Magyar Szó, 2000. április (57. évfolyam, 77-101. szám)

2000-04-27 / 99. szám

2000. április 27., csütörtök Majális Zentán! Többnapos rendezvénysorozat a Nép­kertben Mi jut eszébe erről: majális? Könnyen meglehet, hogy a fiata­labb korosztály jelentős részének sem­mi, mert nem fűződik a szóhoz sem­milyen személyes élménye, ugyanak­kor valószínű, hogy az idősebbek szin­te azonnal kivétel nélkül nosztalgiával gondolnak vissza a boldog békeidők madárcsicsergő!* sültkolbász szaga május elsejéire a zentai Népkertben... Mindkettő érthető: a majálisozás­nak Zentán hosszú időn keresztül nagy hagyománya volt, az utóbbi tíz év­ben viszont az vált hagyománnyá, hogy május elsején egyszerűen nem történik semmi a Népkertben. Az előbbi ha­gyomány felújításának hálás-hálátlan feladatát vállalta magára Döme Tibor, akinek cége, a Rigel több napos prog­ramot szervezett az idei ünnepekre. Ami, egyszerűbben fogalmazva, azt je­lenti: Az idén lesz majális Zentán! - Többek között épp a több mint tízéves szünet okozott még néhány újabb nehézséget a szervezésben, az ilyenkor szokásos, és nem kevés probléma mellett - mondja a rendez­vénysorozat szervezője. - Voltak pél­dául, akik azt mondták, jövőre feltét­lenül szóltak nekik, de az idénre már elígérkeztek máshova, mert már rég elszoktak attól, hogy Zentán ilyenkor történjen valami. A hat hét munká­nak, ami ebben a szervezésben benne van, a j­elentős része tehát arra ment el, hogy visszacsalogassuk Zentára azokat a (zentai!) szereplőket, akik fel­lépésükkel, vagy előadásukkal érde­kessé tudják tenni ezt az idei május elsejét Sőt, nemcsak azt, hisz a pro­gram, amelyet végül sikerült tető alá hozni, többnapos. Ebben a több napban pedig lesz sö­rivóverseny, kötélhúzás, tánc és ének, rockkoncert, sportbemutató, termé­szetesen az ilyenkor szokásos „kellé­kek” (sátrak, étel, ital és finomságok) mellett. Mindez a szokásos helyszínen, vagyis a Kioszk előtti téren.­­ Önkormányzati segítség nélkül, tehát önerőből sikerült létrehoznunk ezt a rendezvénysorozatot, persze védnökeink támogatását igénybe vé­ve. Nem a szokásos szófordulat, való igaz, hogy a Vajdasági Bank, a Rotor, a Meka Trade, a Tehnosped, a Radi­­cal, a Compakt, a Beomlek, a Hunpa­pír, a BB Elektronic, a Severtrans, a D & K Caffe Shop, a Global Trade cégek, valamint a Gere magánválla­lat, a Canon fénymásoló és Horváth Attila ékszerész segítsége nélkül ez a műsor nem jöhetett volna létre. Zen­­tának épp a Népkertje révén kiváló lehetőségei vannak a majálisozásra, ezennel meghívok tehát minden zen­­tait és környékbelit, jöjjenek el, és él­jünk együtt ezekkel a lehetőségekkel. Ha az égiek is pártfogásukba veszik a hagyomány felújítását, remélem, nem bánják meg, hogy az idén a Nép­kertben töltik majd szabadidejük le­galább egy részét - mondta Döme Ti­bor. J-P A program Szombat: 14 órától zene, szórakozás, benevezés a sörivó (egyéni), a kö­télhúzó (5 tagú csapatok) és a zsákugró (egyéni és páros) versenyekre Vasárnap: 10 órától a versenyek selejtezői 14 órától a Felsőhegyi Olvasókör tánc-, ének- és gyermekjáték-bemuta­tója Recskó Valéria vezetésével, majd a szintén felsőhegyi Szivárvány cite­­razenekarának fellépése Győre István vezetésével 15 órától a zentai Szélrózsa tánccsoport fellépése Bodor Anikó vezeté­sével 20 órától a zentai Adrenalin együttes rockkoncertje Hétfőn, 10 órától a versenyek elődöntői és döntői 14 órától a felsőhegyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület tambura- és citerazenekarának, valamint férfi- és asszonykórusának fellépése Ősz Szabó Imre vezetésével 15 órától az adai Lola Művelődési Egyesület vajdasági néptánc-összeál­lítása, Stevan Velicki vezetésével és az adai Amatőr írók egyesületének be­mutatkozása 16 órától a Zenta karate klub harcművészet bemutatója Gyura Ferenc vezetésével. Kitavaszodott? Megjelent a napokban a Vajdasági Könyvtári Hírlevél tavaszi száma, melynek vezércikkében Hajnal Jenő, a zentai Thurzó Lajos Közművelődési Központ igazgatója egyebek között a következőket írja: „Most már a sze­münk láttára nőnek a gesztenyefák le­velei itt, a Tisza-parton, és estéről reg­gelre virágba borultak az új élet és a bő termés reményét magukban féltve őrző gyümölcsfák is. Hosszú volt a tél, de nagy szerencsénk, hogy megkap­tuk az emlékezés mellé a felejtés szép tehetségét is.” A „makacs ellenállásiról is szól a szerző, aki a KAPOCS Könyvtári cso­portnak a megbízásából szerkeszti ezt, a szinte minden, magyarul (is) olvasni tudó emberhez szóló a folyóiratot A lap első oldalán Dührer famet­szetét láthatjuk még és Cs. Simon Ist­ván versét olvashatjuk: Virágzik az al­mafa. A másik lapon szintén Simon-ver­­set olvashatunk Podolszki József halá­lának 10. évfordulójára. Meg, persze, Podolszki-verseket is. Bori Imre esszéjét mindenkinek a figyelmébe ajánlhatjuk. Szenteleky ürügyén számos gondolatot fogalmaz meg, például, hogy „Az elmúlt évtize­dekben megtanultuk, hogy állt vár és templom, volt könyvtára érseknek és kolostori barátnak, kardok és szavak is összecsaptak..." Mostanság inkább csak „kard”-ok csapnak össze... A Bori-írást az 1994-ben megjelent egyik Hídból vette át a szerkesztő. Pap József és Fehér Kálmán viszont tavaly télen ajánlott verset Bori Imrének, il­letve Bányai Jánosnak születésnapjuk­ra. (Ezeket is a Híd közölte.) Vajda Gábor Majtényi Mihály élet­művének értékelési problémáival fog­lalkozik, több szerző pedig a könyvtár­ral kapcsolatos témákkal. És vajon mi a fontosabb: az olvasás vagy az írás? Erre a kérdésre is választ kaphat az olvasó. Érdemes odafigyelni - a többiek mellett - Kertész Angéla olvasó megjegyzéseire, tapasztalataira is, melyeket a csókai könyvtárban szer­zett. S ha tovább lapozzuk a folyóiratot Szloboda János nyugalmazott magyar­tanár írását is megtalálhatjuk benne. Mint ahogyan a többit, ezt sem volna szabad „átugrani”. Sőt a Hírvilág is ér­dekes, és bár kis példányszámban jele­nik meg a folyóirat, mindenkinek ajánljuk. Ha másutt nem, a könyvtá­rakban hozzájuthatnak. Megéri átla­pozni. Még inkább elolvasni! is. Jó alkalom a szereplésre A csókas Orpheus és a zentai Színtársulat szereplőket keres a Pogányok című zenés történelmi színjátékhoz. Az érdekeltek a da­rab rendezőjénél, Szabó László­nál jelentkezhetnek felvételre, te­lefon: 0230/71-867, vagy szemé­lyesen a zentai színházban 8-12 óráig Magyar Szó Nagy táncverseny Meg Ki mit tud? vetélkedő, focimeccsek­­ és számtalan műsor Felsőhegyen Olyan nagyszabású rendezvényt ritkán szerveznek Felsőhegyen, mint amilyenre a hét végén kerül sor ebben a faluban. A Petőfi Sán­dor Művelődési Egyesület rendezi a Felsőhegyi Tavasz elnevezésű prog­ramsorozatot. Elsősorban művelő­dési rendezvényekről van szó, de lesz például - a régi hagyományok szellemében - kispályás labdarúgó­­torna is. Egyféle folytatását szeretné elérni az egyesület - jókora kiha­gyás után - a valamikori Falusi Fia­talok Találkozójának. Kezdjük hát a programismerte­tőt sorrendben! A kispályás focimeccsek szomba­ton reggel 8 órakor kezdődnek, be­nevezni pedig 100 dinár ellenében reggel 7-ig lehet. Máris 15 csapat je­lentkezett, és mivel nehezen fölmér­hető akár egy-két nappal a mérkő­zések előtt a csapatok száma, a ver­senyrendszert szombaton reggel tudhatják meg a részvevők. Az már biztos, hogy kezdetben mindenképp kiesésre megy a játék, és kiemelt csapatok nem lesznek, hanem „si­ma” sorsolás. A legjobbak pedig - az eredeti tervtől eltérően - nem szom­baton, hanem vasárnap fociznak az első három helyezésért. Szombaton délben azonban a zsúfolt program ellenére is tartanak birkózó- és ka­ratebemutatót. Szurkolni, persze, elsősorban a sportrendezvényeken lehet, de biz­tos, hogy látványosságban és él­ményben nem lesz kisebb a délután 3 órakor kezdődő klasszikus tánc­­verseny sem, melyet a Flamenco tánccsoport szervez, és Észak-Vajda­ságban ranglistaversenynek is szá­mít, mivelhogy országos rangú bí­rák értékelik a produkciókat. Úgyszintén az iskola tornatermé­ben rendezik meg a Ki mit tud? ve­télkedőt este 8 órai kezdettel. Ez a régen nagy népszerűséget szerzett verseny biztosan ezúttal is sikert arat. Lesz benne zene, népdal és nó­ta, szavalat, táncdal, paródia és mi­egymás. Este fél 10-kor kerül sor a Petőfi Sándor Művelődési Egyesület be­mutatójára - amíg a zsűri értékel. (Az újságíró megjegyzése, hogy erre biztosan jóval később kerül sor, an­nál is inkább, mert már tucatszámra jelentkeztek a részvevők.) Vasárnap délután 1 órakor ren­dezik meg a falu sakkbajnokságát és valószínűleg ez idő tájt kerül sor a kispályás futballbajnokság főbb mérkőzéseire is. Természetesen a végleges időpontról tájékoztatni fogjuk olvasóinkat. Minden rendezvény részleteiről a (024) 843-05­8-as telefonon lehet érdeklődni. fr. Vízállás és vízhozam Mit és hogyan mérünk a Tiszán? Már-már zarándokhellyé vált a zentai Tisza-parton, a DTD Vízgaz­dálkodási Vállalat előtt a sétány lép­csője mentén elhelyezett vízszintmé­­rő. Az emberek naponta kijárnak le­olvasni a vízállást, és ki-ki a maga elképzelése szerint kommentárt is fűz az áradáshoz, a vízálláshoz, a víz­hozam nagyságához, az árvízveszély mértékéhez. Ahány ember, annyifé­le­képpen magyarázza a vízállást. De, hogy voltaképpen mihez is mé­rik a Tisza vízszintjét, és mit jelent az, ha például Zentánál a vízállás 840 cm, arra pontos választ senki sem tudott adni a kíváncsiskodók közül. - Tulajdonképpen mihez is mérik a Tisza vízszintjét? - kérdeztük a szakembertől, Sándor Lajostól, a DTD mérnö­kétől. Érdeklődésünkre el­mondta, hogy Zentánál a Tisza vízszintjének nulla pontját egykor a 72,8 méteres tengerszint fe­letti magasságon állapí­tották meg. Ez tehát a 0 pont, ehhez képest mér­nek napjainkban, példá­ul tegnap (április 26-án), 831 cm-t. A vajdasági Ti­­sza-szakaszon tehát a víz­állásmérők nullapontjait az Adria-tenger