Magyar Szó, 2000. április (57. évfolyam, 77-101. szám)
2000-04-01 / 77. szám
2000. áprilisszombat AKI A KÜLPOLITIKÁT CSINÁLNÁ Helms szenátor: Az ellenséges vendéglátó A Biztonsági Tanács tagjai a szenátus külügyi bizottságának vendégei voltak (Tudósítónktól) Washington, március 31. A vendéglátást illik viszonozni. Ezt tette Jesse Helms ultrakonzervatív republikánus szenátor, a külügyi bizottság vezetője, amikor csütörtökön az amerikai kongresszus régi üléscsarnokában fogadta a Biztonsági Tanácsban ülő 15 nagykövetet, tizennégy külföldi diplomatát és Richard Holbrooke-ot, az Egyesült Államok állandó ENSZ- képviselőjét. Mint emlékezetes, Helms január végén New Yorkba látogatott, és Holbrooke soros elnöksége idején beszédet mondott a Biztonsági Tanács ülésén. Mindez annak a próbálkozásnak a keretében történt, hogy az USA végre törlessze másfél milliárd dolláros állandó hátralékát a világszervezettel szemben. Az ENSZ-közgyűlés tavaly az év végén már az USA szavazati jogának a felfüggesztésével fenyegetőzött, amikor Holbrooke hosszas lobbizásának eredményeként Helms és Joseph Biden demokrata párti szenátor, a külügyi bizottság kisebbségi vezetője kompromisszumos törvényt fogadtatott el, amellyel elismerik a hátralék kétharmadát, de csak akkor hajlandók azt befizetni, ha az ENSZ 25-ről 22 százalékra csökkenti az USA évenkénti hozzájárulását a világszervezet költségvetéséhez, illetve 30 százalékról 25- re a békefenntartási műveletek finanszírozásából Amerikára háruló részt. „Isten hozta Önöket az amerikai demokrácia szívében! - köszöntötte a négylábú bottal járó idős házigazda a diplomatákat, majd hozzátette: - Tudom, hogy egyesek azt próbálták Önöknek bemagyarázni, hogy az Egyesült Államok nevében egyedül az elnök képviseli a külpolitikát.” Ez a megjegyzés arra vonatkozott, hogy amikor Helms New Yorkban kérkedett saját külpolitikai szerepével, a Clinton-kormányzat képviselői másnap helyre tették azt a nagykövetek előtt, mondván, hogy nem Helms úr, hanem az elnök az, aki a külpolitikát irányítja. A nagykövetek most is udvariasan hallgatták a szélsőjobboldali politikust, még akkor is, amikor az amerikai demokrácia történetéről mesélve Helms emlékeztette a brit nagykövetet és társait arra, hogy az épületet, amelyben ülnek, a brit seregek 1812-ben felgyújtották. Sir Jeremy Greenstock csak később vágott vissza, méghozzá nagyon ravaszul: „Az Egyesült Nemzetek Szervezete csak azt kéri az Egyesült Államoktól - magyarázta Helmsnek az évi tagdíj befizetési kötelezettségét, és az annak elmulasztásával járó szavazatmegvonási következményeket, amit az annak idején György királytól (az amerikai függetlenség kikiáltása) előtt követelt: az adófizetés és a képviseltetés közötti megfelelő egyensúlyt.” A nagykövetek közül többen is felemelték szavukat az ellen, hogy az USA (ebben az esetben Helms) bármiféle követeléseket támasszon a világszervezettel szemben mindaddig, amíg ki nem egyenlítette sokéves tartozását. Arnold Peter van Walsum holland nagykövet egyenesen azt javasolta, hogy a Helms-Biden-féle törvényt vissza kell vonni. A két szenátor titokzatosan mosolygott a külügyi bizottság ülésén elhangzott külföldi ötleten. Helms azt szerette volna, hogy a diplomaták hivatalos BT-ülést tartsanak Washingtonban, vagyis az ő felügyelete alatt. Erre azonban nem került sor, és a vendégek közül többen is hangsúlyozták, hogy csak nem hivatalos kiránduláson vesznek részt. Szergej Lavrov orosz nagykövet kimondottan hangsúlyozta: „A Biztonsági Tanácsnak ma nincs ülése, ezért ráértem kiutazni New Yorkból, hogy megtanuljak egy-két történelmi tényt erről az épületről.” Helms ugyanis túrát is adott a