Magyar Szó, 2000. november (57. évfolyam, 259-282. szám)

2000-11-01 / 259. szám

2 KÜLPOLITIKA NEMZETKÖZI FIGYELŐ Felelőtlen hitegetés Brit lap szerint felelőtlenség függetlenséggel kecsegtetni az albánokat Kosovóban A tegnapi The Guardian vezércikkében foglalko­­zik a kosovói állapotokkal. A kommentátor a kö­vetkező címet adta írásának: Kosovo reménykedik, de egyszeri választások még nem teremtenek álla­mot. Ibrahim Rugová nacionalistáinak egyértelmű győ­zelme a szombati kosovói helyhatósági választásokon jó jele annak, hogy ki lehet majd építeni a demokra­tikus önkormányzatot Kosovóban. Ennek ellenére azonban nagyon óvatosan kell viszonyulni ahhoz az ott széleskörűen elterjedt várakozáshoz, amelyet Ru­góvá is bátorít, hogy­ a voksolás egyértelműen a füg­getlenség felé vezet. A még nem hivatalos eredmények szerint nagy ve­reséget szenvedett Hashim Thaqinak és az egykori KFH vezetőségének keménykezű taktikája. Az albá­nok nagyon örültek a választásoknak, ám nem szabad elfelejteni, hogy a tartományban megmaradt szerbek (75 000-en a NATO-bombázások előtti 200 000-ből) egy emberként bojkottálták a szavazást. Kostunica ju­goszláv elnök is - lehet, hogy nem bölcsen - érvény­telennek nevezte a voksolást. Koštunica jelezte tárgyalási készségét, de kitart amellett, hogy be kell tartani az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának 1244-es határozatát, amely szavatolja Jugo­szlávia „szuverenitását és területi egységét”. A jugo­szláv államfő tehát vissza akarja szerezni Kosovót és azt szeretné, ha a szerb menekültek is hazatérnének. Éppen ezért rossz időben merült fel annak a lehető­sége, hogy az Egyesült Államok esetleg megtagadja eddigi álláspontját, és a jövőben támogatni kívánja a kosovói albánok függetlenségi törekvéseit. Szerbia ugyanis jelenleg fontos útkereszteződéshez jutott: igen érzékeny folyamat a demokratikus átalakulás. Az amerikaiak ötlete mögött az a szándék állhat, hogy bevonják a többi NATO-szövetségest is a Koso­vo sorsáról szóló tárgyalásokba. Másfelől viszont le­het, hogy a javaslat mögött az amerikai belpolitika áll. George W. Bush republikánus elnökjelölt ugyanis ígéretet tett arra, hogy csökkenteni fogja az amerikai katonai jelenlétet a Balkánon, ha megválasztják. Mi­losevic elment (a szerb naiionalizmus viszot nem) és az Egyesült Államok lehet, hogy lerendezettnek akar­ja nyilvánítani a balkáni problémákat és gyorsan ki­vonulni onnan. Ez azonban nem lenne reális és túl korai volna, miközben Rugová a kosovói függetlenség azonnali el­ismerését követeli. A geostratégiai megfontolásokat mellőzve is helytálló az a megállapítás, hogy Kosovo nem tudna önálló szubjektumként fennmaradni. A tartomány ugyanis külföldi segélyektől függ, alig két­millió lakosa van, 50%-os a munkanélküliség, lema­radt a mezőgazdaság, rossz az infrastruktúra, nagy a bűnözési arány és melyek az etnikumok közötti sza­kadékok. A függetlenségi vágy érthetőnek nevezhető, de megvalósítására sok időre lesz szükség. Jelenleg nem reális lehetőség. Azok pedig, akik a Nyugaton veszé­lyes módon növelik az albánok várakozásait, felelőt­lenül járnak el - értékeli a baloldali londoni napilap kommentátora. AMNESZTIÁRA VÁRVA A The Washington Post tudósítója albán rabokat látogatott meg a požarevaci börtönben. Albin Kürti kosovói egyetemista vezető, akit tizen­öt éve ítéltek terrorizmus vádjával, „a háború túszá­nak nevezi magát”. Kürti, akit a hideg beszélőszobába szerb őrei kísértek be, egyike annak a 800 etnikai albánnak, akiket majdnem négy héttel a Miloševićet megdöntő utcai forradalom után is a szerbiai börtö­nökben tartanak fogva. Vojislav Kostunica új jugoszláv elnök számára a legkényesebb kérdések egyike az, hogy mit tegyen velük. Az Egyesült Államok és más nyugati országok azonnali kiszabadításukat követelik. Kostunica