szintjé­hez igazították. De más­hol van ez a pont Török­­kanizsánál (73,57 m) és máshol Ti­telnél (69,7 m) a torkolat közelében. Ahhoz, hogy a Tisza esését ki lehes­sen számítani, ezeket a különbsége­ket figyelembe kell venni. A vízállá­sok összehasonlítást - például a Ti­sza felső szakaszaihoz viszonyítva - tovább bonyolítja az a tény, hogy Magyaroszágon a Tisza vízállását a Balti-tengerhez viszonyítva állapí­tották meg. Különbség van tehát a mérés alapjában, mert a Balti-ten­ger szintje az Adriai-tenger szintjé­hez képest 79 centiméterrel maga­sabban van. Ebből adódik az egyik eltérés, a másik a nullapont megha­tározásából ered, tehát, hogy mek­kora tengerszint feletti (Balti-tenger szint feletti) magasságban határoz­ták meg a nullapontot például Sze­gednél. Csak ezeknek az adatoknak az ismeretében van mód kiszámíta­ni, hogy mekkora az esése a meg­áradt Tiszának Szegedtől Zentáig. Nem elég tudni, hogy például ápri­lis 24-én Szegednél 926 cm-t mér­tek, Zentánál pedig 839 cm-t. A két szám különbsége még nem egyenlő a vízszintkülönbséggel, a Tisza esése nem ennyi, hanem jóval több. A Tisza vízállása a nyári hóna­pokban Zentánál a törökbecsei gát megépítése óta nem esik 220 centi alá. A gát miatt napjainkban már nem láthatjuk a mérce nullapontját, állandóan víz alatt van. Azelőtt, 1976 előtt, amikor még nem volt el­­rekesztve a folyó Törökbecsénél, Zentánál mínusz 180 centimétert is mértek a megállapított nullapont­hoz képest. Április 21-én mért adatok szerint a Tisza Zentánál Titelhez viszonyít­va nem kevesebb, mint 490 centivel volt magasabb, a szintkülönbség te­hát majdnem öt méter. Ennek ered­ménye a gyors vízfolyás. A zavarta­lannak mondható árhullám-levonu­lást a Duna viszonylag alacsony ví­zállása teszi lehetővé. Ha a Duna is hasonló mértékben áradna, mint a Tisza, annak katasztrofális követ­kezményei lennének. A Duna a ti­szai áradásnak köszönhetően hatal­mas vízhozammal „büszkélkedhet”. Április 10-én például a vaskapui zá­rógáton több mint 12 000 köbméter víz zúdult át másodpercenként. A többletvizet nem tudják megtartani a tározóban, amit egyébként fel­használnak áram előállítására, de az árhullámot át kell engedni. Ami a Tisza vízhozamát illeti: a vízállást naponta figyelő zentaiak körében igencsak megoszlanak a vélemé­nyek. Egyesek százezer köbméte­­rekrről beszélnek másodpercen­ként. A hivatalos számítások szerint azonban ennél azért jóval szeré­nyebb kapacitással bíró folyónk van. Április 24-én a számítások szerint másodpercenként 3250 köbméter vizet vitt magával a zavaros folyó. A víz sebességének a megállapítására külön műszert használnak. Megmé­rik a sebességet a folyó két partja közelében, a közepén stb., és ezek­ből az értékekből számítanak egy át­lagot. Alapul ez szolgál. A tiszai árhullám levonulóban van, a felső szakaszon gyors apadás tapasztalható, a vajdasági szakaszon még csak centiméterekben mérhe­tő, de már biztos, hogy nem éri el a vízállás az egyszázalékos szintet. Az egyszázalékos víz alatt a szakembe­rek a százévenként előforduló leg­magasabb vízállást értik. A dolog furcsasága, hogy egy évszázadban akár 3-4 egyszázalékos vízállás is adódhat, azután meg háromszáz évig egy sem.­ ger Mennyit mutat a vízmérce Zentánál? TISZAVIDÉK 9

Next