Magyar Szó, 2000. május (57. évfolyam, 102-126. szám)

2000-05-11 / 109. szám

10 MŰVELŐDÉS Megkoszorúzzák Börcsök Erzsébet sírját Börcsök Erzsébet jugoszláviai magyar írónő halálának 29. évfor­dulója alkalmából a pancsovai Bör­csök Erzsébet Vajdasági Módszerta­ni Központ és a verses Petőfi Sán­dor Kultúregyesület képviselői, va­lamint az írónő egykori diákjai ko­szorút helyeznek el szombaton, má­jus 13-án déli 12 órakor az írónő újvidéki sírján a Futaki úti temető­ben. A szervezők és emlékezők ez alkalommal szeretettel várják Bör­csök Erzsébet hajdani barátait, tisz­telőit és olvasóit is. • SZOMBATON KISHEGYESEN III. Gyermekjátszó Fesztivál A Vajdasági Magyar Óvodapeda­gógusok Egyesületének szervezésében május 15-én Kishegyesen megrende­zik az általános iskolások részére a Vaj­dasági Magyar Gyermekszínjátszók III. Fesztiválját. A Művelődési Házban 14.00 órakor lesz a fesztivál ünnepé­lyes megnyitója, miután bemutatkoz­nak a benevezett csoportok. 17.00 órai kezdettel a fellépőknek ajándékmű­sorral kedveskednek a szervezők. Min­den érdeklődőt szeretettel várnak. Mit tudsz Torontál vármegyéről? Május 19-én történelmi vetélkedőt tartanak Muzslyán a hetedikeseknek A VMPE szervezésében, a muzslyai helyi közösség támogatásával, május 19-én történelmi vetélkedőt tartanak Muzslyán. A vetélkedő témája Torontál vármegye történelme lesz, és az általános iskola hetedikes tanulóinak a jelentkezését várják. A csapatok három főből fognak állni, az anyag pedig húsz témakörbe lesz csoportosítva.­­ Lesznek kérdések a településtípusoktól kezdve a népviseletig mindarról, ami az itt egykor (és most) élő többnemzetiségű lakosság kultúráját, történelmét, hagyomá­nyait, nyelvét stb. jellemezte. Felkészülés céljából a jelentkezők egy 13 oldalas brosú­rát is kapnak. A vetélkedő egyébként három részből fog állni: az elméleti (tudásfel­mérő) és a gyakorlati (el kell készíteni valamilyen témakörhöz kötődő, tárgyaló rész mellett egy játék is része lesz a vetélkedőnek. Az első három csapat értékes könyv- és egyéb jutalomban fog részesülni, mondja Hallai Zoltán történelemtanár, a vetélkedő szervezője. A szervezők tíz közép- és dél-bánáti csapat részvételére számítanak. Az érdeklődők Hallai Zoltán (tel: 023/540-682) és Takarics Róbert (023/68-805) történelemtanárok­nál jelentkezhetnek. A vetélkedő május 19-én 16 órakor kezdődik a muzslyai Petőfi Művelődési Egyesület székházában. K. I. Elhunyt ifjabb Douglas Fairbanks Elhunyt a filmtörténet egyik hí­res amerikai színésze és producere, ifjabb Douglas Fairbanks. 90 éves volt. Halálának okát nem hozták nyilvánosságra. Legendás apja nyomdokaiba lépve­­idősebb Douglas Fairbanks az amerikai némafilmek első igazi férfisztárja volt) ő maga is színész lett: 75 filmet készített, közöttük olyan remekműveket, mint a Nagy Katalin (1934), a Zendai fo­goly (1937) és a Szinbád, a tenge­rész (1947). Egy ízben úgy nyilat­kozott: nem akart versenyezni hí­res apjával, de kétségtelen, hogy ezzel a névvel ő maga is könnyeb­ben kapott megbízásokat. Utolsó filmszerepe 1981-ben volt, a Ghost Story című alkotásban. Ha­lálhírét hallva Andrew Sarris, a The New York Observer című hetilap filmkritikusa kijelentette: Fairbanksszel egy szeretetremél­tó, romantikus színész távozott, aki néhány nagyon szép filmet al­kotott. Kós Károly Erdély című kötete olasz nyelven Rómában megjelent olasz nyelven Kós Károly Erdély című munkája, amelyet a Római Magyar Akadémián mutattak be az érdeklődőknek. Az igényes, színes illusztrációkkal gazdagon díszített kötetet a Rubettino Kiadó jelentette meg, Roberto Rus­­panti gondozta, a fordítást pedig Ilaria Antoniali készítette. A