Magyar Szó, 2000. május (57. évfolyam, 102-126. szám)

2000-05-11 / 109. szám

2000. május 11., csütörtök A veronai szerelmesek itt és most Shakespeare aktualitása vitathatatlan­­ A szabadkai Népszínházban a budapesti Naszlady Éva rendezi a Rómeó és Júliát Naszlady Éva, a budapesti József Attila Színház művésze most kétlaki életet él: a szabadkai Népszínházban irányításával javában folynak a Rómeó és Júlia próbái, van azonban amikor színészi munkája a magyar fővárosba szólítja, de az előadás után azonnal ko­csiba ül, és siet vissza a rendezői fel­adatokhoz. * Shakespeare művei sohasem „mentek ki a divatból”, de most, úgy tűnik, reneszánszukat élik.­­ Ez nem véletlen, hisz ez a kor, amelyben élünk, nagyon emlékeztet a reneszánszra, színességével, azzal a ka­maszos lendülettel, amely mindenki­ben munkál, a fiatalodási vággyal. Mindez a reneszánsz hóbortos korára is jellemző volt. Sajnos, a művészetek támogatása terén egyáltalán nem a re­neszánsz kora felé mutat ez a mai, ha­nem egészen másra. * A fiatalok miatt külön is örülök annak, hogy épp a Rómeó és Júliát tűzte műsorára a színház, hisz így al­kalmuk van látni, hogy nem egy már előre unalmasnak elkönyvelhető házi olvasmányról van szó, hanem egy örökérvényű, méltán népszerű mű­ről.­­ A diákok bizonyára azt gondolják, hogy egy poros, mondhatatlan és ol­vashatatlan mű, amelyben azért van­nak jó részek, vicces jelenetek is. Nem azért gondolják ezt, mert netalán bu­ták, hanem azért, mert mi is ezt gon­doltuk ennyi idős korunkban. Azután sokat foglalkoztam Shakespeare mű­veivel, s rájöttem, hogy ízig-vérig mo­dern szerző, csak egy kicsit cirkalma­­san fogalmaz. No, persze - mondhat­nánk - más is eléggé cirkalmasan fo­galmaz, mégsem mérhető Shakespea­­re-rel, hisz bármelyik darabja, művei­nek mondanivalója naprakészen aktu­ális, hisz olyan tökéletes jellemrajzokat ír le, hogy ezek a jellemvonások, ezek a figurák a mai világban is meg­találhatók. * A Rómeó és Júlia rendezé­sekor mire helyezi a hang­súlyt? - A mű mondanivalójának igazságát akarom - akarjuk a színészekkel, munkatársaimmal együtt - megtalálni. Remélem, sikerül. * Nem ez az első rendezése. - Úgy éreztem, rendezni kell valami kedvemre való darabot. Shakespeare-től a Vízkeresz­tet... állítottam színpadra. * Kíváncsi vagyok, mit szólt, mit érzett amikor először meg­látta a szabadkai színház félig romos épületét, megtapasztalta a munkakörülményeket. - Először - röviden és velő­sen - igencsak elképedtem, de aztán egészen jól beleszoktam. Csak az első ránézésre rémes, de aztán kiderül, hogy egészen jól lehet itt dolgozni, de ez azért van, mert itt nagyon tehetséges emberekkel vagyok körülvéve, akik nagyon komolyan állnak hozzá a munkához. Ami meg­nehezíti a munkát, hogy egyáltalán nem próbálhatunk a színpadon, ahol majd játsszuk az előadást, erre majd csak­­ a május 23-ára tervezett­­ be­mutató hetében lesz mód. A díszlet in­­nen-onnan­­ futó és korábbi előadá­sokból - összeszedett, az ócskavaste­­lepről szerzett elemekből áll össze, hisz egyetlen fillért sem kaptunk rá - ami fáj, mert azt hiszem, senkinek sem kell külön bizonygatni a kultúra támogatá­sának fontosságát - , de bízom abban, hogy a díszlettervező ötletessége nyo­mán megszületik a kellő látvány - hal­lottuk Naszlady Évától. m. k. (HEVÉR Mi­dós felvétele) Naszlady Éva Tegnap megnyílt a cannes-i fesztivál Mozisztárok, rohamrendőrök, a nemzetközi filmipar fejesei és a vezető párizsi divatcégek