (c) 15 évesnél idősebbek. 2. Néprajzi kategória: legalább két, napjainkban hallott eredetmonda, népmese (a) vagy hangszalagra való rögzítése és lejegyzése, (b) vagy a versenyen való elmondása. Ebben a kategóriában műsoridőkorlátozás nincs. A verseny tehát két részből: körzeti elődöntőkből és döntőből áll. Az előadóművészi kategóriában a versenyzők a magyar népmesekincsből választhatnak tetszés szerint két népmesét, amelyek közül az egyiket az elődöntőn, a másikat pedig a döntőn mesélik el. A néprajzi kategória versenyzői a nagyszülőktől, szüleiktől vagy más ismerősüktől hallott, gyűjtött történeti népköltést (népmesét, mondát, történetet) (a) vagy hangszalagon rögzítve és lejegyezve a gyűjtésre vonatkozó adatok feltüntetésével elküldik a lenti címre, és ezzel a gyűjtéssel pályáznak a versenyen, (b) vagy előadják gyűjtésüket a versenyen. Jelentkezni az alábbi címen lehet: Thurzó Lajos Közművelődési Központ, 24400 Zenta, Petar Đrapšin utca 18. Bővebb felvilágosítás a (024) 811-266-os vagy a (024) 812-526-os telefonszámon kapható. A VI. Kálmány Lajos Népmesemondó Versenyre szóló jelentkezési lapon kérjük feltüntetni a versenyző teljes nevét, születési évét, korcsoportját, levélcímét és telefonszámát, valamint a versenykategóriát. Jelentkezési határidő: 2000. április 25. SZOMBATON ÚJVIDÉKEN Ébredj fel, Kata! A szenttamási színjátszó csoport vendégszereplése A szenttamási Arany János Magyar Művelődési Egyesület színjátszó csopotja Milan Grgić Ébredj fel, Kata című darabjával vendégszerepel árpilis elsején Újvidéken. A két felvonásos vígjátékot Fischer Károly m. v. rendezte. Szereplők: Hodonicki Mónika, Robotka Angéla, Hegedűs Anabella, Tóth László, Robotka István, Bunford Attila, Cvitkó László, Fenyves József. Súgók Bunford Hargita és Balázs Márta, technikai munkatársak Fazekas Mátyás és Bosnyák Edvárd. Az előadás 19.30-kor kezdődik a telepi Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület színháztermében. A belépődíj 25 dinár, a szervezők minden érdeklődőt szeretettel várnak. MŰVELŐDÉS 11 ÚJ KÖNYVEK Versek és kommentárok UTASI CSABA CSAK EMBEREK Ötven vers, ötven kommentár FORUM Az újvidéki Forum Könyvkiadó gondozásában jelent meg Utasi Csaba ötven verset és ötven kommentárt tartalmazó, Csak emberek című kötete. A szerző írja könyvéről: ,A hetvenes évek derekán Végel László, a Kilátó szerkesztője arra biztatott, hogy vegyem szemügyre költészetünket, s az eltelt több mint ötven év terméséből válogassak olyan verseket, amelyekről szívesen írnék a mellékletnek. A feladat csábító volt, hiszen munkám során semmiféle megkötéssel nem kell számolnom, így aztán több-kevesebb rendszerességgel két éven át közzé is tettem negyvenöt kommentárt, kisesszét. A kitűzött célt, a bűvös ötvenes számot azonban nem sikerült elérnem. Most, hogy a kéziratok pihentetésére vonatkozó horatiusi intelem határain jócskán túl vagyok, s a tervezett kiegészítésekkel is elkészültem, szeretném felhívni az olvasó figyelmét, hogy nem antológiát tart a kezében, hanem líránk történetének egy lehetséges vázlatát, amely az utóbbi negyed század