könyvbemuta­tón többen is méltatták a minden szempontból nagy jelentőségű vállal­kozást, így olasz, magyar és román szak­emberek beszéltek róla a közönség el­őtt. Az esten levetített dokumentum­film, amelyet az Olasz Rádió és Tele­vízió (RAI) munkatársa, Milena Pagli­­aro készített, szervesen illeszkedett a sokoldalú, árnyalt kerekasztal-beszél­­getéshez. Az eseményről május máso­dik felében a Duna TV Forrásvidék cí­mű műsora ad helyszíni tudósítást. GARZÓ Ferenc Megdöbbentően érezhető szegénységünk A hét végén és a jövő héten tartják Kishegyesen az iskolások és óvodások színjátszóinak találkozóit Szombaton, május 13-án tartják meg Kishegyesen a III. Gyermekszínjátszó Fesztivált, május 17-én pedig az V. Óvodaszínjátszó Találkozót.­­ Mindkét rendezvény tömegesnek ígérkezik, az iskolások esetében pedig tíz csoport jelentkezett, de az utolsó pillanatig elfogadjuk a jelentkezőket, mondja a szervező, Szőke Anna. - Az ő esetükben mintegy 150 résztvevőre számítunk. Az óvodások találkozója tö­megesebb lesz, eddig 13 csoport jelentkezett, a résztvevők száma pedig mintegy 200 lesz. Az iskolások előadásai délután két órakor kezdődnek, az óvodások viszont délelőtt 10-kor, tekintettel arra, hogy több előadásról van szó.­­ Nem kis kihívás e két rendezvény a szervezőknek és a részvevőknek sem. Gazdasági helyzetünk, szegénységünk megdöbbentően érezhető. Beszélgettem például az egyik kol­léganővel a napokban, s kérdeztem, miért nem jelentkeztek, hisz a felhívás a sajtó útján már régen megjelent. Azt válaszolta, hogy egy éve nem vásárolják az újságot, mert nem jut rá pénz. Másutt nincs lehetőség a próbák megtartására, megint mások azért nem tudnak jönni, mert nem tudják fedezni az útiköltséget. Nem egy esetben, sajnos, ezen múlik a találkozón való részvétel. Az óvodás színjátszók találkozója mondhatni jubileumi, mert ötödik alkalommal szervezzük, még tavaly is megtartottuk a hadiállapot megszünte­tése után. Ezt a rendezvényt a tervek szerint Favel Domonji tartományi kisebbségügyi titkár nyitja meg. Az iskolások színjátszóinak találkozóját pedig dr. Szöllősy Vágó László, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség főtitkára, mivel ezt a rendezvényt a szövetség kezdeményezésére szervezzük. Szőke Anna azonban a fenti adatok ellenére nem egészen elégedett az érdeklődéssel. - Hiányolom a folytonosságot az óvodai és az iskolai színjátszás között. Az óvodásoknál ugyanis megfelelőnek tűnik a színjátszó csoportok száma, viszont az iskoláskorban jelen­tősen lecsökken. Szép kivételt képeznek a csantavériek, akik összesen öt csoporttal neveztek be, öt korosztállyal dolgoznak, náluk ez már hagyománynak számít - mondja Szőke Anna. Mindkét találkozónak lesznek kísérőrendezvényei is. Az iskolások találkozójának ven­dége lesz Németh Anna keramikus, aki a topolyai Kodály Zoltán Művelődési Központ keretében vezeti a Szivárvány nevű képzőművészeti csoportot. A csoport kiállítást is tart az iskola előcsarnokában. Az óvodások találkozójának kísérőrendezvénye pedig táncház lesz, amelyen megjelenik Gyurján József budapesti táncművész, aki egyúttal átadja a bu­dapesti óvodák ajándékát a vajdaságiaknak. Ezenkívül szépségszalont is szerveznek a leg­kisebbek számára. A találkozókon, amelyre Adáról, Becséről, Zentáról, Törökbecséről, Újvidékről, Becs­kerekről, Martonosról, Szabadkáról, Csantavérről, Bácsföldvárról, Orahováról, Kikindáról és Tornyosról érkeznek a vendégek, bemutatkozik három olyan fiatal rendező is, akik tavaly végeztek el egy tanfolyamot, amelyen Kovács Frigyestől és Hernyák Györgytől ta­nulták a rendezés alapjait. P.L Magyar Szó 2000. május 11., csütörtök BEMUTATJUK