Magyar Szó, 2000. június (57. évfolyam, 127-152. szám)
2000-06-01 / 127. szám
2000. június 1., csütörtök A VMDP is elmarasztalja a Magyar Szót Mindig a hatalom közvetlen vagy közvetett befolyása alatt állt, állítja Ágoston András lapunknak nyilatkozva ,,A vajdasági magyarság alapérdekeinek megfelelően keresni kell egy a magyar autonómia eszméje iránt fogékony napilap megindításának lehetőségét is” Nagy port vert fel nemrégiben a Fórum ház igazgatóbizottságának új összetétele. Nem sokkal ezután megvonták az MTI híranyagát a Magyar Szótól, majd miután elhamarkodott lépésnek minősítették, ideiglenesen visszakapcsolták, amíg el nem dől a szerkesztőségben nagy visszatetszést kiváltó kérdés hogy a Magyar Szó „rezsimlap”-e. A múlt csütörtökön Kasza Józsefet, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét faggattuk erről. Ezúttal Ágoston Andráshoz, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnökéhez fordultunk, aki írásban adta a véleményét. A Vajdasági Magyar Demokrata Párt szerint az MTI-ügy a vajdasági vasúti, a vajdasági magyarság pedig abban az esetben, ha ez a párt napilapot indítana, csöbörből vödörbe kerülne: tudni való, hogy a hatalmi érdekekkel szemben a VMSZ-napilap nem szállna síkra a magyar autonómia mellett. Az MTI-esetnek lehetett egy másik forgatókönyve is. Ismeretes, hogy a VMSZ vezetői igencsak zsarolhatók. Emlékezetes, hogy egyiküket fellobbanó haragjában, dokumentumokkal hadonászva a hatalmi koalíció egyik erős embere a szerb képviselőházban nyíltan megfenyegette. Ebből kifolyólag az is megtörténhetett, hogy Kasza hatalmi parancsra lépett Magyarország felé, mentesítve ezáltal a hatalmat attól, hogy magának kelljen fellépni egy szomszédos NATO- tagország hivatalos hírügynöksége ellen. Ez esetben a VMSZ-nek úgy lesz napilapja, mint a vajdasági magyarságnak szabadkai magyar tanítóképzője. Sehogy. Van egy harmadik forgatókönyv is. Ami történt, Kaszának megnyithatja az utat a saját napilap felé, amelyet nagyrészt Magyarországról pénzelnek, de amely a leglényegesebb kérdésekben a hatalom érdekeinek megfelelően manipulálja majd a vajdasági magyar közvéleményt. Ebben az esetben a Magyar Szó a hatalom nyílt szolgálatára kényszerítve szép lassan kimúlik. Ez a VDSZSZSZP összjáték szintén nem zárható ki. Ezek után felmerül a kérdés, mit kell tenni? Amit lehet. A VMDP- nek állandó politikai nyomás alatt kell tartania a Magyar Szót, hogy a magyar autonómia ügyében tett lépéseket ne hallgassa el, ugyanakkor, a vajdasági magyarság alapérdekeinek megfelelően, keresni kell egy a magyar autonómia eszméje iránt fogékony napilap megindításának lehetőségét is. PÁLICS Márta (Léphart Pál rajza) magyarság szempontjából másodlagos fontosságú. Tíz éve kellene egy olyan napilap, amely támogatja a vajdasági magyarok alapérdekének megfelelő magyar autonómiát Ilyen lap nincs ma sem, hisz a vajdasági magyar sajtó az elmúlt évtizedben mindig a hatalom közvetlen vagy közvetett befolyása alatt állt. A Magyar Szó kezdettől fogva a hatalomhoz simuló restaurációs ellenzék napilapja volt, és lényegében az is maradt. Jóllehet síkraszáll a szerb Vajdaságért, szerkesztősége a magyar autonómiát soha nem támogatta. Ez a hatalomnak is megfelelt, hisz tekintettel a példányszámra, s arra, hogy magyar nyelven jelenik meg, a hatalomnak érdekében áll, ha a lap ellenzékiként jegyzi magát Ez a helyzet a Magyar Szónak is megfelel, hisz az általános nyomorból eredő nehézségeken kívül nem kell neki szembenéznie a ténylegesen ellenzéki szerb lapokat fenyegető veszélyekkel. A képbe beillett a VMSZ is, hiszen neki is vannak külön ügyei a hatalommal.A hatalomnak megfelel, hogy van egy társadalmi hatását tekintve veszélytelen, lényegében kirakat-ellenzékként megjelenő Magyar Szó. Az igazgatóbizottság új összetétele voltaképpen a VMSZ és „technikai koalíciós partnere”, az SZSZP közötti viszonyban jelentkező bizalmi válsággal magyarázható. Ezzel a VMSZ számára megszűnik a kézi vezérlés lehetősége, s ami számára még kényelmetlenebb, hatalmi partnere állandóan sakkban tarthatja. Nem csoda, hogy a VMSZ úgy próbálta befolyását megerősíteni, vagy esetleg borsot törni hatalmi partnere orra alá, hogy bepanaszolta a Magyar Szót. Ennek következményeként került sor az MTI-szolgáltatás megszüntetésére. Lépésével a VMSZ végül is a hatalomnak segített, hiszen még kiszolgáltatottabbá tette a Magyar Szót, s miután a magyar olvasók nem juthatnak hozzá az MTI-anyagokhoz, növelte a lehetőségét annak, hogy azok a történteket a magyar kormánynak róják fel. Véleményem szerint a VMSZ ezzel megkárosította a Magyar Szót Ágoston András Magyar Szó KÜLPOLITIKA 3 Státustörvény bizonytalanságokkal Június végéig meg kellene születnie a végleges koncepciónak (Tudósítónktól) Budapest, május 31. A magyar kormányzat nem állt elő átfogó elképzeléssel, így a szakbizottságokban alakultak ki a státustörvény lehetséges változatának körvonalai. Egy korábbi határozat értelmében a határon túli magyarok anyaországi jogállását szabályzó törvény tervezetének június 30-ig a kabinet elé kell kerülnie. A tavaly ősszel a kormány szakértőiből, a parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselőiből alakult szakbizottságok ajánlásokat fogalmaztak meg, jelenleg a szaktárcák vizsgálják a javaslatcsomagot. Még mindig nem tudni, ki tekinthető határon túli magyarnak, illetve kikre vonatkozik majd a készülő státustörvény, azaz csak a Kárpát-medencei, esetleg az összes anyaországon kívül élő magyarra. A kulturális és sajtóbizottság többek között támogatja, hogy a határon túliak is kaphassanak magyar művészeti díjakat és ösztöndíjakat, úgyszintén látogathassák ingyen a könyvtárakat. Az oktatási és tudományos csoport szerint garantálni kell a részképzést a felsőoktatásban. A jogosultak kaphassanak diákigazolványt, legyenek jogosultak az anyaországiakkal azonos kedvezményekre a könyvtárak, levéltárak használatakor, a beiskolázáskor, legyen számukra ingyenes a diplomahonosítás, részt vehessenek a magyarországi szaktárgyi versenyeken. Az egészségügyi és szociális bizottság ajánlása szerint az anyaországban nyújtandó egészségügyi ellátások meghatározott körét a kötelező egészségbiztosítási rendszeren kívül vehetik igénybe a határon túli magyar jogosultak. Indítványozza, hogy a 3-4 gyermekes családok szociális támogatásban részesüljenek. A gazdasági bizottságban igényként fogalmazódott meg a munkavállalás Magyarországon. Emellett a szakmai képzés elismerése, méltányos elbírálás a munkavállalási engedélyek megadásában, a vállalkozások támogatása s a hitelfelvételi lehetőségek növelése. Az európai integrációs ügyek bizottsága bizonyos számú uniós korlátozást vett számba. A testület álláspontja szerint továbbá a státustörvény nem foglalkozhat a határátlépéssel és vízummal kapcsolatos kérdésekkel, mivel azok állampolgárság-függőek. Ez nem jelenti azt, hogy Magyarországnak nem célja a vízummentesség, csupán annyit, hogy a határátlépésről más törvény rendelkezik. Az önkormányzati és rendészeti bizottságban továbbra is dilemmát jelent a státustörvény személyi hatálya, valamint a határon túli magyar jogállás elnyerése. A koncepciót feltehetően megtárgyalja a Magyar Állandó Értekezlet is, s ezt követően kerül a kormány, majd - várhatóan ősszel - a parlament elé. SINKOVITS Péter A MAGYAR KORMÁNYFŐ A MAGYAR RÁDIÓBAN Orbán ellenzi a kettős állampolgárságot A határokon túli magyarok kettős állampolgárságának kérdéséről szólva Orbán Viktor leszögezte: a szomszéd országok kormányai - akiktől elsősorban függ ennek a jognak a megadása - nem lelkesek ettől a gondolattól, ezért a magyar kormány a határokon