Magyar Szó, 2001. február (58. évfolyam, 25-48. szám)

2001-02-03 / 27. szám

6 BELPOLITIKA ( " 7” Színházkedvelő titkosrendőr Adalékok Goran Petrovic portréjához Goran Petrovic, a szerbiai rendőr­ség állambiztonsági szolgálatának új vezetője az első belgrádi, akit kine­veztek e tisztségre. Az állambizton­ság vezetőjének tíz személyt jelöl­tek, Petrovic bekerült a négyes cso­portba, s állítólag azért esett rá a vá­lasztás, mert kinevezését nem sür­gette a Szerbiai Demokratikus El­lenzékhez tartozó egyetlen egy párt sem. Petrovicról azt állították, hogy holt nyelveket tanító tanárra emlé­keztet, teljes ellentéte nagytermetű, testes elődjének, akit még a bűnö­zők is méltányoltak. Két kiskorú lá­nyával Petrovic rendszeresen láto­gatja a színházat, rajong a jó filme­kért, időnként szépirodalmat is ol­vas. Magas értelmi szintje nem segí­tette elő, hogy mint rendőr szakmai tapasztalatával és tudásával, amelyet a rossz nyelvek szerint harmadrendű ügyekben szerzett, mentesüljön a fe­gyelmi eljárástól, amelynek kimene­teleként elveszítette helyét a szolgá­latban. Nem hivatalosan azt rebesge­tik, hogy családja esküvői komaként kapcsolatban áll Goran Svilanovic külügyminiszter családjával. (Svila­novic szövetségi miniszter fivére es­küvői tanú volt Petrovic felesége nő­vérének házasságkötésén). Az állambiztonsági szolgálat új vezetője elemzőként kémelhárítási feladatokat végzett, az amerikai vo­nallal bízták meg, s annyira elmerült az adatokban és az okmányokban, hogy talán ezért nevezte ki helyette­sének munkatársát, barátját, Zoran Mijatovicot, aki újságírással foglalko­zott, miután megvált a szolgálattól. Noha számos ilyen példa akad, felü­letes megállapítás lenne, ha azt állí­tanánk, hogy a sajtó minden képvi­selőjét élvezettel tölti el a besúgás és a gumibot, illetve az, hogy e szakma sokaknak életük álma. A szakmabeliek körében enyhe elégedetlenség tapasztalható, s ez tömören úgy összegezhető, hogy Zoran Dindic szerb kormányfő, Du­san Mihajlovic, belügyminiszter — függetlenül a szolgálatban eltöltött öt munkaévétől -, valamint az új osztályvezető tűrhetetlen amatőriz­must tanúsított abban a szakmában, amelyben a tévedés megengedhe­tetlen. Ha valóban komolyan gon­dolták, hogy leszámolnak a szerve­zett bűnözéssel (emlékeztetőül je­gyezzük meg, hogy ez a bűnözők, a politikusok, rendőrök, bírók, vám­tisztek, a kereskedelmi és pénzügy­minisztérium befolyásos személyisé­gének szoros kapcsolata), akkor mellőzniük kell a „konspiratív” ta­lálkozókat, nem hivatalos helyeken, amelyek biztonságáról félig amatőr szolgálat gondoskodik. Ha Petrovic elődje körül minden órában négy testőr tartózkodott, akkor neki lega­lább kétszer annyival kell rendel­keznie, legalábbis kezdetben. A tit­kosrendőrség új vezetője talán tud­ja, hogy olyan bűnözőkkel áll szem­ben, akik eddig kíméletlenül rabol­tak, gyilkoltak, s most megkísérlik az álcázást, az új hatalomhoz való csatlakozást, s ebben nem válogat­ják meg eszközeiket. A szerb titkosrendőrség vezetőjé­nek van kit kézrekerítenie. Például brutálisan ki kínozta meg, tartóztat­ta le és bántalmazta munkatársát, Vladan Nikolicot? Talán ez nem túl talányos eset, mert azt tudni, ki mit cselekedett, miért volt felelős, s eh­hez teljes nevét adta, függetlenül at­tól, milyen magas tisztséget töltött be a szolgálatban. Zoran Hindiének nemrégiben kiszaladt a száján, hogy a titkosrendőr­ség új vezetőjével nem kell az újságí­róknak foglalkoznia. Nyugodt lég­körben kell munkáját végeznie. S amikor sokan már azt gondolták, íme egy szakmabeli identitás nél­kül, kiderült, hogy legjobban azok ismerik, és kísérik figyelemmel, akikkel igen rövid időn belül meg kell ütköznie. Jóval nagyobb mér­tékben követték, hogy ez ésszerűbb lenne, s ez rossz jel ilyen tisztséget betöltő személy számára. Petar CVIJIC Magyar Szó YU PRESS 2001. február 3., szombat Jovanka Broz többé nincs házi őrizetben Saját kérésére ügyelnek biztonságára Ha valaha is Jovanka Brozt, a néhai Jo­­sip Broz Tito özvegyét házi őrizetben tar­tották, többé nem ez a helyzet - nyilatkoz­ta a Blicnek Dragan Supanovac, Zoran Zivkovic szövetségi belügyminiszter tanácsa­dója. — A szövetségi belügyminisztérium to­vábbra is gondoskodik Jovanka Broz biz­tonságról, ám ezt kizárólag ő kérte. Talál­koztunk, tárgyaltunk e kérdésről, s java­soltuk neki, ha ezt kívánja, teljesen vissza­vonjuk a biztonsági őröket. Egyedül él, s érthetőek azok az okok, amelyek miatt kérte, hogy­ a biztonsági szolgálat marad­jon. Jovanka Broz azonban szabad polgár, semmi sem korlátozza mozgásszabadsá­gát, semmilyen más tilalom nem sújtja — ismertette Supanovac. Jovanka Brozt, a közvélemény gyakran úgy emlegette, mint Európában az utolsó politikai foglyot. A JSZSZK egykori elnöke feleségének több évtizedes elszigetelése még férjének az életében kezdődött, s ennek oka mind a mai napig tisztázatlan maradt. Jovanka Broz fiatalabb korában Jovanka Budisavljevic Broz 1952 áprili­sában kötött házasságot Titóval, akkor 28, Broz­ pedig 60 éves volt. A hetvenes évek­ben kegyvesztett lett, s teljesen elzárták a közvélemény elől. Tito halála után az ak­kori hatalom 1980. június 10-én megfosz­totta összes személyes okmányaitól, levele­itől, telefon­könyvétől, még az újévi üdvöz­lőlapokat is elvették tőle. Egy hónappal később, július 27-én megparancsolták neki, hogy három napon belül költözzön ki a belgrádi Uzicei u. 15. alatti házból. Csak azt engedték meg neki, hogy a leg­szükségesebb dolgait vigye magával, s júli­us 30-ának éjszakáján a mellékkijáraton kilakoltatták abból a házból, ahol 35 évig élt. Ideiglenes szálláshelyként az akkori októberi forradalom sugárút 75. alatt levő házat jelölték ki. Egy évtizeddel később egy belgrádi új­ságnak elmondott vallomásában arról a házról, ahol elszállásolták, azt állította, hogy külsőleg tetszetős, ám a tető beázik, és a vezetékek elavultak. A neki címzett le­velet először „az illetékes szervek” olvasták el, s nem is igyekeztek leplezni cselekede­tüket. Még azt is meghatározták számára, mikor látogathatja meg férje sírhelyét: hétfőn 19 órától kezdve, a többi napon pedig 19 és 20 óra között. Hosszú ideig nem telefonálhatott és korlátozták moz­gásszabadságát. T. ALEKSIC Stanisic emberei a rendőrség élén Több személy kinevezése ellenérzést keltett - Meghalt a vér Nenad Canak ereiben Vajdaságban csalódással fogadták an­nak hírét, hogy Mi­lovan Popivodát, a vaj­dasági állambiztonsági szolgálat vezetőjét nevezték ki Goran Petrovic, a szerbiai ál­lambiztonsági szolgálat új vezetőjének he­lyettesévé. A Danas forrásai azt állítják, hogy a rendőrség és az állambiztonsági szolgálat újonnan kinevezett vezetői Jovi­­ca Stanisicnak, Szerbia állambiztonsági szolgálata volt vezetőinek köréhez tartoz­tak. Stanisic annak idején Slobodan Milo­sevic leghűségesebb és legbizalmasabb munkatársai közé tartozott. A bukott rendszer számára fontos feladatokat telje­sített a horvátországi és a boszniai hábo­rúban, azt megelőzően pedig az autonó­miához ragaszkodó volt vajdasági vezető­ség megbuktatásában, vagyis az úgyneve­zett joghurtforradalom megszervezésé­ben. Popirodát kiváló szakmai képességű káderként tartják számon, ám kérdés az, milyen szerepet­­töltött be Stanisic cso­portjában a ‘90-es évek kezdetétől kezdve. Nenad Canak, Vajdaság Képviselőházá­nak elnöke, a Vajdasági Szociáldemokrata Liga vezetője az előbbiekkel kapcsolatban kijelentette, hogy a hír hallatán „meghűlt ereinkben a vér”, s hogy e kinevezésről semmit sem tud, azt sem, ki áll Popivoda előléptetése mögött, aki azzal vált emléke­zetessé, hogy Jovica Stanisic legközelebbi munkatársai közé tartozott. Canak szerint nem kell kételkedni az új csapat haté­konyságában, s hogy az milyen magatar­tást tanúsít majd, az attól függ, milyen pa­rancsot kapnak. Hozzáfűzte, világosabb képet alkothatunk a következő hónap­ban. Ellentmondásos érzelmeket keltett Sreten Lukic kinevezése a szerbiai rendőr­ség közbiztonsági szolgálatának vezetőjé­vé. Lukic a NATO intervenciójáig a ren­dőrség parancsnoki tisztségét töltötte be Kosovóban, s közvetlenül Nikola Saino­­vicnak tartozott felelőséggel. A NATO lé­gitámadásainak befejezése után Milose­vic előléptette és kitüntette Lukicot, akit legkedveltebb rendőrtábornokaként tar­tottak számon. Szem előtt tartva azokat a vádakat, hogy a rendőrség felelős a Koso­vóban elkövetett etnikai tisztogatásért és bűncselekményekért, s Lukic állt ezek­nek az erők élén, felmerül a kérdés, ki­érdemelte-e kinevezését, vagy sem, s eset­leg a hágai törvényszék listáján szerepel­­t? Ha az élő káderek megtisztítják a rendőr­séget, főleg az állambiztonsági szolgálatot, akkor kinevezésük érthető lesz, szögezték le a Danas forrásai. R. D. Rendőrség­ és emberi jogok (23.) Az emberi jogok védelmezésének nemzetközi szerveiről­­ A törvény végrehajtásáért felelősek viselkedési kódexéről A nemzetközi védelmi rendszerhez számos szerv és testü­let tartozik, regionális és világszinten. Az­ ENSZ bizottságai és más szervei, emberi jogi bizottság, bántalmazás elleni bizottság, emberi jogi főbiztos, emberi jogi központ. A nemzetközi büntető bíróság létrehozására vonatkozó határozat még nem lépett életbe, mert nem írta alá szükséges szám­i állam (66). Regionális szervek: Európai Emberi Jogi Bizottság és Eu­rópai Emberi Jogi Bíróság, európai bizottság a bántalmazás, valamint embertelen vagy megalázó büntetések vagy eljárá­sok megakadályozására, Amerika-közi Emberi Jogi Bizottsá­gok és Amerika-közi Emberi Jogi Bíróság, Afrikai Emberi Jogi és Nemzetjogi Bizottság, stb. Fontos szerepet játszanak a nemzetközi nem kormányzati szervezetek is. Azokat a jogokat, amelyekről szó volt eddig, valamint ezek tiszteletben tartásának kötelezettségét a JSZK, Crna Gora és Szerbia alkotmányai, szövetségi, valamint köztársasá­gi törvények és más olyan előírások is tartalmazzák, amelyek­kel a rendőrség eljárását szabályozzák. Ezeket a jogokat azok a konvenciók is taglalják, amelyeket Jugoszlávia aláírt, és amelyeket köteles betartani. Az emberi jogi védelemmel kapcsolatos nemzetközi eszközök és intézmények alkalmazá­sa nálunk újabb keletű. Jugoszlávia nem csatlakozott a polgá­ri és politikai jogokról szóló nemzetközi egyezményhez tar­tozó fakultatív protokollhoz, amely kötelezi az aláírókat, hogy ismerjék el az emberi jogi bizottságnak azt az illetékes­ségét, hogy megvitassa azoknak az­ egyéneknek a folyamodvá­nyait, akik azt állítják, hogy az állam megsértette egyes joga­ikat, amelyeket a polgári és politikai jogokról szóló nemzet­közi egyezmény tartalmaz. Ezzel Jugoszlávia polgáraitól meg­vonták azt a lehetőséget, hogy hivatalos nemzetközi szervek­től és testületektől kérjenek jogvédelmet. Ez­ a lehetőség fennáll abban az esetben, ha kínzásról van szó. A bántalmazás elleni konvenció aláírásakor, 1991 júniu­sában ugyanis a JSZSZK Képviselőháza az­ egyezmény 22. sza­kaszával összhangban külön nyilatkozattal elismerte a bán­talmazás elleni bizottságnak azt az illetékességét, hogy „átve­gye és megvitassa azokat a közleményeket, amelyeket egyé­nek adnak neki át, vagy amelyeket olyan egyének nevében adnak át, akik azt állítják, hogy a konvenciót aláíró valamely tagállam megszegte a konvenció bizonyos rendelkezéseit és az egyén ennek az­ áldozata”. Ennek alapján a bántalmazás elleni bizottság elé terjesztettek megvitatásra a JSZK-ban tör­tént több bántalmazási esetet. Jugoszlávia elismerte a bizott­ságnak azt az­ illetékességét is, hogy átvegyen és megvitasson „olyan közleményeket is, amelyekben valamely tagállam azt állítja, hogy egy másik tagállam nem tesz eleget a konvenci­óból eredő kötelezettségeinek”. Másrészt, a Crna Gora-i alkotmány a köztársaság polgára­inak szavatolja „azt a jogát, hogy nemzetközi intézmények­hez forduljanak az alkotmányban szavatolt jogaik és szabad­ságuk védelme céljából”. Ezzel a lehetőséggel csak akkor él­hetnek, amikor a köztársaságon belüli jogi eszközöket már kimerítették. Emellett az említett alkotmányos rendelkezés önmagában nem kötelezi a nemzetközi intézményeket, ame­lyek saját szabályaikkal összhangban járnak el. 1. A törvény alkalmazásában felelős személyeknek felada­taikat a törvénnyel összhangban kell végezniük, szolgálva a közösséget és védve minden egyént a törvénytelen cseleke­detektől, összhangban azzal a magas fokú felelősséggel, ame­lyet a hivatás tesz szükségessé. 2. A törvény alkalmazásában felelős személyeknek teljesí­teniük kell kötelezettségeiket, tiszteletben kell tartaniuk és védeni kell az emberi méltóságot és minden egyén alapvető jogait. .3. A törvény alkalmazásában felelős személyek csak akkor alkalmazhatnak erőt, amikor erre feltétlenül szükség van, és csak olyan mértékben, amit a feladat végrehajtása szükséges­sé tesz. 4. A bizalmas jellegű értesüléseket, amelyeknek a törvény alkalmazásában felelős személy birtokába jut, titokban kell tartania, kivéve, ha a feladat végrehajtása vagy az igazságügy szükségletei ennek teljesen az ellenkezőjét teszik szükséges­sé. 5. Egyetlen személy sem, aki felelős a törvény alkalmazá­sában, nem parancsolhatja meg, nem ösztönözheti, vagy to­lerálhatja a bántalmazást vagy bármilyen más kegyetlen, em­bertelen vagy megalázó büntetést vagy eljárást, a bántalma­zás vagy más kegyetlen embertelen és megalázó büntetés és eljárás igazolása céljából nem hivatkozhat a feljebbvaló pa­rancsára, vagy olyan rendkívüli körülményekre, mint a hábo­rús állapot, a háborús fenyegetés, a nemzeti biztonság veszé­lyeztetése, belső politikai destabilizáltság vagy bármilyen más rendkívüli állapot. 6. A törvény alkalmazásában felelős személyeknek gon­dot kell viselniük arról, hogy az általuk őrzött személy egészsé­ge védve legyen, és ha szükségesnek bizonyul, azonnal intéz­kedniük kell, hogy az őrizetükben levő személy orvosi ellá­tásban részesüljön. 