pavilonjai tőltik meg a Croisette-et. Cannes-ban május 10-21. között im­máron 53. alkalommal rendezik meg a nemzetközi filmfesztivált. A hivatalos verseny­ben huszonhárom alkotás indul a rangos díjért, az Aranypálmáért. A zsűrinek - amelynek elnöke az idén a neves francia rendező és producer, Luc Besson, a tagok soraiban pedig híres filmszínészek (Kristin Scott Thomas, Barbara Sukowa, Jeremy Irons), rendező (az amerikai Jonathan Demme) és írók (az indiai Arundhati Roy, a francia Patrick Modiano) is megtalálhatók - nem lesz­ könnyű dolga. A győztest a többi között a brit Ken I­oach, a dán Lars von Trier, az amerikai Coen fivérek vagy a szakmában már elég jól csengő névnek számító svéd Liv Ulman művei közül kell majd kiválasztani. A sajtóban sokan titkos favoritként a mindössze húszéves iráni rendezőnőt, Számira Makmalbafot emlegetik. Az utóbbit övező valóságos sztárkultusz ugyanakkor jól érzékelteti az ázsiai film látványos előretörését. A hivatalos versenyben Japánból, Kínából, Tajvanról, Dél-Ko­­reából és Iránból összesen hét alkotás szerepel, miközben Európa visszaszorul. Hosszú idő után most fordul elő, hogy német, olasz vagy spanyol alkotást nem mu­tatnak be a Földközi-tenger partján. A vendéglátó franciák viszont négy versenyfilm­­mel és két versenyen kívülivel képviseltetik magukat. Ami kétségkívül jót tesz a nem­zeti büszkeségnek, csak éppen a hollywoodi stúdiókkal szembeni európai összefogást kérdőjelezi meg. Cannes-ban a jövő mozija is nagy teret kap. Isabelle Huppert elnökletével külön kollokvium foglalkozik majd a XXI. század filmgyártásával. Szakértők szerint a digi­tális televíziós csatornák és az internet terjedése jelentősen, még a hangos film meg­jelenésénél is látványosabb módon átalakítja majd az ágazatot, amelyben egyre inkább érvényesülnek majd a kereskedelmi szempontok. - Amíg a fesztiválok védik a mű­veket és az alkotókat, nincs mit félni a technológiai fejlődéstől vagy az üzleti szellem térnyerésétől - hangoztatta válaszul Giles Jacob, a cannes-i rendezvény főmegbízottja, aki júniusban veszi át a fesztiválelnöki posztot a másfél évtizedes regnálás után lekö­szönő Pierre Viot-tól. Jacob érezhetően igyekszik valamelyes egyensúlyt teremteni a művészfilm és a nemzetközi filmgyártást fenntartó szórakoztatóipari, kereskedelmi gépezet között Ez utóbbi a MIF- fel, a világ legnagyobb mozgóképvásárával lesz jelen. A több mint tíznapos maraton során 1800 filmet ajánlanak megvételre, s becslések szerint három­­négymilliárd frank értékben kötnek itt üzleteket.­­ Ez a legnagyobb nemzetközi filmvásár. Berlin kifejezetten európai, Milánó az akció- és B kategóriás filmeké, Santa Monica pedig­ az USA-piacnak szól - mondta nem kis büszkeséggel Jérome Paillard, a MIF igazgatója. A „sikerhez” pedig nagyban hozzájárul, hogy Ázsia nemcsak kíná­lat, hanem kereslet tekintetében is látványosan jelen van. A vevők több mint tíz százaléka Japánból érkezik, ennél magasabb aránnyal csak az amerikaiak rendelkez­nek. DÉSI András Magyar Szó A HERCEGI HAGYATÉK ÁPOLÁSÁÉRT Fekete J. József kapja a Herceg János-díjat A díjkiosztó ünnepségre szombaton kerül sor Doroszlón Mint hírül adtuk, a doroszlói Móricz Zsigmond Magyar Művelődési Egyesület által kinevezett bírálóbizottság (György Mária magyar szakos tanár, dr. Csányi Erzsébet, az előző évi Herceg-díjas és dr. Silling István) az idei Her­ceg János Irodalmi Díjat Fekete J. József irodalomtörté­nésznek ítélte