Magyar Szó, 2000. május (57. évfolyam, 102-126. szám)
2000-05-11 / 109. szám
2000. május 11., csütörtök A veronai szerelmesek itt és most Shakespeare aktualitása vitathatatlan A szabadkai Népszínházban a budapesti Naszlady Éva rendezi a Rómeó és Júliát Naszlady Éva, a budapesti József Attila Színház művésze most kétlaki életet él: a szabadkai Népszínházban irányításával javában folynak a Rómeó és Júlia próbái, van azonban amikor színészi munkája a magyar fővárosba szólítja, de az előadás után azonnal kocsiba ül, és siet vissza a rendezői feladatokhoz. * Shakespeare művei sohasem „mentek ki a divatból”, de most, úgy tűnik, reneszánszukat élik. Ez nem véletlen, hisz ez a kor, amelyben élünk, nagyon emlékeztet a reneszánszra, színességével, azzal a kamaszos lendülettel, amely mindenkiben munkál, a fiatalodási vággyal. Mindez a reneszánsz hóbortos korára is jellemző volt. Sajnos, a művészetek támogatása terén egyáltalán nem a reneszánsz kora felé mutat ez a mai, hanem egészen másra. * A fiatalok miatt külön is örülök annak, hogy épp a Rómeó és Júliát tűzte műsorára a színház, hisz így alkalmuk van látni, hogy nem egy már előre unalmasnak elkönyvelhető házi olvasmányról van szó, hanem egy örökérvényű, méltán népszerű műről. A diákok bizonyára azt gondolják, hogy egy poros, mondhatatlan és olvashatatlan mű, amelyben azért vannak jó részek, vicces jelenetek is. Nem azért gondolják ezt, mert netalán buták, hanem azért, mert mi is ezt gondoltuk ennyi idős korunkban. Azután sokat foglalkoztam Shakespeare műveivel, s rájöttem, hogy ízig-vérig modern szerző, csak egy kicsit cirkalmasan fogalmaz. No, persze - mondhatnánk - más is eléggé cirkalmasan fogalmaz, mégsem mérhető Shakespeare-rel, hisz bármelyik darabja, műveinek mondanivalója naprakészen aktuális, hisz olyan tökéletes jellemrajzokat ír le, hogy ezek a jellemvonások, ezek a figurák a mai világban is megtalálhatók. * A Rómeó és Júlia rendezésekor mire helyezi a hangsúlyt? - A mű mondanivalójának igazságát akarom - akarjuk a színészekkel, munkatársaimmal együtt - megtalálni. Remélem, sikerül. * Nem ez az első rendezése. - Úgy éreztem, rendezni kell valami kedvemre való darabot. Shakespeare-től a Vízkeresztet... állítottam színpadra. * Kíváncsi vagyok, mit szólt, mit érzett amikor először meglátta a szabadkai színház félig romos épületét, megtapasztalta a munkakörülményeket. - Először - röviden és velősen - igencsak elképedtem, de aztán egészen jól beleszoktam. Csak az első ránézésre rémes, de aztán kiderül, hogy egészen jól lehet itt dolgozni, de ez azért van, mert itt nagyon tehetséges emberekkel vagyok körülvéve, akik nagyon komolyan állnak hozzá a munkához. Ami megnehezíti a munkát, hogy egyáltalán nem próbálhatunk a színpadon, ahol majd játsszuk az előadást, erre majd csak a május 23-ára tervezett bemutató hetében lesz mód. A díszlet innen-onnan futó és korábbi előadásokból - összeszedett, az ócskavastelepről szerzett elemekből áll össze, hisz egyetlen fillért sem kaptunk rá - ami fáj, mert azt hiszem, senkinek sem kell külön bizonygatni a kultúra támogatásának fontosságát - , de bízom abban, hogy a díszlettervező ötletessége nyomán megszületik a kellő látvány - hallottuk Naszlady Évától. m. k. (HEVÉR Midós felvétele) Naszlady Éva Tegnap megnyílt a cannes-i fesztivál Mozisztárok, rohamrendőrök, a nemzetközi filmipar fejesei és a vezető párizsi divatcégek pavilonjai tőltik meg