Magyar Szó, 2000. november (57. évfolyam, 259-282. szám)

2000-11-14 / 270. szám

10 MŰVELŐDÉS 9. TINI-IFJÚSÁGI TÁNCDALÉNEKES-VETÉLKEDŐ Túlsúlyban a temerini és becsei díjazottak­­ Szombat este tapstól visszhangzott a temerini Sportcsarnok magukat, a leküzdhetetlen lámpaláz ellenére - hiszen sokan közülük az el­ső alkalommal léptek a közönség kri­tikus szeme elé -, igazi sztárként visel­kedtek. Tehetségben sem volt hiány, hiszen a szombati döntőre továbbjutó fiatalok fellépését a júniusban megtar­tott elődöntőn való továbbjutás bizto­sította, amikor művészi-esztétikai kri­tériumoknak kellett eleget tenniük a versenyzőknek. Ez a már tartományi szintű vetél­kedő úgy tűnik, egyre nagyobb ér­deklődésnek örvend mind a benevező fiatalok, mind a közönség körében. Nem túlzás azt mondani, hogy a re­mények valóra váltak, a szervezők ki­tartása meghozta a várt eredményt, ugyanis tapstól visszhangzott szombat este a zsúfolásig megtelt Sportcsar­nok. A közönség lelkesen fogadott minden egyes vetélkedőt, valamint a gálaműsor előadóit is. Megtudtuk, hogy a vetélkedő amatőr énekeseket nemcsak a győzelem vonzza, hanem a tapasztalatszerzés, a részvétel, és per­sze a táncdal iránti érdeklődés és a haladás reménye. Végül ne maradjon említés nélkül a lenyűgöző díszlet, a kiváló zenei kí­séret és a kitűnő szervezés. S.R. Szombat este a temerini Sportcsar­nokban, a Szirmai Károly MME jóvol­tából, immár a kilencedik alkalommal megtartották a tini-ifjúsági táncdal­­énekes-vetélkedőt A szakzsűrinek az idei vetélkedőn sem volt könnyű dolga, a tini kategó­riában 14, az ifjúságiban pedig 10 versenyző közül kellett kiválasztani­uk a legjobbakat. Döntése szerint a tini kategóriában a temerini Kókai Angéla volt a legjobb, valamint ő nyerte el a közönség díját is. Máso­dik helyezett a szintén temerini Fe­­renczi Őzike lett, a harmadik helye­zést pedig a szabadkai Bencsik Ta­mara és a muzslyai Nagy Zsolt oszt­ják. Előadói különdíjban a becsei Szurla Nikoletta és a temerini Ko­vács Anikó részesült. Az ifjúsági ka­tegóriában a becsei Csonka Róbert lett az első, a törökbecsei Nagy Kata­lin a második, a becsei Lukács Adri­­anna és a törökbecsei Mák Melitta pedig a harmadik helyet érdemelte ki. A fellépő fiatalok, akik a tini és az ifjúsági kategóriában mérettették meg Csak az emlékek tolulnak fel előttünk... Megemlékezés Topolyán Tóth Ferenc halálának huszadik évfordulója alkalmából Csak az emlékek tolulnak fel előttünk - hangzott el a Tóth Ferenc emlékét idéző irodalmi esten, amelyen Topolya polgárai, valamint a költő egykori bará­tai, diákjai emlékeztek a tragikus közlekedési balesetben elhunyt Tóth Ferencre. Immáron hatodik alkalommal gyűltek össze a költő háza előtt az emlékezők, halálának huszadik évfordulója alkalmából. A tiszteletadók megtekintették a Mo­­ravicai úti emléktáblát, amelyet a Magyar Tudományos Akadémia csongrádi tagozata ajándékozott öt éve a városnak. Vass B. Borbála, az Aurora irodalmi műhely vezetője köszöntötte a jelenlévőket, majd Rácz Lívia szavalata után Ke­lemen Gábor, a Kodály Zoltán Magyar Művelődési Egyesület alelnöke koszorút helyezett a Tóth Ferenc-emléktáblára. Ezt követően Tóth Klára, a költő özvegye, valamint dr. Csordás Mihály és Varmuzsa Ildikó a temetőben elhelyezték a kegyelet virágait a költő gesztenyék borította sírjánál, majd egyperces csenddel adózott emlékének a gyülekezet. A Goricában megrendezett könyvbemutatóval egybekötött irodalmi esten Egeresi Sándor, az egyesület elnöke üdvözlő beszédében kiemelte, hogy az egye­sület ezen a kissé rendhagyó könyvbemutatón elsősorban emlékezni akar. Meg­emlékezni Topolya nagy alakjáról, az egykori kedves tanárról és