kongresszus épületébe látogató vendégeknek. Ha már a BT nem kívánt a szenátusi bizottsági teremben ülésezni, akkor Helms irányította úgy saját testületének tanácskozását, hogy világos legyen, ki a házigazda (vagy inkább a főmegmondható), és ki a (megtűrt) vendég. Amikor Csingfan Vang kínai nagykövet arra emlékeztette a szenátorokat, hogy az USA amúgy sem képes egyedül megoldani a világ összes bajait (amivel Helms egyébként tökéletesen egyetért), s hogy ezért éppen úgy szüksége van a világszervezetre, mint az ENSZ-nek az Egyesült Államokra. Helms úr sürgősen berekesztette az ülést, amelyen egyébként sem született semmilyen nagy horderejű döntés. PURGER Tibor Támogatás Zágrábnak Tonino Picula horvát külügyminiszter elégedett a brüsszeli adományozói konferencia eredményeivel A horvát külügyminiszter szerint Zágráb szempontjából minden várakozást felülmúlnak az e heti brüsszeli adományozói konferencia eredményei. Tonino Picula külügyminiszter a tegnapi horvát napilapokban megjelent értékelésében kiemelte, hogy a külföld 189 millió dollár értékű támogatást ad Zágrábnak a délkelet-európai biztonsági megállapodás keretében. A külügyminiszter hangsúlyozta annak fontosságát, hogy Brüsszelben úgy döntöttek: teljes mértékben fedezik 16 000 menekült Horvátországba való visszatelepítésének költségeit. Picula tájékoztatást adott arról, hogy Horvátország egyebek között a Zágrábtól a magyar határig vezető autópálya újabb 23 kilométerének a megépítésére, a Pélmonostor és Vrpolje közötti vasúti pálya korszerűsítésére, környezetvédelmi és energetikai létesítményekre, tanulmányokra kap pénzt az adományozóktól. A miniszter ezúttal is leszögezte, hogy a Horvátországba visszatérni óhajtóknak semmiféle politikai akadállyal nem kell megküzdeniük, mindenki előtt „zárva vannak a kapuk, aki csak vissza akar térni”. Üzletelés szekus dokumentumokkal Virgil Magureanu volt román hírszerző szolgálati vezető kijelentése Romániában valóságos kereskedelem folyik a titkosszolgálatok munkatársai által forgalmazott egykori Securitate-dossziékkal - jelentette ki Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) volt igazgatója, a Román Nemzeti Párt elnöke. Magureanu szerint az idei romániai választási kampányban mind a kormányon lévők, mind az ellenzék be fogja vetni az ellentábor személyiségeit érintő egykori szekus dossziékat. Az egykori kémfőnök síkraszállt azért, hogy állítsák le a titkos akták tartalmának kiszivárogtatását, mert az árt Románia külföldi megítélésének. A hírhedt politikai titkosrendőrség által összeállított megfigyelési dossziék egy része hamarosan átkerül az SRI irattárából az akták tanulmányozására törvény által felállított bizottsághoz. A bizottság azt tervezi, hogy átvilágítja az idei parlamenti és elnökválasztáson induló jelölteket. Több pénz az iraki olajipar helyreállítására BT-határozat a ráfordítás megkétszerezéséről Az ENSZ Biztonsági Tanácsa tegnap megkétszerezte azt az összeget, amelyet Bagdad olajiparának helyreállítására fordíthat. A BT mind a 15 tagja megszavazta az amerikai kezdeményezésre született határozatot. Ez lehetővé teszi, hogy Irak évente 1,2 milliárd dollárt költsön megrongálódott kőolajipari létesítményeinek helyreállítására. Független szakértők emlékeztetnek: Iraknak alkatrészeket kell vásárolnia a nemzetközi piacokon, hogy megjavíthassa olajszivattyúit, ami feltétele nyersolajexportja folytatásának. Irak az úgynevezett olajat élelemért program keretében az ENSZ ellenőrzése mellett humanitárius célokra szolgáló termékeket vásárolhat külföldön olajeladásaiból. Magyar Szó rt // » • 1 // . „Fomusondot a szabadságnak” Nemzetközi kampány a szerb független sajtó