Magyar Szó, 2001. február (58. évfolyam, 25-48. szám)
2001-02-01 / 25. szám
10 MŰVELŐDÉS Megmaradásunk záloga: a magyar iskolahálózat Az óvodától a posztgraduális képzésig legyen alkalmuk gyerekeinknek anyanyelvükön tanulni A vajdasági iskoláskor előtti intézményekben csak 1500 magyar kisgyerek jár anyanyelvén működő csoportokba, 1000 kétnyelvű csoportba és 2500 szerb óvodába. Az elmúlt 10 év adatai szerint 100 iskolaérett kisgyerek közül 80-at íratnak be magyar általános iskolai tagozatra, s ennek elvégzése után mindössze 36-an iratkoznak be olyan vajdasági középiskolába, ahol anyanyelvükön tanulhatnak. Tanulságos az is, hogy közülük is mindössze 18-an választják a 4 éves szakot, de közülük csak 9 a gimnáziumot. Az Újvidéki Egyetemen a magyar hallgatók száma háromszor kisebb a lakosság részarányát tekintve, mint a többségi nemzet esetében — nem először szembesülünk ezekkel az elkeserítő adatokkal, amelyek elhangzottak az Aracs Társadalmi Szervezet és az Értelmiségi Mozgalom szombati szabadkai tanácskozásán. A különbség csak az, hogy most remény, esély is van arra, hogy végre változások induljanak el a magyar nyelvű oktatás terén. Dr. Gubás Jenő, az Aracs elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy csakis az önálló magyar iskolarendszer szavatolhatja a magyarként való megmaradásunkat. Ezt kell megértetnünk a hatalommal és a szülőkkel is. Ez a cél azonban nem valósulhat meg egyik napról a másikra, de addig is vannak tennivalók: sok nyolcadikos a középiskolai felvételi vizsga miatt nem mer vállalkozni, hogy megpróbálkozzon a főiskolai egyetemi továbbtanulásra feljogosító négyéves középiskolába való bejutásra. Segíteni kellene nekik a felkészülésben. Király Veronka, az észak-bácskai pedagógus-egyesület elnöke arról szólt, hogy a hétvégére tervezett szabadkai összejövetelükön épp arról tárgyalnak majd, hogyan lehet hatni a családokra, hogy magyar óvodába, magyar első osztályba írassák gyerekeiket. Emlékeztetett arra, hogy a tantervmódosításokkal kapcsolatban a szervezetük már megtette javaslatait. Régi igazság az, hogy ha a környéken nincs magyar iskola, akkor a szülő a legközelebbi szerb tagozatos iskolába íratja be gyerekét, s onnan nehezen íratja át másikba. Kerekes László kikindai tanár példával is tud szolgálni: volt olyan magyar diák, aki a szerb óvoda után egy hónapig járt magyar osztályba, s mivel ott nem találta fel magát, átíratták a szerb tagozatra. Szívesi Rezső, a szabadkai községi társadalmitevékenység-ügyi osztály munkatársa elmondta: a kilencvenes évek közepén már elkészült az iskolahálózat ésszerűsítési terve, amely során kijelölték, hogy melyek lennének a magyar iskolaközpontok, de az oktatási minisztérium ezt elutasította. Az 1990/91-es és 1997/98-as adatokkal támasztotta alá, hogy a jelenleg is érvényben levő, 1992-ben meghozott oktatási törvény káros hatására hogyan csökken a magyar nemzetiségű szaktanárok aránya az iskolákban. Kucsera Géza szabadkai oktatásügyi titkár nagyon fontosnak tartja, hogy létrejöjjön egy pedagógiai kar, ahol az óvó-, tanító- és általános iskolai tanárképzés egységesen folyna. Mivel e pedagógusképzéshez nincs elegendő magyar ajkú szakember, szükség lenne a külföldi előadók alkalmazására is. Mimics Károly szociológus arra figyelmeztetett, vannak, akik a multikulturalizmus örve alatt tagadják a nemzeti kultúrát, a nemzeti indentitástudat szükségességét. Azzal számolni kell, hogy közelharc folyik majd minden egyes diákért a szerb és magyar tagozatok között, mert a szerb tanárok érdeke