jelez­te, hogy neki is ez lenne a szándéka, de egy egyoldalú amnesztia nem számíthatna nagy politikai támogatás­ra Szerbián belül, miközben Kosovóban még mindig több száz szerbet tartanak nyilván az eltűntek listáján. Kürtit és a többi albán foglyot a tizenegy héten át tartó Jugoszlávia elleni NATO-bombázás során tar­tóztatták le. Közvetlenül a jugoszláv hadsereg Koso­­vóról való kivonulása előtt szállították el őket­ a tarto­mányon kívüli börtönökbe. A Nemzetközi Vöröskereszt adatai szerint eleinte mintegy 2000 albán fogoly volt szerbiai börtönökben, de az elmúlt 18 hónap alatt, részleges szabadon bo­csátások eredményeként, ez a szám gyors ütemben csökkent. Azok közül, akik továbbra is börtönben vannak, sokakat hosszú időre ítéltek el. A 25 éves Kürti, a külföldi látogatóknak adott, ritka interjújában azt állította, hogy bebörtönzése csak megerősítette őt abban az elhatározásában, hogy egy teljesen független Kosovóért küzdjön. A tartomány hivatalosan továbbra is Szerbia része - emlékeztet a tudósító. Kürti „nagyon pozitív eseményként” értéke­li Milošević megdöntését, de úgy gondolja, Kostunica nem jobb elődjénél az etnikai albánok jogait illetően. „Kosovo kérdésében Kostunica ugyanazt az álláspon­tot képviseli, mint Milosevic. Gyakran ugyanazokat a kifejezéseket is használja.” - mondta Kürti, az egyik legismertebb rab. A háború előtt szerbellenes tünte­tések sorozatát szervezte Pristinabarr, és a jugoszláv hadsereg ellen harcoló gerillaszervezet, a Kosovói Felszabadítási Hadsereg egyik fő tanácsadója volt. A megmaradt albán foglyokat „szétdobálták” Szer­­bia-szerte. Vannak Nilben, Sremska Mitrovicán és Požarevacon, Milosevic szülővárosában is. Kürti elmondta, hogy 40 nemzettársával együtt, akiknek a legnagyobb részét a háború alatt fogták el, egy 7x10 méteres cellában raboskodik. A többi fo­golyhoz hasonlóan Kürti is panaszkodik arra, hogy a letartóztatása utáni napokban fogvatartói megverték, ami főleg a Kosovóban eltöltött időre vonatkozik el­sősorban. Požarevacra kerülése óta azonban javultak az állapotok. A rokonok által elküldött könyveket ol­vassa. Panaszkodik a börtöni ételre, mondván, hogy ő és a többi albán a hazulról küldött élelmet fogyasztja. A beszélgetés angolul folyt, de a k­ét fogdaőr köve­telésére Kürti szavait lefordították szerbre. A Požarevacon fogva tartott albánok legtöbbjét po­litikai bűnök miatt ítélték el, például államellenes te­vékenységért és összeesküvésért, ám vannak közöttük olyanok is, akiknek rablás vagy gyilkosság volt a bűne. Kürti felszólította a szerbiai hatóságokat az összes al­bán bebörtönzött azonnali szabadon engedésére. Sze­rinte a köztörvényes bűnözőket kosovói börtönökbe kellene áthelyezni. Kostunica eleinte a Kosovóban a háború vége óta eltűnt 1000 szerb felkutatásától tette függővé az albá­nok szabadon engedését. Nemrég azonban tanács­adói közölték, hogy az államfő általános amnesztián gondolkodik az albánok számára, és ezt az indítványt néhány héten belül benyújtja a szövetségi parlament­nek. K­ostunica kegyelemben akarta részesíteni Flora Brovina neves albán költőnőt és orvost, de ezt megakadályozta a távozó igazságügy-miniszter, a szélsőséges nacionalista radikális párti Petar Jojic. Az újságíró azt is leírta, hogy a szerbiai igazságügy-mi­nisztérium készségesen engedélyezte neki, hogy ellá­togasson a požarevaci börtönbe, de nem adott enge­délyt Brovina meglátogatására, mondván, hogy az ő ügyét még nem zárta le a bíróság. MÁRTON Attila Mind több menedékkérő Jól szervezett emberkereskedelem Kazahsztán és Belgium között „Félelmetesen jól szervezett” há­lózat utaztatja Belgiumba a Ka­zahsztánból érkező menedékkérő­ket, akiknek száma az utóbbi évek­ben exponenciális ütemben emelke­dett - írta keddi számában a La Lib­re Belgique, amelynek jelentése