a Croisette-et. Cannes-ban május 10-21. között immáron 53. alkalommal rendezik meg a nemzetközi filmfesztivált. A hivatalos versenyben huszonhárom alkotás indul a rangos díjért, az Aranypálmáért. A zsűrinek - amelynek elnöke az idén a neves francia rendező és producer, Luc Besson, a tagok soraiban pedig híres filmszínészek (Kristin Scott Thomas, Barbara Sukowa, Jeremy Irons), rendező (az amerikai Jonathan Demme) és írók (az indiai Arundhati Roy, a francia Patrick Modiano) is megtalálhatók - nem lesz könnyű dolga. A győztest a többi között a brit Ken Ioach, a dán Lars von Trier, az amerikai Coen fivérek vagy a szakmában már elég jól csengő névnek számító svéd Liv Ulman művei közül kell majd kiválasztani. A sajtóban sokan titkos favoritként a mindössze húszéves iráni rendezőnőt, Számira Makmalbafot emlegetik. Az utóbbit övező valóságos sztárkultusz ugyanakkor jól érzékelteti az ázsiai film látványos előretörését. A hivatalos versenyben Japánból, Kínából, Tajvanról, Dél-Koreából és Iránból összesen hét alkotás szerepel, miközben Európa visszaszorul. Hosszú idő után most fordul elő, hogy német, olasz vagy spanyol alkotást nem mutatnak be a Földközi-tenger partján. A vendéglátó franciák viszont négy versenyfilmmel és két versenyen kívülivel képviseltetik magukat. Ami kétségkívül jót tesz a nemzeti büszkeségnek, csak éppen a hollywoodi stúdiókkal szembeni európai összefogást kérdőjelezi meg. Cannes-ban a jövő mozija is nagy teret kap. Isabelle Huppert elnökletével külön kollokvium foglalkozik majd a XXI. század filmgyártásával. Szakértők szerint a digitális televíziós csatornák és az internet terjedése jelentősen, még a hangos film megjelenésénél is látványosabb módon átalakítja majd az ágazatot, amelyben egyre inkább érvényesülnek majd a kereskedelmi szempontok. - Amíg a fesztiválok védik a műveket és az alkotókat, nincs mit félni a technológiai fejlődéstől vagy az üzleti szellem térnyerésétől - hangoztatta válaszul Giles Jacob, a cannes-i rendezvény főmegbízottja, aki júniusban veszi át a fesztiválelnöki posztot a másfél évtizedes regnálás után leköszönő Pierre Viot-tól. Jacob érezhetően igyekszik valamelyes egyensúlyt teremteni a művészfilm és a nemzetközi filmgyártást fenntartó szórakoztatóipari, kereskedelmi gépezet között Ez utóbbi a MIF- fel, a világ legnagyobb mozgóképvásárával lesz jelen. A több mint tíznapos maraton során 1800 filmet ajánlanak megvételre, s becslések szerint háromnégymilliárd frank értékben kötnek itt üzleteket. Ez a legnagyobb nemzetközi filmvásár. Berlin kifejezetten európai, Milánó az akció- és B kategóriás filmeké, Santa Monica pedig az USA-piacnak szól - mondta nem kis büszkeséggel Jérome Paillard, a MIF igazgatója. A „sikerhez” pedig nagyban hozzájárul, hogy Ázsia nemcsak kínálat, hanem kereslet tekintetében is látványosan jelen van. A vevők több mint tíz százaléka Japánból érkezik, ennél magasabb aránnyal csak az amerikaiak rendelkeznek. DÉSI András Magyar Szó A HERCEGI HAGYATÉK ÁPOLÁSÁÉRT Fekete J. József kapja a Herceg János-díjat A díjkiosztó ünnepségre szombaton kerül sor Doroszlón Mint hírül adtuk, a doroszlói Móricz Zsigmond Magyar Művelődési Egyesület által kinevezett bírálóbizottság (György Mária magyar szakos tanár, dr. Csányi Erzsébet, az előző évi Herceg-díjas és dr. Silling István) az idei Herceg János Irodalmi Díjat Fekete J. József irodalomtörténésznek ítélte oda az olvasásról írott