túli magyarság jogait biztosító úgynevezett státustörvényben gondolkodik. A miniszterelnök értelmezése szerint ez a megoldás a külföldi státus és a kettős állampolgárság között határozná meg a határokon túliak jogi helyzetét, és Magyarország más államokkal való egyeztetés nélkül, saját elhatározásából is megadhatja ezeket a kedvezményeket. A NATO-FŐTITKÁR KOSOVÓI LÁTOGATÁSA Még mindig sok az erőszak A KFOR megbízatása nem jár le június 12-én George Robertson prištinai sajtóértekezlete (Folytatás az 1. oldalról) „Arra szólítottam fel a kosovói politikai vezetőket, hogy egyértelműen, hangosan és nyíltan foglaljanak állást az erőszak ellen” - hangsúlyozta Robertson. A Gnjilane melletti, vegyes lakosságú Cernice faluban történt hármas gyilkosságot „borzasztónak és undorítónak” nevezte. „Az ilyen erőszakot minden félnek el kell ítélnie, mert a nemzetközi közösség nem fogja türelmesen nézni, és Kosovo politikai vezéregyéniségei is hamarosan elveszítik a nép bizalmát” - figyelmeztetett Robertson. Felszólította Kosovo lakosságát, hogy vegyenek részt a népszámláláson, és vetessék fel magukat a választási jegyzékekre, hogy őszre megtarthassák a helyhatósági választásokat. Egy kérdésre, amely Slobodan Milosevic jugoszláv elnök hatalmon maradására vonatkozott, Robertson azt válaszolta, hogy „egész Európa megkönnyebbülne, ha Milošević távozna a hatalomról, és Európa biztonságosabb kontinenssé válna”. „Remélem, hogy Szerbiában a becsületes emberek, akik a lakosság többségét alkotják, és most a vezetőség általi megfélemlítésnek vannak kitéve, hamarosan alkalmat kapnak vezetőik lecserélésére” - mondta a NATO főtitkára. Egy másik kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a NATO nem számol egy Crna Gora-i háborúval, mert ott törvényesen választott elnök van hatalmon. Hozzátette, hogy a NATO figyelemmel kíséri a Crna Gora-i állapotokat, és mértéktartásra szólít fel. „Nem mondom meg, hogy mit tenne a NATO, ha Crna Gorában viszály törne ki, de reméljük, hogy a köztársaságra nehezedő nyomás hamarosan véget ér” - mondta a főtitkár. Hozzátette, hogy értesülései szerint Dél- Szerbiában békesség van. „Elítéljük az erőszakot, bárki követi is el. A dél-szerbiai községek lakosságának biztonságban kell élnie” - mondta, majd hozzátette, hogy a NATO mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza az esetleges összetűzéseket a térségben. A kérdésre, milyen benyomásai vannak Mitrovicáról, ezt válaszolta: „Nem fogjuk tolerálni, hogy az Ibar folyó második berlini fal legyen”. A szerbeknek az átmeneti adminisztrációban való részvételéről a NATO főtitkára kijelentette, „örül annak, hogy Rada Trajkovic tagja az átmeneti tanácsnak, mert az szerbek szavát is hallani kell”. Hangsúlyozta, hogy ezt az álláspontot tolmácsolta Oliver Ivanovicnak, a kosovói szerbek egy képviselőjének, akivel Mitrovicán találkozott. (Beta) Erőtlen felhívás a csecsenföldi háború befejezésére Amerikai EU-csúcstalálkozó Portugáliában A Lisszabon közelében lévő Queluz palotában tegnap megtartották az Egyesült Államok és az Európai Unió csúcstalálkozóját. Bill Clinton amerikai elnök tárgyalásokat folytatott Antonio Guterres portugál kormányfővel, az EU soros elnökével. A tanácskozáson részt vett Romano Prodi, az EU-bizottság elnöke, Javier Solana külpolitikai megbízott, valamint a kereskedelmi tárgyalások főbiztosa, Pascal Lamy. Az amerikai küldöttség tagja Madeleine Albright külügyminiszter asszony, William Daley kereskedelmi miniszter és a kereskedelmi tárgyalásokért felelős Charlene Barschefsky. Bill Clinton amerikai elnök és az Európai Unió vezetői ismét felszólították Moszkvát: fejezze be a csecsenföldi háborút. A félévente megrendezésre kerülő, most mindössze egy napig tartó találkozó résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, amelyben