Magyar Szó, 2000. augusztus (57. évfolyam, 179-205. szám)
2000-08-10 / 187. szám
2000. augusztus 10., csütörtök ERDÉLYBEN JÁRTAK A VAJDASÁGI MŰKEDVELŐK Szólt a zene, szállt a dal, ropták a táncot A Szalacsi Napok 2000. elnevezésű rendezvénysorozaton részt vett 35 felsőhegyi és környékbeli műkedvelő is Február végén a Felsőhegyen disznóvágási napként megtartott találkozón a magyarországi Decs, Kecel, Szolnok, Szandaszőlős és Rákócziféiva helységek képviselői mellett az erdélyi Érszalacs küldöttsége is jelen volt. A vendégek elégedetten utaztak haza a péntektől vasárnapba nyúló találkozóról. Az ismerkedés a szalacsiakkal valójában a szolnoki holnapokon kezdődött, majd ezt követően gyakoribbá váltak a meghívások, látogatások. Az elmúlt hétvégén az erdélyi küldöttség korábbi látogatását viszonozta a felsőhegyi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület csoportja. A 35 lelkes műkedvelőt és kísérőt számláló „társaság” az augusztus 4-6-án az Érmellék nagy múltú településén újra megrendezésre kerülő immár hagyományos Szalacsi Napok 2000. elnevezésű manifesztációra való meghívásnak tett eleget, némi késéssel érkezve, persze nem az utazók és a szervezők hibájából. Az Erdélybe való utazást, ami több mint tizenkét órát igényelt a határátlépési tumultus, na meg főleg a román vámhatóság ilyen-olyan újabbnál újabb rendeletét nehezítették, tették költségesebbé. Ennek ellenére a „lelkes csapat” kedvét nem tudták elrontani. „KEVESET TETTÜNK HAGYOMÁNYUNK MEGŐRZÉSÉÉRT...” Szalacson többek között a kultúra terén is érezhető a nagy lemaradás. Kialakulóban van egy csoport, de eddig csupán ünnepi előadások születtek. Próbálják védeni, ápolni a hagyományt. A faluban két templom van. A két felekezetnek van két középfokú iskolája, ahol anyanyelvükön tanulhatnak az általános iskolát végző diákok. Ez nagyon jó, mert anyanyelven folytathatja tanulmányait a gyerek, de hátránya is van, mert később az egyetemen román nyelven kell tanulni, és ez bizony nagyon nehéz az erdélyi gyerekeknek, hiszen csupán az iskolában tudják elsajátítani az államnyelvet. A szülők többsége sem tud románul, mondta a vendégeknek Dávid Károly polgármester. - Nem könnyű, sőt valóban nagyon nehéz itt az élet. Az az igazság, hogy az emberek rétegeződtek errefelé is. Van egy kisebb százalék, amely dúsgazdag lett, van egy középosztály, amelyik úgy-ahogy még megél, és van az alsó osztály, amely máról holnapra él. Ezek az emberek olyanok, akik még mindig várják, hogy valaki megmondja nekik, mit csináljanak. A kommunista rendszer beléjük verte, hogy nem kell gondolkodniuk, mert gondolkodott a párt helyettük. Ezek az emberek elvesztek. A saját kis földjükkel nem tudnak mit kezdeni...Nem mernek vállalkozni, annyira félnek... inkább elmennek napszámba, alkalmi munkát vállalnak, és ebből tengődnek. - Örülünk a vajdasági testvéreknek, igenis sok újat hoztak, sokat tanultunk tőlük, mi még mindig gyerekcipőben járunk az ilyen kultúra terén. Az önök által szerzett tapasztalatok útmutatók lesznek hagyományunk megőrzésében, be kell törnünk nekünk is a kultúrába - emelte ki Dávid Károly polgármester. „AZ EMBERNEK NEM SZABAD ÖNMAGÁT LEÍRNIA” A Szalacsi Napok 2000. rendezvénysorozat keretében a szombati és vasárnapi műsorban felléptek a felsőhegyi Petőfi Sándor ME tagjai és zentai műkedvelők is. Magyar nótától, népdaloktól és zenétől volt hangos három napig ez az erdélyi kis magyarlakta falu. A vajdaságiak két zenekara - a Petőfi Sándor ME lakodalmas zenekara (Mészáros Áron művészeti vezető), Szabó Zsófia szólóénekes, valamint Kalmár Lajos tamburazenekara fáradhatatlanul muzsikált. Fellépett a Rezeda asszonykórus is (kórusvezető Tóth Bojnik Sarolta). Deák Tibor és Döme Anikó, a Flamenco tánccsoport párosa, akik latinamerikai táncokat mutattak be, vastapsot kaptak az erdélyi közönségtől. Huszák Ágota versmondó szavalata alatt sem kellett csendre inteni a közönséget. Különösen nagy örömmel fogadták Horváth Hajnalkát, az itthon már „befutott” népdalénekest, aki ezúttal egy csokor erdélyi népdallal kedveskedett a közönségnek. Surányi Gábor citeraszólója is nagy tapsot váltott ki, ő dél-alföldi dalokat vitt el Szalacsra. Ősz Szabó Imre, a Petőfi vezetője az alábbiakban összegezte szalacsi élményeit: - Nagy örömmel vettünk részt a műsorban. Közben olyan emberekkel találkoztunk, akik önmagukat kezdik „leírni”. Száz évvel ezelőtt Szalacson ezer borospince épült, és 11 ezer lakossal a környék egyik legnagyobb települése volt, városi ranggal, most alig maradtak háromezren. Meglehetősen tönkrementek a szőlőültetvények, ellenben biztató, hogy az utóbbi években egy kicsit komolyabb odafigyeléssel kezelik a szőlőt, szorgalmaskodnak a bortermelésben. A szalacsi boroknak van egy sajátos íze, savanykásak kissé, vegyes szőlőből préselik. A vendéglátóink szavaival élve elmondhatom, hogy ottlétünkkel „felráztuk” az életet a faluban. Hihetetlenül nagy örömmel nézték és hallgatták a még alig 18-20 éves fiataljainkból álló lakodalmas zenekarunkat, akik, mint a helyszínen bebizonyosodott, minden nótát ismernek. Olyan kijelentés is elhangzott a szalacsiak részéről, hogy bizony kár, hogy majd 400 km-re vagyunk egymástól, hiszen talán mi is tehetnénk többet annak érdekében, hogy újjászülessen a falu. A búcsú is emlékezetes marad számunkra, hiszen Erdélyi Himnusszal váltunk el, azzal a reménnyel fűtve, hogy a jövőben is találkozunk!.. FEKETE László A felsőhegyi Petőfi Sándor ME egy csoportja az erdélyi, szalacsi vendéglátókkal A középosztály rendezvénye Egy kis Sziget-statisztika A korábbi évek kutatási eredményeit erősíti meg az a Pepsi Szigeten megtartott felmérés, amely szerint a fesztivál látogatói elsősorban a középosztályból kerülnek ki - erről a Sziget kft. sajtófőnöke tájékoztatta az MTI-t. Az Oktatáskutató Intézet munkatársai által készített felmérés adataiból kiderült: a megkérdezett 850 szigetlakó 65 százaléka rendelkezik CD-lejátszóval, 57 százaléka hifi-berendezéssel, 49 százaléka számítógéppel, 45 százaléka mobiltelefonnal és 18 százaléka saját lakással. További érdekes adat: jóval több férfit érdekel a sziget, mint nőt, a nemenkénti megoszlás: 58 százalék férfi, 42 százalék pedig nő. A Hajógyári sziget látogatóinak többsége a 20 és 25 év közötti korosztályból kerül ki, és a vendégek közel háromnegyede Budapestről, valamint a nagyobb magyarországi vidéki városokból érkezett. VI. Batyu-tábor 2000. augusztus 22-étől 28-áig hatodik alkalommal hirdeti meg a becsei Batyu együttes a népzenész- és néptánctábort. A táborban a magyar nyelvterület különböző tájegységeinek zenei és táncanyagát ismerhetik meg a részvevők. Az eddigiekhez hasonlóan vonóshangszer- oktatás lesz, itt péterlaki anyagot tanulhatnak