védelmére (Folytatás az 1. oldalról) „Mi nem akarunk konfrontációt - mondta a gyűlésen Timothy Balding, a Lapkiadók Világszövetségének vezérigazgatója. - A sajtószabadság és az emberi jogok tiszteletben tartásának kérdéseit nyílt, őszinte párbeszédben kell felvetni. Készek vagyunk beszélni és találkozni bárkivel, aki segíthet enyhíteni a kollégáinkra nehezedő elviselhetetlen nyomást.” A kampányt támogató szervezetek között van a Human Rights Watch, az Emberi Jogok Nemzetközi Helsinki Szövetsége, a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége, a Nemzetközi Sajtóintézet, a holland újságírók két szervezete, a MUOSZ és a magyar Sajtószakszervezet. (MTI) Moamer el-Kadhafi, Líbia első számú vezetője kedvezően viszonyulna ahhoz, hogy Tripoli és Washington rendezze kapcsolatait, amennyiben - mint mondta - az Egyesült Államok fontolóra veszi annak a tilalomnak a feloldását, amellyel megtiltja az amerikaiak Líbiába utazását. Kadhafi a londoni székhelyű Arab News Network műholdas televíziónak nyilatkozott, amelynek adását az északafrikai országban venni lehet A líbiai vezető szerint a múltban az Egyesült Államok egyoldalúan szakította meg kapcsolatait Líbiával. Azzal vádolta meg az amerikai kormányzatot, hogy a legrosszabb diktatúra módszereit alkalmazza és visszaél hatalmával azzal, hogy állampolgárait kitiltja Líbiából. Az AFP jelentésében utalt arra, hogy a hét végén amerikai külügyi küldöttség járt Tripoliban, az első azóta, hogy 1981- ben megszakadtak a kétoldalú diplomáciai kapcsolatok. Az amerikai szakértők azzal a szándékkal utaztak Líbiába, hogy felmérjék az ország belbiztonsági helyzetét. James Rubin amerikai külügyi szóvivő a múlt héten jelezte: felmerült annak fontolóra vétele, vajon az arab ország továbbra is biztonsági veszélyt jelent-e az amerikai utazókra nézve. A Líbiában járt küldöttség most készíti jelentését. Beszámolójukat rövidesen Madeleine Albright amerikai külügyminiszter elé terjesztik, aki eldönti, hogy feloldják-e az utazási tilalmat. WASHINGTON:- Az Egyesült Államok nem készül arra, hogy megváltoztassa Líbiával kapcsolatos politikáját - szögezte le az AFP-nek nyilatkozva csütörtökön Philip Reeker, az amerikai külügyminisztérium egyik szóvivője. A külügyi illetékes Moamer el- Kadhafi líbiai vezető néhány órával korábban elhangzott nyilatkozatára reagált. Reeker hangsúlyozta: az Egyesült Államok továbbra is azt várja Líbiától, hogy az észak-afrikai ország vesse magát alá azoknak a BT-határozatoknak, amelyeket a testület a Pan Am amerikai légitársaság egyik utasszállító repülőgépének 1988-ban történt felrobbantása után hozott. A skóciai Lockerbie fölött bekövetkezett detonációban 270 ártatlan személy vesztette életét. Washington a kapcsolatok rendezését ahhoz köti, hogy Líbia ismerje el felelősségét a merényletért és fizessen kártérítést. (MTI) LÍBIA-USA Kadhafi a kapcsolatok rendezését indítványozza Az amerikai válasz a korábbi feltételek teljesítését követeli KÜLPOLITIKA 3 Miért csökken az orosz gázszállítás? Moszkva elhatárolódik Milosevictől A Kommerszant Daily elemzése Moszkva „úgy látszik” úgy döntött, hogy elhatárolja magát Slobodan Milošević jugoszláv elnöktől, erre utalt az orosz gázszállítások csökkentése is - úja a moszkvai Kommerszant Daily. „Úgy látszik, Oroszország teljesen el fogja határolni magát a közutálatnak örvendő politikustól” - írja a napilap. Bizonyítékként felhozza, hogy az orosz külügyminisztérium elítélte a Crna Gora-i határon való „szigorú ellenőrzés” bevezetését, amiben a különben is bonyolult helyzet további kiélezését látja. Kedden az összekötő csoport ülésszakán Oroszország - a lap szerint - határozottan szolidaritást