Magyar Szó, 2000. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

2000-04-01 / 77. szám

2000. április­­szombat AKI A KÜLPOLITIKÁT CSINÁLNÁ Helms szenátor: Az ellenséges vendéglátó A Biztonsági Tanács tagjai a szenátus külügyi bizottságának vendégei voltak (Tudósítónktól) Washington, március 31. A vendéglátást illik viszonozni. Ezt tette Jesse Helms ultrakonzervatív re­publikánus szenátor, a külügyi bizott­ság vezetője, amikor csütörtökön az amerikai kongresszus régi üléscsarno­kában fogadta a Biztonsági Tanácsban ülő 15 nagykövetet, tizennégy külföldi diplomatát és Richard Holbrooke-ot, az Egyesült Államok állandó ENSZ- képviselőjét. Mint emlékezetes, Helms január végén New Yorkba látogatott, és Holbrooke soros elnöksége idején be­szédet mondott a Biztonsági Tanács ülésén. Mindez annak a próbálkozás­nak a keretében történt, hogy az USA végre törlessze másfél milliárd dollá­ros állandó hátralékát a világszervezet­tel szemben. Az ENSZ-közgyűlés tavaly az év vé­gén már az USA szavazati jogának a felfüggesztésével fenyegetőzött, ami­kor Holbrooke hosszas lobbizásának eredményeként Helms és Joseph Bi­­den demokrata párti szenátor, a kül­ügyi bizottság kisebbségi vezetője kompromisszumos törvényt fogadta­tott el, amellyel elismerik a hátralék kétharmadát, de csak akkor hajlandók azt befizetni, ha az ENSZ 25-ről 22 szá­zalékra csökkenti az USA évenkénti hozzájárulását a világszervezet költ­ségvetéséhez, illetve 30 százalékról 25- re a békefenntartási műveletek finan­szírozásából Amerikára háruló részt. „Isten hozta Önöket az amerikai de­mokrácia szívében! - köszöntötte a négylábú bottal járó idős házigazda a diplomatákat, majd hozzátette: - Tu­dom, hogy egyesek azt próbálták Önöknek bemagyarázni, hogy az Egyesült Államok nevében egyedül az elnök képviseli a külpolitikát.” Ez a megjegyzés arra vonatkozott, hogy amikor Helms New Yorkban kérke­dett saját külpolitikai szerepével, a Clinton-kormányzat képviselői más­nap helyre tették azt a nagykövetek előtt, mondván, hogy nem Helms úr, hanem az elnök az, aki a külpolitikát irányítja. A nagykövetek most is udvariasan hallgatták a szélsőjobboldali politikust, még akkor is, amikor az amerikai de­mokrácia történetéről mesélve Helms emlékeztette a brit nagykövetet és tár­sait arra, hogy az épületet, amelyben ülnek, a brit seregek 1812-ben felgyúj­tották. Sir Jeremy Greenstock csak később vágott vissza, méghozzá nagyon rava­szul: „Az Egyesült Nemzetek Szerveze­te csak azt kéri az Egyesült Államoktól - magyarázta Helmsnek az évi tagdíj befizetési kötelezettségét, és az annak elmulasztásával járó szavazatmegvoná­si következményeket­­, amit az annak idején György királytól (az amerikai függetlenség kikiáltása) előtt követelt: az adófizetés és a képviseltetés közötti megfelelő egyensúlyt.” A nagykövetek közül többen is fel­emelték szavukat az ellen, hogy az USA (ebben az esetben Helms) bármi­féle követeléseket támasszon a világ­­szervezettel szemben mindaddig, amíg ki nem egyenlítette sokéves tar­tozását. Arnold Peter van Walsum hol­land nagykövet egyenesen azt javasol­ta, hogy a Helms-Biden-féle törvényt vissza kell vonni. A két szenátor titok­zatosan mosolygott a külügyi bizottság ülésén elhangzott külföldi ötleten. Helms azt szerette volna, hogy a diplomaták hivatalos BT-ülést tartsa­nak Washingtonban, vagyis az ő fel­ügyelete alatt. Erre azonban nem ke­rült sor, és a vendégek közül többen is hangsúlyozták, hogy csak nem hivata­los kiránduláson vesznek részt. Szer­­gej Lavrov orosz nagykövet kimondot­tan hangsúlyozta: „A Biztonsági Ta­nácsnak ma nincs ülése, ezért ráértem kiutazni New Yorkból, hogy megta­nuljak egy-két történelmi tényt erről az épületről.” Helms ugyanis