Magyar Szó, 2000. június (57. évfolyam, 127-152. szám)

2000-06-01 / 127. szám

2000. június 1., csütörtök A VMDP is elmarasztalja a Magyar Szót Mindig a hatalom közvetlen vagy közvetett befolyása alatt állt, állítja Ágoston András lapunknak nyilatkozva­­ ,,A vajdasági magyarság alapérdekeinek megfelelően keresni kell egy a magyar autonómia eszméje iránt fogékony napilap megindításának lehetőségét is” Nagy port vert fel nemrégiben a Fórum ház igazgatóbizottságá­nak új összetétele. Nem sokkal ezután megvonták az MTI hír­anyagát a Magyar Szótól, majd miután elhamarkodott lépésnek minősítették, ideiglenesen visszakapcsolták, amíg el nem dől­­ a szerkesztőségben nagy visszatetszést kiváltó kérdés hogy a Magyar Szó „rezsim­­lap”-e. A múlt csütörtökön Ka­sza Józsefet, a Vajdasági Magyar Szövetség elnökét faggattuk er­ről. Ezúttal Ágoston Andráshoz, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt elnökéhez fordultunk, aki írásban adta a véleményét.­­ A Vajdasági Magyar Demokrata Párt szerint az MTI-ügy a vajdasági vasúti, a vajdasági magyarság pedig abban az esetben, ha ez a párt napila­pot indítana, csöbörből vödörbe kerül­ne: tudni való, hogy a hatalmi érde­kekkel szemben a VMSZ-napilap nem szállna síkra a magyar autonómia mel­lett.­­ Az MTI-esetnek lehetett egy má­sik forgatókönyve is. Ismeretes, hogy a VMSZ vezetői igencsak zsarolhatók. Emlékezetes, hogy egyiküket fellobba­nó haragjában, dokumentumokkal hadonászva a hatalmi koalíció egyik erős embere a szerb kép­viselő­házban nyíltan megfenyegette. Ebből kifolyó­lag az is megtörténhetett, hogy Kasza hatalmi parancsra lépett Magyaror­szág felé, mentesítve ezáltal a hatalmat attól, hogy magának kelljen fellépni egy szomszédos NATO- tagország hi­vatalos hírügynöksége ellen. Ez eset­ben a VMSZ-nek úgy lesz napilapja, mint a vajdasági ma­gyarságnak szabadkai magyar tanítóképzője. Sehogy.­­ Van egy harmadik forgatókönyv is. Ami történt, Kaszának meg­nyithatja az utat a saját napilap felé, amelyet nagyrészt Magyaror­szágról pénzelnek, de amely a leglényegesebb kérdésekben a hatalom érdekeinek megfelelő­en manipulálja majd a vajdasági magyar köz­véleményt. Ebben az esetben a Magyar Szó a hatalom nyílt szolgála­tára kényszerítve szép lassan kimúlik. Ez a V­DSZ­SZSZP összjáték szintén nem zárható ki.­­ Ezek után felmerül a kérdés, mit kell tenni? Amit lehet. A VMDP- nek állandó politikai nyomás alatt kell tarta­nia a Magyar Szót, hogy a magyar autonómia ügyében tett lépéseket ne hallgassa el, ugyan­akkor, a vajdasági ma­gyarság alapérdekeinek megfelelően, keresni kell egy a magyar autonómia eszméje iránt fogékony napilap meg­indításának lehetőségét is. PÁLICS Márta (Léphart Pál rajza) magyarság szempontjából másodlagos fontosságú. Tíz éve kellene egy olyan napilap, amely támogatja a vajdasági magyarok alapérdekének megfelelő magyar autonómiát Ilyen lap nincs ma sem, hisz a vajdasági magyar sajtó az elmúlt évtizedben mindig a hatalom közvetlen vagy közvetett befolyása alatt állt.­­ A Magyar Szó kezdettől fogva a hatalomhoz simuló restaurációs ellen­zék napilapja volt, és lényegében az is maradt. Jóllehet síkraszáll a szerb Vaj­daságért, szerkesztősége a magyar au­tonómiát soha nem támogatta. Ez a hatalomnak is megfelelt, hisz tekintet­tel a példányszámra, s arra, hogy ma­gyar nyelven jelenik meg, a hatalom­nak érdekében áll, ha a lap ellenzéki­ként jegyzi magát Ez a helyzet a Ma­gyar Szónak is megfelel, hisz az általá­nos nyomorból­ eredő nehézségeken kívül nem kell neki szembenéznie a ténylegesen ellenzéki szerb lapokat fe­nyegető veszélyekkel. A képbe beillett a VMSZ is, hiszen neki is vannak kü­lön ügyei a hatalommal.