AMATŐR SZÍNJÁTSZÓINKAT (8.) Hiteles színpadi figurák „megalkotója” A szabadkai Népkör műkedvelő szín­játszásunk alappillére volt a múltban (s reméljük, a jövőben is az lesz). Teátru­munk nagyjainak nem egy tiszteletet pa­rancsoló tagja onnan indult el, ott készí­tették fel arra az útra, amely a hivatásos színészi pálya felé vezetett. Persze voltak olyanok is, akiket, annak ellenére, hogy megérdemelték volna a hivatásos státust, más irányba sodort az élet. A színpadtól azonban sohasem tudta elválasztani őket. Ezek közé tartozott Vinczer Imre, a Nép­kör tagja, aki már fél évszázada, hogy hit­tel, végtelen ragaszkodással szolgálja Thália templomát, s akit ma műkedvelő színjátszásunk rangos egyéniségeként tartunk számon. Vinczer Imre az ötvenes években ke­rült testközelbe a színpaddal. Először - mint azt büszkén hangoztatja - Lévay Anna népkörös gyermekszínházában lé­pett a közönség elé. Később aztán, az öt­venes években, amikor a szabadkai Nép­kör színjátszói évente 5-6 bemutatót is tartottak, már a „nagyok” között is helyet szorítottak számára, és komoly színészi feladatokat bíztak rá. A szakmát gyorsan „kitanulta”, hiszen olyan ismert tanító­­mesterei voltak, mint Virág Mihály, Lendvai Zajcsó, Mamuzsich István, Sza­bó István, sőt még Versényi Ida buda­pesti rendező is. Aztán sokat jelentett Vinczer Imre számára az is, hogy olyan kollégákkal dolgozhatott azokban az években, mint amilyen Majoros Katica, Szabó Ferenc, Nagy István vagy Horváth József volt (az előbbi három valamikori népkörös a Szabadkai Népszínházban, míg Horváth József az Újvidéki Rádió­ban folytatta pályafutását). A Népkör rangos színjátszóját sok szép, emlékezetes előadásban láttuk. Csak néhányat említek: Móricz Zsig­­mond: Légy jó mindhalálig és Nem élhe­tek muzsikaszó nélkül című művének színpadi megjelenítésében, aztán Molie­­re Képzelt betegjében, Zilahy Lajos Tűz­­madárjában, Kosztolányi Dezső Édes An­nájában és persze még nagyon sok ki­sebb produkcióban. Az elmúlt években Nádassy László Feleség férj nélkül című zenés komédiá­jában és Benedetti Huszonnégy piros ró­zsa cmű vígjátékában tapsolhattunk Vinczer Imrének. Két évvel ezelőtt a Ná­­dassy-vígjátékkal Magyarországon ven­dégszerepeltek a Népkör színjátszói. A Vas megyében portyázó szabadkai szín­játszók fellépéseit osztatlan siker kísérte. Az egyik magyarországi színikritikus, többek között, így vélekedett: „A siker nem a véletlen műve: a rutinos színészek teljes valójukkal birtokolják a színpadot, és gyorsan hatalmukba kerítik a nézőket is.” Vinczer Imre sokoldalú színész. A színpadi műfajok sokszínűségében nem kallódik el tehetsége. Mindig megtalálja azokat a kifejezőeszközöket, amelyekkel hiteles figurákat formál, legyen az dráma vagy vígjáték. Olyan színészegyéniség, aki minden szerepében újat, érdekeset hoz a színpadra. A szabadkai Népkör színjátszója fél évszázada járja azt a göröngyös utat, amely, ha bármennyire is nehéz, még mindig életben tartja színjátszó mozgal­munkat. Mindenekelőtt azoknak, akik vállalják a nehézségeket, a buktatókkal járó út viszontagságait! Vinczer Imre vál­lalta, és hiszem, hogy még ma is egyenes gerinccel lépked a maga választotta úton, és eszébe sem jut, hogy megálljt paran­csoljon önmagának. S ha így van, már­pedig nem kellene kételkednünk benne, akkor még számos szerepben látjuk majd a színpadon. FARAGÓ Árpád Vinczer Imre Az első megmérettetés után Ma fejeződik be Szabadkán az Általános Iskolások Művészeti Vetélkedője Mintegy 400 résztvevő jött el Szabadkára, hogy az általános iskolások megmérettetésén részt vegyen. Az elmúlt két napban a képzőművészet, a kézművesség, az irodalmi alkotások, a vers- és prózamondás, valamint a népdal- és hangszerszólisták kate­góriájában versenyeztek a Vajdaság minden részéből összese­­reglett kis tehetségek. Ma, a háromnapos versengés utolsó napján a színjátszó csoportok vetélkednek az első három he­lyért. Tegnap a beszédművészet, valamint a zeneművészet ka­tegóriában hirdettek eredményt. A versmondók kategóriájában az első és második osztályo­sok korosztályában az első díjas Papp Szandra lett,Gombár Zita a második, Fazekas Emese pedig a harmadik díjat vihette haza. Mindhárman szabadkai tanulók. A harmadik és negyedik osz­tályosok közül az első díjat Jávor Rebeka szabadkai, a másodi­kat Hadzsy János topolyai, a harmadikat pedig Molnár Izidora kikindai tanuló érdemelte ki. Az ötödikesek és hatodikosok korcsoportjában az első díj Pintér Noémi szabadkai tanulónak jutott, második díjas lett a zentai Miskei Edina, a harmadik pedig a temerini Dodony Anikó. A legidősebbek, a hetedikesek és nyolcadikosok korcsoportjában az első díjat Basity Gréta szabadkai tanuló vihette haza, a másodikat Csernai Adrienn topolyai, a harmadikat pedig Szikora Róbert szabadkai tanuló. A mesemondók kategóriájában az első és másodikosok kor­csoportjában Mikovity Ágnes ludasi kislány lett az első díjas, a második díj Bugyi Erika magyarcsernyei kislány tulajdona lett, és három harmadik díjat is kiosztott ebbben a kategóriában a zsűri. Harmadik díjas lett: Jávor Rebeka, Péter Erika és Mol­nár M. Valentina, mindhárman szabadkai tanulók. Az ötödikesek és hatodikosok korosztályában a ludasi Ta­kács Róbert lett az első, a második díj Futó Krisztián csanta­­véri tanulónak jutott, a két harmadik pedig Horvát Sára sza­badkai és Farkas Andor ludasi tanulóknak. A hetedikesek és nyolcadikosok korcsoportjában Torma Andrea ludasi tanuló kapta az első díjat, a második díj Pámel Gizella székelykevei tanulónak jutott. A két harmadik díjas pedig Engi Georgina ludasi és Lévai Anna szabadkai tanuló lett. A prózamondó verseny győztesei a következők: a harmadik és negyedikesek korcsoportjában a zsűri csak két díjat ítélt oda: Péter Erika lett az első, Balassa Gábor pedig a második, mind­ketten szabadkaiak. Az ötödikesek és hatodikosok korcsoport­jában csak harmadik díjat osztottak, ez a díj pedig Liszi Mel­inda szabadkai tanulónak jutott. A hetedikesek és nyolcadiko­sok korcsoportjában öt díjat osztottak. Első díjas lett Gyarmati Judit zentai tanuló, a második díjat Raffai Ágnes adai tanuló vitte haza, a három harmadik díjat pedig Petrik Andrea teme­rini, Fercsik Zita szabadkai és Péter Izabella ugyancsak szabad­kai tanuló mondhatja magáénak. Eredményt hirdettek tegnap az énekes- és hangszeres ve­télkedő után is. Az énekesek kategóriájában az első és második osztályosok korcsoportjában az első díjat Berta Csongor szabadkai tanuló kapta, a másodikat Mikovity Ágnes ludasi tanuló, a harmadi­kat pedig Pestit Szófia telecskai tanuló érdemelte ki. A harma­dik és negyedik osztályosok megmérettetésén az első díjat a szekelykevei Dani Elizabetta-Bíró Lívia duó érdemelte ki, a másodikat Égető Emese telecskai tanuló, a harmadikat pedig Pólyák Szabina bajnoki tanuló. A ötödikesek-hatodikosok ver­senyének győztese Fitzinger Viktor újvidéki tanuló, második lett Bencsik Tamara szabadkai tanuló, a haramadik pedig a szintén szabadkai Ökrös Anita. A legidősebbek korcsoportjá­ban, a hetedikesek és nyolcadikosk versenyében a Korcsik Anikó és Nyeres Novák Angéla duó vitte el az első díjat, a második ebben a korcsoportban Rumenyákovity Karlo sza­badkai diáknak jutott, a harmadik díjas pedig az oromhegyesi Milutinovity Sarolta és a bajmoki Dózsa MMK vegyes ének­­csoportja lett. A hangszeresek megmérettetésén az első-második osztályo­sok korcsoportjában csak haramadik díjat ítélt oda a zsűri, és ezt a szabadkai Jovan Miklc Általános Iskola I. c osztályának kiszenekara érdemelte ki. A harmadik-negyedik osztályosok korcsoportjában pedig az egytelen díj, mégpedig az első díj büszke tulajdonosa a kikindai Horváth Dániel lett. Az ötödike­sek és hatodikosok korcsoportjában az első díjas az oromhe­gyesi Milutinovity Olivér, a második helyezett a horgosi Kiss- Iván Ágnes, a harmadik helyezett pedig a szabadkai Szegedi Mihály. A hetedik és nyolcadik osztályosok versenyében az első a szabadkai Ivó Lola Ribár iskola citerazenekara, a második a horgosi Szekeres Ágnes, a harmadik pedig a törökkanizsai Szé­kely Égető Krisztián. Ma 13 színjátszó együttes vetélkedik az első három helyért a Gyermekszínház színpadán. m. k. Százhatvan éve született Csajkovszkij Százhatvan éve Votkinszkban született Pjotr Iljics Csaj­kovszkij, a 19. század végének vezető orosz zeneszerzője. Apja az állami bányák felügyelője volt, anyja félig francia származású, gyermeküket is francia nevelőnő gondjaira bízták. Zenei érdeklődését nem támogatták, úgy gondolták, hogy a muzsika ártalmas az izgága gyerekre. 1850-ben Szentpétervár­ra költöztek, s őt igazságügyi iskolába íratták. Ezekben az évek­ben zenei nevelése csak az iskolai ének-, zongora- és összhang­zattanórákból állt, rendszeresen járt viszont operába. Amikor 1854-ben anyja kolerában meghalt, hogy bánatát enyhítse, írt egy keringőt zongorára. 1862-ben beiratkozott a pétervári konzervatóriumba. Igaz­ságügy- minisztériumi beosztását csakhamar otthagyta, s elme­rült a zenében. Első művét, Osztrovszkij Vihar című drámájá­hoz írt nyitányát tanára, Anton Rubinstein még felszínesnek tartotta. Mégis, 1865-ben Rubinstein fivére, Nyikolaj összhang­­zattani tanári állást kínált neki Moszkvában. Ekkori művei az Ötök nevű csoport zenéjével rokoníthatók. A Balakirev vezette muzsikusok Glinka törekvéseit folytatva, az orosz népzenén alapuló új zenei nyelvet akartak teremteni. Rómeó és Júlia fan­tázianyitánya, Vakula, a kovács című vígoperája is közel állnak Balakirev népi ihletésű zenéjéhez. Egy olasz primadonnával való sikertelen románca után ideg­összeomlást kapott, majd hisztérikus munkalázban komponálta a 4., f-moll szimfóniáját, a Hattyúk tava balettet, és elkezdte nagy operáját, az Anyegint. Egykori tanítványa, Antonyina Miljuko­­va beleszeretett Csajkovszkijba, aki őt Puskin hősnőjével, Tat­jánával azonosította, s beleegyezett, hogy feleségül veszi. Ho­­moszexualitása miatt azonban a házasság csak néhány hétig tartott, s ő öngyikossági kísérletbe menekült. Felismerte, hogy egész életében kirekesztett lesz, ezért az italba és a komponá­lásba menekült. Az Anyegint Svájcban és Olaszországban fejez­te be. 1876-ban levelezést kezdett egy tisztelőjével, Nagyezsda von Meckkel. A gazdag özvegy elegendő évjáradékot juttatott neki, hogy feladhassa tanári állását, és egész idejét a komponálásnak szentelhesse. Soha nem találkoztak, s levelezésük többet árul el Madame Meckről, mint a zeneszerzőről. Csajkovszkij ugyanis, szeretetre vágyva, inkább azt írta, amit partnere olvasni akart. Ezért a 4. szimfónia részletes programját is fenntartással kell kezelni. Csajkovszkijt a Nagyezsdához fűződő plátói kapcsolat tökéletesen kielégítette, a tőle kapott pénzből támogatta foly­vást követelőző feleségét is a válás után. A bőkezű életjáradék intenzív munkára sarkallta, ekkoriban írta a D-dúr hegedűversenyt, a C-dúr vonósszerenádot, az I Olasz capricciót és az 1812 cimű nyitányt.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék