Magyar Szó, 2000. április (57. évfolyam, 77-101. szám)
2000-04-27 / 99. szám
2000. április 27., csütörtök Majális Zentán! Többnapos rendezvénysorozat a Népkertben Mi jut eszébe erről: majális? Könnyen meglehet, hogy a fiatalabb korosztály jelentős részének semmi, mert nem fűződik a szóhoz semmilyen személyes élménye, ugyanakkor valószínű, hogy az idősebbek szinte azonnal kivétel nélkül nosztalgiával gondolnak vissza a boldog békeidők madárcsicsergő!* sültkolbász szaga május elsejéire a zentai Népkertben... Mindkettő érthető: a majálisozásnak Zentán hosszú időn keresztül nagy hagyománya volt, az utóbbi tíz évben viszont az vált hagyománnyá, hogy május elsején egyszerűen nem történik semmi a Népkertben. Az előbbi hagyomány felújításának hálás-hálátlan feladatát vállalta magára Döme Tibor, akinek cége, a Rigel több napos programot szervezett az idei ünnepekre. Ami, egyszerűbben fogalmazva, azt jelenti: Az idén lesz majális Zentán! - Többek között épp a több mint tízéves szünet okozott még néhány újabb nehézséget a szervezésben, az ilyenkor szokásos, és nem kevés probléma mellett - mondja a rendezvénysorozat szervezője. - Voltak például, akik azt mondták, jövőre feltétlenül szóltak nekik, de az idénre már elígérkeztek máshova, mert már rég elszoktak attól, hogy Zentán ilyenkor történjen valami. A hat hét munkának, ami ebben a szervezésben benne van, a jelentős része tehát arra ment el, hogy visszacsalogassuk Zentára azokat a (zentai!) szereplőket, akik fellépésükkel, vagy előadásukkal érdekessé tudják tenni ezt az idei május elsejét Sőt, nemcsak azt, hisz a program, amelyet végül sikerült tető alá hozni, többnapos. Ebben a több napban pedig lesz sörivóverseny, kötélhúzás, tánc és ének, rockkoncert, sportbemutató, természetesen az ilyenkor szokásos „kellékek” (sátrak, étel, ital és finomságok) mellett. Mindez a szokásos helyszínen, vagyis a Kioszk előtti téren. Önkormányzati segítség nélkül, tehát önerőből sikerült létrehoznunk ezt a rendezvénysorozatot, persze védnökeink támogatását igénybe véve. Nem a szokásos szófordulat, való igaz, hogy a Vajdasági Bank, a Rotor, a Meka Trade, a Tehnosped, a Radical, a Compakt, a Beomlek, a Hunpapír, a BB Elektronic, a Severtrans, a D & K Caffe Shop, a Global Trade cégek, valamint a Gere magánvállalat, a Canon fénymásoló és Horváth Attila ékszerész segítsége nélkül ez a műsor nem jöhetett volna létre. Zentának épp a Népkertje révén kiváló lehetőségei vannak a majálisozásra, ezennel meghívok tehát minden zentait és környékbelit, jöjjenek el, és éljünk együtt ezekkel a lehetőségekkel. Ha az égiek is pártfogásukba veszik a hagyomány felújítását, remélem, nem bánják meg, hogy az idén a Népkertben töltik majd szabadidejük legalább egy részét - mondta Döme Tibor. J-P A program Szombat: 14 órától zene, szórakozás, benevezés a sörivó (egyéni), a kötélhúzó (5 tagú csapatok) és a zsákugró (egyéni és páros) versenyekre Vasárnap: 10 órától a versenyek selejtezői 14 órától a Felsőhegyi Olvasókör tánc-, ének- és gyermekjáték-bemutatója Recskó Valéria vezetésével, majd a szintén felsőhegyi Szivárvány citerazenekarának fellépése Győre István vezetésével 15 órától a zentai Szélrózsa tánccsoport fellépése Bodor Anikó vezetésével 20 órától a zentai Adrenalin együttes rockkoncertje Hétfőn, 10 órától a versenyek elődöntői és döntői 14 órától a felsőhegyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tambura- és citerazenekarának, valamint férfi- és asszonykórusának fellépése Ősz Szabó Imre vezetésével 15 órától az adai Lola Művelődési Egyesület vajdasági néptánc-összeállítása, Stevan Velicki vezetésével és az adai Amatőr írók egyesületének bemutatkozása 16 órától a Zenta karate klub harcművészet bemutatója Gyura Ferenc vezetésével. Kitavaszodott? Megjelent a napokban a Vajdasági Könyvtári Hírlevél tavaszi száma, melynek vezércikkében Hajnal Jenő, a zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központ igazgatója egyebek között a következőket írja: „Most már a szemünk láttára nőnek a gesztenyefák levelei itt, a Tisza-parton, és estéről reggelre virágba borultak az új élet és a bő termés reményét magukban féltve őrző gyümölcsfák is. Hosszú volt a tél, de nagy szerencsénk, hogy megkaptuk az emlékezés mellé a felejtés szép tehetségét is.” A „makacs ellenállásiról is szól a szerző, aki a KAPOCS Könyvtári csoportnak a megbízásából szerkeszti ezt, a szinte minden, magyarul (is) olvasni tudó emberhez szóló a folyóiratot A lap első oldalán Dührer fametszetét láthatjuk még és Cs. Simon István versét olvashatjuk: Virágzik az almafa. A másik lapon szintén Simon-verset olvashatunk Podolszki József halálának 10. évfordulójára. Meg, persze, Podolszki-verseket is. Bori Imre esszéjét mindenkinek a figyelmébe ajánlhatjuk. Szenteleky ürügyén számos gondolatot fogalmaz meg, például, hogy „Az elmúlt évtizedekben megtanultuk, hogy állt vár és templom, volt könyvtára érseknek és kolostori barátnak, kardok és szavak is összecsaptak..." Mostanság inkább csak „kard”-ok csapnak össze... A Bori-írást az 1994-ben megjelent egyik Hídból vette át a szerkesztő. Pap József és Fehér Kálmán viszont tavaly télen ajánlott verset Bori Imrének, illetve Bányai Jánosnak születésnapjukra. (Ezeket is a Híd közölte.) Vajda Gábor Majtényi Mihály életművének értékelési problémáival foglalkozik, több szerző pedig a könyvtárral kapcsolatos témákkal. És vajon mi a fontosabb: az olvasás vagy az írás? Erre a kérdésre is választ kaphat az olvasó. Érdemes odafigyelni - a többiek mellett - Kertész Angéla olvasó megjegyzéseire, tapasztalataira is, melyeket a csókai könyvtárban szerzett. S ha tovább lapozzuk a folyóiratot Szloboda János nyugalmazott magyartanár írását is megtalálhatjuk benne. Mint ahogyan a többit, ezt sem volna szabad „átugrani”. Sőt a Hírvilág is érdekes, és bár kis példányszámban jelenik meg a folyóirat, mindenkinek ajánljuk. Ha másutt nem, a könyvtárakban hozzájuthatnak. Megéri átlapozni. Még inkább elolvasni! is. Jó alkalom a szereplésre A csókas Orpheus és a zentai Színtársulat szereplőket keres a Pogányok című zenés történelmi színjátékhoz. Az érdekeltek a darab rendezőjénél, Szabó Lászlónál jelentkezhetnek felvételre, telefon: 0230/71-867, vagy személyesen a zentai színházban 8-12 óráig Magyar Szó Nagy táncverseny Meg Ki mit tud? vetélkedő, focimeccsek és számtalan műsor Felsőhegyen Olyan nagyszabású rendezvényt ritkán szerveznek Felsőhegyen, mint amilyenre a hét végén kerül sor ebben a faluban. A Petőfi Sándor Művelődési Egyesület rendezi a Felsőhegyi Tavasz elnevezésű programsorozatot. Elsősorban művelődési rendezvényekről van szó, de lesz például - a régi hagyományok szellemében - kispályás labdarúgótorna is. Egyféle folytatását szeretné elérni az egyesület - jókora kihagyás után - a valamikori Falusi Fiatalok Találkozójának. Kezdjük hát a programismertetőt sorrendben! A kispályás focimeccsek szombaton reggel 8 órakor kezdődnek, benevezni pedig 100 dinár ellenében reggel 7-ig lehet. Máris 15 csapat jelentkezett, és mivel nehezen fölmérhető akár egy-két nappal a mérkőzések előtt a csapatok száma, a versenyrendszert szombaton reggel tudhatják meg a részvevők. Az már biztos, hogy kezdetben mindenképp kiesésre megy a játék, és kiemelt csapatok nem lesznek, hanem „sima” sorsolás. A legjobbak pedig - az eredeti tervtől eltérően - nem szombaton, hanem vasárnap fociznak az első három helyezésért. Szombaton délben azonban a zsúfolt program ellenére is tartanak birkózó- és karatebemutatót. Szurkolni, persze, elsősorban a sportrendezvényeken lehet, de biztos, hogy látványosságban és élményben nem lesz kisebb a délután 3 órakor kezdődő klasszikus táncverseny sem, melyet a Flamenco tánccsoport szervez, és Észak-Vajdaságban ranglistaversenynek is számít, mivelhogy országos rangú bírák értékelik a produkciókat. Úgyszintén az iskola tornatermében rendezik meg a Ki mit tud? vetélkedőt este 8 órai kezdettel. Ez a régen nagy népszerűséget szerzett verseny biztosan ezúttal is sikert arat. Lesz benne zene, népdal és nóta, szavalat, táncdal, paródia és miegymás. Este fél 10-kor kerül sor a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület bemutatójára - amíg a zsűri értékel. (Az újságíró megjegyzése, hogy erre biztosan jóval később kerül sor, annál is inkább, mert már tucatszámra jelentkeztek a részvevők.) Vasárnap délután 1 órakor rendezik meg a falu sakkbajnokságát és valószínűleg ez idő tájt kerül sor a kispályás futballbajnokság főbb mérkőzéseire is. Természetesen a végleges időpontról tájékoztatni fogjuk olvasóinkat. Minden rendezvény részleteiről a (024) 843-058-as telefonon lehet érdeklődni. fr. Vízállás és vízhozam Mit és hogyan mérünk a Tiszán? Már-már zarándokhellyé vált a zentai Tisza-parton, a DTD Vízgazdálkodási Vállalat előtt a sétány lépcsője mentén elhelyezett vízszintmérő. Az emberek naponta kijárnak leolvasni a vízállást, és ki-ki a maga elképzelése szerint kommentárt is fűz az áradáshoz, a vízálláshoz, a vízhozam nagyságához, az árvízveszély mértékéhez. Ahány ember, annyiféleképpen magyarázza a vízállást. De, hogy voltaképpen mihez is mérik a Tisza vízszintjét, és mit jelent az, ha például Zentánál a vízállás 840 cm, arra pontos választ senki sem tudott adni a kíváncsiskodók közül. - Tulajdonképpen mihez is mérik a Tisza vízszintjét? - kérdeztük a szakembertől, Sándor Lajostól, a DTD mérnökétől. Érdeklődésünkre elmondta, hogy Zentánál a Tisza vízszintjének nulla pontját egykor a 72,8 méteres tengerszint feletti magasságon állapították meg. Ez tehát a 0 pont, ehhez képest mérnek napjainkban, például tegnap (április 26-án), 831 cm-t. A vajdasági Tisza-szakaszon tehát a vízállásmérők nullapontjait az Adria-tenger szintjéhez igazították. De máshol van ez a pont Törökkanizsánál (73,57 m) és máshol Titelnél (69,7 m) a torkolat közelében. Ahhoz, hogy a Tisza esését ki lehessen számítani, ezeket a különbségeket figyelembe kell venni. A vízállások összehasonlítást - például a Tisza felső szakaszaihoz viszonyítva - tovább bonyolítja az a tény, hogy Magyaroszágon a Tisza vízállását a Balti-tengerhez viszonyítva állapították meg. Különbség van tehát a mérés alapjában, mert a Balti-tenger szintje az Adriai-tenger szintjéhez képest 79 centiméterrel magasabban van. Ebből adódik az egyik eltérés, a másik a nullapont meghatározásából ered, tehát, hogy mekkora tengerszint feletti (Balti-tenger szint feletti) magasságban határozták meg a nullapontot például Szegednél. Csak ezeknek az adatoknak az ismeretében van mód kiszámítani, hogy mekkora az esése a megáradt Tiszának Szegedtől Zentáig. Nem elég tudni, hogy például április 24-én Szegednél 926 cm-t mértek, Zentánál pedig 839 cm-t. A két szám különbsége még nem egyenlő a vízszintkülönbséggel, a Tisza esése nem ennyi, hanem jóval több. A Tisza vízállása a nyári hónapokban Zentánál a törökbecsei gát megépítése óta nem esik 220 centi alá. A gát miatt napjainkban már nem láthatjuk a mérce nullapontját, állandóan víz alatt van. Azelőtt, 1976 előtt, amikor még nem volt elrekesztve a folyó Törökbecsénél, Zentánál mínusz 180 centimétert is mértek a megállapított nullaponthoz képest. Április 21-én mért adatok szerint a Tisza Zentánál Titelhez viszonyítva nem kevesebb, mint 490 centivel volt magasabb, a szintkülönbség tehát majdnem öt méter. Ennek eredménye a gyors vízfolyás. A zavartalannak mondható árhullám-levonulást a Duna viszonylag alacsony vízállása teszi lehetővé. Ha a Duna is hasonló mértékben áradna, mint a Tisza, annak katasztrofális következményei lennének. A Duna a tiszai áradásnak köszönhetően hatalmas vízhozammal „büszkélkedhet”. Április 10-én például a vaskapui zárógáton több mint 12 000 köbméter víz zúdult át másodpercenként. A többletvizet nem tudják megtartani a tározóban, amit egyébként felhasználnak áram előállítására, de az árhullámot át kell engedni. Ami a Tisza vízhozamát illeti: a vízállást naponta figyelő zentaiak körében igencsak megoszlanak a vélemények. Egyesek százezer köbméterekrről beszélnek másodpercenként. A hivatalos számítások szerint azonban ennél azért jóval szerényebb kapacitással bíró folyónk van. Április 24-én a számítások szerint másodpercenként 3250 köbméter vizet vitt magával a zavaros folyó. A víz sebességének a megállapítására külön műszert használnak. Megmérik a sebességet a folyó két partja közelében, a közepén stb., és ezekből az értékekből számítanak egy átlagot. Alapul ez szolgál. A tiszai árhullám levonulóban van, a felső szakaszon gyors apadás tapasztalható, a vajdasági szakaszon még csak centiméterekben mérhető, de már biztos, hogy nem éri el a vízállás az egyszázalékos szintet. Az egyszázalékos víz alatt a szakemberek a százévenként előforduló legmagasabb vízállást értik. A dolog furcsasága, hogy egy évszázadban akár 3-4 egyszázalékos vízállás is adódhat, azután meg háromszáz évig egy sem. ger Mennyit mutat a vízmérce Zentánál? TISZAVIDÉK 9