sze­rint a bevándorlási illetékesek kiuta­sításokat szorgalmaznak. A belga bevándorlási hivatal egyik tisztségviselője a közelmúlt­ban egy hónapot töltött Kazahsztán­ban, hogy utánajárjon, miért nő ug­rásszerűen Belgiumban a kazah me­nedékkérők száma. Míg 1998-ban mindössze 78-an érkeztek ilyen szándékkal a volt szovjetköztársa­­ságból, tavaly 584-en, s csak az idén kilenc hónap alatt már 1450-en. A lap beszámolója szerint a tiszt­ségviselő megbízásából egy tolmács­ként dolgozó fiatal ujgur nő több tu­cat utazási irodát keresett fel Almá­dban azzal, hogy állandó tartózko­dási engedélyt szeretne kapni Belgi­umban. Az irodák minden szüksé­ges gyakorlati tanáccsal ellátták, be­leértve a schengeni vízum (400-600 dollár) beszerzésével kapcsolatos tudnivalókat, valamint azt, hogyan lehet hamis dokumentumokkal megtéríttetni a repülőjegy árának (500 dollár) a visszaútra szóló részét. Belgiumban egy „kolléga”, eset­leg egy ügyvéd várja majd az ügyfe­let -közlit a kivándorolni szándé­kozókkal az utazási irodákban aki további 500 dollár ellenében részle­tesen felkészíti arra, hogy mit mondjon (és mit ne) a menedékké­relmét elbíráló hatóságoknak. Az ár esetenként további hamis dokumen­tumok beszerzését is magába foglal­ja-Mihelyt valaki megkapja a mene­kült státust, rendkívül vonzó jutta­tásban részesül, de ha nem, akkor sincs baj, kiutasítástól semmi esetre sem kell tartania. Az almati utazási irodák azzal biztatják az érdeklődő­ket, hogy „régóta foglalkoznak már Belgiummal”, de még egyszer sem fordult elő, hogy ügyfeleik közül bárkit is hazaküldtek volna. Jól szervezett emberkereskede­lem zajlik Kazahsztán és Belgium között - vonja le a következtetést a La Libre Belgique, amely szerint vi­lágos, hogy a menedékkérőket nem politikai vagy etnikai, hanem kizá­rólag gazdasági okok késztetik hazá­juk elhagyására. A bevándorlási hi­vatal illetékese sürgős beavatkozást szorgalmaz, mert „amíg nem külde­nek haza olyan kazahokat, akiknek a menedékkérelmét elutasították, a hálózat teljes lendülettel működni fog". Magyar Szó 2000. november 1., szerda MIT HOZOTT AZ OROSZ-EU CSÚCS Oroszország tőkeberuházásokat kért Moszkvai és párizsi lapértékelések Putyin párizsi látogatásáról A moszkvai lapok eléggé visszafo­gottan kommentálták kedden az orosz-EU csúcsot, illetve Vlagyimir Putyin hivatalos párizsi látogatásának eseményeit, elsősorban az orosz-fran­cia kapcsolatokban tapasztalható „eny­hülésre” összpontosítva a figyel­met Az orosz lapok szerint az orosz-EU kapcsolatok „ügyeletes” témáinak megvitatására bőven elegendő volt az előírt két óra. A Kommerszant Daily és a Vremja MN cmű lapok is azt emel­ték ki, hogy Putyin elnök a nyugati or­szágok biztonságos energiaellátásában való orosz részvétel fejében tőkeberu­házásokat kért, illetve az Ukrajnát el­kerülő vezetékek építéséhez kilincselt - inkább politikai - támogatásért Az orosz kommentárok szerint „fájó meg­lepetés” volt viszont az orosz szesz- és vodkaimport korlátozását célzó EU- terv. A moszkvai kommentárok szerint a csecsen probléma keltette „hideg poli­tikai szelek” kezdenek elülni, s Putyint elég barátságosan fogadták most Pá­rizsban. A Rosszijszakaja Gazeta kor­mánylap szerint a politikai enyhülés­nek jótékony hatással kell lennie a megtorpant orosz-francia gazdasági kapcsolatokra is. Ezt erősítette meg a Szevodnya című lap, amely szerint a párizsi látogatás kulcseleme a francia politikai és gazdasági elittel való kap­csolatépítés. A francia fővárosban hétfőn tartott hatodik orosz-EU csúcs és a francia­orosz kapcsolatokban több mint tíz hó­napja tartó elh­idegülés után létrejött csúcsszintű orosz-francia kapcsolat­rendezés gazdasági és politikai hoza­­dékát mérlegelték kedden kritikus, de pragmatikus megközelítésben a fran­cia lapok. „A csecsenföldi piszkos háború