oda az olvasásról írott legújabb kisesszéiért. A díjat Doroszlón adják át a kitüntetettnek május 13-án 16 órai kezdettel, irodalmi és kulturális műsor keretében. Mint köztudomású, a doroszlói Móricz Zsigmond Magyar Művelődési Egyesület és IRO­M szakosztálya, a zombori községi képviselő- testülettel együtt (ez utóbbi az­ anyagiakat biztosítja) 1998. május 11-én, Herceg János születésének évfordulójára létrehozta a Herceg János Irodalmi Díjat, mindenekelőtt azzal a szándékkal, hogy éltesse az író élet­művét és ösztönözze az írókat. György Mária, az IRO­M vezetője, egyúttal a bírálóbi­zottság tagja, kérdésemre elmondta, hogy a fentebb emlí­tett szempont mellett a díj odaítélésekor azt is figyelembe vették, hogy a Nyugat-Bácskában élő irodalomtörténész 1995, vagyis Herceg János halála óta igyekezett és minden tőle telhetőt megtett és tesz a hercegi irodalom éltetéséért. Nem tévedtek. Laikusként is megállapíthatjuk, hogy Fekete J. József élete és munkássága, ha nem is függ össze vele, de közelinek látszik a hercegi életszemlélethez. Fekete J. József is itt maradt Vajdaságban, magyar irodalmat teremteni. A nagy előd az újságírói műfajok gyakorlása mellett írt novel­lát, esszét, regényt, szerkesztette a Kalangyát, Naplót, Hi­dat, a Rádió irodalmi műsorát. S ebben a nagy utód sem marad le, hiszen Fekete J. József (a sorrendet nem számít­va) irodalomtörténészként, kritikusként, egyetemi tanár­ként és a Zombori Rádió magyar nyelvű szerkesztőségének vezetőjeként gazdagítja kultúránkat. A díjkiosztó ünnepség irodalmi részében Fekete J. Jó­zsef mellett fellép dr. Csányi Erzsébet, dr. Silling István, valamint az IRO­M szakosztály tagjai, akik közül Dosztán László a maga által megzenésített Fehér Ferenc-versekből ad elő válogatást. A kulturális részben a telecskai Petőfi Sán­dor Művelődési Egyesület zenés énekegyüttese, a zombori Freetown Jazz BAND zenekarán kívül a helyi Gyöngyös­bokréta népi táncegyüttes szórakoztatja a közönséget. A tal­­palávalót az ifjú Csemicsek József által vezetett fúvószene­kar szolgáltatja. Az együttes koreográfusa Dörner Zsuzsan­na. A műsort György Mária rendezte. Az ünnepi műsor szervezői szeretettel várnak minden irodalomkedvelőt, Herceg János kollégáit, barátait és tisz­telőit DAUTBEGOVICS Zoltán Énekeljünk, szívből! Pedagógustovábbképzés Tóthfaluban A VMPE népzenei szakosztálya 2000. június 16-ától 18-áig népzenei továbbképzést szervez osztálytanítók, zenetanárok, népművelők, énekcso­portok vezetői és más érdeklődők szá­mára. A továbbképzés témája általános népzenei alapismeretek, vidékünk népdalai, a népdaléneklés technikája. Előadók: Borsi Ferenc, a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola és az óbudai Népzenei Iskola tanára, Bodor Anikó etnomuzikológus, Wakler Anna, a szé­kesfehérvári Művészeti Iskola népdal szakos tanára. Az érdeklődők jelentke­zését június 4-éig várjuk. Cím: Szabó Gabriella, M­H u. 107., 21235 Teme­­rin. Fax: 021/843-455 vagy 021/815- 977. Bővebb tájékoztatást a 021/843- 880-as telefonszámon kaphatnak az érdeklődők. IV. beketánc vetélkedő A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének népzenei szakosztálya és a becsei Petőfi Sándor Magyar Kul­túrkör negyedik alkalommal hirdette meg az általános iskolások énekes népi gyermekjáték- és néptáncvetélkedőjét. A versenyre 35 műsorszámot jelentet­tek be Vajdaság 25 helységéből, 900- 1000 résztvevővel. 