túrát is adott a kongresszus épületébe látogató vendégeknek. Ha már a BT nem kívánt a szená­tusi bizottsági teremben ülésezni, ak­kor Helms irányította úgy saját testü­letének tanácskozását, hogy világos le­gyen, ki a házigazda (vagy inkább a fő­megmondható), és ki a (megtűrt) ven­dég. Amikor Csingfan Vang kínai nagykövet arra emlékeztette a szená­torokat, hogy az USA amúgy sem ké­pes egyedül megoldani a világ összes bajait (amivel Helms egyébként töké­letesen egyetért), s hogy ezért éppen úgy szüksége van a világszervezetre, mint az ENSZ-nek az Egyesült Álla­mokra. Helms úr sürgősen berekesz­tette az ülést, amelyen egyébként sem született semmilyen nagy horderejű döntés. PURGER Tibor Támogatás Zágrábnak Tonino Picula horvát külügyminiszter elégedett a brüsszeli adományozói konferencia eredményeivel A horvát külügyminiszter szerint Zágráb szempontjából minden vára­kozást felülmúlnak az e heti brüsszeli adományozói konferencia eredmé­nyei. Tonino Picula külügyminiszter a tegnapi horvát napilapokban megje­lent értékelésében kiemelte, hogy a külföld 189 millió dollár értékű támo­gatást ad Zágrábnak a délkelet-euró­pai biztonsági megállapodás kereté­ben. A külügyminiszter hangsúlyozta annak fontosságát, hogy Brüsszelben úgy döntöttek: teljes mértékben fede­zik 16 000 menekült Horvátországba való visszatelepítésének költségeit. Picula tájékoztatást adott arról, hogy Horvátország egyebek között a Zágrábtól a magyar határig vezető au­tópálya újabb 23 kilométerének a megépítésére, a Pélmonostor és Vrpolje közötti vasúti pálya korszerű­sítésére, környezetvédelmi és energe­tikai létesítményekre, tanulmányokra kap pénzt az adományozóktól. A miniszter ezúttal is leszögezte, hogy a Horvátországba visszatérni óhajtóknak semmiféle politikai aka­dállyal nem kell megküzdeniük, min­denki előtt „zárva vannak a kapuk, aki csak vissza akar térni”. Üzletelés szekus dokumentumokkal Virgil Magureanu volt román hírszerző szolgálati vezető kijelentése Romániában valóságos kereskede­lem folyik a titkosszolgálatok munka­társai által forgalmazott egykori Secu­­ritate-dossziékkal - jelentette ki Virgil Magureanu, a Román Hírszerző Szol­gálat (SRI) volt igazgatója, a Román Nemzeti Párt elnöke. Magureanu szerint az idei romá­niai választási kampányban mind a kormányon lévők, mind az ellenzék be fogja vetni az ellentábor személyiségeit érintő egykori szekus dossziékat. Az egykori kémfőnök síkraszállt azért, hogy állítsák le a titkos akták tartalmá­nak kiszivárogtatását, mert az árt Ro­mánia külföldi megítélésének. A hírhedt politikai titkosrendőrség által összeállított megfigyelési dossziék egy része hamarosan átkerül az SRI irattárából az akták tanulmányozására törvény által felállított bizottsághoz. A bizottság azt tervezi, hogy átvilágítja az idei parlamenti és elnökválasztáson in­duló jelölteket. Több pénz az iraki olajipar helyreállítására BT-határozat a ráfordítás megkétszerezéséről Az ENSZ Biztonsági Tanácsa teg­nap megkétszerezte azt az összeget, amelyet Bagdad olajiparának helyre­­állítására fordíthat. A BT mind a 15 tagja megszavazta az amerikai kezde­ményezésre született határozatot. Ez lehetővé teszi, hogy Irak évente 1,2 milliárd dollárt költsön megrongáló­dott kőolajipari létesítményeinek hely­reállítására. Független szakértők emlékeztet­nek: Iraknak alkatrészeket kell vásá­rolnia a nemzetközi piacokon, hogy megjavíthassa olajszivattyúit, ami fel­tétele nyersolajexportja folytatásának. Irak az úgynevezett olajat élelemért program keretében az ENSZ ellenőr­zése mellett humanitárius célokra szol­gáló termékeket vásárolhat külföldön olajeladásaiból. Magyar Szó rt // » • 1 // . „Fomusondot a szabadságnak” Nemzetközi kampány a szerb