a haladó zenészek a Csalóka együttes tagjainak segítségével, valamint dél-alföldi anyaggal ismerkedhetnek meg a kezdők. Lesz citera- (oktató Devié Lívia), furulya- (Szabó Csilla) és énekoktatás (Kisimre Szerda Anna) is. A néptáncosok a dél-alföldi, kalocsai és bonchidai magyar és válaszúti táncok közül választhatnak. A táncoktatók: Kisimre Árpád (Topolya), Nagy Zoltán József (Budapest), Harangozó Krisztina (Kalocsa). Emellett megismerkedhetnek a fafaragás technikájával is, valamint a csillagászat rejtelmeiben is elmélyedhetnek, akiknek épp ehhez lesz kedvük. A tábort a dreai iskola udvarában tartjuk, sátrat, szivacsot, evőeszközt, két tányért, műanyag tálcát, próbaruhát, hangszert, jegyzetfüzetet és betegkönyvet mindenki hozzon magával. A záróműsor augusztus 27-én, vasárnap lesz. A résztvételi díj 40 DM, vagy ennek megfelelő dinárellenérték. Bővebb felvilágosítást a következő telefonszámokon kaphatnak: 021/813-647, vagy 021/843-880. Jelentkezni lehet a megadott telefonszámokon vagy faxon: 021/815- 977 vagy 021/843-455. Magyar Szó PEPSI SZIGET Szigetbúcsúztató Egy hét együttlét, amire szükségünk volt (Tudósítás a Magyar Szónak) Jó hír! Szeptember 1-jén megjelenik a Remorse együttes új, Sötétség című albuma (bővebben erről az interneten: www.remorse.hungary.nu). Rossz hír: tegnapra virradó éjszaka véget ért a Pepsi Sziget 2000, Európa legnagyobb fesztiválja. Korai volna még teljes értékű összegzésre gondolni, tény azonban, hogy a Sziget-fesztiválok minden eddigi rekordja megdőlt nézőszám és sok más tekintetben is. A világhírű megasztárok koncertjei mellett a fesztivál látogatóinak sok minden másra is jutott idejük és kedvük. Egyik legnépszerűbb és leglátogatottabb gócpontja volt az idei Szigetnek is a véradósátor. Még kedden, a rendezvény utolsó napján is igen nagy számban látogattak el a fiatalok megcsapoltatni a karjukat. Az időjárás, ha nem is volt túlságosan kegyes a szigetelőkhöz, rosszindulatúnak sem mondható. Meleg, nyári strandidő nem volt, de a több ezer sátrat sem mosta el az eső. Esténként és olykor napközben is szükség volt a hosszú nadrágra, pulóverekre, kabátokra, de a bundákért és a síruhákért sem rohant haza senki. „A kezdetektől én vagyok az időjárás felelős” - nyilatkozta Müller Péter Sziámi a Magyar Hírlapnak adott interjújában, de azért a biztonság kedvéért hozzátette még: „persze ez nem jelenti azt, hogy hétágra fog sütni a nap.” Ha egy kicsit hatásosabbra fogja közbenjárását az égieknél, talán Hobo, alias Földes László Rómeó vérzik című Tom Waits-estjének közönsége sem szorult volna be a színpad tövébe, a fedél alá. Az Új Színház Márta István-rendezte azonos című előadásának koncertszerű keresztmetszete, egyfajta alkalomhoz igazított változata volt ez, a kosztümök és a prózai részek elhagyásával. Sajnos. Meglátásom szerint az összesereglett közönség nagy része az előadást szerette volna látni, s nem koncertre számított. A legkitűnőbb magyar jazz-zenészek közreműködésével elkészült est gerincét ugyanis Tom Waits dalai adják, de ezeket Hobo nemrégiben megjelent kötetének, a Csavargók tízparancsolatának prózai betétei egészítik ki. A zenekar tagja volt Babó Gyula, Balázs Elemér, Hárs Viktor, Szakcsi Lakatos Béla és Tomsits Rudolf. Azt hiszem, egy ilyen névsorolvasás után nem kell már tovább bizonygatni a produkció eredetijének jelentőségét, s fel