az, hogy elegendő diák legyen az ő tagozataikon is. Madarász Mária újvidéki pedagógus nem ért egyet az olyan nézettel, miszerint a magyar oktatás megerősítése érdekében a korábbi négy általános iskola helyett kettőbe kellene összpontosítani a magyar nyelvű oktatást, a diákállományt, a tanári kart. Ennek káros hatása a korábbi tagozatösszevonások alkalmával megmutatkozott, különösen a zrenjanini példa beszél magáért, ahol az ilyen „racionalizáció” eredményeként három-négy év alatt egynegyedére csökkent a magyar tagozatokon a diákok létszáma. Pál Károly, a kishegyesi végrehajtó bizottság elnöke szerint nem szabad a minimumban gondolkodni, magasra kell a lécet emelni, kérni kell mindazt, amire szükség van, ami jár. Jó példaként kell szolgálnia a maradéki iskola esetének, ahol ősztől magyar nyelvű óvoda és magyar első osztály indul. A szórvány- és peremmagyarság területén fel kell térképezni, hogy hol lehet magyar óvodai és iskolai tagozatokat, magyar tannyelvű iskolákat nyitni. Ehhez kell kapcsolódniuk a középiskolai központok létesítésének is. Wilhelm József szerint a pedagógusok sajnos nem merik a magyar szellemiséget vállalni. Ehhez az is hozzájárul, hogy a közép- és valamivel idősebb generáció a testvériség-egység égisze alatt nőtt föl és töltötte el pedagógusi pályája java részét. A gyerekek magyar szellemiségű neveléséért a pedagógusok és a szülők csakis együttesen tehetnek valamit. Szloboda János zentai nyugalmazott pedagógus szerint a szülőket csakis úgy lehetne meggyőzni, hogy magyar tagozatra írassák gyereküket, ha biztosak lehetnének benne, hogy óvodától az egyetemig, sőt még a posztgraduális képzés keretében is végig anyanyelven tanulhat gyerekük. Fontos érdekeltté tenni őket jól szervezett iskolabuszjáratokkal, kollégiumokkal. Utasi Jenő tódifalusi plébános a magán- és egyházi iskolák létrehozását tartja jó megoldásnak az alapképzéstől a felsőbb szintekig. Miocs József, a Paulinum rektora arról beszélt, a volt Paulinum épületét szeretnék visszakapni, hogy egy katolikus gimnáziumot nyithassanak, külön magyar és külön horvát tagozattal. Marcsek Vilma zrenjanini magyartanár az oktatás minden szintjén fontosnak tartja, hogy külhoni pedagógusok is katedrára állhassanak a magyar tagozatokon. Nagyon lényeges, hogy létszámtól függetlenül megnyílhasson mind az általános, mind a középiskolában a magyar tagozat, tehát töröljék a feltételül szabott tizenötös létszámot. A magyar ajkú abszolvensek élvezzenek előnyt a szerb tanárokkal szemben a magyar tagozatokra való felvételnél. Cabaly Ágnes zentai magyar szakos tanár felajánlotta, hogy bármely bánáti közösségnek ingyen segítségére lenne, ahol igénylik tapasztalatát a gyerekek anyanyelvi képzése terén. A tanácskozás részvevői üdvözölték dr. Szalma József elküldött felszólalását a Vajdasági Magyar Egyetem megalakításával kapcsolatban. Zsoldos Ferenc, Budapesten tanuló egyetemista elmondta: 1600 vajdasági fiatal magyarországi, 2800 pedig a vajdasági felsőoktatási intézményekben tanul. Nem lehet ennek az intézménynek a létrehozását tovább halogatni, s a magyar kormányzat minden valószínűség szerint támogatná anyagilag is, ha egy ilyen intézmény létrejönne. Vinczer Attila csantavéri tanár a diákönkormányzatok létrehozását tartja fontosnak, hogy a fiatalok maguk képviseljék érdekeiket. Balassa Julianna pancsovai pedagógus szerint fontos eldönteni, ki legyen az iskolák alapítója. Ha az önkormányzatok lesznek, ennek buktatója, hogy kevés magyar tagozatról dönthet magyar közösség, ezért a szórványmagyarság