2000. május 20-án délelőtt 10 órakor kezdődik a verseny, amit egy szakzsűri kísér figyelemmel, értékeli a látottakat, hallottakat. Szín­padbejárás és próbalehetőség a cso­portok számára a verseny napján reg­gel 8-tól 9.30-ig lesz. Előreláthatóan 17 óráig tart a rendezvény. Lehetőség van arra is, hogy videoszalagra rögzít­sük a versenyt, ha ezt igénylik a cso­portok. Bővebb információt a 021/843-880-as telefonszámon kap­hatnak. A verseny nyilvános, tehát az érdeklődőket is szeretettel várják a szervezők. MŰVELŐDÉS­ÉT ZOMBORBAN Vajdasági zenei gyermekfesztivál A hagyományos 39. Vajdasági Zenei Gyermekfesztivált május 13- án és 14-én tartják meg Zomborban és Apatinban, újságolta Dusán Se­­kulic, a fesztiválbizottság titkára. Az ünnepélyes megnyitóra a zombori Városháza dísztermében kerül sor szombaton 15 órakor. A Népszínház termében 10 órakor rajtol a zenekarok versenye, a kóru­sok versengését a Városháza díszter­mében bonyolítják le, míg a népi csoportok vetélkedőjét május 14-én, vasárnap délután az apatini Žarko Zrenjanin Általános Iskola csarno­kában tartják meg. Sz. A. Közösen kutatják a kisebbségi létkérdéseket Hogyan kapcsolódhatnak be a vajdasági szakemberek a magyar tudományos élet vérkeringésébe? - Szabadkán járt dr. Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Műhelyének vezetője A Magyarságkutató Tudományos Társaság minapi, millen­niumi ünnepségén dr. Szarka László történész, a Magyar Tu­dományos Akadémia Kisebbségkutató Műhelyének programi­gazgatója is előadást tartott. A rangos vendég szabadkai látoga­tása jó alkalom volt arra, hogy megbeszéléseket folytasson e­lvil szervezet vezetésével a jövőbeni együttműködésről, vagyis arról, hogy a vajdasági szakemberek hogyan kerülhetnek be a magyar tudományos élet vérkeringésébe.­­ A Magyar Tudományos Akadémia vezetése már egy évti­zede nagyon tudatosan törekszik a magyar-magyar tudomá­nyos kapcsolatok intézményesülésére, az egyetemes magyar tu­domány integrálódására; ennek meg kell teremteni mind a tudománypolitikai, mind pedig a finanszírozási hátterét. Az MTA közgyűlése már soron következő - e hétre tervezett — összejövetelén regisztrálja a határon túli magyar akadémiai ta­gok körén kívül a jelenleg 10 ezres magyar köztestületi akadé­miai tagság kibővítését a határon túli magyar, doktorátusi fo­kozattal rendelkező kutatókkal. Az érintett kutatók részéről óriási érdeklődés mutatkozik e lehetőség iránt, ez összességé­ben 300-400 határon túli magyar kutatónak a MTA-ba való szervezeti bekapcsolódását jelenti. Ez csak a szervezeti háttér. Az Akadémia két éve létrehozta a kisebbségkutató műhelyét, amelynek hármas küldetése van: foglalkozik a térség roma ki­sebbségével, a 13 magyarországi kisebbséggel és természetesen a határon túli magyar közösségekkel is. Ez tudományos prog­ramokon keresztül valósul meg - hallottuk dr. Szarka Lás­zótól. Az Akadémiai Kisebbségkutató Műhely vezetője azt is el­mondta: integrált programokról van szó, tehát az érintett ki­sebbségek kutatói ugyanúgy részt vesznek a kutatásokban, mint az Akadémia intézeti hálózatában dolgozók. Eddig két olyan kutatás fejeződött be, amely a határon túli magyarságra vonatkozik. Az egyik, amely a kisebbség, identitás, kultúra megnevezést viseli, s amelyet Gereben Ferenc irányított, egy művelődésszociológiai felmérés volt, amelynek során 2800 ha­táron túli, köztük 400 vajdasági személyt kérdeztek meg. En­nek eredményei azt mutatják, hogy anyanyelvdominánsak ma­radtak a magyar