7. A törvény alkalmazásában felelős személyeknek tilos el­követniük bármilyen korrupciót. Ugyanakkor erélyesen szembe kell szállniuk az ilyen cselekedetekkel és harcolniuk kell ellene. 8. A törvény alkalmazásában felelős személyeknek tiszte­letben kell tartaniuk a törvényt és ezt a kódexet. Kötelesek ugyanakkor megakadályozni a törvénynek és ennek a kódex­nek bármilyen megszegését, és azzal erélyesen szembe kell szállni. Ha a törvény alkalmazásában felelős személynek oka van azt hinni, hogy ezt a kódexet megszegték, vagy megsze­gésére készülnek, erről tájékoztatnia kell feljebbvalóját, és ha szükséges, más szerveket és az ellenőrzési, valamint panaszü­gyi intézményeket. (Vége) Elhangzott Dragan Marsicanin, Szerbia Kép­viselőházának elnöke: - Abban re­ménykedtem, s várakozásom nem teljesült, hogy a népképviselők más­milyen magatartást tanúsítanak. Eléggé csalódottnak érzem magam. (M­N) Legfontosabb az anyagi eszközök ellenőrzése A Tartományi Végrehajtó Tanács egészségügyi bizottságának üléséről A Tartományi Végrehajtó Tanács egészségügyi bizottságának tegnapi ülésén el­fogadták az autonóm tartomány hatáskörébe tartozó egészségügyi és szociális véde­lemről, foglalkoztatási, nyugdíjbiztosításról, a gyermekekről való társadalmi gon­doskodásról, harcos- és rokkantvédelemről szóló tájékoztatót. Dr. Marija Popin a bizottság elnöke elmondta, hogy az egészségügynek komoly reformra van szüksége, viszont erre csak az állam decentralizálásával kerülhet sor. Gazdasági erőnk mindig is az európai szint alatt volt. 1999-ben már teljesen a mi­nimum határára zuhantunk. A helyzet javítása érdekében mindenképpen szüksé­ges az egészségügyre vonatkozó új törvény meghozatala. Dr. Predrag Filipov tartományi egészségügyi titkár elmondta, hogy a titkárság már kapcsolatot teremtett az illetékes egészségügyi intézményekkel, de figyelembe vette az egyéni véleményeket is erről. Az elmondottak alapján összegezték minda­zokat a feladatokat, amelyek a titkárság hatáskörébe tartoznak. Dr. Burány Béla az elmondottakhoz hozzáfűzte, hogy fontosnak tartja a regio­­nalizáció beiktatását, mivel például a dél-bánáti körzetben ez eddig sehogyan sem működött. Elmondása szerint ki kell harcolni, hogy a saját pénzünkkel kizárólag mi rendelkezzünk, ne pedig a hatalom ossza saját belátása szerint. Dr. Filipov hangsúlyozta, hogy elsődleges cél az anyagi eszközök ellenőrzése és az ésszerű költségvetés. Korábbról negatív tapasztalatok igazolták, hogy a pénzt ál­talában nem részrányosan osztották, inkább aránytalanul. Végezetül a bizottság tagjai elfogadták azt a javaslatot, miszerint a tájékoztatót a tartományi képviselőház ülése elé terjesztik (a demográfiai bizottságot, amely nem tartozik kizárólag az egészségügyi titkárság hatáskörébe, is értesítik), majd az illetékes minisztériumoktól elkérik az elkészített platformot megvitatás céljából. k. b. 1. A szabadkai LOMA Kft. magánvállalat, Szabadka, Adolf Singer 12/11, tel: 024/556-446 MYSIVÁMOS ÁRVERÉST HIRDET egy TAM 130 T, 11 B, 4.3 tehergépkocsi eladására. Az alváz száma: VZ 2130011 MTX 00139 Motorszám: 901001208 Gyártási év: 1991 A motor teljesítő­képessége: 91 kW Az üres gépkocsi tömege: 4795 kg Megengedett teherbíró képesség: 6405 kg A karosszéria színe: világoskék Az árverést 2001. II. 3-án, 11 órai kezdettel tartják a LOMA Kft.magánvállalat helyiségeiben.

Next