e téren fokozott veszélynek van kitéve. A perszonális autonómiában látja a megoldást. Mimics Zsuzsa, a Jó Pajtás és Mézeskalács szabadkai szerkesztője arról szólt, az utóbbi időben többb alkalommal szóba került, hogy 6 éves kortól induljanak a gyerekek iskolába. Ez a megoldás Európaszerte mindenütt bevált, attól sem kell félteni a gyermekeket, hogy nem fognak eleget játszani. A baj az, hogy nálunk leginkább alapos előkészület nélkül folyik minden. A 6 éves kortól való beiskolázáshoz pedagógiai módszereket kell kidolgozni, a pedagógusokat fel kell készíteni erre, s ez bizony időt vesz igénybe. Nagyon fontos, hogy ilyen lényeges kérdésekben elsősorban a gyakorló pedagógusokat kérdezzék meg. Szőke Anna, a Vajdasági Magyar Óvodapedagógusok Szervezetének elnöke arról szólt: el kell érni, hogy gyerekeink leküzdjék végre kisebbségi érzésüket, hogy nagyobb önbizalomra tegyenek szert. Ágoston Mihály nyugalmazott egyetemi tanár az önálló magyar oktatási rendszer kiépítése végett fontosnak tartja az általános iskolákban, a középiskolákban és a felsőoktatási intézményekben is az anyanyelvűsítést. Ez felöleli minden tantárgyból az anyanyelvű oktatást, az anyanyelven készített tankönyveket, atlaszokat, falitérképeket, kézikönyveket, az anyanyelvesítés főbb tényezői közé tartozik továbbá, hogy ezekben az intézményekben, tantestületekben magyar legyen az iskolaigazgató, az iskolapedagógus és pszichológus. Magába foglalja a magyar nyelvű pedagógusképzést és továbbképzést, valamint az anyanyelvű diákversenyeket, felvételi és záróvizsgákat. MIHÁLYI Katalin A fiatalok és a tudományos élet vérkeringése A doktoranduszok és fiatal kutatók szervezete szombaton konkretizálja a tennivalókat A doktoranduszok és fiatal kutatók szervezete - a megalakulás után egy héttel - szombaton 10 órai kezdettel a szabadkai Módszertani Központban megtartja első olyan ülését, amelyen a konkrét feladatokról lesz szó. Minden olyan érdeklődőt szívesen látnak, aki aktív szerepet kíván vállalni a szervezetben. - Szombaton pontosítjuk az egyes szakcsoportok feladatait, továbbá területi képviselőket nevezünk ki Vajdaság minden olyan részére, ahol ez még nem történt meg. Azon dolgozunk, hogy sikerüljön olyan irodahelyiséget találnunk, ahol majd az érdeklődők számítógépen elolvashatják a szaklapokat, hozzájuthatnak a szakkönyvekhez. Lesz egy olyan munkatársunk is, aki figyelemmel kíséri a különböző projektumok, kutatások támogatására kiírt pályázatokat. Minden szakcsoportnak lesz hazai, illetve magyarországi egyetemi tanár mentora, így a fiatalok operatív feladatokat vállalhatnak a kutatásokban. S az sem mellékes, hogy az egyes karok is megismerik azokat a fiatal magyar ajkú szakembereket, akiket tanársegédként alkalmazni tudnának - hallottuk Cigler Mónikától, a szervezet vezetőségi tagjától, az Itthon 2000 projektum vezetőjétől. A leendő magiszterek, a tudományok jövendő doktorai és minden más tudományos érdeklődésű fiatal és szakember, a Módszertani Központ 024/554-184-es telefonszámán jelentkezhet. m. k. Magyar Szó A Tartományi Művelődési, Oktatási és Tudományügyi Titkárság nyilatkozata Vesna Beljin tartományi oktatásügyi segédtitkár nyilatkozatával kapcsolatban a Dnevnik napilap ez év január 25-i számában jelent meg, Kivétel nélkül leváltják az igazgatókat (Smena direktora bez izuzetka) címmel értesítjük a közvéleményt és minden érintettet, hogy a cikkben leírt álláspont nem tükrözi a Tartományi Művelődési, Oktatási és Tudományügyi Titkárság álláspontját. A Titkárság állásfoglalása szerint nem kell „kivétel nélkül leváltani az igazgatókat", hanem következetesen, tiszteletben tartva szakmai tudásukat és eddigi munkájuk eredményét kell dönteni a hivatalukból való felmentésükről és kinevezésükről. A Titkárság nem tartja elfogadhatónak egyes pártok abbéli törekvését sem, hogy - az iskolákat a pártok közt felosztva - az igazgatókat a pártok javasolják. Ez a régi gyakorlat visszatérését jelentené, az iskolák elpolitizálását, ami összeegyeztethetetlen a mostani hatalom által építendő demokratikus társadalommal. Nézetük szerint az általános iskolák igazgatóinak kinevezésekor döntő szóval az iskola kollektívájának és a helyi önkormányzatnak kell rendelkeznie. ÉRTESZTÉS A vajdasági magyar színjátszó együtteseknek Március 29. és április 8. között Kikindán tartják meg a találkozót A Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Elnökségének határozata értelmében a vajdasági magyar amatőr színjátszó együttesek VI. találkozóját 2001. március 29. és április 8. között rendezzük meg Kikindán, az Egység MME szervezésében. A találkozón minden felnőtt és ifjúsági amatőr színjátszó együttes részt vehet, amely legkésőbb február 20-ig elküldi benevezését a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség címére levélben (24 000 Subotica, Z. Zrenjanin u. 11.), vagy a 024/551-822-es telefaxon. A benevezésnek tartalmaznia kell a csoportot működtető szervezet (egyesület, intézmény) nevét, címét, telefonszámát, a bemutatásra kerülő darab színlapját (plakátját) és a játékidő tartamát, valamint a kapcsolattartással megbízott személy nevét, ímét és telefonon való elérhetőségét. A határidőn túl érkezett benevezéseket a szervezők nem tudják figyelembe venni! Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség, Szabadka 2001. február 1csütörtök TILTAKOZUNK Mélységes csalódással és megdöbbenéssel értesültünk arról, hogy Szerbia Alkotmánybírósága ez év január 25-én döntésével megtiltotta a magyar helységnevek hivatalos és közéleti használatát. Az ilyen hozzáállás és viszonyulás ellen tiltakozásunknak kell hangot adnunk, annál is inkább, mert a Barcelonai Nyilatkozat szerint - amelyet pedig a JSZK is aláírt - minden nyelvközösségnek erre elidegeníthetetlen joga van. Ez azért is furcsa, mert a JSZK ez év január 24-én megfigyelői státust kapott az Európa Tanácsban, abban a nemzetközi szervezetben, amely A kisebbségi nyelvek európai chartájában a tagországok számára kötelező érvénnyel szögezte le a kisebbségi nyelvhasználat széles körű jogait. Ugyanakkor a korábbi jugoszláv kormány aláírta az Európa Tanács kisebbségi keretegyezményét. Az ilyen merev álláspont nyelvészeti, nyelvpolitikai szempontból is tarthatatlan, mert egyrészt a név nem egyenlő a területi hovatartozással, másrészt a nyelvnek és a nyelvi azonosságtudatnak elválaszthatatlan, szerves része. Újvidék, 2001. jan. 31. A Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Vajdasági Petőfi Társaság alakul A Petőfi Sándor nevét viselő művelődési egyesületek a tavalyi első után, az idén is megszervezik találkozójukat, és az eddiginél szerteágazóbb együttműödést kívánnak kialakítani egymással, külön figyelmet szentelve a szórványban tevékenykedő művelődési egyesületeknek. Tavaly a kishegyesi Petőfi Sándor Művelődési Egyesület és elnöke, Szőke Anna kezdeményezésére megszervezték a Petőfi nevét viselő vajdasági művelődési egyesületek találkozóját. Ezen több művelődési egyesületből mintegy 350 résztvevő jelent meg. Az igencsak maratonira sikeredett, de ennek ellenére mégis tartalmas és