Magyar Szó, 2001. január (58. évfolyam, 21-24. szám)

2001-01-27 / 21. szám

tim MAcmSióban ÚJVIDÉK Vojvode Misica 1. tel/fax: 021/57-633 telefon: 021/57-505 A DEMOKRATIKUS KÖZVÉLEMÉNY NAPILAPJA LVIII. évf., 21. (18 827.) szám­­ Újvidék, 2001. január 27., szombat Ára 10 dinár ÉJSZAKÁBA NYÚLÓ PARLAMENTI ÜLÉSÉN Megválasztották az új szerb kormányt Zoran Dindic elnökletével megtartotta első ülését A szerbiai parlament csütörtökön este megválasztotta az új köztársasági kormányt, amelynek elnöke Zoran Hindic. A kormánynak hét alelnöke és tizenhét minisztere van. A kormány megválasztására 168 képviselő szava­zott, 55 ellenezte. A szavazáskor a 250 képviselő közül 233 volt jelen a terem­ben, a kormányt nyilvános szavazással választották meg. A kormány megvá­lasztását az ellenzéki pártok, nevezete­sen a Szerbiai Szocialista Párt és a Szerb Radikális Párt képviselői elle­nezték, még a harmadik ellenzéki párt, a Szerb Egységpárt képviselői tá­mogatták az új kormányt. Az alelnökö­­ket és a minisztereket a Szerbiai De­mokratikus Ellenzék vezetői és a szak­emberek közül választották. Az új kormány alelnökei Nebojsa Vovic, a Demokratikus Alternatíva alelnöke, Vuk Obradovic, a Szociáldemokrácia elnöke, Momcilo Perisic, a Mozgalom a Demokratikus Szerbiáért elnöke, Zarko Korác, a Szociáldemokrata Unió elnöke, Aleksandar Pravdic, a Szerbiai Demokrata Párt alelnöke, Kasza József, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke és Dusan Mihajlo­­vic, az Új Demokrácia elnöke. Dukan Mihajlovic, a belügyminiszter tisztsé­gét is ellátja. Az új pénzügyminiszter Bojidar Delic, az igazságügy miniszter Vladan Batic, az oktatásügyi miniszter Gano Knejevic, az egészségügyi miniszter Obren Joksimovic, a közlekedési és távközlési miniszter Marija Vukosav­­ljevic, a városrendezési miniszter Dra­­goslav Sumarac, a szociál- és harcos­ügyi miniszter Gordana Matkovic, a munka- és foglalkoztatásügyi minisz­ter Dragan Milovanovic, a külgazdasá­gi miniszter Goran Pitic, a mezőgazda­­sági miniszter Dragan Veselinov, az energetikai miniszter Goran Novako­­vic, a művelődési miniszter Branislav Lecsc, a vallásügyi miniszter Vojislav Milovanovic, a kereskedelmi és ide­genforgalmi miniszter Slobodan Milo­­savljevic, a tudományügyi miniszter Dragan Domazet, a gazdasági és pri­vatizációs miniszter Aleksandar Vlaho­­vic. Az új kormány első ülésén fel­mentették tisztségéből Radomir Markovic belügyminiszter-helyet­test és helyébe Goran Petrovicot ne­vezték ki. A kormány leteszi az esküt (FoNet) Canak együttműködést kínál a hágai bíróságnak Vajdaság nem maradhat ki a nemzetközi donációkból Nenad Canak, a vajdasági parlament elnöke tegnap úgy nyilatkozott, teljes együttműködést kínált fel Carla del Ponténak a hágai bírósággal, mert mint mondta, Vajdaság nem akar kimardni a nemzetközi donációkból. „A főügyésszel tegnap folytatott beszélgetésben el­mondta, a vajdasági képviselőház kész mindennemű segítséget megadni, amit a hágai törvényszék tőlünk kér, és kérte, hogy Vajdaságot ne zárják ki a nemzet­közi donációkból, mivel készek vagyunk együttműködni Hágával - mondta Canak. Hozzátette, a tartományi szervek készek kiadni a hágai törvényszéknek mindazokat a háborús bűnökkel vádolt személyeket, akik Vajdaság területén vannak. „Ehhez azonban meg kell, hoy legyenek a feltételek, mindenek előtt az, a rendőrséggel kapcsolatos illetékessé­gek egy részét visszaadják a tartományi képviselőháznak”. Arra a kérdésre, lehetséges-e az, hogy Vajdaságra ne vonatkoztassák a szankciókat, mivel hogy államjogi státu­sa Szerbiához kötődik, azt válaszolta „ez bonyolult, de kivitelezhető”. Hozzátette „Crna Gora sem nemzetközileg elismert tényező, mégis kilép a JSZK-ból akkor, amikor a nemzetközi közösség hozzáva­ló viszonyáról van szó". Variak úgy érté­kelte, a hágai törvényszékkel való együttműködés nem csak jogi, hanem emberi kötelezettség is, amivel a vajda­sági képviselőház a tartomány 2,5 millió lakosának tartozik. Mint mondta, Carlo del Ponténak felkínálta, hogy a képvise­lőház által alapított médiumok tájékoz­tassanak a hágai törvényszéken folyó bí­rósági tárgyalásokról, hogy a tartomány lakossága tudomást szerezzen e bíróság munkájának elveiről. Szavai szerint Car­la del Pontét meghívta, hogy az idén márciusban látogasson el Újvidékre, le­gyen a vajdasági parlament vendége. A főügyész meghívta Milan Bukicot, a jogi tanácsosát, hogy látogasson el a hágai törvényszékre, és ott nézze meg, hogyan készítik elő a vádlottak védelmét és a vád­iratokat. Vanak elmondta azt is, hogy észrevételei is voltak a törvényszék mun­kájára, mindenek előtt a titkos vádira­tokkal, a szabályoknak a per idején való módosításával és a tárgyalások megkez­désének halogatásával kapcsolatban. (FoNet-AP-MTI) Több mint ezer áldozata volt a tegnapi földrengésnek Indiában és Pakisztánban A kormány új főtitkárává Maja Va­­sicot nevezte ki. A kormány megalakí­totta a kormány bizottságait és állandó munkatestületeit is. (Folytatása a 4. oldalon) лл.-.vvwwwwwvwvvwwwvwwv' лvлwлwл^^vwvмvмvлvмwImvлwлwwvлvwл■л^vлvлwлwлwл^vлwzл^wл■лvлvлvлvлwл^wлvw AMnAMAIVUVlMMMAMMMAAMAMMöMMMAMMAAMMMUUWWVWVyVVWVV BUSH DÖNTÉSÉVEL Maradnak az amerikai szankciók! Az új elnök „tisztogatása” a JSZK-t is sújtja George Bush amerikai elnök külön­leges intézkedéssel, amellyel hatályon kívül helyezte elődjének, Bill Clinton­nak elnökösködése utolsó napjaiban alá­írt minden határozatát, leállította a Ju­goszlávia elleni szankciók úgynevezett külső falának megszüntetését is, így Bush elnök Clinton legutóbbi intézkedé­seiben végzett tisztogatásának egyik ál­dozata lett az a rendelet is, amellyel Clinton megszüntette a szankciókat, amely­ek a beruházási programokra, a külkereskedelmi árucserére és az USA, valamint Szerbia és Crna Gora közötti pénzügyi tranzakcióknak és légiforga­lomnak a felújítására vonatkoztak. Ezzel az új amerikai elnök anélkül, hogy bejelentette volna, mikor fogja is­mét napirendre tűzni a határozat újra­tárgyalásának lehetőségét, leállította a Jugoszlávia ellen még megmaradt szankciók feloldásának záróeljárását az amerikai adminisztráció részéről. Bush elnök tulajdonképpen egy különleges okmányt írt alá, amellyel hatályon kívül helyezte mindazokat a rendeleteket, amelyeket a tisztségéről távozó Bill Clin­ton elnökösködésének utolsó néhány napjában elnöki dekrétum formájában írt alá. A jugoszláv föderáció elleni még megmaradt szankciók feloldásának tilal­mára vonatkozó határozat még hétfőn este életbe lépett a Fehér Ház és a State Department közötti különösebb tanács­kozás nélkül. Ez elsősorban azt jelenthe­ti, hogy Bush igyekszik semlegesíteni az egész intézkedéscsomagot, amelyet „örökségként” hagyott rá Clinton elnök vetélytárs demokratikus adminisztráció­ja, és nemcsak egyes külön intézkedése­ket. Noha még túl korai lenne azt érté­kelni, hogy Bush ilyen lépése tükrözi-e a balkáni helyzet iránti viszonyát is, amelyre egyelőre bizonyos óvatosság a jellemző, sőt bizonyos tartózkodás is a szerbiai demokratikus folyamatok érté­kelése iránt olyan módon, ahogyan azt az utóbbi két hónapban tették a volt clintoni adminisztráció legmagasabb rangú képviselői - a helyzetelemzők egyetértenek abban, hogy az új amerikai FEBRUÁR KÖZEPÉN A hágai főügyész Montenegróban Carla del Ponte, a hágai törvényszék főügyésze február 15-én és 16-án Crna Gorába látogat, közölték tegnap a főügyészhez közeli források. Del Pon­te látogatása során találkozik Milo Dukanovic Crna Gora-i elnökkel és Filip Vujanovic kormányfővel. A hírforrás szerint Crna Gora már több mint egy éve együttműködik a hágai törvényszékkel. Dukanovic tavaly májusban láto­gatott Hágába, Carla del Ponte pedig tavaly júniusban volt Crna Gorában. Legalább négy személy tartózkodott Crna Gora területén azok közül, akik­nek kiadatását követeli a hágai törvényszék, köztük Radovan Karadzic és Rat­­ko Mladic tábornok, a boszniai szerbek politikai és katonai vezetői is. Drago­­ljub Ojdanic, a Jugoszláv Katonaság volt vezérkari főnöke szintén Crna Gorá­ban tartózkodott, miután 1999 májusában vádat emelt ellene a hágai törvény­szék. A törvényszék nyomoz Veselin Sljivancanin, a JK volt ezredese után is, aki 1991-ben részt vett Vukovár elfoglalásában. (Beta, AFP) AMERIKAI NAGYKÖVETSÉG „Nem Jugoszlávia ellen irányul” Az elnöki dekrétum felfüggesz­tése felülvizsgálás céljából az USA- ban szokásos gyakorlat, ami­kor új adminisztráció lép tisztség­re, így ez az intézkedés nem vonat­kozik külön arra a határozatra, amellyel megszüntették a JSZK el­leni szankciók külső falát, közölte tegnap az USA belgrádi nagykö­vetsége. „Az elnöki rendeletek fel­függesztése, aminek az a célja, hogy lehetővé tegye az új elnök­nek azok felülvizsgálását, bevett gyakorlat, amikor az új adminiszt­ráció átveszi tisztségét, különösen, ha a Fehér Házba másik párt ke­rül,” áll a nagykövetség közlemé­nyében. „Az előző elnök határoza­tának felülvizsgálása nem vonatko­zik külön a Jugoszlávia elleni zár­lat megszüntetésére, és nem is áll kapcsolatban az itteni események­kel”, áll a közleményben. (Beta) hatalomnak ez a határozata elsősorban a Bush-adminisztráció azon szándékának eredménye, hogy minél előbb megsza­baduljon Clinton hagyatékától a hazai terepen, megszüntetve Clinton indítvá­nyainak még a nyomait is. Az amerikai külügyminisztérium csü­törtökön mégis bebizonyította, hogy tel­jes összhangban áll az európai szövetsé­gesekkel, amikor az Európai Unió lé­nyeges álláspontjáról van szó, amellyel támogatja Szerbia és Crna Gora föderá­cióját, mintsem Crna Gora teljes állami önállóságra irányuló törekvéseit. A hiva­talos Washington mégis támogatni fogja Crna Gora erőfeszítéseit - ahogyan azt már hosszabb ideje emlegetik amerikai üzleti körökben, amelyek közel állnak Bush adminisztrációjához -, hogy föde­rális egységként kiharcolja gazdasági önállóságát Szerbiához viszonyítva. Az ilyen törekvéseket bizonyítja a Crna Go­­ra-i kereskedelmi képviselet megnyitása is az USA fővárosában. (Beta) Külföldi segítség nélkül bajos lesz a reform A feltétel az együttműködés a hágai bírósággal­­ Madzar: Vajon szeretjük-e annyira Milosevicet, hogy készek vagyunk érte feláldozni a gazdaságot? Ljubomir Madzar, a G17 Plusz igazgatóbizottságának tagja tegnap úgy nyilatkozott, amennyiben a JSZK nem hajlandó együttműködni a hágai törvényszékkel, a nemzetközi közösség megvonja tőle az anyagi támogatást, ami nélkül bajos lesz a reform­ .Amennyiben nem fogunk együttmű­ködni a hágai törvényszékkel, elmarad vagy jóval kisebb lesz a külföldi anyagi segítség, enélkül pedig nem lesznek reformok. Nincs az az Isten, aki meg­oldhatja ezt a válságot a nemzetközi közösség támogatása nélkül” - mondta Madzar, a Vajdasági Gazdasági Kama­rában megtartott tanácskozáson. Mint mondta, reméli, hogy végül is a Hágá­val való együttműködés mellett dön­tünk, és hozzátette, amennyiben ez nem történik meg, Jugoszlávia „ezért nagyon nagy árat fog fizetni”. „A poli­tikai nyilvánosságunknak kell eldönte­nie, vajon annyira szereti-e az egykori elnököt, hogy hajlandó határtalanul sokat feláldozni azért, hogy ne adja ki Hágának. Végsősoron, ha ártatlan, azt talán Hágában is be fogják bizonyíta­ni” - mondta Maciar. Arra a kérésre kommentálja Miro­­ljub Labus szövetségi kormányfő-he­lyettes azon bejelentését, hogy le fog mondani tisztségéről, amennyiben a JSZK megtagadja a hágai törvényszék­kel való együttműködést, Madjar azt válaszolta, Labus nem azért fogadta el ezt a tisztséget, hogy „a rosszból még rosszabbat csináljon”. „Azért fogadta el ezt a tisztséget, hogy jobbá tegye a helyzetet, ehhez pedig jó kapcsolatok­ra van szüksége a nemzetközi közös­séggel. Hazánk nem lábalhat ki a je­lenlegi gazdasági összeomlásból a kül­föld nagy nemzetközi anyagi segélye nélkül, amit ajándékként kapnánk”. Szavai szerint Jugoszláviában megkö­zelítőleg 800 000 bejegyzett munka­­nélküli van, további 1,5 millió csak a fizetési jegyzékben szerepel, de nem dolgozik, vagy kényszerszabadságon van. „Ha összeadjuk a külföldi adóssá­gokat, a nem teljesített kötelezettsége­ket, a devizatakarékot, a gazdaságbeli adósságokat, kiderül, hogy hazánk össz adóssága a társadalmi össztermék 150-160 százaléka”. Szavai szerint ar­ról az országról, amelynek adóssága el­éri a társadalmi össztermék 80 száza­lékát, a nemzetközi mércék szerint azt mondják, hogy ténylegesen bankro­tált. (Folytatása a 4. oldalon) Felhős idő, esővel Időjárás-jelentésünk a 16. oldalon

Next