Magyar Szó, 2000. november (57. évfolyam, 259-282. szám)
2000-11-01 / 259. szám
2 KÜLPOLITIKA NEMZETKÖZI FIGYELŐ Felelőtlen hitegetés Brit lap szerint felelőtlenség függetlenséggel kecsegtetni az albánokat Kosovóban A tegnapi The Guardian vezércikkében foglalkozik a kosovói állapotokkal. A kommentátor a következő címet adta írásának: Kosovo reménykedik, de egyszeri választások még nem teremtenek államot. Ibrahim Rugová nacionalistáinak egyértelmű győzelme a szombati kosovói helyhatósági választásokon jó jele annak, hogy ki lehet majd építeni a demokratikus önkormányzatot Kosovóban. Ennek ellenére azonban nagyon óvatosan kell viszonyulni ahhoz az ott széleskörűen elterjedt várakozáshoz, amelyet Rugóvá is bátorít, hogy a voksolás egyértelműen a függetlenség felé vezet. A még nem hivatalos eredmények szerint nagy vereséget szenvedett Hashim Thaqinak és az egykori KFH vezetőségének keménykezű taktikája. Az albánok nagyon örültek a választásoknak, ám nem szabad elfelejteni, hogy a tartományban megmaradt szerbek (75 000-en a NATO-bombázások előtti 200 000-ből) egy emberként bojkottálták a szavazást. Kostunica jugoszláv elnök is - lehet, hogy nem bölcsen - érvénytelennek nevezte a voksolást. Koštunica jelezte tárgyalási készségét, de kitart amellett, hogy be kell tartani az ENSZ Biztonsági Tanácsának 1244-es határozatát, amely szavatolja Jugoszlávia „szuverenitását és területi egységét”. A jugoszláv államfő tehát vissza akarja szerezni Kosovót és azt szeretné, ha a szerb menekültek is hazatérnének. Éppen ezért rossz időben merült fel annak a lehetősége, hogy az Egyesült Államok esetleg megtagadja eddigi álláspontját, és a jövőben támogatni kívánja a kosovói albánok függetlenségi törekvéseit. Szerbia ugyanis jelenleg fontos útkereszteződéshez jutott: igen érzékeny folyamat a demokratikus átalakulás. Az amerikaiak ötlete mögött az a szándék állhat, hogy bevonják a többi NATO-szövetségest is a Kosovo sorsáról szóló tárgyalásokba. Másfelől viszont lehet, hogy a javaslat mögött az amerikai belpolitika áll. George W. Bush republikánus elnökjelölt ugyanis ígéretet tett arra, hogy csökkenteni fogja az amerikai katonai jelenlétet a Balkánon, ha megválasztják. Milosevic elment (a szerb naiionalizmus viszot nem) és az Egyesült Államok lehet, hogy lerendezettnek akarja nyilvánítani a balkáni problémákat és gyorsan kivonulni onnan. Ez azonban nem lenne reális és túl korai volna, miközben Rugová a kosovói függetlenség azonnali elismerését követeli. A geostratégiai megfontolásokat mellőzve is helytálló az a megállapítás, hogy Kosovo nem tudna önálló szubjektumként fennmaradni. A tartomány ugyanis külföldi segélyektől függ, alig kétmillió lakosa van, 50%-os a munkanélküliség, lemaradt a mezőgazdaság, rossz az infrastruktúra, nagy a bűnözési arány és melyek az etnikumok közötti szakadékok. A függetlenségi vágy érthetőnek nevezhető, de megvalósítására sok időre lesz szükség. Jelenleg nem reális lehetőség. Azok pedig, akik a Nyugaton veszélyes módon növelik az albánok várakozásait, felelőtlenül járnak el - értékeli a baloldali londoni napilap kommentátora. AMNESZTIÁRA VÁRVA A The Washington Post tudósítója albán rabokat látogatott meg a požarevaci börtönben. Albin Kürti kosovói egyetemista vezető, akit tizenöt éve ítéltek terrorizmus vádjával, „a háború túszának nevezi magát”. Kürti, akit a hideg beszélőszobába szerb őrei kísértek be, egyike annak a 800 etnikai albánnak, akiket majdnem négy héttel a Miloševićet megdöntő utcai forradalom után is a szerbiai börtönökben tartanak fogva. Vojislav Kostunica új jugoszláv elnök számára a legkényesebb kérdések egyike az, hogy mit tegyen velük. Az Egyesült Államok és más nyugati országok azonnali kiszabadításukat követelik. Kostunica