­­A hatalomnak megfelel, hogy van egy társadalmi hatását tekintve ve­szélytelen, lényegében kirakat-ellen­zékként megjelenő Magyar Szó. Az igazgatóbizottság új összetétele volta­képpen a VMSZ és „technikai koalíci­ós partnere”, az SZSZP közötti vi­szonyban jelentkező bizalmi válsággal magyarázható. Ezzel a VMSZ számára megszűnik a kézi vezérlés lehetősége, s ami számára még kényelmetlenebb, hatalmi partnere állandóan sakkban tarthatja.­­ Nem csoda, hogy a VMSZ úgy próbálta befolyását megerősíteni, vagy esetleg borsot törni hatalmi partnere orra alá, hogy bepanaszolta a Magyar Szót. Ennek következményeként ke­rült sor az MTI-szolgáltatás megszün­tetésére. Lépésével a VMSZ végül is a hatalomnak segített, hiszen még ki­szolgáltatottabbá tette a Magyar Szót, s miután a magyar olvasók nem juthat­nak hozzá az MTI-anyagokhoz, növel­te a lehetőségét annak, hogy azok a történteket a magyar kormánynak ró­ják fel. Véleményem szerint a VMSZ ezzel megkárosította a Magyar Szó­­t­ Ágoston András Magyar Szó KÜLPOLITIKA 3 Státustörvény bizonytalanságokkal Június végéig meg kellene születnie a végleges koncepciónak (Tudósítónktól) Budapest, május 31. A magyar kormányzat nem állt elő átfogó elképzeléssel, így a szakbizottsá­gokban alakultak ki a státustörvény le­hetséges változatának körvonalai. Egy korábbi határozat értelmében a hatá­ron túli magyarok anyaországi jogállá­sát szabályzó törvény tervezetének jú­nius 30-ig a kabinet elé kell kerülnie. A tavaly ősszel a kormány szakértőiből, a parlamenti pártok és a határon túli magyar szervezetek képviselőiből ala­kult szakbizottságok ajánlásokat fogal­maztak meg, jelenleg a szaktárcák vizs­gálják a javaslatcsomagot. Még mindig nem tudni, ki tekint­hető határon túli magyarnak, illetve kikre vonatkozik majd a készülő stá­tustörvény, azaz csak a Kárpát-meden­cei, esetleg az összes anyaországon kí­vül élő magyarra. A kulturális és sajtó­­bizottság többek között támogatja, hogy a határon túliak is kaphassanak magyar művészeti díjakat és ösztöndí­jakat, úgyszintén látogathassák ingyen a könyvtárakat. Az oktatási és tudomá­nyos csoport szerint garantálni kell a részképzést a felsőoktatásban. A jogo­sultak kaphassanak diákigazolványt, legyenek jogosultak az anyaországiak­kal azonos kedvezményekre a könyv­tárak, levéltárak használatakor, a beis­kolázáskor, legyen számukra ingyenes a diplomahonosítás, részt vehessenek a magyarországi szaktárgyi versenye­ken. Az egészségügyi és szociális bi­zottság ajánlása szerint az­ anyaország­ban nyújtandó egészségügyi ellátások meghatározott körét a kötelező egész­ségbiztosítási rendszeren kívül vehetik igénybe a határon túli magyar jogosul­tak. Indítványozza, hogy a 3-4 gyer­mekes családok szociális támogatásban részesüljenek. A gazdasági bizottság­ban igényként fogalmazódott meg a munkavállalás Magyarországon. Emellett a szakmai képzés elismerése, méltányos elbírálás a munkavállalási engedélyek megadásában, a vállalko­zások támogatása s a hitelfelvételi le­hetőségek növelése. Az európai integ­rációs ügyek bizottsága bizonyos szá­mú uniós korlátozást vett számba. A testület álláspontja szerint továbbá a státustörvény nem foglalkozhat a ha­tárátlépéssel és vízummal kapcsolatos kérdésekkel, mivel azok állampolgár­­ság-fü­ggőek. Ez nem jelenti azt, hogy Magyarországnak nem célja a vízum­mentesség, csupán annyit, hogy a ha­tárátlépésről más törvény rendelkezik. Az önkormányzati és rendészeti bizott­ságban továbbra is dilemmát jelent a státustörvény személyi hatálya, vala­mint a határon túli magyar jogállás el­nyerése. A koncepciót feltehetően megtár­gyalja a Magyar Állandó Értekezlet is, s ezt követően kerül a kormány, majd - várhatóan ősszel - a parlament elé. SINKOVITS Péter A MAGYAR KORMÁNYFŐ A MAGYAR RÁDIÓBAN Orbán ellenzi a kettős állampolgárságot A határokon túli magyarok kettős állampolgárságának kérdéséről szólva Orbán Viktor leszögezte: a szomszéd országok kormányai - akiktől elsősor­ban függ ennek a jognak a megadása - nem lelkesek ettől a gondolattól, ezért a magyar kormány