fel­­oldható-e a szibériai gázban?” - tette fel a kérdést a La Tribune, amely sze­rint az uniónak Putyin által felajánlott hosszú távú energetikai függetlenség nem más, mint „balekok üzlete”, amely az egyik függőséget a másikra cseréli. Putyin­ék A KURSZK TRAGÉDIÁJA Tovább kutatnak az áldozatok után A búvárok átcsoportosítása a mélyben nyugvó orosz tengeralattjáró körül A Kurszk atom-tengeralattjárón dolgozó mélytengeri búvárok felhagy­tak a farokrészben való kutatással, s a 108 méter mélységben fekvő hajó még épen maradt harmadik részlegén ku­tatnak az áldozatok után - közölte ked­den Igor Digalo alezredes, az orosz haditengerészet szóvivője. Digalo szerint a búvárok minden tőlük telhetőt megtettek, de már nincs lehetőségük arra, hogy itt további ha­ditengerészeket találjanak (az egyik ki­emelt áldozatnál lett feljegyzés szerint 23-an rekedtek a leghátsó részlegben, de innen eddig csak 12 haditengerészt tudtak kiemelni­. Az orosz haditengerészet szóvivője közölte, hogy a leghátsó, kilencedik részleg vészkijáratát lezárták, a nyolca­dik részlegbe vezető átjárót is bezár­ták, továbbá különleges védőtömítést helyeztek fel a nyolcadik részleg bur­kába vágott lékre is. A búvárok most a harmadik rész­legbe vágnak bejárót (a Kurszk első két kamrája gyakorlatilag teljesen el­pusztult a robbanások nyomán), mert azt remélik, hogy itt még lehetséges lesz hozzáférni a matrózok holttesté­hez. A Barents-tengeren jelenleg ked­vező időjárás uralkodik, s várhatóan néhány napig ilyen marad az idő, ami nagymértékben hozzájárulhat a máso­dik hete tartó búvárakció sikerességé­hez. „Inkább a strandra, mint szavazni” Castro javaslata az amerikai választóknak két amerikai elnökjelölt fenn akarja tar­tani a Kuba elleni gazdasági embargót „Sem az egyiktől, sem a másiktól nem várok semmit” - jelentette ki Castro Ca­racasban újságírók előtt. A két amerikai elnökjelölt a Miamiban élő kubai emig­ránsokra tekintettel akarja fenntartani a megszorító intézkedéseket a kommunis­ta vezetésű szigetországgal szemben. „Bármi legyen is a végeredmény, Ku­ba továbbra is ellenáll majd az Egyesült Államok nyomásának” - jelentette ki a 74 éves kubai vezető. „Az 1959-es év Ku­bája nem azonos a 2000-es esztendő Ku­bájával” - fűzte hozzá az általa vezetett 1959-es kubai forradalomra utalva. Állí­tása szerint már a népek közösségének és az Egyesült Államok lakosságának nagy része is az embargó megszüntetését akar­ja. Castro és Hugo Chávez venezuelai el­nök hétfőn olyan szerződést írt alá, amely öt éven át jogot biztosít Kubának, hogy 53 ezer hordónyi nyersolajat a je­lenlegi áron szerezzen be. Mint az AP je­lentésében megjegyzi, Venezuela hason­ló szerződéseket kötött más karib-tenge-­e­r­ és közép-amerikai államokkal. Fidel Castro kubai államfő hétfőn, ve­nezuelai látogatása végén azt ajánlotta az Egyesült Államok választóinak, hogy no­vember 7-én az elnökválasztás helyett menjenek inkább strandra, mivel mind­ indonéziai földcsuszamlások Házakat temetett el az iszap Negyvenhárom halott Indonéziában az elmúlt napokban legkevesebb 43 ember vesztette életét a heves esőzések okozta földcsuszam­lások következtében. Helyi tisztviselők keddi beszámo­lója szerint Jáva szigetén több száz házat is maga alá temetett a rájuk zú­duló iszapos föld. Cilacap város tér­ségében hétfő reggel hét különböző földcsuszamlás 30 embert temetett él­ve maga alá, 20 házat pedig romba döntött. A szomszédos Banyumas körzeté­ben ugyancsak hétfőn különböző fal­vakban hat ember került élve a föld alá. Az AP jelentése szerint vasárnap az ugyancsak közeli Tasikmalaya kör­zetében két embert ölt meg egy másik földcsuszamlás. Vasárnap két további körzetben áradásokat okozott a heves esőzés, s azok következtében legkevesebb 4000 ember maradt hajlék nélkül. Több közút járhatatlanná vált.

Next