vállalt a nyugati országokkal: együtt ítélték el a Crna Gora destabilizálására irányuló kísérleteket, és támogatták Đukanović reformvonalát. A Kommerszant Daily szerint Moszkva egy sokkal hatékonyabb figyelmeztetést is tett: a Gazprom szinte egyharmadára csökkentette a Szerbiának szállított gáz mennyiségét anélkül, hogy Belgrádot előzőleg értesítette volna. Oroszország egész télen át hitelre küldte a gázt, tekintet nélkül arra, hogy Belgrád közel 300 millió dollárral tartozik. Most úgy látszik „nincs szándékában tovább fenntartani a belgrádi rezsimet”. A lap kommentárja szerint sem a Nyugat, sem Oroszország nem akarja a Balkán destabilizálását, de ha „teljesen lemond Milosevicról”, Moszkvának döntő szerepe lehet Belgrád és Crna Gora háborújának megakadályozásában, mert az erre való előkészületek Milosevic részéről „egyre nyilvánvalóbbak”. A Milosevictól való elhatárolódás „azért fontos, mert Milošević minden tettét állítólag Moszkva tudtával hajtja végre” - írja a Kommerszant Daily. (Beta) Az EU-tilalom ellenére Franciaországban Jugoszláv parlamenti küldöttség Marseille-ben Jugoszláv parlamenti küldöttség utazott tegnap Marseille-be, hogy részt vegyen a Mediterráneum biztonságának és együttműködésének szentelt III. konferencián. A küldöttség tagjai beutazhattak Franciaországba annak ellenére, hogy nevük szerepel az EU tilalmi listáján. A küldöttség élén Srđa Božović, a Szövetségi Képviselőház Köztársaságok Tanácsának elnöke áll, tagjai pedig Ivica Dačić és Jela Veselic képviselők (Szerbiai Szocialista Párt), Vladimir Štambuk (Jugoszláv Baloldal), Novak Radulovic és Zoran Žižić (Crna Gora-i Szocialista Néppárt). Božović, Dané, Stambuk és Jela Veselic neve szerepel az Európai Unió országaiból kitiltottak jegyzékén. A Reuters tegnap idézte a francia külügyminisztérium szóvivőjét, aki elmondta, hogy a beutazási vízumokat a szervezők kérésére hagyták jóvá, de csak korlátozott mozgástérrel. A küldöttség tagjai csak öt napig tartózkodhatnak Franciaország területén, és nem utazhatnak az EU valamely más országába. A repülőtérről csupán Marseille központjába, a konferencia helyszínére mehetnek, máshova nem. Anders Johnsson, az Interparlamentáris Unió főtitkára kijelentette, hogy „nem volt miért megtagadni a vízum kiadását”. A kongresszus április 3-áig tart, szervezője az Interparlamentáris Unió és 24 ország vesz rajta részt. Ez nem az első eset, hogy a tilalmi listán levő jugoszláv tisztségviselők az EU területére utazhatnak. (Beta) Agyonlőtt egy KFOR-tisztet az alárendeltje Kosovska Mitrovicán egy francia ejtőernyős tisztet agyonlőtt az alárendeltje - jelentette be tegnap Párizsban a francia hadsereg. A csütörtökön este történt gyilkosság indítéka és körülményei még nem ismeretesek. A Reuters szerint a közelmúltban Kosovska Mitrovicába vezényelt francia ejtőernyős egység hadnagyát egy hivatásos katona lőtte le. Újabb amerikai erők Kosovóba, Macedóniába Ken Bacon, a Pentagon szóvivője csütörtökön bejelentette, hogy az Egyesült Államok Kosovóba újabb felderítő csapatokat, Macedóniába pedig harckocsikat és ágyúkat vezényel. A lépést az indokolja, hogy Szerbia déli részén fokozódott az albán ellenállók tevékenysége, és ennek nyomán az egész térségben növekszik a feszültség. Kosovóba 125 felderítő katonát küldenek Németországból. Az lesz a feladatuk, hogy a kosovói a szerb határ mentén járőrözzenek, és megakadályozzák a szerb-albán összecsapásokat Macedóniába 14 harckocsit és 6 tüzérségi löveget irányítanak át - esetleges támadás elrettentésének nyomatékosítása végett -, a szükséges kezelő személyzettel együtt Az Egyesült Államok jelenleg 5900 katonát állomásoztat Kosovóban.