jelezte, hogy neki is ez lenne a szándéka, de egy egyoldalú amnesztia nem számíthatna nagy politikai támogatásra Szerbián belül, miközben Kosovóban még mindig több száz szerbet tartanak nyilván az eltűntek listáján. Kürtit és a többi albán foglyot a tizenegy héten át tartó Jugoszlávia elleni NATO-bombázás során tartóztatták le. Közvetlenül a jugoszláv hadsereg Kosovóról való kivonulása előtt szállították el őket a tartományon kívüli börtönökbe. A Nemzetközi Vöröskereszt adatai szerint eleinte mintegy 2000 albán fogoly volt szerbiai börtönökben, de az elmúlt 18 hónap alatt, részleges szabadon bocsátások eredményeként, ez a szám gyors ütemben csökkent. Azok közül, akik továbbra is börtönben vannak, sokakat hosszú időre ítéltek el. A 25 éves Kürti, a külföldi látogatóknak adott, ritka interjújában azt állította, hogy bebörtönzése csak megerősítette őt abban az elhatározásában, hogy egy teljesen független Kosovóért küzdjön. A tartomány hivatalosan továbbra is Szerbia része - emlékeztet a tudósító. Kürti „nagyon pozitív eseményként” értékeli Milošević megdöntését, de úgy gondolja, Kostunica nem jobb elődjénél az etnikai albánok jogait illetően. „Kosovo kérdésében Kostunica ugyanazt az álláspontot képviseli, mint Milosevic. Gyakran ugyanazokat a kifejezéseket is használja.” - mondta Kürti, az egyik legismertebb rab. A háború előtt szerbellenes tüntetések sorozatát szervezte Pristinabarr, és a jugoszláv hadsereg ellen harcoló gerillaszervezet, a Kosovói Felszabadítási Hadsereg egyik fő tanácsadója volt. A megmaradt albán foglyokat „szétdobálták” Szerbia-szerte. Vannak Nilben, Sremska Mitrovicán és Požarevacon, Milosevic szülővárosában is. Kürti elmondta, hogy 40 nemzettársával együtt, akiknek a legnagyobb részét a háború alatt fogták el, egy 7x10 méteres cellában raboskodik. A többi fogolyhoz hasonlóan Kürti is panaszkodik arra, hogy a letartóztatása utáni napokban fogvatartói megverték, ami főleg a Kosovóban eltöltött időre vonatkozik elsősorban. Požarevacra kerülése óta azonban javultak az állapotok. A rokonok által elküldött könyveket olvassa. Panaszkodik a börtöni ételre, mondván, hogy ő és a többi albán a hazulról küldött élelmet fogyasztja. A beszélgetés angolul folyt, de a két fogdaőr követelésére Kürti szavait lefordították szerbre. A Požarevacon fogva tartott albánok legtöbbjét politikai bűnök miatt ítélték el, például államellenes tevékenységért és összeesküvésért, ám vannak közöttük olyanok is, akiknek rablás vagy gyilkosság volt a bűne. Kürti felszólította a szerbiai hatóságokat az összes albán bebörtönzött azonnali szabadon engedésére. Szerinte a köztörvényes bűnözőket kosovói börtönökbe kellene áthelyezni. Kostunica eleinte a Kosovóban a háború vége óta eltűnt 1000 szerb felkutatásától tette függővé az albánok szabadon engedését. Nemrég azonban tanácsadói közölték, hogy az államfő általános amnesztián gondolkodik az albánok számára, és ezt az indítványt néhány héten belül benyújtja a szövetségi parlamentnek. Kostunica kegyelemben akarta részesíteni Flora Brovina neves albán költőnőt és orvost, de ezt megakadályozta a távozó igazságügy-miniszter, a szélsőséges nacionalista radikális párti Petar Jojic. Az újságíró azt is leírta, hogy a szerbiai igazságügy-minisztérium készségesen engedélyezte neki, hogy ellátogasson a požarevaci börtönbe, de nem adott engedélyt Brovina meglátogatására, mondván, hogy az ő ügyét még nem zárta le a bíróság. MÁRTON Attila Mind több menedékkérő Jól szervezett emberkereskedelem Kazahsztán és Belgium között „Félelmetesen jól szervezett” hálózat utaztatja Belgiumba a Kazahsztánból érkező menedékkérőket, akiknek száma az utóbbi években exponenciális ütemben emelkedett - írta keddi számában a La Libre Belgique, amelynek jelentése szerint a bevándorlási illetékesek kiutasításokat szorgalmaznak. A belga bevándorlási hivatal egyik tisztségviselője a közelmúltban egy hónapot töltött Kazahsztánban, hogy utánajárjon, miért nő ugrásszerűen Belgiumban a kazah menedékkérők száma. Míg 1998-ban mindössze 78-an érkeztek ilyen szándékkal a volt szovjetköztársaságból, tavaly 584-en, s csak az idén kilenc hónap alatt már 1450-en. A lap beszámolója szerint a tisztségviselő megbízásából egy tolmácsként dolgozó fiatal ujgur nő több tucat utazási irodát keresett fel Almádban azzal, hogy állandó tartózkodási engedélyt szeretne kapni Belgiumban. Az irodák minden szükséges gyakorlati tanáccsal ellátták, beleértve a schengeni vízum (400-600 dollár) beszerzésével kapcsolatos tudnivalókat, valamint azt, hogyan lehet hamis dokumentumokkal megtéríttetni a repülőjegy árának (500 dollár) a visszaútra szóló részét. Belgiumban egy „kolléga”, esetleg egy ügyvéd várja majd az ügyfelet -közlit a kivándorolni szándékozókkal az utazási irodákban aki további 500 dollár ellenében részletesen felkészíti arra, hogy mit mondjon (és mit ne) a menedékkérelmét elbíráló hatóságoknak. Az ár esetenként további hamis dokumentumok beszerzését is magába foglalja-Mihelyt valaki megkapja a menekült státust, rendkívül vonzó juttatásban részesül, de ha nem, akkor sincs baj, kiutasítástól semmi esetre sem kell tartania. Az almati utazási irodák azzal biztatják az érdeklődőket, hogy „régóta foglalkoznak már Belgiummal”, de még egyszer sem fordult elő, hogy ügyfeleik közül bárkit is hazaküldtek volna. Jól szervezett emberkereskedelem zajlik Kazahsztán és Belgium között - vonja le a következtetést a La Libre Belgique, amely szerint világos, hogy a menedékkérőket nem politikai vagy etnikai, hanem kizárólag gazdasági okok késztetik hazájuk elhagyására. A bevándorlási hivatal illetékese sürgős beavatkozást szorgalmaz, mert „amíg nem küldenek haza olyan kazahokat, akiknek a menedékkérelmét elutasították, a hálózat teljes lendülettel működni fog". Magyar Szó 2000. november 1., szerda MIT HOZOTT AZ OROSZ-EU CSÚCS Oroszország tőkeberuházásokat kért Moszkvai és párizsi lapértékelések Putyin párizsi látogatásáról A moszkvai lapok eléggé visszafogottan kommentálták kedden az orosz-EU csúcsot, illetve Vlagyimir Putyin hivatalos párizsi látogatásának eseményeit, elsősorban az orosz-francia kapcsolatokban tapasztalható „enyhülésre” összpontosítva a figyelmet Az orosz lapok szerint az orosz-EU kapcsolatok „ügyeletes” témáinak megvitatására bőven elegendő volt az előírt két óra. A Kommerszant Daily és a Vremja MN cmű lapok is azt emelték ki, hogy Putyin elnök a nyugati országok biztonságos energiaellátásában való orosz részvétel fejében tőkeberuházásokat kért, illetve az Ukrajnát elkerülő vezetékek építéséhez kilincselt - inkább politikai - támogatásért Az orosz kommentárok szerint „fájó meglepetés” volt viszont az orosz szesz- és vodkaimport korlátozását célzó EU- terv. A moszkvai kommentárok szerint a csecsen probléma keltette „hideg politikai szelek” kezdenek elülni, s Putyint elég barátságosan fogadták most Párizsban. A Rosszijszakaja Gazeta kormánylap szerint a politikai enyhülésnek jótékony hatással kell lennie a megtorpant orosz-francia gazdasági kapcsolatokra is. Ezt erősítette meg a Szevodnya című lap, amely szerint a párizsi látogatás kulcseleme a francia politikai és gazdasági elittel való kapcsolatépítés. A francia fővárosban hétfőn tartott hatodik orosz-EU csúcs és a franciaorosz kapcsolatokban több mint tíz hónapja tartó elhidegülés után létrejött csúcsszintű orosz-francia kapcsolatrendezés gazdasági és politikai hozadékát mérlegelték kedden kritikus, de pragmatikus megközelítésben a francia lapok. „A csecsenföldi piszkos háború feloldható-e a szibériai gázban?” - tette fel a kérdést a La Tribune, amely szerint az uniónak Putyin által felajánlott hosszú távú energetikai függetlenség nem más, mint „balekok üzlete”, amely az egyik függőséget a másikra cseréli. Putyinék A KURSZK TRAGÉDIÁJA Tovább kutatnak az áldozatok után A búvárok átcsoportosítása a mélyben nyugvó orosz tengeralattjáró körül A Kurszk atom-tengeralattjárón dolgozó mélytengeri búvárok felhagytak a farokrészben való kutatással, s a 108 méter mélységben fekvő hajó még épen maradt harmadik részlegén kutatnak az áldozatok után - közölte kedden Igor Digalo alezredes, az orosz haditengerészet szóvivője. Digalo szerint a búvárok minden tőlük telhetőt megtettek, de már nincs lehetőségük arra, hogy itt további haditengerészeket találjanak (az egyik kiemelt áldozatnál lett feljegyzés szerint 23-an rekedtek a leghátsó részlegben, de innen eddig csak 12 haditengerészt tudtak kiemelni. Az orosz haditengerészet szóvivője közölte, hogy a leghátsó, kilencedik részleg vészkijáratát lezárták, a nyolcadik részlegbe vezető átjárót is bezárták, továbbá különleges védőtömítést helyeztek fel a nyolcadik részleg burkába vágott lékre is. A búvárok most a harmadik részlegbe vágnak bejárót (a Kurszk első két kamrája gyakorlatilag teljesen elpusztult a robbanások nyomán), mert azt remélik, hogy itt még lehetséges lesz hozzáférni a matrózok holttestéhez. A Barents-tengeren jelenleg kedvező időjárás uralkodik, s várhatóan néhány napig ilyen marad az idő, ami nagymértékben hozzájárulhat a második hete tartó búvárakció sikerességéhez. „Inkább a strandra, mint szavazni” Castro javaslata az amerikai választóknak két amerikai elnökjelölt fenn akarja tartani a Kuba elleni gazdasági embargót „Sem az egyiktől, sem a másiktól nem várok semmit” - jelentette ki Castro Caracasban újságírók előtt. A két amerikai elnökjelölt a Miamiban élő kubai emigránsokra tekintettel akarja fenntartani a megszorító intézkedéseket a kommunista vezetésű szigetországgal szemben. „Bármi legyen is a végeredmény, Kuba továbbra is ellenáll majd az Egyesült Államok nyomásának” - jelentette ki a 74 éves kubai vezető. „Az 1959-es év Kubája nem azonos a 2000-es esztendő Kubájával” - fűzte hozzá az általa vezetett 1959-es kubai forradalomra utalva. Állítása szerint már a népek közösségének és az Egyesült Államok lakosságának nagy része is az embargó megszüntetését akarja. Castro és Hugo Chávez venezuelai elnök hétfőn olyan szerződést írt alá, amely öt éven át jogot biztosít Kubának, hogy 53 ezer hordónyi nyersolajat a jelenlegi áron szerezzen be. Mint az AP jelentésében megjegyzi, Venezuela hasonló szerződéseket kötött más karib-tenge-er és közép-amerikai államokkal. Fidel Castro kubai államfő hétfőn, venezuelai látogatása végén azt ajánlotta az Egyesült Államok választóinak, hogy november 7-én az elnökválasztás helyett menjenek inkább strandra, mivel mind indonéziai földcsuszamlások Házakat temetett el az iszap Negyvenhárom halott Indonéziában az elmúlt napokban legkevesebb 43 ember vesztette életét a heves esőzések okozta földcsuszamlások következtében. Helyi tisztviselők keddi beszámolója szerint Jáva szigetén több száz házat is maga alá temetett a rájuk zúduló iszapos föld. Cilacap város térségében hétfő reggel hét különböző földcsuszamlás 30 embert temetett élve maga alá, 20 házat pedig romba döntött. A szomszédos Banyumas körzetében ugyancsak hétfőn különböző falvakban hat ember került élve a föld alá. Az AP jelentése szerint vasárnap az ugyancsak közeli Tasikmalaya körzetében két embert ölt meg egy másik földcsuszamlás. Vasárnap két további körzetben áradásokat okozott a heves esőzés, s azok következtében legkevesebb 4000 ember maradt hajlék nélkül. Több közút járhatatlanná vált.