közösségek, a szlovéniai, burgenlandi és rész­ben a horvátországi közösségek kivételével. A másik befejezett kutatási programjuk pedig az asszimilációs folyamatokat vizs­gálta két tömbmagyar területen: a Csallóközben és Székelyföl­­dön. Folyik az Etnikai térszerkezeti változások című kutatási program, amely 9 nyelvhatárszakaszt vizsgált meg, s már eddig is azt állapították meg, hogy kontaktuszónák alakultak ki, ve­gyes zónák, ahol egyrészt a cigányság megjelenése átalakítja az erőviszonyokat, másrészt a betelepítések, a vegyes házasságok olyan mértékű, kétnyelvű vegyes etnikai zónákat hoznak létre, amelyeket a népszámlálások önmagukban képtelenek regiszt­rálni. Ezeknek a megismerése rendkívül fontos, mert ezek a vegyes zónák igen erős konfliktuspotenciált halmoztak fel, amelyek kezelésére jelenleg nincsenek kidolgozva semmilyen eszközök.­­ Megbeszélésünk során szó volt arról, hogy az Akadémiai Kisebbségkutató Műhely és a Magyarságkutató Tudományos Társaságban szervezett kollégák és az e civil szervezet kötelé­kébe nem tartozó kutatók olyan közös kutatási programokba kapcsolódjanak be, ahol a többi határon túli magyar közösség szakemberei is jelen vannak - hallottuk dr. Szarkától, aki ezzel kapcsolatban arról is beszámolt, hogy jelenleg folyik az a szo­ciológiai felmérés, amely a felekezetiség és az etnicitás kapcso­latát elemzi, s tervezik a nyelvhatárvizsgálatnak Vajdaságra va­ló kiterjesztését is. Szeretnék módszertanilag kidolgozni és jö­vőre beindítani a szórványkutatást, valóban módszeres és ala­pos felmérését annak, hogy a szórványosodási folyamatok mi­lyen okokra vezethetőek vissza, másrészt, milyen messzire ju­tottak el bizonyos területeken, harmadrészt pedig szeretnék megvizsgálni, hogy a vajdasági magyarság nyelvi, iskolaügyi helyzetében azok az európai ajánlások, amelyek a hágai és oslói ajánlások formájában láttak napvilágot, milyen mértékben ér­vényesülnek, milyen mértékben tér el esetleg a jugoszláviai fejlődés az EU-konform országok fejlődésétől. Ezek rövid távú kutatások, hisz hosszú kutatásokra nincs sem pénz, sem idő. Mint mondta, az idei kutatások jórészt már összeálltak, ki­alakultak. A jövő évi kutatási közös terveket pedig az után tud­ják összeállítani, hogy az itteni kollégák az elkövetkező két­­három hónapban megvizsgálják, átgondolják, van-e erre sza­bad kapacitás. Vajdaságban egyébként nemigen van államilag támogatott intézményi háttere az ilyen típusú kutatásoknak. Ezt a nem létező intézményi hátteret próbálja pótolni most ez a fajta együttműködés. Úgy értesültünk, hogy hamarosan Budapesten, a MTA-n is bemutatják a Magyarságkutató Tudományos Társaság eddig megjelent három kiadványát és a Vajdasági Magyar Tudóstár­saság tavaly napvilágot látott kiadványát. Dr. Szarka ezzel kap­csolatban elmondta: - Feltett szándéka az Akadémia vezetésének és az általam vezetett Kisebbségkutató Műhelynek, hogy a magyarországi tudományosság az elmúlt nehéz időszakban elmulasztott szoli­daritási gesztusokat pótolja. Ez most kimondottan egy olyan, ünnepinek szánt alkalom, hogy a magyar tudományosság el­múlt években létrehozott értékeit bemutassuk a magyarországi sajtónak az Akadémián, az egyetemes magyar tudományosság parlamentjében, és hogy rávillantsuk egy pillanatra a fényt az itt dolgozó kollégák munkájára, arra, hogy milyen nehéz kö­rülmények között milyen komoly értékeket tudtak teremteni - hallottuk dr. Szarka Lászlótól. MIHÁLYI Katalin

Next