Magyar Szó, 2000. július (57. évfolyam, 153-178. szám)

2000-07-01 / 153. szám

/ I : // Ősei a Magyar Szó­ban SZABADKA Jovan Nenad cár tér 3. tel/fax: 024/552-458 A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA LVII. évf., 153. (18 652.) szám Újvidék, 2000. július 1., szombat . Matié: „A NATO folytatja az agressziót” A szövetségi tájékoztatási miniszter a JSZK destabilizálásával vádolja a nemzetközi kormányon kívüli szervezeteket - Interjú a Nezaviszimaja Gazetában Goran Matié szövetségi tájékoztatási miniszter megvádolta a NATO-t, hogy folytatja a JSZK elleni agressziót, a JSZK- ban működő „úgynevezett kormányon kívüli nemzetközi szervezetek” pedig destabilizálni akarják Jugoszláviát „elő­ször a média, majd a nyílt felforgató te­vékenység útján”. A Nezaviszimaja Gazeta moszkvai na­pilap tegnapi számában közölt interjú­ban Matié elmondta, hogy a terrorizmus elleni harcról szóló törvényt „az említett tevékenység ellehetetlenítése” céljából terjesztették be. „Elsősorban a politikai indíttatású gyil­kosságok megakadályozásáról és egyes szélsőséges ellenzéki pártok negatív akció­inak megakadályozásáról van szó, amilyen az ellenállás, amely fasiszta módszereket alkalmaz” - nyilatkozta Mádé. Elmondta még, hogy a „politikai gyil­kosságok” a hatalommal való harc eszkö­zévé váltak, és emlékeztetett arra, hogy gyilkosság áldozata lett Pavle Bulatovic véderőminiszter, Boško Peroševic, a Vaj­dasági Végrehajtó Tanács elnöke és Žika Petrovc, a JAT igazgatója. Az említett törvényt azért is javasol­ták, mert harcolni kell „a külföldi hír­szerző szolgálatoknak dolgozó jugoszláv polgárok felforgató tevékenysége ellen” -mondta Matic és példaként felhozta Ju­goslav PetruSicot, „aki a Pók nevű szer­vezet keretében a francia hírszerző szol­gálatnak dolgozott". A kérdésre, hogy ez azt jelenti-e: a törvény mindazok ellen irányul, akik az ellenzéknek dolgoznak, nem pedig a ter­rorizmus, mint a szeparatizmus formája ellen, Matic azt válaszolta „ami Kosovó­­ban történik, nem nevezhető politikai terrorizmusnak, hanem klasszikus terro­rizmusról, etnikai tisztogatásról van szó”. Megvádolta Bernard Kouchnert, az UNMIK főnökét, hogy együttműködik a francia hírszerző szolgálattal, mivel az Orvosok Határok Nélkül szervezet mun­katársa, és megjegyezte, hogy Kouchner „lényegében bűnöző, aki túl nagy kötele­zettségekre vállalkozott”. (Beta) Olvassa a mai Kilátóban! ■ Bányai János: Mit viszünk magunkkal? ■ Bori Imre: „Mint megváltó szalmaszálba” ■ Jung Károly: Ének Rákóczi fogságáról és szökéséről ■ Hódi Sándor: A magyarság szellemi, lelki állapotáról ■ Csányi Erzsébet: Tolnai-bestiárium ■ Bosnyák István: Tízéves a Jugoszláviai Magyar Művelődési Társaság­ o 1 SZÖVETSÉGI KÉPVISELŐHÁZ Visszavonták a terrorizmus elleni törvényt Hamarosan, lehetséges, hogy már a jövő hét elején tárgyalni fog a parlament a most elhalasztott jogszabályról A parlamenti pártok frakcióival folytatott egyeztetés után a szövetségi kormány úgy határozott, hogy visszavonja a terrorizmus elleni tör­vényt, amely tegnap szerepelt napirenden a Szövetségi Képviselőház­ban. Mivel a parlament rendkívüli ülését a szövetségi kormány hívta össze, így Momir Bulatovic kabinetje jogosan élt a lehetőséggel, és visszavont még egy törvényjavaslatot, nevezetesen a büntetőtörvény kiegészítését. A kormány határozatát Vladan Kud­­leníc kormányalelnök közölte mindkét ház, a polgárok és a köztársaságok taná­csának képviselőivel, de mindjárt sietett hozzátenni, hogy hamarosan, nagyon rövid időn belül, lehet, hogy néhány nap múltán a kérdéses törvényjavaslat ismét a Szövetségi Parlament ülésén fog napi­rendi pontként szerepelni. Magyarázata szerint a törvényjavaslat alapjaiban nagy támogatottságot élvez, de több észrevétel és kifogás érkezett hozzájuk a jogszabály számlájára, amelyet a tegnapi ülésre nem tudtak érdemében feldolgozni. Így a szö­vetségi kormány pár nap alatt módosí­tást eszközölt a törvényszövegen, és utá­na ismét összehívják a képviselőházi ülést. A két tanács elnöke, Milomir Minic és Srđa Božović mindjárt felhívta a kép­viselők figyelmét, hogy készüljenek fel egy újabb rendkívüli parlamenti ülésre. A büntetőtörvény módosítását azért kellett levenni napirendről, mert az köz­vetlenül kötődik a terrorizmusról szóló törvényhez. Ezután tegnap a szövetségi parla­ment a végrehajtásról szóló törvényt, két mezőgazdaság, a vonatkozó jogszabályt, a fizetésforgalom módosítására vonatko­zó törvényt és a szövetségi költségvetés zárszámadását fogadta el. A végrehajtási eljárásról szóló új tör­vényről Petar Josic szövetségi igazság­ügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy kénytelenek voltak új jogszabályt megfo­galmazni, mert a régit nem volt már ér­demes módosítani, ugyanis az a hitelező helyett az adóst védte, oly mértékben, hogy szinte lehetetlen volt az adósság be­hajtása. A mostani törvény felgyorsítja a végrehajtási eljárást, és ezzel együtt csök­ken az eljárási költség is. Sokkal egysze­rűbbé válik az adósság behajtása, a hite­lező kedvezőbb helyzetbe kerül, viszont az adóssal sem lehet visszaélni. A jövőben a fellebbezés megszűnik, helyette kifo­gással élhetnek a felek, s ilyen esetben az " . s .dácsa hoz miér­­si határidő h f­elsőfokú bíróság döntésé A kifogá­­rom nap az eddigi nyolc nap helyett, s a felvetett kérdésről a bíróságnak 15 na­pon belül állást kell foglalnia. A megho­zott ítélet alapján a kényszervégrehajtást három napon belül véghez kell vinni, és csak ezután emelkedik jogerőre az ítélet. Az eddigiek során a végrehajtási eljárás elhúzódhatott akár tíz évig is, hiszen a községi és a körzeti bíróságok között éve­kig utazgattak a tárgyak, mert előszere­tettel küldözgették azokat ide-oda. Ezt az adósok jól kihasználták, úgyhogy a régi törvény az adóslobbynak kedvezett. (Folytatása a 4. oldalon) Szocialista-baloldali-radikális eszmecsere a parlamentben tilRD£SS€N a Mad­r­i­d ba„ ÚJVIDÉK Vojvode Mišića 1. tel/fax: 021/57-633 telefon: 021/57-505 Ára 6 dinár Babovic: Lesz elég búzánk A mezőgazdasági miniszter 2,4 millió tonna termésre számít, s rosszmájúsággal vádolja azokat, akik gyenge hozamokról beszélnek Jovan Babovic szerbiai mezőgazda­­sági miniszter tegnap úgy nyilatkozott, lesz elegendő búza a lakosság élelmezé­sére az elkövetkező évben, és egyszer­smind azzal vádolt „egyeseket”, hogy dezinformációkat terjesztenek, amikor azt állítják, hogy kisebb lesz a búzaho­zam. „Szerbiában sikeresen halad az aratás. Eddig 461 ezer hektárt arattunk le, vagyis a búzával bevetett földek 62 százalékát. Ezeken a területeken össze­sen 1,5 millió tonna termett, az átlag­hozam dekáronként 3,3 tonna, s ez 10 százalékkal több a vártnál” - mondta Babovic a Belgrádi Rádiónak adott in­terjújában. Mint kijelentette, az idei össztermés 2,4 millió tonna lesz, a tar­talékban pedig 700 ezer tonna van. „Mindez azt bizonyítja, hogy az idén annyi búza terem, hogy teljes egészében fedezi a lakosság biztos ellátását, és 700 ezer tonna stratégiai tartalékot teremt­hetünk, és jelentős piaci feleslegeink lesznek” - mondta a mezőgazdasági mi­niszter. A Belgrádi Rádió újságírója ezt kér­dezte Baboviétól: „Kinek állt érdekében, hogy azt mondja a nyilvánosságnak: az idén nem sikerült a termés, a hozam minden várakozáson alul lesz, és hogy éhesek leszünk?” Babovic azt válaszolta, hogy „egyesek”, akik nem akarnak jót hazájuknak, „az idén is megkíséreltek a tömegtájékoztatási eszközök révén de­­zinformálni, azt terjesztették, hogy Szer­bia búzát fog importálni”. „Ez egyesek­nek a hazájuk és népük iránti negatív vi­szonyulása” - mondta Babovic. (Beta) „Szerbiában egyre veszélyesebb a helyzet Hogyan segíteni a jugoszláviai civil társadalom erősödését? - Balkán-értekezlet Brüsszelben A brüsszeli Balkán-értekezleten Bodo Hombach, a­ délkelet-európai stabilitási egyezmény koordinátora kijelentette, hogy már megkezdődött húsz projek­tum realizálása, amihez a pénzt az egyez­­mé­­y márciusi donorér­tekezletén gyűj­tötték össze. A német Bertelsmann Ala­pítvány szervezésében számos nemzetkö­zi tisztségviselő és a térség országaiból ér­kezett képviselő (beleértve a szerbiai el­lenzéket is) részvételével folyó értekezle­ten Hombach hangsúlyozta, hogy „a sta­bilitási egyezmény a viszály és bizonyta­lanság eddigi balkáni tapasztalatának al­ternatívája”. A viszályok elkerülésének módja az, hogy „jelen legyünk a terepen és elkerül­jük a miloševićihez hasonló rezsimek lét­rejöttét, amelyekre jellemző, hogy terro­rizmus elleni törvényeket hoznak az el­lenzék, a független média és Crna Gora elleni terror eszközéül”. A koordinátor úgy ítélte meg, hogy a Crna Gorában és Boszniában nemrég megtartott választások meghatározták az irányvételt, az pedig az európai demok­ratikus értékek célkitűzése. (Folytatása a 3. oldalon) 5* Bátorítani kell a jugoszláviai demokratizációt Kofi Annan megbeszélése Orbán Viktor magyar kormányfővel - Az ENSZ-főtitkár budapesti látogatásának második napja A nemzetközi közösség eddig csak korlátozott eredményeket tudott elérni a jugoszláviai demokratizáció érdekében, a folyamat sikeréhez szükség van az érin­tett társadalom bátorítására - jelentette ki tegnap az országházban Kofi Annan ENSZ-főtitkár. A világszervezet vezetője - aki há­romnapos hivatalos látogatáson tar­tózkodik Budapesten - Orbán Viktor miniszterelnökkel tárgyalt, majd a két politikus közösen nyilatkozott a sajtó­nak. - Olyan szervezetként akarjuk az ENSZ-t megújítani, amely szembe tud nézni a XXI. század kihívásaival - közöl­te Kofi Annan, aki köszönetet mondott az ENSZ-nek a kifejtett magyar támoga­tásért. A főtitkár elismerését fejezte ki az el­múlt tíz év magyarországi politikai és gazdasági teljesítménye kapcsán. Szor­galmazta, hogy az ország vezetése pró­bálja átadni tapasztalatait a régió többi országának. Kérdésre válaszolva Kofi Annan úgy vélte: további kreatív elképzelések kelle­nek a jugoszláviai demokrácia kibonta­koztatásához. - A gazdasági szankciók hatását széles körben vitatják az ENSZ-ben, a kérdés vizsgálat alá is kerül, mivel a büntetőin­tézkedések nem a helyi politikai hatal­mat, hanem a lakosságot sújtják - fogal­mazott Jugoszlávia és Irak kapcsán a fő­titkár. A magyar miniszterelnök tájékoztatá­sa szerint a találkozón az ENSZ millenni­umi közgyűlésére készülő főtitkári jelen­tésről, valamint a környezetvédelem és a régiók ügyéről esett kiemelten szó. Hangsúlyozta: Magyarország stabili­záló szerepet játszik a Kárpát-medencé­ben, s ezt igyekszik kisugározni Délkelet- Európa felé. Kofi Annan tegnap találkozott még Szent-Iványi Istvánnal, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnökével, továbbá beszédet mondott Raoul Wallenberg­­szobornál, ahol Demszky Gábor buda­pesti főpolgármester társaságában tett lá­togatást. Kofi Annan felesége, Nane Annan Raoul Wallenberg unokahúga. (MTI) (FoNet/AP-telefotó) Göncz Árpád köztársasági elnök csütörtökön, a látogatás első napján, találkozott az ENSZ-főtitkárral ­ Mérsékelten felhős, meleg idő Időjárás-Jelentésünk a 16. oldalon

Next