eredményeiről, sajnos, nem informál. Remélem azonban, hogy a zord idők ellenére akad majd vállalkozó, aki a folytatást megírja.” (Megjelent 176 oldalon, ára 100 dinár.) JUHÁSZ GÉZA A FORDULAT UTÁNI FORGATAGBAN Egy műfordító feljegyzéseiből Sava Babić HAMVAS HÁRS A veszprémi Vár Ucca Tizenhét Könyvek 33. darabjaként jelent meg Radics Viktória fordításában Sava Babic Hamvas Hárs című kötete, melyet 1999 márciusa és júniusa között írt Belgrádban, Balatonfüreden, majd ismét Belgrádban. A szerző írja könyvéről: „Eleddig Hamvas Béla ötvenhárom művét fordítottam le, kevesebb, mint a fele jelent meg. A Hamvas recepciójáról szóló első könyvem (A határok szétfoszlanak, nemde?) 1999- ben látott napvilágot; vélhetőleg megjelenik a többi is. A magyar olvasó e sorozat részletét tartja a kezében, mégpedig azt, amely magyar barátaimnak köszönhetően, Jugoszlávia bombázásának idején a balatonfüredi Magyar Fordítóházban született. A Széljegyzetek és az Erdei tisztások Belgrádba való visszatérésem után is tovább szaporodtak. A magyar olvasóra marad, hogy megnézze, a végén mi történt.” (Megjelent 120 oldalon.) Emlékezések A szabadkai Életjel Könyvek 83. darabjaként látott napvilágot Juhász Géza A fordulat utáni forgatagban című kötete. A szerző írja könyvéről: „Előbbi, hasonló tárgyú könyvem (A fordulat forgatagában, 1987) megjelenése óta, sőt már annak fogalmazása közben is foglalkoztatott a gondolat, hogy ugyancsak emlékező formában, modorban egyszer meg kellene írnom a magam könyvkiadói feljegyzéseit is. Mondanom sem kell, mennyi ösztönzést és bátorítást adott ehhez Cserépfalvi Imre könyve (Egy könyvkiadó feljegyzései, 1984), bár természetes, hogy olyan nagy irodalom- és művelődéstörténeti jelentőségű kiadói vállalkozásról nem számolhatok be, mint nagy elődöm. Úgy gondolom azonban, hogy mégis vannak olyan emlékeim, élményeim a csaknem tizenhét évi tevékenységből, amelyeket érdemes kiragadni a feledésből, amelyek közérdeklődésre is számot tarthatnak, s amelyeknek már ma is irodalmi-kapcsolattörténeti vonatkozásuk van.” (Megjelent 224 oldalon.) Kismagyar vajdasági leltár A Forum Könyvkiadónál jelent meg a napokban Léphart Pál és Keszég Károly Végvári panoptikum című könyve. Klemm József előszavában olvashatjuk: „A végek élete: zsibvásár. Adunk és veszünk, cserélünk és lopunk, alkudunk és alkuszunk. Vagyunk: árusok, s vagyunk: árulók. Kegyelemkenyéren tengődő poéták, bősz firkászok, piactéri filozófusok, politikai szemfényvesztők, nemzeti hittérítők és semmittevő életművészek. Csupa zseni és csupa csepűrágó. A végek jellemzője: az aránytalanság. Életérzése az elmúlás. Életlátása: groteszk. Kifejezőeszköze: a szatíra, a karikatúra. Művésze: Léphart Pál és néhai Keszég Károly. Segítségükkel ismered meg, tisztelt Nagyérdemű a délvidéki végvárak néhány dicső harcosát, aki a végek végének elodázásáért vívta kilátástalan csatáit.” A kötetbe gyűjtött és rajzolt 140 portré 1996 novembere és 1999 márciusa között jelent meg a Magyar Szó szatirikus mellékletében, a Grimaszban. (A kötet 160 oldalas, ára 150 dinár.) Léphart Pál-Keszég Károly VÉGVÁRI PANOPTIKUM