is merült bennem, hogy üdvözítő volna az egész, a teljes előadást látni, teszem azt, mondjuk, a kanizsai jazz, improvizatív zenei fesztiválon. No, de nem az én dolgom beleszólni annak a szervezésébe. Habót azonban, sajnos, akármennyire is szeretném, nem dicsérhetem. Hulla részegen állt ki a színpadra, s habár ő egy nagy profi, több évtizedes nyíltszíni tapasztalattal a háta mögött, állapota mégis nagyban rontotta a látottak értékét. Korábban jött be a vokál, mint a zenei taktusok szerint kellett volna, a zeneszámok között mondott összekötő szövegekbe belebotlott a nyelve, helyenként fél- vagy egész sorokat nyelt le a dalszövegekből... Részegsége ellenére képes volt végigcsinálni a koncertet úgy, hogy az zökkenőmentes legyen, de csak sajnálhatjuk, hogy a józanságát, valamint a jelmezeket és a prózai részeket nem mutatta itt meg nekünk. Pedig megérdemeltük volna... Kedden este a brit Oasis volt a nagyszínpad sztárzenekara, akár úgy is fogalmazhatnánk, hogy ők búcsúztatták el az idei Szigetet, ami még akkor is helytálló volna, ha nem is teljesen igaz. Már szerda volt, amikor hajnali kettőkor a Bahia üzletlánc és zenei kiadóvállalat színpadán egy utolsó utáni Szigetbúcsúztatót tartott a Sziámi zenekar. Régi hagyomány, hogy ők kora hajnali órában is színpadra lépnek évente egyszer, de eddig még ezt a koncertjüket soha nem hagyták az utolsó napra. Programjukban ezúttal Joy Division-feldolgozások szerepeltek. A Sziget bezárta kapuit, pontosabban a K-hídját, a karszalagok levehetők, már semmit sem jelentenek. A tömeg felszedte sátrait, újra hátizsákos vándormenetté változott, a szép lányok is mind hazamentek... SZABÓ PALÓCZ Attila A Sixteen Horse Power hétfői koncertje is tömegeket vonzott GOMBOS Újra megalakult a művelődési egyesület A napokban újra megalakult a gombosi Arany János Magyar Művelődési Egyesület Az alakuló ülésen több mint ötvenen jelentek meg, és megválasztották a vezetőséget. Az egyesület elnöke Sörfőző Ferenc, alelnöke Bogyó László, titkára Klenanc József, pénztárosa Nagy Aranka lett A vezetőség további tagjai: Siklósi Bogyó Mária és Lajkó Edit. Az utóbbi csaknem tíz esztendőben hivatalosan nem működött ugyan az egyesület, de azért volt némi tevékenység. A gombosiak rendszeresen részt vettek a Négyes fogat rendezvényen, és bár nem folyamatosan, de működött a néptánccsoport is. Időközben többször is volt ugyan alakuló közgyűlés, de mindegyik alkalommal rövid idő után abbamaradt a munka. Az új vezetőség reméli, hogy eredményesebben fognak dolgozni. Első dolguk az, hogy újból bejegyeztessék az egyesületet, és folyószámlát nyissanak. Rendbe hozzák a művelődési egyesület épületét, új tetőszerkezetet kap az otthon a különféle alapítványok támogatásának köszönhetően. Vasárnap, augusztus 13-án már újból föllépnek a táncosok, a tűzoltótestület fönnállásának 75. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen mutatkoznak be. H.Á MŰVELŐDÉS 11 HELYREIGAZÍTÁS Nem 70 000, csak 7000 A Vajdasági Módszertani Központban tegnap megállás nélkül csörögtek a telefonok, ugyanis sokan érdeklődtek, hogy tényleg 70 ezer, illetve 30 ezer forintot kapnak majd az Apáczai Közalapítvány ösztöndíjasai. A válasz: nem, tegnapi információnkba ugyanis sajnos hiba csúszott: havi 7000 és 3000 forintnyi összegről van szó, tehát az említett 70 és 30 ezer forint tíz hónapra vonatkozik.