a határokon túli magyarság jogait biztosító úgyne­vezett státustörvényben gondolkodik. A miniszterelnök értelmezése szerint ez a megoldás a külföldi státus és a kettős állampolgárság között határozná meg a határokon túliak jogi helyzetét, és Magyaror­szág más államokkal való egyezte­tés nélkül, saját elhatározásából is megadhatja ezeket a kedvezmé­nyeket. A NATO-FŐTITKÁR KOSOVÓI LÁTOGATÁSA Még mindig sok az erőszak A KFOR megbízatása nem jár le június 12-én­­ George Robertson prištinai sajtóértekezlete (Folytatás az 1. oldalról) „Arra szólítottam fel a kosovói po­litikai vezetőket, hogy egyértelműen, hangosan és nyíltan foglaljanak állást az erőszak ellen” - hangsúlyozta Ro­bertson. A Gnjilane melletti, vegyes lakossá­gú Cernice faluban történt hármas gyilkosságot „borzasztónak és undorí­tónak” nevezte. „Az ilyen erőszakot minden félnek el kell ítélnie, mert a nemzetközi közösség nem fogja türel­mesen nézni, és Kosovo politikai ve­zéregyéniségei is hamarosan elveszítik a nép bizalmát” - figyelmeztetett Ro­bertson. Felszólította Kosovo lakosságát, hogy vegyenek részt a népszámlálá­son, és vetessék fel magukat a válasz­tási jegyzékekre, hogy őszre megtart­hassák a helyhatósági választásokat. Egy kérdésre, amely Slobodan Mi­losevic jugoszláv elnök hatalmon ma­radására vonatkozott, Robertson azt válaszolta, hogy „egész Európa meg­könnyebbülne, ha Milošević távozna a hatalomról, és Európa biztonságosabb kontinenssé válna”. „Remélem, hogy Szerbiában a be­csületes emberek, akik a lakosság több­ségét alkotják, és most a vezetőség ál­tali megfélemlítésnek vannak kitéve, hamarosan alkalmat kapnak vezetőik lecserélésére” - mondta a NATO főtit­kára. Egy másik kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a NATO nem szá­mol egy Crna Gora-i háborúval, mert ott törvényesen választott elnök van hatalmon. Hozzátette, hogy a NATO figyelemmel kíséri a Crna Gora-i álla­potokat, és mértéktartásra szólít fel. „Nem mondom meg, hogy mit ten­ne a NATO, ha Crna Gorában viszály törne ki, de reméljük, hogy a köztár­saságra nehezedő nyomás hamarosan véget ér” - mondta a főtitkár. Hozzá­tette, hogy értesülései szerint Dél- Szerbiában békesség van. „Elítéljük az erőszakot, bárki követi is el. A dél-szerbiai községek lakossá­gának biztonságban kell élnie” - mondta, majd hozzátette, hogy a NA­TO mindent megtesz annak érdeké­ben, hogy megakadályozza az esetle­­ges összetűzéseket a térségben. A kérdésre, milyen benyomásai vannak Mitrovicáról, ezt válaszolta: „Nem fogjuk tolerálni, hogy az Ibar folyó második berlini fal legyen”. A szerbeknek az átmeneti admi­nisztrációban való részvételéről a NA­TO főtitkára kijelentette, „örül annak, hogy Rada Trajkovic tagja az átmeneti tanácsnak, mert az szerbek szavát is hallani kell”. Hangsúlyozta, hogy ezt az álláspontot tolmácsolta Oliver Iva­­novicnak, a kosovói szerbek egy kép­viselőjének, akivel Mitrovicán találko­zott. (Beta) Erőtlen felhívás a csecsenföldi háború befejezésére Amerikai­ EU-csúcstalálkozó Portugáliában A Lisszabon közelében lévő Queluz palotában tegnap meg­tartották az Egyesült Államok és az Európai Unió csúcstalálkozó­ját. Bill Clinton amerikai elnök tárgya­lásokat folytatott Antonio Guterres portugál kormányfővel, az EU soros elnökével. A tanácskozáson részt vett Romano Prodi, az EU-bizottság elnö­ke, Javier Solana külpolitikai megbí­zott, valamint a kereskedelmi tárgya­lások főbiztosa, Pascal Lamy. Az ame­rikai küldöttség tagja Madeleine Alb­right külügyminiszter asszony, Willi­am Daley kereskedelmi miniszter és a kereskedelmi tárgyalásokért felelős Charlene Barschefsky. Bill Clinton amerikai elnök és az Európai Unió vezetői ismét felszólítot­ták Moszkvát: fejezze be a csecsenföldi háborút. A félévente megrendezésre kerülő, most mindössze egy napig tartó talál­kozó résztvevői nyilatkozatot fogadtak el, amelyben nem