felemelő hangulatú műsor mintegy keresztmetszetét adta a tartomány különböző vidékein, eltérő körülmények között tevékenykedő egyesületek munkájának. Már ott a hegyesi találkozón megfogalmazódott, hogy jó lenne szorosabbá tenni az egyesületek közötti kapcsolatot, állandósítani a találkozót, felvenni a kapcsolatot az Országos Petőfi Társasággal. Az akkor megbeszéltek alapán a héten az újvidéki Forum klubjában ismét találkoztak egymással a Petőfi nevét viselő művelődési egyesületek képviselői. Jelenleg 19 ilyen egyesület van a tartományban, de további három van alakulóban, míg egy, a verted, valószínűleg a város nagy írószülöttjének, Herczeg Ferencnek a nevét veszi fel. A megjelent 14 egyesület képviselői egy emberként karolták fel a kezdeményezést, hogy ezután minden évben más-más helyen tartsák meg a Petőfi Művelődési Egyesületek találkozóját, amelynek gála jellege lesz. Valamennyi résztvevő 10-10 perces műsorral szerepel, de ugyanakkor kapcsolatteremtéssel, műsorcserékkel teszik lehetővé egymás jobb megismerését, a művelődési élet fellendítését. A második találkozó megszervezését a muzslyai Petőfi Sándor Művelődési Egyesület vállalta, időpontja szeptember második felében lesz. Megbeszélték, hogy előkészületeket tesznek a Vajdasági Petőfi Társaság létrehozására, amely a tartományban lévő, Petőfi nevét viselő művelődési egyesületek tagságát öleli fel. Ennek megvalósítására öttagú bizottságot neveztek ki Szőke Anna, Tápai János, Csuka József, Mészáros Ilona és Gajda Irén személyében. Az alakuló közgyűlést előreláthatólag március folyamán Becsén tartják meg. A jelenlévők megbeszélték, hogy mindennemű támogatást megadnak az újvidéki és a maradéki egyesületek abbéli törekvéséhez, hogy Szerémségben, illetve Dél- és Közép-Bácska néhány helységében (Dobrado, Latrinca, Bácspalánka, Budiszava, Verbász), továbbá Dél- és Közép-Bánát kis falvaiban ismét megalakuljanak a magyar művelődési egyesületek, amelyeknek nemcsak a művelődési élet újrateremtésében, hanem a magyarság megtartásában is jelentős szerepük lesz. 1- 20 Az Újvidéki Színház februári műsora CSÜTÖRTÖK, február 1. Nyikolaj Erdman: Az öngyilkos, rendező: László Sándor, 19.30 KEDD, február 6. Slawomir Mrozek: Emigránsok, rendező: László Sándor, 19.30, kisterem SZERDA február 7. Borislav Pekic: Zlatno runo, rendező: Nebojsa Bradic: A G17 Plusz Színház vendégjátéka, 19.30 CSÜTÖRTÖK, február 8. Az én Karádym, Karády Katalin élete és dalai Krizsán Szilvia előadásában, 19.30, kisterem PÉNTEK, február 9. Mennék haza, de otthon vagyok, a SZÍNES SZILÁNKOK diákszínpad előadása, 19.30 KEDD, február 13. Slawomir Mrozek: Emigránsok, rendező: László Sándor, 19.30, kisterem CSÜTÖRTÖK, február 15. Nyikolaj Erdman: Az öngyilkos, rendező: László Sándor, 19.30 PÉNTEK, február 16. M. Maleckij-A. Slawinsky-G. Gershwin: Ó meg Ó, a szabadkai Népszínház vendégjátéka, 19.30 KEDD, február 20. Az én Karádym, 19.30, kisterem CSÜTÖRTÖK, február 22. Az én Karádym, 19.30, kisterem VASÁRNAP, február 25. Az én Karádym, Karády Katalin élete és dalai Krizsán Szilvia előadásában. Vendégjáték Kanizsán, 19.30 KEDD, február 27. Nyikolaj Erdman: Az öngyilkos, 19.30 SZERDA, február 28. Nyikolaj Erdman: Az öngyilkos, rendező: László Sándor. Vendégjáték Szabadkán, 19.30 Jegyek az Újvidéki Színház pénztáránál válthatók 14.00-19.30 óráig, illetve előjegyezhetők a 25-552 vagy a 622-592-es telefonszámon. http://www.uvszinhaz.co.yu e-mail:office@uvszinhaz.co.yu FEBRUÁR 1-JÉN, ÚJVIDÉK VÁROS NAPJÁN AZ ELŐADÁSRA A BELÉPÉS DÍJTALAN AZ ÚJVIDÉKIEKNEK.