Magyar Szó, 2001. február (58. évfolyam, 25-48. szám)
2001-02-03 / 27. szám
6 BELPOLITIKA ( " 7” Színházkedvelő titkosrendőr Adalékok Goran Petrovic portréjához Goran Petrovic, a szerbiai rendőrség állambiztonsági szolgálatának új vezetője az első belgrádi, akit kineveztek e tisztségre. Az állambiztonság vezetőjének tíz személyt jelöltek, Petrovic bekerült a négyes csoportba, s állítólag azért esett rá a választás, mert kinevezését nem sürgette a Szerbiai Demokratikus Ellenzékhez tartozó egyetlen egy párt sem. Petrovicról azt állították, hogy holt nyelveket tanító tanárra emlékeztet, teljes ellentéte nagytermetű, testes elődjének, akit még a bűnözők is méltányoltak. Két kiskorú lányával Petrovic rendszeresen látogatja a színházat, rajong a jó filmekért, időnként szépirodalmat is olvas. Magas értelmi szintje nem segítette elő, hogy mint rendőr szakmai tapasztalatával és tudásával, amelyet a rossz nyelvek szerint harmadrendű ügyekben szerzett, mentesüljön a fegyelmi eljárástól, amelynek kimeneteleként elveszítette helyét a szolgálatban. Nem hivatalosan azt rebesgetik, hogy családja esküvői komaként kapcsolatban áll Goran Svilanovic külügyminiszter családjával. (Svilanovic szövetségi miniszter fivére esküvői tanú volt Petrovic felesége nővérének házasságkötésén). Az állambiztonsági szolgálat új vezetője elemzőként kémelhárítási feladatokat végzett, az amerikai vonallal bízták meg, s annyira elmerült az adatokban és az okmányokban, hogy talán ezért nevezte ki helyettesének munkatársát, barátját, Zoran Mijatovicot, aki újságírással foglalkozott, miután megvált a szolgálattól. Noha számos ilyen példa akad, felületes megállapítás lenne, ha azt állítanánk, hogy a sajtó minden képviselőjét élvezettel tölti el a besúgás és a gumibot, illetve az, hogy e szakma sokaknak életük álma. A szakmabeliek körében enyhe elégedetlenség tapasztalható, s ez tömören úgy összegezhető, hogy Zoran Dindic szerb kormányfő, Dusan Mihajlovic, belügyminiszter — függetlenül a szolgálatban eltöltött öt munkaévétől -, valamint az új osztályvezető tűrhetetlen amatőrizmust tanúsított abban a szakmában, amelyben a tévedés megengedhetetlen. Ha valóban komolyan gondolták, hogy leszámolnak a szervezett bűnözéssel (emlékeztetőül jegyezzük meg, hogy ez a bűnözők, a politikusok, rendőrök, bírók, vámtisztek, a kereskedelmi és pénzügyminisztérium befolyásos személyiségének szoros kapcsolata), akkor mellőzniük kell a „konspiratív” találkozókat, nem hivatalos helyeken, amelyek biztonságáról félig amatőr szolgálat gondoskodik. Ha Petrovic elődje körül minden órában négy testőr tartózkodott, akkor neki legalább kétszer annyival kell rendelkeznie, legalábbis kezdetben. A titkosrendőrség új vezetője talán tudja, hogy olyan bűnözőkkel áll szemben, akik eddig kíméletlenül raboltak, gyilkoltak, s most megkísérlik az álcázást, az új hatalomhoz való csatlakozást, s ebben nem válogatják meg eszközeiket. A szerb titkosrendőrség vezetőjének van kit kézrekerítenie. Például brutálisan ki kínozta meg, tartóztatta le és bántalmazta munkatársát, Vladan Nikolicot? Talán ez nem túl talányos eset, mert azt tudni, ki mit cselekedett, miért volt felelős, s ehhez teljes nevét adta, függetlenül attól, milyen magas tisztséget töltött be a szolgálatban. Zoran Hindiének nemrégiben kiszaladt a száján, hogy a titkosrendőrség új vezetőjével nem kell az újságíróknak foglalkoznia. Nyugodt légkörben kell munkáját végeznie. S amikor sokan már azt gondolták, íme egy szakmabeli identitás nélkül, kiderült, hogy legjobban azok ismerik, és kísérik figyelemmel, akikkel igen rövid időn belül meg kell ütköznie. Jóval nagyobb mértékben követték, hogy ez ésszerűbb lenne, s ez rossz jel ilyen tisztséget betöltő személy számára. Petar CVIJIC Magyar Szó YU PRESS 2001. február 3., szombat Jovanka Broz többé nincs házi őrizetben Saját kérésére ügyelnek biztonságára Ha valaha is Jovanka Brozt, a néhai Josip Broz Tito özvegyét házi őrizetben tartották, többé nem ez a helyzet - nyilatkozta a Blicnek Dragan Supanovac, Zoran Zivkovic szövetségi belügyminiszter tanácsadója. — A szövetségi belügyminisztérium továbbra is gondoskodik Jovanka Broz biztonságról, ám ezt kizárólag ő kérte. Találkoztunk, tárgyaltunk e kérdésről, s javasoltuk neki, ha ezt kívánja, teljesen visszavonjuk a biztonsági őröket. Egyedül él, s érthetőek azok az okok, amelyek miatt kérte, hogy a biztonsági szolgálat maradjon. Jovanka Broz azonban szabad polgár, semmi sem korlátozza mozgásszabadságát, semmilyen más tilalom nem sújtja — ismertette Supanovac. Jovanka Brozt, a közvélemény gyakran úgy emlegette, mint Európában az utolsó politikai foglyot. A JSZSZK egykori elnöke feleségének több évtizedes elszigetelése még férjének az életében kezdődött, s ennek oka mind a mai napig tisztázatlan maradt. Jovanka Broz fiatalabb korában Jovanka Budisavljevic Broz 1952 áprilisában kötött házasságot Titóval, akkor 28, Broz pedig 60 éves volt. A hetvenes években kegyvesztett lett, s teljesen elzárták a közvélemény elől. Tito halála után az akkori hatalom 1980. június 10-én megfosztotta összes személyes okmányaitól, leveleitől, telefonkönyvétől, még az újévi üdvözlőlapokat is elvették tőle. Egy hónappal később, július 27-én megparancsolták neki, hogy három napon belül költözzön ki a belgrádi Uzicei u. 15. alatti házból. Csak azt engedték meg neki, hogy a legszükségesebb dolgait vigye magával, s július 30-ának éjszakáján a mellékkijáraton kilakoltatták abból a házból, ahol 35 évig élt. Ideiglenes szálláshelyként az akkori októberi forradalom sugárút 75. alatt levő házat jelölték ki. Egy évtizeddel később egy belgrádi újságnak elmondott vallomásában arról a házról, ahol elszállásolták, azt állította, hogy külsőleg tetszetős, ám a tető beázik, és a vezetékek elavultak. A neki címzett levelet először „az illetékes szervek” olvasták el, s nem is igyekeztek leplezni cselekedetüket. Még azt is meghatározták számára, mikor látogathatja meg férje sírhelyét: hétfőn 19 órától kezdve, a többi napon pedig 19 és 20 óra között. Hosszú ideig nem telefonálhatott és korlátozták mozgásszabadságát. T. ALEKSIC Stanisic emberei a rendőrség élén Több személy kinevezése ellenérzést keltett - Meghalt a vér Nenad Canak ereiben Vajdaságban csalódással fogadták annak hírét, hogy Milovan Popivodát, a vajdasági állambiztonsági szolgálat vezetőjét nevezték ki Goran Petrovic, a szerbiai állambiztonsági szolgálat új vezetőjének helyettesévé. A Danas forrásai azt állítják, hogy a rendőrség és az állambiztonsági szolgálat újonnan kinevezett vezetői Jovica Stanisicnak, Szerbia állambiztonsági szolgálata volt vezetőinek köréhez tartoztak. Stanisic annak idején Slobodan Milosevic leghűségesebb és legbizalmasabb munkatársai közé tartozott. A bukott rendszer számára fontos feladatokat teljesített a horvátországi és a boszniai háborúban, azt megelőzően pedig az autonómiához ragaszkodó volt vajdasági vezetőség megbuktatásában, vagyis az úgynevezett joghurtforradalom megszervezésében. Popirodát kiváló szakmai képességű káderként tartják számon, ám kérdés az, milyen szerepettöltött be Stanisic csoportjában a ‘90-es évek kezdetétől kezdve. Nenad Canak, Vajdaság Képviselőházának elnöke, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga vezetője az előbbiekkel kapcsolatban kijelentette, hogy a hír hallatán „meghűlt ereinkben a vér”, s hogy e kinevezésről semmit sem tud, azt sem, ki áll Popivoda előléptetése mögött, aki azzal vált emlékezetessé, hogy Jovica Stanisic legközelebbi munkatársai közé tartozott. Canak szerint nem kell kételkedni az új csapat hatékonyságában, s hogy az milyen magatartást tanúsít majd, az attól függ, milyen parancsot kapnak. Hozzáfűzte, világosabb képet alkothatunk a következő hónapban. Ellentmondásos érzelmeket keltett Sreten Lukic kinevezése a szerbiai rendőrség közbiztonsági szolgálatának vezetőjévé. Lukic a NATO intervenciójáig a rendőrség parancsnoki tisztségét töltötte be Kosovóban, s közvetlenül Nikola Sainovicnak tartozott felelőséggel. A NATO légitámadásainak befejezése után Milosevic előléptette és kitüntette Lukicot, akit legkedveltebb rendőrtábornokaként tartottak számon. Szem előtt tartva azokat a vádakat, hogy a rendőrség felelős a Kosovóban elkövetett etnikai tisztogatásért és bűncselekményekért, s Lukic állt ezeknek az erők élén, felmerül a kérdés, kiérdemelte-e kinevezését, vagy sem, s esetleg a hágai törvényszék listáján szerepelt? Ha az élő káderek megtisztítják a rendőrséget, főleg az állambiztonsági szolgálatot, akkor kinevezésük érthető lesz, szögezték le a Danas forrásai. R. D. Rendőrség és emberi jogok (23.) Az emberi jogok védelmezésének nemzetközi szerveiről A törvény végrehajtásáért felelősek viselkedési kódexéről A nemzetközi védelmi rendszerhez számos szerv és testület tartozik, regionális és világszinten. Az ENSZ bizottságai és más szervei, emberi jogi bizottság, bántalmazás elleni bizottság, emberi jogi főbiztos, emberi jogi központ. A nemzetközi büntető bíróság létrehozására vonatkozó határozat még nem lépett életbe, mert nem írta alá szükséges számi állam (66). Regionális szervek: Európai Emberi Jogi Bizottság és Európai Emberi Jogi Bíróság, európai bizottság a bántalmazás, valamint embertelen vagy megalázó büntetések vagy eljárások megakadályozására, Amerika-közi Emberi Jogi Bizottságok és Amerika-közi Emberi Jogi Bíróság, Afrikai Emberi Jogi és Nemzetjogi Bizottság, stb. Fontos szerepet játszanak a nemzetközi nem kormányzati szervezetek is. Azokat a jogokat, amelyekről szó volt eddig, valamint ezek tiszteletben tartásának kötelezettségét a JSZK, Crna Gora és Szerbia alkotmányai, szövetségi, valamint köztársasági törvények és más olyan előírások is tartalmazzák, amelyekkel a rendőrség eljárását szabályozzák. Ezeket a jogokat azok a konvenciók is taglalják, amelyeket Jugoszlávia aláírt, és amelyeket köteles betartani. Az emberi jogi védelemmel kapcsolatos nemzetközi eszközök és intézmények alkalmazása nálunk újabb keletű. Jugoszlávia nem csatlakozott a polgári és politikai jogokról szóló nemzetközi egyezményhez tartozó fakultatív protokollhoz, amely kötelezi az aláírókat, hogy ismerjék el az emberi jogi bizottságnak azt az illetékességét, hogy megvitassa azoknak az egyéneknek a folyamodványait, akik azt állítják, hogy az állam megsértette egyes jogaikat, amelyeket a polgári és politikai jogokról szóló nemzetközi egyezmény tartalmaz. Ezzel Jugoszlávia polgáraitól megvonták azt a lehetőséget, hogy hivatalos nemzetközi szervektől és testületektől kérjenek jogvédelmet. Ez a lehetőség fennáll abban az esetben, ha kínzásról van szó. A bántalmazás elleni konvenció aláírásakor, 1991 júniusában ugyanis a JSZSZK Képviselőháza az egyezmény 22. szakaszával összhangban külön nyilatkozattal elismerte a bántalmazás elleni bizottságnak azt az illetékességét, hogy „átvegye és megvitassa azokat a közleményeket, amelyeket egyének adnak neki át, vagy amelyeket olyan egyének nevében adnak át, akik azt állítják, hogy a konvenciót aláíró valamely tagállam megszegte a konvenció bizonyos rendelkezéseit és az egyén ennek az áldozata”. Ennek alapján a bántalmazás elleni bizottság elé terjesztettek megvitatásra a JSZK-ban történt több bántalmazási esetet. Jugoszlávia elismerte a bizottságnak azt az illetékességét is, hogy átvegyen és megvitasson „olyan közleményeket is, amelyekben valamely tagállam azt állítja, hogy egy másik tagállam nem tesz eleget a konvencióból eredő kötelezettségeinek”. Másrészt, a Crna Gora-i alkotmány a köztársaság polgárainak szavatolja „azt a jogát, hogy nemzetközi intézményekhez forduljanak az alkotmányban szavatolt jogaik és szabadságuk védelme céljából”. Ezzel a lehetőséggel csak akkor élhetnek, amikor a köztársaságon belüli jogi eszközöket már kimerítették. Emellett az említett alkotmányos rendelkezés önmagában nem kötelezi a nemzetközi intézményeket, amelyek saját szabályaikkal összhangban járnak el. 1. A törvény alkalmazásában felelős személyeknek feladataikat a törvénnyel összhangban kell végezniük, szolgálva a közösséget és védve minden egyént a törvénytelen cselekedetektől, összhangban azzal a magas fokú felelősséggel, amelyet a hivatás tesz szükségessé. 2. A törvény alkalmazásában felelős személyeknek teljesíteniük kell kötelezettségeiket, tiszteletben kell tartaniuk és védeni kell az emberi méltóságot és minden egyén alapvető jogait. .3. A törvény alkalmazásában felelős személyek csak akkor alkalmazhatnak erőt, amikor erre feltétlenül szükség van, és csak olyan mértékben, amit a feladat végrehajtása szükségessé tesz. 4. A bizalmas jellegű értesüléseket, amelyeknek a törvény alkalmazásában felelős személy birtokába jut, titokban kell tartania, kivéve, ha a feladat végrehajtása vagy az igazságügy szükségletei ennek teljesen az ellenkezőjét teszik szükségessé. 5. Egyetlen személy sem, aki felelős a törvény alkalmazásában, nem parancsolhatja meg, nem ösztönözheti, vagy tolerálhatja a bántalmazást vagy bármilyen más kegyetlen, embertelen vagy megalázó büntetést vagy eljárást, a bántalmazás vagy más kegyetlen embertelen és megalázó büntetés és eljárás igazolása céljából nem hivatkozhat a feljebbvaló parancsára, vagy olyan rendkívüli körülményekre, mint a háborús állapot, a háborús fenyegetés, a nemzeti biztonság veszélyeztetése, belső politikai destabilizáltság vagy bármilyen más rendkívüli állapot. 6. A törvény alkalmazásában felelős személyeknek gondot kell viselniük arról, hogy az általuk őrzött személy egészsége védve legyen, és ha szükségesnek bizonyul, azonnal intézkedniük kell, hogy az őrizetükben levő személy orvosi ellátásban részesüljön. 7. A törvény alkalmazásában felelős személyeknek tilos elkövetniük bármilyen korrupciót. Ugyanakkor erélyesen szembe kell szállniuk az ilyen cselekedetekkel és harcolniuk kell ellene. 8. A törvény alkalmazásában felelős személyeknek tiszteletben kell tartaniuk a törvényt és ezt a kódexet. Kötelesek ugyanakkor megakadályozni a törvénynek és ennek a kódexnek bármilyen megszegését, és azzal erélyesen szembe kell szállni. Ha a törvény alkalmazásában felelős személynek oka van azt hinni, hogy ezt a kódexet megszegték, vagy megszegésére készülnek, erről tájékoztatnia kell feljebbvalóját, és ha szükséges, más szerveket és az ellenőrzési, valamint panaszügyi intézményeket. (Vége) Elhangzott Dragan Marsicanin, Szerbia Képviselőházának elnöke: - Abban reménykedtem, s várakozásom nem teljesült, hogy a népképviselők másmilyen magatartást tanúsítanak. Eléggé csalódottnak érzem magam. (MN) Legfontosabb az anyagi eszközök ellenőrzése A Tartományi Végrehajtó Tanács egészségügyi bizottságának üléséről A Tartományi Végrehajtó Tanács egészségügyi bizottságának tegnapi ülésén elfogadták az autonóm tartomány hatáskörébe tartozó egészségügyi és szociális védelemről, foglalkoztatási, nyugdíjbiztosításról, a gyermekekről való társadalmi gondoskodásról, harcos- és rokkantvédelemről szóló tájékoztatót. Dr. Marija Popin a bizottság elnöke elmondta, hogy az egészségügynek komoly reformra van szüksége, viszont erre csak az állam decentralizálásával kerülhet sor. Gazdasági erőnk mindig is az európai szint alatt volt. 1999-ben már teljesen a minimum határára zuhantunk. A helyzet javítása érdekében mindenképpen szükséges az egészségügyre vonatkozó új törvény meghozatala. Dr. Predrag Filipov tartományi egészségügyi titkár elmondta, hogy a titkárság már kapcsolatot teremtett az illetékes egészségügyi intézményekkel, de figyelembe vette az egyéni véleményeket is erről. Az elmondottak alapján összegezték mindazokat a feladatokat, amelyek a titkárság hatáskörébe tartoznak. Dr. Burány Béla az elmondottakhoz hozzáfűzte, hogy fontosnak tartja a regionalizáció beiktatását, mivel például a dél-bánáti körzetben ez eddig sehogyan sem működött. Elmondása szerint ki kell harcolni, hogy a saját pénzünkkel kizárólag mi rendelkezzünk, ne pedig a hatalom ossza saját belátása szerint. Dr. Filipov hangsúlyozta, hogy elsődleges cél az anyagi eszközök ellenőrzése és az ésszerű költségvetés. Korábbról negatív tapasztalatok igazolták, hogy a pénzt általában nem részrányosan osztották, inkább aránytalanul. Végezetül a bizottság tagjai elfogadták azt a javaslatot, miszerint a tájékoztatót a tartományi képviselőház ülése elé terjesztik (a demográfiai bizottságot, amely nem tartozik kizárólag az egészségügyi titkárság hatáskörébe, is értesítik), majd az illetékes minisztériumoktól elkérik az elkészített platformot megvitatás céljából. k. b. 1. A szabadkai LOMA Kft. magánvállalat, Szabadka, Adolf Singer 12/11, tel: 024/556-446 MYSIVÁMOS ÁRVERÉST HIRDET egy TAM 130 T, 11 B, 4.3 tehergépkocsi eladására. Az alváz száma: VZ 2130011 MTX 00139 Motorszám: 901001208 Gyártási év: 1991 A motor teljesítőképessége: 91 kW Az üres gépkocsi tömege: 4795 kg Megengedett teherbíró képesség: 6405 kg A karosszéria színe: világoskék Az árverést 2001. II. 3-án, 11 órai kezdettel tartják a LOMA Kft.magánvállalat helyiségeiben.