léptek túl a csecsen válság rendezését célzó korábbi diplo­máciai erőfeszítéseiken: újra a harcok beszüntetését sürgették Moszkvától, a humanitárius szervezeteknek szabad bejutást követeltek a háborús övezet­be, és politikai párbeszédet szorgal­maztak. A Lisszabon melletti csúcs erőtlen felhívása egybeesik azokkal a legfris­sebb hírekkel,­hogy az orosz szövetségi erők újabb hadműveletekbe kezdtek a csecsen harcosok megsemmisítésére. A nyolcadik hónapja tartó csecsenföldi háború halálos áldozatainak számát a Reuters „ezrekre” teszi. A portugáliai csúcs második fon­tos témája az amerikai rakétavédelmi terv volt. Clinton biztosítani kívánta európai partnereit, hogy a korláto­zott nukleáris rakétavédelem techno­lógiáját meg kívánják osztani más „ci­vilizált népekkel”. Az amerikai elnök a héten utazik Moszkvába, ahol elő­ször találkozik Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A korszakhatárt je­lentő 1972-es nukleáris fegyverzet­korlátozási ABM-szerződés módosítá­sának szükségességéről kívánja meg­győzni az oroszokat annak érdeké­ben, hogy az Egyesült Államok ki­építhesse saját rakétavédelmi rend­szerét. Putyin ellenzi az ABM-szerző­dés megváltoztatását. Clinton elmondta: még nem dön­tötte el, hogy hivatalából való távozása előtt elrendelje-e a rakétavédelmi rendszer kiépítését. Az európai országok erős fenntar­tásokkal élnek minden olyan elképze­léssel szemben, amely a nemzeti raké­tavédelem létrehozását célozza. Az APA jelentése szerint ez a hangulat volt meghatározó­ Portugáliában is. Az Egyesült Államok és az­ Unió kapcsolatait megrontó kereskedelmi viták elsimítása terén Antonio Guter­res, az EU-elnök, Portugália minisz­terelnöke szerint nem történt előrelé­pés. (MTI) OROSZ-FEHÉROROSZ UNIÓ Előkészületek a JSZK csatlakozására A Szövetségi Képviselőház Köztársaságok Tanácsa külpolitikai bizottságának elnöke nyilatkozta (Folytatás az 1. oldalról) A Szövetségi Képviselőház 1999. április 12-én, a NATO-bombázás kez­dete után hozta döntését, hogy csatla­kozik Oroszország és Fehéroroszor­szág szövetségéhez, amit mindkét or­szág parlamentje támogatott. Ljubiša Ristic, a Polgárok Tanácsa külpolitikai bizottságának elnöke a csatlakozás folyamatának felgyorsítá­sáért szállt síkra. Lukjanov és Csergenc az unió el­veiről és fejlesztésének terveiről szól­tak. Csergenc hangsúlyozta, hogy az elvek között a legfontosabb a tagálla­mok egyenlősége és szuverenitása, a demokrácia és az emberi jogok, a sok­oldalú együttműködés és a kötelezett­ségek tiszteletben tartása. Minden felszólaló elítélte J­ugoszlá­­via tavalyi bombázását és a NATO ke­leti irányú terjedését azzal a megjegy­zéssel, hogy az Orosz-Fehérorosz Unió ellensúlya lehet ennek a folyamatnak. Milomir Minic, a Polgárok Taná­csának elnöke tegnap fogadást adott a vendégek tiszteletére, Ljubiša Ristic pedig ebédre invitálta őket. Az est fo­lyamán Goran Maric szövetségi tájé­koztatási miniszter adott fogadást. Ma délelőtt 10 órakor tartják az unió parlamenti közgyűlése és a JSZK Szövetségi Képviselőháza közös bizott­ságának ötödik ülését, amivel be is fe­jeződik az orosz és fehérorosz képvise­lők jugoszláviai látogatása. (Beta) A jugoszláv ellenzék esélye A jugoszláviai ellenzék meg­nyerheti az idei választásokat, ha kap kellő támogatást külföldről - ebben összegezhető a volt finn el­nök, Martti Ahtisaari vezetésével működő nemzetközi válságcsoport jelentése. Az ellenzék eddig helyi szinten érte el a legjobb eredményeket, ahol a politikusok nem az országos politikában manővereztek, hanem félre tudták tenni vetélkedésüket, és összefogtak, majd tapasztalatot szereztek a városi önkormányzat irányításában. A válságcsoport jelentése azt ja­vasolja, hogy Európa fokozza a ju­goszláviai ellenzék támogatását, fő­leg a Belgrádon kívüli politikuso­két, a Vajdaságban és a San diák­ban működő kisebbségi pártokét

Next