nem léptek túl a csecsen válság rendezését célzó korábbi diplomáciai erőfeszítéseiken: újra a harcok beszüntetését sürgették Moszkvától, a humanitárius szervezeteknek szabad bejutást követeltek a háborús övezetbe, és politikai párbeszédet szorgalmaztak. A Lisszabon melletti csúcs erőtlen felhívása egybeesik azokkal a legfrissebb hírekkel,hogy az orosz szövetségi erők újabb hadműveletekbe kezdtek a csecsen harcosok megsemmisítésére. A nyolcadik hónapja tartó csecsenföldi háború halálos áldozatainak számát a Reuters „ezrekre” teszi. A portugáliai csúcs második fontos témája az amerikai rakétavédelmi terv volt. Clinton biztosítani kívánta európai partnereit, hogy a korlátozott nukleáris rakétavédelem technológiáját meg kívánják osztani más „civilizált népekkel”. Az amerikai elnök a héten utazik Moszkvába, ahol először találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A korszakhatárt jelentő 1972-es nukleáris fegyverzetkorlátozási ABM-szerződés módosításának szükségességéről kívánja meggyőzni az oroszokat annak érdekében, hogy az Egyesült Államok kiépíthesse saját rakétavédelmi rendszerét. Putyin ellenzi az ABM-szerződés megváltoztatását. Clinton elmondta: még nem döntötte el, hogy hivatalából való távozása előtt elrendelje-e a rakétavédelmi rendszer kiépítését. Az európai országok erős fenntartásokkal élnek minden olyan elképzeléssel szemben, amely a nemzeti rakétavédelem létrehozását célozza. Az APA jelentése szerint ez a hangulat volt meghatározó Portugáliában is. Az Egyesült Államok és az Unió kapcsolatait megrontó kereskedelmi viták elsimítása terén Antonio Guterres, az EU-elnök, Portugália miniszterelnöke szerint nem történt előrelépés. (MTI) OROSZ-FEHÉROROSZ UNIÓ Előkészületek a JSZK csatlakozására A Szövetségi Képviselőház Köztársaságok Tanácsa külpolitikai bizottságának elnöke nyilatkozta (Folytatás az 1. oldalról) A Szövetségi Képviselőház 1999. április 12-én, a NATO-bombázás kezdete után hozta döntését, hogy csatlakozik Oroszország és Fehéroroszország szövetségéhez, amit mindkét ország parlamentje támogatott. Ljubiša Ristic, a Polgárok Tanácsa külpolitikai bizottságának elnöke a csatlakozás folyamatának felgyorsításáért szállt síkra. Lukjanov és Csergenc az unió elveiről és fejlesztésének terveiről szóltak. Csergenc hangsúlyozta, hogy az elvek között a legfontosabb a tagállamok egyenlősége és szuverenitása, a demokrácia és az emberi jogok, a sokoldalú együttműködés és a kötelezettségek tiszteletben tartása. Minden felszólaló elítélte Jugoszlávia tavalyi bombázását és a NATO keleti irányú terjedését azzal a megjegyzéssel, hogy az Orosz-Fehérorosz Unió ellensúlya lehet ennek a folyamatnak. Milomir Minic, a Polgárok Tanácsának elnöke tegnap fogadást adott a vendégek tiszteletére, Ljubiša Ristic pedig ebédre invitálta őket. Az est folyamán Goran Maric szövetségi tájékoztatási miniszter adott fogadást. Ma délelőtt 10 órakor tartják az unió parlamenti közgyűlése és a JSZK Szövetségi Képviselőháza közös bizottságának ötödik ülését, amivel be is fejeződik az orosz és fehérorosz képviselők jugoszláviai látogatása. (Beta) A jugoszláv ellenzék esélye A jugoszláviai ellenzék megnyerheti az idei választásokat, ha kap kellő támogatást külföldről - ebben összegezhető a volt finn elnök, Martti Ahtisaari vezetésével működő nemzetközi válságcsoport jelentése. Az ellenzék eddig helyi szinten érte el a legjobb eredményeket, ahol a politikusok nem az országos politikában manővereztek, hanem félre tudták tenni vetélkedésüket, és összefogtak, majd tapasztalatot szereztek a városi önkormányzat irányításában. A válságcsoport jelentése azt javasolja, hogy Európa fokozza a jugoszláviai ellenzék támogatását, főleg a Belgrádon kívüli politikusokét, a Vajdaságban és a San diákban működő kisebbségi pártokét