legújabb kisesszéiért. A díjat Doroszlón adják át a kitüntetettnek május 13-án 16 órai kezdettel, irodalmi és kulturális műsor keretében. Mint köztudomású, a doroszlói Móricz Zsigmond Magyar Művelődési Egyesület és IROM szakosztálya, a zombori községi képviselő- testülettel együtt (ez utóbbi az anyagiakat biztosítja) 1998. május 11-én, Herceg János születésének évfordulójára létrehozta a Herceg János Irodalmi Díjat, mindenekelőtt azzal a szándékkal, hogy éltesse az író életművét és ösztönözze az írókat. György Mária, az IROM vezetője, egyúttal a bírálóbizottság tagja, kérdésemre elmondta, hogy a fentebb említett szempont mellett a díj odaítélésekor azt is figyelembe vették, hogy a Nyugat-Bácskában élő irodalomtörténész 1995, vagyis Herceg János halála óta igyekezett és minden tőle telhetőt megtett és tesz a hercegi irodalom éltetéséért. Nem tévedtek. Laikusként is megállapíthatjuk, hogy Fekete J. József élete és munkássága, ha nem is függ össze vele, de közelinek látszik a hercegi életszemlélethez. Fekete J. József is itt maradt Vajdaságban, magyar irodalmat teremteni. A nagy előd az újságírói műfajok gyakorlása mellett írt novellát, esszét, regényt, szerkesztette a Kalangyát, Naplót, Hidat, a Rádió irodalmi műsorát. S ebben a nagy utód sem marad le, hiszen Fekete J. József (a sorrendet nem számítva) irodalomtörténészként, kritikusként, egyetemi tanárként és a Zombori Rádió magyar nyelvű szerkesztőségének vezetőjeként gazdagítja kultúránkat. A díjkiosztó ünnepség irodalmi részében Fekete J. József mellett fellép dr. Csányi Erzsébet, dr. Silling István, valamint az IROM szakosztály tagjai, akik közül Dosztán László a maga által megzenésített Fehér Ferenc-versekből ad elő válogatást. A kulturális részben a telecskai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület zenés énekegyüttese, a zombori Freetown Jazz BAND zenekarán kívül a helyi Gyöngyösbokréta népi táncegyüttes szórakoztatja a közönséget. A talpalávalót az ifjú Csemicsek József által vezetett fúvószenekar szolgáltatja. Az együttes koreográfusa Dörner Zsuzsanna. A műsort György Mária rendezte. Az ünnepi műsor szervezői szeretettel várnak minden irodalomkedvelőt, Herceg János kollégáit, barátait és tisztelőit DAUTBEGOVICS Zoltán Énekeljünk, szívből! Pedagógustovábbképzés Tóthfaluban A VMPE népzenei szakosztálya 2000. június 16-ától 18-áig népzenei továbbképzést szervez osztálytanítók, zenetanárok, népművelők, énekcsoportok vezetői és más érdeklődők számára. A továbbképzés témája általános népzenei alapismeretek, vidékünk népdalai, a népdaléneklés technikája. Előadók: Borsi Ferenc, a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola és az óbudai Népzenei Iskola tanára, Bodor Anikó etnomuzikológus, Wakler Anna, a székesfehérvári Művészeti Iskola népdal szakos tanára. Az érdeklődők jelentkezését június 4-éig várjuk. Cím: Szabó Gabriella, MH u. 107., 21235 Temerin. Fax: 021/843-455 vagy 021/815- 977. Bővebb tájékoztatást a 021/843- 880-as telefonszámon kaphatnak az érdeklődők. IV. beketánc vetélkedő A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének népzenei szakosztálya és a becsei Petőfi Sándor Magyar Kultúrkör negyedik alkalommal hirdette meg az általános iskolások énekes népi gyermekjáték- és néptáncvetélkedőjét. A versenyre 35 műsorszámot jelentettek be Vajdaság 25 helységéből, 900- 1000 résztvevővel. 2000. május 20-án délelőtt 10 órakor kezdődik a verseny, amit egy szakzsűri kísér figyelemmel, értékeli a látottakat, hallottakat. Színpadbejárás és próbalehetőség a csoportok számára a verseny napján reggel 8-tól 9.30-ig lesz. Előreláthatóan 17 óráig tart a rendezvény. Lehetőség van arra is, hogy videoszalagra rögzítsük a versenyt, ha ezt igénylik a csoportok. Bővebb információt a 021/843-880-as telefonszámon kaphatnak. A verseny nyilvános, tehát az érdeklődőket is szeretettel várják a szervezők. MŰVELŐDÉSÉT ZOMBORBAN Vajdasági zenei gyermekfesztivál A hagyományos 39. Vajdasági Zenei Gyermekfesztivált május 13- án és 14-én tartják meg Zomborban és Apatinban, újságolta Dusán Sekulic, a fesztiválbizottság titkára. Az ünnepélyes megnyitóra a zombori Városháza dísztermében kerül sor szombaton 15 órakor. A Népszínház termében 10 órakor rajtol a zenekarok versenye, a kórusok versengését a Városháza dísztermében bonyolítják le, míg a népi csoportok vetélkedőjét május 14-én, vasárnap délután az apatini Žarko Zrenjanin Általános Iskola csarnokában tartják meg. Sz. A. Közösen kutatják a kisebbségi létkérdéseket Hogyan kapcsolódhatnak be a vajdasági szakemberek a magyar tudományos élet vérkeringésébe? - Szabadkán járt dr. Szarka László, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Műhelyének vezetője A Magyarságkutató Tudományos Társaság minapi, millenniumi ünnepségén dr. Szarka László történész, a Magyar Tudományos Akadémia Kisebbségkutató Műhelyének programigazgatója is előadást tartott. A rangos vendég szabadkai látogatása jó alkalom volt arra, hogy megbeszéléseket folytasson elvil szervezet vezetésével a jövőbeni együttműködésről, vagyis arról, hogy a vajdasági szakemberek hogyan kerülhetnek be a magyar tudományos élet vérkeringésébe. A Magyar Tudományos Akadémia vezetése már egy évtizede nagyon tudatosan törekszik a magyar-magyar tudományos kapcsolatok intézményesülésére, az egyetemes magyar tudomány integrálódására; ennek meg kell teremteni mind a tudománypolitikai, mind pedig a finanszírozási hátterét. Az MTA közgyűlése már soron következő - e hétre tervezett — összejövetelén regisztrálja a határon túli magyar akadémiai tagok körén kívül a jelenleg 10 ezres magyar köztestületi akadémiai tagság kibővítését a határon túli magyar, doktorátusi fokozattal rendelkező kutatókkal. Az érintett kutatók részéről óriási érdeklődés mutatkozik e lehetőség iránt, ez összességében 300-400 határon túli magyar kutatónak a MTA-ba való szervezeti bekapcsolódását jelenti. Ez csak a szervezeti háttér. Az Akadémia két éve létrehozta a kisebbségkutató műhelyét, amelynek hármas küldetése van: foglalkozik a térség roma kisebbségével, a 13 magyarországi kisebbséggel és természetesen a határon túli magyar közösségekkel is. Ez tudományos programokon keresztül valósul meg - hallottuk dr. Szarka Lászótól. Az Akadémiai Kisebbségkutató Műhely vezetője azt is elmondta: integrált programokról van szó, tehát az érintett kisebbségek kutatói ugyanúgy részt vesznek a kutatásokban, mint az Akadémia intézeti hálózatában dolgozók. Eddig két olyan kutatás fejeződött be, amely a határon túli magyarságra vonatkozik. Az egyik, amely a kisebbség, identitás, kultúra megnevezést viseli, s amelyet Gereben Ferenc irányított, egy művelődésszociológiai felmérés volt, amelynek során 2800 határon túli, köztük 400 vajdasági személyt kérdeztek meg. Ennek eredményei azt mutatják, hogy anyanyelvdominánsak maradtak a magyar közösségek, a szlovéniai, burgenlandi és részben a horvátországi közösségek kivételével. A másik befejezett kutatási programjuk pedig az asszimilációs folyamatokat vizsgálta két tömbmagyar területen: a Csallóközben és Székelyföldön. Folyik az Etnikai térszerkezeti változások című kutatási program, amely 9 nyelvhatárszakaszt vizsgált meg, s már eddig is azt állapították meg, hogy kontaktuszónák alakultak ki, vegyes zónák, ahol egyrészt a cigányság megjelenése átalakítja az erőviszonyokat, másrészt a betelepítések, a vegyes házasságok olyan mértékű, kétnyelvű vegyes etnikai zónákat hoznak létre, amelyeket a népszámlálások önmagukban képtelenek regisztrálni. Ezeknek a megismerése rendkívül fontos, mert ezek a vegyes zónák igen erős konfliktuspotenciált halmoztak fel, amelyek kezelésére jelenleg nincsenek kidolgozva semmilyen eszközök. Megbeszélésünk során szó volt arról, hogy az Akadémiai Kisebbségkutató Műhely és a Magyarságkutató Tudományos Társaságban szervezett kollégák és az e civil szervezet kötelékébe nem tartozó kutatók olyan közös kutatási programokba kapcsolódjanak be, ahol a többi határon túli magyar közösség szakemberei is jelen vannak - hallottuk dr. Szarkától, aki ezzel kapcsolatban arról is beszámolt, hogy jelenleg folyik az a szociológiai felmérés, amely a felekezetiség és az etnicitás kapcsolatát elemzi, s tervezik a nyelvhatárvizsgálatnak Vajdaságra való kiterjesztését is. Szeretnék módszertanilag kidolgozni és jövőre beindítani a szórványkutatást, valóban módszeres és alapos felmérését annak, hogy a szórványosodási folyamatok milyen okokra vezethetőek vissza, másrészt, milyen messzire jutottak el bizonyos területeken, harmadrészt pedig szeretnék megvizsgálni, hogy a vajdasági magyarság nyelvi, iskolaügyi helyzetében azok az európai ajánlások, amelyek a hágai és oslói ajánlások formájában láttak napvilágot, milyen mértékben érvényesülnek, milyen mértékben tér el esetleg a jugoszláviai fejlődés az EU-konform országok fejlődésétől. Ezek rövid távú kutatások, hisz hosszú kutatásokra nincs sem pénz, sem idő. Mint mondta, az idei kutatások jórészt már összeálltak, kialakultak. A jövő évi kutatási közös terveket pedig az után tudják összeállítani, hogy az itteni kollégák az elkövetkező kéthárom hónapban megvizsgálják, átgondolják, van-e erre szabad kapacitás. Vajdaságban egyébként nemigen van államilag támogatott intézményi háttere az ilyen típusú kutatásoknak. Ezt a nem létező intézményi hátteret próbálja pótolni most ez a fajta együttműködés. Úgy értesültünk, hogy hamarosan Budapesten, a MTA-n is bemutatják a Magyarságkutató Tudományos Társaság eddig megjelent három kiadványát és a Vajdasági Magyar Tudóstársaság tavaly napvilágot látott kiadványát. Dr. Szarka ezzel kapcsolatban elmondta: - Feltett szándéka az Akadémia vezetésének és az általam vezetett Kisebbségkutató Műhelynek, hogy a magyarországi tudományosság az elmúlt nehéz időszakban elmulasztott szolidaritási gesztusokat pótolja. Ez most kimondottan egy olyan, ünnepinek szánt alkalom, hogy a magyar tudományosság elmúlt években létrehozott értékeit bemutassuk a magyarországi sajtónak az Akadémián, az egyetemes magyar tudományosság parlamentjében, és hogy rávillantsuk egy pillanatra a fényt az itt dolgozó kollégák munkájára, arra, hogy milyen nehéz körülmények között milyen komoly értékeket tudtak teremteni - hallottuk dr. Szarka Lászlótól. MIHÁLYI Katalin