független sajtó védelmére (Folytatás az 1. oldalról) „Mi nem akarunk konfrontációt - mondta a gyűlésen Timothy Balding, a Lapkiadók Világszövetségének ve­zérigazgatója. - A sajtószabadság és az emberi jogok tiszteletben tartásának kérdéseit nyílt, őszinte párbeszédben kell felvetni. Készek vagyunk beszélni és találkozni bárkivel, aki segíthet eny­híteni a kollégáinkra nehezedő elvisel­hetetlen nyomást.” A kampányt támogató szervezetek között van a Human Rights Watch, az Emberi Jogok Nemzetközi Helsinki Szövetsége, a Szabad Szakszervezetek Nemzetközi Szövetsége, a Nemzetközi Sajtóintézet, a holland újságírók két szervezete, a MUOSZ és a magyar Saj­tószakszervezet. (MTI) Moamer el-Kadhafi, Líbia első számú vezetője kedvezően vi­szonyulna ahhoz, hogy Tripoli és Washington rendezze kap­csolatait, amennyiben - mint mondta - az Egyesült Államok fontolóra veszi annak a tila­lomnak a feloldását, amellyel megtiltja az amerikaiak Líbiá­ba utazását. Kadhafi a londoni székhelyű Arab News Network műholdas televíziónak nyilatkozott, amelynek adását az észak­afrikai országban venni lehet A líbiai vezető szerint a múltban az Egyesült Államok egyoldalúan szakította meg kapcsolatait Líbiával. Azzal vádolta meg az amerikai kormányzatot, hogy a legrosszabb diktatúra módszereit alkal­mazza és visszaél hatalmával azzal, hogy állampolgárait kitiltja Líbiából. Az AFP jelentésében utalt arra, hogy a hét végén amerikai külügyi küldöttség járt Tripoliban, az első azóta, hogy 1981- ben megszakadtak a kétoldalú diplomá­ciai kapcsolatok. Az amerikai szakértők azzal a szándékkal utaztak Líbiába, hogy felmérjék az ország belbiztonsági helyze­tét. James Rubin amerikai külügyi szóvi­vő a múlt héten jelezte: felmerült annak fontolóra vétele, vajon az arab ország to­vábbra is biztonsági veszélyt jelent-e az amerikai utazókra nézve. A Líbiában járt küldöttség most készí­ti jelentését. Beszámolójukat rövidesen Madeleine Albright amerikai külügymi­niszter elé terjesztik, aki eldönti, hogy feloldják-e az utazási tilalmat. WASHINGTON:- Az Egyesült Álla­mok nem készül arra, hogy megváltoz­tassa Líbiával kapcsolatos politikáját - szögezte le az AFP-nek nyilatkozva csü­törtökön Philip Reeker, az amerikai kül­ügyminisztérium egyik szóvivője. A kül­ügyi illetékes Moamer el- Kadhafi líbiai vezető néhány órával korábban elhang­zott nyilatkozatára reagált. Reeker hangsúlyozta: az Egyesült Ál­lamok továbbra is azt várja Líbiától, hogy az észak-afrikai ország vesse magát alá azoknak a BT-határozatoknak, amelye­ket a testület a Pan Am amerikai légitár­saság egyik utasszállító repülőgépének 1988-ban történt felrobbantása után ho­zott. A skóciai Lockerbie fölött bekövet­kezett detonációban 270 ártatlan sze­mély vesztette életét. Washington a kapcsolatok rendezését ahhoz köti, hogy Líbia ismerje el felelős­ségét a merényletért és fizessen kártérí­tést. (MTI) LÍBIA-USA Kadhafi a kapcsolatok rendezését indítványozza Az amerikai válasz a korábbi feltételek teljesítését követeli KÜLPOLITIKA 3 Miért csökken az orosz gázszállítás? Moszkva elhatárolódik Milosevictől­­ A Kommerszant Daily elemzése Moszkva „úgy látszik” úgy dön­tött, hogy elhatárolja magát Slo­bodan Milošević jugoszláv el­nöktől, erre utalt az orosz gáz­szállítások csökkentése is - úja a moszkvai Kommerszant Daily. „Úgy látszik, Oroszország teljesen el fogja határolni magát a közutálatnak örvendő politikustól” - írja a napilap. Bizonyítékként felhozza, hogy az orosz külügyminisztérium elítélte a Crna Go­­ra-i határon való „szigorú ellenőrzés” bevezetését, amiben a különben is bo­nyolult helyzet további kiélezését látja. Kedden az összekötő csoport ülésszakán Oroszország - a lap szerint - határozottan szolidaritást vállalt a nyugati országokkal: együtt ítélték el a Crna Gora destabilizálására irányuló kísérleteket, és támogatták Đukanović reformvonalát. A Kommerszant Daily szerint Moszkva egy sokkal hatékonyabb fi­gyelmeztetést is tett: a Gazprom szinte egyharmadára csökkentette a Szerbiá­nak szállított gáz mennyiségét anélkül, hogy Belgrádot előzőleg értesítette volna. Oroszország egész télen át hitelre küldte a gázt, tekintet nélkül arra, hogy Belgrád közel 300 millió dollár­ral tartozik. Most úgy látszik „nincs szándékában tovább fenntartani a belgrádi rezsimet”. A lap kommentárja szerint sem a Nyugat, sem Oroszország nem akarja a Balkán destabilizálását, de ha „telje­sen lemond Milosevicról”, Moszkvá­nak döntő szerepe lehet Belgrád és Crna Gora háborújának megakadá­lyozásában, mert az erre való előkészü­letek Milosevic részéről „egyre nyil­vánvalóbbak”. A Milosevictól való elhatárolódás „azért fontos, mert Milošević minden tettét állítólag Moszkva tudtával hajtja végre” - írja a Kommerszant Daily. (Beta) Az EU-tilalom ellenére F­ranciaországban Jugoszláv parlamenti küldöttség Marseille-ben Jugoszláv parlamenti küldöttség uta­zott tegnap Marseille-be, hogy részt ve­gyen a Mediterráneum biztonságának és együttműködésének szentelt III. konfe­rencián. A küldöttség tagjai beutazhattak Franciaországba annak ellenére, hogy nevük szerepel az EU tilalmi listáján. A küldöttség élén Srđa Božović, a Szövet­ségi Képviselőház Köztársaságok Taná­csának elnöke áll, tagjai pedig Ivica Dačić és Jela Veselic képviselők (Szerbiai Szocialista Párt), Vladimir Štambuk (Ju­goszláv Baloldal), Novak Radulovic és Zoran Žižić (Crna Gora-i Szocialista Nép­­párt). Božović, Dané, Stambuk és Jela Ve­selic neve szerepel az Európai Unió or­szágaiból kitiltottak jegyzékén. A Reuters tegnap idézte a francia kül­ügyminisztérium szóvivőjét, aki elmond­ta, hogy a beutazási vízumokat a szerve­zők kérésére hagyták jóvá, de csak kor­látozott mozgástérrel. A küldöttség tagjai csak öt napig tartózkodhatnak Francia­­ország területén, és nem utazhatnak az EU valamely más országába. A repülő­térről csupán Marseille központjába, a konferencia helyszínére mehetnek, más­hova nem. Anders Johnsson, az Interparlamen­táris Unió főtitkára kijelentette, hogy „nem volt miért megtagadni a vízum ki­adását”. A kongresszus április 3-áig tart, szervezője az Interparlamentáris Unió és 24 ország vesz rajta részt. Ez nem az első eset, hogy a tilalmi listán levő jugoszláv tisztségviselők az EU területére utazhatnak. (Beta) Agyonlőtt egy KFOR-tisztet az alárendeltje Kosovska Mitrovicán egy francia ejtő­ernyős tisztet agyonlőtt az alárendeltje - jelentette be tegnap Párizsban a francia hadsereg. A csütörtökön este történt gyilkosság indítéka és körülményei még nem isme­retesek. A Reuters szerint a közelmúlt­ban Kosovska Mitrovicába vezényelt francia ejtőernyős egység hadnagyát egy hivatásos katona lőtte le. Újabb amerikai erők Kosovóba, Macedóniába Ken Bacon, a Pentagon szóvi­vője csütörtökön bejelentette, hogy az Egyesült Államok Kosovóba újabb felderítő csapatokat, Mace­dóniába pedig harckocsikat és ágyúkat vezényel. A lépést az indokolja, hogy Szerbia déli részén fokozódott az albán ellenállók tevékenysége, és ennek nyomán az egész térségben növekszik a feszültség. Kosovóba 125 felderítő katonát küldenek Né­metországból. Az lesz a feladatuk, hogy a kosovói a szerb határ mentén járőrözzenek, és megakadályozzák a szerb-albán összecsapásokat Macedóniába 14 harckocsit és 6 tü­zérségi löveget irányítanak át - esetleges támadás elrettentésének nyomatékosítása végett -, a szüksé­ges kezelő személyzettel együtt Az Egyesült Államok jelenleg 5900 katonát állomásoztat Kosovó­­ban.

Next