barátról. Dr. Szeli István akadémikus az Önvédelem című kötet kapcsán Tóth Ferenc költé­szetét méltatta. Dr. Csordás Mihály egykori diákként emlékezett tanárára. Pas­­tyik László magiszter őszinte örömét fejezte ki, hogy a válogatott verseket tar­talmazó kötet megjelent/megjelenhetett. Csernik Attila a kötet illusztrációiról szólt röviden. Fekete J. József irodalomtörténész és kritikus nem tudott jelen lenni a rendezvényen, írását Varmuzsa Ildikó tolmácsolta. Major Szakmány Edit verssel tisztelgett néhai tanára előtt. Az estet az Aurora irodalmi és beszédmű­vészeti csoport versekkel, zenével tette színesebbé. Tóth Ferenc emlékét ma is hűen őrzi Topolya. Ennek bizonyítéka a most megjelentetett Önvédelem című kötet, valamint maga az emlékműsor, melynek szervezői, elsősorban Vass B. Borbála nem hagyják feledésbe merülni a költő életművét. K.H. A magyar államiság ezer éve Szombaton megtartotta tanácskozását a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság A Vajdasági Magyar Tudományos Társaság szombaton a Szerb Tudomá­nyos és Művészet Akadémia Újvidéki Tagozatának székházában tartott ta­nácskozást A magyar államiság ezer éve címmel. Az összejövetelt dr. Ribár Béla el­nök nyitotta meg, majd felszólaltak dr. Csehák Kálmán és dr. Szalma József elnöklők. A szemináriumon dr. Csehák Kál­mán: I. István király, a magyar állam megalapítója, dr. Szalma József: A ma­gyar sarkalatos törvényekről, dr. Hege­dűs Antal: Nyugat és Kelet keresztény­sége a X. században, Szabó Judit: A ró­mai katolikus egyház szerepe a magyar államalapítás korában, dr. Balla Ferenc: A kereszténység jelenléte a Délvidéken a magyar államalapítás előtt, Mimics Ká­roly már: A magyar etnikai és politikai közösségtudat kezdetei, dr. Káldi Kata­lin: Szent István: Bács és Bodrog várme­gye a Borovszky-féle monográfia tükré­ben, dr. Gulyás Gizella: Az államalapítás korának művészeti emlékei, Úri Ferenc: A vármegyei rendszer kiépítése Dél- Ma­gyarországon a mai Vajdaság területén a XI.-től a XVI. századig, dr. Gulyás Gizel­la: Magyar koronázási szimbólumok és dr. Csehák Kálmán: A Temesköz a hon­foglalástól Szent Istvánig címmel olvasta fel értekezését. M.B.B. A Mennyei horgot Oscarra jelölik? Az Amerikai Filmművészeti és Tudományos Akadémia elfogadta a Jugoszláv Akadémia javaslatát, mely Ljubiša Samardžić Mennyei horog című alkotását jelöli Oscar-díjra a külföldi filmek kategóriájában. A Mennyei horog jelöléséről az Amerikai Akadémia és a fesztivál díjosztó bizottsága tanácskozásán döntenek. Az azonban már bizonyos, hogy a Palm Springs-i filmfesztivál besorolta Ljubiša Samardžić filmjét programjába, tehát a Mennyei horog 2001. január 11-én vagy 12-én kerül bemutatásra az angol nyelvterületen kívül készült, Oscar-díjra jelölt filmek fesztiválján. Magyar Szó PÁLYÁZAT Támogatás az idehaza posztgraduális tanulmányokat, valamint orvosi, fogorvosi és gyógyszerészi szakosítást folytató személyek részére A Vajdasági Magyar Tudományos Társaság közvetítésével a Kölcsey Ferenc Alapítvány (Budapest) immár tizedszer nyújt pénzbeli támogatást az idehaza posztgraduális tanulmányokat (magisztérium, doktorátus), valamint orvosi, fog­orvosi és gyógyszerészeti szakosítást folytató személyek tanulmányaihoz szüksé­ges, Magyarországon kapható szakkönyvek vásárlására. A támogatást igénylők rövid életrajzukkal, posztgraduális tanulmányukat vagy szakosításukat igazoló okmány mellékletével, valamint egy felülbélyegzett és megcímzett válaszborítékkal december 30-ig jelentkezhetnek a következő cí­men: Ribár Béla, SAM­ -Ogranak u Novom Sadu, 21000 Novi Sad, S. Markovic u. 6. 2000. november 14., kedd HANGVERSENY Godefroy Vujičić, a sarabande-ok mestere Bach-szvitek a Vajdasági Múzeumban­­ A jugoszláv származású párizsi gordonkaművész újvidéki szerepléséről kétszázötven éve halt meg Johann Sebastian Bach, a barokk korszak egyik legna­gyobb zeneszerzője, ezért az idén világszerte nagy hangsúlyt helyeztek műveinek előadására. A programok változatosságában nem lehetett hiány, hiszen csak kantátából írt vagy há­romszázat, és hol vannak még az oratóriumok, passiók, misék, versenyművek, kórusművek és sok egyéb. Igaz, kantátái például kényszerből születtek, ugyanis hogy eltarthassa népes családját (20 gyereke volt!). 38 éves korában elfogadta a lipcsei Tamás-templom kántori állását, így szerződése arra kötelezett, hogy minden vasárnapra írjon egy kantátát. Bach alkotóerejének sajátos megvilágítói az 1720-ból származó hegedű szólószonáták és partiták, a hegedűműveket stílusban megelőző szóló csellószvitek. Nem csupán azt bizo­nyítják, hogy Bach bensőségesen ismerte a hangszerek játék technikáját, hanem azt is, hogy a szólóhangszere - akár kísérő basszusszólam nélkül is - sűrű ellenpontot, kifinomult harmóniavilágot és jellegzetes ritmikát tudott teremteni. Ebben minden elődjét messze fe­lülmúlta. Pablo Casals (1876-1973), a nagy spanyol gordonkás mesélte, hogy 1889-ben, ti­zenhárom évesen Barcelonában véletlenül bukkant a szólószvitekre, melyeknek létezéséről még tanárának sem volt fogalma. Csak tizenkét év után merészkedett odáig, hogy egy szvitet nyilvánosan, valamennyi ismétlésével együtt eljátsszon; ezt korábban még egyetlen csellista sem tette meg. Nagy fába vágta ezért fejszéjét Godefroy Vujičić jugoszláv származású párizsi gor­donkaművész, hiszen nem egy, hanem mind a hat szvit előadására vállalkozott. Újvidéken, a Vajdasági Múzeumban koncertezett november 9-én és 10-én. Az alig 25 éves fiatalember első este az 1., 2. és 6., második este pedig a 3., 4. és 5. szvittel lépett közönség elé. Feladatának nehézségét az is bizonyítja, hogy Bach szvitjei már a középiskolában rákerül­nek a csellisták, átiratban a brácsások és nagybőgősök repertoárjára, így a közönség nagy része fejből tudta valamennyit. Ami Vujitilnál ámulatba ejtett, az intonációjának tökéle­tessége. Csak a 6. szintben volt bizonytalanabb, de szolgáljon mentségére, hogy ez a mű öthúros viola pompájára íródott, így az akkordok tiszta lefogása óriási nehézségekkel jár, körülbelül olyanokkal, mintha valaki leszerelné autójáról a negyedik kereket, és úgy pró­bálná hajtani. Az előadásmódnak két kisebb szépséghibája volt. Az egyik, hogy egyes részek túl roman­tikusan hangzottak, a másik pedig, hogy a gyors tételeket őrült tempóban hallottuk, mintha a művész virtuozitását próbálta volna bemutatni, pedig Bach zenéje egyáltalán nem erről szól. A szvitek tulajdonképpen a reneszánszból származó táncok ciklusai, melyek a barokk fejedelmek udvaraiban táncmulatságokon csendültek fel. Nehéz elképzelni, hogy a parókás, abroncsos szoknyás hölgyek prestóban ugrándozni tudtak volna. Minden szvitben szerepel azonban egy lassú, spanyol eredeű tánc, a sarabande. Go­defroy Vujin­a ezekben mutatta meg igazán, mennyire tehetséges. A sarabande-okat olyan mesterien adta elő, hogy ilyesmit ritkán hallani nemcsak Újvidék koncerttermeiben, hanem a nagy csellóművészek lemezein is. KLEMM Anna Sör és jazz November 23-án kezdődik az újvidéki jazzfesztivál­­ Egyik fővédnöke a becsei sörgyár lesz Az újvidéki jazzfesztivál az utóbbi években mindig más elnevezéssel lepi meg a közönségét. Ezúttal Újvidéki Old Gold Jazz Fesztivál lesz a három­napos rendezvény neve, és november 23-a és 25-e között kerítenek sort rá az Újvidéki Művelődési Központ mozi­termében. Az idei elnevezést az teszi indokolt­tá, hogy a már hagyományos védnök, a községi képviselő-testület mellett idén éppolyan mértékben a becsei sörgyár is kiveszi a részét a támoga­tásból. Mint Dragán Sreckov, a mű­velődési központ igazgatója elmond­ta, ha a gazdaság és a művelődés nem talált volna ilyen szépen egymásra, sokkal szerényebb kínálattal szolgál­hatnának. De meg kell említeni az Újvidéki RTV és­ Újvidéki Színház tá­mogatását is. A Szerb Nemzeti Szín­ház úgy támogatja a rendezvényt, hogy a hivatalos programot követően minden este annak klubjában tartják az örömzenéléseket. Vesna Kacanski, a művelődési köz­pont szervezőjének elmondása szerint szerdáig várnak arra, hogy a meghí­vott muzsikusok hivatalosan is meg­erősítsék részvételi szándékukat, egye­lőre csak néhány nevet említett: Lazar Tošić szextettjét (Bora Bokovictyal, aki már régóta Németországban él, és aki zongorista, karmester, hangszerelő egy személyben), Ivan Švager szextett­je, Ljiljana Sadil és a Soul Connecti­on, Miloš Krstić és még sokan mások, ✓ Újabb Ismeretterjesztő Füzetek Szerdán szakkönyvek és tankönyvpótló kiadványok bemutatója az Újvidéki Színház kistermében Az Ismeretterj­esztő Füzetek kiadványsorozat 1993 őszén indult a Családi Kör hetilap mellékleteként. Dr. Ri­bár Béla és Muhi Béla szerkesztők célja az volt, hogy meg­felelő magyar nyelvű tankönyvek hiányában ezek a tan­könyvpótló kiadványok segítsék a pedagógusok munkáját és a diákok tanulását. Ezzel nemcsak tudományos és szak­mai jellegű ismereteket kaphatnak a tanulók, hanem az anyanyelv megőrzésére, a szaknyelv elsajátítására is lehető­ség nyílik. A támogatók, elsősorban a Nyílt Társadalomért Alap, a Magyar Oktatási Minisztérium Határon Túli Ma­gyarok Hivatala és az Illyés Közalapítvány jóvoltából azóta mintegy száz kiadvány látott napvilágot. Dr. Ribár Béla és Muhi Béla szerkesztők elmondták, hogy az utóbbi időben az újvidéki Atlantisz kiadó jelenteti meg ezeket a könyveket, az ugyancsak újvidéki Verzál nyomdában készülnek néhány százas példányszámban, és díjmentesen küldik szét iskolaközpontokba. A legutóbbi ki­adványok a következők: Egészségügyi szak: Belgyógyászat három kötetben, Biokémia két kötetben, Szülészet és nő­gyógyászat. Mezőgazdasági szak: Szőlőtermesztés, Gyü­mölcstermesztés, Dísznövénytermesztés, Növényvédelem két kötetben, Fedett felületek alatti termelés tényezői. Ve­gyészeti szak: A minőségi kémiai analízis alapjai. Kémiai összefoglaló feladatgyűjtemény. Zenei szak: Zenei akusz­tika. Gépészeti szak: Gépelemek három kötetben, Géprajz, Szilárdságtan, Gépipari gyártmányellenőrzés két kötet­ben. Villamossági szak, főiskolai kiadvány: Elektromágnes­ségtan két kötetben, Elektrotechnikai feladatok három kö­tetben. Gimnázium: Csillagászat, Kémiai összefoglaló fel­adatgyűjtemény, Filozófiai szöveggyűjtemény. Általános iskola: Hogyan készüljek fel matekból a felvételire, Fog­lalkoztató munkafüzet kisiskolásoknak. Tanítóképző: A természettudományok oktatása. Mindezek mellett olyan kiadványok is vannak, amelyek mindenkinek szólnak: Az Árpád-házi királyok, Nyelvünk, édes anyanyelvünk, Magyar történet 1301-től 1526-ig, Magyarország története a Hunyadiak korától az 1956-os forradalomig és szabadságharcig. Számítógép és internet­­felhasználói kézikönyv diákoknak és pedagógusoknak. A kiadványsorozat szerkesztői felhívják az érdeklődők figyelmét, hogy kéziratokkal, javaslatokkal jelentkezhetnek a következő címen: Újvidék, Svetozar Markovic u. 6. Szerdán, november 15-én 19.30-kor az Újvidéki Színház kistermében dr. Ribár Béla és Muhi Béla bemutatják a kö­zönségnek az Ismeretterjesztő Füzetek kiadványsorozatot. M.B.B/

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék